Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-20 / 195. szám

DUNÁNTÚLI

Vf LAß PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I

A MAI SZAMBA.tti

K Őszön tjük a „Szabad Nép“-et (2. o.) — Alkotmányunk ünnepére a villányi, a pécsváradi és a pécsi

J

árások gabonabegyüjtésben elérték a 18« »záz a lé- ót. (2. o.) — Ünnepélyes külsőségek körött iCgri Gyula elvtárs, a Baranyamegyei Pártbizottság titkára nyitotta meg a komlói ötéves Tervkiállítást. (8. o) — Jelentés az alkotmány napjának tiszteletére Indított gabonahegyüjtési verseny eredményéről- (3. o.)

AZ MDP BÁR ANYA MEGYEI PA' RTB I 2 O TTIÁCÁN A K LAPJA

IX. ÉVFOLYAM, 195 SZÁM

AHA 50 F1LI.EU

SZEItUA, 1952 AUGUSZTUS 2«

ALKOTMÁNYUNK ÜNNEPÉN

»Jogot a népnek, az emberiség négy, szent nevében adjatok jogot" •— kiáltotta Petőfi több mint 100 évvel ezelőtt és több, mint 100 évnek kellett eltelnie, 100 év harcának kellett lehajtania, hogy joga legyen a népnek. Tengernyi szenvedés é* könny, verejték és vér öntözte Petőfi Követelésétől felszabadulásunkig a történelem országú tját. Milliók roskadtak össze a kilátástalan két- ségbesésben, ezrek vetettek el maguktól erőszakkal az életet, mert a rendszer, a jogfosztottság nem hagyta élni az egyedül életre jogos dolgozó népet. Ä herék, a dőzsölők, a hercegek és bárók, a Corinok, Monte- nuovok, Weisz Manfrédok világa volt ez az ország egészen 1945-ig. Világa? Paradicsoma 1 Ebben az országban az áré volt a jog, a föld, a gyár, az erdő, a legelő, a bánya, a víz, de a levegő is. A gyárosok, a főpapok, a {föl de.su rak ültek a nép nyakán, a oép pedig szörnyű eleaettségcben, elnyomásában nyakán hordta urait. Nem próbálta meg lerázni őkel? De megkísérelte Harca azonban eredménytelen maradt, mert a magyar proletár megmozdulását elárulta a twociáldemokrácia, elárulták Feyen Károly és társai, akik elszántan üldözték a kommunistákat, akik megkötötték a Bethlen—Peyer paktumot. Ebben a paktumban Peyer és társai azt vállalták, hogy támogatják a kapitalista termelést és leszerelték a munkásság sztrájkjait, ezrek tántorogtak az éhségtől, munkaalkalmat lesve a volt „Majláth-téren". Ezer és ezer bányász vándorolt külföldre, Müller Lajosok. Echter Antalok, Nagy Sándorok, mert az urak paradicsoma nem adott számukra munkát, megélhetést A paktumban kötelezettséget vállaltak a szociáldemokrata párt akkori vezetői, Peyer és társai. Farkas István, Miákits Ferenc és a többi, hogy nem szervezik a földmunkásokat a parasztokat. És * földre éhes zsellérek ezrei kitántorogtak az ,Uj világba" és a hontalanság keserű életét élték. Az itthon maradottak sorsa mi lett? Éhség, tii dővész, tudatlanság és Magyarország a hárommilió koldus hazája_ volt, a mezítlábas parasztok hazája.^ Peye- rék a paktumban mint a jegyzőkönyv írja: ^Szakit a liberális biok kai; a plogAri demagógia és az októbrista elemek támogatásától tartózkodik,.. Köztársasági propagandái nem űz" — feleslegesnek, demagógiának tartották még a polgári demokratikus jogokat is, ami pedig — mint látjuk a nyugati országokban — tóén vézna jog. Az értelmiség — kevés kivétellel — havat lapátolt, évekig fizetés nélküli állásban dolgozott, próbaidőzött a véletlen szerencse reményében. A kisiparosok, kiskereskedők ezrei mentek tönkre az 1929—32-ea válság és az azt követő évek alatt, mert Peyerék támogatták a kapitalista termelést, annak válságát, amely nyomorba döntötte a munkáságot, a parasztságot. az értelmidet. a dolgozó kisembereket. így élt a magyar nép 194'5-lg, a felszabadulásig a, hogy így élt, abban nagy része van a magyarországi szociáldemokráciának. amely 1921 december 22-én megkötötte a világtörténelemben páratlanul állő aljas, feneketlenül Áruló paktumot a Rethlen-kor- mánnyal, Horthvval. Elnyomta a dolgozó népet, eladta az országot az Idegen érdekeknek, a Horthy,

Bethlen, Gömbös, Peyer, FarkasMiákits kalandor banda.

Csak a kommnnisták harcoltak a

szörnyű nvomor és kizsákmányolás ellen, a dolgozó nép jogaiért. Rákosi elvtórs a -Pravda" f*Ht július 10-i •zámáhon a következőket írta: „4z egész magyar Ipar lényegében Németország kezén pan... Magyar

zsandórok saitnliák H a magyar parasztból az adót“. Rákosi elvtár« az.ó. Htotta fel (144 június ?6-án a Szovjetunióból a magyar néoct. hogy -a németellenes harr végsőkig nnló fo- I ozása a magyar nemzeti erők döntő feladata''.

1943 tavaszán a történelem új világot formáló vihara széttörte o magyar úri világ évszázados rendjét és a kommnndsták vezette újjáépítés hősi csatáin keresztül, a belső ellenség szétverésének kemény harcán át eljutottunk 1949 augusztus 2J-ig, a Mugyar Népköztársaság Alkotmányának megszületéséig, amikor Rákosi elvtárs így fejezte ki egész népünk érzéseit: „Á munkás, akt a felszabadulás után az aknák és törmelék közül éhezne, rongyosan kaparta ki a gépeket, a dolgozó paraszt, akt iga híjján maga húzta az ekét, az értelmiség, aki romok között, fagyoskodva látott újra munkájához, mosf az alkotmány fényénél meggyőződik róla, hogy jó ügyért szenvedett, jó ügyért hullatta verejtékét. Most előtte az eredmény, a tengernyi erőfeszítés, a szívós munka, a dolgozó nép igazába és a szocializmusba vetett hit gyümölcse; a Magyar Képköztársaság Alkotmánya".

Büszkék vagyunk alkotmányunkra, büszkék vagyunk arra, hogy a magyar dolgozó nép évszázados vágva, hogy történelmünk legjobbjainak Petőfinek, Adynak, József Attilának álmai valósultak meg alkotmányunk pontjaiban. Nem hallatta hiába szavát Petőfi, Ady. József Attila, aki így fejezte ki kívánságát a népnek: jFöl kéne szabadulni már. S a hozzáértő, dolgozó nép okos gyülekezetében, hányni-oetni meg száz bajunk". Nem hiába áldozták életüket Rózsa Ferenc. Scliőnherz Zoltán, Súgván Endre elvtársak és a Kommunista Párt többi mártírja, életük célja, harcuk eredménye testet öltött alkotmányunk pontjaiban.

amely törvénybe iktatta: A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama. A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé, — munkásoké, pa. rasztoké, értelmiségé.

Alkotmányunk törvén y beik t a t úsa - aakor már mögöttünk hagytuk a munkanélküliség, a hárommillió koldus Magyarországát és a szabadság, a boldog élet örömeinek élt a sokat szenvedett magyar dolgozó nép. Boldog örömmel köszöntötte dolgozó né. ptink alkotmányunkat: Hála érte pártunknak, Rákosi elvtérsnak, hála érte a nagy Szovjetuniónak, a nagy Sztálinnak.

Lelkes örömmel, az igaz hazafkáíj őrzésével, az internacionalizmus szelleméljen ünnepeljük alkotmányunk törvényijeik tatásának harmadik év. fordulóját. Alkotmányunk- annak jogai és kötelessége« elmélyítik min. den dolgozóban a baza szeretetét, mert minden dolgozó érzi és tudja: Van hazánk, pan mit megvédenünk. Vau hazánk, a föld, a gyár, az erdők, a folyók, a föld méhének minden kincse a dolgozó népé ebben az országban, minden kincse szép hazánknak a dolgozó nép jólétét szolgálja. Ezt a hazát kell minden igaz magyar hazafinak, ha kell, élete árán is megvédeni és n magyar hazafiak meg is védik az ellenség* minden támadáséval szemben.

I-engyelországban nemrég iktatta törvénvbe a Szejm. a lengvel dolgozó nép alkotmányát. Romániában napjainkban ismerteik a készülő alkotmánv tervezőié! a dolgWjo néppel. A népi demokráciák alkotmánya — a nemzeti sajátosságaik mellett — hasonlatosak a miénkhez, ugyanazt a célt szolgálják, mint a mi alkotmányunk. A ml és a népi demokráciák alkotmánya még szorosabb testvéri szövetségbe kovácsolja össze a szocializmust építő népek hatalmas táborát. De alkotmányunk összeforraszt bennünket a mé£ elnyomásban, szenvedésben élő népekkel is — így többek között a jugoszláv dolgozó néppel —, akik jogaikért harcolnak. A mi alkotmányunkra is vonatkozik nagyrészt az, amit Sztálin elvtárs mondott 1936- ban, amikor a Szovjetunióban törvénybe iktatták a szocialista alkotmányt: r>Ma, amikor a fasizmus zavaros hulláma árasztja él a munkásosztály mozgalmát és sárral szennyezi be a civilizált világ legjobbjainak demokratikus törekvéseit, a Szovjetunió új alkotmánya a fasizmus ellen szóló vádirat lesz., mely arról beszél, hogy a szocializmus és a demokrácia legyőzhetnie- nck. A Szovjetunió új alkotmánya erkölcsi segítség és reális támasz lesz mindazok számára, akik ma harcot folytatnak a fasiszta barbárság ellen". A mi alkotmányunk is — amely a Szovjetunió alkotmányának szellemében született, tekintetbe véve fejlődésünk fokút — erkölcsi támogatás a gyarmati elnyomás alatt é.lő népek szabadságharcához, mert megmutatja, hcyty mire képes a felszabadult nép. Vádirat a mi alkotmányunk az imperialista barbárság ellen, az úgynevezett -amerikai demokrácia ellen" (értsd tőkés demokrácia) mert az a tény. hogy nemJelentés az alkotmány ünnepének tiszteletére tett

vállalások teljesítéséről

Elérkeztünlk népünk nagy ünnepéhez, augusztus 20 hoz, alkotmányunk megszületésének harmadik évfordulójához. üzemeink dolgozói lelkesedés, sei készültök erre a napra, A dolgozók zöme fogadalmat tett Rákösd elvtársinak. hogy augusztus 20-ra több és minőségileg jobb munkával! készülnek. Nézzük meg, néhány baranyai üzemünkben hogy teljesítették dolgozóink Rákosi eűvfársnak adott szavukat.

A Komlói Erőmű

dolgozói a beütemezett terven felül

1,000.000 kilowatt óra többtermelési vállallak a harmadik negyedév keretén belül Ezt a vállalást már °ug. elsejére teljesítették.

Rákosi elvtiáTS miniszterelnökké való választása hatalma« lendületet adott a termelésnek. Az erőmű doL gozól újabb lelkes vállalásokat tettek és megfogadták hogy a vállaláson felül 900.000 kilowatt órával termelnek többet Fogadalmukat 19-ig 55 százalékra teljesítették, de úgy igyekeznek, hogy augusztus 20 utáni napokban mielőbb vailóraváltsák Ígéretüket. Ezt a* igyekezetei bizonyltja az is hogy augusztus 18-án 121.42 százalékra teljesítették napi termelési tervüket.

A karbantartási csoportok augusztus húszadikára tett vállalásaikat augusztus 17-én belejezték Az üzemrészenkénti versenyben első lett a karánlási fcrvl tócsoport 122.5 százalékos teljesítésével. Második a vil- tanysTJWelö ja vf tó csoport 115, harmadik a gépmöhelyjavító csoport 110 százalékoa átlagteljesítményével, — Ewskbm a brigádokban egyénileg ld- magoaló eredményeket értek el Her. bért János lakatos 126. Róth Antal hegesztő 118 és Ve'glt János bádogoe 117 százalékos átlagteljesítményükkel.

A fenén és salakszéllttö brigádok is

kivétel nélkü] helytálltak a vállalások teljesítésében. A szállítási nehézségek eEenére teljesítményük ina már eléri a 135 izázailékot Is.

Az Erőműnél a vá’llalások te!jeslté_ ne a munka fegyelem terén is komét,, javulást hozott. Ezt bizonyltja az a tény, hogy augusztus hónapban sem eücésö, sem mulasztó nem volt.

Az üzem dolgozói ígéreteit tettek arra hogy versenylendületüket aug. 20 után is tovább fokozzák.

A Pécsi Porcelángyár

dolgozói közül 337-en tervtúKeljegí tóere tettek felajánlást 282 ezer forint értékben. Anyagiakarékossá<j te rén 92-en tettek vállalást 41 ezer forint értékben. A minőség javításáért ée a selejt csökkentéséért 387 dolgo zó indult harcba. A minőség javításáért a Rákosj elvtárs minisztertanács elnökévé való megválasztása után tartott értekezleten tettek sokan felajánlást. Ennek a teljesítését már megközelítették a dolgozók, de még nem érték el teljesein, A tervtúltelje- sítéere tett vélVAsukat túlteljesítették, mert a vállalt 282 ezer lorint túlteljesítés helyett 376 ezer torint terv túlteljesítést értek el. Az anyagta- karókosságii fogadalmukat 1« valóra- vá’.tották, mert a vállalt 41 ezer to rlnt helyett 55 ezer forintot takarítottak meg eddig. A «elejt csökkenté, se terén még nem értek el kívánt eredményt a porcelángyári dolgozók, nem sikerült tíz százalék alá csők kenteniök a selejtet. De az ország hasonló üzemihez viszonyítva Igv is szép az eredmény, mert csak 2—3

tizeddé haladja meg a tíz százailé- lékot.

Az alkotmányi versenysnakaez idején zajlott le a Porcelángyárban a

gyorsított eljárású újftóhét is, melynek eredményeként a dolgozók any- uyi újítást adtak be. mint azelőtt másfél év alatt. Az újítások megtakarítási értéke egy évre 377 ezer io rint. A benyújtott javaslatok közül negyvenkettőt már bevezettek.

A vállalások teljesítésében különö. se„ kitűntek Deák István korongos, Szabadella fajos jelvénye? sztaháno. vista és Törők Józsefivé Ifjúmunkás sztaháno vista sajtolónö.

A Komlói Építési Vállalat

brigádjai nemes vetélkedésben állót tak egymás«*! az alkotmány ünnepére indított verseny Idején. A brigádok közül kitűntök a Beloiannisz DISZ- brigád tagjai akik Makszimenko gyorsfalazasi módszerrel dolgoznak. A fiatalok azt válla,fiák, hogy a 34- us, és a 26 os építkezés felmenő la

: ama‘át augusztus 20ig eükéezftilk egy későbbi határidő helyett. Vállalásukat már 18-án teljesítették, négy nappal a kitűzött határidő előtt és ez*el 11.400 forintot takarítottak meg népgazdaságunknak,

A Koch köművesbrigád Rákosi elv társnak a miniszter tanács elnökévé való választásakor megfogadta, hogy a 25. számú építkezésen három lépcsőburkolatot három nap a'art elkészít. Vállalásukat tellesílették, megtakarításuk 6 600 forint.

A Szénosztályozó dolgozói sem maradtak le az alkotmányi versenyben, ök azt vállalták, hogy a szénosztályozó második egységét a falegyenig befelezik. Vállalásuk teljesítésével

177.000 forintot takarítottak meg.

A bányászfürdő dolgozói fogadat mat tettek Rákosi elvtársinak, hogy a fürdőt auguse'us 20-lg tető alá hoz zák. Vállalásukat már 16-án este be. fejezték és így terven telül 120.000 forint értékű munkát végeztek cl.

Magyarlukafa

Örömmel jelentjük, hogy közsé günk augusztus 12 re 106’százalékra teljesítette gabonahegyüjtési tervét. Községünk dolgozó parasztjai versenyben végezték a begyűjtést. Beadást kötelezettségét majdnem min denkt a cséplőgéptől teljesítette. Dől. gozóink figyelték a megye begyűjtési versenyét és sajnálattal állapi torták meg. hogy megyénket egyes tanácsok megalkuvó munkája gátolta a begyűjtési terv gyors teljesítésében.

Nálunk is Igyekezett az ellenség a begyűjtés ollen agitálni. Terjesztette az ..alacsoTív termésátlag, a fagykár" meséjét. Községünk becsületes dolgozó parasztjai erre azzal válaszollak, hogy beadási kötelezettségüknek 106 százn’ékra e eoet tettek. Hamar leszereltük az ellenségnek ezt a híresztelését és bebizonyítottuk, hogy igeni* teljesiihe’ö a beadás.

Mi is a.többi községekhez hasonló, an alkotmányunk ünnepére fe’alán- lást tettünk és büszkén lelenthctjüle. hogy határidő előtt nyolc nappal be csü'ettel teljesítettük, adott s/ivun- kat.

Valamennyi becsületes dolgozó pa. (folytatás a 2. oldalon)

csak biztosítva vannak a jogok, hanem biztosítva van a jogok gyakorlása is összehasonlíthatatlan különbséget tesz a mi alkotmányunk és az amerikai alkotmány között a mi javunkra.

Drága kincsünk nekünk alkotmányunk, amely törvényesen a nép tulajdonába adta az országot, amely biztosítja a dolgozó nép hatalmát, amely munkához, tanuláshoz, pihenéshez és sok máshoz még jogot ad a népnek. Ezt az alkotmányt és vei« együtt hazánkat minden erőnkkel szilárdítanunk, erősítenünk keli. Erre hívta fel egész dolgozó népünk figyelmét a Központi Vezetőség június 27—28-í ülése, ahol Horváth Márton elvtárs döníó feladatként szabta meg számunkra, hogy emeljük dolgozó népünk öntudatát, hogy mélyítsük el dolgozó népünkben a hazaszeretetei, harcoljunk minden ellenséges ideológia ellen, közte is elsősorban a szo- cááldemokralizmus ideológiája ellen, amelynek mint a többi ellensége« ideológiának feladata, hogy visszaállítsa a kapitalizmust, hogy újra jogfosztottságba hajtsa a dolgozó népet.

Ellenségeink, mind a külsők, mind a belsők veszett dühvei acsarkodnak alkotmányunkra. Van is okuk rá. hisz alkotmányunk kimondja: „A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka". Azok a földesurak, gyárosok és bankárok c* azok talpnvólói, akik kiszöktek az országból, akik soha nem dolgozlak, világos, hogy ordítoznak veszett dühükben. hogy számukra ebben az országban nincj többé rn<g kilátás sen» a henyélésre, a dőzsölésre. De reményüket azért nem adják fel. Azt szeretnék, ha sikerülne visszaállítani hazánkban ismét a gvárosok, fíjldc»- urak hatalmát és ebben a törekvésükben támaszkodnak a külső és a belső ellenséges elemekre, Tito-ban- dájára. a klerikális reakcióra, a kulá- kokra, a jobboldali szociáldemokratákra, hogy azok aknamunkájának eredményeként visszaszerezzék ural. inukat. Népköztársaságunk rendje, dolgozó népünk egysége azonl>aa visszaveri és megsemmisíti az ellenség minden támadását és úgy cselek, szik, ahogy alkotmányunk kimondja: ,.A dolgozó nép fokozatosan kiszorítja a tőkés elemeket és követ kezetesen építi a gazdaság szocialista rendjét ...a hazának és a dolgozók ügyének elárulását a törvény a leg. szigorúbban bünteti".

Nagy eredményeket értünk el a* alkotmányunk törvén> beiktatása óta eltelt három év alatt. De figyelemb« kell vennünk azt, amit Rákosi elv- társ mondott: +Ahol elharapódzik at önelégültség, az elbizakodottság, az a szellem, hogy elég erősek vagyunk egyedül is. hogy nincs szükségünk a dolgozó tömegek támogatására, ott rögtön meglazul és később elvész a párt és a tömegek egészséges kapcsolata. Pártunk elszigetelődik a dől. gozó néptől".

Erősítenünk kell tehát pártunk tö- megkapcsolatát, minden területen támogatnunk kell dolgozó népünket, fokozni kell népünk öntudatát, mert mint Horváth Márton elvtárs mondta a Központi Vezetőség ülésén: ..Kivi- nőtt gi/őzelmehiket nem fordíthatja visszájára semmi más, csak ha kar. batess7iik kezünket, ha meüpihenünk baberainkon, ha nem látjuk továbbra is elsőrendű harci és napi feladatunknak és kötelességünknek a tömegek megnyerését és mozgósítását".

Büszkén ünnepelünk ma, alkotmányunkat ünnepeljük, amelynek minden pontja megvalósult. Harci zászló a mi alkotmányunk, a béke harci zászluja. amely alatt felsorakozik «rész dolgozó népünk, hogv még szilárdabban helytálljon a béke magyarországi fronts/akaszán. Ebijén « szellemben készültek megyénk bányászai. üzemi munkásai, (LJgo/ó parasztjai, értelmiségei ünnepelni a mai napot. A inai ünnep lelkesíts« további jó munkára, a nehézségek sátor leküzdésére megyénk doleozp népét is a béke védelméért, a szocializmus építéséért folytatott harcában.

kAszon József