Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-22 / 93. szám
2 N n pio 1952 ÁPRILIS 22 A nemzetközi gyermekvédelmi értekezlet határozata a gyermekek művelődéséről Bécs '.(.TASZSZ) A nemzetközi gyermekvédelmi értekezletnek „A gyermekek művelődéséről“ szóló határozata kimondja, hogy minden gyermeknek joga van a művelődéshez. A gyermekeket arra kell tanítani, hogy megbecsüljék és továbbfejlesszék a világkultúrát, — mondja a határozat, de egyúttal arra is gondot kell for_ dítani, hogy megbecsüljék kultúrájú kát, szeressék népüket és kifejlődjön bennük a népek közötti barátság érzése. A modern tudomány és technika eredményei széles távlatokat nyitnak az emberiség nagyszerű haladása előtt, megteremtik a lehetőséget minden nép sokoldalú fejlődésére. A valóságban azonban sok or- szasban nemesük, hogy nem biztosítják ezeket a feltételeket, hanem még a lakosság többsége írástudatlan, vagy alig tud írnl-olvasnl. Sok ország alkotmánya előírja ugyan, de nem biztosítja a gyermekek jogát a művelődésre. A nemzet, közi gyermekvédelmi értekezlet aggó dalommal állapítja tneg, hogy sok ország kormánya költségvetésének hatalmas részét fordítja háborús kiadásokra, míg a közművelődésre előirányzott összegeket állandóan csökkenti. Ennek következtében az iskolák túlzsúfoltak, a tanításra korszerűtlen, rossz épületek szolgálnak, az iskolai felszerelés elégtelen és rossz minőségű, a tanítók nyomorúságos fizetést kapnak, Sok országban a háború óta nemhogy új iskolákat építettek volna, de még a meglévőket is megszüntetlek. « Különösen nagy az írástudatlanok száma a gyarmati és félgyarmati országokban. A gyermekek a szülők szegénysége miatt kénytelenek kiskoruktól dolgozni, hogy legalább az éhínséggel határos táplálkozásra szükséges összegeket megkeressék. Az értekezlet aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy sok országban s> gyermekek művelődési színvonalának csők kentése mellett a tanításban a faji megkülönböztetés, a militarizmus és a kozmopolitizmus szelleme érvényesül, ami megmérgezi a gyermekek (lelkét, tompítja értelmüket, felébreszti bennük a gonoszság és gyűlölet ösztöneit. Az értekezlet követeli, törekedjenek arra, hogy közoktatásra szociális és kulturális célokra fordítsák minden állam költségvetésének jelentős részét és hogy minden kormány felelős legyen országa gyermekeinek művelődéséért A határozat követeli minden gyermek számára, faji, nemzetiségi, nemi különbség nélkül és a szülők vallásos meggyőződésétől függetlenül, az ingyenes, kötelező anyanyelven folyó oktatást, a gyermekmunka kizsákmányolásának megtiltását, a közoktatási előirányzatok növelését, széleskörű jogok biztosítását, minden gyermek szá. mára a közép- és felsőfokú oktatásra, ahol még nincs: iskolaelötti nevelés bevezetését, valamint a bölcsődék és óvódák hálózatának kibővítését, szé Céskörű iskolaépítési program megvalósítására szolgáló költségvetési előirányzatok emelését, széleskörű! egészségügyi gondozást a gyermekek számára, a testileg vagy szellemileg fogyatékos gyermekek számára különleges iskolák létesítését és minden előfeltétel biztosítását a törvénnyel összeütközésbe kerülő gyermekek 3tnevelésére. A határosat (követelt továbbá a gyermekek szellemi fejlődésének alapos ellenőrzését és annak biztosítását, hogy a gyermekeket a népek köztt barátság szellemében neveljék. Ahol szükséges, az oktatási rendszert módusitani kell a militarizmust, a háborús propagandát, a faji, nemzeti és vallási türelmetlenséget terjesztő tananyag eltávolítása útján, követeli a határozat a testi és más megalázó büntetések alkalmazásának eltiltását a pedagógusok számára megfelelő anyagi feltételek biztosítását és szoros kapcsolatok létesítését a pedagógusok, a szülők és minden, a gyermeknevelés kérdéseivel kapcsolatban álló ember között. Kijelentjük — mondja a határozat, — hogy ezeknek az Intézkedéseknek a megvalósítása teljes mértékben lehetséges, ba a világ békéje fennmarad, de mindez lehetetlenné válik, ha háború tör ki, vagy hu hatalmas összegeket fordítanak háborús készülődésekre. Ezért minden gyermek nevében békét követelünk. Mi, az értekezlet küf.döttei meg vagyunk győződve, hogy ezeket a javaslatokat a világ egyszerű emberei, — mind a férfiak, mind a nők, — lelkesen helyeslik és felhívjuk a szülőket, pedagógusokat, nevelőket, orvosokat, a társadalmi biztosítás dolgozóit —■. mindenkit, aki biztosítani akarja a gyermekek jogát a művelődésre, — hogy mozgósítsák a közvéleményt ezeknek a javaslatoknak és megvalósításuknak támogatására. VIGYÁZAT — ROBBAN! r.A béke és n nyugalom városa“ — így hirdetik Kopenhágát az idegenforgalmi irodák prospektusai és szelíd, s valóban nyugalmas képek sorozatában mutatják be a dán fővárost. Arról természetesen egyetlen szó említést sem tesznek, hogy minden szombaton délben, pontosan 12 órakor felüvöltenek a légvédelmi szirénák, próbariadó figyelmezteti ,,a béke és nyugalom városának" lakóit, hogy béke ide, nyugalom oda, de azért a háborúra is készülni kell... A háborús hisztériával magyarázható az az eset, ami legutóbb Kraft külügyminiszterrel történt. A dán külügyminiszter engedelmes híve az imperialisták politikájának, aminek természetes követ* kezménye, hogy a dán dolgozók körében nem örvend túl nagy népszerűségnek. Nos, mint erről a legnagyobb dán napilap: a Politiken is részletesen megemlékezett, a Vendersgade 28 számú házba, amelyben Kraft külügyminiszter lakik, az elmúlt napokban egy küldönc csomagot hozott. Gerda Kraft, a külügyminiszter felesége vette át, mikor azonban fel akarta bontani, balsejtelem fogta el. Mi lehet a csomagban? Nézegette, vizsgálgatta, megemelte a csomagot, ami meglehetősen súlyos volt és ekkor aggodalmas érzés kerítette hatalmába: — pokolgép, egész bizonyosan pokolgép! Telefonált a férjének. Kraft külügyminiszter is a legnagyobb óvatosságot ajánlotta és nyomban értesítette a rendőrséget Pár perccel később az egész Vendersgadet megszállták a rendőrök. Nemcsak a 28-as számú házat ürítették ki, amelyben a külügyminiszter lakik, de a közvetlen szomszédságában lévő hat másik házat isf Mert, mit lehet tudni, a pokolgép felrobbanhat. Megérkezett Kraft külügyminiszter és fogadta a rendőrség parancsnokának jelentését. Mindannyian izgatottan várakoztak, amíg megérkezett a dán királyi hadsereg két kiváló tűzszerésze, hogy leszerelje a pokolgépet. A legnagyobb óvatossággal látak munkához. Kibogozták a madzagkötést és a papírburok lefejtésihez láttak, amikor éles berregéssel megszó’al a telefon. Kraft külügyminiszter ugrott a készülékhez és örömmel üdvözölte a hívó felet. — Te vagy az fiam? — Papi, — mondta a vonal másik végén a hang, — csak azt akartam mondani, hogy délután elküldtem nektek az ígért rádiókéléket. Megkaptátok? (Novoje Vremja) Befejeződött a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége tanácsának ütésszaka Becs gászok (TASZSZ) A Demokratikus Jo- Nemzetközi Szövetségének tanácsa április 19-én befejezte ülésszakát. Az ülésszak egyhangú határozatai hozott az elhangzott beszámolókról. továbbá felhívást intézeti a világ jogászaihoz, a Biztonsági Tanácshoz és az Egyesült Nemzetek Szervezetének leszerelési bizottságához. A világ jogászaihoz intézett felhívásában a többi között a következőket emeli ki. A Koreából visszatért bizottság két jelentést terjesztett a Szövetség élé. Ezeknek a jelentéseknek a tanul mányozása után nem lehet kételkedni abban, hogy az amerikai parancsnokság alatt Koreában karcolé» csapatok olyan cselekményeket követnek cl, amelyeket bűntettnek kell minősíteni. Engedjék meg Szövetségünknek, hogy átadja önöknek ezeket a jelentéseket és kérje önöket, tanulmányozzák át azokat. Azt akarjuk, hogy más jogászok és tudósok folytassák bizottságunk kút a. táaait. Ezért üdvözöljük ji Béke^ Világtanács1 irodája oslói ülésszakának kezdeményezését, hogy saját bizottságot alakít és ismert szakemberek segítségével tudományos adatokat gyűjt a helyszínen. Előre csatlakozunk min den hasonló jellegű, elfogulatlan intézkedéshez. Arra törekedve, hogy a lehelő leggyorsabban megvédjék a nepeket olyan bűntettektől, amelyeket a nürnbergi bíróság ítélete szerint háborús bűntetteknek és az emberiség elleni bűntetteknek kell tekinteni, szövetségünk a Biztonsági tanácshoz, az Egyésült Nemzetek Szervezete legmagasabb fórumához fordult. Úgy véljük azonban, hogy a világ lelklixnierete a legfelső törvény szék, amelytől igazságot és segít séget várunk. Kötelességünk, kedves kartársak, hogy kifejezést adjunk a világ lelkiismeretének, amely igazságot és igaz ságosságot követel. A jognak fáklyává kell válnia kezünkben s visszavonulásra kell kényszeríteni a bűnt. A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége 'tanácsának ülésszaka az ENSZ leszerelési bizottságához intézett felhívásában közli: A Demokratikus Jogászok Nemzet, közi Szövetsége tanácsának ülésszaka az ENSZ leszerelési bizottsága legsürgetőbb feladatának tartja annak előmozdítását. hogy minden ENSZ-tagál- Alain azonnal ratifikálja az túllő, évi június 17-i genfi jegyzőkönyvet és tegyen gyakorlati intézkedéseket a tömegpusztító fegyverek, így az atom bomba eltiltása, valamint az eltiltás ellenőrzése terén. \ nemzetközi biztonságot és békét csak úgy (ebe* biztosi tani, hu ha tározoltan a leszerelés útjára lépnek és halaszthatatlan intézkedéseket tesznek a fegyverzet csökkentésére. A Demokratikus Jogászok Nemzetközi ’ Szövetségének tanácsa követeli, hogy az ENSZ leszerelési bizottsága találja meg azokat az eszközöket, ame Ivek megmenthetik a világot ezektől a szenvedésektől. A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének tanácsa, a bizton sági tanácshoz intézett felhívásában leszögezi: A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének tanácsa emlékeztet arra, hogy a baktériumfegyver alkalmazását tiltják a hadviselés törvényei és szabályai,' s hogy ezt a tilalmat az 1952, évi genfi jegyzőkönyv is megerősítette. Mint jogászok, tiltakozunk a nemzetközi jog megsértései ellen. Mint emberek, megállapítjuk, ho^y az egész világ népessége veszélyben forog és kifejezzük felháborodásunkat amiatt, hogy a tudomány eredményeit bűnös célok érdekében használják fel. Javasoljuk, hogy a biztonsági tanács vizsgálja rrteg haladéktalanul bizottságunk inegáClapftásait és minden egyéb bizonyítékot, ami a baktérium-' háborúra és a többi felderített tényre, valamint a baktériumfegyver gyártására és alkalmazásának előkészítésére vonatkozik. Sürgősen tegye meg a szüksége* intézkedéseket annak érdekébe»», hogy végetvessenek az amerikai hadsereg bűntetteinek, amelyek közvetlenül veszélyeztetik a nem. zetközi biztonságot. Felkérjük a Biztonsági Tanácsot, hogy értesítse felhívásunkról az Egyesült Nemeztek Szervezetének valamennyi tagját. Az olasz dolgozik tiltakoznak Montgomery olaszországi látogatása ellen Róma (TASZSZ): Montgomery, a_ AMantj Szövetség fegyveres erőinek helyettes főparancsnoka április 18- '9-én megszemlélte a-z olasz hadsereg egységeit Trontp és Berga- nio körzetében. Április 19-én este Montgomery Milanóba érkezett. Mi-ano űzőméinek dolgozói Ölta- Koza.su! az Olaszországot felvonulási területté változtató „Atlanti“ tábornokok adandó látogatásai ellen — eszüntették a műnkét abban az idő ”■ "pontban, amikor Montgomery Milanóba érkezett. A dolgozók ee&mos határozatban követelték, hogy a hívatlan „atlanti vendég“ hordja el magát Olaszországból. Legtnanobam, ahova Montgomery szintén olló fogatott, a dolgozók ugyancsak sztrájkba lépteik. Legnano utcáin a dolgozók gyűléseken tiltakoztak a háborús készülődés el'en és követelték a béke roogsziIárditá-sát. Amerikai lapok az USA tuniszi kérdésben elfoglalt álláspontjáról ia*'P-ASZSZ) \t amerikai saj. tó elítél» azt a „tartózkodó“ állásnon- tot, amelyet az amerikai küldöttség a Biztonsági Taoácshan „ tuniszi kérdés napirendre tűzése ügyében elfogA Newyork Post című lap szerint álláspont r^sben e>foglalt amerikai nresztoá zÖS,?apást mért nz USA afri] •»' I,rí-, iS.’)i,0*‘T,keleti, ázsiai és atriKai politikájára. tat^ hntrv^t”Kh ?c*ence Monitor ráma. ha úgy ian nem csa lássál“ vádolja meg Trumant, aki a mutt héten Amerikának az elnyomott világ iránti állítólagos „együttérzésé ről“ beszélt. 11 moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet 12 részvevőjének látogatása Peking (Uj Kina) Vasárnap délután 12 ausztráliai, brazíliai ^s angol küldött érkezett a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezletről Pekingbe, hogy látogatást tegyen Kínában. (?) A CSAJKÁK, lábasok, fazekak megcsörrentek A fejszék vállra kerültek, az emberkígyó megindult. Mark0 és Ilija apja ott trappol- tak egymás mellett. Előbb alaposan körülnéztek, milyen távol van a gép- pisztoiyos őr, aki már hónapok óta üldözi az öreget, csak azután mer. lék beszélni. Legelőbb is Marko saját vállára vetette Szterác nehéz baltáját, csak azután szólalt meg: — No, sztárt, hogy esett nz. éjszakai nyugodalom? Érthetetlen mormogás volt a válasz. Marko azonban nem kedvetlenedéit el. Megpróbált életet verni társába: — Szóval, jól esett?! Csak a pelyhes derékalj és egy fiatal gömbölyű asszonyka hiányzóit a teljes boldog sághoz, igazié? — Ugyan, hágyj el tiam! ügy marlak azok a kis vadállatok egész éjjel, hogv le sem hánytam a szemem/ Ilyenkor augusztusban valósággal megvesznek e-:ek a poloskák. . — De hát mondtam, atudjo-á kinn az udvaron, akkor lega'ább a vérszi- vóktól megmenekül. . — Jót mondod, Marko, jól mondod! De azok a kis vérszívók meg sem kottyannak az. emberekhez képest.. Mintha nem is emberek lennének ezek, hanem... Az a vadállat bizonyosan beléniköiött volna. — Hát mit gondoltok mi «zt! Ka. színó?! Az anyátok úristenit! Beszélgetni azt tudtok, de ha munkáról van szó, akkor azonnal elszáll a han gotok! — az öregei üldöző géppiszto- lyos őr észrevétlen mögéjiity ért és most a méregtől lilán, habzó szájjal üvöltözött Marka már tudta, mi következik és megpróbált Szterác és a tajtékzó őr közé kerülni. Nem sikerült, elkésett. Az öreg tazeka nagyot csőr- rent, azután már puhán csattant a géppisztoly agya. Niko Szterác Garami Lásslós JUGOSZLÁVIÁBAN TÖRTÉNT rogyott, kezével eltakarta fejét, de mindhiába: a tusa megtalálta a leg érzékenyebb helyeket és a pribék odasujtott, ahol legjobban tájt. Marka görcsösen markolta fejszéjét a többi „önkéntes‘‘ is felegyenesedett. A szemek izzottah, csak egy pillanat és kirobban a lázadás! De nem! A , őrök, akik úgv líz epésen- kéy.t kísérték őket, felemelték gép pisztolyaikat. A kezek eternyedtek, a szemekből láhúnyt a parázs így volt ez itt mindig, Itt izzott, itt parázslóit a lágerbazárt emberek között, a kommunisták és partizánok között a lázadás szikrája, de lángra nem lobbanhatott. — Hájde, hújdel — az emberek ismét megindultak. Mark0 az összetört öreg hóna alá nyúlt és úgy támogatta. Társa ősz haja iszapos volt a vér. lök Halántékáról széles vérszalag hú zódott egészen az álláig. Niko Szte. rác révetegen körű nézett. Megvertek - - motyogta -, egy ilyen öreg embert megvertek... Másfél éve vagyok itt és most néhány szóért megvertek ... Marko csitította: Nem ke'l úgy el keseredni... Én /táron) hónap alatt, már vagy hatszor kaptam,.. Nincs a lágerban olyan, aki ne őrizné egy két verés emlékét... De szót se, mgrt könnyen kijár mégegy adag! IX. A FŰRÉSZ FOGAI mohón mór. zsolták a tát. A íürészpor kis kupacokba hullott a térdelve dolgozó emberek lába elé. Az éles, hajtás acélszerszám sivított, a fenyő nagyo. kát nyögve tiltakozott, félt a haláltól. Az őr arrébb ment. A fűrész most már jőlahottabban dolgozott, jóUakolváüát tapogatta"'#gy U^minthaki Marko körülnézett illát tapogatta akarna szakadni — Délben megszökünk! — mondta Marko. Nem kérdés volt ez indítvány, haniim. kettőm gVdoTatí nak összegezése. Nem beszéltet élt ~o eg róla, mégis, ugyanarra a kövH keztetesre jutottak: megszökünkI A ?,öi?£G nóL,NTOTT. Jót van de hogyan? Úgy őrzik itt á) embert mint a gyerekek a kezükbe markolt legyet. Inkább agyonnyom. Iák, de nem hagyják elrepülni! Lám az ő szárnyaikat is kitépdestek Pa Pk/fMfc nincsenek, szédülnek az' éhségtől, hátukon és mellükön L dí Meleg az „önkéntes“ munkások é zese a piros háromszög Messziről 2k,S,Uern 1 Őket' bármerre isjárMarkanak, azonban már késze„ állt fDeben, a néhány perc es ebédszünet- után nelciáltnak majd qa lyaznt a /enyöf. Illetőleg csak az öreg kezd, a munkát, ő maga egy fa rnöaüt lesi. Errefelé csak egy őr jár. Az meg egészen bizonyos, hogy 0tm ™?YmZ9néZl' ?Ut ^‘ ’kedven- ce miért nem használja ki mén a szabad pihenőt sem? No többet aztán nem kíváncsiskodik! Egy csapás az e esretenf baltával és estig, mire eszukbejiit keresni az őrt és őket, túl ka^e húr~nO1^bfr0n ''' Ma>d Mar. . íelhuzui az or egyenruháját és úgy kiseri az öreget, mintha rabja /áümV V- 4, 't^öze/ebbí faluban tu. falnak avilruhat, iratokat, azután ne. dig nek/ a Brdu-nakl Ott, a heavek kozott már égnek a partlzántüzeVők is megtalálják a helyüket mellettük' Hat *z volt a terv és Niko Szterác ráált. Igaz, hogy 6 némi változások, ra gondolt, de arról még nem beszélt. Sikerüljön csak a szökés, érjünk csak be egy faluba, azután még mindig ráérek! Az öreg hosszú hónapok óta először mosolygott. Talán a hamarosan megnyí’ó útra, a szabadulás útjára gondolt, talán a fiára: Híjára. Úgy mosolygott, mint egy gyerek, akinek csokoládét ígérnek és aki már előre csemcseg, érezve nyelvén a drága csemege ízét. Ide, ide húzd! Ebbe a vízmosásba, letakarjuk kövekkel és kereshetik ítéletnapig! Az őr teste zörögve csúszott arrébb a köveken, végre elnyújtózott a víz vájta gödörben. Marko Icparan- csolta a másikat egy larönkre, ő maga kövek után nézett Niko Szterác le nem vette szemét a kinyújlózta- tott, ringy.rongy condrába csavart fejű emberről Ez sem üvölt már többel! Hát érdé. mes volt?! Érdemes volt bebújnia ebbe az egyenruhába?! Érdemes volt géppisztolyt fognia, érdemes volt ütni. verni az embereket?! Most itt fekszik, a fejérecsovart rongyokat ussan átitatja a vér, végre az egcst embert megeszik a kukacok ■ .. Azok. hűk mindegy, ki fia, borja ... Azok nem utálkoznak. hogv Ilyen minden emberi érzéséből kivetkőzött pribék, cli a hulláját hozta nekik a sors,.. gaz, ezen lesz nekik mit falatozni, m úgy, mint a rabokon, az „ónkén* • ""fnMsokon! Ennek- kövér a 7S>rja, lóg a hála... ÍVCSAK BÁTYÓ! — Marko a .. ékeiéit vissza, ő hívta. Az <V 1 <liát rendezgette most már végle- ga-i nyugalomra és eközben akadt való- p érdekesre. Szterác Marko mellé '-reszkedett és úgv nézte, mi is a, a ,ugy látványosság. ... No, nem látja? — mutatta a Hu. — Nézze csak itt, a hóna alatt No, látja már?l (Folytatjuk)
