Dunántúli Napló, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-12 / 60. szám
2 w n p r. o m2 március w A szovjet kormány |egyzeke fiz Egyesüli ÁII»mok,Ní3"y-Bri!annia és Franciaország korma ii vall oá a német békeszerződésről Moszkva (TAS7.SZ): A. A. Gromiko, a Szovjetunió helyettes külügyminisztere, március 10-én Gascoigne úrnak, Nagybritannia nagyköveté, nek, O'Sbaughnessy árnak,az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivőjének és Brionvai úrnak, Franciaország ideigl :nes ügyvivőjének átnyújtotta asz ov jel kormány jegyzékét a német békeszerződés előkészítéséről A jegyzék hcr csatolták a német békeszerződés alapjairól szóló szovjet tervezetet. Az Egyesült Államok kormányához intézett jegyzék és az említett terve *et szövege a következő: )rA szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni az Amerikai Egyesült Államok kormányának figye-mftt arra a tényre, hogy noha az európai háború befejezése óla már csaknem hét esztendő telt el, Németországgal még mindig nem kötötték meg a békeszer ződést. A szovjet kormány az ilyen nem normális helyzet megszüntetésére — támogatva a Mimet Demokratikus Köztársaság kormányának a negv hu (alomhoz intézett felhívását, amelyben kéri, hogy gyorsítsák meg a német békeszerződés megkötését — a maga részéről javaslattal fordul az Egyesült, Államok, va amint Nagybritannia és Franciaország kormányához: haladéktalanul tárgyalják meg a német békeszerződés kérdését avégett, hogy a közeljövőben elkészít. 8ék a békeszerződés egyezményes tervezetét s e tervezet megvizsgá lása céljából megfelelő nemzetközt értekezlet été terjesszék, amelyen Minden érdekelt állam résztvesz. Magától értetődően, ezt a békeszer ződést Németország részvételével, az össznémet kormány részvételével ke 1 kidolgozni. Ebből az következik, hogy a Szovjetuniónak, az Egyesült Álla moknak. Angliának és Franciaország nak, — amely államok ellenőrző funkciókat végeznek Németországban egyben meg kel vizsgálniok azokat a feltételeket, amelyek elősegítik a német nép akaratát kifejező össznémet kormány mielőbbi megalakulását. A szovjet kormány a békeszerző dés tervezel előkészítésének megköny nyítésére az e jegyzékhez csatolt, i német békeszerződés alapjairól szóló lerveze'tet megvizsgálásra javaso ja az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormányának. Antikor a szovjet kormány ezt a tervezetei megtárgyalásra javasolja, egyben ki fejezi arra irányuló készségét, hogy e kérdéssel kapcsolatos más esetleges javaslatokat is megvizsgál. A Szovjetunió kormánya számit ar ra. hogy az Egyesült Ál1 amok kormányától az említett javaslatra minél hamarabb választ kap.“ A szovjet kormány Nagybritannia és Franciaország k trmányához azonos szövegű jegyzéket intézett. A szovjet kormány nemet békeszerződés tervezete A Németország elleni háború befe jezése óta csaknem hét esztendő telt el és Németországnak még mindig " nincs békeszerződése, az ország kelté van szakítva, ntűs államokhoz viszo nyílva továbbra sincs egyenjogú hely ze-tben. Ennek a nem normális álla pótnak véget kell vetni. Ez felei meg áz összes békeszereíő népek törekvéseinek. A német békeszerződés mielőbbi megkötése nélkül nem lehet biztosítani a német nép jogos nemzeti érdekeinek igazságos figyelembe vételét. A német békeszerződés megkötésé nek nagy jelentősége van az európai béke megszilárdítása szempontjából. A német békeszerződés ehetővé teszi, hogy végérvényesen megoldjuk a második világháború következtében elő. állt kérdéseket. K kérdések megoldása létérdeke azoknak az európai át.ia - moknak, amelyek szenvedlek e hitleri agressziótól, különösen pedig Német ország szomszédainak. A német békeszerződés megkötése elősegíti majd az egész nemzetközi helyzet megjavítását és ezzel hozzájárul a tarlós béke megteremtéséhez. A német békeszerződés megkötésé, nek meggyorsítását nz a körülmény feszi szükségessé, hogy a két ízben világháborút kirobbantó német milita- rizmus újjáéledésének veszélyét nem hárították el, minthogy a potsdami értekezlet megfelelő rendelkezéseit még mindig nem teljesítették. A német békeszerződésnek biztosítania kell a német milita/izimis és a nőmet agresszió újjáéledést lehetőségének elhárítását. ; A német békeszerződés, megkötése megteremti a német nép számára a béke szilárd feltételeit, elősegíti a potsdami határozatok értelmében Né tnetországnak, mint egységes, független, demokratikus és békrszerető államnak fejlődését és biztosítja a né met nép más népekkel vaió békés együttműködésének lehetőségeit. Ebből kiindulva a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormánya el határozta, hogy késedelem nélkül hoz zálát a német békeszerződés ^dolgozásához. A Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagybritannia és Fran ciaország kormánya azt tartja, hogy a békeszerződést az össznémet kormány személyében Németország részvételével kell előkészíteni és hogy -i német békeszerződést a következő alapokon Wtll felépíteni: I nemet békeszerződés alapjai i RÉSZTVEVŐK: Nagybritannia, a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Ál.amok, Francia ország, Lengyelország, Csehszlováké, Belgium, Hollandia és a Németország elleni háborúban fegyveres erejükkel részlvett utás államok. POLITIKAI ■ RENDELKEZÉSEK: I Németországot egységes állam *-• ként á.lítják helyre. Ezzel végelvetnek Németország széttagoltságának és lehetővé teszik az egységes Németországnak független, demokratikus, békeszerelő államként való fejlődését. O A megszálló hatalmak minden fegyveres erejét legkésőbb a bék'szerződés éleibe.épésének napjá tói számított egy éven be.iil kt kell vonni Németországból. Ezzel egvide jüleg felszámoltak minden Németország területén lévő külföldi katonai támaszpontot.. O A német ltép számára bizto- sítani kell a demokratikus jo gokat azzal .hogy minden német joghatóság alá tartozó szemé.y, tekintet nélkül fajára, nemére, nyelvére, vagy vallására, élvezze az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogpkat, bele értve a szólás-, a sajtó- és a’ vallás, gyakorlás szabadságát, a politikai meggyőződés szabadságát és a gyű e kezési szabadságot. A Németországban biztosítani ’*'• kell a demokratikus pártok és szervezetek szabad működését. Ugyan akkor jogot kell adni ezeknek a pár toknak és szervezeteknek ahhoz, hogy szabadon dönthessenek belső ügyeikben, kongresszusokat és gyű éseket tarthassanak, élvezhessék a sajtó és a kiadói szabadságot. fT Németország területén nem sza **• bad megengedni a demokrá ciával és a béke megőrzésének ve! szemben működését. fa A német hadsereg minden volt katonájának, köztük a. tisztek nek és1 tábornokoknak, minden volt nácinak — kivéve a bűnöse ekmények elkövetéséért büntetésüket letöltő sze mélyeket — minden más német állam. polgárral egyenlő állampolgári és po- Ulikai jogokat kell adni, hogy részt .vehessenek a hékeszerető, demokrati kus Németország építésében. *7 Németország kötelezettséget ••vállal, hogy nem csitlakozik ecv“tlen olyan koalícióhoz vaay katonai szövetséghez sfm. amely a Né metország ellen ' vívott háborúban fegyvere« erejével résztvett bármely álfám ellen irányul. TERÜLET: Németország területét a nagyhalai, mák potsdami értekezletének rendelkezéseiben meghatározott határokkal állapítják meg, GAZDASÁGI RENDELKEZÉSEK: Németországra semmiféle kor áto- zásl nem rónak békés gazdaságának fejlesztésében, amelynek a német nép jóléte növekedését kell szolga’nia. Németországnak más országokkal folvtatott kereskede'mét, tengeri ha járását' és azt, hoev eljusson a világ piacokra, sent akadályozzák semmifé e korlátozással. KATONAI RENDELKEZÉSEK: 1 Németországnak megengedik ■*■* hogy az ország védő mébe/, szükséges nemzeti fegyveres (száraz fö’di. légi és haditengerészeti) ereje legven. 2 Äl* Németországnak megengedik, hoav hadianyagot és .had:‘»chnikai fe’szere'ést gyártson, de ennrk menv- nvtaége vagy típusa nem lépheti tű' azokat a határokat, ame'yekrl a hé keszerződéssel Németország számára megállapított fegyveres erők szükségCe lei megkívánnak. NÉMETORSZÁG ÉS AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE: A Németországgal békesz-rződést megkötő államok támogatják Német ország felvételi kére’mét az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjai sorá ha. Gascoigne. O'Sbaughnessy és íírton val urak közölfék. hogy az em'íteff jegyzéket és a német békeszerződés alapjairó’ szóló tervezetei átadják kormányaiknak. fcí.fy Wächst hürfrnh*1 vp’p'fíir Stuttgart (ADNI: Lilly Wach'er, bátor német békeharcosnö hétfőn déhitán nagyszámú stuttgarti nő ki sére’ébin megíelént az USA kafonai törvényszékének épületében. Mielőtt megkezdte volna büntetése kitöltését, a következőket mondotta: „Nem azért kezdem meg büntetésem kitől térét, m&rt bűnösnek érzem mnoiam, hanem, mert továbbra is védelmezni akarom az igazságot és szabadságot. Tudom hogy nem vagyok egyedül, mórt velem van minden békeswre'ő ember.“ A stuttgarti nők, akik Liiy Wäelitért elkísérték a börtön kapujáig, szavalókórusbar. követelték a hős el kű .békeharcosnö szabadonbocsátását A bcsktér urrtfegyv@r alba'mazásci a nemi@H<özi egyezmények nyit megsieqc*ét jelenti Joliot-Curie felhívása a Vilas' közvéleményéhez • Páris (TASZSZ): Az Humanité Dimanche közli Frederic Joliot Curia, nek a Béke Vüágtanács égőkének a világ közvéleményéhez intézett felhívását: 1 A felhívás rámutat arra, hogy a [ elő. Az a hat százmiit fő férfi és nő, baktériumfegyver alkalmazása a nem aki támogatta a stockholmi felhívást, zetközi egyezmények nyílt megszegését jelenti. Ezek a bűnös cselekedetek ellentmondanak a béke hívei világkon- aresszusa varsói határozatainak, meviógosan kiíe'ezte akaratát, hogy nem engedi mea az ilyen gyilkossá gok megismétlését A népek ma képet alkothatnak maguknak . arról a vesz élvről, amely Ivek a népek akaratát felezik ki. F - őket fenyegeti és azokról a szőrnvé lenlmondanau azoknak a határozatok- eszközök rőt, amelvekkel igyekeznek nak amelvek a baktérium, c vegyi őket magié1 említeni. A közvé emény> é« egyéb tömegirtásra alkalmas tégy-[ nek tiltakoznia kell a bűncselekmé- verek alkalmazásának eltiltását Írja Ínyek ellen. A Koreai Központ* iávírati Iroda fml6«í<á«a az amerílta ali K*k»érrnmfsím«*«fásaiból Phenian ÍTASZSZ): A Koreai Köz.i Február 28 á n amerikai é'srafcd oontj Távirati Iroda jelenti a nvu- bombavető gének To «zart körzet Körmit arcvona’ról. hogy február 35 'öl kam faluiénak térsécében több olvas 20-ig öt nap alatt a nyugati fronton bombát dobtak le. amp'lvek 30 mé'er- lévő Iinbu térségében, úgyszintén a | rel á fö d fö’ött felrobbantak Le*«, mögöttes területeken lévő Csanpun, ihanási bo'viiktől számított 120 méla Kimenőn és Jpncson körzetben az. t fes körre‘ben rengeteg fertőzött ro- amerikai repü’őgépek több. mint 40.varra bukkantak, a'kalommal dobtak" le baktériumbom- t>ákat. Mindazokban a térségekben és hglvsécrekben. ahol iiven bombákat Amerikai repülőgépek néhány non- ,e_ jérvánvellencs osztagok pal ezelőtt több bakferiumbombat. r J ; , , . dobtak Is Észok-Phenfan tartomány, t pusztítják a rovarokat. A lakosságé Cserszan körzetének Buszé tárásában. I beoltják a járványok ellen. A koreai nephad^eresr föp«ranesnok»ágai»ak hadlifelen é«e Phenjan (TASZSZ) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága közölte, hogy a koreai néphadsereg alakulatai, szorosan 'együttműködve a kínai néni önkétesek egységeivel, valamennyi arcvemalon helyi jelentőségű harcol vívnak. Március 10 én ellenséges repiilő'é- pek támadást intéztek Vonsz, an. Nampho és Szunzsan térsége ellen. A néphadsereg légvédelmi egységei le lőttek hat ellenséges vadászgépei. Az olasz és francia munkásság harca A monlecelini «z'r&ik lölléple a béehaec kereteit Róma (MTI): Az egyre nagyobb arányokban kibontakozó olaszországi bérharc kiemelkedő eseménye volt ezekben a napokban a montecatini vegyiipari ntonopo-lium érdekkörébe tartozó üzemek és bányák 45 ezer dolgozójának Alte. 5nos negyvennyolc órás sztrájkja. Montecatini 45 ezer dolgozóia sztrájkjának, különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy az Olasz Kom munisla Párt épp a napokban terjesz tett elő törvényjavaslatot az óriási vállalat államosítása érdekében A most lefo yt 43 órás sztrájk tehát túllépi a bérharc kereteit és nyonta- tékot ad azoknak a javaslatoknak, amelyeknek célja szerkezeti változó- sokat előidézni az olas, gazdasági életben. Montecatini dolgozói — különöset* a bányászok — sztrájkjukkal egyben szolidaritást vá toltak a már 45 nap óta sztrájkoló sziciliai kér.bányászok- kai is, akik színién béremelést és 1405 munkanélküli alkalmazását követelik■ Frunr.aorsstíffbun is sztrájkkal harcolnak a dolaozók a jobb ólcllcltctciekérl Páris (MTI): Brest egyik nagyvállalatának dolgozói már 19 napja sztrájké nak. A br»sti viüamosválla- lat dolgozói szintén folytatják sztrájkjukat, msrt az igazgatóság szombaton nem elégítette ki bérköveteléseiket. Nantesban a villamosvasúti do<go. zók szombaton délelőtt 11 órától estig és vasárnap dclelőttligyelmeztetö ,kóóa indul. sztrájkot tartottak béremelést köve telve. Az északfranciaországi Valencia»- neí környékén mintegy 10 ezer vas- és fémmunkás folytat sztrájkot béremelési követelése alátámasztására- Bordeaux 1300 dokkmunkása megtagadta, hogy hadianyagot rakjon tel az Atlas nevű hajóra, amely Mnrokügyé ellenséges szervezetek K érni Go: mm, " fttlisM' Köztársaság eme Berlinbe «tárolt Bér ADN): A Csehszlovák Táv.|váJe politikai és társadalmi élet több trati Iroa:i jelentése szerint Klemen: képviselője, a Csehszlovák Köztár«a- Gottwald, a Csehszlovák Köztársaság súg berlini és a Német Domokrat.kus j- Dir>^b-r,«b Köztársaság prágai dipomáciai miszsziójának vezetője. t-jsóke és felesége, Wilhelm Piecknek t Német Demokratikus Köztársaság elnökének meghívására hétfőn, március 10-én a-/ éjszakai órákban hiva- ta os látogatásra a Német DemokraA Német Demokratikus Köztársaság tájékoztató hivatala körii: Klemen t Gottwald, a Csehszlovák Közikus Köztársaságba utazott. ^ Cs/>h társaság elnöke és felesége, valamint ízlovók Köztársaság elnökének kísé. , , ,, , . , . .. etében van: Villam Sirokv miniszter a «ehsz.ovák kormanyku.dottség fo Inokhelyet'es, külügyminiszter és a gadására a határra utazott Georg -mány több más tagja, a csehszlo-jDerünger külügyminiszter. Í ZT LÁTTAM -JUG& amerikai hentesek nyilván úgy gondolják, hogy az rágyutöhe éknek fe-tétlenül szükséges jóliápiáltnafc lennie. Lucas vo'.t an.ierikai szenátor a tilosa. Jugoszláviánóak nyújtandó ..segítség" kérdésének 'megvitatásakor kijelentette- „Az Egye,'.sült Alá" mokban egv amerikai hadosztály ellátása és fenntartása 176 millió dollárba kerül; 38 millió dollárért 32 jugV szláv hadosztályt kapunk" Késő este térnek vissza haragjaikba a fiatal építők csapatai,. akiket oktatás ürügyével valójában kényszermunkára lógjak. Siralmas és kiábrándító látványt nyújtanak az agyonsanyargatott és meghajszolt fiúk és lányok oszlopai. Kü önösen széleskörűen alkalmaz zá.k az ifjúság ingyenes kényszermunkáját a katonai építkezéseknél. A kényszermunka egyébként nemcsak az ifjúság, hanem Jugoszlávia egész felnőtt lakosságának is osztályrésze lett. a ti tó ásták ezt a munkát képmutatóan önkéntesnek nevezik- Az „önkéntességet" azonban itt egY egészen egyszerű módszerrel érik el. A „népfront" titóista szervezet« határozatot hoz, amelynek értelmében minden tagja köteles bizonyos számé órát ingyen do.gozni az államnak. 1 Sál-bén a normát 180 órában alap* tötták meg Minthogy Jugoszláviában majdnem minden felnőtt embsrl bevettek a „népfrontba", — függetlenül attól, akart e vagy sem. — majdnem az egész lakosságot bevonták a kény- sirerrnunkába. Azokat pedig, ak'-k meg merik tagadni a határozat végrehajtását, nyomban a népi demokrácia híveinek minősítik és átadják Rankovics Gestapo gépezetének. a a-i.andóan süi.veo. »ff* Obere, t ben és novembereben újabb áremel-1 kedések voltak ami jemn:ősen csök. kentette a munkások és tisztv;'51e;^jj amúgyis nyomorúságos jövedelmét. Az áremelkedés tovább folytatódik Az országban ugyan bevezették a közszükségleti cikkek ^szabad kereskedelmét. de az árak olyan magasak. bogv u munkások és tisztviselők ncm képesek vásárolni. A gyengébb ruhaszövet métere 7—9000 dinár, eqv pár közepes minőségű férficipó _ 5000 dinár, a női cipő 7000. a finomabb cipő — 1-2 13.000 dinár, egy pár pamut fehérnemű 1800 dinár. Ugyan akkor a közepes szakképzettségű munkás vagv tisztvise.ö keresete nem haladja meg a havi 3—4000 dinárt. Eegrádban csak elvétve talál az amber jólö'.lözött lakosra. Ezek is ja varészt a titóista udvar kegyencei és a burzsoázia képviselői. Ami Belgrád lakosságának tömegeit illeti, kopott cipőkben viseltes ruhákban, él-szaggatott -sapkákban járnak. A fiatért Iá. nyok a főváros utcáin durva lenvá szőttből varrt ruhákban sétá nak Az emberek eladogatják azokat a holmi íat, ame.yeket éveken át használtak is amelyekbe, hozzászoktak. Kénye-j .emre már nem is gondolnak, na. j jyobb gondot okoz a kenyér megszerzése. A jugoszláv városok utcáin gyakran lehet szakaszban, csoportosan, zagy egyenként haladó katonákat átni Kimerüli, lesoványodott em’oe- ■ek. piszkos, gyakran szakadt ruhák 3aU és yukas cipőben. Amint látha- ó. a hírhedt ..amerikiti seqítség" ncm , í.eoséges ahhoz, hogy é'elemme’ és ■ •uházattal ellássák a párat'anul fel. j iuzzasztott jugoszláv hadsereget. Az | (Novoje V rem ja, J.WKJ. 6. sz.) 1951-ben a kaímam v°lt ellátogatni Jugoszláv iába. Mélyen megrendített mindaz, amit ott láttam. És bár nem vagyok hívatásos újsághó, Angliába való visszatérésem alkalmával ' felül, kerekedett bennem az az óhaj. hogy leírjam a mai Bslgrédban szerzett be nyomásaimat. A Bélarád délke-éti részében fekvő Dediiífékerüféf — _ volt királyi ne gyed. Sűrű lombok között pompá- sabbnal pompásabb vi.-Ftk váltják egymást, a forraszok árnyas gyű. mölcSöskertekbc mennek át. festői la. gasokkal és ezüstösvizű szökőkutak kai. Me eg napokon vízzel tö tik meg a tágas medencék:t A városi közle kedés' zaja nem bontja meg a kerület életének finom csöndjét: lakói modern és főkép zajtalan gépkocsikon közlekednék. Dadtojén .lakik* most a titóista ve. zeó-ség. A buja zöldből magasra emelkedik egy fehér épület — Tito szállása Udvartartása Fehér Háznak nevezi! Dedinje '-ökoinak nvuqalmára szu ronyok vigyáznak. Majdnem minHen bokor mögül egy egy titkosrendőr mered a szembejövőre. A kerületben a titóista hadsereg válogatott egységei vannak elszállásolva. Innen iga/gáttá Tito—Rankovics k'ikkje az országot, innen préselik ki' az utó só csepp .vért is a népből, [de iön Allan, amerikai követ, hogy „tanácsokat" hozzon a washingtoni 'ökolomeoitoktól. A-/ a rikító nompa amalvb n Tito klikk*»» ól. kh’önösen szembeszökő a munkásnegyedekben és falvakban i uralkodó nyomorral és éh nséagel isszehasoníítva. A nép óletszlnvona-,
