Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-25 / 121. szám
4 NRPLÓ 1952 MÁJUS n ÉPÜL A KOMMUNIZMUS Már 40 kilométerre megközelítette a Don vize a Volgát Irtai A. SEJNYIX A manúnovi építkezési kerülettől Kalácsig az autóút a ikarpovi viz- gyü jtőmedence mentién hadad. Érn ék- szünk még ennek a vízgyüjtőmeden. céneik a medrére. Poros és forró sztyeppe volt, melyen nem talált az ember semmiféle növényt. A taiajnyesók medret vágtak a hajóknak és a csatornán vógigömlött a Don vize. melyet akar- povi szivattyútelep emelt erre a szint re. Iranern .az aszfaltozott útról látszik, amint a vontatómoloíos hatalma« iszapszivattyút húz maga után a csatornám. Az iszap szivattyú olyan magas, mint valami kétemeletes ház. A Volga és a Don közötti sztyep. pe most már ha józható. Az első át- zsilipelést a második, harmadik követe te. A 109. számú iszapszivattyú a többi iszapszivaftyúklka! együtt átha tedt a karpovi vízgyüjtőmedencén é-, a 12 .ez. zsilip építőinek segítségére sietett. Most mindenkinek a figyelme a 12. sz. zsilip felé irányul. Mihelyt befejeződnek a munkálatok itt (ez pedig a legközelebbi napokban bekövetkezik), e.gy újabb részlegen megindul a hajózás. Messze a 12. sz. zsiliptől a varvaro. vi szivattyútelep gátja mögött az egykori sztyeppén (csak így nevezik az építők ezt a részleget) találjuk, a Volga—doni csatorna egyik leggyönyörűbb helyét Itt zárkózik a két kilométeres mesterséges töltés a szivattyútelep magas hófehér épületéhez Körülötte pedig, bármerre tekintsen is az ember, mindenütt vizet lát. Május van. napsugaras idő, de nem érzünk fo rrós ágét,. Az az érzé. sünk, mintha valamely tengerparti város kikötőgátján állnánk. A gyenge, ali<r érezhető szellő csodálatosam friss hűvösséget árasat. A zöldes, fodrozó hul ámok zajtalanul hintáznak a kőgáton. Mind a három szivattyú dolgozik. Naponta több, mint 3.5 millió köbméter vizet nyomnak át ezek a szivattyúk a Dómból a varvarovi vízgyüjtőmedencébe. A víz elérte a legmagasabb nyílásokat, de már nem zuhan le, hanem széles fehér gyűrűkben szétterül a víz zö-lde. sen csillogó tükrén. A szivattyúkhoz visszatérve idősebb napbarnított férfivel találkozunk. Horog van mellette és egy doboz a kukacoknak. Néhány halacskát tart a kezében. — Sajnos, kevés volt az idő, pedig jól harapnak a halak — mondotta. A Don vize már elérte a csatorna kétharmad részét. A Volgáig mindössze 40 kilométer maradt. A vizet nem kell többé lehelé emelni. A varvarovi vízgyüjtőmedencébő! most már magától lefut egészen a Volgáig, Í Az építők a vízválasztónál egy- időre megállították a vizet. A víz útját egy földgét rekeszti el. Egyik olda. Ián a víz csobog, másikon az exkavátorok emelőkarjai mozognak mesz- sze ,egészen a láthatárig. Itt most azért folyik a küzdelem, hogy idejében megnyissák a Volya. doni csatornát. Ebben a küzdelemben az emberek ezrei és a gépek, exkavátorok, talajnyesök, földgyaluk, billenő autók, eanelődaruk százai vesznek részt. A munka üteme lokozódilc — és mennyire fokozódik! Április elején naponta 12~15 ezer köbméter földel emeltek ki, április végén 30 ezret, most pedig 40—45 ezer köbméter/. Május első napjaiban naponta 700—-800 négyzetméternyi lejtős oída't köveztek ki, ami nagy siker, nek számított. Május 12 én az építők már több mint 6 ezer négyzetméter • lejtőt köveztek ki! , A csatorna Volga felőli bejáraiénál Sztálin elvtárs szobra emelkedik. Az építők szeretettel emelték fel a szobrot talapzatára, A szobor már igen messziről szembetűnik. A Volga megáradt. Az apró szigetek és homoikzátonyak víz aiá kerül, tok. Egészen kicsinyeknek tűnnek a folyón végigha’edó háromfedelü Volgái hajók. Ezek a hajók csakhamar befordulnak majd a csatornába és a szovjet I nép szeretett vezérét üdvözölve ái. hajóznak a hatalmas útvonalon. ttO ember mun&iáját végzi az újfajta építőipari gép A moszkvai Vörös Proletár üzem dolgozói új gépet szerkesrtrttek. amely a* épülő házak tartóoszlopainak vom beton vázát készíti. A gép — helyesebben automata-gépsor — hossza 54 méter és mindössze három ember kezeli. A munka termelékenységét jelentőse« megnövelte: az alatt az idő alatt, »w»S egy munkás egyetlen nehéz vas. betonvázat állít össze, a gép 110 ilyen vázat készít eL Borisz Kirillin, az aatojnata gépsor szerelőműhelyének vezetője kiszámította: ha egy nyolcemeletes házhoz 800 oszlopra van szi&k- ség és nopt egy műszakot dolgozik a gép, tíz nap alatt elkészíti a 800 oszlophoz szükséges vázukat. Nap fény világítás a föld mélyén BORISZ CODCEV, Sahti, a szovjet bányászok városa a Gru- sevka I folyó partján fekszik Sahti. A város életének középpontjában a híres szénbáaiyált állanak. A sRiliti Irányúk egyre több szenet adnak a szovjet föld lakóinak. A napi széntermelés löbbVucat vasúti szál Idnaányt tesz ki, jóval többet, mint a háború étéit t. •1 Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt a külföldi ét orosz bányatulajdonosok kegyetlenül kizsákmányolták a munkásokat, akik napi 12— f i órát dolgoztok. Az akkor használt ,.gépek“ említésre sem érdemesek. A bányamunkások filléreket kaptak ne. Iiéz munkájukért, f öklk uny h ókban, sötét karakókban laktuk. A városban nem volt közkézéiáz, a magánkórházak podig megfizethetetlenül drágák voltak. Az iskolákban főként a tisztviselők és kereskedők gyermekei tanultak. .4 bányászlakosság többsége írástudatlan nőit. zeit fizikai, természetrajz! és földrajzi szertárak vannak. Mindenütt van könyv tár és tornaterem, az iskolák melletti gyümölcsösökben és kertekben tanulhatnak az ifjú micsurinisták. A város iskoláiban több, mint 000 pedagógus dolgozik. Túlnyomó részük bányász- szülök gyermeke. nagy gondot fordít arra. hogy a gyermekek egészségesen, okosan és szórakoztatóan töltsék el szabadidejüket. Ezt a cél szoigáJja az Úttörők Háza,'a gyermekek műszaki állomása, több gyermekkönyvtár és az ifjúsági sportpálya. Nyáron a gyerekek szervezetten a festői környezetben létesített úttörőtáborokban üdülnek. A munkásifjúság számára 8 esti iskolát létesítettek. Ezekben 1700 ifjú és leány tanul termelőmunkájának megszakítása nélkül. A bányaipari tanulók számára öt kétéves tanulmányi idejű tanintézetet alapi tot lak, Van hétosztályos bánya technikai tanintézet is. A párosban 106 egészségügyi intézmény végzi a dolgozók betegellátását. A kórházakat, poltkliníká'kat, amtbula- tórimmokat, bányaüzem! kórtermeket, oisöseflélyliclye kot, szülőotthonokat, egészségügyi tanácsadókat és csecsemőotthonokat a legkorszerűbb gyógyászati és diagnosztikai berendezésekkel szerelték fed. Körülbelül 1200 orvos, segédorvos és ápolónő végzi a beteg- ellátást. A gyógyinlézményeknét a legújabb eljárásokat alkalmazzák: a föld alatt dolgozó munkások kvarcféng besugárzást kapnak, a szülőotthonokban bevezették az érzéstelenítést a szülésnél. A betegségek megelőzését célzó egészségügyi gondoskodás eredményeképpen erősen csökkent a megbetegedések száma a vállalatoknál. az éle* minden temHetén érzi, hogy gondoskodik róla a dolgozók sorsából ■ megválasztott városi taná/eg a nép I állama, a szovjet hatalom.. Rosztovtói 70 kilométernyire, A városi tanács Sahti város lakossága A rHonvéd bányászok“ ctmfl Mine* szovjet fűmbe« I* bemutatták hogj mint alkalmazzák a .zovjet bányák világításánál a napfénvMmpart. A m- kejevkal tuAwményo, kutató intézet most egy újtipuad többógfls wrpfénr lámpa-szerkezetet kísérletezett ki, »mely « elővajásoknil «.ppaüt féanj«* világítja meg a bányaaknát. A város egykori sötét és sivár képe három évtized alatt gyökeresen megváltozott- Ma kertek, partok és sugárutak zöldje díszíti a bányászvárost; a szovjet hatalom vízvezetéket, villamoséi autólniszközlekcdést, táviról és rá- diót adott a bányászoknak. A háború alatt a hitleristák az átmeneti megszállás idején rengeteg kárt okoztak. Felrobbantották a város áram fejlesztő telepét és a vízműveket, tönk. reletlék a villatmosvonalakat, felgyújtották a legszebb épületeket és vízzel árasztották el a bányákat. A háború- utáni ötéves terv során többszázmlJlió rubelt fordítottak a háboriínkozta sétád; bégyógyítására. Nagy lendületet vett a lakóházak építése, az általános építkezési tervben a lakóterület jelentős kiszélesítését irányozták elő. Nemcsak a váró, építtetett többemeletes lakóházakat; a bányászok közül is rengetegen építettek többemeletes lakóhazat. 10.000 rubel hosszúlejáratú kölcsönt kapnak erre a, célra az. államtól. A háború óta 2.500 bányász épített házat a: állami kölcsön segítségével. Tízezer bányásznak nem volt szüksége kölcsönre a házépítéshez, ami a szovjet bányászok magasszínvonatn anyagi jólétéről tanúskodik. sahti bányásznak van saját személy- gépkocsija, vagy motorkerékpárja. A tanács az autó- tulajdonosok kérésére elhatározta, hogy gépkocsi és motorkerékpárjavltó műhelyt létestit. A forradalom élőit Sahtiban mindössze öt kétosztályos iskola, egy ipariskola és papnevelő intézet volt öses- szesen, mindössze »00 tanulóval. .4 Nagy Honvédő Háborít küszöbén már V) iskola, bányásztál technikum és pedagógiai főiskola működött u városban. A vámosi tanács a hitlerista rablók ki- kergetése óla nemcsak a lerombolt is. kolaépülclcket állíttatta helyre, hanem 7 újaid) iskolát is építtetett. Az iskolákban napfényes, tágas tantermek, «aéfles folyósok, gyönyörűen berendeTöbb, mint 7000 KARJELIN: A SARKVIDÉK HŐSEI (Tizenöt éve világraszóló esemény történt a sarkvidéki kutatásban. Szovjet pilóták szálltak le az Északi Sarkcm, majd Papanyin az ismert sarktudós negyedmagával sátrat vert egy mozgó jégmezőn, amelyen 274 napig sodródva Grönland dé'keleti tokáig, a jégáramlás törvényeit tanulmányozta.) 1 937 májú« 21 én a Rudolf. -*■ sziget megfigyelőállomésának szűk rádiókabinjában pilóták gyülekeztek. Hallgatagon, lep'ezett izgalom- máj figyelték a lávirász mozdulatlan arcát és fürge ujjait. Már órák óta tartott a levegőben a kutatás a pa. rancsnoki gép elnémult rádióállomása után. Mi történhetett a baj társ akkui? Szerencsésen l&szá ítak e a jégre, ei- érték-e a Sarkot? ' És most rgyszerre alig hallható fütyülés hallatszik a hangszórókban és a fejhallgatókban. Erősebbé, egyre biztosabbá válik, már bel ö li a fülkét. A távirász csak figyel, majd felpattan a helyéről és nagyot kiált: — Leszálltak! Leszálltak a Sarkon! Boldog hurrá-kiáltás remegted meg á fülke falait. Néhánv perccel később a Rudolf- sziget felfogta az emberiség történe tében az első rádióüzenetet, amely az Északi Sarkról érkezett és nyomban továbbította Moszkva feé. A légi expedíció vezetője, Smidt és a parancsnoki gép kapitánya Vodopianov jelentette, hogy 1937 május 21- én H—170 jelzésű negymotoros repü. jőgépük sítalpakon felszállt a Rudolf- szigetröl, elérte az Északi Sarkot és leszállt az ott sodródó jégre! A repü tógépen tizenhármán voltak, köztük az a négv ember, aki majd áttelel a sarki állomáson. Ezeket Papanyin ve zette. A jádiójelentés vígén n sarkutazók bejelentették, hogy leszárás, kor a gép rádiókészüléke sérülést szenvedett, ezért ivem adhattak rögtön élet jelt magukról, A .továbbiakban Smidt ezt az üzenetet küldte a repülőknek: ,, Várjátok meg jelzésünket to. vábbi repülőgépeknek a Sark. felé való elindulására.'‘ A fülke hamar kiürült. A pilóták a repülőtér fe'é vették útjukat, mialatt az Északi Sark első lakói kényelmesen kezdtek berendezkedni a jégitáb. Ián. Az expedíció első, legnehezebb szakasza ezzel le Í3 zárult. Ez előtt a nap előtt két hónappal, 1937 március 22 én öt repülőgépből álló expedíció indult útnak Moszkvából, Olvadások, majd orkánok hátráltatták őket az észak felé vezető úton. Mégis, április 18-én már valamennyi gép a Rudolf.szigoten volt. A repülők előtt még egy vakmerő ugrás állott: a Rudolf-szigetröl a Sarkig. Oda ikolilett szállá taniok az embe_. reket, a fölszerelést, a műszereket, új megfigyelőé Koinsás t kellett építeni a jégen. Va'lamennyiüket egy kérdés izgatta: szerencsésen le tudnak-e szállni a jégre ezekkel a súlyos, 24 ton. nás repülőgépekkel? Sokan azt mond' ták, hogy a jég nem bírja ki ezt a súlyt. A szovjet reuü'őb azonban mindenkinél jobban ismerték északot, hiszen senki sem repül* anv. nyit arra, mint ók. Es kijelentették: ,.Az expedíciót lerakjuk a Sarkon.“ Május óén megjelent a Sark felett az első felderítő repülőgép. Golovin pitőta áttanulmányozta ax útvonalat a Rudolf-sziget ée a Sank között és jelenthette, hogv sóik széles, sók területet látott, amely alkalmas a ].&. szállásra. Május 2! én Vodopjanov leszállt a három méter vastagságú jégtáblára és május 25-én megérkezett a többi repülőgép is, amelyeket Molo. kov, Aíexejev, és Mazurkov vezetett, összesen mintegy tíz tonna terhet raktak ki a jégire. A Sarkon egész aé- torváros létesült Két hétig 41 ember lakott a Sarkon. Június 6 án a repülőgépek legénység» elbúcsúzott a 4 ottmaradó vakmerő bajtársiéi és elindult dél felé. Papanyin és három társa ottmaradt a jégen, a meleg sót. rakban. IVap mint nap új tudományos 1" megfigyeléseket végeztek a sarkkutatók. litt mindé« új és isme retten volt. Igyekeztek minél többet megtudni, még alvásra is alig maradt idejűik. Már az első napokban igen jelentős megfigyelésieket tettek. Kiderült, hogy az óceán mélysége a Sarkon 4290 méter. Itt is felfedezték, hogy a hideg vízré'oegek alatt meleg’ viz van, amely az Atlanti-óceánból érkezik a Sarkra. Most először sikerült megálllapítani a sarki éghajlati változásokat Uj adatokat találtak az áramlatokra a jég sodródására a sarkivdék madár- és állatvilágára vonatkozóan. Naponta többször küldtek rádiójelentést Mo,sizikvába, Leningrád. ba és széjjel az egész viliágba. Az emberek a világ minden országában figyelemmel kisérték a négy Szovjet, sarkkutató életét és munkáját. Sokakat izgalomban tartott a kérdés, hogy vájjon milyen irányban sodródik ez a jégtábla? Grönland partjára viszii majd őket, vagy Ame- rfleába, vagv pedig talán egyhelyben foöTuak keringeni? Eleinte a jég igen lassan mozgott és gyakran változtatta mozgásának Irányét, d* «ztam a mozgás. rood' 97^rsuLt és a jégtábla határoz» tta* Grönland felé haladt Amikor beáfflt a hosszú, sWét bbbIA éjszaka és * jégtábla a rajta lévő tá- bonna1: el siklott a SpdtabergAk ésGr&n. ■■and (között, már gyorsan haladt dél tö'e, amint a keletgrönlandi áramló* “agávaj ragadta. A hóid gyárig» fényénél és az Északi Fény világánál a láthatáron fel-febukkaratak a grőo- tóndi hegyeik. , A-, ott telelők megfigyelték a **- besség növekedését: júniusban napi három kilométert tettek meg, nőve®' perben napi 5.5 kilométer*, december, hen 9 kilométert, januárban pedid mar napi 20 kiilométert... Felmerül* annyik veszélye, hogy a jégtábla be- eszorul egy keskeny tengerszorosba. 68 «ft ezéttöredezilk Valóban, 193» február 1-én a jégtábla több részre szakadt és nnpTÓI napra jobban Ír*«" redezott. Az áttelelők elh ol -y eztkedtó* ezeken a töredékeken, ideiglenes sátrakat AWltottak fel és folytatták tudományos megfigyeléseiket. A szovjet kormány expedíciók®* szervezett, hogy e’saáUítsa a telelők®* ® jégtábláról. Jégtörőiket küldte* északra, tóvá bitó repülőgépeket, egf legiiajót és vízrajzi megfigyeléseket végző hajókat. 1938 február 19-én » sTajmir“ és a „Mormon“ jógitörök áttörtek a jégövezeten és eljutottak * tóborhoz. A telelők, akik 274 nap«* töltöttek a jégtáblán és több, radf 2500 kilométert sodródtak, rádión h, -Ik Jó utolsó táviratukat és feszé'áf lak a hajókra, amelyek hazavitt1^1 okot Leniragirádba. Jennek »■* eseménvnvk legfőbb jelentősége aiz voilt, hogy a stfi’V ]«t emberek nemcsak moghódítottáki hanem át is tanulményoziták Északi Sark vidékét Tanulmányi* eredményét fel lehetett használni * Sarkvidék egyéb távolj részeinfi* megismerésére.
