Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-11 / 85. szám

Hä Pt 1953 ÁPRILIS 11 él nemzetközi gazdasági értekezlet április O-i teljes ülése ' Moszkva (TASZSZ) A nemzetközi gazdasági értekezlet szerdán Paul Bastide (Franciaország) elnökletével teljes ülést tartott. A szekciók elnökei az ülésen beszámoltak a szekciók munkájáról. Oskar Lange lengyel pro­fesszor. á nemzetközi kereskedelem fejlesztésének kérdéseivel foglalkozó szekció elnöke a szekcióban lefolyt •vitát összegezve, rámutatott: a nem­zetközi' kereskedelem színvonala Mily. h’edt, alig haladja meg az Jöi!8 as színvonalat, sőt az i főre átszámított külkereskedelmi forgalom kisebb, mint 1928-ban volt. Ennek egyik leg­fontosabb tényezője a nyugati és ke­leti országok közötti kereskedelem csökkentése. Beszél! a latinamerikai, ázsiai,és nyugateurópai országokban óra lkodé doUárhiányról, és arról, hogy a fizelési mérleg válságának olyan „megoldása“, hogy a behozatalt korlátozzák, a lakosság életszínvonala nak süllyedésére, áremelkedésre és munkanélküliségre vezet. A vlt* legfontosabb eredménye az a megállapítás, hogy nagy lehe­tőségek vannak a nemzetközi kereskedelem szélesítésére. Elmondotta Lange professzor, hogy a vita során bebizonyosodott, bogy a népi demokráciák közötti kereskede- tom szüntelenül növekszik. HasonCő — az egyenjogúságra és a kölcsönös elóiiyre épülő .— kereskedelmi egyez­ményeket lehet kötni más országok­ká! is. Nvugat-Európa, Ázsia, Ameri­ka és a világ többi része országai­nak képviselő: kijelentették, hogy hajlandók fejleszteni kereskedelmi Vapcsőíaiaikaf » Szovjetunióval, Kí­nával és a keleteurópai országokkal. Ezután felsorolta a szekció elé ter­jesztő!!' legfontosabb javaslatokat: az értekezlet kői étkeztetéseit és indítvány alt ter jessze az Egyesüli Nemzetek Szervezete elé és hívja lel az ENSZ t, hogy tegyen intéz­kedéseket a nemzetközi kereske detmt kapcsolatok bővítésére, javasolták az vv port írbe tőségek kel és a behozatali szükségletiekkel kapcsolatos kölcsönös tájékozta tabu szervek megteremtését, több javaslatot terjesztettek elő tájé kor.totó központ megszervezésére, tájékoztató bulletin kiadására stb Kifejezték azt a kívánságot, hogy tart sanak második nemzetközi gazdasági értekezletet, alakítsanak olyan nem­zetközi bizottságot, amely, előkészíte­né ezt az értekezletet. Javaslatot ter­jesztetlek elő egyes konkrét, keres­kedelmi és gazdasági természetű kér désekkel foglalkozó nemzetközi gaz­dasági értekezletek megszervezésére is. Lange igen célszerűinek tartja azt a javaslatot, hogy az értekezlet for­duljon felhívással az ENSZ-hez, ja­vasolja a z ENSZ-nek: hívjon össze kormányközi értekezletet a világke­reskedelem elősegítésére. A szociális problémák megoldására irányuló nemzetközi gazdasági együtt­működés kérdéseivel foglalkozó szek­ció munkájáról Pierre Lebrun (Fran­ciaország) számolt be. Elmondta, hogy a szekció a legnagyobb figyel­met az élelmiszerhiány és a munka­nélküliség leküzdése lehetőségeinek, valamint a fegyverkezési verseny és a kereskedelemben megnyilvánuló megkülönböztetés következtében ki­éleződő szociális problémák megoldá­sának szentelte. Nagy figyelmet kel­tett a szekció ülésén V. V, Kuznye- covnak, a .Szovjetunió Szakszervezeti Tanácsa elnökének e tárgyban el­mondott beszéde. Ezután Lebrun felolvasta a szekció javaslatát: a fennálló politikai és gazdasági feltételek mellett a gazda­sági köröknek mindent el kell követ, niök, hogy megkönnyítsék az árucse­rét, valamennyi kormánynak minden ^Izközzel segítenie kell a kereskedel­mi világ képviselőit és a kereskedel­mi szervezeteket a nemzetközi keres­kedelem fejlesztéséhen. A kormányoknak az ENSZ-en keresztül együttes akciókat kell indítaniok a nemzetközi kereske dehnet bénító akadályok foko/a tos megszüntetésére. Javasolni kell az ENSZ közgyűlés­nek: a lehető legrövidebb időn belül hívja össze valamennyi kormány képviselőinek, kereskedelmi köreinek és társadalmi szervezeteinek tanács­kozását a gazdasági élet és a nemzet­közi kereskedelem kérdéseinek meg­oldására. A kevésbbé fejlett országok prob lémáival foglalkozó' szekció munká­jának eredményéiről Dzsan (Is n ml (India), á szekció elnöke számolt be. '.Rámutatott: a véleménycsere megmu­tatta, hogy a népíömegek a kevésbbé fejlett országokban erősen szenvednek a nyomortól és a betegségektől. Az említett országok egészséges, gyors gazdasági fejlődésének alapfeltétele gazdaságuk modernizálása és átépíté­se. Intézkedéseket kell tenni, hogy a " kevésbbé fejlett országok fejleszt­hessék (pariikat és hogy termé­szeti kincseiket teljes egészében a lakosság érdekében használhat sók fel. A szekció a megkülönböztetések fel­számolása és a fejlettebb országok gazdasági uralmának megszüntetése mellett foglalt állást. Megengedhetet­len; minden olyan kereskedelmi mód szer, amely a kevésbbé fejlett orszá­gok gazdasági érdekeit csorbítja. Ezután Kora Tomi asszony, a japán szenátus tagja szólalt fel. Hangoztat­ta, hogy véleményét, mint magánsze­mély mondja el. Elmondta, hogy az élelmiszer arati Japánban a háború előttihez viszonyítva 437 százalékkal emel­kedtek, a munkanélküliek száma állandóan növekszik. A továbbiakban kijelentette, hogy a japán gazdasági életnek békegazda­ságnak kell lennie. Heinrich Krumm ifyugatnémet gyár iparos kijelentette: a tanácskozáson megteremtett kapcsolatokat tovább kell bővíteni. Oskar Lange felszólalásában java­solta, bízzák meg az cCnökséget, hogy az értekeziet elé terjesztett javasla­tok alapján dolgozzon ki indítványt a nemzetközi kereskedelmet elősegítő bizottság megalakításáról, felhívás-ter­vezetet az ENSZ-hez, és közvélemény­tervezetet az értekezlet főbb eredmé­nyeiről. Bemard De Plas francia professzor és Ali Vakili iráni nagykereskedő fel­szólalása után a javaslatot az értekezlet egyhan gulag elfogadta. Az ülés végén R. Chambéiro-nnak, az értekezlet főtitkárának javaslatára elhatározták, hogy a záróülést április 12-re halasztják, hogy addig a külföl­di résztvevők találkozhassanak a szovjet gazdasági szervek képviselői­vel. továbbá, hogy elkészíthessék a javaslatokat. Női nagyaktíva-értekexlet Budapesten Kínai nemzetközi jogász nyílt levele éi \ olt távol keleti nemzetközi katonai bíróság tíz tagjához Peking (Uj. Kina): Dr. Mej 2su-Ao kitv-i. neujselközi jogász — aki Kína képviselője - volt, a távolikeleti nem­zetközi katonai bíróságnál — nyílt lóvéiét írt azoknak a bíiáknak, akik síz ország képviselőjében tagjai vol­tak a távolkeleti nemzetközi katonai bíróságnál); és resztvettek a második világháború háborús bűnöseinek P® rébeu. M«7 Zsu-Ao az amerikaiak báktérmmiiábOTÚját kivizsgáló fcínai bizottság tagjaiként nemrégen tiszait. kÍ!et-Kírinban járt. .Levőiében beszámol arról a törté- nni-émben példátlanul álló és a nem­zetközi jogszabályokat sértő borzal- nyas bűn cselekményekről, amelyet az amerikai agresszorok Északkelet Kínában legutóbb elkövettek: kato­nái repülőgépeik isméteken baktériu­mokkal fertőzött rovarokat szórtak !e északkelétV-fna: területeikre. A bizottság — írja levelében ~~ teljes mértékben meggyőző bizonyü tékókqt Szerzett arra vonatkozóan, hogy ay amerikai repülőgépek — bé­kés’ kína; lakosok meggyilkolása, há­ziállataik és a termés elpusztítása céljából — nagy mennyiségben szór. tak el különféle, baktériumokkal fer­tőzött rovarokat Északkdel-Kina nagykiterjedésű területeire. Ezután kijelenti ho a jövőben bár. mikor nemzetközi bíróság alakul a Koreában ús Északkelet-Kínéban bak­teri umhábo rút viselő háborús bűnö sók perbefogására. tanúként kíván mégjelennj a bíróig előtt. Mej Zsu-Ao így fejezi be levelét: „Mi, jogászok nem ülhetünk ötbe i tett kézzel és nem nézhetjük közöm- \ bősen azokat a bűntetteket, amelye­ket a lelkiismeretlen amerikai ag- j resszorok a nemzetközi jog alapvető, elveinek megsértésével az emberisig ellen elkövetnek. Azért, hogy meg mentsük a civilizációt a pusztulástól, megőrizzük a nemzetközi igazságot és, a jog méltóságát, felszólítom önöket: csatlak a zzanak azokhoz a jogászok­hoz és mindazokhoz, akik a béke, valamint az igazság fennmaradását akarják, okik követelik a szörnyű bűncselekménynek, az amerikaiak baktéritunháborújának megszűnteié sót,** A koreai néphadseren főparancsnokságának hadijeientése Phenjan (TASZSZ) A Koreai Népi DcmzékraMkus Köztársaság néphad.se regének főparancsnoksága április 9 én közölte, hogy a néphadsereg ala kutatni, szorosan együttműködve a kínai népi önkéntesek egysegeivel, folytatták a védelmi harcot az ame­rikai angol beavatkozók és a H Szín- Man féle csapatok ellen, emberben és hadianyagban veszteségeket okoz­va az ellenségnek. A néphadsereg légvédelmi tüzér végének egységei és az ellenséges re­pülőgépekre vadászó lövészek április 9 én lelőttek búrom ellenséges repü­lőgépet Szerdán délután 4 budapesti EFé- DOSZ székház nagytermében a2 MNDSZ budapesti szervezetei és a szakszervezetek üzemi nőbizottságai közös n-agyaiktiva értekezletet tartót, tak. Az ünnepségen részitvett Vase Istvániné, az MNDSZ főtitkára, va­lamint a bécsi nemzetközi gyermek­védelmi konferenciára Budapesten át­utazó küldöttségek vezetői és tagjai, köztük Csu Tea asszony, a Kínai Nők Demokratikus Szövetsége gyer­mekvédelmi osztályának vezetője, a kínai küldöttség vezetője, Li In Szó a Koreai Nőszövetség aleinöke, a ko reai küldöttség vezetője, Pák Csun Vo-1 koreai sztahanovista mozdony, vezetőnő, valamint a konferenciára utazó mongoii, vietnami és izraeli küldöttségek vezetői. Az értekezletet Bodonyi Pálné, a SZOT nőtitkára nyitotta meg, majd egy szavalat el­hangzása után Vajdaj Lajosné, az MNDSZ budapesti titkára mondott beszédet. Beszédében hangsúlyozta, hogy a nemzetközi gyermekvédelmi értekez­let célja: javaslatot tenni a gyerme. kék jövőjének biztosítására, jelenle­gi helyzetűit megjavítására. Ezután arról a kegyetlen elnyomásról be szélt, 'amelyben a kapitalista orszá­gok dolgozói élnek, majd így foly­tatta: — A nemzetközi gyermekvédelmi értekezleten a világ asszonyai fog­nak vádat emelni az amerikai Impe­rialista gyilkosok ellen, hogy vala­mennyi édesanyát harcba szólítsanak a baktériumbanditák ellen. Csu Teh asszony a Kínai Nők De­mokratikus Szövetség« gyermekvé­delmi osztályának vezetője a gyer­mekvédelmi konferenciára Becsbe utazó kínai küldöttség nevében üd. vözölte a magyar asszonyokat. Lel­kesedéssel bőszéit azokról a hatal­mas eredményekről, ameOyeket a magyar nép Rákosi Mátyás vezetésé­vel elért, majd arról beszélt, hogy Kínában is békés építés lolyik, Mao Ce Tung vezetésével, a kínai nép löldst osztott, helyreállította a terme­lést, rögzítette az árakat és állandó an emelkedik a nép életszínvonala. A kbiíh Uroadaioiubütosiaas is a nép, a nők és a gyermekek érdekeit szolgálja. Tízezer . szülőotthon, 110 ezer szülésznő, kiterjedt anya- és csec s em ó véd elem gondoskodik a né. pi Ernában a nőkről és gyermekek­ről. Az üaemekben és a vidéki kör­zetekben létesített csecsemőotthonok számat sokszorosom felülmúlja a há- borúeKHtit. Jelenleg 37 millió gyer­mek jár a Kínai Népkőztdrsaság 440 ezer elemi iskolájába. Ezután hangisúlyozta hogy a kínai nép mindezt csak kezdetetek tekinti és a további eredmények eiéréséjhéite szilárd békét akar. A mostani gyer­mekvédelmi konlerencián el kell ér­ni, hogy megvédjük gyermekeink és az egész világ gyermekeinek jövő jól. A továbbiakban a kínai nőknek a bakt.éniumtámadás elhárítására üvL nyúló sikeres küzdelméröil beszélt és hangsúlyozta: „Meg fogjuk sem- misitend az ellenség aljas tömeggyS kos terveit!“ Ezután Li !n Szó, a Koreai Nószö­vetség áléinöke szólalt fel. Bevezető­ben a hős koreai nép szivbőljővő üd­vözletét tolmácsolta a magyar asz. szonyoknak, a koreai nők hálóját é& szeretettét fejezte ki azért’ a segítsé gért, amelyet az amerikai intervenció sok támadása ótó a magyar nők nyújtottak Korea harcoló népének. — Ti magyar asszonyok — mon­dotta többék között azzal segí­titek legjobban a mi harcoló népült két, ha növelitek a munka termelé­kenységét és sikerre viszitek az ÖL. éves tervet. Ti a munkával harcoltok miértünk, mi pedig Koreában a ti gyermekeitek boldog jövőjét is véd­jük. Beszélt azután azokról a szörnyű szenvedésekről amelyeket az ame rika; imperiallisták zúdítottak a . ko- reai anyákra, de Korea hős népét sem baktériummal!, sem más fegyver­ről nem lehet megfélemlítem, mert tudja, hogy az egész világ haladó emberisége mellette. áll. Beszélt a hős koreai asszonyok harcéról, majd ezekkel a szavakkal fejezte be be szódét: Ezeknek a hősöknek, egész népem­nek nevében' ígérem nektek: a ka. reai nép c maga erővonalán. győze­lemre viszi a békét, a szabadság ügyét. A beszédek közbe,n és végén az ér lekezle* részvevői többízben lelkesén ünnepelték a koreai, kínai és ma­gyar nép testvéri barátságát, a Szov­jetuniót, a bélkeharc zászlóvivőié- ,> nagy Sztálint, valamint Rákosi Má­tyást, Mao Ce Tungot és Kim ír Szent, Gyűlölettel) eltelve követelték az Imperiallisták koreai háborújának megszüntetését, a háborús bűnösök, a baktériumhábarú alkalmazóinak megbüntetését. Bodonyi Pálné záró- szavai után Novikov, békédalánalcé. éneklésével ért véget a., aktíváért» kezöet ... Elindult a sze jet küldöttség a bécsi nemzetközi gyermekvédelmi értekezletre Moszkva (TASZSZ) Április 9_én Moszkvából elindult Bécsbe a szovjet küldöttség a nemzetközi gyermekvé­delmi értekezletre. A küldöttséget Nagyezsda Parfjonova. a Szovjet Nők Antifasiszta bizottságának elnökhe­lyettese vezeti. A küldöttség 14 tag­ból álL. Köztük van Mihail Masziov ismert szovjet gyermekorvos, Vanda Vaaziljevsziajá írónő, Srerafima Ljubimova, a moszkvai gyermekkönyv házának igazgatója, Konsztantyin Fe- gyin író, Vlagyimir Puskarevios bje- lorusz érdemes tanító, Nyikolaj Gon- e.sarov professzor,, az OSzSzSzK Peda. gógiai Tudományos Akadémiájának levelező tagja és Zoja Tumanova, ti Pionverszkaja Pravda szerkesztője. Egyre elviselhetetlenebbé válik a jugoszláv dolgozók élete Rövid liöSioitli hírek Á Bolgár Hazafias Arevonal orszá­gos tanácsa elhatározta, hogy május 16— 17-re összehívja a Hazafias Arc- ’•onal kongresszusát. A napirenden a Hazafias Arrvonal küszöböná'ló fel - adatai, a pénzügyi és az ellenőrző .bizottság beszámolói, az. Arcvonal programmja, az alapszabályok módo­sítása, végül az országos tanács el­nökségének, pénzügyi és ellenőrző bi­zottságának megválasztása szerepel. *■ Az Albán Munkapárt 11. kongress­zusa, amely a közeimül1 napokban ért véget, /elhívást intézett Albánin dolgozó népéhez, hogy vesse lalba minden ereiét az első ötéves terv ietjpsitéséért A felhívás hangsúlyoz. zó. hogy az élenjáró siovjet munka- módszerek. a szovjet, tudomány és echnlka eredményei széles körben a'Ó alkalmazása rendkívül szükséges hfioi, hogy Albánia elmaradt agrár )rétégből agrár-ipari országgá vál- •ék. * Az Általános Olasz Szakszervezeti szövetség (Í’.GIA nemrég akcióegység ré hívta fel a »»ociá'.tleniokraU én ke. reszlénydemokraU szakszervezeteket a dolgozóik általános béremelési köve­telésének érvényesítésére. A szociál­demokrata Szakszervezeti Szövetség most elvben elfogadta a felhívási és megkezdte az akoióegy ségrő! a tár- gvaiá sokat. ük William Patterson, az amerikai polgári jogok kongresszusának tit­kára közölte a sajtóval, hogy már- dúsban az Egyesült Államokban 9 négert gyilkoltak meg Egy nyugal­mazott rendőr például agyonlőtt két négert, mert azok egy lekérek által tátogatott mulatóhelyen szolgáltak lel. Floridában egy teher soílör szón. dékosan fe'Iordított egy gépkocsit, amelynek négy néger utasa meg­halt. John Vaynt, nki a második vi­lágháborúban katona volt. azért lőt­ték agyon, mert „nem öltözik1 tel elég gyorsan.'1 A többi négerg) •••'Vos Ságok is hasonló körülmények között történtek. A polgári jogok kongresz. szíts« az ENSZ emberi jogok bizott­ságához fordul és az Egyesült A‘la‘ rítok kormányát tajgyilkossággal vá­dolja J háborús készülődés súlyos te­herként nehezedik Jugosz ávia dolgo. tóinak vállára Evről-évrc növekszik a háborús költség-, elé*. 1949-ben u hadüíladások Jugoszlávia kőltségveté sénel; körülbelül egyharmadát. 1950- ben ennek körülbelül a leiét, 1951 ben pedig több, mint kétharmadát tették ki. 1952-ben a közvetlen katonai cé. tokra folyósított összegek 210 milli­árd dinárt tesznek ki (ez az összeg Jugoszlávia egész állami köttségveté­rtének körülbelül a három negyedré­sze). Az uinerikai és angol imperialisták követelésére a tiloislik helyreállítot­ták az országban a kapitalista ren­det. A be grddl íasiszták a múlt év nyarán és őszén egész sor rendeletet adtak ki, amelyekkel törvényerőre emelték a kapitalista viszonyokat. Megszüntettek öt gazdaságügvi mi­nisztériumot cs a tervbizottságot. — Gómbamódra szaporodik az új íitoi-s- la burzsoázia. Hatezer kapitalista és spekuláns néhány hónap alatt külön­féle kereskedelmi váialatokat alapí­tott Miután Jugosz'áviápan meg. szüntették a külkereskedelmi mono­póliumot. ahogyan ezt a forradalmát jugoszláv emigránsok lapja; közlik, több, mint száz magánkézben lévő export import cég és kilenc kereske­delmi ügynökség létesült a kapitalis­ta országokkal va'ó kereskedelem le­bonyolítására. Az Egyesült Államok és Anglia monopolistái úgy nyerészkednek Ju­goszláviában. mint valarn; jellegzete­sen gyarmati országban. Az ameri­kai New York Herald Tribune című napilap azt írta, hogy „Jugoszlávia- ban o’yan business kínálkozik, ahol az ember minden befektetett dollárra kettőt kap.'' Jugoszláviából potom áron szállítanak ki rezet, ólmot, an- timont, tát és mezőgazdasági termé­nyeket. A külföldi imperialisták és a jugo­szláv kapitalisták a célból, hogy mi nél nagyobb hasznot csikarjanak ki, gyarmati módszereket alkalmaznak a dolgozók kizsákmányolására. Í vállalatoknál bevezettél: a szerződéskötések rendszerét: a brigádparancsnok, vagy a mester minden alkalommal szerződést kot az igazgatósággal egy meghatározón riiunka teljesítésére. Egv titőista hi­vatalnak, Lekovics, beismerte, hogy ennek a rendszernek a bevezetése után „a munkások e'einte kénytele­nek voltak egy órával maid pedig két óráival, tovább dolgozni, mint azelőtt, végül pedig a munkanap ti­zenkét órás lett." Jugoszláviában most messzemenően törvényesítették a kényszermunkát. Számos bizottságot létesítettek, ame­lyek most összeutazzák a varosokat és a falvakat és erőszakkal mozgó­sítják az emberek százezreit bányák­ba, katonai objektumok építésére. Bosznia, Hercegovina és Szlovénia bányáiba elhajtottak körű belül tél. millió embert­Vasutak- országutak, kikötök, re. pülóterek és egyéb katonai objektu­mok cpitéscrc sokszázezer emberi mozgósítottak erőszakkal. A mozgási tott parasztoknak és munkásoknak nehéz munkáját a valóságban meg s'.m fizetik. Jugoszlávia dolgozóinak élete egy- I re nehezebb lesz. „Az internaciona­lizmus lobogója alatt“ című napilap 1 számításai szerint Jugoszlá\riábart a fogyasztási cikkek ára a háború előtti árak többszöröse lett. A belgrádi urak szüntelenül eme­lik a só, a petróleum, a dohány és a gyufa árát, Nemrégen lényegesen felemelték a közlekedési dijakat, a víz és a villany árát, s növelték ö'- lakbért is 1951 októbere óta a több. szőrösére emelték a gyógyszerárakat. . Tito klikkje az országban csak szuronyhegyen és terrorral tartja ma. gát. Aszerint a büntetőtörvény sze­rint, amelVet Jugoszlávia mostani urai vezettek be, mindenkit hq'ál're lehet ítélni, aki elhagyja a kény szer- munkát, nki felemeli hanoiét a bé­ke védelme érdekében, aki rokor. szenvet tanúsít a Szovjetunió és o szocia'ista tabor más országa, iránt. Jugoszlávia börtöneiben sokszázeza' ember sínylődik, akiket embertelen kínzásoknak tesznek ki. Az egész országot átfogja a koncentrációs . tá­borok hálózata. Tito klikkje a mos- lant Jugoszláviát a dolgozók kény. szermun/ca táborává tette. A jugoszláv forradalmár enti- gránsok lapjai számos tényt hoznak lel. amelyek azt mutatják hogy a fasiszta terror és kínzás nem képes megtörni a dolgozók növekvő szabadságharcát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom