Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-11 / 85. szám

1952 ÁPRILIS 11 II NÄPte PÁR T ÉS PÁR TÉP IT ÉS » ígr segíti a mozsgói József Attila tszcs pártszeprezete a tavaszi munkák elvégzését Ebben az évben * mozspői József ÜMtita tszcs dolgozóinak száma újabb belépőkkel gyarapodott. Az új belé­pőkkel természetesen növekedett n csoport földterülete is. Ugyanakkor nagyobbak lettek a csoport pa.isze-r- pssete előtt Álló feladatok is. A legjobb dolgozókkal erősíti a pártszervezetet Galamb Péter elvtárs, a csoport ft&rttitkira április negyedik« előtti napokban meat haza a háromhónapos ipárüskoláról. A csoport tagjai öröm­mel újságolták neki, hogy az új be­lépőkkel együtt milyen szép ered­ményeket értek el. Már 90 százalékra elvégezték a tavaszi munkákat. tbalamb elvtárs, miután elbeszélgetett • tszcs dolgozóival, összehívta a párt- vezetőséget. Itt azonban másról is beszélgettek az elért eredmények mel­lett. Arról, ^ melyek azok a hiányos­ságok, amelyeken a legsürgősebben javítani kell. Bizony van javítanivaló * pártszervezet munkájában. Ezidáig még nem építettek ki a pártcsopor- lokat, nincs megszervezve a politikai iskola sem. A pártszervezet alig fejlődött a csoport megalakulása óta. Pedig let» volna arra mód, hogy új tagokat, tagjelölteket neveljenek Hogy ez nem így történt, egyrészt az gátolta, hogy a pártszervezet előbbi titkára vajmi keveset törődött a párt­szervezet irányításával. A másik ok P«dig az volt, ami még ma is fenn *11, hogy elmaradt az állandó poli­tikai nevelő munka. Galamb elvtár* ezeket beszélte meg a vezetőséggel. A pártcsoport megszervezése nem kis feladat. "■ meglévő hét párttag közül nem tud­nak minden munkacsapatba tenni kommunistát. Ahhoz pedig, hogy min­den munkacsapatban üegyen.aki s-cgí ti és nevelj a dolgozókat, több párt tagra volna szükség. Do a pártcso port, kiépítése így sem megoldhatat­lan. A tszcs párívezetősége úgy hatá­rozott, hogy azokat a dolgozókat, akik munkájukkal bebizonyították, hogy méltók a pártmegbizatásra, be­vonják a pártmunkába. Megbízzák őket azzal, hogy a saját munkacsa­patukban segítsék a dolgozók mtm- káját, politikailag neveljék őket. Harcol a szovjet módszerek bevezetéséért Galamb dvtára sokat tanult a párt iskolán és a tanultak alapján neki. látott a munkának. A tszcs vezetősé­ge és a csoport dolgozói nap, mint nap újabb segítséget kapnak Galamb elvtárstól. Egy alkalommal o tszcs vezető­sége arról beszélt, jő volna alkat mázni a négyzetes vetést. Ehhez azonban nincs megfelelő föld­terület. A megbeszélésen ott volt Ga­lamb elvtárs is. A vita során javas­latot tett a tszcs vezetősége felé. El­mondotta, hogy náluk is lehet alkal­mazni, ehhez azonban az szükséges, hogy jól osszák be a vetésre kerülő földeket. Ezt a javaslatot helyeselte a tszcs vezetősége és ennek alapján tervbevették a szovjet négyzetes ve­tést. A jövő hét folyamán tnár így vetik el a tszcs dolgozói a kukoricát. Galamb elvtárs ne végezze el mások feladatat is Galamb elvtárs munkájában termé­szetesen vannak hiányosságok is. A tszcs párttagsága a csoport üzemi párttitkárának választotta Galamb elvtársat. Elsősorban az a feladata, hogy a tszcs pártszervezetének irá­nyítója legyen. Előfordult azonban már olyan eset is, hogy átvette a falusi alapszervezet tijtkárának a feladatát és Galamb elvtárs akarta azt is elvégezni. Erre egyik példa az, hogy igen gyak­ran keresi fel a községi tanácsot, hogy ellenőrizze annak munkáját. De történt már olvan eset is, hogy irá­nyítani akarta az alapszervezet tit­kárát. Helyes az, ha a pártiskolán tanultak alapján tanácsokat ad a fa­lusi alapszervezet titkárának, az is helyes, ha segíti az alapszervezet munkáját. Az azonban, hogy Galamb elvtár-s Irányítsa az alapszervezetet, már nem egészséges, sőt káros is le­het. A másik komoly hiányosság pedig az, hogy a tszcs dolgozóinak a munka beosztását jis több esetben Galamb elvtárs igyekszik elvégezni. Mindezek a hiányosságok arra vezethetnek, hogy nem politikai Irányítója, nem a politikai neve­lője és segítője lesz a csoport­nak Galamb elvtárs, hanem át­veszi a gazdasági vezetők munka­körét és ez előbb.Htóbb a párt­munka rovására megy. Galamb elvtársnak ellenőriznie kell azt a munkát, amit a tszcs vezető­sége, a brigád- és mumkacsapatveze- tők végeznek, de nem szabad átven­nie az ő munkakörüket. Erre kell nevelni a pártcsoportbizalmiakat és a párttagságot is, bogy még az eddigi­nél is jobb legyen a pártszervezet munkája. Ambrus Dezső Dolgozóink elítélik az in%peria«l»ísík gaztetteit Hostyánszücy János a V Hiány sze­relő Váltóját dolgozója a nagyatádi építkezésnél dolgozott brigádjává:’, amikor értesült a görög' azabaidság- harcosok kivégzéséről. „Megmutatták ezzel a cselekedetükkel most az amerikai gazemberek, hogy lécnek a dolgozók igazságától, mert máskülön­ben nem lett volna szükségük Beloi­annisz elvtárs és társainak a kivég­zésére és elhallgattatására — írja levelében Hostyánszky elvtárs. ,,A mi brigádunk elhatározna, hogy a görög szabadságharcosok emlékét örökké megőrizzük és énért brigá. dunkat Beloiannisz elvtársról nevez­tük él. Ez arra kötelez bennünket, hogy az eddiginél még jobban dol­gozzunk és kettőzött erővel harcol­junk azért, hogy teljesülhessen a*, amiért Beloiannisz elvtárs és hős tár­sai olyan öníeláldozóan harcoltak“ — fejeződik be a levél. * Mony őröd község magyair, délszláv, és németajkú dolgozói nevében Ta m/ág Alajos délszláv egyénileg dob gozó paraszt és TilImáim József VB. e'hök tiltakoztak. „Nagyon megdob beütött és felháborított bennünket az a hír, hogv meggyilkolták a hőé gö­rög szabadságharcosokat Érmek a szörnyű gyilkosságnak az elkövetése még jobban elmélyítette községünk délszláv, magyar és németajkú lakos. Ságéban « gyűlöletet az amerikai gaz­emberekkel szemben. Eddig is gyű. 'öltük őket a kegyetlenkedéseikért, a baktériumba borúért amivel sok ár­tatlan édesanyát, gyereket és öreget öltek meg. Gyűlőjük őket- és mé&* vetjük azért, a, alattomos gyilkossá­gért, amit a munkásoktól való félel­mükben' (követtek el igazi gyilkosok módjára, lopva, hajnalban, nehogy a dolgozók valamelyike is tudomást szerezzen róla. De tévedtek az ame­rikai gazemberek és görög cinkosaik is, akik azt hitték, hogy egy aljas gyilkossággal meggátolhatják a sza­badság után vágyó görög nép további harcait.“ * A határ mentén fekvő károly majori állami gazdaság dolgozói amint hírük vették Belo’annis, elvtárs és társai­nak meggyilkolását, csoportos kis. gyűléseken fejezték ki felháborodásu­kat és javasolták, hogy majorjukat többé ne a rosszemlékű uraságiói, háöcxa a hős Beloiannisz élvtársról nevezzék el. Azt akarják, hogy a fa­siszta Tito közvetlen szomszédságá­ban állami gazdaságuk elnevezése ál. landó figyelmeztetés legyen az ama. rikal imperialisták leghűségesebb cinkosa, a Tito-banda száméra. Apri. lis negyedikén, a félszabadulás ürme pém többszáz dolgozó jelenlétében az állami gazdaság dolgozódnak kívánsá, gára megtartották a névadó-üimepsé get is. Ugyanakkor a szomszédos üzemegységet, a volt M’ariaitmuna- jort Beloiannisz elvtárs társáról, ká- lumenosv, elvtársról nevezték el. Közös a tervek határidő Mi, a pécsi 78/1 Építőipari Váltó- tót dolgozói, jelenleg a harkányi gép­állomáson dolgozunk. Munkahetyüük­ről látjuk, amint vidáman, jókedvvel, busákén indulnak ki a gépállomásról a fiatal lányok és fiúk a traktorok­kal a dolgozó parasztok földjeire. A traktorosok munkájának meg is lesz az eredménye: egy talpalatnyi föld sem marad parlagon, mert ők is szív ügyüknek tekintik a nagyobb termés hozamot. Mikor ezt látjuk, mi is sokkal jobb kedvvel dolgozunk. Azért jöttünk ide, hogy a falusi dolgozók munkáját elő­segítsük, hogy könnyebben menjen nekik is a munkájuk, hogy ök is minél többet tudjanak majd biztosí­tani államunknak. Április 4-rs a gépállomás dől go. tóinak átadtunk egy gépjavítóméi. helyt, egy traktorszint, két cséplő­erővel előtti teljesítéséért szint és egy üzemanyag tárolót. , A most közeledő nagy ünnepünkre, má­jus elsejére egy kétlakásos épületet delünk út a dolgozóknak. A befeje. zés határidejét május elsejére tűzzük ki, ge elhatároztuk, hogy jóval előbb befejezzük. Amilyen szerotettei be­szélnek velünk a. gépállomás dolgo­zói, mi éppen olyan szeretettel köze­ledünk hozzájuk. Közös munkánkon keresztül fokozatosan eltűnik majd a város és falu közötti különbség. Arra kérjük a megye -többi gépállo­másainak és állami gazdaságainak építkezésein dolgozó munkatársain­kat, hogy ezentúl ők is nagyobb len­dülettel dolgozzanak,' segítsenek a falusi elvtáTsafcnak, hogy közös erő­vel, még sokkal szebb, sokkal jobb eredményeket érjünk et, mint eddig. Glittferd György ■ <> sztahánovista munkavezető. harkányi gépállomás. A szovjet módszerek alkalmazásával ért el 57 mázsás kukoricatermést a kátolvi tsz Komlói építők Sztálinvárosban K«*et harminc komlói épUSmunkát megjár- azt a* utat, amerre majd a szén megy, —* csakhogy ®k autóbusszal utaztak Komlótól Sztálinvárosig. Oondolatban már mindegyik járt ott, falrakás, kubí. kol&a közben nem egyszer maguk elé képzelték milyen ** lehet a Sztálin nevét viselő város és vasmű. Ez a képztíődés munkájukkal függött össze, hiszen Komlót építeni ugyanannyit jelent, mint Sztállnvárost építeni, ®crf Komló jóformán a Sztálin Vasmű legnagyobb üzemegysége — szénbázisa. Így azután azzal a jó érzéssel indultak el a kom- °ylalc, hogy nem Idegenbe, ds hazamennek, ahol Isme- és szeretik őket, Így is volt. Attól a pillanattól kezdve, hogy sztáHnvárosi ka- ®űzufc a napfényes autóbuszban azt mondta: „Ez itt, nhol állunk, a Május ljitca, jobbról az első két ház- a „bivalyokkal“, így nevezték et a% építők, mert 0ÍYan nagyok'1, — ettől kezdve végestelen-végig azt érezhették a tapasztalatcserére érkezők, hogy a komlói­akkal megkülönböztetett szeretettel bánnak. Itt is-oit I* elhangzott a kérdés: »Hogy álltok? Időre készen rrszteki Adnak-e majd elég szenet a komlói bányá­szok?“ Sétára Indultak a7 aszlaltos, fásított utcákon, ahol ^ kertészek már javában szorgoskodtak a virágágyak között, Megnézték a gyönyörű Béke éttermet, még a ragyogó üzletekbe is bekukkantottak. Bementek a ha- lolmas új moziba, ahol az előcsamokban nemcsak szi- nes karrikalura-klállítás, de a felépülő házak tervraj­zi is fogadják az érkezőket. Pompás épületek tervei ezek. Az alkotók háza, ahol az írók művészek dolgoz­ó-ók majd, mellette egy óvoda, azután pedig hatalmas kultúr ház terve. Az építőmunkások most már türelmetlenek, nem- CSak kész, de munkában lévő épületeket is akarnak !átnl. — Oda menjünk, ahol építenek! — mondja egy "Utal kőműves, Kerner Henrik, aki Makszímenko bli­nódnak a vezetője. . ... Ötemeletes üzletházhoz érnek. Toronydaruk gördül- nek fel és alá, azok emelik játszi könnyedséggel a ma­rósba az anyagot. Odalent falaznak. Szép, hézagmentes a fal, bár a sarkoknál lehetne f°bb minőségű is. Kiderül, hogy mi a titka a fal szép, síkbnn építésének. Rugós vaskalodába rakják a tégla, és ezzel gátolják meg a habarcs Iecsurgását A kom’óiak szorgalmasan jegyeznek, majd 'Mindjárt ők mutatnak valamit, mert. ez az igazi tapasz­át csere. Lévai Gyula kőműves már fent egyensúlyoz °11Y Makszímenko-állvány tetején és mutatja, hogyha 81^szélesítik a legfelső lépcsőt, akkor ' több anyag tér el és Jobban lehet rajt mozogni. Már az ötödik emeleten járnak, megnézik azt a vakolópisztolyt, melynek segítségével Szlipcsevics 1st- ván ezer százalékot ér el. Az üzletházaktól a Sztálin Vasműhöz mentek. Itt volt még csak rengeteg látnivaló, Az erőmű építkezé­sénél az előregyártott óriási betonelemeket az hiotai erőműt megjárt emelő bikák húzzák a helyükre. Olyan óriási csarnok lesz ez is, mint az inotai, Egy nagy mezőn még csak egyetlen fúrótorony áll, de már mellette ott az út és a vasút. Így kezdenek ifi építkezni, előbb az utat, vasutat és mindenhova oda- kanyarodnak a keskesnyvágányú vasút fürge mozdony, nyal, ott vannak a legkülönféle gépele, szovjet exka­vátorok, földgyaluk, daruk, emelők, bizony a komlóiak nem nagyon dicsekedhetnek ilyennel, mert ők nem az építésügyi minisztériumhoz tartoznak, a bánya- és ener­giaügyi pedig nincs úgy felszerelve építőipari gépekkel és anyagokkal. Ezután az épülő kikötőhöz, a szigetre robog az autóbusz, előbb még megnézik az anyagot szállító két­vágányú siklóvasutat, a gépesített kirakodást, majd az öbölben a betontestek süllyesztését. Nem fogv el a komlóiak arcáról a mosoly, az Öröm, mikor látják, hogy még az elképzeltnél is hatalmasabb, szebb ötéves tervünk büszkesége. Nem telnek be a látnivalókkal, már ismét a Vas­műnél vannak, most a gépgyárban. Megcsodálják a nagyszerű gépeket és a nagyszerű munkásokat, mun­kás-nőket mellettük. Nyers öntvényekből gyönyörűbb, nél gyönyörűbb alkatrészek születnek, közben kék fém­forgács kígyózik a gyors esztergákról. Az öntödében daruk görögnek a magasban és hoz­zák a vörös fényt sugárzó izzó vasat, szikraeső hull, mikor öntenek. Felejthetetlen látvány, felejthetetlen él­mény volt ez a tapasztalatcsere. Nemcsak azok dolgoznak majd jobban, akik részi­veitek benne, de azok is, akik mind nem lehettek ott. Hajnal Gyula, a szénosztályozó építésének helyet­tes vezetője járt Sztálinvárosban, járt a Vasműnél. Mi­kor visszatért, sokan kérdezték a látottakról. Volt mit mesélnie. Elmondta azt is, hogy mennyire számítanak az ottani dolgozók a komlóiakra, mennyire örüllek, amikor hírét vették a szénosztályozó első széregysége elkészültének és mennyire várják, hogy a második is települjön és Komló időre küldje a kokszositásrn ke­rülő szenet. Hajnal vlttúrtt mán nap ívlef'ttnon jelentene „A szénosztályozónál Hergert József kőműves brigádja IC6, Sebők Szilveszter hubikosbrigádja 135, Futó józsei vasszereid brigádja 154, Schmidt József ácsbrigúdja 15% és Werb Jozefa segédmunkás brigádja 132 százaié kos eredményt ért el“ A JMteljesltés minden százaléka nyomán közelebb er Sztólrnvároshoz a komlói szenet szállító első vonat. A káíelyi December 21 termelés tő vetkezetben szinte hagyománnyá vált már a magas kukoricatermés. Évről- éwe új és új megyei rekorderedményt állítottak fel a ts® növény,«emésztési brigádjai, hogy a követező esztendő ben saját magúit döntsék meg azt. Két évvel ezelőtt 50 mázsa kukoricát termeltek egy-egy. holdon, tavaly pe dig 57 mázsás átlagtermést értek el a kátolyiak. Szerdán itt gyűltek össze tapasz, taiatcsere értekezletre megyénk élen­járó kukoricatermelői, tszcs-tag-ok, egyénileg dolgozó parasztok, agro- nómusok mintegy százan. Az ehő felszólaló, Kasza-povios András dél­szláv dolgozó paraszt volt a De­cember 21 termelőszöv-e-t kezet Kos­suth-díjas elnöke. Elmondotta, hogy 1947-ben 25 dóka újfajta kukoricave tőmagot szerzett, amely az első év­ben nem a legjobbnak bizonyult De utána mégis tovább kísérleteztek és nemesítették, alkalmazták atz új agro­technikai eljárásokat így a 'termés­eredményük 47—57 mázsa között volt minden évben. Elmondotta Kaszapo. vies elvtárs, hogy tavalyelőtt mind­járt a tarlóhániáskor kiszórták a ku- korlcaföldre az iStállótrágyát, hol dánként 150—200 mázsát.' Október elején 25—30 centiméter mélyen gon. dósán megszántották a földet. Ta­vasszal, mihelyt rá lehetett menni a kukoricatáblákra, háromszor meglő- gasolták, míg olyan morzsalékos left, mint a kerti föld. Április közepén az tán elvetették a magot négyzetesen, nyolcvan centiméter sor és nyolcvan centiméter tőtávotsáifra. Az egyelés nél mindenütt egy tövet hagytak. A jó termés erdménye mindig har­cok eredménye a maradiság ellen. Kátolyban Is harcolni kellett az új módszerekért, mert különösén, a ku torira négyzetes vetését a többszö­ri kapálást és pótbeporzast igen so kan ellenezték, a termelőszövetkezet bem. Főleg az augusztusi kapálást el lenézték, amit kabátban és kesztyű ben végezték él a legmelegebb idő­ben, mert a kukorica oly magas volt, hogy elvágta volna kezüket. Azonkívül Kaszapovics elvtárs ja­vaslatára érdekes kísérleteket végez, lek a tsz kukoricaíöldjén. Az első 25 holdas táblát csak háromszor ka­pálták ' meg,, a másik 56 holdon, öt­ször huzatták meg a sorközöket Só- kapával. A harmadik különálló hát- holdas parcellát a négyzetes vetés mellett ötször kapálták meg és elvé geztéfk a pótbeporzást is. \ termés eredmények meggyőzték a ts7 vala­mennyi tagját a szovjet módszerek helyességéről. A 25 holdas táb-áh csak 39 mázsa, a másik területen 43 mázsa kukorica termett, a póíbepor- zott hatholdas parcellán pedig 57 mázsás termést ért ol a üzes Mun-- k aérd emren üdéi kitüntetett csapat vezetője, Zdrájevics Pálmé délszláv parasziasszony. A 16—18 soros kuko. ricacsöveken 800—1000 szem var., úgy hogy egy egy mázsa csöves ku­koricában alig 15—16 kiló vo-t csak a csutka. Varga. Kálmán eósvertiked egyéni­leg dolgozó paraszt arról számolt be, hogy két évvel ezelőtt a magyar pá- rasztkü'döttséggel ő is meglátogatta a szovjet kolhozokat — A Szovjetunióban saját szérnem mel győződtem meg, hogy a négy­zetes vetéssel, a többszöri kapálással és a póibéporzássai nyolcszor tízszer akkora kukoricatermést érnek el a kolhoztagok, mint én. Tavaly eg.y holdon négyzetesen ve­tette el kukoricáját és elvégezte a pótbeporzást. A községi átlagtermés,’ amely, a muH évben ’ igen jó volt, alig hatódta meg 25 mázsát, míg' Varga Kálmán 37 mázsás termést' ta­karított be a maga egy holdjárók Es minden mázsa esoveskukorica 87 kg s-zemet adott. Bejelentette, hogy a* idén a sósvertikei dolgozó parasztok­nak nyolcvan százaléka négyzetesen veti a kukoricát és. elvégzik a pótbe- polzást is. A hozzászólók legtöbbje, igiy Kovács János, a nagvárpádi UJ Alkotmány tsz küldötte is elmondot­ta, hogy nem csodakukorica a két»: lyiaké. mint ahogy eddig a vélemény volt, mert ilyen eredményt mi is eh érhetünk, ha alkaimazzuk a szovjet módszert... Á tanács rossz munkája miatt maradt ie Gödre a sertésbegyüjtésben Gödre községben ugyanúgy vanpak beadásukat jól teljesítő dolgozó pa­rasztok, mint megyénk minden köz­ségében. Nincs is hátralékban egy dol­gozó paraszt eern, valamennyien be­csülettel teljesítették sertcsbeadási kötelezettséglüket, mégis még hét da­rab sertés hiányzik a község negyed- ári tervéből. Nagy József tanácselnök elvtárs az­zal indokolja « lemaradást, kogv ké­sőn jelent meg c rendelet, amely elő­írja. hogy hátralékosoknak vágási en­gedélyt kiadni nem szabad. Dehát más községek időben megkapták a rende­letet? Gödre volna az egyedüli, ahová későn érkezett meg* Nem! A rende­letét időben megkapták ott is, csak az a hiba, hogy későn intézkedtek Herényi Mihály, Solti János, Vár szegi József, Raranyai György, S.ebó Gyula és Pál Vilmos knlákok meg nem teljesítették beadási tervüket, nzonlum o tanács valamennyinek kiad­ta a vágási engedélyt. Ez hiányzJlt a község begyüjtcsi ter­véből, ezek hátráltatják a községet í terv teljesítésében, nem pedig az, hog' későn érkezett Gödrére a rendélét Ezek miatt a kulákok miatt szégyen keznék^ a község becsületes dolgoz« parasztjai. Súlyos mulasztást követet el a tanács, amikor vágási engedély adott ki az agyafúrt kulákoknak, utá na pedig nem kötelezte őket a tér. teljesítésére. Nem is akar a ecrtw beadásról beszélni Nagy elvtárs. mer tudja, hogy ezzel lemaradtak és est pán a hét lculák van hátralékban. Ug tesz mintha a tojásbeadás volna a leg fontosabb, mindig beszél, mert azza jól állnak s a hibákat pedig elkendőz a dolgozók előtt, amit a sertésbeadáj nál elkövetett,. Nagy elvtárs a dolgozók követelési re lépjen fel keményebben a szabotál kulákokkal szemben, ■'

Next

/
Oldalképek
Tartalom