Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1952-09-06 / 209. szám

f .„j.jtssw« DUNÁNTÚLI vnio PaOLETAfíl. ! ECYEJÖt JETEK! A MAI SZABIBAN; Róva! J őrsét elvi ér* népművelési miniszter At Duress József közoktatásügyi miniszter beszéde • Móricz Zsig­ái and emlékünnep* égen. (2. o.) — Több, mint nyolc és félezren tekintették meg a komlói lervkiállílást. (2. o ) — Szilvás I»tTán művezető. (3. o.) — Ahol nem megy úgy mindent, mint a karikacsapás. (3. o.) — Egy óra a pécsi szakosított! délszláv iskolában. (4. o.) — Levelezőink a könyvröL (4. o.) AZ M D P BARANYAMECYEI PÁRTBI ZOTTIÁCÁNAK LAPJA AKA 50 FILI.EU SZOMBAT, 195-2 SZEPTEMBER 6 Köszöntjük az Ünnepi Könyvhetet! Ebben az évben kerül először megrendezésre hazánkban az n népi Könyvhét. Ezen a héten a dolgozók, figyelme a könyv, az irodalom nagy ügye felé fordul. KönyvkiálHtások, irodalmi estek, előadások az üzemekben és a fal­vakban, ünnepi díszbe öltözött könyvesboltok a városokban, a falvakban ünnepi könyvsátrak, o - vasókonferencia Budapesten ez az Ünnepi Könyvhét gazdag Pr°9 ramja. A magyar írók ez alatt a hét alatt félkeresik az üzemek, a falvak dolgozóit, ismertetik könyv kiadásunk és a magyar irodalom eddigi eredményeit. Pécsett Aczél Tamás Sztálin- és Kossuth-díjas Író nyitja meg az Ünnepi Könyvhetet a Magyar írok Szövetsége pécsi csoportja által rendezett ünnepi előadáson. —- Ugyanitt, ugyanekkor emlékezünk meg a nagy magyar realista ír , Móricz Zsigmond halálának tize­dik évfordulójáról. A könyvhét megnyitása egybe­esik Móricz Zsigmond halálának tizedik évfordulójával. Azok az eszmék, amelyekért Móricz Zsig­mond' harcolt életében, — most halála után valóra váltak. Az iro­dalom ma már az egész dolqozo tép ügyévé vált, Móricz Zsigmon müveit éppenúgy, mint M'k-sza £: Jókai, Gárdonyi, Eötvös és többi nagyjaink könyveit s*á:? ‘ Az ezrek olvasnák hazánkban, egész nép ólvassa szocialista iro dalműnk új alkotásai?, amelyek ben Íróink az új Magyarország ul kialakuló embereit, a ^bontakozó új életet ábrázollak. Néhány szelő szám az olvasómozgalom sz ^esedéséről, az olvasok t erősödéséről: amíg az e1 múl t e júliusában 8.600 darab könyvet adtak el Pécsett, addig az„ 19^,flt júliusában 13.400 kony gazdára a pécsi könyvesboltok*) keresztül. Dolgozóink egyre sürgetőbb.kö­veteléssel állnak író nk elé. h gy ifjúk meg az ö életüket, m . he a termelés, a szocializm - lsének újtlpusú embereit túrforradalmunk ma már fett a fejlődésnek ahhoz a sz kaszához, amikor az °lvaso v^- ‘tavai is tevékeny részesé Uk irodalmi életünk formáUsánaK. Bármerre járunk az oraagbg. ‘orra épülnek kultúrotthonok, ki Jelesül a könyvtárhálózat, a körökön, irodalmi «ék a város és falu dolgozói e_o közelségbe irodalmunkká • ‘ fejlődést mutatja az is, nogy ma már alig van város, 1 •zékhely, ahol ne lenne AU«» Könyvesbolt és úgyszólván den faluban tevékenyen áruiig könyvet a földmüvesszöyetkeíe Boltok. Csak néhány PéWat‘. Nmúlt hónapban a szipetvári 1» területén a főldművesszbvetk Boltok 233 darab könyvet ad.a* <* i f>67 forint értékben. Ugyancsak '’^gusztusban a villányi '*rá. vetkezeti boltjai 357 darab könv vet ad-alt el 1 541 forintért, na ^nézzük a községek dolflo* '- n«k könyvvásárlásait biztató szu htokat találunk. Bükkösdón a hú» Nsö öt napján 9 könyve - Tikért. Vasason 15 könyvet 15W f°rintért adtak el a földmű ^ ^«vetkezeti boltok. A kői V • fbltúra ma már a legkisebb üBa is eljutl . Soha Ilyen igény nem élt mg dolgozó népünkben az olvasás « htúvelödés iránt, mint most, fel chttelt ötéves tervünk döntö esz tendejében. Erről tanúskodnak az olvasók levelei is, fiatalok és öre­gek, üzemi munkások, dolgozó pa­rasztok ma már havonta százával írják leveleiket az írókhoz, el­mondják véleményüket, bírálatu­kat a könyvekről. Sokan közülük csak most tanultak meg igazán ol­vasni. Most ismerik fel azt az igazságot, amit Gorkij oly szépen fejezett ki: ,,Szeressétek a köny­vet, a tudás forrását." A szovjet irodalom Íróinknak megmutatta az utat az igazság áb­rázolására, olvasóinak pedig ha­talmas élmény volt a szovjet re­gényekből megismert újtípusú, kommunizmust építő ember. Bat- manov, a ..Távol Moszkvától" hő­se, Vasziliivzja anyó Nyikolajeva: Aratás című regényének egyik kedves alakja éppúgy beköltözött a magyar olvasók szívébe, mint a mai magyar írók regényalakjai. Nagy Sándor Sztálin-díjas novel­lájának hősét, Hajdú Istvánt so­kan ismerik szerte az országban. Veres Péter egyik novellájának rvzereplöje Kis Gábor, az újtípusú, a közösségért harcoló és „helyt­álló" embert mutatja be az olva­sóknak. Örkény István Házastár­sak című regényének alakjaiban sok dolgozónk ismert magára. Megszerették dolgozóink Szeberé- nyi Lehel Csorba Mátyását a „He­gvek elmozdulnak" című regényé­ből, akinek Rákosi Mátyás elvtáns mutatta meg az utat, amelyen a munkásosztálynak járnia kell. El­mondhatjuk, hogy új irodalmunk beköltözött a nép szívébe. a hatalmas fejlődéit tükrözi az ünnepi Könyvhét. Az »dalom máris hatalmas segít- jelentett a szocializmus épí- en. Egyre növekszik az olva- záma a könyvtárakban, egy- bb az olyan dolgozó, aki könyvtárat gyűjtött már nak. A felszabadulás előtti >en az egyetemi könyvtárnak 0 olvasója volt. Ez év janu- »1 augusztusig az olvasók 1 már meghaladta a felszaba- előtti évek átlagának kétsze­Az olvasóterem látogatott­ak száma 1938-hoz viszonyít- 4 százalékos emelkedést mu- lz olvasók között a felszaba- előtt egyáltalában nem volt ás. A felszabadulás utáni el­vben már jelentkeztek a /tárban a munkásolvasók és számuk egyre nőtt. Ma már jyetemi könyvtár munkásol- nak száma meghaladja az év olvasóinak hatszorosét, em csak több olvasója van íz Egyetemi Könyvtárnak, eddig bármikor. A kivett vek száma is hatalmas emel- it mutat. 1938-hoz vtazonyít- kivett könyvek száma 400 lékkai emelkedett. Itúrforradalmunknak vannak szerű eredményei. Ezek azon- nég csak az első lépések, ab kell haladnunk az olvasás erűsítése útján, még kőze- kell kerülniük íróinknak és óinknak egymáshoz, ünnepi Könyvhét még job- »lmélylti az olvasó és az író iolatát Az író feladata: új kkel szolgálni a dolgozó né­megmutatni a további emel- ! útját. Az olvasó feladata pe- egíteni bírálatával az írót, még szebb, tartalmasabb, a képét megmutató alkotások- áphessen egyre nagyobb szá- lvasóközönsóge elé. A Békehét negyedik napjának eredményei megyénk bányaüzemeiben A pécsvidékl bányák dolgozói — elmúlt évi jó munkájukért — a má­sodik magyar Bányásznapon három és félmillió forint hűségjutalmat kap­nak — húrom és félszeresét az 1951-ben e célra kifizetett összegnek. A dolgozók államának újabb megbecsülését még jobb termeléssel, még fe­gyelmezettebb munkával köszönik meg Pécsbánya, Pécsszabolcs ' és Pasas bányászai. A békehét ötödik napján már & 386. tonna terven felül termelt ezén kiszállításával kezdték a reggeli mű­szakot. A bányásznapi Ígéretek va- lóraváltásááért folyó versenyben ezen a napon ismét , „ , a szabolcsiak törtek az élre. Napi tervük 1045 százalékos és a békebét eddigi tar. tamára szóló előirányzatuknak 102 százalékos . telje-sítósével ismét ők járnak a küzdelem élvonalában. Majd nem mindegyik pécsszabolesi munka­hely bányászai többet termelnek ma, mint tegnap, hogy a békehét utolsó napján jelenthessék Rákosi elvtárs­nak: teljesítették szavukat. Telek Fe­renc fejtése 215 csillés tervével szem­ben 327-et adott ki a békehóten, Ga. rai József (5) és társai 75, Inkeller József osapata 116, Mehlmann Jáno- sék pedig 181 csille szénnel szárnyal­ták túl erre a hétre tett vállalásukat. A vasas! Petőfi-akna dolgosól — szívós küzdelemmel — a harmadik helyről a másodikra törtek előre csü­törtök reggelre. Szerdai 102.1 száza­lékos teljesítményükkel szeptember első négy napjának tervét 1003 szá­zalékra valósították meg. Jól har­col az eredmények fokozásáért Grad- wohl István körlete, ahol a bányá­szok a héten 590 csille szenet adtak előirányzatukon felül. Pécsbányatelep — amely Gzerdán még első volt a péosvidéki bányaüzemek között — csütörtök reggelre ismét a harmadik helyre csúszott vissza- Ebben a bá­nyában még mindig nem harcolnak eléggé következetesen a munkafegye­lem megszilárdításáért, a munkaidő kihasználásáért., ezért fordul elő a kiemelkedő eredmények mellett sok­szor termelési visszaesés- Pedig a fe­gyelmezett, jó munkára példát mu­tatnak Kotouos Károly DÍSZ brigád­jának fiataljai, akik 918, Ulrich An­tal fejtése, amely 961 és Jelenszki János fejtése, amely 844 csille szén­nel túlteljesítette bányász heti válla­lását. A komló! Kossuth-akna bányászai kitartó munkával ismét néhány százalékkal emelték termelé­süket. Csütörtöki 90.8 százalékos eredményükkel ismét csaknem két százalékkal javították havi terv telje­sítésükön is: A 3-i 83.7 százalékkal szemben az 5-én reggel végződött műszakon 85:2 százalékos havi átlag­gal küzdöttek a terv teljesítéséért. Munkájukhoz nagy segítséget ad majd az a nagyteljesítményű kom­presszor. amely a sűrített levegőellá­tást javítja meg. A kompresszor hí- lius végén elromlott, át kellett külde­ni javításra a dorogi bányagépgyár­nak. A dorogiak — elvtársi segítség­nyújtásként — megígérték, hogy 'a javítást határidő előtt elvégzik, úgy, hogy az már a Bányásznapra segítse a komlóiak munkáját. A dorogi elr- társak még ezt a vállalásukat is bri­téi j esitett ék: a kijavított gép három nappal a Bányásznap előtt megérke­zett, be is szerelték, 5-én reggel ki­próbálták s délután már biztosította a bánya munkahelyeinek jó sűrített levegőellátását. A nagymán vokl szénbányák versenyében csütörtök reggelre a má- zaiak törtek az élre, elhódítva az elsőséget szászvári társaiktól. A fenntartás jó megszervezésével és a cailleellátás meg ja vitásával elérték, hogy 122.9 százalékos napi teljesít­ményükkel már közeljárnak a havi terv teljesítéséhez is és részük van abban, hogy a Nagymányokj Bánva- vállalat *70.4 tonnával túlteljesített« szeptember első öt napjára eső tér. vét. Alkalmazzuk még szélesebb^ körben a szovjet gyapotszedési módszert Megyénk területéiig h^?’ a fagy és a jégesők veszélyeztették a gyapottermést, az eddigi becslések] igen jó eredményeket jeleznek. Az ellenség látja ezt, tudja, hogy a cso­portok fő jövedelmi forrása a gyapot és az állattenyésztés. Aknamunkáját ezen a vonalon is megkezdte. Hangoz, tatja, hogy a gyapotnak alacsonyabb lesz az ára és a kapott összeget adó­ba fogják le. Kormányzatunk és pártunk biztosí­totta, hogy a gyapot a tavalyi jó áron jut forgalomba, illetve átvétel re. Extra minőségű mázsája 1200 fo. rint, I. o. 1000 forint, II. o. 800 forint III. osztályú 600 forint. A 2.5 mázsán felül beadott minden mázsája után prémiumot öt méter pamuttextil vá. sárgására utalványt 18 forintos ksd. vezménnyel és mázsánként tíz kilo- gramm olajpogácsát kap a termelő. Az ebből származó jövedelmet mi sem bizonyítja jobban, mint Jakab János nagyharsányi egyénileg tér meló tavalyi példája, aki 400 négy­szögöl gyapottermésből 4100 forintot, 15 méter textilt -> 30 kilogramm olajpogácsát kapott. A jelen pillanatban mutatkozó ezé dé&i munkaerőhiányt a szovjet sze­dést módszer általános bevezetésével ki lehet küszöbölni. A járási tanácsok és gépállomás agronómusaának, vál lalati ellenőröknek feladata a gyapot szedés megszervezése é3 a kétkezes szedés! módszer elterjesztése. Ezzel a módszerrel termelőszövetkezeti cso­portjaink szedői is értek el jó ered­ményeket, Az udvari Petőfi csoport­nál Geiger Mihályné 840 kilogram­mot, Tényt Irma DISZ-tag a majsd Táncsics tsz-ben 640 kilogrammot szedett a szed é sí idény alatt. Az idei évben » csak alig né­____ I hánv napja kez­dődött meg a szedés, már is vannak eredmények. A villányi Uj Alkotmány csoport három nap alatt 13 mázsa gyapotot szedett a lánycsóki Csillag tíz mázsát, A villányiaknál Fehér istvánné jár az élen az előszedésben; 14 kilogram mot szedett, de szorosan nyomában vannak a fiatalok, a DISZ tagok is, [mint Kostyák Mária és Költ Piroska. | A Szovjetunióban T. Antonovna és 'Alexandra Grisko a kővetkező mód­szerrel szedtek 120, illetve 418 kilo­grammot naponta: EiEEEEEEJÍ« äs végezni. A munkacsapatokon belül a dolgozókat változtatni nem szabad. Egyszerre két soron kell haladni. Előbb egyik, majd a másik sorról keilt egy-egy növényt megszedni. A szedést az alsó ágakon kell kezdeni, mert így nem szennyeződik a gyapot. A szedést kétkézze! végzik egyszerre Szedés közben egyik kezükbe az el­ső. másik kezükbe a másodosztályú gyapotot gyűjtik és csak ha a kezük­be már több w.apot nem fér, akkor teszik a köténybe a válogatás sze­rint . A gyapotot nem csipegetve, rész­ietekben szedik ki a héjszeletek kö­zül, hanem ujjaik egy erős mozdula­tával ailul ragadják meg és egy moz­dulattal egyszerre szedik ki. Egy­szerre ltárom kötényt kötnek dere­Nagykozár községben már a gabo- nabegyüjtés folyamán is igen von­tatottan ment a munka, aminek az oka, az, hogy a párttagok, a tanács­tagok és a begyűjtési állandó bizott­ság tagjai nem mutatnak példát, ök is hátul kullognak a beadási terv tel­jesítésében. Így a község is lemaradt. De igen lassan halad a községben az őszi munka is. Eddig az őszi szán­tás és a vetőszántásnak csak a 40 százalékát végezték el. Itt is azt a hibát lehet megtalálni, amit a begyüj. lésnél. A párttagok, a tanácstagok nem mutatnak jó példát a dolgozó parasztoknak. így aztán a községben meg egy talpalatnyi földön sem vé­gezték el az őszi vetést. Nincsenek annak tiulatában, hagy aki korán vet, az többet arat az elkövetkezendő év­ben. A tanácstagok is azt mondják: „Korán van még vélni, ráérnek még az őszi gabonák elvetésével. Nálunk nem szokás, hogy .szeptember 15-e előtt elvessék az ösztiirpát, ráérnek kukra. Egyik kötény megtelte után leeresztik a földre és a másikba foly­tatják a szedést. A kötény kiürítését, a mérlegelést, a zsákbatöltést külön dolgozó végzi. Mindig először a (öld. re hullott gyapotot szedik, mert hä csak ez van a kezükben, könnyen tetisztogatják. Kényelme» ruhában és cipőben végzik a munkákat. A fenti módszer bevezetésével « munkaerőhiány erősen lecsökkenthe­tő. Minden lehetőség megvan ahhoz, hogy a gyapo Herrn elésben új sztaha­novistákat neveljünk. érezze azt, hogy dolgozó népünk figyelme a gyapot felé Irányul é3 hogy textiliparunk fel­készülve várja az új gyapotot. Ezzel a tudattatl kapcsolódjon bele minden gyaposzedő Mlllcs Mária, a sátorhelvi állami gazdaság dolgozójának 2000 kilogrammos mozgalmába! Megyei tanács ' mezőgazdasági osztálya. azzal majd a hónap dereka után." —' Vrancsics Gergely nyolcholdas dol­gozó paraszt, tanácstag ezidáig még semmit sem vetett, pedig neki kellene példát mutatnia, hiszen a dolgozó parasztok azt várják, hogy a veze­tők mutassanak példát a munkában. Sürgősen rendet kell teremtem Nagykozáron. A község vezetői, a tanácstagok számolják fel azt a ká­ros nézetet, hogy nálunk nem szok­tak ilyen korán vetni, csak e hónap dereka után. Nagykozáron Is megvan minden lehetőség az őszi munkák el­végzésére. csak azt kell litniok a község vezetőinek és azt kell megér­tetni a község dolgozó parasztjaival, hogy a minisztertanács határozata a dolgozó parasztok javát szolgálja, fia idejében földbe teszik a magot, nagyobb leír a termés, több lesz a dolgozó parasztok jövedelme Akik pedig késlekednek c. betaknrí’ássai és a vetéssel, azok veszítenek, fel. mérhetetlen károkat okoznak saját maguknak. Nagykozáron „ráérnek még11 az őszi munkákkal Minden gyapotszedő

Next

/
Oldalképek
Tartalom