Dunántúli Napló, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-12 / 60. szám

w n» i ó

1*212 MlFttUS 12

H

PÁR T ÉS PÁR TÉ PI TÉS »

A ncmxetkö/J kérdcselí hkeg£* Hárítása mi népnevelő in mik síim n

A szovjet népnevelők rendszeresen tartanak csoportos beszélgetéseket, amelyeken a dolgozók megtárgya'ják a nemzetközi élet legújabb esemé nyeit.

A megbékélések színvonala a jó feliiészöltícsiől tügg

A megbeszélések színvonala nagy mértékben attól függ, hogyan ké ■ szült fe! a népnevelő, milyen mélyen tanu'rnányozla a megvitatásra kerülő problémákat, A nemzetközi küldésekben való tájékozódás megkönnyítésé, re !. Gvuzsev népnevelő az egyik itagv moszkvai gyér leineziiengeriö műhelyének hengerésze átadta a gyár többi népneve őjének a nemzetközi kérdések csoportos megtárgya asa terén szerzett többéves tapasztalatait.

1 — A felkészülés alapja kezdte

bcszámoJóját — az újságok, folyóiratok és könyvek rendszeres olvasása.

Saját tapasztalatomból győződtem meg arról, hogy mennyire igaz Mihail Ivanovics Kaiinyinnak az a kijelen lése, hogy a népneve ön- k sokat Ue*. 1 olvasnia, szün'e'enül gazdagítania keil Ismereteit, másképp nem végezhet jó munkát, nem tudja megértetni dolgo- rótársaival a párt politikájának helyességét. a jövő távlatait.

Amellett, hogy figyelemmel kísérjük u napilapok cikkanvazát,

> nagyon fontos az elméleti folyó- r' iratok olvasása.

A beszélgetések résztvevői ugyanis ^’akran tesznek fel olyan kérdéseket, amptyek nincsenek közvetlen kapcso latban a tárggyal!. Hogv az i ven kér ‘ késekre helyesen tudjunk válaszo ni. lellét’enül ismernünk kel! a nagyobb Országok legfontosabb f ö^d rajzi és Sozdasági adatait, a jelen'ösebb pár elnevezését, tudnunk ke"! melyik °sztá y érdekeit képviseli egyik vagy másik párt, stb. Mindezek az ismere

tere'eink

lek pedig csak az újságok és folyóiratok olvasása útján sajátíthatók el.

— Az olvasás azonban egymagában még nem elegendő. Rendszeresen és kitartóan gyűjteni kell a legérdekesebb, legfontosabb cikkeket, tanulmányokat. Én gyűjtöm és megőrzőm pártunk és kormányunk vezetőinek beszámolóit, valamint a tervek teljesítésérő kiadott statiszti kai jelentéseket. Ez az anyag csak nem minden csoportos beszélgetés előkészítésekor nélkülözhetetlen. Gyiij töm és osztályozom az európai népi demokratikus országokra, a Kínai Népköztársaságra, a Német Demokra. tikus Köztársaságra, a legjelentősebb kapitalista országokra, a körül háborúra és a béketábor növekedésére vonatkozó politikai anyagot.

Feltétlenül szükséges,

hogy a nemzetközi beszámoló szemlé tesse és konkrét tényekkel, számada tokkal, hasonlatokkal támassza alá az általános megállapításokat. Az előadást gazdagító konkrét tények és adatok összegyűlésére a következő módszert alkalmazom:

ha valamilyen érdekes adatot, vagy szemléltető hasonlatot találok egyik vagy másik lapban, vagy folyóiratban, feljegyzem és betűrendes jegyzéket készítek arról,, melyik kiadványban található meg egyik vagy másik felhasználásra alkalmas cikk vagy lanul- mánvrészlet.

— Hogy konkrétan bemutassam a felkészülés menetét, elmondom, ho gyan készültem fed a „Német Demokratikus Köztársaság eredményei“ cí. mű előadásra. Először is összeállítottam mondanivalóm tervét, azaz át gondoltam a témát és rövid váz a* formájában rögzítenem, miről is kell beszélnem hallgatóimnak.

Ezután láttam hozzá az anyag kiválasztásához.

Átnéztem a Német Demokratikus Köz társaságra és általában a német kér désre vonatkozó újságkivágásokat jegyzeteimet és összeállítottam, mire van még szükségem. Mindenekelőtt ki. kerestem gyűjt eményembő’ Sztálin elvtársnak a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásakor a német néphez intézett üdvözletét és a köztársaság megalakulásának történetéről és gazdasági eredményeiről képet adó számadatokat. A Német Demokratikus Köztársaság vezetőinek politikai és gazdasági tárgyú előadásait felhasz náltam előadásom elkészítéséhez.

Mivel nem volt még elegendő

anyagom, a könyvtárba mentem és

kikerestem a hiányzó cikkeket és adatokat.

Az összegyűlt bő anyagot csoportost tottam, s úgy tömörítettem, hogy több idő jusson a hozzászólásokra, mint az én előadásomra.

A hallgatók homszóljsa

A csoportos beszélgetés legfonto sabb része az, amikor a dolgozók el mondják véleményüket és kérdéseket intéznek az előadóhoz. Az előadásból és a hallgatók hozzászólásaiból kell. hogy egész gazdagságában kibontakozzék a tárgyalt téma. A hallgatók fokozódó érdeklődését mutatja a nem zetközi kérdések iránt, hogv a Német Demokratikus Köztársaság fej lődését tárgyaló előadás a német nép egységéért vívott harc ismertetésévé fejlődött, A műhely' dolgozói fe-szó la'ásaikban . hangsúlyozták, nem lehet tárgyalni a NDK eredményeit a né met népnek egységéért és a békéért vívott harca nélküli. így egészítették ki a dolgozók előadásomat, rámutatva hogy a szovjet emberek a termelés fokozásával válaszolnak a német fasiz. mus újraélesztéséért, Nyugat-Német ország fegvfegyverzését célzó ameri kai kísérletekre.

nyomában;

Ulván-oknán a fizikai és műszaki do’gozók együtt harcolnak a terv túHeljesi'eséért április 4. tiszteletére

Soha nem látott eredményeik szít | mielőbb elhárítsák. Az István-aknai

kttek a március 9-e tiszteletére fo-ly. ytott versenyszakaszban István ak- I'Aa is. Az István.akna.i bányászok a "'hit év utolsó tízn-apí versenyében SYenge 94.4 százalékos eredményt ér. •ek e; Kihatással volt ez az új tervév ^6?detére i« és január első tíz naojá csak 98.1 százalékos eredmény JJügtett. Hogy a tervteljesítéssel ne jáara.djanak le mindjárt az első hoppban a„ István aknai bányászok to

kjp'ák a munkáinkat s első havi tér. ajkét százszáza’ék felett teljesítet. Január utolsó tíz nap iának 104.7 ÄzaVWos eredménve után február ,l2'9 92 2. húszadikáig 99.6 százaié;

eredmények születtek. A hónán SsAsó tíz napjában újból a százszá ^‘él; fölé emelkedett a termeié«.

Márciusban mWenr3p !úi:ejesitik a irrt

százszázalék

v A hónap eleji szó-százalék alatti Jk’he’és már régi betegiséq volt 1st. -yt-aknán is. sok gondot okozott Jtszaki vezetőknek, bányászoknak haránt,- -*iuu, s a pó‘műs?,aikok százaihoz jutott. Rákosi elv‘árs születésnapjá- -’K tisz*"let.érP folytatott- versenv«^-eifere to.ytatott- verseny- ^knszban. ennek a betegségnek is

Rálátták

■"* munkaverseny klszéesftéae, a 'elem megszilárdítása terén elér. rnéuyeik s nem utolsósorban a mű

bányászok és műszaki vezetőik között, Rákosi elvtárs születésnapjának tiszte ötére folytatott versenyben egy re jobban kifejlődött az a meleg ba rátság, senken takarás, arnelv. egyik feltétele a munkaverseny kiszélesítő sének. A bányászok maguk is örül tok ennek s hogy mennyire megtalál, fák műszaki vezetőikben azt a segítőtársat. amely biztosítja számukra a zavartalan munkát, azt kite'éri Gor- ján József csillésnek, az aknai párt- bizottsághoz küldött levele is. Gór jón József, aki a Garai-fejtósben dől gozik. így írt erről:

„Garni elvtárs jó] szervezi a ver senvt és ebben segítik a műszaki ve. zelök is. Kiss Lantos elvtárs. 0 fő körtetvezető ma js felkeresett ben. nünket a munkahelvünkön és biztosítja. hogy kgyeu elegendő faanyag, \ rescsiVe. hogy a szállítás zavartalanul menjen.’'

Gw bwmfs'er rs Haraszti" körletaVn sz nem fa Inaiáv meg a dnfrrzóv vé Pirpnyét

Gorján József levelének tartalma azonban nem illik rá valamennyi István aknai műszaki vezetőre. Ki. rálv Ferenc csillés ugyancsak István aknáról a szerkesztőségünkbe kfi dött levelében erről ioy ír: „lstván.aknán méa mindig találkozunk oIvan mű szaki vezetőkkel, akik a hecsäletes munkásokat elnvomiák Me,

csaták hősei felett Nap, mint nap. folytonosan sértő és bántó szavakkal illeti mindnyájunk füle hallatára hol egyik, hol másik bcmyásztársunkat. Akikre haragszik, azt bosszúállásból mindennap más munkahelyre osztja be munkára. Már figyelmeztették többször. hogv változtasson visel ke désén. de ez még a mai napig sem történt meg.“

Grosz bányamestert azelőtt is már több esetben megbírálta a pártszervezet is azért, mert nem becsüli meg a dolgozókat, sértő módon, ordítva beszé1 velük. Az István aknai bányászok nem azt kérik a műszaki vezetőiktől, hogy nézzék el hibáikat hogy ne követeliék meg a munkafegyelmet, ió munkát, hanem, hoav segítsenek

nekik a hibák kijavításában, a jobb eredmények elérésében.

il fovátibi in munka nlőfef'éte'e

1 _

vezetők lelkiismeretes munkája

ho9Y ni,,‘r a Ironape e- m,ltt jósokat elnvomiák Min keli em. nap mint uap te-ieBlta*,^ G,osz bánVamesteT levét. aki

tftryet, sőt túl tel jesí‘sók Az elmű t ^ .rs^nys7.akas7 eredménve az. hogy | ^toius 1-től kilencedikéig az István- l04*a' bánvászok nem teljesítették “J/" százalék alatt a napi tervüket, a MESZHART aknák közötti t pöttyben az első helyre kerültek.

március kilencedikére 196 4 ^ 'ékos eredményt értek el. an. ita* ?a tu'ajdoníthatók, hogy a mua- kjr^^ony szervezésében a váttnlá j^ff teljesítésének e’lenőrzésében a és sz'ilcszervez.et mun.káia mel

kiskirályként kezd ura'kodni a szén

A március kilen ced:kei versenysza. kaäzban elért jó eredmények a további munkának az alapját kell. hogv képezzék. Hog„ április 4 ttszte'etére az első negyedévi terv sikeres teljesítéséért bányászaink még tovább fokozzák munkájukat, kiszé'ésfiwók a versenvmozga.lmat, ahhoz a pártszer. vezetek és szakszervezetek munkája mellett a műszaki vezetők jó műn kája is szükséges. Grosz bánvamester és Haraszti körletaknász igyekezzen a jó; dolgozó műszaki vezetőik példá iára mielőbb megjavítani a saját munkáiét és a dolgozók javaslatait hasznosítva törekedienek még jobb termelési eredmények elérésére.

»y..a műsTokj vo7e*ö’- ;<• kivették ré

ebből a munkából.

^Zíki VPzefnV sprífiir 3 ifn’ofl7/il'3<

Lantos Ferenc fökörletvezető, ^<ir] ?r' Győző főaknász, Vemckei ■i,J? f bánvamester és a többiek a .Hah

l/i'"Hhelyr.;(ken keros ‘ék fel a do'go. 1 *3*

4rat. buzdították őket jobb munKevesebb lett a oanasz a mu- fettételek biztosítására is. Fádig tirescsiltohiány ritkán fordult •íiho5 akkor is a műszaki veze*ők

®ú't megtettek hogy az akadályt

Rákosi elviár^nnk telt f^ereiüket teljesíiették

— jelentik a felsőeaenfmártoni délszláv dolgozók

Rákosi elvtárs születésnapjára nagy lelkesedései készült községünk dél szláv do'gozó parasztsága. A Dráva- őrség III. típusú tszcs dolgozol eliia lározták, hogy nyolc hold zabot vetnek el március tiv? cadikáie Sikerült is te'jcsileni vállalásukat. Az egyénileg dolgozó parasztok azzal mutatták meg. hogy nagvon szeretik Rákosi elvtársai és gyűlölik Titot, aki sa nyargatja délszláv dolgozó test vérein - kot, hogy az első negyedévi baromfi begyűjtést eddig 141 százalékra telje sitetlék. A tojásbegvüRésben 110 szá. zalékon, az élőmarhaheadásban 2fl0 százalékon áIC községünk.

Rákosi elvlársnak tett ígéretüket teljesítették a felsöszen'mártoni dé' szl^v dolgozók, mert megértették, hogy a gyors beadással is a békéért.

az ellenség ellen harcolnák. Még Rákosi eiviars születésnapja előtt fo gadták újból meg: két hónap múlva egész évi tojás, baromfi, hízottserté» és élőmarhabegyüjlési tervüknek ele get tesznek.

Az ünnepségre, március 9.re nagy lelkesedéssel készültünk va.ameny nyien A községben diadalkaput áli- •oliunk fel, lampionos felvonulás volt vasárnap este pedig a délszláv asszo nvok és lányok,, gyönyörű népi tán caikka! szórakozlatták a dolgozókat. A tamburazenekar tagjai is derekasan kivették részüket abból, hogy Rákosi elvtárs születésnapjára rendezett ün. népségünk még szebb" tegyen. Keszthelyi Vitása párt titkár, FcLsőszeulmárton

Jól teljesítik beadási kötelezettségüket

a kisszen’mátfoni

Kisszeriiidnártonban a tanácsház falán két. versenytábla van. Egyikre a jó teljesítő dolgozó parasztok nevét írják, akik Rákosi elvtárs születésnapjára már aiz évi vagy félévi be adási kötelezettségüket teljesítették mindenből. Ez a tábla tele van ne vekkel.

Egyre Peresebb a lemaradók száma

A szégyerWáblán mér kevesebb név látható, mert naponta törlik le egyJcéi olyan dogozó paraszt nevét aki a népnevelők felvilágosító munkája nyomán már teljesítette elsőnegyed- évi baromfi- és tojásbeadási kötele zettpégét.

Különösen az elmúlt hét folyamán csökkent az olyan dolgozó parasztok száma, akik még semmit sem adtak be, vagy nagyon je vannak maradva a begyűjtési terv teljesítésével. Kis- szentmárton nem olyan nagy község, de egv hót alatt 4.281 tojást és 100 kiló baromfit szállítottak a begyiij töhelvre. Úgy, hogy évi tojás és ba. romfiboadási tervüket már 30 százalékra teljesítették. Fütöp József tíz. holdas Mailáth-pusztai dolgozó ^ párásét Is lekerült a szégyentábláról. Nemrég vásárolni jött a Idsszenfmár toni fö'dmű vessző vetkezet be és benézett a tanácsirodéba is Erős István élvtárs, a tanács elnöke elkezdett vele beszélgetni a beadási kötelezettség teljesítéséről.

Fiilöp JótBtef is lei if siti a höteleBettseget

— FülBp bácsi! O’vasta a nevét a

szégyen‘áblán? ... — Tudja e, hogy magának még tavalyról 200 tojás, 4 kio baromfi és 80 liter tej hátraléka van? — kérdezte Erős élvtárs.

— Én tudom, hogy hátralékban va. gyök, de miből teljesitsém? Ami van. az saját szükségletemre kell... Azt te is tudod, hogy három apró gyeire kém van!

Erős elvtárs jól tudja, hogy FüJöp Józsefnek alaptalan ez az állítása, mert több szárnyasé tata van, mint ami saját szükségletére kell. Ezért mindjárt máskép válaszolt Fülöp Józsefnek: eszébe juttatta:

— Most javítják Majláth-puszta fe. lé a bekötőutat... Szeretné maca is ha Lakásában mielőbb kigyulladna a vifíany és nem petróeumlámpa mellett kellene vakoskodnia ... Az ötéves terv sorún lesz is villany minden községben és pusztán, még a maga laka sa ban is. De mit gondol, mi csak kapunk és soha nem adunk?

— Adnék én, de miből...? Köny- nvű neked beszélni, mórt minden hó naoban kapod a fizetést mondta Fülöp Józspf, de Erős elvtórs nem hagyta a boa.

— Figye'jen ide, Fütöp bácsi. Maga

do'gozó parasztok

többször beszélt nekem arról, hogy mikor cseléd volt, akárhogy szakadt az eső vagy a hó, de reggel négy órakór megverték az ablakot, mun. kába kellett állnia... A kommcnció pedi<j annyj volt amiből szűkén meg. éltok. Most tíz hold fö det kapott, szabadon dolgozik és nem másnak, ha nem saját magának.

Fülöp József elgondolkozott. így még senki nem beszélt vele, mint a tanácselnök elv társ és nem is tudta, mit szóljon. Végül határozott;

— Elmegyek haza! — mondta. — Körülnézek és ha van mi'.'ól teljest, teni, akkor... én is. .. eleget tegzek a kötelezettségemnek!

Ezzel Fülöp József elment és ma már ő sem a hanyag dolgozó parasztok közé tartozik, már 6 is rendezte a hátralékát

IV« féltenek a tanácstagok a helyes bírálattól

Kbszenfmírton most sem áU rosz- szul a beadási kötelezettség teljesítésével. de ha minden népneve'ő és tanácstag ilyen felvilágosítómunkát végezne, még gyorsabban haladna a begyűjtés "üteme. De Bódis Sándor tanácselnök helyettes azt mondja:

A dolgozó parasztokat nem szabad bírálni, mert megsértődnek. *— Helytelen ez a vélemény Bódis elvtárs. Talán Fü öp József do’gozó paraszt megsértődött, miikor Erős elv+ára megbírálta? Nem sértődött meg és nem is személyeskedésnek vette. mint. öhogv azt Bódis elvtárs állítja. Ellen- kezőleq, Örült neki, hogy a község vezetője: a tanácselnök, rámutatott a hibájára, segítette a hibák kijavításában De nem szeretik azt a dolgozó parasztok, aki azon a véleményen van. mint Bódis evtárs, hogy: Legjobb visszahúzni magamat és hallgatni. Ez az álláspont teljesein helytelen.

Tanácstagnak lennj igen nagy írieq. tiszte!tetés. Bódis elvtárs. Pártunk, dolgozó népünk bizalma azt jelenti, hogy otvan embereknek tekinti a tanácstagokat. akik képesek önzet’enüj dolgozni a közösség érdekében szilárd őrei a törvények végrehajtásának, megalkuvásnéjkül harcolnak a nép ellenségei ellen.

Bódis elvtárs példamutató dolgozó paraszt, hisz már az egész évi tojásbaromfi és ál'atbeadási kötelezettség gét. teljesítette, kifizette az adóját is, de szilárdabban és határozottabban kell dolgoznia és nem szabad elfe'ed- keznie a kommunisták fegyveréről, a bírálat alkalmazásáról. Ha a bírálatot he'yesen alkalmazza, nemcsak a tanács munkájához ad nagyobb segít- séget, de sokkal gyorsabb ütemben halad községükben a begyűjtés is.

„Nemcsak külsőségekben ünnepelték Rákosi elvtárs születésnapját a sellyci dolgozók“

sftygi járási tudósítónktól.

Sellye község élenjáró dolgozói nemcsak külsőségekben ünnepelték Rá kosi elvtárs születésnapját. Nagvon szép felvonulást és ünnepséget rendeztünk, de nem ez teszi felejthete*- lenné Seltye dolgozói számára 1952 március 8 át, hanem azok az eredmények, amelyeket a Rákosi elvtárs születésnapjára indított versenyben elértünk.

Pető Antal elvtárs, a Béke tszcs elnöke elmondta, hogy „ csányoszrói termelöcsoportot egész évi termelési versenyre hívták és március 9 tiszte letére a melcgágyi kertészetben mindent elvetettek. Ezenkívül elvetették a zabot is.

Vásárdi István, egyénileg dolgozó paraszt arról beszél, hogy megkezdte tnár a vetést és Rákosi elvlárs szüle, tésnapjára teljesítette egész évi ba romfi és tojásbeadási kötelezettségét Molnár Jánosné dolgozó parasztasz szony azzal büszkélkedik, hogy ő is

eleget tett egész évi tojás- és baromfibeadási kötelezettségének. Ö és még néhány élenjáró dolgozó paraszt meg.‘ átogatták azokat, akik még nem teljesítették első negyedévi beadási tervüket. Elmondták, hogy községük » felszabadulás óta eltelt néhány esztendő a’att többet kapott, mint a múlt rendszer egész ideje alatt. El-, magyarázta nekik, ha nem teljesítik, kötelezettségüket az államma szem ben, akkor akadályozzák a lervtclje sitést és azt! hogy Sellye kyzség még többet kapjon a tervtől. Hogy elkészüljön az új kövesül, amely Sósvcr- tikéve köti össze községünket és a vilí.anyvezeték. amely a majorba ífetz bevezetve. A meglátogatott dolgozók ígéretet tettek arra, hogy begyűjtési tervüket maradéktalanul teljesítik, • dolgozó paraszt népneve’ők pedig megfogadták: tovább folytatják ne. velő munkájukat, hogy Sel ye az elsők között lehessen a begyűjtési terv tel- jesitésében.

..Fel készül lünk a tavaszi munkákra*4,

Pécsváradi járási tudósítónktól: Rákosi elvtárs hatvanadik születés napjának tiszteletére kiváló eredmé »veket értek el járásunk do'gozói A zengővárkonvi Szabadság, a nagy palli Keleti Fény, a berkesdi A'kol. mány, a ntarázai Béke lermelőszővet kezeli csoportok párlvezelösége és in tézőhizottsága az elsők között jefen tették, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákra teljesen felkészültek és azokat meg is kezdték. Ezekben a csoportokban kiépítették a munka szervezeteket, a brigádte.-ületeket jegyzőkönyvileg is átadták a brigádoknak. — —

A tavaszi munkák megkezdése mellett tovább folytatják az építkezéseket is a csoportokban. A pécsváradi Dó. zsa terme »szövetkezeti csoport tagsága 1000 férőhelyes baromfiólal és harminc férőhelyes’ sertésfiázteiót épített fel. Ugyanebben a csoportban megkezdték a mesterséges borjúneve. lést is. Jelenleg kél borjún próbálják ki a nagyszerű szovjet módszert. A tehenészetben a szovjet fejési módszert is alkalmazzák’már. naponta háromszor fejnek, bevezették az egyed' takarmányozást, s » csepegtetési is — Task» JOzsH