Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-08 / 106. szám

2 1952. MÁJUS 8 N A P L- 6 Csu En-Laj elviár» nyilatkozata as amerikai-japán különbékessersődés hatálybalépésével kapcsolatban Peking (Uj Kína) Csu En Laj, a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának külügyminisztere nyilat, kosatot tett azzal kapcsolatban, hogy az Amerikai Egyesült Államok beje­lentette a törvénytelen amerikai-japán külömbékeszerződés hatálybalépését. A nyilatkozat többek közölt ezeket mondja; I Az Egyesült Államok kormánya • önkényesen bejelentette a Ja­pánnal kötött törvénytelen különbéké- szerződés hatálybalépését. Mi több: önkényesen feloszlatta a távolkeleti bizottságot és a japáni szövetséges tanácsot. Ez az egyoldalii eljárás teljes mérték ben törvénytelen és minden ula pót nélkülöz. A Kínai Népköztársaság központi né­pi kormánya úgy véli, hogy a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövet­sége kormányának ebben a kérdésben elfoglalt álláspohija és magatartása teljes mértékben helyes és megfelel a világ békeszerető népei óhajtásának. Az’ amerikai kormány bármikor kész lábbal tiporni és papirrongyként ke­zelni minden magára vállalt nemzet­közi kötelezettséget. Az amerikai kor­mány jóhiszeműségének teljes hiánya soha nem látott méreteket öltött. Az amerikai kormánynak ez az eljárása másrészről azt bizonyítja, hogy a leg­teljesebb mértékben semmibe veszi a távolkeleti bizottságban helyetfogíaló összes országok törvényes jogait. Nyilvánvaló; az Egyesült Államok kormánya azért teszi ezt, mert Kína és a Szovjetunió népei ellen irányuló, egész Ázsiát fenyegető új agre.sz. sziós háborút készít elő. A Kínai Népköztársaság központi né­pi kormányának véleménye szerinil a törvénytelen kü [önbékeszerződés rá- eröszakolása a japán népre, valamint a távolkeleti bizottság és a japán!' szövetséges tanács jogtalan feloszlatá­sa még jobban aláaknázta az egész Távol-Kelet és Ázsia békéjét és biz tonságát. A kínai nép határozott el­len intézkedésekkel válaszolt az Egye­sült Államok ngr:sszós koreai hábo­rújára és Tajvan elfoglalására. Most a kínai nép óhajtása az, hogy szikla szilárd egységbe forrjanak a Távol- Kelet és Ázsia népeinek erőfeszítései, amely népek — a Távol-Kelet és az egész világ békéjének és biztonságá­nak megőrzése érdekében gátat akar­nak vetni az Egyesült Államok hábo­rús .cselszövéseinek. liz a külön békeszerződés a Iiá* boriihoz és a leigázáshoz ve­zető utat egyengeti, teljes mértékben amerikai katonai támaszponttá és az Egyesült Államoktól függő országgá teszi Japánt. A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya már 1951 szeptember Illán rámutatott; „A Japánnal 'kö­tött kiil önbékeszerződés nemcsak hogy nem mindenoldalú, hanem sem­milyen vonatkozásban sem valóságos békeszerződés. Csupán azt a célt Moszkva (T.VSZSZ) A szovjet ország münden részéből érkeiző jelen/lések be­számolnak arról, hogy a dolgozóik meg­kezdték a Szovjetunió 1952. évi nép gazdaságfejlesztési állami köles-önének jegyzését. 1 A gyárakban és üzemekben, a kolho­zokban és a hal ásztelepe ken. a föiis- kokikon népes gyűléseket tartottak. A gyűléseken a dolgozók kijelentették, hogy scan erejüket, sem anyagi esz­közeiket nem kímélik, ha a haza ja­váról van szó. Leningrad dolgozói lelkes örömmel üdvözítik az új köles»)a kibocsátását. Prokofij Mlilrajlov, a Kirov-gyár ko­vácsa ezt mondotta: Az új kölcsön a mi hozzájárulásunk a Szovjetuniónak, a béke bástyájának megerősítéséhez. Mihail Altoksziej, a neves Wingrádi irodalom tudós a következőket álltani- tottla meg: Mi. szovjet emberek, amikor kölcsönt jegyiünk, az áj építkezéseinkre, a tu’ domány és a közoktatás további fel virágzására gondolunk. A tudósok az egész szovjet néppel együtt örömmel adják kölcsön megtakarított pénzüket a hazának. Nagy lelkesedéssel folyik a kölcsőn- jegyzés a b jelönisz falvakban is. Nyi kolaj Kovaljevics. a Pobjedu nevű kol­hoz. legöregeid) kalhozpurasztja a kol- hosparasztok gyűlésén a többi között szolgálja, hogy újból életre keltse a japán nuHHarizmirst, ez a szerződés ellenséges Kína és a Szovjetunió irá­nyában, fenyegetést ■ jelent Ázsiára és új agresdziós háborút készít c!ő.‘‘ A törvénytelen ..békeszerződésnek" ha­tálybalépésével egyidejűleg, április 28-án hatályba lépett az úgynevezett „amerikai-japán biztonsági egyez­mény" és ..közigazgatási egyezmény" is. A különbékeszcrződés és a két egyezmény a japán nép ciárulá sát jelenti és lehetővé teszi az Egyesült Államok kormánya szá­mára, hogy teljes katonai, gazda sági és politikai hegemóniát gya karoljon Japán fölött. Ezek révén Japán amerikai katonai hídfőállássá válik a Távol-Keleten. Számtalan japán háborús bűnöst bo­csátottak szabadon vagy rehabilitál­tak, akiknek kezéhez vér tapad, „ön­védelem" címén sok japán ifjút kény. szerftenek az amerikaiak japáni zsol­dos alakulataiba. Japán egész gazda­sági élete az Egyesült Államok gaz­daságának függvényévé válik és az amerikai háborús előkészületeket kényszerül szolgálni. A munkanélkü­liek és a csak részben foglalkoztatot­tak száma meghaladja a tízmilliót. Az Egyesült Államok kormánya által táp­lált japán rn Hilar izmus és fasizmus ismét felütötte fejét és erőre kap. A japán népet megfosztották alapvető szabadságjogaitól, megfosztották a hé. kétől és a demokráciáitól. Az Egyesült Államok e törvény felen szerződések liatálybalépte tésével Japánt nyílt ellentétbe kényszerítette Kínával, a Szovjet­unióval és a többi érdekelt ázsiai országgal. Ez Japán elszigetelődéséhez vezet Ázsiában. A különbékeszcrződés nem függetlenséget, hanem súlyos nemzeti válságot eredményez Japán számára. A japán nép ezért nevezi a ..békeszer­ződés'“ hatálybalépésén -k napját nem­zet: megaláztatás napjának. A kínai népnek szilárd meggyőződése, h*>gv a japán nép végső győzelmet arat ha zajának függetlenségéért, szabadságá­ért, demokráciájáért és békéjéért ví­vott nagy harcában, Az Egyesült Államok kormánya ula- sitotta a .íosida-knrmányt, hogy kös­sön „békeszerződést" a Taivan szige­tére menekült K nőm int a g reakciósok kai. Ez az amerikai kormány nyil­vánvaló kísérlete arra. hogy úgyneve­zett bék. szerződés, révén házasítsa ösz- sze két szolgálóikéi lakáját és azt a célt szolgálja., hogy katonai fenyege­tést teremtsen a Kínai Népköztársaság gal szem lien. A Josida-konnánv most utolsó gátlásait is levetkőzte és ame­rikai gazdáinak utasítására nyíltan az egész kínai nép által megvetett Csatig Kai Sek banditák cinkosa lett. A Jo_ sida-kormány vakmerőén és arcátla­nul kijelentette, hogy á Kuomintnng- gal kötött szerződés „vonatkozzék mindazokra a területekre, amelyek most a Kínai Népköztársaság ellen­ezeket mondotta: A kolhozrendszer a bolsevikok nagy pártja, a forrón szere­tett Sztálin örömmel es gazdagsággal töltötte be életünket. Ezért mi, kol- hozparmztok, egy emberként jegyezzük az új kölcsvyt, a békének és a kom­munizmus építésének kölcsönét. Az új kölcsön kibocsátásáról szóló kojimáinyhatároza-tot nagy helyesléssel fogadták a középázsrat köztársaságok dolgozói is. Huszni Saripova. aim u-alni sztahúaio vista esztergalyo-snő így nyilatkozóM: — Mi, szovjet emberik jól tudjuk, hogy az állami kölcsönök be fektetett pénzünket arra használják fel, hogy a nép életét még szebbé, még boldogab­bá tegyék. Örömmel adom kölcsön megtakarított pénzemet szeretett ha iánknak. Litvánén, Lettország és Észtország tíoőgozóM a kölcsön jegyzés megkezdé­sével kapcsolatban tartott gyűléseken elmondották, hogy mennyire megvál­tozott az életük a felszabadulás óta. Sok új iparágazat fejlődött ki, amely­ről a bu.rzsoá rendszerben szó sem le­hetett. A lakóházak ezrei épülteik Az új kölcsön jegyzésének sikeré­ről számolnak he a Karét Fiaim Szov­jet Szociális (a Köz! ársfl Ságból, \­bajdzsán Szovjet Szocialista Köz!ár.»» tágból és a Szovjetunió többi kö/ ' - «Hágáiból érkezeti jcleaté.sok is. őrzése alatt állanak, vagy a jövőben esetleg ellenőrzése alá kerülnek". Mi több: K „szerződés“ aláírása után Josida nyomban szabadonbocsáíott SS háborús bűnöst, akiknek kezéhez kí­nai vér lapad. Japán reakciós urai tovább .szö­vögetik esztelen terveiket a Kína elleni fegyveres agresszióra. Ismét előkészületeket tesznek a kínai száruíöld megtámadására, .vala­mint arra, hogy életre keltsék Kína, népei és Ázsia többi része fölött gyakorolt imperialista, ural mukat. A kínai nép nem tűrheti az. amerikai és a japán reakciósok aljas terveit. Fokozza éberségét és készen áll, hogy —ha a helyzet megköveteli — súlyos csapásakat mérjen ezekre a háborús provokátorokra, akik esztelen kísérle­teket tesznek, hogy megsértsék a Kí­nai Népköztársaság területét. A kínai nép leverte a japán agresszorokat és megsemmisítette az amerikaiak által felfegyverzett C.sang Kai-Sek reakciós fegyveres erőket. Ezidöszerinj a koreai néppel vállvetve meghiúsítja az amerikaiaknak a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság ellen intézett agresszióját. A kínai nép biztos benne, hogy összezúzza az amerikai reakció­sok és lakájaik minden újabb támadó tervét. A kínai nép nagyon is jó tudja, hogy a Josida kormány által vezetett reakciós tömb éppen úgy nem képvi­seli a japán népet, mint ahogyan a múltban a Csang Kai-Sek által veze­tett reakciós Kuominiang-bandj sem .képviselte a kínai népei. A kín»l nép most is békében, barátságban é-s egységben akar élni a japán néppel. Azt akarja, tiogv kölcsönösen tiszte­letben tartsák egymás nemzeti füg­getlenségét és állami szuverénitását és tízzel biztosítsák a Távol Ke'et béké­jét. A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya szükségesnek tartja, hogy leszögezze: Ragaszkodunk ahhoz, hogy az összes megszálló csapatokat vonják vissza Japánból. — Semmiesetre sem tehet elismerni a törvényfelen különbékeszorzödést, amelynek hatálybalépését az Ameri­kai Egyesült Államok kormánya be­jelentette.- Szilárdan szembehelyezkedünk a Josida-konnány és Csang Kai-Sek ál­lal kötött „békeszerződéssé!“, amely leplezetlenül ellenséges cselekedet a kínai néppé! szemben. A kínai nép meg van győződve ar­ról. hogy Kina, a Szovjetunió és Ázsia többi békeszerető országa, vala­mint ezen országok népeinek — bele­értve a japán népet — szoros egysé­gével kétségtelenül gátat lehet vetni az Egyesült Államok távolkeieti há­borús terveinek és fenn lehet tartani a Távol-Kelet és az egész világ béké­jét és biztonságát. Bt&VIIB Bti:i>BÖfl.fl»l VBllKHBi A fém-gyűjtő hónap során hangosan- beszélővel! ellátott autók járják be az országot s az egyes városokban, köz- S!égőkben népszerűsítik a férngyiijíő hó­nap népgazdasági jelentőségéi. Az autók filmet is visznek, amelyet es. tónkéu/t vc»!:/fon«>l» majd a városok, falvak főlC.rén, A fénigyüjiő hónap alkalmából bemutatásra kerülő kis­fiám főszereplője Lakiba r Kálmán. Fejlődő járműiparunk egyik büsz­kesége, a legújabb típusú magyar autó busz, az „Ikarus 50." Első mintapél­dányát május 1. re készítették e! felajánlásaik teljesítése során az Ikarusz karosszéria és járműgyár dol­gozói. Az új-típusú autóbusz ötven fé­rőhelyes. A MÁVACT távolsági, hegyi járatain köz'eke dl k majd üdü'öhe. lyeieikre. A hathengeres motorral fel­szerelt „Ikarus 50" kedden indult első hosszabb próbaútjára. Az autóbusz- típus sorozatgyártását az év végén kezdik meg. * Az általános és középiskolák most végző tanulóinak jelentős része jelent­kezett továbbtanulásra. Az általános iskolák nyolcadik osztályát végző ta­nulóknak Budapesten már több, mint 80, országos átlagban pedig mintegy ftO százaléka jelentkezett eddig közép­iskolai továbbtanulásra. A középisko Iák negyedik osztályát végző tanulók közül pedig •- országos átlagban — mintegy 00 százalék jelentett-.“ byvd- dig. hogy tovább akar iaiiuúni egye­temen ['lelve főiskolán, A Szovjetunió dolgozói országszerte örömmel jegyzik az 1952. évi népgazdaság fejlesztési állami kölcsönt A nagy győzelem napja II él éve ünnepeljük a fasiszta Németország szétzúzásénak, a Szovjetunió győzelmének napját. Hét éve annak, hogy a térdrekényszeritett fasiszta NémetorsiZ.ág elismerte, hogy legyőzték és, feltété; nélkül kapitu'á’t. Ez lett a vége az őrült világuralmi terveknek, a régóta előkészített szov- jeteilenes agressziónak. Nemcsak a fasiszta Németország, hanem a Hitiért uralomrajuttató imperialista politika megsemmisítő veresége is volt ez. Truman, az Egyesült Államok je. ienlegj elnöke mindjárt a hitleri rab­lótámadás megindulása után, 1941 jú­nius 24,én sietett kijelenteni: „Ha meglátjuk, hogy Németország nyer, Oroszországnak keli segíteni, ha pe­dig Oroszország log nyerni, Német­országot kell segítenünk, hadd pusz. títsák egymást minél jobban.“ Ez volt az Egyesült Államok, Anglia és Fran­ciaország vezetökörein-ek a vélemé­nye is. A nevető harmadik akartak ők lenni,, két legyet akartak ütni egy csapásra: eltörölni a Szovjetuniót a fö d színérő’ és ugyanakkor megsza. badulni legerősebb imperialista ve télytársuktől, Németországtól, öröm­mel szemléitek ezért a náci hadak vandál pusztítását, a szovjet városok és falvak felperzselését, lakóinak bar. bár legyilkolását. Egész biztosra vet­ték, hogy a Szovjetunió nem bírja ki ezeket a súiyos megpróbáltatásokat és a fasiszták győznek. A hitleri „stra­tégia" mindent a villámháború koc. Icájára tett fel. a rajtaütés, a váratlan ság és a meglepetés múló tényezői­vel akart magának döntő előnyt sze. rezni. Ezekkel a „mellékes és mú ó körülményekkel“ szemben — mint ahogy Sztálin elvtárs nevezte őket. ~ a Szovjetunió oidalán .állottak a háború állandóan ható tényezői: a hátország ál.andó szilárdsága, a had sereg szelleme, a hadosztályok száma és minősége, a hadsereg fegyverzete, a hadsereg parancsnoki karának szer- vez-őképessóge. És épp ezért hiába mondotta Hitier azt hogv ,.1941 no. vember 7 én csupataim díszszemléjét tartom a Vörös Téren" és hiába áh rándoztak a nyugati országok im. perialista vezetőkörei. Mert díszszem ■e valóban volt. de ez a Szovjet Had­sereg díszszemléje volt és a szovjet katonák Sztálin elvtárs lelkesítő sza. vaival indultak harcba, Moszkváért, Sztálingrádért és a győzelemért. , Es mit csináltak addig a trumanok? Az Egyesült Államok és Anglia 1941 őszén. 1942 ben és 1943-ban ' titokban tárgyalásokat folytattak a fasiszta Németországgal a kü önbéku megkötő Férői. Ugyanakkor a végsőkig ha- ia-ztg-atták a második front megindí ty.sí^t. így nézett ki az ő „szerződési" viszonyuk és . .kötél each ségvál la Iá. suk." Mint imperialista ragadozók, itt sem sokban különböztek a hitsze gő h:t!eri ragadozóktól: a hitlerfasisz ták 1941.ben a megnemtámadási szer zödést rúgták tói, az angol-amerikai imperialisták a szövetségességet a második front megnyitásáról szóló szerződést. A második frontot 1944 jú­niusában nyitották csak meg,, holott szerződésükben 1942.re vállalták. De még 1944 júniusában sem azért telték csapataikat. Franciaországban partra, mintha bántotta volna őket a .-elkiismeret, Ilyet ők nem ismernek. A Szovjet Hadsereg az 1943-as har­cokban egyik megsemmiaitő csapást a másik után mérte az ellenségre és a szövetségesek minden komolyabb részvétele nélkül gyökeres fordula. tot idézett elő a háború menetében. 'ranklin Roosevelt már akkor vi­lágosan látta és megértette ezt. 194.3 őszén kijelentette: -Ha Orosz­országban a dolgok továbbra is így ha'adnak, mint most. lehetséges, hogy a jövő tavasszal nem is lesz szükség második tróntra.“ Az Egyesült Álla. mok e-húnyt elnöke nagyon közel volt az igazsághoz. 1944 tavaszára nyarára a Szovjet Hadsereg sztálini csapásai annyira összetörték a hitle rista hadigépezetet, hogy mindenki élőit nyilvúnva óvá vált d Szovjet, unió közeli győzelme. És a „szövetsé gei&ek“ ' féltek attól, hogy a Szovjet unió győzelme eredményeképpen Európában teljesen megsemmisülnek a reakciós erők. Ez pedig nem illett bele számításaikba, ami teljesen ér‘ hető is, hisz ők már akkor is eg,. Ili v| ágháborúra gondoltak. A „szövet ségesek" csakhogy megőrizzék pozí­cióikat Európában és a második front halogatásával na leplezzék le magú. ..-j kát a néptömegek előtt, 1944 június 6 án megindították a második fvon- ’ tot. De a háború fő terhét ezután is a - Szovjetunió viselte. A fasiszta had. seregek zöme ezután is a keleti fron- ./ Ion harcolt, A nyugati hadművelete- ■:* kel az arányok korlátoltsága. a. las. 1 súság, a bizonytalanság, sőt huza- 'u von» jellemezte. A churcbitlek remeg-I -f tek a németektől ugyanakkor össze is játszottak velük. Mindnyájunk előtt .; ismert az a tény, hogy Churchill a *’1 németeknek az Ardenn-esekben indí. :■ tott támadásáról haiálrarémülve 1945 januárjában rendkívüli segítséget *9 kért Sztálin elvtárstól. Mindnyájan tudhatjuk azt is, hogy a szovjet fő- • hadvezetőség a tervezett támadást ~*|j február helyeit január 20 ra vitte e.öre, de még ezt is megelőzve ja. nuár 12-én megkezdte. És mi lett a köszönet? Az. hogy az ang-ol-ameri- r kai diplomaták megegyeztek a német < vezérkar több magasrangú személyé. vei, aminek eredményeképpen sok német helységet harc nélkül foglal­hattak el a „szövetségesek", míg a keleti fronton kétségbeesetten véde­keztek a német csapatok és utolsó tarta.ékeröiket is bevetették. ,t zonban «emilyen árulás és ár. mánykodás nem tudta megaka­dályozni a Szovjetunió győzelmét. 1945 május első napjaiban már a füstölgő Reichstag felett engett a győztes vörös lobogó. Az angol éc; amerikai imperialisták azóta is folytatják új világháborúra törő politikájukat, Hitler politikáját. Sőt a háború óta el felt hét év alatt már rég tüszárnyalták mesterüket. Ezt bizonyltja az úgynevezett „atom­diplomácia" és a koreai baktérium. ' háború is. Elfelejtették a füstölgő Reichstag romjait, nem veszik fi-gyo lembe azt, hogv a történelem kereké azóta már sokat, fordult. Pedig Ko rfa példája emlékezetükbe idézhetné mindezt. Korea példája megmutatja, hogy ci szabadságáért harcoló népet nem lehet legyőzni, a hitleri irtóhábo. rút túlszárnyaló baktériumháború pe dig épp ellenkező hatást, ér cl: fo­kozza a koreai és a kínai nép bar. eát a gyűlölt ellenség ellen, kiszéle Jítj és még erősebbé teszi a béketá­bort, melynek harcosait a világ min dep sarkán megtalálhatjuk már. Lenin elvtárs 1918.ban rámutatott, J hogy a német imperializmus eltemette magát, nüdőn 1918ban Oroszország es Ukrajna forradalmi munkásainak es parasztjainak fojíogiatójaként lé pelt fei. A fegyelmezett német had. sereg felbomlott, „...annál inkább eltemeti magát, az angoi és amerikai imperializmus — jövendölte Lenin," midőn olyan kalandot iolytat, amely po itikai csődbe viszit midőn égés? Kurópa fojtogatóinak és csendőrei- nek szerepére kárhoztatja katonásé- gat. Ez elzsírosodoit vadállat — mo/i. otta Lenin elvtárs az amerikai im­perializmusról — éppúgy a szakadék >a zuhan, mint a német imperializ­mus vadállata “ Jóslatszerűen csengenek ma Le pao n.lr\ ,1918 ban mondott szavai. A J mi.uos felszabadult világ mellett vugat.Németországban a kommunis-- .aK c„ a békeharcosok kitartó man­aja eredményeképpen a nép vala mennyi rétege felébredt és harcol a jereiszerzodés ellen és kibontakozói .; , van és mindinkább tömegmozga j°m,ná va'ik a kommunisták, szociál demokraták és szakszervezeti tagok ozoítj legyöz-hetatlen akcióegység- ranciaországban a kommunista párt • z ország legerősebb pártja, Olasz­országban a Kommunista Párt és az uiqsz Szocialista Párt blokkja a leg eiosoob, a több, mint 300 milliós In aiaban a kommunista párt előretört 0“j az ország második legnagyobb p»r,ja lett Dél „Amerika forrong. Ah ruca neppi sorra lázadnak fel. ' Viet­nam. Indonézia, a Fülöp szigetek eS a dyarmatvilágok népei győzelmes szabadságharcukat vívják. A két f# ■anyaországban" — Amerikáhan é? Angliában — is egyre nő a kommu. niita párt ^reije és tekintélye egvre növekszik a békeharcosok száma. AZ egész világ harcba indult a háborús imperializmus ' ellen. Csak az örültek képzelhetik, hogy ezt a világot átfo- dó tábort maguk alá gyűrhetik » aurvo merénylete a választások szcbadságc ellen /Vf-.'i ... V N'-T»ly íM-TI, A ciunpuniai püspök s-.lg 11 május 25-ám mögt ar t ;uhIó dél- 1 »lnszorszA<fi vál*«al:Vs,.kkal kapesolaí• öan ..figvoiinezt-olést" intézeti » k.-i!-,>li- kns luvókliöz. Uszerint vaJamemivii szavazásra jogosult férfi-mik és nüm'-ii sra-vaznia -kell. de minden KJ ak: a konnmmislákru, vagy szővet»úgesoikro szavaz., ,halálos bűnt" követ el. .Vwk« '* • ;i - - ■K a tudódó pártokra .»/.avazm ah '■‘C-gtrgadjá'k a s/ontségok kiszolgál' tatását. püspökség „figyelmeztetése“ !»»• li-í'mas feIháiborr«l' sí keltett Nápoh es Cigé-sz Gampanvei dolgozói körébe11

Next

/
Oldalképek
Tartalom