Dunántúli Napló, 1952. május (9. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-25 / 121. szám

1852 MÁJUS 25 ?ff H I» f. o 5 így segíti el© a harkányi gépállomás a tszcs-k megerősödését „X Járási tanácsok és gépállomások •granómusai nyejitaanak segítséget a •armelószövetikezetflkiiiek a mezőgaz­dasági munkák elvégzésiéhez és mun. Iájukat elsősorban a termrlőszövet- k«Betekben elért terméseredmények »lapján keli mérni Adjanak segítséget & csoportnak a vezetés megszilárditá »ahoz és az alapszabály szerű gaz­dálkodás kialakításához“. — Ezt írja elő az április 24-én megjelent mi- oisztiertanácsi határozat. Gépál lomágaink agronómusai általában csak felületesen látogatják « tszcs-két, pedig csoporle'nökeink többségének igen hasznos és segítő, űa többször beszélgetnek velük ar. tői, hogyan irányítsanak egy több- százholdas gazdaságot. Ez szükséges, hisz azelőtt csak 9~10 hold föld gaz­dájáé voltaik, oda pedig nem kellett •'agy «uakérielemi. A gépállomások «gronómusnina és vezetőségére vár az 8 feadat, hogy a 9—10 holdas gaz­daságok volt birtokosait megtanítsák a helyes nagyüzemi gazdálkodásra. A harkányi gépállomás vezetősége és agronómusai, igen nagy segítségei a<lnak a körzetükhöz tartozó tsz.el­köknek. 17 termékcsoport tartozik 8 gépállomáshoz. A gépállomás négy •gronómusa napokat tölt a termelő- •zövetkezeteknó-, hogy megfelelő se gítséget adjanak nékik. Szigorúan betartatják velük a ter- Vet- A tervet közösen készítették a **06-vel. de nem azért hogy most * fiókban porosodjon, hanem azért, "pg-v ennek alapján megkönnyebit- »ék a munkákat Ez az alapja egész evi gazdálkodásunknak, nélküle szer ve-zeliensóg, lazaság uralkodna a cső Portokban, még a szocialista munka versenv sem fejlődhetne ki, mert n-incs egy cél a csoport tagjai előtt, Mélyért küzdeniük kell. még több segítséget nyújtani egymás nak, hogyan szervezzék meg a mun­kát egyes kampányidőszakokra. Idén már két tanácskozást hívtak össze. Így a vetés beindulása előtt május 5 én pedig már a növényápo ási mun­kák beindítását beszélték meg, Eze­ken a megbeszéléseken igen sok szó esett a gépi munka jelentőségéről is, mert jónéhány csoportban „fáznak" m-é(j a gépektől. Gyöngyösi Gábor elv-társ a harkányi tsz brigádvezető­je is azt mondta: ő nem engedi, hogy gép tönikretegye a gyapotföldeket! De a gépállomás a tanácskozás részvevői, nek a harkányi tsz gyapottábláján bemutatta, miilyen munkát végez a kuLtivátor. Aki eddig még félt a gépi munká tól, ahogy látta, hogyan dolgozik a kultivátor, bizony A gépállomás minden kampánvmun- *a beindulása előtt tanácskozásra hív­ta össze a 17 csoport elnökét és ket­tősen beszélik meg, hogyan tudnának megszerette a gépet. Gyöngyösi Gábor elvtérs is megvál­toztatta véleményét és azt mondta: — Most pedig addig nem engedjük el a traktort, amíg a 20 hold gyapo ton be nem lejen a kultivátorozást! Már a terehegyi határban dolgozik a kultivátor, de néhány nap múlva a diősvisziLói tsz hatalmas tábláját Is járja majd és így még jónéhány csoportba megy, hogy segítse ide­jében befejezni a növényápolást munkákat. De még nem minden csoport győ­ződött meg a gépi munka jelentősé géről. A godisai csoportban például még most is az a nézet uralkodik a csoporttagok közölt; — Minek dolgoztassunk m-i géppel? Hát itt van a sok ló... Ezzel is el tudjuk végezni a kapálást, miért ke. vernénk magunkat telesleges költ­ségbe? Ezt a nézetet vallották a szerződés kötésikor a drá vaszabol esi Győzelem tsz tagjai is. Később azonban válla­lást tettek, hogy május 1-re végez, nek a vetéssel. Arról azonban elfe­ledik ez lek, hogy itt azt is meg kelle­ne határozni, hogyan teljesítik foga daimukat. Mikor azonban látták, hogy vádolásukat nem tudják telje­síteni, a gépállomáshoz fordultak se. gíts égért. A drávaszaboJcsiaik saját tapasztala tűkön győződtek meg, hogy sokkal előnyösebb, ha géppel dolgoztatnak. Egyszer azért, mert kiváló munkái vé. géz és gyorsan halad a munka más­részt azért, hogy amíg a gép dolgozik, igen sok csoporttag más fontos mun kát tud végezni. De tanult a tavaszi munkák meg­szervezéséből a gépit liomás is. A gép állomás agronómusai... A vetésűéi nem nagyon nézték meg, hogyan vet. nek a csoportok. így fordulhatott elő. hogy sok csoportban, ahol géppel vetették a kukoricát, nem vigyáztak a csatlakozó soroknál, hogy azok is egyenesek legyenek. Ez most megtne hezííi a növénvánolás géppel való elvégzését. A másik hiányosság a gépállomás műnk áfában, Levelezőink a begyűjtési versenyről Egész dolgozó népünk a béketalálkozóra készül. A bányászok a ciklusos módszer bevezetésével, az üzemek dolgozói u jobb gépkihasználással anyag takarékossággal, a tervek túlteljesítésén el, a falvak dolgozói a tavaszi munkák határidó előtti elvégzésével és elsősorban a félévi begyűjtés túlteljesítésével készülnek a találkozóra. A falvak lelkes begyűjtési versenymozgalmáról szá­molnak be napmap után levelezőink is. Július 25-re teljesítjük kenyérgabona beadásunkat is“ Ifj. Ttaffai István is erről ír leveli ben Mágocsról: „Eddig vágómarhából 117, tojás és baromfiból 160, hí zott sertésből 100 szá zalékra teljesítettük az első félévi ter­vet. Községünk dolgozó parasztsága elhatározta, hogy ezt az eredményt túlszárnyalja és a béketalálkozó fisz teleiére azt az ígéretet tesszük, hogy kenyérgabonából is július 25-ig telje, sitjük kötelezettségünket. Ennek elérése érdekében már most megszervezzük a nagy munkákat, m-n- dent elkészítünk az aratás cséplés g.ors végzéséhez, ügy az egyes, mint a hánmas típusú tszcs közös szérűn fogja a csépíést végezni. Ezzel gyor­sabbá tesszük a cséplést. Cséplés után pedig valamennyien mindenek élőt! az állammal szembeni kötelezettségünk­nek teszünk eleget,“ „Ma már nem vagyunk az utolsók kozott“ Néma Lajos elvtárs Királyegyházá­ról a vezetők példamutatásának jelen­tőségéről ír. hogv nem elég szilárd a terme’.őszö- vetlkeretek és gépállomás közötti kap csolat. Ez megmutatkozik abban, hogy több csoport, — köztük a siklósi Táncsics is — olyan traktorosokat küldött a gépállomásra akiket a csoportban sem nagyon tudtak hasz­nálni. Vájjon miért sajnálják a Legjobb dc’gozókat a gépállomásra küldeni? Hisz azok a csoportban doboznak. majd traktorokkal és nyilvánvaló, a csoportnak is jobb, ha egy olyan traktorosuk van aki becsülettel meg. állja helyét a legnehezebb munkában is. Ho!ye3 hmne, ha ezen váLtoztat- r.ánQk a termcőscö vetkezetek, igye kérnének ők is s-zoros kapcsolatot ki­építeni a gépállomással, hogy ezúttal még szebb eredményeket érjenek el, még virágzóbbá tegyék gazdaságú kát, Iápóczkl József „Királyegyháza község ma már nem az utolsók között van a begyűjtésiben. De ezelőtt néhány héttel még szégyen­keznünk kellett azok miatt a hanyag dolgozók miatt, akik halogatlak a kö­telezettség teljesítését. A szomszédos községbeliekkel ha beszéltünk, siettünk elterelni mindig a beszédet a begyűj­tésről, mert nagy szógyen az, ha most nem teljesíti egy dolgozó paraszt a beadási kötelezettségét. Mert nem úgy van ma már. mint azelőtt, hogy a gróf, meg a kulák zsebébe vándorol munkánk eredménye, liánom mi látjuk hasznát Erről beszélt a púirttifkár és a ta­nácselnök elvtárs is. De nemcsak be­széllek, hanem ők maguk is péWát mutattak a beadás teljesítésében. Ben- kő Béla párttitkár. Varga Sándor ta­nácselnök elvtársak elsőnek teljesítet­tek és példájukat követték Takács László, Török József és még többen. Az élenjárók nevét azouban neun lát. luk soha a versenytáiblán, ugyanúgy a lemaradókét sem. Ez is oka annak, hogy vágómarhából csak 85, sertésből 75 százalékra teljesítettük a tervet, így van az, hogy néhány hanyag m att kell valamennyiünknek szégyenkez­nünk. De akkor ha a tanács kiírná a jól teljesítők neve mellett a hanyago­két is, hogy ők szégyenkezzenek és kövessék az élenjárók példáját hama­rosan behozhatnánk a lemaradást úgy, hogy június elsejére, a béketalálkozó napjára teljesítve lenne félévi ter­vünk.“ A dombóvári vasutas tofvajcsoport ía«íai nem ejthelnek foltoí a hazánk építéséért harcoló vasutasok becsületén! A magyar vasutasok a felszabadulás *la már száuntaCanszor bebizonyították hűségüket népi demokratikus álla­miunkhoz. Munkaterületükön egy-két lőr.e meggyógyították a háború ütötte sébcket és azóta is számtalan munka- űöstettről számolhatnak he. A vasuta- *ok ezrei vesznek részt szocialista teunkaversenyben, hogy munkájukkal •hegf-yorsits&k az ország személy- és árutorgaImát, hogy ezen keresztül ők 18 elősegíthessék azt a nagyütemű épí- tést, amely hazánkban folyik. A magyar vasutasok becsületén egy hatvanhét főiből álló dombóvári lolivnjcsoport próbált foltot e.ifenl. Ezek az emberek, akik nagy •észt cselédekből lettek a magyar vus- 'H dolgozóivá, tíz-tizenöt esztendőn keresztül 'látszólag jó munkát végez­ek. Senki sem tudta róluk, hogy a; Utolsó esztendőben egész dolgozó né­pünk esküdt ellenségeivé váltak, ra­bolták. fosztogattál; azokat a vasúti *tiiUítmányokat, amelyeknek tulajdo­nosa a közösség, az egész magyar dől t/ozó nép. A hatvanhét tagú tolvajbanda tagjai közül a legnagyobb lopásokban részi- övöket, Koczák Gyulát Boros Istvánt, Szekeres Ferencet, Borada Istváút, Horváth Tagost, Zrinvi Miklóst, Gólon. esér Istvánt.. Méri Bélát, Horváth Mi­hályt, Salacz Sándort és Balogh Imrét csütörtökön vonta felelősségre a szek­szárdi megyei bíróság. Ezen a tárgyaláson került napvilág ta, hogy a tolvajok, több, mint s.az■ ezer forint értékkel károsították meg dolgozótársaikat, néjtgazdasagunkal. A lopásból származó és a tárgya oson pirzsákok. női szövetek, zefir-anvagok, selyemharisnyáfc, pamutba rismpá'k és zoknik, mosóporok, kakaó, szaloncu­kor, kályha, viWanyzsinor, csavarhúzó és sok más egyéb, amit sok lenne fel soroln i. Horváth Mihály többször lopott tejszínt, pipere- és mosdó-szappan' szemeskávét, hét pár cipőt, 25 méter bélést, 12 méter lepedőt egy vég apró k-ockás vásznat, 15 méter fehér si- font, húsz méter kockás zefir anyagot, három darab sárga damaszt abroszt. 12 pár selyoinliarisnyát kesztyűket két pul'lóvert és két női kardigánt, talpbört, '25 méter zc:g anyagot, hat méter férfi szövetet, 15 méter női sző valót, négy darab fürdőnadrágot, há­rom aktatáskát, harminc darab férfi ««gél, öt tucat zsebkendőt és több mot ring gyapjúfonadat. Horváth Mlhályon kérésziül tovább is lehetne vezetni, hogy a bűnösök egyenként mit loptak miként okoztak károkat egész népgaz­daságunknak. A becsületes vasutasok elítélik eze­ket a tolvajokat akik nem akartak tu­domást szerezni a körülöttük folyó épí­tésről, becsületes vasutastársaik mun kában tett erőfeszítéseiről. A fosztoga­tók nemcsak a nép államát akarták megkárosítani, hanem saját családju. is nyomorba döntötték. Horváth kát Lajosnak két apró gyermeke van, most várták a harmadikat. Felesége súfiyos beteg, 85 éves édesanyját Is eltartotta Vájjon a nyiladozó értelmű kis Hor­vath gyerekok hogy fogják apjuktól számonkénti súlyos bűnét? Hogy fog­ják számoíikérni tőle öt Liter borért cl adott becsületét? A múltban a bíróság a kapitalisták, a tőkések rendjét védte. Súlyos bün­tetést mértek azokra a meglévőd: em­berekre. akik a tőkések vagyonúihoz hozzányúltak. A felszabadulás után a dolgozói; tulajdonába kerültek az üze­mek, a gyárak, miénk lett az egész ország Aki hazánkban becsületesen dolgozik gondtalan életet biztosíthat családjának. Hog-inr őrködnék szocia­lizmust építő népünk vagyona felett szeretettel1’ Hogyne ítélnék el n becsű teles dolgozók azokat o.t.dk gátoljál; évi 'érünk és.r rég; átlós rend vissza­állításán do'■„ znak* A szekszárdi ilá1 megyei btró shoz a rgyalás 'dejr alali táviratok érkeztek Pécsről, Srenllőrinc.pő' és Nagvkanizsá. ról. Ezekben a táviratokban n vasuta­sok „A legnehezebb baromfit, a legszebb tojást adtam be“ fgy Bein Istvánná sásdi prirttitkár ír /veiében: „Az egyik nap Korbacz Istvánoknál beszélgettünk. Korbaczék háza táján is látni lehet, hogy rendes, becsületes család, mert az udvar, a kert. minden a legnagyobb rendben van. Ők már teljesítették baromfiból 22Q, tojásból HK) százalékra egész évi kőfelezettsé. güket. A félévi beadásuknak sertésből HM), vágómarhából 200 százalékra tet­tek eleget. Korbacz István édesanyja már nem fiatal asszony, sokat tud be­szélni arról, milyen volt a felszaba­dulás előtt az élet Sásdon. Nem Olyan könnyen lehet elfelejteni és fel is hoz za a beszélgetéseknél. Most elmondotta, hogy akkor a sok munkájuknak nem volt meg az eredménye és sokat kel­lett nélkülözniük. Boldogan mondta: „Most jól vagyunk, semmiben nincs hiányunk és nem is lehet annak, aki igyekszik. A beadási kötelezettséget is teljesítettük minden nehézség nélkül. Mert bizony én megmondtam a fiam­nak és a lányomnak: első a beadási kötelezettség teljesítése. A legnehezebb baromfit és legszebb tojásokat igyekez­tem beadni.“ A tanács feladata, hogy vegye job­ban kezébe a begyűjtés kérdését és leplezze le a kfUtókok, a levitézlett nép­nyúzó csendőr, finánc, ügyvéd „urak" rémhíreit, akik mindenképp szeretnék megakadályozná a terv teljesítését. Ha leleplezzük rémhíreiket és a dolgozók követik Korbaczék példáját, akkor megjavul a begyűjtés itt, Sásdon is.“ A begyűjtési verseny állása Az első félévi begyűjtési versenyben a járások versenyállása a legutóbbi ki­értékelés szerint a következő: Hízottsertésbegyüjtésben: i. siklósi, 2. mohácsi. 3. pécsi, 4. szigetvári, 5. villányi, 6. seByci, 7. sásdi, 8. a pées- váradi járás. Vúgómarhabegyüjtésben; 1. sel'lyei, 2. villányi, 3. pécsi, 4. siklósi, 5. púc»- váradi, 6. mohácsi, 7, szigetvári 8. a sásdi járás. összesítve a versenyben: L siklósi, 2. mohácsi, 3. sellyei, 4. villányi, 5. pécsi. 6. szigetvár^ 7. pécsváradi, 8. a sásdi járás. KAZÁR JÁNOS NYEREMÉNYEI szigorú büntof/'S kiszabását kérték bíróságion, • A bíróság péiídás 7f ;ul mítfi ív i p. ftiieM ho forró,k ByaJa 1. Boros István tolni í vez, töt kit hat hónap. Szekeres Ferenc m* mestert két év és hat hónop. Ho Tajos saimnót három év és ha' h Zrínyi Miklós kocs-ircndezőt kél év hat hónap. Gölöncsér István saruzó’ két év és hat hónjip Méri Béla saru zót két év és hat hónap, Horváth Mi­hály raktári 'munkást öt év. Salacz Sándor áUnenesztő raktárnokot há­rom év és hat hónap, Balogh Imre éj­jeliőrt lopásért és feketevágásért két óv és hat hónapra Ítélték. H. M. Megyénh bányaüzemeínek pénteki eredményei Megyénk bányaüzemei a pénteki na­pon a következőképpen teljesítették napi tervüket: M'BSZHART kerületek összesen 100.3 százalékot értek eí. Pécshányatelep 03, István akna 104.9, Fercnc-akna 93.4, Szabolcs kerület 104.4, Vasas 103.5 százalékra teljesítették tervüket. A komlói bányában 67.4 százalékos eredményt értek el. Szászvár 100, Máza 112.8, Hidas 105.3, a Nagymányoki Szénihánya Vál­lalat összesen 115 százalékra teljesí­tette a napi tervét. „A békekölcsön igazi nyertese a magyar nép“ — hirdeti a felirat a Pécsj Nemzeti Színház épületén, ott, ahol az első Békekölcsön tfiásodik. sorsolása folyik. Ugyanezt a jelszót hordja egy kevésbbé feltűnő helyen elhelyezett papír ap a Kultúrmérnöki ői Belvízrendező Hivatal faliújságján Persze nem csak ezt írta Dékány elv társ, a hivatal SZB elnöke a sor. solási hirdetményre. Azonnal rágépeli még két nevet és két számot: „Kazár telefonált haza a, asszonyhoz, mífcor a takarékpénztárban kijelentették: Hofnap délelőtt tíz órakor fel it veheti az összeget1 Kazár János a háború — az első világháború — kellős közepén látta meg a napvilágot. Arra a vérzivatar- ta persze nem emlékszik, de annál inkább a fasiszták kegyetlen pusztí­tásaira, Látta azt is, hogyan építettük János 5000 forint, Böhm János 1000 újjá a7 országot, részt is vett az újjá. forint.1' Újabb két névvel szaporodott építésben is. nac azoknak a száma a Kultúrmérnöki Hív utalná', akik készpénzben is visz '/■"kapták, sőt sokszorosan vissza­kapták jegyzéseik összegét. Mert nemcsak készpénzben fizette és fizeti vissza az állam a kölcsönö­ket Nézzük például Kazár Jánost: Anyia mosónő volt, 6 maga a hat ele. mi elvégzése után csak protekcióval tudott álláshoz jutni — söprögelönek, takarítónak. Ma Kazár János műszaki rajzoló. Fizetése majd ezer torint havonta, Testeni tanuj a SZOT ingyenes tan­folyamán, ő az üzemi sportfelelős, és úgy rajong a sportért, hogy lelke­sedése még a7 50 éves Temesi Bélát és az 53 éves Máthé Kálmánt is ma. gával ragadta: lepróbáztak MHK-bót Tavaly — életében először gond nélkül, a Balaton mellett nyaralt, most pedig neki is építik majd a kul­túrtermet, me yet a Kultúrmérnöki Hi vat aj minden dolgozója egyaránt na­gy on vár. Hát ezért, e sok ajándék utár tűnt Kazár János számára valószínűtlen­nek hogy ötezer lorintot nyert. Hiá. ba erősítette Dékány elvtárs: „De iqen, hát hasonlítsj össze a számo­kat/ A tiéd <1 1742—0027-es nem?/1' — Hátha sajtóhiba csúszott az új ságba? — kételkedett és csak akkor Pénzt adott a munkához a magyar nép, ő maga is: 750 forint tervköl- csont, 800 torint első és ugyanennyi második békekölcsönt jegyzett. Se. gítséget pedig ad hozzá a Szovjet­unió. A szovjet mérnökök útmutatá­sa, segítsége napján készítette el K(t zár János a Balaton—nagybereki víz lecsapolás terveit és e tervek nyo­mán ma már ezerholdak váltak let. mékennyé, ontják a gazdag termést a Balaton mentén. Most, a Baranya csatorna torkolat- bővítési tervén do’gozik Ha ez el­készül, újabb nagy területek szaba. dúlnak lel az árvízveszélytől, újabb lépéssel jutunk közelebb a szocializ. mushoz. Bizony, sok!éle formában ti­zet a terv, a béke az ő iézvényesel* nek, a dolgozóknakI — Megjöttek a Béketalálkozó fel- szavai! Meg kellene rajzolni és fel­rakni a falakra mindenütt... — Majd a Kazár megrajzoljaI — így beszélgetett a hivatal két tisztvi. selője aznap, mikor a két nyerő neve felkerült a faliújságra és Kazár János ]vaóban nekilátott a rajzolásnak. Som vagy 8a ilyen szépen, iÍven friss színekben nem kerültek ki kezei alól a betűk mint most! A béketalálkozó jelszavait rajzolta..,

Next

/
Oldalképek
Tartalom