Dunántúli Napló, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-16 / 64. szám

tim MABcms is NAPLÓ n Grotewohl miniszterelnök kormánynyilatkozata a Szovjetunió jegyzékéről Bertie (MTI) A Német Demokrat! fel* Köztársaság thAtví kamarája pén­teki ülésén a német békeszerződés mielőbbi megkötése érdekében a nyu­gati hatalmak kormányaihoz juttatott szovjet jegyzékkel foglalkozott. Az ülésen Grotewohl miniszterei nők kormánynyilatkozatban foglalt állást a Szovjetunió kormányának március lO.i jegyzéke ügyében. A mi­niszterelnök a többi között ezeket mondotta: — A szovjet kormány jegyzéke és a Németországgal kötendő békeszer­ződésnek szovjet tervezete mind nem­zetközi, mind német viszony'atban alapvetően megváltoztatta a politikai helyzetet. A szovjet kormány világosan megfogalmazott javaslatot tett a német kérdés békés megoldására és az európai béke biztosítására. Ez a javaslat megiétóő jóakarat mellett lehetővé teszi Európa legégetőbb problémáinak haladék tálán megoldását. ' Grotewohl elvtárs a továbbiakban hangoztatta: — A szovjet kormány ki­jelentette: természetesnek tartja, hogy a békeszerződést egy össznémet kor. mány álltai képviselt Németország közvetlen közreműködésével kel" ki­dolgozni. Ezzel a német hazafiak­nak a békeszerződés mielőbbi meg kötését és Németország egyesítését szolgáló haTca olyan hathatós segít­séghez jutott, amely legmerészebb ál. ma ink at is felülmúlja., " — A (szovjet nép e történelmi órában ismét a német nép jó és hő barátjának bizonyult — mon­dotta. A német kérdés rendezéséhez nincs más nemzetközi jogalap, mint a pots­dami egyezmény. Valamennyi egyol dalu külömnegáMapodás, mini pél­dául a Schuman.terv, Össz-Németor­szág szempontjából teljesen érvény- I télén. Ezeket a megállapodásokat a ' német nép sohasem ismeri majd el. — A Németországgal kötendő béke szerződés irányelvei, amelyeket a szovjet javaslat tartalmaz, konkrét formában mutatják a német kérdés békés és gyors megoldásához vezető utat. A szovjet kormánynak az a ja­vaslata, hogy a területi kérdése­ket a potsdami határozatoknak megfelelően döntsék el, e problé­ma megoldásának egyetlen reális módja. Az Odera-Neisse határ igazi békehatár lett Németország és Lengyelország között. Semmiféle soviniszta uszítás nem zavarhatja meg a német és a lengyel nép forró baráti kapcsolatát. — A Német Demokratikus Köztár­saság kormánya ezzel egyidőben ki­jelenti, hogy a Saar-vidék »'.szakítása Németországtól, egyetlen szóval sem szerepel a potsdami egyezményben, sőt mi több, ellenkezik a potsdami egyezmény rendelkezéseivel es ezért nem tekinthető joeérvénvesnek. A Spar.vtdék Németország elvá- Iaszthatntiam része és az Is ma­rad. A Saar-vidéket a német kor­mány kizárólagos fennhatósága alá kell helyezni. Grotewoh" elvtárs ezután kijelen­tette: — A Német Demokratikus Köz. társaság kormánya különös elégtétel lel fogadja a szovjet javaslatban em­lített gazdasági irányelveket, amelyek lehetővé teszik a német nép gazda­sági felemelkedését és békeiparának fejiesztéssét. Elégtétellel fogadja a szovjet javaslatot is. hogy engedjék meg Németországnak a honvédelem hez szükséges nemzeti hadeTŐ felállt, tását. A Szovjetunió ezzel Németor­szág teljes szuverénltását kívánja biz­tosítani. Amíg az Adenaner-kormány Ny ugat. Német országban idegen ve­zénylet alá akarja helyezni a né­met csapataikat, a szovjet kor­mány javaslata lehetővé leszi, hogy a német nép német vezény­let alatt álló német hadsereget szervezzen. Ez & javaslat arra irányul, hogy a német nép élhessen minden szuverén nemzet természetes jogával, hazájá­nak, szabadságának és függetlenségé­nek védelmét saját ifjúságának ke­zébe helyezhesse. Ez a hadsereg soha nem lesz agresszív tervek eszköze. — A szovjet kormány kidolgozta békeszerződésfervezet — mutatott rá Grotewohl elvtárs — a német nép iránt érzett barátság olyan egyedül­álló megnyilatkozása, amilyen csak szocialista államtól eredhet. Most raj- íuiník, németeken a sor, hogy a barát ságra méltóknak bizonyuljunk és élni tudjunk a kapott lehetőségekkel. — Évek óta nem voltunk olyan köze! a békeszerződéshez és Né­metország egységéhez, mini ma. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya kötelességének tartja, hogy magáévá tegye a szovjet kormány ja­vaslatait és minden erejét latba vesse annak érdekében, hogy ezek a javas­latok az egész német nép követelé­seivé váljanak. Grotewohl miniszterelnök a továb biokban hangsúlyozta, hogy kormá­nya bármikor hajlandó össznémet ta­nácskozáson résztvenni és felszólította az egész német népet, harcoljon együtt a német egység megvalósításáért. A népi kamara egyhangúlag jóvá­hagyta a kormánynyilatkozatot és el­határozta, hogy táviratban mond kö­szönetét J. V. Sztálinnak, azért a nagylelkű segítségért és testvéri támo. gátasért, amelyet a német népnek nyújtott és nyújt. Á Szovjetunió Minisztertanácsának határozata az 1951. évi Sztálin-díjak odaítéléséről Moszkra. (TASZSZ) SztáJin-díjban részesült tül>b külföldi Sró hiiziitt a n\agy&r Aczél 'lainás „A szabadság árnyékában** cintfí regényéért, ß ma­gyar -Nagy Sándor «MegWkélé1* ' ‘md elbeszéléséért. Kiosztották az 1952. évi Kossii l It-d í i a k a t Március 15 én, szombaton délelőtt osztották ki ötödször a tudomány, o művészet és a szocialista építés legkiválóbb dolgozóinak a Kossuthra jó­kat. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa fogadótermében, az átadási ün­nepségen megjelent dolgozó népünk szeretett vezére Rákosi Mátyás, akit a jelenlévők felállva percekig tartó tapssal köszöntőitek. Részveti az ünnepségen Gerő Ernő, Farkas Mihály és a Magyar Dolgozók Párt ja politikai bizottságának több más tagja. Rónai Sándor, az Elnöki Ta­nács elnöka és az Elnöki Tanács több tagja, Dobi István, a Miniszter­tanács elnöke és a kormány több tagja, valamint politikai, művészeti és kulturális életünk több más kiválósága. A7 ünnepséget Rónai Sándor, a Népköztársas ág Elnöki Tanácsának el­nöke nyitotta meg. Úgy érezzük, hogy a Kossuth-dí) ál­tal maga a magyar nép kötött ve­lünk szerződést, az újiajta szocialista munkaszerződés egy különleges ne­mét. Úgy érezzük, népünk azzal, hogy a haladó tudománynak első lépései ben eredményesnek mutatkozó mű­velőit a márciusi seregszem'én Kos. suth-díjjal kiemelve, bizalmát helyez­te belénk és így elkötelezett minket, hogy a fejlődésnek most kezdődő rop­pant útjéin Is élenjáró harcosai le­gyünk a tudományt művelők seregé­nek. Áldozatai vannak az amerikai barbárok által ledobott baktériumbombáknak Phenjan (TASZSZ! Pák Cson-Szik, a phenjani városi népi bizottság el­nökhelyettese és Van Csati Szu, a phenjani városi népi bizottság egész­ségügyi osztályának vezetője a TASZSZ tudósítójának adott njilatko, Zalában a többi között ezeket mond­ta: — Az amerikai gonosztevők halált okozó baktériumokkal fertőzött legye­ket és szúnyogokat dobtak baktérium bombákban Phenjan középső kerüle­tére, aminek következtében g 68 éves Ha.n Szan.Kuk, annak hatéves és két­éves unokája megbetegedett és kole­rában meghalt. Phenjan dolgozóit mélységesen fel­háborították az amerikai beavatkozók újabb bűncselekményei. A város dol­gozói és a phenjani járvány-ellenes szolgálat tagjai minden erejüket lat- bavetilk, hogy megmentsék Phenjan lakosságát és a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság egész népét a járványbetegségek veszélyétől. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadi jelentése A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága jelenti: A néphadsereg egységei, szoros együttműködésben n kínai népi öu kéntesek egységeivel, védelmi harco­kat vívtak az amerikai.angol csapa­tok és a liszinmanista hadsereg ellen, sülős veszteségeket okozva az ellen­ségnek emberben és hadianyagban. Az elmúlt hónapban február else­jétől 29-ig a hadműveletek során meg­semmisítették vagy harcképtelenné tették az ellenség liatezerhétszüz. kilencvenöt katonáját és tisztjét és hadizsákniányt ejtettek. Mn'semmisítet tek vagy megrongáltak 83 harckocsit. Elsüllyesztettek 11, megrongáltak 2 hadihajót, lelőttek 152, megrongáltak 187 ellenséges repülőgépet. Nem adlak lehetőséget a védőknek a védelem előkészítésére — Belotanniaa aajtónyilaihoaalát Itfiall egy athéni lap Athén (TASZSZ): Az Aí!«<ii című athéni lap közt tudósítójának Beloi- annisszal folytatott beszélgetését. Beloiannisz kijelentette, hogy a nemrégen tartott bírósági tárgyalás görög és külföldi szervezői hatalmas erőleszitéseket tettek a Görög Kom­munista Párt harcának diszkreditálá- sára. Rámutatott, hogy a védőknek sem időt, sem lehetőséget nem ndtak a vizsgálati anyag tanulmányozására és a vódeem előkészítésére. Ilymódon — mondotta — türhetet. (énül egye'.öfím körülmények közepet­te kellett harcolnunk. Mindezek ebe­nere a tárgyalás során bebizonyult, hogy a Görög Kommunista Pán óriá­si áldozatokat hozott Görögország sza­badságáért és függetlenségéért. á­Küönböző görög szervezetek to vábbra is leveleket intéznek a kor­mányhoz és a „kegyelmi tanácshoz“ amelyben követelik Beloiannisz és a többi görög hazafi halálos ítéletének eltörlését és. a megbékélés politikájá­nak megteremtését. Régi politikusok, háborús bűnösök Titoék szolgálatában Hírek Tuniszból Paris (MTI): A gabesi pályaudvaron történt robbanás után az egész kör­zetben ostromállapotot hirdettek ki A hatóságok körülbelül 50 ..gyaníts“ személyt letartóztattak. Az eddigi hírek szerint a robbanás­nak együttvéye hét halálos áldoza­ta és 15 súlyos sebesültje van. A hatóságok megtiltották a tuniszi saakszervezetek arabnyelvű lapjának megjelenését. A tuniszi Kommunista Párt nyi­latkozatot adott ki s ebben felhívja a tuniszi népet: tömörítse erőit a megtorló akció megállítására, a tuni­szi nemzetgyűlés, összehívásának és felelős tuniszi kormány megalakítá­sának haladéktalan kiharcolására. Félhívja áz ország valamennyi ha­zafiát, ^ a Desztur-pártiakaí, a kom­munistákat, a pártorekívülieket, hogy létesíts'Sinek egységbizottságokat s hozzanak étre. széles tuniSíZi Nemzati Frontot, flz Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetség az ífjúsáq hazafias egységéért és Olaszország Bukarest: ^ Pod Zasztavom Inter- nacionalizma című lap írja: A nyugati reakciót egyre nagyobb aggodalommal tölti el a Tito klikk bizonytalan helyzete. Arthur Bliss Larve, az USA volt belgrádi nagykö­vete nemrégen San Franciscóban ki jelentette, hogy Tito helyzete egyre ingatagabbá válik és hogy a Utóis­ta hadsereg „könnyen széthullhat“, ilyen hangok egyre sűrűbben hallha­tók a tőkés országokban. Az amerikai imperialisták erő. sítést kü denek a Tito-klikknek, hogy meghosszabbítsák a vére« titóista rend életét, az erősítés egyik módja az, hogy 50 ezer eseteiket és úszta sát Visszatelepítienek Jugoszláviába. A meglehetősen rozoga íitóisfa állam­apparátus és a hadsereg vezető pozi cióinak betöltésére az amerikaiak az utóbbi időben Péter, volt király tá- bornokait és reakciós pártjainak ve zetőit csempészüc vissza Jugoszláviá ba,. Nemrégen érkezett vissza Jugo sz.áviába Szvetiszláv Szavics áruló tábornok. A francia sajtó a napokban kö­zödé, hogy visszatért Jugoszláviába Mane Vukobratovics hírhedt eseteik bandita, aki Dragoljub 'JoyanoviCs földműves pártja végrehajtó bizottsá­gának volt tagja. Ez a háborús bű­nös, aki. annakidején a népbíróság ítéletétől fétve, külföldre menekült, most az amerikaiak utasítására tért vissza Jugoszláviába. Róma (MTI): Az Olasz Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség központi bízott ságu Náoo'lyban tanácskozásra ült össze. Enrico Berlinguer. a Szövetség főtitkára hangoztatta hogy az olasz if.iú kommunistáknak széleskörű ak. ciót kelj kedden tök más irányzatú if­júsági szervezetek tagjai irányában a nemzeti függetlenség, a béke és a szociális megújhodás jegyében. Az ifjúságot harcos kiállásra kell serken­teni az idegen megszállók ellen, éb­ren keli tartani a, olasz nép törté nelm; és kulturális hagyományait és fel kell eleveníteni az ellenállási mozga’om szellemét. 24 jugoszláv álJainoolgár Olaszországba menekült Szófia (BTA): a jugoszláv forradal­mi emigránsok rádiója közölte, hogy ?4 jugoszláv államDolgár motoroséi rokon Zadarbó! Giulia Nova olasz kikötőbe érkezett A menekültek ki- | jelentették, hogy kénytelenek voltak ezt az utat vá asz-tani. méri a Mtóis. ta Jugoszláviában elviselhetetlenné vált a, élet. A tfőr"*« nép tiltakozik E senhonép athéni láfogatíxíti m alt Szófia (TASZSZ): A Bolgár Táv­irati Iroda hírügynökség; jelentés alapján közli hogy Eisenhower ame- r:_ka-i .tábornok athéni láiogaiása a görögj nép tömeg>es tiltakozását idéz­te é-ő. Athén do gozó: görög és &n- go'nyelvű röpcédulákat terjes,?* ettek amelyea ez állt: ..Kiseiihower taka- I rodjékl A görög« íiataJ-ság nem lesz t az amerikaiak úgy utol telékeí4* » Rónai Sándor beszéde — Nem véletlen — mondotta, hogy a Kossuth-díjat minden évben március 15 én osztjuk ki. Március 15.-e s a 48—49.es forradalom és szabadságharc magv hagyományaihoz, Kossuth örökségéhez való hűségünk jut abban kifejezésre hogy március idusán tüntetjük ki élenjáró tudósa­inkat, íróinkat, művészeinket, munkás­osztályunk és dolgozó parasztságunk kiemelkedő fiait, akik — Kossuth La­jos szavaival élve — „a haladás gyor­saságát a haza szükségeihez mérik'', akik O-zt, tartják „a legfontosabb ha­ladásnak, ame’y a hozónak a legtöbb jót leggyorsabban eszközöl.“ Méltán választottuk tehát március 15-ét a díjkiosztás napjául és Kossuth nevét a díj elnevezésére. Kifejezésre juttatjuk ezzel azt hogy a. kitüntetet­tek munkásságát nemcsak úgy te­kintjük, mint a, országépítés, a kul- túrforradalom különböző területein nyújtott kiváló szakmai teljesítményt, hanem úgy is, mint kimagas ó haza­fias tettet. Úgy tekintjük tehát a kitüntetettek eredményeit, mint annak az új haza- íiságnak értékes gyümölcseit, amely egyre mélyebben áthatja felszabadult dolgozó népünket s egyre kiválóbb eredmények elérésére ösztönzi. Rónai Sándor a továbbiakban szembeállítva egymással a bóketábor és a kapitalista országok tudósainak, íróinak, művészeinek tevékenységét, megmutatta, hogy míg nyugaton a háborús uszítok szolgálatában áll­nak addig nálunk a haza fiság érzé­se ragadja magával a tudósokat, ku­tatókat. mérnököket, írókat és művé. székét. A Kossuth díj odaítélése kifejezésre juttatja, mennyire megbecsüli né­pünk az országépítés, a kultúrforra- dalom terén élenjáró dolgozókat — mondotta Rónai Sándor a továbbiak­ban, majd így fejezte be beszédét: Meleg szeretettel üdvözlöm az 1952. év Kossuth-díjasatt s kívánom, hogy március 15-ének szeleméhez, Kossuth örökségéhez méltóan, hazánk és népünk forró szereletéből, a béke ügyének odaadó szolgálatától vezet­tetve küzdjenek tovább a tudomány, a művészet, a termelőmunka új, ki­magasló diadalaiért! Sznderzky-Kardos Elemér beszéde Mélyen meghatva és boldogsággal eltöltve mondok köszönetét tudós tár­saim nevében is kormányzatunknak és rajta keresztül az egész magyar népnek a Kossuth díjjal való kiUinte. tétért. Léhet-e tisztelet és háta nélkül gon­dolni új világunkra, arra a, új tár­sadalmi rendre, amely a tudomány­nak értelmei adott? — mondotta. A tudomány iránti közömbösség és a tudomány eredményei rút kihasz­nálásának évtizedei után lehet-e a tu. dós vágyainak tökéletesebb megva. iósulását elképzelni, mint amikor‘ munkáját az egész nép, mage a kor­mányzat nemcsak számontarífa. ér­deklődéssel kíséri, jutalmazza, hanem a legszebb elképzeléseit ij messze túlszárnyaló módon támogatja Támo­gatja a szükséges felszerelések, mű- szerek laboratóriumok, könyvek és folyóiratok, dokumentáció, könyvtá­rak, sőt egész új, nagyszabású intéze­tek felál íiásóval. Támogatja a sze. mélyes anyagi gondoktól való hőké- zű mentesítéssel, nyugodt munkale­hetőség és üdülés váltakozó biztosí­tásává!. a személyes kutatási idő megteremtésével, ösztöndíjakkal, elis­meréssé', kitüntetéssel, nem fukar­kodva a legnagyobbat a Kossuíh-dij- jal sem. Tol nay Klári művésztársai nevében mondott kó. izöneteí Népköztársaságunk kormá­nyának a kitüntetésért. Minden igyekezetünkkel azon le­szünk — mondotta többek között, — hogy művészi eszközeinkké: előbbre vigyük honfi társa inkát a haladás út­ján, hogy az új, szociális'!a haza fel építésében, ötéves tervünk végrehaj fásában és a békéért vívott harcuk, ban segítőtársuk legyünk. Művészetünkkel a magyar kultú­rát akarjuk szolgálni hogv még na­gyobb megbecsülést vívjunk ki dől gozó népünk előtt. De nemcsak tani tani, tanulni is akarunk. \ magyar nép legjobbjaitól vesszük példaképe, inket és mi is ezt a példaképet, az új embert akarjuk közönségünk, a magyar nép elé áillitani. ___, Lo y Árpád a kitüntetett munkások nevébe® mon­dott köszönetét. — Ki sem tudom mondani azt a? érzést, amely most engem, egyszerű bányászt, eltölt. Tegnap még a dél­utáni műszakban küzdöttem azért, hogy a nehéz körülmények okén éré. minél több szenet adjon A'berttelep népgazdaságunknak ma pedig itt ál­lok. ebben a gyönyörű teremben, a parlamentben, amelynek régen a munkásnép közelébe sem jöhetett. Tizenhárom éves korom óta dolgo zom — mondotta, — de csak azóta szeretem igazán a munkát, mióta tu­dom, hogy a szenet saját magamnak, a nép államának fejtem ki a bányá­ból. Ö'vastam Alexej Sztahánovmun kaliőstetteiről és ezek lelkesítettek bt. ra engem és bányász elvtársaimat, hogy 1949-bsn elindítsuk Alberttele- pen a Sztahánov-mozgalmat, Ennek az időszaknak a sikerei meg­mutatták, hogy a magyar bányász is képes elérni kimagasló eredménye­ket a párt irányításával, a szovjet ta­pasztalatok felhaszná'ásávsl a jó szervezéssel és a műszakiakkal való rendszeres együttműködéssel. Rákosi elvtárs a tatabányai bányász értekezleten megvilágította a bányá szók feladatait. Az ő szavai .lelkes! tették az alberftelepi bányászoka* ar. m hogy még jobban do gozzanak és újabb mozgalmat indítsanak a több- termelésért. A „Termelj ma ' többet, mint t»g- nap‘'-mozgalom azért terjedt el olv gyorsan, égés, dolgozó népünk köré ben. mert pártunk, Rákosi elvtársunk nevelése alapján a, magyar nép életé­nek törvényszerűsége lett. a termelés állandó emelkedése. Mi munkások, sztahanovisták, Rá­kóczinak, Dózsának Petőfinek és Kossuthnak, a magyar nép legjobb fiainak követői vagyunk. Mi is az erős, független Magyarországért har co'utik. Tudjuk, hogy csak akkor kő vetjük hűségesen nagy -történelmi ha. gyománvainkát, ha egvie több vasa'., szenet és textil: adunk országunk nak. Köszönjük pártunknak, Rákosi elv társunknak kormányunknak ezt a megtisztelő kitüntetést, ígérjük, hogy méltóak leszünk rá Dolgozó népünk bizalmát hűséges jó munkával tiálé’. juk meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom