Dunántúli Napló, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-16 / 64. szám
2 NBPLí^ tus? M4»»CIfTS I« A ÍM‘i.vi s/«v|Hc‘k ^llsindó hi/oÜMtpii A szovjet államrendszer korlátban tehetőséget nyújt a dolgozók milliói számára, hogy tevékenyen résztve- gyenek az ország társad» mi politikai élei ében Az egyik legfontosabb szervezeti forma, amelyen keresetül a nép a szovjetek és a végrehajtóbizottságok munkájúba belekapcsolódik: a szovjetek állandó bizottságai. Ezeknek a bizottságoknak szárnál és tagjaik lét. számát a .szovjetek a helyi viszonyok hoz és a konkrét szükségletekhez ké pest határozzák meg. '.,A terű éti, kerületi, járási és váró ti -szovjetlek állandó bizottságai a he Lyi költségvetési ipari, mezőgazdasági, népműve ési, kulturális, egész cégvédelmi, községi, gazdálkodási, ke reskedelmi és városrendezési ügyek. ke1 foglalkoznak. Az á landó bizottságok minden munkájukat negyedévre elkészített és a bizottság ülésein jóváhagvott tervek alapján végzik Eriket a terveket a vég.rehajtóbizottságok terveinek fi. gve’embevéte.ével készítik ei. , Az á'landó bizottságok figyelik a különböző intézmények és a szervek munkáidmegvizsgálják, hogyan hajtják végre a szovjetek és végre haitóbfzottságaik utasításait, rendel0. t°iti maid ie hívják a szovjetek vere. tőinek ügyemét az egyes vállalatok, intézménvek működésében mutatkozó hiányosságokra. A ra » ovi várost szovjet állan- éé bizottságaiban 472 küldött és 800 aktivista végez társadalmi munkát: munkások, alkalmazottak, orvosok, ta nítók. házfelügye’ök. A mull év má sodjk felében ezek a bizottságok több mint 30 fon'os javaslatot dolgoztak ki és terjesztettek a városi sízoviet végreha j'óbizottsága elé jóváhagyás végett. É én.k tevékenysége1 fejt ki a községi gazdálkodás állandó bízott, sága, amely a lakóházak, iskolák és egyéb építkezések kérdésével foglalkozik. Javaslatot hozott a karbantar tó és tatarozó vállalatok munkájának megjavítására, a munka jobb meg. szervezésére és a gépek fokozottabb kihaszná ás&ra. Ugyanennek a szovjetnek ipari állandó bizottsága. Aiamanov küldött vezetésével felülvizsgálta a helyi iparvállalatok és szövetkezetek tér mákéit és egész sor javaslatot dolgozott ki a termékek minőségének megjavítására. Vn!- eda város szovjetjének pénz. ügyi kö tségvetési állandó bizottsága az 1952 es évi költségvetési e őirány. zat felülvizsgálásakor javaslatot tér jesztett elő új bevételi források fel tárására és ezzel a bevételi rész növelésére. vaiam’nt a feles eges kiadások kiküszöbölésével a kiadási résZ csökkentésére. Az uliatnovszkj kerületi egészség- védelmi állandó bizottság Anna Ni- kolszkaja orvosnővel az élen, el en- őrizle a kerület egészségvédelmi in té?.mériveinek munkáját, kikérte a dolgozók véleményét és égés, sor ha tározatot fogadtatott el a hibák ki. küszöbö'ésére A bizottság tevékenyen résztvett a végrehajtóbizottsági határozatok végrehajtásának ellenőrzésében. A «»Mllrfr'il Váróéi Szoviet végrehajtóbizot'ságának munkáiét : nagyban megkönnyítik az állandó bizottságok és ezek aktívái. A 13 á. I landó bizottság a rohamosan fejlődő -város minden problémájával foglal- jkozik: az iparválalatol: munkáiétól kezdve egészen a színházak és sport egyesületek tevékenyséoéig. A város lakosai egyre tevékenyebben vesznek részt szeretett városuk életének alakításában. Az elmü't télen a városrendezési bizottság megtárgyalta a város fásft tásának kérdését, A városrendezési tröszt vezetöie bejelentene, hogy munkaerő h!ián csupán 12 ezer fa elültetését vehette tervbe. A bízott, ság mozgósította a lakosságot. ve gyen részt tevékenyen a fásítási munkála'okban. Ennek eredménye képpen 230 ezer fát és 322 ezer bokrot ültettek el. A szovjetek állandó bizottságainak élénk tevékenysége mindenütt előmozdítja a szovjetek és végre.haj‘óhi zottságaik munkájának megjavítását Az ál andó bizottságok erejét a, adja meg. hogy működésükben a szovjet iak'ívák széles körére támaszkodnak jés megerősítik a helyi szovjetek kap I csőlátót a választók tömegeivel. Szovjet tapasztaltokkal a magasabb lejhozamért A törzsűllatíenyésztő állami gazdaságok élenjáró dolgozóinak csobokapusztai értekezlete 'Az ország 12 lörzsdl’atlenyésztő állami gazdaságának élenjáró do’go- zói brigádvezetői, agronómusai technikusai és előadói. 12 én és 13-án tartották oiszágos tanácskozásukat a Csoboka-puszhai állami gazdaságban. Az ország különböző részéből harminchaton vettek részt ezen az értekezleten, hogv megvizsgálják az állami gazdaságok szarvasmarhate nyésztésének eddigi eredményeit és hibáit. Megjelent a tanácskozáson Sz. M. Szergejev elvlárs, hog„ átadja a szovjet tapasztalatokat valamint a minisztérium állattenyésztési igazgatósága részétől Muhart Sándor és Kalapos István e vtarsak. A rendszere» "ondazns nOveli a tejhoxamot Sok kérdés merült fel ezen a ta nácskozáson, közlük olyan kérdések is, ame yek eddig problémaként ált. 'tak állami gazdaságaink vezetői előtt .Muh ári Sándor elvtárs hesctmolójá ban elmondotta, hogy januárban és februárban több állami gazdaság nem té jesítetie tejbeadási tervéi. Ennek egyik oka, hogy még az áliattenvész tő állami gazdaságok közül is csak b^häny gazdaságban van bevezetve a mesterséges borjúneve-és és ez ko moly tejvrszleséget je'ent. A eswho!ta pusztai állami gazda, ság például 32.000 liter tejjel kevesebbet fej évente csak azért, mert még most sein alkalmazták > szovjet módszert, nem vezették be a mesterséges borjúnevelést. Csökkent a tejtermelés azáltal is. hogy a gazdaság vezetősége nem meg felelően állította össze a napi munka tervet. Bevezették ugyan a haromszo. ri fejést. de az első két fejés között sok időt hagytak, a második és har madik fejés közölt pedig keveset. Pedl« ha kevés pihenőt hágj unk > az állatoknak, csökken a iejési átlag Is. Etetés után nem szabad senkit az istállóba engedni, mert ez zavarja az állatok nyugalmát. összefügg a tejtermelés fokozása az itatással is. Ä csobokapusztai állami gazdaságban eddig csak háromszor itattak: Szabó B. István elvtárs, a mezöh-gyesi á íami gazdaság küldötte ezt mond'a: „A négyszeri fejés. az ötszöri itatás |egílette elő hogy 8000 liternél ma gasabh fejési átlagot éri el. Több állami gazdaságban nagy hiba az, hogy hol az evylk. hói a másik tehenésznek adják oda a jó teheneket. Súlyos hiba ez, mert a gondozója nem fefmeri a tehenet és ezá tál nem is tudja, hogyan emelje a fejési átlagol. Hiba másodszor azérl is. mert nem igyekszik az illető tehenész jo lehe net nevelni, mert úgy véti, hogy úevis hamarosan elviszik egy másik tehénhez. Még a szárazon álló teheneket sem szabad elkülöníteni egy másik tehenészhez, meri az előbbi gondozó ja. nem tudja kellően e.ő-késztleni a ffejésre. Jelentőn sikereket értek el rt Szovjei nniőt an n mesterséges bvrjunevi-lf s l Nagy vita alakult ki a mesterséges borjúneve’éssel kapcsolatban. Nem tudlak dönteni, melyik módszer a jobb: Ha csak tálból itatják a bor júkal. vagy szoptatják. Egyesek azt állították, hogy a szoptatásní: levegőt kap a borjú és fe fuvódik Mások azi mondták, ha itatják, akkor hirtelen iszik a borjú és akkor fuvódik fel. Megállapították, hogy mind a két módszer jó, azonban a Szovjetunióban máskép itatják a borjukat, s szoptatást csupán egyes fajták kinevelésénél alkalmaznák. Nem fuvódik fel akkor sem a borjú, ha hirtelen iszik, csak zab, korpa, kukorica és borsó darál keverjünk a lejbe, ezenkívül lisztet és olajpogá csat. Fontos, hogy az edények, me. Ivekből a borjakat itatjuk, állandóan tiszták legvenr-k, mert ha egyik bor júiól a másikhoz visszük az edényt, könnyen megfertőzhetjük az egészséges borjakat. Szergejev elvtárs megem’ftette, hogv a mosonmegyei Április 4. állami gaz daságban huzatos helyen tartják a borjakat. A mesterségesen nevelt boriak edzettek és nem fáznak a hidegben. A Szovjetunióban az istállókból már a fűtőtesteket is leszere lék. mert a borjúk nem fáznak az IsíáTIóban. Azonban nem szeretik a huzalos helyet. A Szovjetunióban a mesterséges ne vetéssel minden borjúnál 500 liter tejet takarítanak meg. Ezért javasolta, hogy minden állami gazdaságban tér jenek át a borjak mesterséges neve ésére, de úgy gondozzák, hogy a bor jak élete a borjúnevelök kezében van. Mindig pontos időkőzöukeul itassák, mert csak úgy kerülhető el a betegség. Azt hiszem többször hallották már. ha valaki beleg, az orvos azt ajánlja neki, hogy pontosan étkezzen — mondta Szergejev elvtárs. Ezután arról beszé l, hogy a Szovjetunióban van olyan tehén, amelytől 16.000 liter tejel fejnek ki egy év alatt, flyen tehenek Magyarországon is vannak, a magyar pirostarka amelynél szintén el lehet ezt érni mert rossz tehén nittoS, csak rossz gondozó, aki nem törődik az állatok kai. Magyarországon is el lehet érni a 16 0(10 literes eredményt, ha bátrabban alkalmazzuk a Szov. jetunióbnn bevált módszereket. A tanácskozás végén Szabó B. 1st ván. a mezőhegyest állami gazdaság fejőgulyása versenyre hívta az ország va'amennvi tehenészét a magasabb lejterme-és eléréséért. Llpóezki József ' Korai vet<\s-el a naovobb termesért Hazánk felszabadulásának ünnepére egyre lobban kibontakozik me. gyénk dolgozó parasztjainak versenye a nagyobb termésért. Sok község dolgozó parasztjai csatlakoztak a borsodmegyeiek kezdeményezéséhez. így a kiskassai Korea tszcs tagjai is. akik elkesen készülnek ha- zánk felszabadulása 7. évfordulójának megünneplésére. /\ csoport minden brigádja tett ünnepi fogadalmat. Így a növénytermesztési brigád tagjai is, akik már eddig szép ered ményt értek el. befejezték a borsó, mák. zab, tavasziárpa vetését és 45 holfj gyapoltöldet tesimítóztak Hasonló szép eredményeket értek ej Nagynyárádon a Kossuth tsz taü iái. 15 hóid árpát, 10 hold zabot szovjet módszerrel keresztsorú vetés, se vetették el Okultak a tavalyi tapasztalatból, amikor szintén keresztsorú vetéssel vetették az ösziár- pát és holdanként három mázsával értek el magasabb termésátlagot, mint azok, akik rendes vetéssel vetettek. De elvégeznék a mák, borsó vetését és 54 hold gyapottalaj sírni tózását is. A gyöngyfái Uj Idők tszcs tagjai, valamint a maisi Táncsics tsz tagok elvégezték az árpa és tavaszi búza és tavaszi búza vetését. A majstak 50 ho dón vettettek tavaszi búzát és alkalmazták a szovjet keresztsoros vetést a több termés elérése érdekében. Példái mutatnak állami gazdasága, ink a tavaszi munkák végzésénél Az állami gazdaságok között élenjár a j babarci állami gazdaság 400 hold * borsót, 122 hold zabot 100 ho d áriját és 100 hold olajlent vetettek el. 1A bólyi állami gazdaságban is befe ' jezték a takarmányborsó, tavaszi bú. za. zab, árpa vetését is A tavaszi búzát jarovizált maggal vetet, ték, keresztsorosan. A Schumcm-terv vitája az olasz szenátusban Róma (MTI) Az olasz szenátusban megkezdődött a nyugateurópai acél és szénkonzorciuni meglét »intésére vonatkozó Schumah.terv vitája. Ricci köztársasági szenátor e!íe nezte a Schumann 'érv jóváhagjását. Roveda kommunista szenátor a fémipari munkások s-zakszervezeti szövetségének (FIOMI főtitkára kijelen tette, hogy a Schuman terv végre hajtása eselén 90.000 olasz nehézipari munkás vesztené el kenyerét, a koksz termelés csökkenése folytán lovább 40.000. más iparágak visszafej ődést követ kéziében pedig újabb 30.001 munkás maradna munkanó'kül. á szenátor beje'enlelle. hogy a haló dal a Schnman-terv ellen fog szavazni. Giua szocialista szenátor és Falok kereszténydemokrata szenátor is eile mezle a Schuman tervet, . ___ Pé cs dolgozói meleg szeretettel fogadták a szovjet tornászokat Pénteken este színes sp.jrti uhás. s-portme’egítős fiala okkal, kéktgyen. ruhás iparoslanulókkai teli meg a Nádor szál ó előcsarnoka. A fiata'nk a város dolgozói nevében 'ogadták a magyar nép szeretett vendégeiként hazánkban tartózkodó szovjet válogatott tornászok egyik csoportját. Este fél 9 órai körül érkezett meg a szov jet sporlküldö'tséget hozó autóbusz, amelyből elsőnek V. D. Nyikityin a szovjet ossz szövetségi Testnevelési és Sport Bizottság tagja, a küldöttség vezetője szállít e, utána sorra iötlek a budapesti verseny győztesei, Gsukarin, Leonkin, Urbanovics, Dzsuge i és a többiek. A vendégek a felsorakozott spor tolók és iparostainu'ók sorfala között vonultak be a szállóba, ahol a Magvar Szovjet Társaság megyei titkár sága nevében Kelemen György elvtárs üdvözölte őket. A meleg, baráti fo gadta-tást Nyikityin elvlárs köszönte meg. Szombaton déle-őtt városnézés sze. repelt a műsoron. A szovjet sportolók előbb a szombat esti bemutató szin helyét, a Pécsi Nemzeti Színház szin padát nézték meg. Ezután a város néhány műemlékéi, a városi és me. gyei múzeumokat, a sétatéri őske- r—tény temetőt, a székesegyházat te kintették meg a szovjet sportküldölt ség tagjai, majd látogatás! tettel; 8 Pécsi Pedagógiai Főiskolán. A főiskolán tett láloga'ás soká:g em lékezetes marad az iskola növendékei nek. A szokatlan időpont ellenére is é énk élei volt a pedagógiai főisko Ián a szovjet vendégek megérkezése kor. A bejárainál orosz nyeisü fel. irat fogadta a látogatókat, majd a tornaterem ajtajánál kipirult arcú sportmezes, lelkes fiatalokból álló csoport vette körül őket. A főisko'a hallgatói nevében Komor Kázmér el ső''-cs orosz nyelven, közvetlen han gon fgv beszélt: — Szeretettel üdvözöljük a pécsi pedagógiai főisko a névében a kö rönkben megjelent szovjel é'spcrtoló kát. akik nemcsak mint versenyzők hanem, mint igaz barátok érkeztek hozzánk. Megjelenésük nemcsak ba ráti kapcso'alaink szorosabbra fűzé sét jelenti, hanem a népek egjüttmű- ködését. a béke nagy ügyét ős -zolgát. ja. A felszabadulás óta eltelt hét év alatt számtalan a ka'omma! tapasztal haltuk, hogy szovjet sportolókká való találkozásunk mindig nagy ser kentő erővel halott egy.egy sport águnk fejődésére. É'jen a szovjet magyar barátság! Éljen a világ do! gozólnak nagy tanítója. Sztá ml A látogalás végén Nyikilvin elvtárs elismeréséi fejezte ki a látottak fe lett és a testnevelési tanszak veze tőjének, Jillek Emil eívtársnak em é. kül átnyújtotta a szovjet GTO 2 .fokozatának díszes, gyönyörű je vénvét. A kü döitség tagjai több kérdést tettek fel a főiskolával kapcso'alban és különösen Szt-rafim Lukjanov. a moszkvai pedagógiai föisko'a tanára érdek'ödötl me egen a magyar főiskolások életéről. Lukjanov elvtárs Mit a moszkvai főiskoláról is. — A moszkvai pedagógiai főiskolán 2.500 nagyobbára moszkvai és a moszkvai terülelrő származó fiatal tanul, de legalább további ötezerre tehető a különböző leve ező t-inlo vamokon tanulók száma. A Hallgatók nevelését köze! 400 tanár végzi, akik közű- kétszáz professzor, illetőleg a tudományok doktora. A hal'tfaiók hét fakultás között választhatóan akár az idegen nyelvet, vagy iroda mat, vagy akár a természellu.Tmiáuyt, vagy történelmet választják, *eg> a testnevelési, vagy földrajz szak- n képezi étik magukat, a legnevesebb tudósok. a legkitűnőbb előadók adják át nekik lapaszlalalaikat. — A testnevelési szakon jelenleg 240 fiatal tanul. a főiskolai hallgatók közölt van a szovjet váloga'ott tornászcsapat tagja, a negvedév-s V alen. tyin Muratov is. A nagyszámú hallgatóságnak egész sereg sportlétesítmény áll rendelkezésére, hiszen a Bolsevik Párt szeretettel és féltő g< nd- dal őrködik többek között a t.sinev«- 'és és a sport felett is. Két t.a'a'ma* tornaterem kosár- és röp’abdapálván( kivit! a főiskola mellett pontnás stadionban találnak otthonra a kii-önhö. ző sportágak Nemsokára készen ’esz a főiskola 50x25 méteres úszómedencéje és a 17x100 méteres fedett at'é- tikai stadionja is — mondotta többek között Lukjanov eCvtárs. A pécsi pedagógus főiskola hallgatói le-kes élj. nzéssel búcsúztak a kedves vendégektől. A szövet elv. társak még sokáig beszéltek * főiskolán látottakról. Lukjanov ©Ivtársnak a sok sportlétesítmény tetszeti különösen, amit az a körülmény tesz még értékesebbé, hogy azok nagyré- szét a főiskola halogatói maguk épt-. te"ék. A vendégekkel az autóbusz ezután a mecseki Üdülőszállóba ment, ahol! ebéd várta őket. de előbb gyönyörködve szemlélték fentről a napfényben úszó barátságos látképet, -p Igazi üdülőváros — A lapították meg egymás között. A hatalmas érdekíödé.ssel várt sportbemutatóra lapunk zárta után került sor a Pécsi Nemzeti Színházban. „Hoayan lazdálkodjak, ho«?y többel teremjen a föld?46 9-t' J akab Ágoston eombereki 13 hol das do’gozó parasztot úgy ismerik a faluha.n. mint az esrvik eg- iobb trazdá-t Ée nem ismerik r-ns-szul mert bizo-ny ő mindig a legrjobt á' agterméist érte ©1 a faluban és mindig arról beszé’ret. hogvan hozzon kf többet a fö’dből Érdek’őd'-e fi srveii a csoport munkáját ós követi azok pA’dáiát fgv amikor látta hogx a csoporttagok már hozzákezdtek a vetée.ho7„ ő sem várt tovább De az fí fö’die mégsem mutat útrv mint a "«onorté. Ez^rt azzal n kéréssé' fordult a ezerke=7-*őeAor(in.lchöz. adjunk neki vá.!a«7.t kérdésére: — Hogyan gazdálkodjak. hogtj öhhat teremjen a földe Már eddig soktélekénpen próbáltam, hogyan le- heinp elérni jobb eredményt. hom> ‘.Sbb legyen a jövedelmen'. még több ruhát rinnt tudjak vásárolni a hat gyereknek meg a feleségemnek Jakab ©’vár» kérdésére a követ- VP7.őVhen vá.'siszo'unk: a tava«/.! »a 'ajelökészítö és vetési munkák idő ben gvors és ió munkával történő e1 végzése a moess terméseredmények '»'érésének első alapfeltétele. P zért amint a ta'ai nedveseég- ái'anota megengedi arra ke'- tő. rekedni hogv az ősszel szántott fö'd- ben az ő^z-i ést-é'i csapadékot megőrizzük é* ne ha.rviuk. hosrv a tavaszi sze'ek és erősödő nan hatására az elpárologjon. Az őszi mélyszántáskor készített barázdaszeletek nagv feiil'e- *6* adnak é« ezek c=ökken"ésére az őszi szántásokat el kel! simítani A simítózást legtöké'et©«ebben a Sznv- ie-unióban használt Vi'ía.msz.fé'e sí- mftóval vaev ennek hiánvában e"v szerű módon szekéro'da’' »1 j5 e' lébe végezni. A simítási munkát a későn e1 vetésre kerii'ő növénvek terükén is végre ken hajtani, tehát a kukorica alá is. A simffási munka ©’végzése után vmennviben a ta’ai nincs Iptömődve úgv vetés p’őtt a kellő ve*őágv biz- toeitására nehéz fogasolá&sal járjuk meg a terü’etet és pzután követkéz, •«ék a vetőgép. majd a magtakaró és szükség szerim a henger munkája A z apró magvak borsófélék ve. tése u‘án hengerezni kell hogy így a hengerrel a fö’drészecft kéket a maghoz nyomjuk aíáita gyorsabb lesz a ke’és nem fekszik e a mag a fö’dbe-n És ha az idniáráí csapadék mentes lesz. fgv a hiánvzf csapadék helyett a henger tömftf munkájával az alsóbb ta’airétegbő hozunk fel a mag csírázásához e’e- gendő nedvességet. A hengerezett ta- ’aion az első növénváoolásj munka akár fogassal, akár kézikanávai tör- ‘■épjék. könvebhen végezhető el. — Azonkívül minden ©’vetésre kerülő mag részére biztosítani ke'l a kellé vetőmé'vséget. Igv horsófé'ék részére 5—6. tavasziárpa R—4 zab 3—4; 'pcerna és 'óhere részére 1—2 rentl- mé‘er vetőmélységet Ra a simttó után alkalmazott fogassal a kellő ve*ésmA’vségpt a mag részére nem ud'uk biztosítani úgv fngatos kul- Mvátorral vagv lókaoával kell a fa- ’ait meg’ia7f'ani. hogv a vetőm«? részére a kedvező aprómorz'ás és mé'v vetőápvat tudjuk b’ztosftani. \ nagvobh termés elérése *»rde- kéhpn fonfos még az edd’g ©!■ mondott eliárásokon kivitt a szükséges három-négv évenkénti istá"ó- rá.gvá7,ásn a ta’ainak továhhá a he- 'ves vetésforgó A he’ves vetésforgó ’ontossága abhan nvilvánnl meg- hogv o'van növénvekp* vá’oga-=sunk össze egvmásntán amelvek nem használnak fel a ta'n'hól azonos t.áo'á ó- -lovagokat, továbbá óo-v kerü’oek ’©• hogv a következő ősszel e’ve'ésre ke”/ "i'or/AJ CD VphTö növénvek aki a »a'ai x** hpér'k van iflö a ai£r&BlA>iez miij nV4kra. Ha ezeket a «z^rrmontokat 'prnHpvővp v&o*7í .TqVn'h •necrvAnk töhhi doVo7Ö •v'1»Tikit. ú?v n tnrnoApróit -ö’-ávrp omp’kpdopk mPr* ^ 'phot ségek ezen a téren korlátlanok.
