Dunántúli Napló, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-03 / 28. szám

1* J» P t. c 952 FEBRUAR s z A mepvei ttRÉcs megtárgyalta u 1951. évi munka errdményeit, és hiányosságai! fs megáüasüsüa azo at a tetada;okat, amelyek 1952-ben a tanácsok előtt álinak jamr&r 29 én, kedden a megyei tanács ülést tartott. y\ tanácsülésen megtárgyalták a tanácsok, egy évi munkáját, leszűrték a tapasztalatokat és megát apttották ar.okat a feladatokat,amelyek megoldása tanácsainkra vár­nak Beszámolójában Varga Jenő elvtárs a megyei tanács elnöke ezeket mondotta: Ax elmúlt évben Jelentős sikereket érték el a tanácsok — H« tanácsaink 1961. éri munka ját vizsgáljuk, meg kéül állapítani, hogy tanácsaink beváltották azokat r reményeket, amelyeket működésük köz a vezetőink fűztek. Vizsgáljuk le bát pontról pontra, hogyan oldottuk meg az egye* feladatokat és a fel­adatok végrehajtása közben milyen hiányosságok jelentkeztek. Ar ellenség elleni harcban jelen­tős sikereket értünk el. Részben sikerült szívós harcban eltá­volítani a tanácsokban meghúzódó el. fenséges elemeket, sikerük őket onuan kiobrudalni és helyükbe megfelelő munkás- és paraszt,kádereket állítani. Az ellenséges elemek eltávolítása ▼a'I egyidejűleg komoly javítás állt be a kádernevelós vonalán. 80 olyan káder végezte el a kéthónapos isko­lát, akiket jó munkájukért emeltünk ki. Ma már egyre több vezető fogad­ja meg Sztálin elvtárs tanítását és úgy becsüli a kádereket, mint a párt és az áillam arany kész1'étét. Káder- munkánk terén hiányosság az, hogy máról-holnapra jelentős eredményeket várunk egy-egy kádertól, azt várjuk, hogy egy-egy ellenséges elem eltávo­zása után beállított káder „csodát" műveljen, de elfeledkezünk a neve­léséről. Eredménynek kell tekintenünk azl. hogy tanácsaink munkatervet készí­tettek. Hibának kell azonban minó sítenünk, a tervszerűség terén, hogy a megyei tanács igen gyakran átnyúl a járási tanácsok feje felett. A kiszal lások helytelensége miatt sokszor az instruktorok hada lepi el egy-egy köz ség vagy járás tanácsát. A szajki ta­nácsnál például egyik nap 9—ti óráig kilenc küldött járt. Szép eredményeket értünk el a termelőszövetkezetek fejlesztése terén. 1951-ben 149.röl 335 re emelkedett a íerme-lőcsoporlok száma. Biztosítottuk a tavaszi mezőgazdasági munkák el végzését, azonban az őszi munkákban már jelentős lemaradásunk van Nem sikerűit biztosítani a minisztertanács által hozott határozat maradéktalan végrehajtását. Állattenyésztési vonalon elért ered­ményeink Is jelentősek. Megállapíthatjuk, hogy kéléves állal- tenyésztósi tervünk sikere érdekében do gozó parasztságunk mindent meg tesz és alkalmazza a szovjet módszert. A mezőgazdasági vonalon elér! ered. uiények közé keCl sorolnom a gépállo­mások javuló munkáját, ame yet a termelőszövetkezeti mozgalom meg erősítése terén végeztek. Az eredmé­nyek mellett azonban hiányosság az. hogy megsértettük sok esetben az ön­kéntesség elvét, a termelőszövelkeze tek fejlesztése idején. Ez legjobban • sásdii járásiban mutatkozott. Döntő gazdasági feladatunk volt még a begyűjtés kérdése. A megyék között foCyó begyüjlési versenyben Baranya a negyedik lett, a járások közötti országos versenyben a mohá esi járás a tizedik helyet foglalta e . Ez az eredmény mutatja, hogy taná­csaink a begyűjtést napról napra job­ban töltik tneg politikai tartalomma., harci feladatként kezelik a begyűjtést. Az eredmények mellett azonban ko moCy hiányosságként jelentkezeti, hogy munkánk kampányszerű vo t. A második évi adóbehajlási munkánk­ban komoly hiányosság volt, hogy hosszú ideig nem érvényesült az adó behajtás a tanácsfunkcionáriusok hat. ralékával kapcsolatban, ami befolyá­solta ar adóbehajtás eredményét. Vállalataink közül a legjobb ered­ményt a pécsi Ftnotnmechiiika! Javító Vállalat érte el, amely ter­vét 120 5 százalékra teljesítette. A mohácsi Gépgyár 113 százalékra, a pécsi Fodrászipari Vállalat pedig 124 százalékra teljesítette évi tervét. A he­lyi ipar területén legfőbb hiányosság, hogy a végrehajtóbizottság nem fog­lalkozott ke tőén a helyi ipar fejlődé fenek kérdésével. Ennek következnie, nye az lett, hogy sem a Gazda-moz­galom, sem a Röder- és Deák-mozga- V>m a helyi ipari vállalatoknál illetve szövetkezeteknél kifej'ődni nem tu lőtt. Hereske delem • áruforgalom A párt és a kormány határozata nyomán árudáink megte tek áruval és a jegyrendszer eltörlése vég'eg ki húzta a talajt a spekulánsok lába aló . \ szabadpiacon novemberben 2 2.50 orint körű! mozgott a tojás ára. ma .nár 1,60—1.70 forintra csökkent. A zsír 70—80 forint volt, ma pedig 35 forint. De hasonló az áresés a többi szabadpiaci terménynél is. Kereske­delmünk döntő hiányossága, hogy nem tekintettük döntő politikai kér­désnek a hányászterii etek ellátását. Nem biztosítottuk azt, hogy a hánya vidékek árucikkel valló ellátása telje sen zavartalan legyen. Nem fordí­tottunk gondot a kereskedelmi alkal. mázolták szakmai és politikai nevelé­sére. Nemzetiségi vonalon is fejlődés mu­tatkozik, amit bizonyít az, hogv 14 dé szláv és egy román iskolánk mű­ködik, ahol nemzetiségi nyelven fo­lyik a tanítás. A délszláv kultúrott- honok is szép eredményeket érnek el Oktatásunk vonalán harcot kell foly­tatni a lemorzsolódások és a kleriká­lis reakció eilen. A tanácsok feladatai Legfőbb feladatunk az ellenség el­leni harc. Ezen a vonalon tanácsaink­ban fokozni kell az éberséget, harcol­nunk kell a tanácsokban meglévő op­portunizmus ellen. Le ke 1 leplezni az ellenséget a dolgozók előtt, rá keit mutatni aknamunkájára, hogy a dol­gozók utálattal forduljanak el az ei- e őségtől. Az állami fegyelem megszilárdítá­sával kapcsolatban feladatunk, hogy tanácsainkat ránevel jük g törvények maradéktalan betar­tására és szoktassuk le arról, hogy egyes törvények végrehajtását „nép­szerűtlen“ feladatnak tekintsék. Az ál ami fegyelem megszilárdításában funkcionáriusaink, tanácstagjaink jár­janak elő jó példával. Arra töreked­jenek az elvtársak, hogy ne legven egyetlen tanácstag, aki nem tesz ele­gei az állam iránti kötelezettségének. Meg fogjuk szüntetni az instrukto rok tömeges kizúdulását egy.egv ta­nácshoz, és arya törekedünk, hogy az instruáló® olyan egyen, ami segíti- a munkát. Necsak a hibákat állapítsák nteg, hanem beszéljék meg azokat és mutassák meg az utat a hibák kija­vításához. Mezőgazdasági vonalon legdöntőbb feladatunk a termelőcsoportok megszilárdítása. A tanácsok adjanak segítséget a bri­gádok és munkacsapatok kialakítá­sánál, adjanak segítséget a földek gazdasági fe szerelések és igavonó ai lalok jegyzőkönyvvel való átadásához Biztosítsák azt a járási tanács agro nómusain keresztül, hogy csoport­jaink jó iizemtcrvekkel dolgozzanak. Tanácselnökeink vegyenek részt a tszcs intézőbizottsági és csoportgvűle. seken, hogy megismerjék a csouorl belső prob’émáit, és konkrét segítsé­get tudjanak nyújtani. Már most gon­doskodjunk tavaszra megfelelő vető­magról, már most szervezzük meg az ál andó bizottságok munkáját, osszuk fel a hi t irt az állandó bizottságok tagjai, tanácstagok és aktívák között, akik rendszeresen tájékoztatják a ta nácselnököt a munkák állásáról. Fog­lalkozni kell a kétéves állattenyésztési terv végrehajtásával. A begyűjtés kérdésével kapcsolat­ban legdöntőbb feladatunk, hogy tervszerűvé tegyük a negyhjtési munkát, megszüntessük annak kampányszerű, ségét. Tudatosítanunk kell minél szé­lesebb körben az 1952. évi begyüjlési rendeletéi. Funkcionáriusaink legye­nek az elsők, akik az állam iránti üö tetezeltségüíkmek eleget tesznek. Úgy kell dolgozni, hogy a versenymozga lom váljon tömegmozgalommá, necsak a pártlitfcár és tanácselnök versenyez zen egymással, hanem a község dol­gozói között is alakuljon ki verseny és ennek a versenynek nyilvánossá­gúit bizto-sftsák tanácsaink. Az 19ö2. évi begyűjtéssel kapcsolatban már most behatóan kell foglalkozni. Fog­lalkozni keŰ a tojás- és barosnfibe- gyüjtés, valamint az élőállat-begvüj tés kérdésével és az 1951. évi hátra é. kok beadásával. A begyűjtéssel kap­csolatos feladatok közé tartozik a fe­ketevágások elleni harc. Ennek érde­kében tudatosítani keCl a dolgozók között, aki feketevágói feljelent, az tíz százalékát megkapja az elkobzott mennyiségnek. Pénzügyi feladataink Biztosítani ke'l, hogy a tanácsok pénzügyi apparátusát ne használjak fel más munkára. A végrehajtó bt zottságok rendszeresen foglalkozzanak a pénzügyi feladatokkal. Az elnök elv társak beszéljék meg a járást tanács pénzügyi osztályával, a pénzügyi ter­vek elkészítésének kérdését. Helyi ipari váTalataink további fej­lődésével kapcsolatban arról kell gon doskodnunk. hogy a Gazda- és Rőder- mozgalom rrrinéC jobhan kiszélesedjék. Munkaerőgazdá.kodasi vonalon felada *unk az, hogy biztosítsuk a niegfe.elő szakmai utánpótlást, az ötéves terv szakmunkás-szükségletét. Kereskedel mi vonalon fokozottabb mérlékben kell gondoskodni arról, hogy a há nvavidékek ellátása elsősorban legyen biztosítva. Délszláv vonalon több gondot ke 1 fordítani a nemzetiségi politika vég­rehajtására, figyelemmel kell kísérni a délszláv iskolák működését, gon dot keCl fordítani azok színvonalának eme ésére. Támogatni kell a Szabad Föld Téli Esték munkáját, valamint a kultúrgárdákat és kultúrotthonokat. Kedves elvtársak! A feladatok meg­oldásáért mi vagyunk a felelősek és kötelesek vagyunk gondoskodni arro-i. hogy ezeknek a feladatoknak a végre­hajtásához minden politikai és tárgyi eszköz rende kezésre álljon. Az oktatási munka hírei A hemnendi cementgyárban Vokó elvtárs alapfokú politikai iskoláján 20—22 hallgató jelenik meg minden oktatási napon. Vokó elvlárs jól fe - készül a szeminárium vezetésére. Szé- mélyszerint i® foglalkozik a ha Iga- tókkal Aki nem jelenik meg. azt meg látogatja és elmondja az oktatás jé. lenlőségét, rámutat, hogy mit jelent, ha va aki rendszertelenül jár az ok tatásra. Tanítja jegyzetelésre is a hallgató- kai. Felolvas a következő irodalom­ból egy részt és a hallgatók lejegvze- telik. Utána megnézi minden elvtárs jegyzetét, rámutat a hibára, megma­gyarázza azt, hogyan kell he.vesen és jól jegyzetelni Kaposs/ekcsőu Pozsgai eivtars füg­getlenített párttitkár nem ké­szül fel kellően az alapfokú politikai iskola vezetésére. A hallgatók nein tudnak rendesen tanulni, mert von­tatott a szeminárium Nem tanítja meg Pozsgai elvtárs a hallgatókat jegyzefélni sem. Ezek miatt a hall gatók nem látják a tanulás eredmé nyél A rosszul vezeteti szeminárium ről a hallgatók kimaradnak, a 18 hall­gató közül csak hat jelenik meg. * A piskói DISZ fiatalok még most sem kaptak választ arra a levelük«.. amelyben kérték a se lyei DISZ bi­zottságot, hogy előadói küldjön. A DISZ fiatalok szívesen jártak tanulni amíg volt előadójuk. December vé­gén azonban az előadójuk elköltözött, ezért kértek egy másikat. A járási DISZ-hizoHság nem intézte ri a pis- kói DISZ-fiatalok kérelmét. Megfuta’maztók a hulladékbegyü lésben legjobb eredményt elért do gozókat „ A Baranyám egyei Szövetkezetek Szövetségénél február 2-án iinnepé- 'yes keretek között megjutalmazták a hulladékgyűjtési kampány alatt jé "redménvt elért dolgozókat. Országom viszonylatban megyénk a harmadik helyezést érte el. Legnagyobb eredményt elért dol­gozók: Szontaqh Emil MÉH válla’ati •n«truktor, aki a fö'dműve«*.7övetkp. •'•éti dolgozók egviittee, fáradságo’ nem ismerő munkájukkal, helyes irá­nyítással a setlyei járás vas-tervé* 220 százalékra teljesítette. A eellyei járás első lett a megye járásai bö v.fttt. (Vttt O.Apno 1 fprfj pár. Majorosi János kákicsi és Me­zei Imre magvurbólyi ügyvezetők jé szervező munkájukkal a földműves­szövetkezet vastervét Kákicson 600 százalékra és Magvarbólyon 300 ezá- 7 illők rí* Jpl ii-Vbí*-#»* f ó-V ,Tn*n,Imiik cW'r egv néprádió. A többi földművesszö­vetkezetek kövessék az előttük álló !ó példákat, Rruck József Villányi Isfvnn megyei titkár. mb. oszt. vez. pAri és pá m ÉPiifis * fartís Közspgben l§47 ó a m veitek fe! fag'eüllet a pattba, meri nem m e ég seoísénei a pártszervezet v^etósene Tarrós községiben 1947 ben megala­kult a pártszervezet. Cs. Papp Jócsef elvtárs, aki a múlt rerudszreben mint cseléd dolgozott, a felszabadulás után földet kapott. Az ellenség híresztelése, hogy „majd el­veszik a iöUtst“, nem riasztotta vissza sem Cs. Papp elv társat, sem a többi becsületesen dolgozó parasztokat, ök tudják, mjt jelenít számukra a Szov­jetunió felszabadító txaroa, ál andó se­gítsége. Tudják azt is, hogy a népi demokrácia miit adott nekik. Földet kaptak, megszűnt a Szili volt földbir­tokos és a többi kulákok kizsákmá­nyoló uralma- Felszabadultak Tarrós község dolgozó paraszttal. * Egy napon 1947 ben Cs. Papp elv­társ Sásdon beszé geteti régi ismerő­seivel. A beszélgetés során szobáké- rtiit a párt is. Ismerősei megkérdez­ték Cs. Papp elvtársat, tagja-e a Kom­munista Pártnak? Cs. Papp olvtárs meglepődve nézett ismerősedre: — Hát én is lehetek párttag? Ho­gyan lehet oda beiratkozni — kér­dezte Cs. Papp elvtárs. — Nálatok a községben nincs párt- szervezet? — kérdezték vissza, az is­merősök. MeoalaWt a pár’szervpzet , Amikor Cs. Papp elvtárs hazament elgondolkodott a beszélgetésen. Most már tudta, hogv mi hiányzik a fa u- jából. Nincs pártszervezet. Pedig a párt segített a földoszlásnál és se- pit’ a becsületes dolgozók harcát, csa­ládjuk, gyermekeit boldog jövőjének megteremtését. Cs. Papp elvtársat becsületes mun­kájáért fe.vették a pártba. De egye­dül vo it és egymaga nem tudta azo­kat a feladatokat elvégezni, amit egy pártszervezetnek el kell végeznie 1 A községben több becsületes dob gozó paraszt is van — gondolta ma­gában ~~ csak beszélni kellene vé­dik, Fe keresfe Dávid Gábor dolgozó parasztot és Papp Józset községi ko­vácsot. Megemlítette beszéd közben a pártszervezet kérdését is. Dávid Gá­bor és Papp Józset szemei felcsillan­tak, boldogan fogadták a gondolatot. Beléptek a pártba és megalakították Tartóson is a pártszervezetet. Azóta hat év telt el. Most ötéves tervünk harmadik évi tervének meg­valósításáért harcol Tarrós község dogozó parasztsága. Cs. Papp elvtárs a község párttitkára irányítja a párt- szervezet munkáját, segíti a dolgozó­kat minden napi munkájukban. Har­cának szép eredményei is vannak. Az elmúlt év őszén a dolgozó parasz­tok azzal bízták meg Cs. Papp elv- társat, mondja el a járási pártbizott­ságon: Mi, Tarrós község dolgozó per rasztjai október 20-ra befejezzük őszi vetésünket! A faluban szinte alig le­hetett valakit otthon talá ni Mindenki úgy igyekezett a vetéssel, hogy a pártnak tett ígéretüket teljesíteni tudják. Október 19 én büszkén jelent­hették: befejeztük őszi vetéstervün­ket. A falu dolgozói minden munká­ban élen járnak. Ebbén a-z évben azonban a feladatok megnövekedtek, a dolgozó parasztjaink már most ké szülnek arra, hogy becsületesen meg ál ják a helyüket ebben a, évben ia. Ezekhez a megnövekedetí felada­tokhoz szüksége«, hogy a pártszer vezet az eddiginél m- g nagyobb se­gítséget adjon. A pártszervezet azote ha^ ms? óla nem gyarapodott. Há­rom párttag pedig kevés ahhoz hogy az eddiginél jobban meg tudja valósí­tani a feladatokat. Meg kell tehát erő­síteni a pártszervezetet., l la.uban sok becsületes dolgozó m, aki SagiPII» lehet A faluban sok olyan becsületes dol­gozó paraszt van, mint Papp Mifut y. Családjával együtt 16 hoLd földjén dolgozik. Munkájukat becsületesen el­végzik, beadásuknak és adójuknak is eleget tettek és ebben az évben sem akarnak elmaradni Ezért szeretik a falu dolgozói. Papp Mihály szívesen belépne a pártba, mert tudja azt. ha több párttag vo na a faluban, sokkal jobban menne a munka is, már ré­gien megalakíthatták volna a fszcs-t A másaik hiányosság, hogy nincs megszervezve a faluban a politikai Iskola. Csak a szomszédos Vásáros- dombó községben saerveaek politikai iskolát. Az pedig e ég távol van Tax- rósfól, különösen most, a téli időben, amikor az út is rossz. Ez a hiányos­ság nemcsak a községi pártszervezet hibája, hanem a felelősség a járási pártbizottságot is terheli. A járási pártbizottság egyébként is elhanya­golja Tarrófl község pártszervezetét, arra a kérdésre: mikor voltak kint a járási pártbizottságról, csak hosszabb gondolkodás után tud válaszo ni CS- Papp elvtárs. A járási pártbizottság elegendőnek tartja, hogy megbízták a patronálás feladatával KutnyánszM Lajos választ mányi tagot, aki a Mar git-majorj á"ami gazdaságban dolgo­zik. Ke maradion e> a fárási pér bizott.sáü feiitséoe Tarrós községben a hiányosságokéi csak úgy lehet kijavítani, ha a i& rási pártbizottság több segítséget <*“ a pártszervezetnek, a pártépítés & oktatás terén is. Tarrós községben i* megvan a lehetőség arra, hogy erő* pártszervezet a okuljon, amely irá­nyítani, vezetni tudja a dolgozó P*' rasztokat a gazdag termésért ft>ÍY" harcban, amely következetesen és bír tosan irányítja őket a közös gazdál­kodás útjára A. D­Joterwel.a munkafeoyelem megszilárdításává az élenjáró csoportok közé emelkedünk Nálunk Csikóstöttöaön passzív az 1951 évi zárszámadásunk. Ennek fő képpen az volt az oka, hogy nem voltunk éberek a terv elkészítésénél. A sásdi gépállomás elküldött egy ag- ronomust a termelési tervünk elkészi léséhez, aki pár óra alatt öeszecsap a tervünket és azzal távozott, hogy neki tnég sok munkája van., Nem hiába mondja a közmondás: „Hamat •iiunka, ritkán jó“ és bizony a mi .érvünk is hasznavehetetlen volt. Csak később derült ki. hogy az ellen "ég ártott akkor, amikor rosszul ké­• ziíette “1 a tervet, mivel tudta. hog\ • okban függ a műnk? jó eredménye a jó tervtől. Ma már kiderült, hogy a kulákivadék volt az a „hamar nunkás“ agronómus. Mi, akkor nem tulajdonítottunk na­gyobb jelentőséget annak, hogy nem ‘ervszenien végezzük a munkát, _ go ndoltuk, mit számít az, terv után •negvünk-e, vagy amúgy. Csak most jöttünk rá arra, hogy a tervszerűt ’en munka okozta azt, hogy passzív a zárszámadásunk. Mert a tervsze- rűtlenségből adódott a munka szer­vezetlensége, a munkafegyelem laza­sága, a helytelen irányítás az ide-odn kapkodás, ami a növények rovására és a tagság kárára ment. Annak esetiére, hogv van a csoportunk és tervszerűtlenüi vé­geztük a munkát, az eredmény még« íobb, mintha egyénileg dolgoztunk volna Pataki N. István például. ak! kivette részét a csoport munkájábó' 14 és fél mázsa búzát, nésrv éa fé' mázsa árpát, hat mázsa kukoricát 90 mázsa burgonyát és 1480 forintív kapott. Ezenkívül a felesége is szé­nen részesijl-f munkaegysége arányé ban. Még Igv is jobban "'jöttek k> mintha egyénileg gazdálkodtak vol­na. Ebben az évben okulva a tavalyi hibából a termelési tervünket lo«an k^íMJik el s a »érv elü­tésénél felhasználjuk Rákosi eh .anácsait, amit a tszcs k és gói> mások legjobb dolgozóinak orsz értekezletén mondott. És a te megbeszéljük a csoporttagsággal hogy az megvalósítható és az e évi munkánkban irányitó, segité ’P?n\A JÓ termelési tervvel bizt *uk, hogy az idén magas legye munkaegységünk értéke. A terv jint szervezzük meg a brigádok t -nőit é« iegyzökönvvileg ad ink földterületet. Minden brigádveze b-.géd többi tagja segítségével ki a brigád tervét és mái most vers "e hívja ki a másik brigádot. A ’dvül a tervet csapatokra és e ne-kre is felbontjuk A csapatve "ta’íte !c.nz mu"kn<'«ii'TqJáérí ar tagjaiért és saját magáért. A mu •sapatvezető írja be csapata te "észére a munkaegységet, de mo tél folyamán mindenegyes lago megtanítunk a munkaegység sz: 'ásra úgy, hogy mindanyian tiszte 'egvenek vele.* Kíméletlenül lépünk fel azo [•zömben, akik a fegyelmet lazít iá igazolatlanul elmaradnak a mu hói. Olyanokra nincs szükségüp csoportban, akik csak ..disztns nem akarnak rendesen dolgozni- '■zen, aki a csoportnak tagja, az "ieg jobban kell dolgoznia, a [rechnénv eléréséért, mintha eg\ leg dolgozna A mi csoportunk kiesi, de ió n '■ «szervezéssel, szilárd munka fe temmel. pontos tervünkké' és ar betartásával olvan jó eredményt ttunk elérni. hn°-v az élenjáró tsz soraiba enw-'kodilnk. Vfiíté Lajos Tartó*? Bék^ i*>zo oiuökt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom