Dunántúli Napló, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-21 / 43. szám
1952 FEBRUAR 21 v n PT. Ó A komlói bánvában meg kell szüntetni a termelé-t gátló akadályokat, több goodot kell fordítani a takarékosságra, a biztonságra ^ A Dunántúli Napló levelező-brigádjának tapasztalatai a komlói bányában A Dunántúli Napló levelezőinek portyáin brigádja: Illés Károly, Ferenc-» knai bán yam enter, Tavasz Lajos, (alván aknai csapatvezető vájár. Ölnek Imre, András aknai csapaitvezelö vájár, Mesterfahd Gyula l|>arl rovatvezető és Kiss János Kossuthaknai vájár taposílalntal alapján író «lóit az alábbi cikk. A komlói bányára, a komlói bányászokra nagy feladatok várnak öt éves tervünk döntő évében. A jelen, légi széntermelést ezévben meg kell háromszorozni és emellett elő kel készülni arra, hogy szocialista épí lésünk büszkeségének, a Szlálin Vas- mű-nek elegendő szenet tudjanak biztosítani. A komlói bányászok ezért harcolnak most, amikor ltákosi elv- társ születésnapjának tiszteletére tett vállalásaik megvalósításával mindig több széniét lérmeinek, fokozzák az elővájási, feltárási munkák ütemét. , Hibák rannok a műszaki Jeheieleft hon Hétfőn reggel elsőnek a huszas, majd a huszonegyes fejtési csapatra látogattunk eL Már az ulon szembetűnt a sok feleslegesen felhalmozott faanyag, melyek rendszerinl a használat után a kiszá-'Htás helyett a vágatokban feküdlek a sínek mekett. A huszas csapat felső bejáratától hosszú út vezetett a fejtésig, melyei háton csúzva kellett megtenni. A fej tés csapatvezetője, Kusz János eiv- társ elmondotta, hogy a jelenlegi kő rülmények között csak nehezen tudják tervüket teljesíteni. A fejtésben nagy a nyomás, a szá Iftó sávban ahoC a csúzdák is el vannak helyezve — ennek következtében nagyon nehéz a szállítás. Ezt a fejtést a hét végén már megszüntetik és éppen ezért helytelen, hogy még minJig mulasztanak, amely a nyomást sok kai jobban növeli. Ezt mutatták a fejlés összetöredezett ácsolalai is. Hasonló a helyzet a 21-es csapat nál' is. ök a tfrnií’ést ezen a műszakon negyed tizenegykor kezdték meg, addig a fejtés biztosításával, csiízdaépítéssel foglalkoztak. .Nagyon nehezen, körülményesen ment ez a munka. A munkaidő 480 percének teljes kihasználása, a szállítás zavartatan. ságánalt biztosítása nagyban függ a fae'.lálástól. Ez pedig a 20—21 es csapatoknál nincs biztosítva. A két fejtés bejárata olyan rossz állapot ban van, hogy az a termelést, a dolgozókat akadályozza a munkában és nem felel meg a biztonság követelményeinek sem Kapronczai elvtárs, a íxontmester elmondta, hogy nincs biztosíték arra sem, hogy az új kijárat addigra elkészül, mire a régi „összemegy“. A műszaki vezetők. Rajnai, Petkó, Kovács Lajos elvtársak Is tudják ezt és nem kis részben az ö szervezetlen munkájukon imiltk, hogy a fejtésben nagyim sok termelési akadály van. A fejtésben folyó munkáért elsősor ban azonban a frontmester a felelős. Kapronczai elvtárs nehezen akarta megérteni, hogy a fejtés az ő gond jára van bízva, ő felel a termelésért, a csapat tagjainak biztonságáért, zavartalan munkájáért. Ehhez azonban az kell, hogy ismerje a felsőbb mű. szaki vezetők intézkedéseit, hogy azok ne irányítsanak a feje fc'e'l. Még szombaton úgy beszélték meg, hogy vasárnap a 21 es csapaton el végzik az előkészületeket a hétfői terme'öműszakra. A. frontmester. Kap ro-nczai elvtárs úgy is indult a munkahelyére, mint ahol minden rendben van, csak termelni kell. Meglepődött, amikor a fejtésbe ért. A c-siizdákat széjjeldohálva, a pilléreket egy sávval beljebb, a düntöguritót lütömődve találta. Pedig úgy mondták neki, hogy minden rendben van. Hiába kapkod >tt ekkor már, a termelés helyett elő szőr fát kertelt adni, majd csúzdá kát átépíteni, a biztosítást elvégezni Negyedtizenegy lett, mire az első fejtőkalapács megindult. Az ilyen esetek elkeriihetök, ha a csapatvezetők előre tudják, mi vár rájuik a fejtésben, ha felkészülnek erre a munkára. A munkaidő Isi használásáról Kifelé jövet a 21-es csapatról, a kijáratban találkoztunk Jakab mun katárssal, aki ezen a napon a fahtr- dáshoz lett osztva. 1934-ben került először a bányába és azóta doCgozik ott. Egy háromméteres fenyőfán fekve mondla el: „Ha holnap is ide ősz tanak, nem jövök el műszakra“. Az ilyen hangulat hamar terjed -a bá nyában és kihatással van a munkát !- gvfcif-mre is. Nagyobb gondot kellene fordítani a 20—21-es csapataikon. de a bánva többi részén is a takart kossá gra. Az egyik legdrágább energia a sört lett levegő lépten .nyomon, a csővezetékek rossz összeillesztése miatt felhasználatlanul szökik el. A huszas csapaton megkérdeztük Kakas László vájárt, miért fúj a levegő a tömlőből? — „Azért, mert rossz“ — válaszolta, de annyit már nem tett, hógy szóljon a csapaton tartózkodó lakatosnak, hogy javítsa meg. A kél csapatot összekötő csapásnál a csővezeték volt a rossz és a kiáramló levegő úgv felkeverte a szénport, hogy a motorkezelő majd megfult benne. Lehetne fgy csóróidi még so-k-sok példát, ami azt mulatja, nagyobb gon dot kell fordítani a takarékosságra is. A esi'letöltés, amint megfigyeltük, megfelelő. Azonban ez nein elegendő. Arra is figyelni kell, hogy a csilié két rendesen kiürítsék, ne maradjon a fenekükön 50—60 kiló szén vagy esetleg szemét. 4 legfőbb érték az ember Portyázásunk alatt többször meglepetésünkre tapasztattuk, hogy a komlói bányában írem sok figyelmet fordítanak a biztonságra sem. A vasúti sinek közé fektetett Moíl- ácsolatok könnyen tehetnek a balese lek okozói. Az egyes csapati fejtés feljárójánál egy „döglött“ csúzda feküdt. Fejszével és csákánnyal kezükben a fejtésbe igyekvő bányászoktól meg is kérdeztük, nem-e nehéz igv félmászni a fejtésbe. Azt felelték: „Ha nem tenne itt, sokkal könnyebb lenne“. Miért nem teszik akkor félre — két embernek még öt percnyi munkájába sem kerülne! (Folytatása következik) így született meg a drávacsepelyiek fe hívása Néhány nappal ezelőtt Drávapalko.! Szinte mindannyluk gondolatát nyán járt Drávacsepelyről Horváth mondta ki. Olyan Mihá’y elvtárs, a termelőszövetkezet egyik növénytermesztési brigádveze- töje. Már éppen indult hazafelé, amikor szirénához hasonló bugást hallott. — Mi ez? elkes Diöv-mel ioqadták e! 3 iavasía’át. hogy Kálmán József kipirulva újabb javaslatot tett hogy beszéljenek az . , . . ,, egész tagsággal még aznap este. Mir,™ «; - kérdezlc, «* e^ik vei helyeslésre talált ez a javaslata palkonyai dolgozo parasztot. Az e.ko. K indulni uéMaltt ho^y ériemoru t arccal adta meg a választ : |sf a t . az est ü Sröl. De < papokban írig odaátról . Horváth Mihály megállítana. aSrTÄÄÄl -»í i mennie* és az UDB-dsok aki, otthon1 22'* találnak, elhajtják de fizetést, meg kenyeret, azt aztán nem látnak ... Matty községben az MNDSZ asszonyok lelkfe's’édéssel készü nek Rákosi elvtárs 60. születésnapjára. Györkő Ferencné felajánlotta, hogy Rákosi elvtárs születésnapjának tiszteletére 100 százalékra teljesíti tojásbeadási kötelezettségét. — Felajánlását 350 százalékra már ‘ellesi tette. Jó pé dáját követte főbb MN DSZ-tag, köztük Talász Józeeíné is, aki telajánlotta, hogy március 9-lg 100 százalékra teljesíti a tojás- és ba- romfibeadási kötelezettségét. Most kultúrműsorral is készíi'nek Rákosi elvtárs születésnapjára és feL aján ották, hogy 20 tagból álló MN DSZ szervezetüket 40 tagra növelik a becsületes dolgozó asszonyok bevonásával. A szovjet segítségnek és példamutatásnak köszönhető a kátolyi termelőszövetkezet jó eredménye * A Baranya déli részében fekvő ki« falunkban, Kátolyban nagv események vannak kialakulóban. Azelőtt senk: sem hallott rólu:*k, de nem is volt mit hallani. Dolgoztunk, küszködtünk nyomorúságban éltünk, mint a többi do’gozó. A felszabadulás után a mi életuna is megváltozó bt. A mii kis fa link ban efős termelőes'.övelkezel működik. Van mozink kulfúrházunk, kultúr csoportunk, délszláv iskolánk, falunk mellett megy az autóbusz, s nrndezl a nagy Szovjetuniónak, Sztálin elv társnak és a Magyar Dolgozók Párt jén-ak köszönhetjük. A mi December 21-ről elnevezett termelőszövetkezetünket három évvel ezelőtt alakítottuk. Ma 862 katasztrá Us hold föld erülettel rendelkezik. ld"i termésünk kitűnő volt. Az állatállomány is lényegesen megszaporodott s ma a termelőszövetkezetnek már 22 lova 81 tehene és 116 sertése van. Február elseje óta az állatállomány a baromfiállománnyal lényegesen ftl- sz-.oorodott. A szövetkezet tagjai el határozták, hogy kük: anyagi képes sógéhez mérten, a szövetkezetnek há rom-négy darab baromfit ad A sző vetkezeti tagok világosan látják, hogy államunkkal szemben kötelezettségeik is vannak. Ha az egyén lcg gazdálkodó parasztok tudnak az államnak barom fit beszolgáltatni ök. a szövetkezeti tagok sem maradhatnak le mögöttük. A baromfitelep létesítése azonban nemcsak a termelőszövetkezet anyaggyarapodásának eszköze. A kátolyi szövetkezeti tagok nem a szobában és a kancsó mellett tö’tik az idejüket, hanem új, modern baromfiólakat épí lenek. Ez évben felépül a 100 tehén befogadódéra alkalmas modem is'álló is. Az építkezést a tagok a saját ere lükből végzik. Az építés-i anyag nagy részét a romos gazdasági épületek bontásából kapják. A tagok elhatározták, hogy juh állományuk egyrészét átadják a termelőszövetkezetnek. Ezért juhiból építése is szükségessé vált. Ennyi épít kezeshez természetesen nem elég a romépületekből nyert anyag. Téglaégefőt kellett létesítenök. A téglái új módszerrel égetik úgy ahogy azt Kaszapovics elvtárs a Szovjetunió kolhozaiban látta. A termelőszövetkezet olyan gépet szerzett, amely népi 800—1000 téglát készít. Igaz. hogy ilyen géppel a Szovjetunióban 20 000- téglát vetnek naponként. A tagok azt remélik, hogy jövőre ők is megközeii tik ezt az eredményt. A háromszori fejest november elsején vezették be a szovjet mezőgazdasági küldöttek tanácsa ra. A Fácán nevű tehén például, amely azt megelőzően 13 liter tejet adott, a háromszori fejes bevezetése után már 19 és fél litert ad naponta. Az ívka azelőtt négy és fél liter te jet adott, most pedig 11 és fél litert fejnek tőle. Egyforma takarmányozás mellett a tíz tehén korább) hetven literes teihozama 103 literre eme ke deli. A háromszori fejősnek az az elő nye is megvan, hogy így megállapít ható, melyik tehénnél növelhető a tej hozam. Ezek közül a tehenek közül választjuk ki azután a tenyészállatokat. Ez évben a termelőszövetkezet a mesterséges borjúnevelésre is rátér. Az e célra szolgáló gépeket meg is szerezte. Ezzel a módszerrel sokkal kevesebb tejjel erősebb borjakat lehet nevelni A tejről leszedik a tejszínt és amellett hogy a borjak fejlődnek, a tejszínt külön hasznosítani tudják. M ndezek azt bizonyítják, hogy a szövetkezei dolgozói jól ellátják tennivalókat. Ezt bzonyítja többek kö zött az is, hogy Horváth Antal és csa ládja 415 munkaegységet rzerzell és ezért kepeit 14 és fél mázsa búzát- hat mázsa árpát, 43 mázsa kukoricát és sok egyéb terményt természetben s mellette még több, mint 3.000 forintot. Többen is vaunak, akik hasonló ered ményt értek el: például Mufics Milán, Máthé András, Müller János. A szövetkezeti tagok nem csupán szorgalmasan dolgoznak de szórakoznak is. A termelőszövelke zetnek kultúrcsoportja is van, mely nemrégiben tért vissza húsz napos körútjáról. A kultúrcsoport meglátogatta az apróbb délszláv falvakat, ahol még nem ismerték népi zenén két és tárcáinkat, egyben elmondták szövetkezetünk eredményeit. Most új út előtt állanak. Meglátogatják majd Mohácsot, Versendet, Battonyát és más községeket. Legfőbb vágyuk, hogy a Sztálin elvtársról elnevezett Sztálin városban mutassák be saját kultúrája kát. Témán Mária tanítónő. Micsoda élet/ HogYan segíthet- nénk rajtuk — ismételte Horváth elvtárs és másnap e mondta a csoportiro dában is a többieknek, miközben 2 terme ési tervet M sittéit. — Olyan tervet készítünk, hogy még jobb eredményeket érjünk el, így segítünk rajtuk... — szólt a tsz-elnök, abbahagyva pár percre a számolást, De aztán tovább folytatta, — • Búzából tavaiy nyolc mázsás volt az átlagtermés mennyit termelünk az idén? — Tizénkétmázsás át’agot — döntöttek az igazgatósági tagok. Zabból a tavalyi hét mázsa 60 kiló helyett 9 mázsás átlagtermésben állapodtak meg. Hozzátéve, hogy keresztbeve léssel vetik a tavaszi kalászosokat is. — Kukoricából 20 mázsás volt tavaly az át ag. Az idén 25 — mondta az elnök A növénytermesztési bri gádvezetök azonban közbeszóltak. — Pótbeporzást végzünk, ötször is kapáljuk, meglesz a 30 mázsás átlag. Horváth Mihály bátran vállalta brigádja nevében burgonyából a ta vaiyi 70 mázsás terméssé' szemben a 85 mázsás termésátlagot, hiszen már megbeszélték, hogy fészkes műt rá gyázással és többszöri kapálással érik el ezt a jó eredményt. — Megmutatom én Tilowak -. ekkor ötlött eszébe — ha ilyen jó eredményt érünk el, elsők lesnünk az idén is az egész országban. — A töb biek is fe figyeltek szavaira, hiszen Horváth Mihályt jó munkájáról, jó javaslatairól ismerik a faluban. A kötelezettség tíz százalékkal több a tavalyinál, de a termelési terv szerint az idén jobbak a lehetőségek, úgy, hogy a terméseredmény több. mint tíz százalékkal, emelkedik. Ezt számít, gatták az intézőbizottság tagjai, miközben megszületett a gondolat Kálmán Józsefnek, a csoport egyik legfiatalabb tagjának a fejében: — Hívjuk versenyre az egész megyét, hogy elsők tegyünk a kötele zeitség teljesítésébent évi munkákra. 54 éves vagyok, de... — All az alku — mondta Kálmán evtárs és egv kézfogással megkötötték a párosversenyszerzódést. Még alict esteledett, már gyülekeztek a csoporttagok a kultúrházba. Bertalan Istvánná a csoport párttit- kára is ott beszélgetett és feí-felnézett a vörös sc’.y^mzászlóra, amit, mint az „Országos begyűjtési versenyben első község" kaptak. — Ezt a zászlót továbbra is megtartjuk — mondta a zász óra nézve Varga Sándor brigádvezető. — Bármennyit is vállal Horváth Mihály brigádja, lelő7Zük őket. A mi brigádunk termel többet... • Mikor m^nVeTifődött a ovii és a csoportelnök elvtárs ismertette a tavalyi terméseredményt és hogyan szárnyalják azt túl ami annyit je- lent, hogy időben jóval túl tudják teljesíteni a begyűjtési tervet is. — Most. hogy elsőségünk biztos le. gyen, az intézőbizottság javasolta, hívjuk versenyre megyénk minden- községét a kötelezettség teljesítésében. Amikor befejezte, egyszerre hét- nyolc kar lendült a levegőbe. Szót kértek. Egymás után tették a le kés felajánlásokat. — Hogy több legyen a termés, már most elkezdjük u trágya kihordását és a termelési tervbe vett termésátlagokat túlszárnyaljuk az agrotechnika legújabb vívmányainak és módszereinek használatával — mondta a Petőfi brigád vezetője. Majd Halász József szólalt fel: — A háromszori fejés bevezetésével c napi nem egész ötven lite- . rés át’agról 60 literre emeljük a le- jési átlagot. Utánuk a sertésgondozók következtek: — Jó takármányelőkész!léssel, a sertések gondos rendbentarlásával tú- Ivrsra készen lesznek a hízók kötelezettségünk teljesítésére. A sok ilyen lelkes vállalásból — amit alig győzött feljegyezni a cs<v port könyvelője. — született meg Drávacsepely dolgozóinak felhívása. Tíz község csatlakozott a lírávacseoe yiek latlíívásáiioz Csak egy napja, hogy sajtónkban megjelent a drávacsepe yi dolgozó parasztok versenyfelhívása megyéink minden községéti ez, termelőcsoportjához és egyénileg dolgozó parasztjához, máris hatalmas visszhangra talált. Községek és dolgozó parasztok csatlakoznak lelkesen a fe'híváshoz, hogy határidő előtt teljesítik beadási tervüket. * Pécsudvardról az alábbi szövegű levelet kapta szerkesztőségünk: ,.Mf, Pécsudvard délszláv község dolgozói is azt akarjuk, hogy községünk é'enjáró legyen a beadásban és mindenben, ami a szocializmus építé sét elősegíti. Ezért csatlakozunk Drávacsepely község tel' 'vasához és vál. latjuk, hogy szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs születésnapjának tiszteletére 1952. félév/ állatbeadási kötelezettségünket százszdzalékon felül teljesítjük. Községünkből Horváth Mihály 150. Horváth Márk 270 százalékra teljesítette első félévi vágómarhabmdúsál. Kuli Mihály terményíe’vásárló pedig hátráltatója a begyűjtésnek, aki etje. ketézte azt a terményt, amivel a dől. gozó parasztok beadásukat teljesítették. De bízunk, hogy ebben az évben, községünk elsőnek teljesíti beadási kötelezettségét a délszláv községek közül.“ * Így írnak a má'cmiak: „ötéves tervünk sikeres befejezésének érdekében mi. máloml dolgozó parasztok is csatlakozunk a drávacsepelyiek felhívásához. Vállaljuk, hogy 1952. évi tojás és baromfi negyedévi tervünket és vágómarhából félévi tervünket — Rákosi elvtárs születésnapjára száz százaékra telje, sítjük. Minden mezőgazdasági munkát a határidő előtt öt nappal befejezünk és március 8-ra elsőnegyedévl adónkat is százszázalékra kifizetjük* * Lelkesen csatlakoztak a felhíváshoz: Kovácshlda, Szőkéd, Kémes, Harkány, Bisse, Diósviszló, Márta és Te. rehegy dolgozo parasztjai is. „Az egész fa'u dolgozó népe betépett a termelőszövetkezetbe41 NáCun'k, Alsószentmárton délszláv községben két termelőcsoport műkő. dőtt: egy önálló térni előszövetkezet és egy egyes típusú csoport. Az egyes típusú csojvort tagjait csak nagyon ne hezen tudtuk a közös munkára rávezetni, mert a kulákok, Bosnyák Mihály demokräciaellenes plébános vezetésével állandóan rágalmaztak a tér melöszóvetkezetet és az egyes tipusú tszcs tagok között a közös munka el. len agitáltak. A plébános „úr“ az ősz folyamán Erdősmecskére távozott. Eltávozása után-azonban még sokáig eljárt a fa tuba és uszította a dolgozókat. Mióta azonban végleg eltűnt a faluból, a dolgozók viszonya a közös gazdálkodáshoz sokat változott. Délszláv do“ gozóink meggyőződlek az önálló tér meló-szövetkezet fölényéről és most már az egész falu dolgozó népe be. lépett a termelőszövetkezetbe. Február 12 én gyűlési tartottunk, ahol a régi és új tagoknak ismertettük az alapszabályzatot, a házláj' gazdálkodást, az állatok beadását és a tavaszi vetéshez a vetömagszükséa- letet. Megbeszéltük a tavaszi munka beindítását is. Majd az e’nöík elv társ javaslatára vitára bocsátottunk minden egyes új belépőt, kérdéseket intéztünk hozzájuk, hogy meggyőződésből léptek-e be. Utána Lukics Pál, az egyes típusú tszcs volt elnöke a terme őszövefke- zet vezetőségének és tagságának megköszönte. Iioav befogadják az egyes típusú csoport tagjait a fejlettebb *.cr melöszövetkezethe, amelynek területe most 1000 holdra nőtt. Jakabovles István párllitkár A bicsérdi termelőszövetkezet tagjai kollektív munkával készítették el a termelési tervet A bios-érdi termelőszövetkezeti csoport vezetősége nagy munkában van, a termelési tervüket készítik. Most, amikor az 1952.es évi tervünket ké sziljük, amelyben az egész vezetőség kiveszi a részéi, most l'átjuk. hogy mennyi hiányosság voll n midi gazdasági évben. Az előbbi üzenitervek hiányossága az volt, hogy nem tárták fe azokat a belső erőforrásokat, amelyek a csoport fej^sztésél elő segíthették volna, éu 1902 es üzem. terv elkészítésében az alapvető Hibákat ki kell javítani és el keli érni, hogy a terv elkészítése után munkánkban javulás mutatkozzon. Valamennyien látjuk, hogy milyen nagy jelentősége van az éves termelési terv elkészítésének, természetesen igyekeznünk kell, hogy tervünket majd be is tartsuk. Farkas Anna levelez 4. _
