Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-03 / 181. szám

195? AUGUSZTUS S NAPLÓ n Fám Van Dong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettesének beszámolója jHúsz-harmineezer forint pénzjutalomban részesültek a begyűjtésben élenjáró községek Pelctng (TASZSZ): A vietnami hír­ügynökség jelenti Észak V i etn-am b ó:: Éam Van Dong, a Vietnami Demo­kratikus Köztársaság miniszterelnök- nélypbtese a vietnami népi kormány megbízásából beszámolt a kormány első félévi katonai, politikai és gaz­dasági tevékenységéről, a hazafias inunkéi versenyről és az ideológiai át_ nevelési mozgalomról. A katonai helyzetet így jeücmezte: A Hoa-Binh felszabadításáért ví­vott hadjáratban 1951 november 15 tő! 1952 február 23-ig a népi csapa­tok Ho-a-Binh térségében és Észak- Viotoam .síkságain több, mint 20.000 ellenséges katonát és tisztet semmi­sítettek meg,. Az ezután következet hadműveletben az ellenség több, mint 11.000 katonát és tisztet vesztett az éssakvietniami síkságokon. A néphadsereg egységei február 28- tél májusig 868 meg erő sí tét tt ellen­séges állást romboltak szét. Moszkva: A moszkvai rádió be­számolt arról a tudósításról, amelyet n New York Times belgrádi tudósító- itt küldött lapjának. A cikk — amelyet sok fénykép illusztrál —, beszámol arról, hogyan hiúsította meg a jugoszláv lakosság —• mindenekelőtt a munkásság és a parasztság — a Utóisták sok intéz­kedését. A cikkíró közvetlen kapcsolatba hozza az országban uralkodó rend szert a jugoszláv dolgozók komor hangulatával és a hatóságokkal szem. ben való ellenséges viszonyukkal. „A jugoszlávok a keserű tapasztalatok alapján úgy látják, hogy a kormány jobban gondoskodik hatalmának fenn­tartásáról, mint a nép jólétéről. Na­gyon kellemetlen, hogy az ember lépten-nyomon találkozik Belgrádban éhező parasztokkal, akik rongyos, egykor fehérharisnyát és kopott zab borryt viselnek és akik itt munkát deresnek.“ A New York Times tudósítója így folytatja cikkét: Hosszú sorok állnali az'élelmiszeradagokért a boltok előtt hogy hozzájussanak a silány minő­A legfontosabb arcvonaakon el­szenvedett súlyos katonai és poéti­kai vereségek következtében az ag- resszorok kénytelenek voltak jelentő sebb segélyt kérni amerikai gazdáik, tói. Az agresszorok — mutatott rá Fám Van Dong — bestiálisán kegyetlen- kednek a vietnami katonákkal és a békés lakossággá’, ezért a nópndk még sok szenvedést kell eiviselnie a végső győzelem kivívásáig. Fám Van Dong ezután foglalkozott a kormány által kitűzött legifonfbo s-abb gazdasági és pénzügyi felada­tokkal és megállapította. hogv a viet­nami nép tevékenyen teljesíti a ter­melés emelésének és a takarékossági szabályok betartásának tervét. Befe­jezésül kijelentette: .,A vietnami kormány áltat 1953-re kitűzött feladatok megtelelnek a fel­szabadító liaro követelményeinek.“ ségíi, rendkívül drága árukhoz. Az egyszerű be'grádi lakosnak soha nincs elég pénze ahhoz, hogy a leg­szükségesebb cikkekkel elláthassa családját. A belgrádiak beszélgeté. sernek tő témája az élelmezés ne­hézségei és a drágaság. De vájjon mindenki úgy él-eJ ugor szláviában, mint az át'agos belgrádi lakos? — teszi tel a kérdést az ame­rikai lap tudósítója, aztán így felel: — a legtöbben igen de mégsem min­denki, Vannak olyanok, akik nem dolgoznak, jól öltözködnek és sok a pénzük Lóversenyre járnak és állan dó vendégei az éttermeknek és Ioká. lóknak. Kik ezek: A feketepiac sötét emberei. Azt sem titkolja az amerikai lap belgrádi tudósítója, hogv Jugoszláviá ban a széles néptömegek fájlalják, hogy a titóisták elszakították Jugo­szláviát nagy szláv szomszédjától. A moszkvai rádió így fejezi be a New York Times cikkének ismerteté­sét: a cikk arról tanúskodik, hogy a titóisták odáig juttatták az orszá­got hogy saját amerikai védnökei sem tudják többé titkolni Jugoszlávia nyomorúságos helyzetét. A népművelési miniszter a könyvtárügy fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat 8. pontja alapján a SZOT-tal egyetértésben uta­sítást adott ki arra, hogy minden könyvk ö le sönzésse. foglalkozó nyil­vános tömegköayvtár (városi, köz­ségi szakszervezeti, üzemi, tömeg- szervezeti, szövetkezeti) köteles könyvállományáról 1952 szeptember 1-ig egy példányban leltárt -készíteni és á Központi Staásztíkai- Hivatal ál­tal rendelkezésre bocsátott kérdőíven könyvállományáról szeptember 15-ig adatot szolgáltatni. A lengyel szeim elfogadta a választójogi törvényjavaslatot Varsó (TASZSZ). Augusztus 1-én a lengyel szejmben folytatták a vitát Jozkie.ivvcz képviselőnek a Kengyel Népköztársaság szejmje megválasztá­sáról szóló törvényjavaslattal kapcso­latos beszámolója fölött. A vita befejezése után Kowalski, a szejm elnöke szavazásra tette fel a törvényjavaslatot. Valamennyi képvi­selő felállt és egyhangúan a törvény­javaslat mellett szavazott. Az elnök a képviselők viharos tap­sa közben bejelentette, hogy a tör­vényjavaslatot a szejm egyöntetűen el­fogadta. MacArllior a Remington Rand Compay igazgatóságának elnökeiéit N'-ew-York (TASZSZ). A Remington Rand Company nevű amerikai nagy- vállalat közölte, hogy Douglas Mac Arthur tábornokot a vállalat igazga­tóságának elnökévé választották. Az ..Associated Press" jelentése szerint a vállalat évi százezer dollár! ajánlott fel Mac Arlhurnak. Mac Arthurnak a Remington Rand Company elnökévé történt megválasz­tása nem meglepő. Az Egyesült Álla­mokban szokásos, hogy tábornokok és tengernagyok — különösen azok, akik j kapcsolatban állottak a kennánymeg- rendelések szétosztásával — tényleges szolgálatuk megszűnte után nagy ipar- válailatfiái vagy banknál kapnak ál­lást. Általános vélemény szerint azért juttatják őket ilyen állásokhoz, mert a nyugalomha vonult magasrangú ka­tonáknak hasznos kapcsolataik van­nak katonai körökkel és :lymödon előnyős megrendeléseket tudnak bizto­sítani cégüknek. Megyénk termelőszövetkezetei, íer- melŐBzövetekzeti csoportjai és dolgo­zó parasztjai nap.nap után újabb győ­zelmeket jelentenek a givbonabegyűj. tés írontsza'kaBzán. Diósviszló, öbá- nva, Nagy váty községek és sorrend­ben a nagypeíerdi Uj Élet tezce is megkapta már a száz százalékban végzett begyűjtési munkájáért a sza­badpiaci értékesítés jogát. Az álla­munkkal szemben vállalt köteiezettsé. gét teljesítő e!$ö három községet meg­jutalmazta a megyei tanács. így Diós- viszló községnek 30 ezer forint, úbá- ni/a és Nagyváty községeknek egyen­ként 20—20 ezer forint rendkiimli tervhitelt adott, melyet a községek tetszés szerint arra fordíthatnak, ami re szükségük van. Példamutató jó munkájukért a községi tanácsok dói. gozój is pénzjutalomban részesültek, így Diósviszló községben Hegedűs Iku jos vb elnök ezer forint, Vurya Ernő vb titkár 805 forint, Doszpod Irén nyilvántartó 500 forint, Nagy váty községben Vet0 Imre vb elnök 1000 forint. Balogh János vb titkár 800 fo­rint, Óbcmya községben Kovács József vb elnök ÍOOO forint, Schmidt Keresz- tély vb titkár 800 forint pénzjutal­mat kapott. De államunk nemcsak a községeket, termelőcsoporíokat. a jó) dolgozó tanáos-fjinkeionáriusokat ró. szesiti jutalomban, hanem 'igen ma­gas összegeket fordít a begyűjtésben élenjáró dolgozó parasztok meg jutal­mazására is. A Kagypeterdi Uj Elet tszcs, utána a dióséi Silói Petőfi, a palotáhozsoki Petőfi, a l/ovászhe-tényi Dózsa, a geresdi Dózsa. n zalétai Uj Alkotmány, a baksai Előre tszcs-k is teljesítették száz százalékra a beadási könyvükben előírt kötelezettségüket. A Szovjetunió tapasztalatai alapján augusztus 20-án Szenllőrincen vidám- vásárt rendeznek ahol az iparcikkek értékesítésén kívül mezőgazdasági termények karülnek felhozatalra, va­lamint az dudásra szánt állatokat ér­tékesíti majd dolgozó parasztságunk. Dolgozó parasztságunk a cséplés, illetve a beszolgáltatás maradéktalan teljesítése után termény feleslegét a így rövidesen ők is elnyerik a sza­badpiac jogát. Megyénk bővelkedik egyéni dolgozók kiváló teljesítményei, vei is. Szám*alan dolgozó paraszt tel­jesítette száz százalékon felül a be­adási könyvecskéjében előírt kötele­zettségét, de ezen felit! is sokan tel­jesítették nemcsak dolgozó parasztok, de közópparasztok is. TlorbAs Lőrinc 1.2 holdas bükkösül kö/.éppara*zt búzatervét 1180 százalékra teljesítette. Délszláv dlogozó parasztjaink ezáz százalékon felüli terbjeljesitéseel vá­laszolnak az imperialisták és a zsotd. jakban álló Titó-banda mjnden mes­terkedésére. így például Szprerádovics Sztanoja Mocskai, Orovicza Márk és Buzsánov-ics (lyörgy péceadvardi dél­szláv dolgozó parasztok tervüket mind 280—800 százalék felett teljesí­tették. Ifogv megyénk jelenleg , még nem áll a begyűjtési országos ver­senyben az élenjáró megyék között, annak az az oka, hogy egyes községi tanácsoknál-, sőt járási tanácsaiénál a jó eredmények láttán elbizakodottság lett orrá, egyes községi tanácsoknál opportunizmus uralkodott cl s nem al­kalmazzák a begyűjtési .rendeletben előírtakat. Ezek a községek húzzák vissza megyénket a versenyben. Ezek a községek okai annak hogy me- gvénk elmaradt az élenjáró megyék­től. Dolgozó parasztok, termelő-szövet, kezetek dolgozói harcoljátok a jobb begyűjtési eredményekért segítsétek a pécsi sásdi és a szigetvári; járásokat előbbre mert ezzel megyénket is előbb­re viszitek az országos begyűjtési ver­seny rangsorában hiszen megyénknek megvan a lehetősége arra hogy az élenjáró megyék közé kezdhesse fel magát. vásárra hozza, <ihol szabadpiacon ér­tékesíti. A nagyüzemi gazdálkodás előnyét mutatja be a helyszínen megrende. zendő mezőgazdasági gép- és illát ki­állítás. A vidámvásárra lázasan készülőd­nék a baranyamegyei, valamint az országos kiskereskedelmi vállalatok is. Amerikai laptudóíító a jugoszláv nép nyomoráról és elé esetlenségéről Megyeszerte készülnek az augusztus 20-i vidámvásárra Ismerkedjünk meg a föld országaival Irán nagykiíejjedésü ország. Té­rülője nagyobb, mint Ang-ia, Fran­ciaország és Olaszország területe együttvéve. Az ország nagyobbrésze azonban sivatag és fétaivatag. L AKOSSÁGA meghaladja a 17 miliiót. Kéthannadrészük iráni fperjsa), egvharmadrészük pedig nemzetiségi: azerbajdzsán!, zsidó, stb. Az ország fővárosa Teherán. 700.000 lakosa van, az Élbrusz lábánál fek­szik, alig 100 kilométernyire a Káspi tenger dói partjától, Irán agrárország. Az olajon kívül bőségesen található az . országban szén, vas, réz, ólom, mangán, nikkel, én és egyéb ásványi kincs, de ezek­nek csupán ogv töredékét használják ki. Iránnak tehát nehézipara nincs. ’Az országiban leginkább helyi jelen­tőségű könnyűipar van. Az olajkutak és a gyárak csak a lakosság kisebb részét foglalkoztatják, a többség a mezőgazdaságban do gozik szörnyű nyomorban és elmaradottságban. A földművelésre alkalmas területeit 78 százaléka' a feudális nagybirtokosok és az egyház kezén van, a parasz­tok naigyrészének egyáltalán nincs földje, vagy csak egészen kis parcel­lán gazdálkodik. A fö dbirtokosok és az egyház' sokszor a földdel együtt adják-veszik a parasztokat. Sok pa­raszt az erdőbe menekül a kegyetlen földesúri terror elől. Irán legnagyobb kincse a kőolaj. A tőkésvilág egyik legnagyobb kö- caj terme éjének számít. Ma is még 500 milliárd dollárra becsülik az or szág olajtartalékait. Az iráni olaj a legutóbbi időkig az angol tőkések zsebét duzzasztotta. A századforduló első éveiben tették rá a kezüket. Ezt megelőzően Lord Fi­sher, az adtaira itás akkori első lord­ja ChurchiUel teljes, egyetértésben ki_ jelentette: „Az olajhatalom: világ- hatalom.“ Ennek megszerzése érdeké­ben az Intelligence Service (angol kémszervezet) emberei csalás, rablás gylkolás útján megszerezték az irá- »i olaj kiaknázásának jogát, inajdj 1909 ben megalakították az Angol Iráni Olajtársaságot. A föhegedűsök 1 természetesen, az angolok lettek. A hivatalos kimutatások szerint., az an­gol tőkéseknek évente félmilliárd dollárt hozott a nyersolaj e’adása, míg az „iráni télnek“ csap. évi 20 millió dollárt, tehát a bevétel egy huszonné­gy edét engedték át. Az a 70 ezer munkás pedig, aki felhozta a föld mélyéről az olajat, a .«gmyomorúsá- gosabb bért kapta. 1950 végén példá­ul az iráni olajmunkás 40 r-ial napi­bért keresett, míg ugyanakkor 4 de­ka hús és másfél deka sajt 77 rialba került. Két napig kellett dolgoznia az iráni munkásnak 4 deka húsért és másfél deka sajtért! Ez az á lapot azonban nem marad hat sokáig fenn, bármennyire is sze­retnék az angolok és iráni lakájaik. A gyarmatosítás Iránban is azzal járt mint a többi országban: a tőké- sek gyárakat, jobba,, mondva kőolaj- fúrótornyokat hoztak létre, illetve nyitottak meg és ezre; pedig kiala­kult az iráni proletariátus és megje­lent a munkásmozgalom A munkás­mozgalom kü önösen a IT. világhábo­rú alatt fejlődött rohamo.-an. A KOMMUNISTA PART és a * szocialista párt egyes vezetőt megszervezték az Iráni Néppártot, a Tudeh pártot. A párt hatalmas lelvi lágositó mitnkát végzett a tömegek között. Világos, nyílt programot tű­zött ki. olyan programot, amely az iráni nép akaratát kifejzi. Program­jában követelte Irán függetlenségét, területi épségének megőrzését, a de­mokratikus rendszer leállítását, az önkényuralom, a reakció elleni har­cot, a földreform megvalósítását, a nemzeti ipar, a kereskedelem és köz­lekedés fejlesztését, nyolc órás mun­kanapot. A Néppártnak a dolgozók kö zott végzett munkája meghozta az eredményeit. Sorai gyarapodtak, meg növekedett az ország politikai életé re gyakorolt befolyá-a és az ország ha adó, demokratikus táborának elis­mert vezető erejévé leit. A Néppárt szervező munkája nyomán megala­kult az egységes szakszervezeti szö­vetség, amelynek taglétszáma 1944 őszére már mintegy 70 ezerre nőtt. A Szovjet. Hadsereg döntő győzelmei, a 1 hitlerista hordák sztálingrádi pusztu­lása tovább erősítette az iráni dolgo­zók politikai tevékenységét is. 19-14 nyarára az iráni Néppárt az ország legerősebb,- legszervezettebb politikai pártja lett. Az iráni nép harcának fellendülése megréiuu.ette a lea-kúiót. Az argó; titkosszolgálat és az amerikai kato­nái tanácsadók segítségével és köz­vetlen irányításúval létrehozták az ^újjászervezett cs.-ndörséget”, a re­akció fasiszta rohamosztagait. Koholt vádakkalj hazug rágalmakkal e szánt harcot indítottak az iráni Néppárt, a szakszervezetek és az ország demo­kratikus erői ellen. 15.000 demokra­tát lőttek agyon és akasztottak fel, tízezrek ellen, hoztak véres megtorló intézkedéseket, amerikai tábornok ve_ zetésével véresen leverték az iráni Ezeibajdz.sánok és kurdok nemzeti autonómiára irányuló mozgalmát Az ország demokratikus mozga mit azon­ban semmi terror nem tudta elfojta­ni. A Néppárt sztrájkokat szervezett s a Néppárt tagjainak száma meg négyszereződött, a haladó szakszer vezetek tagjainak száma pedig 303 ezerre nőtt. Az iráni reakciót segítette az irá ni nép hősi harca ellen Anglia és Amerika is. Az angol és amerikai im­perialisták ugyanakkor egvmás ellen i-s harcoltak. Az angolok régi befo­lyásuk megőrzéséért, a; amerikaiak az angolok k’túrásáért vetettek be minden erőt. Váltogatták <gymási a kormányok, lio. angolbarát, hol ane- rikabérenc kormány került uralomra. Maga az iráni burzsoázia két rész­ből all. Az egyik rész az angolokat akarja továbbra is, a másik rész pe dig az amerikaiaknak akarja eladni az országot Az angolokat fótag azok támogatják, alrik eddig is. az fingéi gyarmati uralom alatt is megtalálták számításukat, sut amerikaiakat pedig azok, akik ezután akarják megtalálni a számításukat. Maga au iráni sah látszólag mindenek fölött áll. Ez azonban csak látszat, mert a sah Szí. veáebben veszi aj amerikaiakat. 4 Z ANGOL AMERIKAI két „sző r* vet séges“ késhegyig menő harcot folytat egymás ellen, nem ri­ad vissza a gyilkosságoktól kezdve semmitől sem. 1950-ben például az amerikaiaknak sikerű t „katonai (egyezményt” kötmiök az iráni kor­mánnyal. Az angol imperialisták ter­mészetesen. ezt nem tűrhették és ha­talomra juttatták a nyíltan angoíbarát Uazmara miniszterelnököt. Razmara mindjárt távozásra szólította fel az amerikai szakértőket és kijelentette, hogy ragaszkod'k az 1949 ps angol- iráni pótegyezményhez. Az amerikai imperial Isták erre a néptömegek ré­gi és forró követelését, az olaj álla­mosítását igyekeztek céljaik számára felhasználni, Razmara elutasította. Röviddel később meggyilkolták. Ezután Nloszadik lett a miniszter- elnök, Mosaadikék az iráni nép ha­tározott követelésére államosították az o ajípart. Az olajáMamosítás Mo- szadik érdeke is volt, mer! Irán leg­gazdagabb tőkése és amint látjuk, az á l-amhata om is az 6 kezük b - n vari. Ugyanakkor azonban Moszadik az egyre inkább lorradálmasodó nép tömegek háta mögött tárgyalásokat folytatott az amerikai imperialisták­kal. Az amerikai imperialisták azon ban rém tud'-ák megkaparintani az olajat, mert az iráni r.ép nyíltan tud­óikra adta: meg tudja aikadáyozni az ország gyarmatositásá*. 4 Z ANGOL IMPERIALISTÁK • * sem tudták megakadályozni az. olaj államosítását. Illába végeztek ess !>ai'összevonásokat Irán határán, az iráni népet nem tudták megfélem- 'íténi Erre az angol imperialisták a hag«; n'enr/e'-közi bíróság elé Vitték az iráni o’ajvitát. A hágai nemzet­közi bíróság az,onban az angolok fel­háborodására úgy döntött, hogy nem illetékes az angol-iráni olajvitában. Bem az angol, sem az amerikai i.m por la listák nem mondottak le azon­ban az iráni olajról. Az angol impe riorvták kasszájából nagyon hiány­zik Hz iráni olaj eladásából származó bevétek a te heteken étvágyú ame­rikai imperializmus pedig itt is ki akarja túrul az. angolokat. Ezért mint_ egy puccs szerűen a nyíl; imperials lábasát, hírhedt, nnzaáruió politikust, Kávám esz Szultáné t juttatták ura­lomra, Szaitape mindjárt igyekezett biz tositani nyugatot, hogy ..ezentúl item fognak bekövetkezni olyan sajnála­tos események” és nyíltan e ítélte az államosítás’. Mind az. angolok, mind a-z amerikaiak elégedetten tapsoltak. I De örömük korai volt! Előszeretettel hagynák ki ők a népet számításaik­ból, a nép azonban mindig beleszól, sőt most szóit igazán bele. A nép ismerte már Kávám esz Szaltane urai kodását. Kávám es? Szaltane gyilfcof taitta meg a 15 ezer demokratát, az angol-amerikai imperialisták siegitsé cóvcl. 1^ GYIK NAPRÓL A MÁSIKRA, *-J mint az elemi erő, úgy tört le1 a nép leiháborodott tiltakozása. Több százezres tüntető tömegek ö7-ön!ötték el az ucákat: „Halál az áruló Kávám esz Szál tanéra! Le Angliával! Le A'he rikávaU Halál a sahral Éljen a közf társaság '.“-kiáltásokkal meneteltek. A Kávám esz Száhane kormány ka­tonaságot és karhaita mat vezényelt ki a nép ellen. Belelő tűk a tömegek­be, többszáz hazafit megöltek és meg. sebesitettek, patáitokban folyt a vér, de a nép harca csak tovább erőso dött. A meggyilkoltak és sebesültek vérével! átitatott vörös zászlókká) me ne teltek tovább, éltették a köztér saságut. — ami hosszú évet óta eó- ször fordul .elő a Közel-Kelet moha­medán világ egyik országiba-j — c? barátkoztak a katonákkal. A katonák közül nagyon sokan megtagadták a tüzelést, sok tiszt pedig leszakítva rangjelzését a tüntetőkhöz csatleko, zott. Kávám esz Szaltane a legyőzhetet­len népmozgalom láttára lemondott és elmenekült. Újra Moszadik kit a mi­niszterelnök. Az iráni nép heves és hősi harca meghozta egyik nagv eredményét. A nemrég még dicsekvő angol és amerikai imperialista lapok a féke­vesztett dühve; és kesergéssel írnak Fenyegetőznek, panaszkodnak, sirán­koznak. katonai diktatúra bevezetését követelik, de ugyanakkor kótÜk. hogy léhete és akaratlanul is ú!lsme_ r.ik az i’iegaiitásbá szorított ' iráni Néppárt vezető erejét. ..A Tudéh- párt. a legjobban megszervezett poli­tikai csoport Iránban“ — ismerte be nemrégiben a Time című amerikai hetilap. Valóban, a Túliéh párt erősebb mint bármikor is volt és az írénf nép a Tudeh párt vezetésévé; sikerrel be bizonyítja, hogy meg tudja akadá­lyozni u nyugati imperialisták eigá zó hóditó terveit. Magyar László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom