Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-08 / 106. szám

1852. MÁJUS 8 NAPLÓ $5? A BOLSEVIK PÁRT TAPASZTALATAIBÓL ♦ A kommunisták harca a nagy terméseredményekért Elkövetkezett a tavaszi szántóföldi sumkák ideje. A 16 mázsás, termés biztosítása érdekében a szovhoz gép­kezelői még ősszel elvégezték a mély szántást a tavasziak aiá. Télen meg­szerveztük a hóvisszatartást, élőké, szítettük a kellő mennyiségű helyi trágyát és megfelelő mennyiségű mű. trágyát szereztünk be. fi szovhoz lelkészben várta a tavaszt. Mind a 36 traktort idejében megjaví- tottuk, reudbehoztuk a talajművelő Eszközöket, a brigádok állományát ■traktorosokkal, munkagépkeze'.őkkei. *^9édszemélyzettel egészítettük ki. Jókarba helyeztük a mezei lakókocsi­ét, előkészítettük az élelmiszereket ás kidolgoztuk a tavaszi vetés agro­technikai tervét. A dús termésért folyó harcot a párt. szervezet vezeti. Párttagjaink és tag. ítéltjeink száma ölvén. Ezeket az embereket a termeié® legfontosabb szakaszaira állítottuk, öt kommunista traktoros brigádo-t vezet. A traktoro­sak, komba jnvezetök, növénvtermesz- ^k és munkagépkezelők között mint- *S/y húsz kommunista van, de sokan dolgoznak az állatenyésztésbcn is. A kommunisták mindenütt példát mu. futnak a munkában s elviszik a tö. Egekhez a lelkesítő bolsevik szót. , A szovhozban a7 utóbbi időben szé- *as körben kibontakozott a politikai töniegmunka. Megélénkült a 36 tagú ágitációs kollektíva munkája. Az Agitátorok közül sokan már néhány ev° végeznek eredményes politikai Munkát. A pártszervezet, amely helyesen kapcsolja össze a politikai és gazdasági munkát, komoly, szerepet játszott abban, hogy JHégörizzük és felneveljük haszonáfia- ^ibk egész szaporulatát. Komoly se. SUséget nyújtott a téli agrotechnikai Tf!ndszahá:yok tervének teljesítésében 65 a tavaszi munka előkészítésében ;s- A legfontosabb most számunkra Minden ember, minden tartalék moz­gósítása, hogy ezzel biztosítsuk a ta- Va«i munkálatok sikerét. A párteröket úgy osztjuk el. hogy Poétikai befolyásuk minden szovhoz dolgozóra hasson. Nincs olyan bri- 9adunk, nincs egyetlen olyan terme, ‘esi részlegünk ahol ne dolgozsiának 'kommunisták és agitátorok. A mezei ^állásokon, a brigádokban és a ve. '“gépcsoportokon összesen 24, a,, ál- ‘'Sitenyésztök között pedig 12 agitá­lt dolgozik. Minden agitátor konkrét •öpqyűiéstervezetet kapott a szántó­éi munkák Idejére. Az agitátoroknak ajánlottuk. hogv 0 köve'kező témájú röpgyűiéseket. tartsák: ..Több talajnedvesség — gaz. dagabb termés„Mire tanít a,z óra. ütemterv szerinti gépvezetés?". „A keresztsoros vetés és a jarovizált ve­tőmag jelentősége a gabonafélék tér méshozamának növelésében.“, -Ho­gyan csökkentik a gépkezelők a trak. tormunkák költségét?" Különös figyelmei {ordítanak a tudomány és a gyakorlat vívmá. nyalnak népszerűsítésére, az élenjá­rók munkamódszereinek terjesztésére. A helyi előadócsoporttal együtt dol­goztuk ki és hagytuk jóvá a' tavaszi munkák idején, tartandó előadások tervét. Bagajev elvtárs, a hétosztáíyos iskola igazgatója például a kommu­nizmus nagy építkezéseiről készül elő. adásra. Verhosencev fő-mechanikus elvtárs pedig a gépek főjavításközti idejének meghosszabbításáról és az üzemanyagmegtákarításról tart majd beszámolót, A mezei szállásokon is tartunk előadásokat a takarmánynö. vények művelésének agrotechnikájá­ról, a természetétalakitás sztálini ter­véről. a szovjet nép békeharcáról a szovjet állam külpolitikájáról. A politikai tömegmunka különböző eszközei között jelentős helyet foglal el a faliújság. A mezei szállásokon Május negyedikén a Dunántúli Naplóban bírálat jeleni, meg a pécs- szabolcsi falusi pártszervezet mun. kájáról. A bírálatot helyesnek talál, tam. Tímár párttiikár elvtárs valóban hibát követett el. Tímár elvtársnak helytelen az az állítása, hogy a ve. zetőségi tagok nem dolgoznak. A ve­zetőség minden tagja szívesen veszi a rájuk bízott feladatokat és annak mindig eleget is tesznek, végrehajt­ják azokat. En magam is vezetőségi tag va. gyök, a gazdasági telelős vagyok Ennek a feladatomnak mindig eleget in teszek. Ennél azonban több mun. kát is el tudnék végezni. Ezért vál­laltam. hogy a februárban megindult politikai iskola vezetője leszek. En­nek a feladatnak elvégzéséhez azon­ban szükséges a pártszervezet többi vezetőségi tagjának és főleg Tímár párttiikár elvtársnak a segítsége, amit nem kaptam meg. Ezért történt, hogy a feladatot nem tudtam, rétidé, sen elvégezni, ezért állnak fenn a mai napig is hibák az oktatás terén. Most ezen a hiányosságon javítani fogok, amelyhez kérem a többi vezetőségi tag és Tímár elvtárs segítségét. Min. naponta adnak ki -Harci röplapokat“ és az egész szovhozra vonatkozó „Vil- lám‘‘.jelentéseket, amelyben idósze. rü anyagot közlünk a szántóföldi munkák menetérő , A mezei szállá sok, a traktoros brigádok számára sok plakátot készítettünk amelyek arra mozgósítanak, hogy harcoljunk kitartóan a bö termésért. A mezei szállásokon Vörös Sarkot rendezünk be, ahol a dolgozók sza­badidejükben rádiót hallgathatnak sakkoznak, újságot olvashatnak. He­tenként egyszer megjelenik a mezei szállásokon a mozgókönyvtár is. Elő. készítettük a vándo-rmozit is s a kuL túrgárda is rendszeresen felkeresi a szállásokat. A pártszervezet felhívására a szov­hoz dolgozói belekapcsolódtak a va­lamennyi mezőgazdasági növény ter­méshozamának növeléséért, az állat, állomány gyarapításáért és hozamú, nak jelentős fokozásáért indult szo­cialista munkaversenybe. A pártszer­vezet, amely vezetője a tömegek al­kotó kezdeményezésének, a szovhoz kollektíváját e feladatok sikeres meg. oldására mozgósítja. den párttagnak, vezetőségi tagnak, de főleg Tímár elvtársnak kell elsősor­ban rámutatni a hibákra, tanácsot ad. ni azok kijavítására. Tímár elvtárs adjon minden vezetőségi tagnak meg bizatásl, mert ezt várom én és a töb. bi vezetőségi tag is. Ha ezt így teszi, akkor kevesebb lesz Tímár elvtárs munkája, az eredmények pedig na. gvobbak lesznek. HORVÁTH ISTVÁN a pécsszabolcsi falusi párt- szervezet vezetőségi tagja. Horváth elvtárs levelében megírt bírálat helyes. Antit a levelében még a fent megírtakon kívül írt, hogy varrnak olyan vezetőségi tagok, akik nem jelennek meg rendszeresen a vezetőségi üléseken és erről nem te. hét a pártvezetőség, ezt a kérdést nem helyesen látja Horváth elvtárs A vezetőségi tagok megj” evéséért felelős az egész vezetőség, de tőként Tímár párttiikár elvtárs. Horváth elvtárs is bírálja meg azokat a ve­zetőségi lúgokat, akik nem járnak rendszeresen a vezetőségi ülésre. Ez is jgen fontos része annak, hogy meg. javuljon a pártszervezet munkája a pécsszabolcsi falusi pártszervezetnél. „Feladatokat és segítséget várunk Timár elvtárstól" Vonják felelősségre a tavaszi munkákat akadályozó magyarmecskei kulákokat Március végén már mindenfelé meg­kezdték megyénkben a kukorica ve- 'ését. Magyaron esőkén is hozzáfogtak * vetéshez, hiszen az utóbbi években nipggyőzödtek arról, hogy többet te- rem a föld, ha korábban elvetik a Olagot. Az idő is nagyon kedvezett, úgyhogy vétek lett volna késlekedni ®Sy percig is. Nem is lehetett a falu “an találni senkit a csoporttagok és 68yénileg doOgozö parasztok közül, várt volna. Csak a kuíákok nem dolgoztak, teil özv. Nagy Józsefnénál, hol F. Cső- í® József kuliknál gyűltek össze egy Ms „eszmecserére“. Azt nem tudni, ”0gy miről beszéltek, de az ilyen "beszélgetések“ után valamennyien *gyet cselekedtek. Kovács József 32 holdas kuliknak v’’lá gél etében nehezére esett a korai 'Elkelés. De az utóbbi napokban mint- J*a kicserélték volna a falu többi ku­kkjával együtt. Előbb ébredt, mint “árki a faluban, Ilz még nem tűnt Volna fel a község dolgozóinak, hiszen valamennyien igyekezték a földre, j’ogy mielőbb elvessék a kukoricát. "e az már feltűnt, hogy a legnagyobb dologidőben a ku- lákok kora reggel nem a mezőre siettek, hanem kint ültek a kis­fádon, vugy sétállak erre-arra. mintha semmi dolguk nem volna. Kovács József és felesége is kint in­tek a ház előtt a pádon, köszönhet tek az előttük elhaladó dolgozóknak, nem állták meg szó nélkül: Hát maguk nem vetnek? íllszan *Wr itt az ideje! — mondta Kovács­ok Szabó János dolgozó paraszt. ' En már elértem a »Ü évet, de teég ilyen hülyeséget nem iát tain. Kbgy márciusban már kukoricát vés. valaki. Nem is lesz abból semmi. '' mondta Kovács József tkulák és ®rröl beszélgettek a falu többi kuiák- jai is. ki. Tóth János 12 holdas dol- Kozii parasztot, özv, Nagy Józsefné igyekezett meggyőzni és már úgy lát szott eredményt ér el. — Azelőtt nem is fagyott ki a vetésünk. Még márciusban van és én nem reszkírozom — mondogatta, maid hogy nagyobb hitelt adjon sza­vának. arra hivatkozott. neki 24 hold földje van, hogy „jobban ért“ a munkához, miül egy 12 holdas. Addig, addig beszélt, míg sikerült a terve. Tóth János visszafordult. Ott­hon elmondta a fiának is az esetet, és kijelentette, hogy ő még vár a ve. téssel. Hiszen a nagygazdák sem vet­nek még. Csakhogy fia nem hagyta ennyiben. — Emlékszik apám, mit beszéltünk meg tavaly? Azt, hogy ezentúl korán vetünk. Tavaly a mi földünk mellett a csoportnak 4 mázsával termett több kukoricája, mert korán vetettek. Elgondolkodva hallgatta fiát Tóth János és néha-néha bólogatott hozzá. Eszébe jutott az az idő, amikor még ezek a kuíákok parancsollak’ a falu­ban és szóba sem álltak velük, csak ha arról volt szó, hogy munkára hív. jók őt is. De a munkáért soha sem fizettek, különösen ez a Nagyné. Tíz évig hajszolta cselédjét esőben-lióban, kora reggeltől késő estig, amikor az a bérét kérte, csak ígéreteket kapott. Akkor bezzeg nem nézte március van c, mihelyt lehetett, kizavarta a cselédjét és munkásait a mezőre. Mos! persze ... 'loth János most már világosan lá­tott. Elhatározta, hogy még aznap be­fejezi a vetést. Ezzel is megmutatja, hogy nem úgy lesz, ahogy a kuíákok akarják. Megfordult a kocsival és újból elindult a mező­re, most már másodszor. Es mikor es­te hazajött, boldogan újságolta, állta szavát, végzett a vetéssel. Nemcsak ő, a falu többi dolgozó parasztja, is jóval határidő előtt be fejezte a. vetési munkákat. Mikor lát­ták a kuíákok, hogy „példamutatá­suk“ és agitációjuk nem járt ered­ménnyel, úgy akarták csökkenteni a köz­ség eredményét, hogy maguk sem mit sem vetettek el. Özv. Nagy Józiseínének 24, Mészáros Sándornak 25, „vitéz" Magyar Ist­ván kuliknak 27 holdja volt vetetten a vetés határidejének Lejária után. De a dolgozó parasztok, élen a me zőgazdasági állandó bizottság tagjai­val, leleplezték őket és nem enged­ték, hogy miattuk maradjon le a köz. ségiik a versenyben, hanem megköve­telték, hogy a kuíákok végezzék el a vetést. Azért, pedig, hogy a határ­idő után fejezték be, amivel veszé­lyeztették a község tervének teljest lését, követelik a kuíákok példás megbüntetését. Most a kuíákok a növényápolást igyekeznek akadályozni. Arról,beszél­tek mindenfelé a faluban, hogy ilyen száraz időben ne kapáljanak, mert ki­szárad a növény. De a dolgozó pa­rasztok nem adnak már a szavukra- hiszen meggyőződtek arról, hogy a kapálás nem kiszárítja a főidet, hanem megtartja abban a nedves­séget. így a növény gyorsabban és jobban tud fejlődni. —■ Felőlem ugyan beszélhetnek akármit. Alaposan ráfizettem volna, ha rájuk hallgatok — szokta mondani idő« Tóth János. - mert ha akkor rájuk hallgatok és nem vetem el a kukoricát, nem várhatok olyan ter­mést. mint így. Már egyszer meg is kapáltam a kukoricát, olyan szép kukoricatermésem még sosem volt, mint az idén fesz. A kuíákok ollen pedig, akik lazítot­tak a vetés ellen és szabotálták azt, járjanak el igazságügyi szerveink kel­lő szigorral. A Mezőgazdasági Szerárugyár békegyűlésén Kedden délelőtt hangoshíradó hirdet­te a Mezőgazdasági Szeráirugyámban: „ ... ebéd után röpgyűlés lesz az ud­varon! Legyen ott minden munkatárs!“ Az üzem dolgozói az ebéd elfogyasz­tása után az udvaron gyülekeztek. Alig telt el néhány perc, együtt volt a mű­szak valamennyi dolgozója. Az arcokon várakozás iilí. A békebizotitsúg bes-sá.ni«>Vóját Swarez Hajnal tartotta meg, I.elikesJtő szavak­kal beszélt arról, hogy a IK--k.cb.izot-tság milyen eredmények3t ért el a dolgozók vecsernyszetloméuok fokozásában. Igen helyes kezdeményezés létesült- n Szer árugyórlmn. t békebizottság tagjai virággal, cigarettával köszöntik a leg­jobb teljesítményi elért dolgozókat. Vándor zászlót készítettek, amely unnál a dolgozónál van, aki legkiválóbb mun­kát végzi az üzemben. A május elseje előtti Iránom napos b-ékemüsraakon Gol- váth István szfahámovista —• idős em­ber .’létére — a legkomolyabb ered­ményt érte ol az üzemben. Goivátb ehitárs korát megbajiudboíó fürgeséggel dolgozott és 263 safezaM átlagíelje- sí-tniényét 312 szúzaSókra fokozta. Je­lenleg is ö a világoskék selyem váír doraászíó boldog tulajdonosa. Miután Swarez Hajnal elv társnő be­fejezte beszámolóját. . Bán Józsefné, négygyermekes családanya szavali egy verset, Tavaszi dal" címmel. A vers aizií mondta őt, mát jelent az édesanyák és gyermekeik számára a Izéiké és ho­gyan kell harcolni a békéért. A lelkes dolgozók közül többen rög­tönzött énekkart aJakítotitnk és eléne­kelték az „Ej tüzkohút szít a tőtkés nyugat. új háborúra uszít, hajtogat .. e. dalt. A dal e-léneklése után érződött még csak igazán az a lelkes hangulat. amely ezen a napon úrrá lett a Mező- gazdasági Szerárugyár dolgozóin. Kö­rülbelül tizenöt-tizenhat hozzászólás következett. A dolgozók egyhangúlag elfogadták Swarez Hajnal elvtársno javaslatát, hogy <i június elsejei béke találkozó tiszteletére indítsanak egy hetes békeműszakot, május Vi-töl. A Iráketaláfkozó tisztetieMre egyéni fel­ajánlásokat is lettek. Swarez Hajnid elvtúrwiő vállfa, hogy 110 százalékos átlagfeljesitané- nyo megtartása itieiiett. a lánch-yr-evztó UKom-rt- gépen dolgozó munkatársa.-!- oaik áladja mim-k-amfklszerét és Hz MSZT tagot szervez. Szabó Istvánná 111 százalékos átlag­teljesítménnyel dolgozik. Azt vállalta, hogy a megyei béketalálkózó napjáig meip-onto két százalékkal termel iöbtjjH. Ugyancsak két szársMácos tétjesií-tmóny- omelés-t ujámáoiíffck fel Zsirmann Isi- vámé eddigi 128. Csorba Györgyné eddigi 140. Hömyéli Pál né eddigi 118 százalékos teljesítiményérc. Hnmyiki Pnlné példát mut-at az üzem valamenu nyi dolgozójának Rákosi elvtárs szüle tésntapja eiiiüíf- rittkán frrte él a 100 s«á- za.lélkoi, de a március kdencedikéi'e indított immkaveräeny ’wlkesiitö hatás* öf is magúval ragadta Ma már bősz kén mondhatja, hogy 118 szazai ék vr. átiagkeljesítménye. A Mezőgazdasági Sze.rárugyár vala­mennyi dolgozója lelkesen készül a jú­nius elsejei béketalálkozóra. Ezt mu­tatja a kedden megtartott békegyülét és az ott elhangzott vállalások. Ha olyan lelkesedéssel dolgoznak tovább, mórit amilyen lelkesedéssel a váfllaiáso* kai -tettek, egészen biztos, az erednvény sem fog eímaradiw. A béketalú-lkozón pedig büszkén mondlialjúik majd a Szerárugyár dolgozói, hogy lettekkel harcolnak a békéért. Marósok és karbantartók versenye — Rendben van a gép? ~ kérdez -1 tem Szergej Buhancev maróstól. — Rendben — válaszolta a fiaial munkás. Már éppen indulni akartam, ami­kor különös zörejre lettem figyelmes. Leállítottuk a gépet. Kitűnt hogy az egyik kész,ufók rosszul volt megerő síivé és fontos géprészek elégtelen olajozást, kaptak. A hibák kiküszöbö. léséhez mindössze néhány percre volt szükség, de ha nem vizsgálom meg a gépet, könnyen eltörhetett volna. Ez uz eset gondolkodásra késztetett. A 3 számú műhelyben, a többi mű­helyhez hasonlóan, sok fiatal mun­kás dolgozik, akik elsajátítottak egy­két műveletet, odaáiltak a bonyolult és drága géni felszerelés mellé. Az ifjúmunkások természetesen igyekez. tel. túlteljesíteni fo'adataikat. A nagy teljesítmény eléréséhez azonban nél­külözhetetlen a technika ismerete és közülük többen bizony nem ismerik eléggé gépeiket Minden apróságért a művezetőhöz vagy- a (»eállító laka foshoz fordulnak és ha ezek történe­tesen nem érnek rá, akkor kikapcsol ják a gépet és várják, míg tnegérke. zik a segítség. A gépáll ások pedig gátolják a tervteljes-itési! A karban, tarnó lakatost rendszerint csak ak­kor hívjak amikor a gép már üzem­képtelenné vált. A lakatos ilyenkor elvégzi a szükséges munkát, de ké­sőbb már nem érdeklődik, hogyan működik a ,gép. Nem érez egyéni fe­lelősséget munkájáért. Észrevételeimet közöltöm a műhely, pártszervezet titkárává': és a műhely- bizottság elnökével. Egyúttal javasol­tam. hogv indítsunk komplex munka­versenyt, a marósok és a karbantartók között Javaslatomat jótxíhagyták és, az a szakszervezeti csoportiülésen határozattá is emelkedett. A határo­zatot a pártvezetőség, az üzemi bízott, súg és a gyár minden gazdasági ve. Zt tője Uímogatta. Első iépésként a, összes szerszám gépeket csoportokra osztottuk és az egyes csoportokért egy egy képzett lakatost tettünk felelőssé. Én sok. tengelyes gépeket kaptam, ame,veken Makarov, Paramonov, Buhancev és Trubéckov marósok dolgoztak. Vél laita-m, hogy segítek nekik a techni­ka megismerésében és kiválóan kar­bantartom a gépeket, hogy gépáltás ue forduljon elő. A marósok a ma­guk részéről vállalták, hogy elánjától, ják a gép kezelését és megtanulják a kisóbb javítások önálló elvégzését. Hasonló felajánlásokat tettek a többi karbantartók és marósok is. így kéz. dödött nálunk a komplex munkaver. seny, amely nag\’szerű eredményeket hozott. Trubeclrov. Makarov Paramonov es a többiek mos: már önállóan javítják gépeiket Buhancev. miután megismer kedett a géppé1, csökkentette a se. lej-kí, gépúllás nélkül dolgozik és rendszeresen lú'teljesítl normáját. Természetesen a bonyolultabb mun. kákát magam végzem e. Javítási ütemtervem alapján jóelőre megható, rozom, melyik gépet mikor kell 1 end behozni. A felszerelést elsősorban az elhasználtságtól liiggöen javítom. E/ n módszer lehetővé teszi a gépek üzemidejének jc.entös meghosszubbí. tusát és nagymértékben csökkenti a javítási időt is. így jártak cl mühe. lyünk más lakatosai is. sőt ebédszü­netüket máj időpontra tették át, hogy a marósok ebédideje alatt is megvizs gálhassák a felszerelést. Mindez elősegítette a termelékeny ség emelését, így például Buhancei egv műszak alatt 30—40 traktorblokk, főjét, tudott megmunkálni, most pe. dig 75—80-at munkál meg. A maró­sok, akikkel versenyben állok, már­ciusban két és fé’szeres normát telje, -útettek. Műhelyünkben az egyenletes, üte. mes munka eredményeként a terme. Ickenység az utóbbi három hónap alatt 19 száza’ékkal emelkedett, a gép­állások pedig IS százalékkal csökken tek. A szerszámgépáilomány üzemza. varmentes működése révén a műhely mintegy 25 ezer rubel megtakarná*', ért ®i (», tins«« Továbbra is versenyben dolgozunk a jobb eredniányekért. a békéért Nálunk a sátorhelyi állami gazda- Ságban lelkesen készültek a dolgozók május elsejére. Azt ígértük, hogy erre a napra gazdaságunk területén elvégez­zük* a tavaszi munkálatokat. ígéretün­ket teljesítettük és dolgozóink még vasárnap, a munkaszüneti napon is dolgoztak. Legjobban kihintek a ka- lcorica négyzetes intésénél Staub József­né. aki 117 százalékra teljesítette vál- lalús-át. 'A Zetor traktorrá', szovjet wtűyéppcl dolgozó Kovács Sándor és Gyöngyösi Mihály, akik 150 százalékra teljesítettek. Mert tudják azt. hogy eredményes munkájukon keresztül erne lile saját és egész népünk életszúroo" nalát. A: ünnepélyen felvonultak traktor .iáink, gépeink, megmulattuk az állat­tenyésztésben elért eredményeinket és sikereinket. Mert a zöIdelő határ, a traktorok búga.oa, ipari üzemeink és mezőgazdasági dolgozóink hatalma* eredményei hirdetik a szabevhágot, a békát. Ezért már május elsején úgy határoztunk, Iwgy továbbra is verseny­ben dolgozunk n jobb eredményei éri. a békéért. KEHILLA VINCE Sátorhely, állami ynzdnsa.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom