Dunántúli Napló, 1952. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-12 / 60. szám

DUNÁNTÚLI VnÁO PROLETÁRJAI EGVESVt JETEK!---------------------------- --------------------­A MAI SZAMBÁN: A szovjet kormány jegyzéke az Egyesült All»mok, Nagy bri.annia és Franciaország kormányához a uémet béke. szerkődé*-*' ' — » v,e,klérlutr:i*gyrcr alkai«- ;sa a nemzetközi egyezmények nyílt megszegését :- l <2 o,j — C.B. ... i«i>. wufí .szláviában. (2. o.) Isván. > kn án a lilikéi és műszaki dolgozók együtt harcolnak a terv ItiUfl'esítéséért április 4 tiszteletére. (3. o.) — Jói cljesitik beadási kiltelez«i;ségőket * kisszvntmártooi I do gozók. (3. o.) — Magyar írók Rákosi Mátyásról. (4. o.) A Z MDP B ARANYAM EG YE1 ■X. ÉVFOLYAM, 6«. SZÁM PA RTBI ZOTTIÁCÁ NAK L APJA au t lu.c.1, SZERDA. Ittak! MÁRCIUS n A szovjet ga.daság és az smerikfi hamisítók Az amerikai polgári sajtó üjabb rágaionihacljárütot indított n Szovjetunió ellen. Az új hazugsághullám alapjául az ENSZ ..Európa 1951. évi gazda*ági szemléjét*' Igyekszenek felhasználni. (M* Marínyin) Az ENSZ európai tdasági bizottsága elkészítette ürópa 1951. évi gazdasági hely­iről szóló szemléjét, amelyben ®8n fejezet foglalkozik a Szöv­őié népgazdaságának fejlődésé- r* Szerzőinek figyelembe kellett ve°ni a közismert tényeket és ^ytelenek voltak beismerni, bogy Szovjetunió gazdasága gyorsan fllödik. A szemle írói beismerik, °ÍY a Szovjetunióban „az ipari ^síelés növekedése majdnem •inden szempontból rendkívül í°rs volt... a fogyasztási áruk /ölelése emelkedett... az árak , Xozatos csökkentése révén a la- sság vásárlóképessége fokozó. °lt... az utóbbi években a szöv­et hatalmi szervek nagy figyelmet /dítottak az építő tevékenységre, . fnd a nagy beruházási munkák, 1‘tid A«.. a lakásépítés szempontjá­szemle azt is kijelenti: „Ha ejeíeződnek a nagy építkezések ívó munkái, várható, hogy a rPgazdasag termelési alapjai je. gjtŐser növekednek, többek kö- jfjl növekedik a villamosenergia /Jelés, a belső vizlközlekedés Hpításának volumene, az öntözött kletek és a legelők." E tények elismerése mellett a i/'ö'e szerzői több esetben el­írják a valóság talaját és ko- °üiényokat közölnek. A szerzők p a hálátlan feladatot vállalták, ®.iy eltompítják, sőt elferdítik a beismeréseiktől és értékeié, kből egyenesen következő ered- Lw'hyeket. A gazdasági bizottság , ‘'gazddszai hirtelen panaszkodni j^danek, hogy „kevés a megfelelő *?*s_ülés‘‘ és ennek következtében vitó'ag ..bizonytalan, hogy a nem- I h jövedelemnek mekkora részét r«ítják fogyasztásra.“ .Hogy miért kevés a „megfelelő j tasülés'\ arra nehéz felelni,, hi , el a Szovjetunió kö'tségvétésérői i elmúlt év ke tségvetcsének ^‘lesítéséröl szóló adatokat min- évben nyilvánosságra hozzák, /mint közzéteszik a minden ne- • -dév népgazdasági tervének tel* ,®*ítéséről szóló jelentéseket is, i ,elyek felö'dik a gazdaság és i Jj túra minden területét ós amely "•dnösen kiemeli a nemzeti jö- Jdelejn növekedéséről és elosztá- /ról szóló adatokat. A Szovjet- pió Akarni Tervbizottságának és /Ponti Statisztikai Hivatalának háborúutáni ötéves terv teljesíté- T6! szóló jelentése azt írja, hogy l Szovjetunió dolgozói személyes, .öyagi és kulturális szükségleteik 'k'Iégítésére 1950-ben, a nemzeti , .fedelem 74 százalékát kapták, a /obi 26 százalék pedig az ál’am, ? kolhozok és szövetkezeti szerve. c*tek rendelkezésére maradt a szo­fista termelés kibővítésére és (ös állami, társadalmi szükségle* „kre. A nemzeti jövedelem elősz­óénak ez az aránya érvényben 1951-ben is. amikor a nem- jővedelem összege, a megelőző i/'hez képest 15 százalékkal emel­lett. szemle szerzői ellentétben sa* beismeréseikkel, megpróbálják ? állítani, bogy a Szovjetunió... :’/VrÓl-évre növekvő készleteinek //ntős és iálenleg növekvő részét .ö'onai V’adásokra“ használja fel / 1951-ben úgy’átszik a készle- yk elosztásában ie,pntős e!tn'édss °‘t n védelmi beruházások felé." tTgvUtszik" .. hát a fények? — ’^csenek. Számok? —■ Nincse nek. Viszont a szemle szerzői azt is kiemelik, hogy a Szovjetunió katona; kiadásai az utóbbi két év­ben sokkal kisebbek voltak, mint 1938 és 1945 között. Közismert tény, hogy 1951-ben a védelmi elő. irányzatok a Szovjetunió összkölt­ségvetési kiadásainak 21.3 százalé­kát jelentik, míg 1940-ben 32.5 százalékát. A szemlében ezt olvassuk: „Ezek­nek a nagy építkezéseknek a vég­rehajtása (a kommunizmus építke­zéseiről van szó), többek között nagymennyiségű munkaerőt, óriási tömegű acélt, cementet, nehéztech. nikai berendezéseket követel és úgylátszik ezek az építkezések vannak előtérben ...“ Az egész ha­ladó emberiség tudia, hogy a kom­munizmus nagy építkezései a szov­jet nép nagv alkotó munkáját tes. tesítik meg Hogy lehet mégis felté­telezni, hogy amikor a Szovjetunió bővíti az óriási építkezési munká­kat, akkor „a készletek elosztásá­ban jelentős eltolódás volt , védel. mi beruházások felé.“ Egy évvel ezelőtt Sztálin’ elvtárs a Pravda munkatársával folytatott beszé'ge- tésében rámutatott: „Érhető, hogy amennyiben a Szovietunió nem Csökkenti, hanem ePenkezőleg. ki­fejleszti az úi- hatalmas vizierője- lepek és öntözőrendszerek építé. sét, nem szünteti meg, hanem elien- kező'eg, folytatja az ér!c^éPítás Politikáját. akkor ezzel etfyideiű- ’eg nem duzzaszthaüa fel hadüpa- rát, nem sokszorozhatja meg fegv. veres erőit a csőclbe'ulás kockáza­ta nélkül." E szavak meo'cáfóliák a szemle íróit. Emellett közismert tény az is, hogy a kommunizmus migy építkezései mellett k^meke- dő sikereket ért<jk pl a Szovjet­unióban a Kévés építés más terü- ’etén is. 1951-ben a munkások al- Wmazotlak. parasztok Jövedelme 1950-hez viszonyítva 10 százalék­kal emeivpüott. Az egv év ah'ít ÓDÍíptt lakóházak lakóterülete 27 millió négyzetméter, ezenkívül fa. lun 400 ezer Kí/á.t építettek, öt­ezer ó< i.»V”fa énÖHí a kórházak és szülőotthonok hálózatáhan SÓ ezer úi kórházi á0»-«t állítottak fel. n filmvetítő készülékek száma 4 ezerrel, az ü/'0*eké majdnem nyolc ezerrel lett iöbb, stb. Az amerikai lapok azonban túl. mennek a szemle íróinak megálla­pításain is és még az azok által elismert tényeket is egyszerűen meghamisítják. Szemben a szemle megállapításával, hogy a Szovjet­unió katonai kiadásai az utóbbi két évben „sokkal kisebbek, mint... a müncheni értekezlet és a Szovjet­unió ellen] német támadás közötti :dőben". a New York Times mégis a szemlére hivatkozva azt állítja, hogy a Szovietunió katonai elő­irányzatai jelentősen felülmúlják az 1940. évi előirányzatokat. Ä Washington Post, a Star és a Sun. melyek szintén a szemlére hivat­koznak, ugyanilyen lelkiismeretle­nül azt írják, hogy az utóbbi két évben a szovjet népgazdaság ősz- szes beruházásainak 75 százalékát „közvetlen katonai kiadások“ nye­lik el. A szemlében azonban nincs ilyesmi. Az amerikai lapok még azt a forrást is meghamisítják, amelyre hivatkoznak. A hazug embert azonban köny- nyebb utolérni, mint a sánta ku­tyát. A népek a tényeknek hisznek a tények pedig a Szovietunió béke szerefetéről beszélnek. Megérkeztek vendégeink: az uráli állami orosz népi együttes tagjai A Széohenyi.lér fél három tájban már olyan volt, mint egy megboly­gatott hangyaboly. Izgatott, kipirult arcú ipari tanulók, vörösnyakkendös úttörők, a Pécsi Nemzeti Színház mft vészei közül jónéhányan, járókelők kérdezgették egymástól: — Jönnek mór? Mikor érkeznek? Hányán vannak? Igaz, hogy valamennyien fiatalok? Az uráli állami orosz népi együttest várták ilyen türelmetlenül, ilyen ki váncsian és ilyen túláradó szeretettel a pécsiek. Azaz, nem is csak a pé­csiek várták őket! A soríu'.at átló ipa ri tanulók és úttörők közé a komlói vájáriskolások büszke menete is csat. lakozotl, mögöttük pedig kék "verall- ba öltözve ugyancsak komlói csoport, az építőslányok osztaga jött. Hogyne váriák volna a komlóiak is izgatottan a szovjet vendégeket! Hi szén a keddi estét a kom ó> dolgo sóknak ajándékozta n művészegyüttesi Az új város, a szocialista város épí­tőinek. bányászainak, legjobb dolgo zóinak játszottak először a Pécsi Nemzeti Színházban a szovjet népi művészek! Ezért volt Komlón is forró a han­gulat kedden délután. Csak fél ötre irdették az Indulást, be Pécsre, de mindenki — a bányász, a vájáriskolás, az. ipari tanuló, a kőműves — már fél négy négyre díszbe vágta magát és ott szorongott a kultűrbáz köosipkéive keretezett főtéren: — Jönnek e már a buszok? Indu- 'tink-e már? De nem hiányoztak a várakozók sorából a sportolók, a zenészek, no meg a kükönyösi és városi kultúrgár- da tagjai sem. Még egykét óva és láthatjuk a szovjet mŰvészeketl — szakadt fel a szívekből és voll, aki büszkén tette hozzá: Én tavaly is láttam szovjet tán­cosokat, a Mojszejev együttest! Az idegen, aki a készülődés nagy játtál ért a városba, a nyüzsgés, a disz ruhák, az ünnepi hangulat halasa alatt csak ennyit tudott kérdezni? — Milyen ünnep van ma, hogy Így készülődtök? — Nagy ünnepi Megyünk Pécsre, megnézzük a szovjet elvtársakat! “ jött a büszke, boldog válasz. Pontosan három órát mutatott a tanársház tornyán az óra, amikor az autóbuszok a Széchenyi-térre kanva rodtak. Megérkeztek a szovjet ven­dégek! Fiatal fiúk, lányok — komszo- tnoCcok özönlöttek a hatalmas kocsik bó! és fogadták mosolyogva az egész hatalmas teret megtö tÖ nép üdvözle­tét, szűnni nem akaró tapsát. Csak néhány perc múlva jutóit szó­hoz Zag Béla elvtárs, Komló városá­nak DISZ-titkára, aki a vendégeket üdvözölte. Utána Kelemen György elvtárs, az MSZT megyei mb. titkára üdvözölte a szovjet elvtársakat: — Ahányszor szovjet vendégek Cá lógatnak el hozzánk, újabb és újabb lendületet adnak szocializmusunk épí­tésének. Felbecsülhetetlen számunkra a Szovjetunió hatalmas tapasztalatai­nak kincsestára, melyet o'v önzetlenül bocsát rendelkezésünkre .. . Érezzék magukat olyan jól, drága vendégeink, mint ami yen örömmel és lelkesedés íel készültünk érre a nehezen várt, felejthetetlen találkozásra 1 Újra ffi'diibörgölt a taps. Sztálin elv­társat éltették a szovjet vendégekkel együtt a Széchenyi-féren összegyjlle- kezett dolgozók amíg a művészegyüt­tes tagjai új je'szót nem kezdtek: — Sztálin Rákos}! Éljen Rákosi! Mint mikor vihar csendesedik meg, úgy halkult el a taps, amikor az uráli állami orosz népi együttes művészeti vezetője: Lev Ljvovics Hrisztíanszen kezdeit beszélni: — Kedves elvtársak, kedves bará­taim! Engedjék meg, h”—- átadjam önöknek az uráli állami orosz népi együttes egész kollektívájának testvéri üdvözletét! — A Szovjetunió fontos ügyben küldött bennünket ide. Utufik célja az, hogy a népeink közötti barátságot még jobban elmélyítsük. IIos«zú utat tettünk meg idáig: Ötezer kilométert utaztunk az Uralbót, Szvordlo'szkból, hogy találkozhassunk a tnasvsr dolgo. zókkal. — A szovjet nép most a kommuniz­mus nagy építkezésein dolgozik. Az uráliak js megfeszített munkásai já­rulnak hozzá o kommunizmus épüké zéseinek megvalósításához. A miálta­lunk készíteti lépkedő exkavátorok segítik eltüntetni n hegyeket, k'mé- lyíteni a csatornákat. A mi tóldszívó- gépeink dolgoznak a kujbis, vi erőmű építésénél... A mi népünk békés építő munkát végez! Erről énekel a mi együttesünk! Á mi együttesünk ezeket a dalokat akarja bemutatni az egész magyar népnek, az ecésZ világ, nakl- A mi dalainkból megism-i k majd a szovjet emberek érzéseit, a mi gon dolatviláeunkatl A mi dalaink egy gondolatot, egv érzést fejcznnk ki: a Mke és barátság érzését és gondola­tát. — Erősödjék a baráfság népeink között! Éljen a világbékeI Éljen Rákosi Má­tyási Éljen a szovjet .nép vezére, a vi. ágbéke nagy zászlóvivője: Sztálin elv. társ! • A szovjet elvfársak pihenni tértek a hosszú út után. A komlóiak köz ben megindultak Pécs városa felé. az autóbuszok hosszú karavánban szállí­tották a bányászokat, építősöket, Komló legjobb dolgozóit a nagy él­mény színhelyére: a Pécsi Nemzeti Színházba, ahol szovjet emberek utol­érhetetlen művészetükké- gyönyörköd­tetik, tanítják a legjobb ezer komlói dolgozót. Jülich György >7,1 m há novi«ta vájár Jauch György Kóssiith-aknai- vájár termelésinek állandó tokozásával ké~ szüli Rákosi elvtárs tiO. születésnap­jára. Hosszú évek alatt mióta Kos. sulh-aknán dolgozik, kiérdemelte bá. nyásztársai megbecsüléséi, s a jó munkájúért. nem egyszer tüntették ki jutalomma' többek között a sztaháno vista jelvénnyel, ö is, mint a többi ok Rákosi elvlárs születésnapjára még többét akart adni eddiginél, még jobb munkával akarta kiie/ezni ha­tártalan szeretetiI. népünk vezetője iránt. Vállalását mikor megtette. 40(i csilte terve,, felü t szó?: kitermelését vállalta Most, március kilencediké után büszkén felemelte be, hogy vál­lalását túlteljesítve, 7ö6 csil'e szenet termelt terven felül. Ezt az etedmé. nyét Rákosi elvtársnak Is megírta. Levelében arról, hogy miért teljesí­tette fúl vdVálását, így ír: „Ezt azért lettem, hogy ezzel meg­háláljam azt a szerető gondoskodást, dolgozói méltón ünnepelték Rákosi e vtárs 60. születésnapját Vállalásuk te j estté se során lelkes munkájuk eredményeként a határidő élőt; gyűlt ki a fény Gerde. Cun, Luzsok közéé, pekben és Sári pusztán — írja 'eveté bon Árvái Laloa elvtúrs. a párt‘.l*feá.r Kiváló eredményeket értek ft! a vál halai dolgozói, közöttük Földi István a Márríus í) brigád tagja. Nagvrévész Dezső sztahánovista szabályozó, Ha­Kosmi' h-aknai április 4-re késni 1 amit mi, bányászok és én magam is kaptam, hogy ma boldogan élek a kökönydsi új lakásba,, a családom­má.! együtt, olyan körülmények kő. zölt, amelyről a mu’tban álmodni sem mertem volna.“ Jauch György beszámolt levelében Rdkosj elvtársnak arról is, hogy most március kilencediké után elért ered­ményét tovább akarja lejleszteni s újabb vállalást tesz. Megiogadto, hogy második negyedévi tervét MK> csi’le szénnel túltelfesíti. Ezen belül április 1 re, hazánk felszabadításának hetedik évlordulójára, 85 csille szén net termel többet. Hogy április i-te való készülődés alatt még lelkesebb munkát végezzen, Jauch György eivtárs párosversenytársat Is vá'asz- tott magának, István-aknáról ver­senyre hívta Kladlvó János sztahána. vista vájárt és megkérte fogadja el verseny fölhívását. jós Ödön szitahúnovista mérőjavító, akik több. mint 300 százalékot te |e. sítettek Ezek az eredmények most újabb erőt adtak a verscnymozgalom kiszélesítésének. Hazánk fölszabadít sónak hetedik évfordulójára, április 4-e tiszteletére újabb 107 versenyvál- lalós született. A vállalásokban és ások te jesítéséért folyó munkában a kommunista dolgozók járnak az élen. A Porcelángyárban Április 4_e tiszteletére már hatva- nan tettek mnnkafelajánlást. Itt is élenjárnak a jól dolgozók és Uti'önö- sen azok, akik fúlteijesilették Rákosi e vtárs születésnapjára tett vállalásai kát. Deák István sztahánovista koron­gos legelőször tett felajánlást Rákosi elvtárs születésnapjának tiszteletére. Február I4-én. miután ezt a felaján­lását teljesítette, újabb vállalást tett. Miután ezt is határidő élőit, március i.ére te jrsílette, vállalta, hogv az ed- dig elért 210 százalékot továbbra Is tartja és selejtmentes munkát végez. Deák elvtárs teljesíti ezt a vállalását is. A brigádok között pedig különösen a Nyári korongos brigád tűnt ki. Ők már február 24 én meglelték vállnlá sukat április 4-re. miután előbbi fe> ajánlásaikat teljesítették. Vál.alják, hogy a 201 százalékot továbbra is tartják, a setejtet pedig 3 százalékról kél százalékra szorítják le. Azóta ezt a vállalásukat teljesítették és április í-e tiszteletére tett felajánlásukban a 201 százalékos teljesítés raelilett a selejtet 1.5 százalékra fogják leszor*. tani. MÁV Szép eredmények születtek a pécsi fűtöháznál is a március 9-e tisztele­tére folytatott verseny szakaszban. — Szigrdi Rudolf sztahánovista főmoz- donyvezető és Schneider József szta­hanovista fűtök vál alfák, hogy moz- donyukon tíz százalék javítási költ. ségcsökkentést és kilenc százalékos sfcérnnegta’karítAst érnek öl. A válla­lásukat túlteljesítve 32 száza’ékoa javítási költségcsökkentést és 271.5 m’zsa Bzénmegtakarítást értek el, melynek értéke 3.800 forint A m0zdonvjaví‘ó részien do’gozói vúOai'ásuk túltdiesliésévc 7 310 fo rtntot takarítottak meg a népgazda­ságunk számára. A Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat

Next

/
Oldalképek
Tartalom