Dunántúli Napló, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-03 / 28. szám

tKis reeariÄ

Rfi PL é

%

Olyan emberek a mi levelezőink, kik az egész nép, a- egész ország szemével nézik munkahelyük, környezetük kérdéseit, akik feveleikkel is küldenek azért, hogy a helyi eredmények országos eredményekké nőjje^ek, hogy fejlődésünk minden akadályát és akadályozóját eredményesen gyűrjük le

MegkeadődiiU a magyar »ajtó lerelvxóinek I. országos konf'vreneiája

Szombaton délután nyílt meg Budapesten az Építő Szakszervezet szék. *-•' házának feldíszített nagytermében a magyar sajtó levelezőinek 1- országos konferenciája. Mintegy ötszáz levelező gyűli össze az ország minden részéből: a gyárakból, a tszcskböl és állam: gazdaságokból, vám sokból, falválcból és számosán vettek részt a konlerencián a magyar sajtó

dolgozói közül is.

A konferencián megjelentek: Révai József, Horváth Márton eVtársak és a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának és Központi Vezetőségének több más tagja s a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet számos más kiválósága, valamint a Szabad Nép megjeleriéséniek 10. évfordulójára és a Magyar Sajtó Napjára Budapestre érkezeti külföldi küldöttek élükön M. A. Harlamov elvtárs- **\ a Pravda képviselőjével.

Baki Teréz eüvtársnö, a Szabad Nép levelezési rovatának vehetője üdvözölte a konferencia rÓ8zvevőit. Javasltára hatalmas leúfces-edéssel választották meg népünk szeretett vezérét, Rákosi Mátyás elvtársat a konferencia diszelnökévé. A díszein öles ég tagjaivá válrasato-Uták a Pravda szerkesztőségi kollégiumát, a „Tartós békééTt, hépi demokráciáért!“ szerkesztőségi kollégiumát, a népi demokráciák központi pártlapjainik, továbbá a L'Hu- ixtnité, az Unita és a Daily Worker főszerkesztőit ® Manolisz Glezosz «ívfdrsct, a görög nép szabad«ághősét, á motiardiofasisz Iák által betiltott Blaoszpaszfisz című lap főszerkesztő- jféft.

A fcanferPDcia e'nökeégébe választották üévat József. Horváth Márton. Hegedűs András, Kiss Károly, Rónai Sándor, Hidas István, Harustyák Jó- *set, Zsofinyec Mihály elvtársakat, a ktagyar Doügozók Pártja Politikai Bi- ®ottfágának tagjait, valamint Házi árpád és Dénes István elvlársakat, a Poiiiikaá Bizottság póttagjait. Megvásárolták: az elnökségbe a Pravda képviselő jót, Mihail Avarlcievics HaT- jarnov elivt'ánsat. a nemzetközi munkásmozgalom nagy harcos lapjának, * yTariós békéért, népi demokráciára“ < képviselőjét, a Zsenminzsibao, a í'Humcniiié. a Trybuna Ludu, az Üni/a, | Rude Právo, a Neues Deutschland, a Sean.trin, a Rabotnicseszko Delo és ' te Österreichische Volkstimme kü’döt- ‘‘C't. Az elnökségben helyet foglaltak 4 magyar sajtó és a Levelezők képviselői is.

Ezután Botién Oszkár elvtárs, a Szabad Nép szerkiteztőbiaottségának vezetője tartott beszámolót a magyar ‘^Vc'ezömozgaloTn helyzetéről és fel- «dntairóf.

Belien Ostekóp clflárs beszámolója

, B-et'en Oszkár elv társ beszámolója eüején. a fe.lszabadu'ás utáni nagyszerű eKxanényemikről; beszélt a hangsúlyoz- hogy az építés terén elért cred- jnényeiflikicel együtt nő, erősödik, fejlődik dolgozó népünk, amely egyre Öntudatosabb gazdája országának. "Énnek a növekedésnek, és fejlödés- nagyszerű bizonyítéka a mi kon- ‘*repciánku — mondotta — majd így «itatta:

. — A kommunista újság alapvető tu- 'Qidonsága az összelorrottság a munkásosztállyal, a dolgozók tömegeivel azért a kommunista lapok mindig minden körülmények között helyet adnak hasábjaikon a dolgozók hangiának, a dolgozók leveleinek. A fa- elnyomás idején, a föld alatt, Biokban készült párttagjaink is meg- "^lálták az utat a dolgozók tömegei- 2®* és a dolgozók megtalálták az utat rendőrkopók egész tálkájától itldö. ykl lapjukhoz. Pártunk illegális lap- Jái, a „Kommunista“, a „Dolgozók dpi a“, g p tízéves femnállását ünneplő “Zabad Nép, ifjúsági szövetségünk Apja. a7 ifjú Proletár, rendszeresen ’ozö bek munkás- és parasztieveleket &z elnyomatás legnehezebb éveiben is.

~~ Továbbfejlődött a munkás- és Razosztlevelezés a felszabadulás ufón. A ,tóve> vő mozgalom fejlődésének babonás ösatönzö erőt adott a Központi «zetásóg 1950 február 10-i ü ése, Rá- osf elvtárs nagy beszéde pártunk tö- _ Cókancsolatainak erősítéséről, a ?J%b(iSli demokrácia, a kritika »"'s A>kritika fejlesztéséről. A levelező- «•ágálom fejlődéséről, jelentőségének «•Vt-kedéséröl tanúskodik az egyes J^fkesztősógekbe érkező levelek ^őgnövekedett száma is. A Szabad tPhez 1950-ben összesen 27.408 le tea érkezett. 1951-ben nyolcezerrel ,”’0, 35,408 Megyei pártlapjainkhoz 4-1; júliusában 2500, 1951 jú'iusában 1^7? - 1951 decemberében 4937 levél Közöttük az ÉszaíkmagyarorszAg- p ’• a szolnokmegyei Néplapnál és a ustmegvei Nérujságnál a leijjelentö hb a fejlődés.

’ic a levelező-mozgalom feliendülésének nem egyedüli mértéke ez a számszerű emelkedés. Ennél is jelentősebb a levelek tartalmában, szerepében beállott változás, a levelezők munkájában beállott változás. Ma már a szerkesztőségbe érkező ieve'ek zömét állandó levelezők írják, akik szinte hivatásuknak érzik hogy ’apjukat tudósítsák munkahelyük, környezetük eseményeiről, eredményeiről és gondjairól. Olyan emberek a mi levelezőink, kik az egész nép, az egész ország szemével nézik munkahelyük, környezetük kérdéseit, akik leveleikkel js küzdenek azért, hogy a he-yi eredmények országos eTedmé- nyekké nőjjenek, hogy fejlődésünk minden akadályát és akadályozóját eredményesen gyűrjük le. Olyan emberek a mi levelezőink, akik teljesen átérzik, mit jelent az, hogy ez az ország a dolgozó nép hazája, akik magúit; is a gazda szemével nézik üzemüket, falujukat az egész országot, olyan emberek, akik együttélnek és éreznek a dolgozók tömegűivel, jól ismerik azok gondjait és örömeit, s minderről állandóan lie'.lt ismeretesen harcosan és szeretettel tájékoztatják lapjukat.

Betten Oszkár elvtárs a továbbiakban a évelezőmozgaiom jelentőségéről beszélt. Elmondotta, hogy a mi levelezőink egyre inkább rendszeres munkatársaivá válnak a lapjainknak és ez is jelzi mennyire a nép sajtója a mi sajtónk.

A munkás- és paraszllevelezők mozgalma — folytatta — és ez a kon. íerencja is — ragyogó bizonyítéka annak. hogv Magyarországon szent dolog a dolgozó nép szabadsága, szent dolog a szólás- és sajtószabadság. A mi munkás- és paraszt-levelező mozgalmunk egyik nagyszerű bizonyítéka annak, milyen farizeus képmutatás a kapitalista országokban a szólásszabadságról, sajtószabadságról beszélni,-Igaz. a kapitalista lopok szerkesztőségeinek is vannak leveVzői — mondotta Betten elvtárs és felolvasott egy „levelet“, amely a „Life“ c. amerikai folyóirat egyik számában jelent meg.

Minthogy Eden angol külügyminiszternek cfiya.n kis bajusza van, mint Acheson amerikai külügyminiszternek, az a kérdés, hogy ennek ;i csinos kis bajusznak a7 ötlete Londonból, vagy Washingtonból származik-e — teszi fel a kérdést a Life „leve’ezője“. És a Lop válaazol: Valószínűleg Achesonó az elsőség, aki négv évvel idősebb.

Az ilyen Eden-bajuszkákkal nevel az imperialista sajtó bárgyú és embert« en zsoldosokat a koreai frontra, ilyesmivel nevel üresagyú. becsületet nem ismerő sztrájktörőket és chicagói gengsztereket.

— A mi levelezőink munkája úgy különbözik a Lile féle levelezőkétől, mint a tűz a víztől, fényes nappal a

sötét éjszakától.

— Sok nagyszerű kezdeményezés született már levelezőink munkája, levelei nyomán. Az elvtársiak tudjak, hogy a Hődcr-mozgainiat Rődcr Béla elvtársnak egy levele indította el. Az egész ország ismeri ma már Szemén Erzsi traktoroslány nevét. An. nak idején a Szabad Nép egyik levele, zöje, Kovács István hívta fel rá a figyelmet és a Szabad Népben meg je lent egy írás Szeműn Erzsiről, aki zubogó esőben levétette köpenyét, hogy a traktort, az ország vagyonát védje.

— A szerkesztőségekbe mindennap tucatjával és százával érkeznek olyan levetek, amelyek életünk és építőniun- kánk kisebb nagyobb hibáira, hiányosságaira figyelmeztetnek.

Betten elvtárs példákkal igazolta, bogy ezeknek a leveleknek a lelkiismeretes kivizsgálása nagyon komoly- eredményeket hoz, fejlődésünk, épitő- munkánk komoly- emelője. Fekete Mihály, a Szabad Nép levelezője megírta, tiogv Bugacmonostoron a József Aliin tszcs feloszlóban van, a Csoport komoly hibái miatt egymásután lép- neki ki a tagok. A levél nyomán indított vizsgásait kiderítette,' hogy a csoport elnöke és a pártszervezet titkára kiskirályoskodtiak, ez vezetett a csoport züllésére. A kiskirályok levői, tó síi fordulatot hozott a csoport fejlődésében.

Órákon át lehetne sorolni azokat a példákat, amelyek mutatják, bogy a mi levelezőink jószomü, kritikus, né pünk, hazánk ügyét forrón «?, - relé» emberek, akik nemesek igyekeznek. Imiiéin nagyon komoly eredmén.iy el

igyekeznek segíteni a szocializmus épí tését. Ezért szereti levelezőinket a dolgozó nép, ezért gyűlöli őket az ellenség, megkísérli, hogy fenyegetésekkel riassza el a levelezőt, megkísérli üldözni, munkahelyéről kitúrni közvé lemén vünk bátor parancsnokait.

— Persze nem áll mindenki egye. nes kapcsolatban az amerikai imperialistákká,', aki a bírálatot elfojtja, levelezőinket üldözi. Sok esetben egyes helyi vezetők hiúsága, sértődöttsége, önteltsége vezet a levelezők üldözéséhez, a bírálat elfojtásához. De a hiúság, a sértődöttség, az önteltség nem éppen szocialista tulajdonságuk.

— Országosan ismert lett Magonv Istvánnak, a Szabad Nép tömörkényi [kirasztlevelezőjének esete. Magonv elvtárs leveleiben leleplezte a község vezető állásaiba beférközöl't ellenséges elemeket. Az ellenség Magonv elv társ elten hatalmas hajszát indított. Kizárulták a pártból, a földművesszö- vetkezeiből. Rágalmazták, fenyegették. Ma Magonv elvtárs itt iil közöttünk, párttagsági könyvét visszakapta. s azok a funkcionáriusok, akik tűrték az ellenség garázdálkodásait, komoly párt büntet est kaptak.

— Még egy esetet. Láng Lajos elv. társ, a miskolci MÁV igazgatóság dolgozója, a Népszava és az Északmn- gyarország levelezője, a Népszavának írt levelében felhívta a figyelmet arra, hogy a miskolci MÁV igazgatóságon vezető állásban iil cgv volt nyilas vészbírósági tag. Az igazgatóság pártszervezete és a vasútpolitikai osztály Láng elvtársat kezdie vizsgáig»!, ni, majd alaptalan vádak alapján kizárták a pártból. Láng elvtárs nemrégiben résztvett levelezőink borsod- megyei konferenciáján. Büszkén mutált« fel visszakapott pártkönyvét: A párt megvédte öt, niegtorota a rajta esett sérelmet. Láng evtárs a konferencián azt mondta: „A múltban az a közmondás járta: Mondj igazat, betörik a fejed. Az én esetein bioznvit- jii, hogy ma már ez máskép ran."

— igen, máskép van. Ideig-óráig érvényesülhet az ellenség keze vagy befolyása a levelezőknek, bírálóknak üldözésében. De a párt előbb vagy utóbb felderíti az igazságot és meg érdemelt büntetéssel fogja sújtani azokat, akik nagyszerű katonáit, a becsületes munkás- és purasztlevelező- ket üldözik. A mi nagy Pártunk Politikai Bizottsága szeptemberben fog. lalkozoU a munkás- és parasztleveie- ző mozgalom helyzetével — mondotta ezután. A Politikai Bizottság határozatot hozott, amelyben hangsúlyozza: ,_A levelezők népi mozgalma pártunk és népköztársaságunk belső demokrír tizmurának sarkalatos pontja, a dolgozók legszélesebb rétegeit közvetlenül bevonja a párt és az államvezetés, az ellenőrzés munkájába, megteremtve a bírálni és önbírálat tömegméretű ki bontakozásánuk alapjait. Ezért minden olyan törekvés, amely a levelezők üldözésére, leveleik cenzúrázására irányú! — pártcilenes és a népi demo kratikus rendszer elírni megnyilvánu lás.“ A Political Bizottság ülésén nagy szeretettel beszélt a munkás- és pa- rasztlevelezők munkájáról a mi drága Rákosi elvtársitok. Nagyon nyomatékosan hangsúlyozta, hogy szerkesztő ségeinknek, pártszerveinknek, á Járni szerveinknek minden erővel ki keli áilniok azok mellett, akiket bírálatuk, levelezömiinkájuk miatt üldöznek, s nem elég megvédeni a levelezőket az üldözéstől, hanem teljes erkölcsi és anyagi elégtételt kell adnunk nekik, s keményen meg kell torolni az üldözést, a bírálat elfojtásának minden esetét.

A továbbiakban a munkás- és pn- rasztlevelezők jogait és kötelességeit fog!«!tll össze Beilen elvtárs. Elmondotta. hogy a levelezőt nem választják és nem jelölik ki. Senkinek sincs jogában előírni, hogy a levelező mi röl írjon és miről ne írjon. Nem akadályozhatja meg senki abban, hogy bármelyik lapunk' szerkesztőségébe ír jón. A szerkesztőségek sérthetetlen joga. hogy azzal a dolgozóval tartsa, nak eveiezői kapcsolatot, akivel akar mik.

Ez azonban nagy felelősségei ró a levelezőre is, a szerkesztőségekre is. A Levelezőnek féltő gonddal kell megszerkesztenie leveleit, gondoskodnia ami', hogy annak minden adata helytálló legyen.

— A levelezőm k a legjobb lel kiír ni' rete szerint kell levelét megírnia, de ugyanakkor tisztában kell lennie azzal, hogy amikor ö levelet ir n szerkesztő

segbe, már nem magánlevelet ir. a közvélemény iv’máera és ezért helyes ha levélírás l éit te-- '.k dvlgozótár sóival, páriszeri.t itiew k tagiamul,

igyekezik tényleg környezetének, dől- | kaposoSataú-kat a do bozok ioraegeive- gozótársarnak vé lemén vét, hangulatát, egvre jobban isiaeirit awriv minden

örömét és panaszait közvetíteni a szer kesztőséghez.

— A levelezők — folytatta Belien

elvtárs — támaszkodjanak a pártszervezetekre és azok vezetőségeire. Forduljanak hozzájuk liMiácsért, beszeljék meg velük probémiiil.-t. Es apart szervezetek támogassák, karolják fel munkájuk nagy erőforrását, a levelezők mozgalmát. Támogassák diné támogassák agyon. Engedjék szé lesen érvényese ni a levelezők saját hangját, meglátásait. Tanácsaikkal szó esítaék ki a levelezők látókörét, ne akarják szőkébb korlátok közé szorítani.

— A szerkesztőségek kötelessége, hogy a maguk részéről is a legalapo s-ahban ellenőrizzék a levelek tartalmát. A levelek köz ése elölt győződjenek meg arról, hogy az azokban foglallak helytállóak, hogy a levél tartalmáért olvasóik előtt az egész nép előtt vállalhatják a felelősséget.

— A »zerkeMctőségek feladata, hogy gondosan tanulmányozzanak minden egyes levelet kii'őn-külön és taiui'má- nvozzák a leveleket összesesükben is.

— A szerkesztőségekhez — mondott ta —naponta sokezer levél érkezik, és természetesen nem lehet távolról som az összes, vagy a legtöbb levele' közöni. De a lapoknak nem szabad beérniük azzal, hogy számszerűen elég levelet közölnek, hanem úgy keil dolgozniok, hogy a legjobb, a legjelén tősebb, a legjellemzőbb leveleket közöljék, úgy kell dolgozniuk, hogy szó repedjenek a lapukban a nem közölt levelek is, merítsenek azokból a szerkesztőségek cikkeikhez, írásaikhoz, az egész lap megszerkesztéséhez.

Ezután Botion elv társ a levelezők neveléséről beszélt. A levelezők nevelésének formái az ank^|ok értekez- 'letck, egyéni beszélgetések a levelezőkkel — mondotta. — Sztálin elv- társ a levelezők neveléséről a következőket mondja: „A ,munkás, és falusi levelezőket természetesen meg kell tanítani az újságírás-technika ’lé-mi nílniir -ii-i'tr ’ De nőin ‘-z -i og- tontosabb. A legfontosabb az. bogy a munkás- és falusi levelezőit munká- iuk folyamán tanuljanak és neveljék ki magukban az aktív társadalmi munkásnak és újságírónak azt az érzékét, amely nélkül levelező nem tudja teljesíteni küldetését és amely nem növelhető k>; a tanításnak a szó technikai értelmében vett mesterséges módszereivel.“

— Azt hiszem, nemcsak a Szabid Nép munkatársai és leveé.zői. hanem egész sajtónk munkatársai és levelezői mély meghatottsággal olvadták Rákosi elvtárs meleghangú üdvözletét a jubiláló Szabad Néphez. Ez a legnagyobb kitüntetés is jele annak, milyen nagv megbecsülés övezi a mi sajtónkat.

— Abban a megbecsülésben, amelyet a mi sajtónk kivívott, nagy szerepe van annak. hogy lapjaink, a munkás-, a paraszt- és értelmiségi le. célozok ecgíteégével elmélyítették

problémáját, rajta tartják kezüket a dolgozó nép ütőerén, ismerik azoknak örömeit és gondjait.

— Doigozz&n-ak levelezőink abban o büszke tudatban, hogv mumkájukn» -számit - n-i’.nn-káuOfSfZ,-! >aui.a mi do’- gozó népünk, számát >á « ni »agy, szeretett pártunt- dolgozzanak abban a büszke tiidalban. hogy nvrmlkájukist szerető gondoskodással figyeli u mi drága Rákosi elvtársunk

* '

A Better elv társ beszámoló j,a után wrvr>do«t vir-íhan fo'szólalit Vidákn- vics Károly vájár, a pécsvidákj bányászok üdvözletét tolmácsolta. Elmondotta, hogy a múltban, a Horibv- rendrfzer idején nem egy széf kén vérét vesztette az. aki bírálni, kritizál-él merte a bányába,, ura kodó állapotokat. ővele is megtörtént 'ez. Ezfütáo elmondotta hogyan leit a felszabadit, lás után levelező.

— Amikor írtam a Szabad Népnek egy pár levelet — mondotta. -- a válaszokból megértettem, mi a leve erőnek a kötelessége. Mi olyanok v.i gyünk, mint az ország szeme, meg kell látnunk minden hibát, hiányos, ságot és nem elég csak meglátnunk, hanem gondolkodnunk kell azon i-, hogyan kell azt a hibát megszüntetni. JSényásztárs-aim nevében azt kvá- nom — mondotta végül. — végezzen ez az értekciiel olyan munkát, nmclv- n-ek nyomán feliv-s-üh tí-itk és túh v- jesíthetjük Rákosi ejv'ár«nak fóti felajánlásainkat.

Kiliiiilclésc li

A Népliöztár»»siig Elnöki Tanáé.-» a magyar népi demokrácia érdekében a sajtóleveíerés terén végzett értékes munkájuk elismeréséül .Magonv ti. István egyénileg dolgozó parasztnál* (Tömörkény), Gerván József segéd, munkásnak (Láng gépgyár), Bertalan József bányásznak (Tatabánya), Gáspár Istvánnénak, az. orosházi „Vörös Csillag tszcs“ tagjának, Bácz Imrének, a Duna Cipőgyár dolgozójának, Orsz.ágh It. András vájártanulónak (Somsálybánya), Móroez Jánosnak, az orosházi ..Dózsa'* tsz, tagjának és Knz- gonyl Sándor hadnagy, volt bányásznak a Magyar Népköztársasági Érdemérem ez.ii.vt fokozatát. Kulcsár B»_ lint méhésznek (göiüilői mchteny«*sz- lési intézet). Orbán Károly konviia- vezetönek (Ásotllialnii állami gazdaság). Magyarnvits Antal gyári munkásnak (esztergomi szerszámgépgyár). Cso-tó Gézának, a turkevei „Vörös Csillag“ tsz t'agjnn'ak, G. Tóth Jánosunk, a nagykamarás! „Magyar-Kőmáli Barálsúg“ tszcs tagjának, Kerekes János mezőgazdasági munkásnak, a kun- hegyes! község tanács dolgozójának, Tóth Béla sztahánovista kovácsnak (diósgyőri gépgyár), Varga Gézának, a budapesti szerelő vállalat dolgozójának. Gaál Zsigmondiiak. a biharnie. gyei „December 21“ tsz, tagjának, id. Kapusi Józsefnek, a mosoaszenijánosi „Előre“ tsz tagjának és Baán Géza tizedesnek, a Magyar Népköztársasági Erdrmérrm bronz fokozatát adományozta.

D magyar kormány visszautasítja a Títo-kormány hazugságokon alapuló zsarolási kísérletét

A küílügyrainisztérium tájékoztatási főosztálya közli:

A jugoszláv külügyminisztérium január Tő-én jegyzéket juttatott el a belgrádi magyar követséghez, amelyben Suhotica környékén állttólag magyar részről történt határsértés ki. agyait meséjét adja elő. Erre a jegyzékre a belgáról magyar követség február 2 án az alábbi választ adta:

„Az illetékes magyar hatóságok beható vizsgálata alapján megállapítást nyert, hogy a jugoszláv jegyzéknek az az állttá.-», hogy ükVJ január lió 2<)-án 14.35 li kőr 9.5 km-re Subolica. ló! ék-re az 117-c.s határkőnél átlö- vésrk történtek jugoszláv területre, »melyek folytán egy jugoszláv határ, őr megsebesült volna, nem felel meg a valóságnak. A magyar határszakasz e részén a jegyzékben megjelölt napon semmiféle áttörés, vagy lövöldözés nem fordult elő. Megállapítást nyert az i.s, hogy Suhotiea-nál nines 117-es határkő. Áz a határkő a Tisza partján van. Szeged alatt. Megállapítást nyert, hogy az állítólagos liatár- ipcldcns hírét, amelyet n belgrádi rádió január 22.én. mini a Slobodna Vojvodina c. lap értesülését közölt, ugyanez a rádió még 22-én vissza is vonla.

A magyar kormány e tények nlap ján a leghatározottabban visszautasítja a jugoszláv jegyzék célzatos és

légbőlkapolt állításait, valamint a jugoszláv kormányunk azt az átláls/ő próbálkozását, hogy a magyar kormánytól egy kiagyalt határim-iden.s segítségévet kártérítés címén pénzt zsaroljon ki.

Ami a fenti jugoszláv jegyzéknek a Mura folyó magyar szigetére vonatkozó jegyzését illett, a magyar kor. many számára érthetetlen, hogyan térhet vissza a jugoszláv kormány erre a kérdésre, azok ntán, Hogy a budapesti jugoszláv ügyvivőnek az 19:12. évi határmegállapító bizottság három jugoszláv tug.jának eredeli aláírásával ellátott hivatalos térképvázlatokba és egyéb anyagokba való betekintés útján 1952 január 18-án személyesen módja volt meggyőződni arról, hogy ■ sző- bnnforgó sziget minden kétséget kF /.áróao magyar terület és hogy ne ezzel szemben hangoztatott jugoszláv állítások teljesen alaptalanok. A magyar kormány ezzel a kérdést Tégleg tisztázottnak tekinti és felhívja » jugoszláv kormány figyelmét arra, hogy a magyar kormány a Mura fo. Ivó magyar szigetére jugoszláv részről lörtént provokációs, fegyveres he liatoiás körülményei kivizsgálására és a tettesek példás megliiinletésére vonatkozó követelésének a jugoszláv kormány inindezideig nem tett <-le- get.“

A földművelésügyi miniszter közleménye

A földművelésügyi miniszter közli, hogy ’a tavas*! munkákra való tekin- íettel a?, idén is március 10-ig engc- dr'vezi nz új termelőszövetkezetek es es»,.„ütik ;i aikiiiásiiit.

Ezért az eddig alakuló termelő,sző. vetkezetek és csoportok engedélyére se iránti kérelmüket, az alakulási

jegyzőkönyvvel együtt legkésőbb március !0-'g juttassák el a földművelés- ügyi minisztériumba.

r