Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-18 / 115. szám

4 N A P L 6 1052 MÁJUS tg ÉPÜL A KOMMUNIZMUS Verseny a gépi berendezés legteljesebb kihasználásáért A moszkvai Kompresszor-gyár gép. szerelő üzemében dolgozó Anatoíij Potapov tizak.s^ervezeí.i csoportbizai. mi kezdeményezésére verseny indul a gépi berendezés jobb kihasználó síért. Potapov marós kiszámította hogy a legtökéletesebb szerszámgépek kei dolgozó csoport a gépállások és más okok miatt elfecsérli a munkaidő 10-15 .százalékát. Ez természetesen kihat a havonkén gyártott kompresszorok' mennyiségé- re is. A részlegben 24 munkás dolgozik A csoport tagjai rendszeresen túlié! j esi tették fejadataikat, a munka még sem volt egyenletes. Egyesek, külö­nösen az újoncok még nem tanulták meg, hogyani kell a gépeket tökéle;e sen kihasználni. Anatolij Potapov, Borisz Kobzarov művezetővel összehívta a szakszerve. zeit csoportot. Az esztergályosok, ma_ xósok, túrósok megvitatták, mit kell tenniük, hogy a szerszámgépek meg­állás nélkül dóig ózhassanak, hogy maradék nélkül kihasználhassák a gé- pék teljesítőképességét. A csoport, értekezleten számos határozatot hoz tak. Értekezlet után gondosan átvizsgál­tak minden egyes szerszámgépet, ki­cserélték a kopott alkatrészeket, ki. küszöbölték a hibákat, s technológus segítségévei felülvizsgálták a meg­munkálási folyamatokat, a terv-iroda pedig a gyártási rendet vizsgálta meg. Az eddigi kis sorozatok gyártása a szerszámgépek gyakori átállítását te1, te szükségessé. Egy-egy műszak alatt 40—60 percet fordítottak a gépek ál. állítására. Miután a sorozatok darab, számát növelték, jelentősen csökkent e. gépeknek az átállítással ka peso in tos állása. így 7—11 százalékkal nö. vekedeM a gyártás mennyisége. Aka tov marós például az eddigi öt mun kődarabból álló sorozat esetén 60 percet fordított egy-egv munkadarab megmunkálására. Miután 20 százalék, kai növelték a sorozat darabszámát, Akatov minden egyes munkadarab megmunká1 ásónál négy percet takart, lőtt meg. Az üzemrészekben sz:ahánovi,sta is kólákat szerveztek, ahol a kiváló szakképzettségű sztahánovisták a leg­termelékenyebb munkamódszerekre oktatják az új munkásokat. Gyakor. latban mutatják be. miként kell ha tókonyabbam kihasználni a szerszám, gépeket. Nagy segítséget nyújtanak a gép: berendezés jobb kihasználása terén az észszerű sít ök. Rogacsov marós például kisebb változtatási hajtott végre szerszámgépén »• ennek eredmé­nyeképpen 20 százalékkal uövelte a gép termelékenységét. Zotov marósnak speciális készülék se. gíte,égével 50 százalékkal sikerült a gépen a megmunkált alkatrészek mennyiségét növelni, A. Potapovnak és szakszervezeti csoportjának hazafias kezdeményezd sét a Kompresszor-gyár valamennyi üzemében lelkesen felkarolták. — Ugyanekkor a módszert bevezetitek a gép:par és a műsor,ripar más vállala­tainál is A Szovjetunió népgazdasága más 'ágainak gyáraiban és ipártele. pein is lelkes versengés indult a gé­pi berendezés jobb kihasználásáért. A nagyszerű versenyek eredményei mindenütt a gyártás mennyiségének jelentős növelésében mutatkoztak. A Znamja truda-gyár műhelyeiben pneumatikus berendezések, kemény Ötvözetekből készült szerszámok se gítségéve v a kézi műveletek csökken­tésével és a berendezés egy részének korszerűsítésével a változatlan szer. számgéppark mellett máris 42 száza, lékkai több terméket állítottak elő. A technika teljes kihasználására ha­sonló határozatot hoztak a Tyi.%>ribor, az E ektroinsztrument. a Krasznij Oktjabr gyárak brigádjai, a nyomda, ipari gépgyár, valamint a gépipar és a műszaripar hatáskörébe tartozó sok más vállalat dolgozói. Ezekben a gyá_ raikbam színién jelentős mértékben nö­vekedett a gyártmányok mennyisége. A munkások, mérnökök, techniku­sok, alkotó aktivitása napról.napra növekszik Moszkva, Lening rád, Szverdlovszk, Orjol, Uglics számos gyárának üzemeiben tartanak elő. adásokat a szovjet ipar műszaki elő. rehaladásáról, az újabb szerszámgép- típusokról. Rendszeresen kicserélik a berendezés jobb kihasználásáért folyó versenyben részvevő vállalatok kö. zölti tapasztalatokat; lapokat, plaká toka.t, brosúrákat adnak ki a legki­válóbb kollektívák eredményeinek is­mertetése céljából. A Szovjetunió hatalmas ipara egyre több új technikai eszközt bo. csat a népgazdaság valamennyi ágá. hoz tartozó válla,latok rendelkezésé­re. A szovjet ipar csupán a múlt év­ben 400.nál több újabb nagy teljesítő, képességű géptípust gyártott. A Szov­jetunió már régen túlszárnyalta a ka­pitalista országok termelési technika jót, A szovjet dolgozók világosan lát. ják a gépek jobb (kihasználásáért fo­lyó mun,ka versenyek hatalmas jelen­tőségét. 35.000 UJ GAZDASÁGI ÉPÜLET TAVASZ ÜZBEKISZTÁNBAN 'A Iák smaragdzöldbe gHlöztek. az utak mentén kisarjadt a selymes tű, az ég mélykék színben ragyog és az őszibarackíák virágbaborull koronája olyan, mint egy.egy alacsonyan szálló rózsaszínű felhő. Üzbekiszlánban a t 'asz hirtelen köszönt be és rövidesen teljes pompájában kivirul. A vetést már elvégezték. Az egyik tábla mellett hárman állnak: Artyikov kolhozelnök. Svetuszkéja hirdotechni kusnö, aki még a háború idején ke rült ide Leningrádból, de úgy meg szerette ezt a szép vidéket, bogy itt maradt, s végül Tyemirbáj. az új szak ma képviselője: instruktor, aik a kol liozparastzokat azokra a leiadalokra oktatja, amelyek az új öntözőhálózat megnyitása után várnak megoldásra A tavasz mindig szép Czbekisztán ban. De ez a tavasz más lesz, minit a többi — nevezetes tavasz ez az idei.. • A földdarabon, amelyhez a tábla tartozik, látszólag semmi különös nincs. Pedig csak most vált termővé nemrég még szeszélyesen hullámzó domb emelkedett Hl. amelyet tükör­simává vágtak a földgyaluk. Ezt a te­rületet az idén vetették be előszűr. Nemsokára elkészülnek az öntözőim lázdák, az «életadó víz végigszalad a fiatul földeken. A krtlhozirodálian piros vonalakká álszántutt térkép feszül a lalon. A kolhoz földjeit mutatja, a vörös vo auJak az új öntözőrendszert jelzik- Minden tábla mellett állandó elosztó csatorna húzódik, a táblába pedig minden tavasszal öntözőburázdákat ásnak. A inul! tapasztalata azt bizo­nyította. hogy az egyes táblák stirii. állandó öntöző hálózata zavarta a gé­pek munkáját, nem mozoghattak sza­badon, mert minduntalan beleütköz­tek a csatornáik akadályaiba. Ezeket az öntözőbarázdákat ina már ideiglc nesen építik, a vékony vizpalak ak­kor fut rajtuk keresztül, amikor a gyapotnak öntözésre van szüksége, amikor viszont u gépek dolgoznak, a barázdákat betemetik. A Fergana.völgy melleit épült Fár- hádi-vizierömü küldi el a Szir-Darja vizét a földekre. Az új öntözési rend­szert az instruktor és a hidrotechni- kus irányítja. A régi árasztásos-rend­szert a tudományosan megalapozott öntözési rendszer vallja fel. Ahogy Svenszkája hrdroteohnMcusnő néhány mondattal megvilágítja^ — \z árasztásos öntözés ma már teljesen elavult. Az ilyen vízellátás akárhányszor károsnak bizonyult, túl. I tették el, s a helyükbe gyapoiföldeket itatták a főidet. Az embernek is, ami- I és gyülmöcskerteket teremtettek. A le­kor szomjas, elég egy pohár víz nem kell mindjárt egész vederrel rázúdi- tani. Az öntözés új rendszere megdön­tötte a régi. idejétmúlt szokásokat . . . Most Tyemirbáj, az instruktor ve: :: át a szót: — A mező szomjúságát, a földek vízszükségletét ma már nem „szemre“, érzés szerint állapítják meg. Amikor a növény már ,-Segélyjeleket“ adott le, akkor késő a segítség. A tudomány ezen a téren támogatja a gyakorlatot és a kolhozparasztok, ha elsajátítják az új, öntözési ismeretekéi, pontosan meg tudják határozni a levélzét fel­szívó erejét és megállapítják, hogy mennyi nedvességre van szüksége .. . Nagy munkál végezlek erre. A föld­gyaluk a dombok egész láncolatát lüli ­gyi rületen elszórtan fák és régi házak voltak, amelyek akadályozták a termő­földek egységes kialakítását. A fákat, —vagy e^er vastagtörzsű, régi eperfát — hatalmas földlabdákkal kiástak és leijehb ültették el. A régi házakat pe­dig lebontották -s a koihozparasztok számára új települést létesítettek. Szép, barátságos házakat építettek, amelyekben megvan az otthon melege, Az új ház előtt a régi eperfa lombja bólogal. A kapu küszöbén elnyúlva hever a házőrző kulya és az új ház kéményéből vidáman száll a füst a ta­vaszi ég felé . .. A földeken az első termésért dol­goznak. A víz már az új őntözőrend szer keskeny barázdáiban csörgedezik áljárja a talajt és megitatja gyöngyö­ző cseppjeivel. Külföldi küldöttségek a Szovjetunióban Moszkva (TASZSZl Tbiliszibe angol munkásküldötlség érkezett Morris Ivor Morgan vezetésével. A TASZSZ tudósítójával folytatott beszélgetésben Morris Ivor Morgan a többi közölt ki­jelentene: A Szovjetunióban folyó hatalmas békés épitőmunka igen nagy hatással colt ránk. A szovjet emberek őszintén törekszenek a békére és a népek kö zötti barátságára. Jerevánba május 15-én belga ifjú­sági küldöttség érkezett A. Dächer ve. zctésével. A küldöttség megismerkedik az örmény ifjúság életével. Az elmúlt évben a Szovjetunió kol­hozainak dolgozói 400.000 lakóházat, sok kulturális és gazdasági épületet, valamint istállót építettek. Egyedül az OSzFSzK kolhozaiban 35.000-nél több új gazdasági épületet és 30.000-nél több istállót építettek. Az állam terve­zőintézeteket létesített, hogy műszaki segítséget nyujtsoo a falvak építőinek. Ezek a tervezőintézetek nemcsak az épülő kolhozvárosok lakóházainak terveit készítik el, hanem a különböző gazdasági épületek tervezésével is tá­mogatják az építőniunkákat a kolho­zokban. Az elmúlt évben mintegy 8# Istálló-típustervet dolgoztak ki. E ter­vek figyelembeveszik a kolhozok által támasztott fokozott követelményeket is. Az istállókban gépesítik a takar­mányelőkészítést. a trágyakihordást, önitatőkst, villamos fejőgépeked al­kalmaznak, a korszerű teehnlkn min­den vívmányát igénybe veszik. Képünk a ,,J. V. SztáUn“-kolhoz ser téshizlalótelepének építkezéseit mu­latja be. Ez az épület Ls az állami tervezőintézet terve alapján készül. Ä .*32 rr negyedik „apón 25.000 csibe és 8.000 vZlu kel U A Z "’kIm és kiskacsákat nagy számban szállít Ug el , sT.LL ^r*^' “,b<k? dákéin*. Csupán a Moszkva terület kolhozai é.s .szövi,«!' f k“lonWl*‘* T,‘ alatt 182.000 csibét és kiskacsát kaptak. Kenünk;;. ^Ui. h*"«P cetnek részlete látható, amint Je. Piliugin., i* ... U '"i'^ynkok kftre­a tojásokat n,CnyéMtönö «"“WW1 A szovjet gyárak versenyezve teljesítik a kommunizmus nagy építkezései szamara kapót megrendeléseket. A képünk egyik moszkvai üzembe vezet el, ahol a kujbtoevt vizierőmü részére csomagolják a határidő előtt elké­szített nagyméretű szigetelőket. Másfél emstendej*. hogy Borisz Kova'jenko, a kujbisevi vizierőmü. építkezéséhez kerüli. Exkavátorhoz osztották be: Borisz nagy lelkesedés­sel ismerkedett a géppel, s minél in kább megismerte, annál jobban meg. szerette De Borisz Kovaljenko nem elégedett meg ennek a, egy gépnek egy géptípusnak a megismerésével, hanem mind szélesebb területen akart megismerkedni az új technikával. Könyveket bujt, szaklapokat olvasott és látogatta az építkezés területén rendezett továbbképző tanfolyam elő. adásait. EGY ÚJÍTÁS TÖRTÉNETE Közben szorgalmasan folyt a mun­ka. Az alapárok egyre mélyüli. a löld mind nehezebb, ragadósabb lelt, minduntalan odatapadt a markoló- kaná1 oldalaira. Boriíz nem győzte eleget tisztogatni, s amint megint ép; pen a ragacsos földet kaparta le a markolókanál oldatáról, alaposabban szemügyre vette. Nézte, vizsgálgatta Vastag az oldala, elöl pedig ke. vesebb hézag ke lene... — állapí­totta meg. És ezt a kotrókanalat lulaidonkéDpen u szénbányászat szd­mára készítették, s nem a lágy föld. nek ... Borisz Kovaljenko a megállapító■ sál nem zárta magába. Egyideiq még gondolkozott a dolog felett, de aztán elmondta az egészet Levcsenko me­chanikusnak és vázolta elgondolását is, hogyan kellene a markolót át. alakítani, hogy folyamatosan végez, ze munkáját, és ne kelljen a tisztoga. tással minduntalan időt vesztegetni. A mechanikus végighallgatta és bő. lintoll: — Igazad van! Elmegyünk és megm beszéljük a ,,generálissal lean 1 asaillevies Kamatai. a vízi. erőmű építésének vezetőjét nevezték „generálisnakEgy napon el Is men. lek Sztavropolba és Borisz az elgon­dolást már rajzba rögzített-n vitte magával. Komzin tanulmányozta a rajzot, figyelmesen végighallgatta Bo Meg kell csinálni! Készüljön fel, el. utazik az uráli gyárba... fforiss Kovaljenko kicsit elfő. gódottan ült az uráli gépgyár iroda, jóban a tervezőmérnökök között. EL hozta az újítása rajzát, meg Komzin és a ku/bisevi vizierőmü tőmérnöké. nek levelét. Amikor a megbeszélés, rhegkezdödölt, már mindannyian is. merték a markoló átalakításának tér. vét. Szatovszkij. az uráli gyár tervező irodájának vezetője így log'alta sze az újítás lényegét: — Tehát vékony oldalú markoló, kanál, elől úgyszólván rések nélkül... Megindult a beszélgetés az újítás terve felett. Az első, ami megütötle Kova'jenko fülét, a7 egyik tervező- mérnök kijelentése volt: — A megállapítás helyes! Boriszt boldog lorróság öntötte el. ,Lám. milyen megértéssel és etisme. rísz Iejtegetéseit, azután ennyit mon. i Tés»el vannak a kotrómester javasló. ^ott. Ifa iránt Egyszeriben otthonosan moz. — A javaslat helyes és értékes | golt a kiváló szakemberek között és amikor rákerült a sor, lelkesen és boldogan magyarázta elgondolásait: — A markoló fogát js megerősíte­ném _ mondotta és ujja a tervrajz­ra siklott, — így, mert akkor tartó, sahb lesz és jobban mélyed a tőid­be... Es c markolót hegesztve keH készíteni, nem pedig önteni, mint ed­dig... És a lógat is helyesebb lest ezen a módon megerősíteni. Az újítást elfogadták, elkészítették a munka részletes tervét és Borisz Kovaljenk0 kipirult arccal, boldogan írta alá az új markoló kivitelre el­fogadott rajzait. Borisz Koval jenlco újra régi mun- kahefyón dolgozott. Ul exkavátor ér­kezett, amelyet neki kellett brigád­jával összeszerelni A normában meg, állapított 40 nap helyett 13 nap a'att elvégezték a munkát. dstán epy napon megérkezett aZ uráli gépgyárból az új markoló is. Pontosan úgy. ahogy Borisz elképzel- íe. Az exkavátor már a7 új kanállal kezdett dolgozni. Borisz Szerelte lel és szerelés közben gyengéden meg­simogatta. Olyan szeretettel, ahogy az ember a averek ét simogatja...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom