Dunántúli Napló, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-03 / 28. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ ViLÁO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl — \ MAI SZAMBÁN: A megyei tanács megtárgyalta az 1951, éri munka ered­ményeit, és hiányosságait és megállapította azokat a fel­adatokat, amelyek 1952, évben a tanácsok előtt állnak (2. o.) — Megkezdődött a magyar sajtó í. országos kooferea. ciája (3. o.) — A magyar kormány visszautasítja a Tifo-kor- riány hazugságokon alapuló zsarolást kísérletét (3, o.) — Lá­togatás Komlón (4. o.) — A szocialista városban (5. o.l — Járási pártbizottságaink, alapszervezeteink, tanácsaink se­gítsék az élenjáró állattenyésztési módszerek elterjesztését V__ _____________________________________________-J IX . ÉVFOLYAM, 28. SZÁM ARA $Q FILl.Ett ______________________________________VASÁRNAP, 1952 FEBRUAR 3 Jó termelési terv készítésével szövetkezeteink megerősödéséért Versenyben Rákosi elvtárs születésnapjának íre^tmneplesére — a negyedévi terv teljesíléséért A termelőszövetkezeti gazdasá­gok megszilárdításában évről.évre Nagyobb szerepe van az éver. terme­lési tervnek, amelyben termelőszö­vetkezeteink tagsága tervet készít a növénytermelés és állattenyésztés terén előttük álló termelési felada. tokra. A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak 1951. évi decemberi országos ta­nácskozása és az 1952. január 20-i Wegyei tanácskozása a termelési terv jó készítésére hívja fel a ter­melőszövetkezeteket és gépállomá­sokat. Minden termelőszövetkezetben, valamint a gépállomásokon gondo­san ítéli elkészíteni az éves terme­lési tervet és annak végrehajtására Mozgósítani a termelőszövetkezetek összes tagjait, továbbá a gépállo­mások minden dolgozóját. A tern legyen a gazdálkodás alap- törvénye, és a terv teljesítése le. Syen kötelező minden termelőszö- Vetkezeti tagra, minden gépőMo- Ma'sj dolgozóra egyaránt. Az 1951. évi tapasztalatok bizo. °yítják, hogyha rosszul készülnek a termelési terveki súlyos kiha­tássá] vannak a termelőszövetkezet gazdálkodására. Ezt elsősorban szö- J’etkezeteink tagsága érezte legi ob. Lan. de ezen túlmenően éreztette Niaét egész mezőgazdaságunk fej­ődésében is. A múlt év tervkészítésénél hiba v?'t az, hogy szövetkezeteink ter- az elnökök lebecsülték és nem '°álalkoztak vele eléggé, így a tér. !’eket lényegében a járási mezőgaz- JMsági osztályok és gépállomáson evő szakemberek végezték és készl­etek el. . Ennek következtében a gyakor­itól elszakadtak, és sok helyen ,,t Porosodtak a szövetkezet iró­niában, szekrény tetején- De hibát ^vettek el a megyei és járási me­zőgazdasági osztályok is, mert bű. patikusán, mechanikusan szab- tlu a tervfeladatokat, nem vet- * . figyelembe termelőszövetkeze- Sl?k adottságait. li tgy aZ üzemterv öszeállításánál „’lYclmen kívül hagyták az egyes l melyek munkaigényéi, és azt, i azok munkacsúcsai lehetőleg ‘HPobozö időre essenek, t^em hango’ták össze ■> tervkészí- rt. során a gépi munkák tervét a ^Pállomás tervével, valamint a i f.JfMvytermelési tervet az állatte- ^"ssztési tervvel. Hiba volt az is ^ tervfeladatok kiszabásánál, hogv [|7'eSy csoport részére pl. 20—25 elff n°vóny termesztését irányozták jgy megakadályozták, hogy ter- ^ oszövetkezeteink kiterjedtebb r‘ékben alkalmazzák a gépállo- *°k segítségével azokat a nagy- módszereket, amelyek a műn­ket szervezését és minőségét, ezen sej^tül termésátlagok emelését hUrk*4 Emellett szövetkezete­det ^ nem hontották fel a terve- hu‘ A brigád és kampánytervek a Ya azt eredményezte, hogy sem ták f '°zók, de a vezetők sem tud- j'mérni az előttük álló felada. 'rán -j következtében az l6n és a munka is tervszerűt­I ^olt, « ttipo7 fordult elő, hogy egyes ter- taün°,szövetkezeteknél, amikor a k0n , meg kellett volna kezdeni, kor tanakodtak, hogy hol és mi­Énn ienek­-> e?ért az 1952. évi tervké. düs>ak~, ezket a hibákat ki kell 4 , , oolni. Felvetődik tehát annak elnö^ ■ se’ ^otív szövetkezeteink Mit ín i 3 forvkészítés munkájában is a2:r, ar>ak fő kérdésnek. Először hW.hogy ne becsüljék le a terv- i(/nij„es mi'nkúiát azzal, hogy azt °9ii .'sz!ratív feladatnak tekintsék. MáSCj a könyvelő feladata. I S0Qo7(Ar > tony L zSc-ri Itt c miinh, ÍA U egészfirTn?!!Zk'od,anak a ia2ság zq/q íg.v a terv a tagság aka- ®z. Éppen ezért az egyes tervrészek elkészülte után csoport- értekezleteken vitassák meg. Az értekezleten olyképpen vitassák a tervet, hogy a tagság adjon ötlete, két és javaslatokat a tervek telje­sítéséhez. Ezeknek a csoportérte­kezleteknek a megtartásánál ne fe. ledkezzenek meg a termelőszövet­kezettel szimpatizáló, de kívülálló dolgozó parasztokból. Hívják meg őket a csoportértekezletre, hogy lássák, milyen komolyan foglalko­zik a termelőszövetkezet az előttük álló feladatokkal és mennyire más. ként, mint az elmúlt esztendőben. Harmadszor pedig a tervet a gép. állomással legszorosabb összhang­ban kell kidolgozni. Ezek mellett az állattenyésztés tervezésénél központi kérdésként kezeljék szövetkezeteink főleg szarvasmarha, sertés és baromfite. lepek kialakítását. Ezen keresztül tudják biztosítani az állam iránti kötelezettségük maradéktalan telje­sítését és a szövetkezet, valamint a szabadpiac szükségleteit. A terv törvény, aminek végrehajtásáért a termelőszövetkezet elnöke, a gép­állomás vezetője felelős. Azt kell látni, hogy a jól elkészített terv a termelőszövetkezetek vezetésének, munkafegyelem megszilárdításának is hatalmas fegyvere. Az Í952, évi éves termelési terv néhány fontos kérdésben különbözik az 1951. évi tervtől. Egyik ilyen fontos dolog, hogy most előre, egész esztendőre megtervezik a munkaegység rá­fordítást. A másik, az állam iránti kötelezettségek teljesítését is az 1952. évi tervben meg kell ter­vezni, A jól elkészített éves termelési terv még nem minden, még nem biz­tosíték arra, hogy valóban tudjunk az 1951-es állapotokon változtatni. A terv végrehajtásának akkor van meg a biztosítéka, ha minden egyes termelőszövetkezeti tag. min­den egyes gépállomási dolgozó tud­ja, hogy mi esik rá a terv teljesí­tésében, mi az ő feladata. Éppen ezért a terv elkészítése után döntő a terv brigádokra, munkacsapatok- ra és egyénekre való felbontása. Az országos tanácskozás felhívása részletesen beszél a premizálás úi rendszeréről. A jutalmazás most már a terv teljesítéséhez van köt­ve. Éppen ezért minden egyes bri­gádnak előre látnia kell éves fel­adatát. Előre lássa azt, hogy ha feladatát teljesíti, akkor mi lesz az ő egyéni jövedelme, illetve meg­keresse azokat az eszközöket és módszereket, amelyekkel a túltel ie. sítését biztosítja és a* felhívásban előírt jutalmak megszerzését el­érje. A termelési terv elkészítését ösz- sze kell kapcsolnunk a brigád és munkacsapatok szervezésével és kialakításával is. A jóváhagyott termelési tervet azonnal fel kell bontani kampányokra, brigád és munkacsapatokra. Ezen túlmenően egyénekre is. Ezzel elérjük majd, hogy kialakuljanak a magas jöve­delmezőségű, magas hozamú, pél­dás termelőszövetkezeti gazdasá­gok, továbbá azt, hogy állandóan emelkedjék a szövetkezeti tagság életszínvonala, és ezzel együtt minden téren példát mutassanak a szocialista társasgazd álkod is maga. sabbrendűségérői az egyénileg gaz­dálkodók előtt. A termelési tervek jó elkészítésé- vei és megszervezésével el fogják érni, hoév szövetkezeti gazdasá­guk tovább erősödjön, ezzel újabb csapást mérnejc a szocialista fejlő­désünk minden ellenségére, falun a kulákságra. Tovább erősítik bé­kénk ügyét és az egyéni'es gazdái, kodó parasztok nagy számban lép­nek majd a felemelkedés útiát ie- lentő szocialista társasgazdálkodós útjára. Balázs Géza MTVB. Mezg. oszt. terv. csop. vez. Vállalás Rákosi elvtárs születésnapjára j Szeretett vezérünk, Rákosi elvtársi Lelkesen készül az egész ország becsületesen dolgozó népe Rákosi elv. társ 60. születésnapjának megünnep­lésére. Mi nagyon kis ér vagyunk a szocializmust építő ország gazdasági vérkeringésében, de mégis a legna­gyobb szeretettel és hálával nyújtjuk át szocialista munkafela janlásurikal. 1. Az 1952. évi I. negyedévi tervün­ket, melyet az előző évi átlaghoz vi­szonyítva 50 százalékkal emeltünk, két nappal előbb, március 29-re befe­jezzük. 2. 100 százalékos tervszerűséggel fogunk dolgozni, 3. Az anyagtakarékosság terén vál­laljuk, hogy a szerszámainkhoz szük­séges anyagoknál az első negyedévben A Sopiana gépgyár dolgozói is ter­melésük emelésével készülnek Rákosi elvtárs 60. szület ésnapjára. Szocia­lista kötelezettségvállalást tettek, hogy az első negyedévi árutermelési tervüket öt százalékkal túlteljesítik. Vállalták, hogy a muliév negyedik negyedévéhez viszonyítva a meleg- üzemi selejtjüket 5.6 százalékról 5.3 százalékra csökkentik. Az első ne­gyedévben előirt egy főre eső érté­ket egy százalékkal, a 100 forintra eső termelési értéket ugyancsak egy százalékkal túlteljesítik. A munkafe­gyelem megszilárdítása érdekében a 5000 forintot takarítunk meg, ötvözött acélból. 4. Munkafegyelem területén az 1951. évi negyedik negyedévi 27 igazolatlan műszak inul tisztást 50 százalékkal csők kentjük. Kérjük Rákosi elvtársai, hogy ve­gye felajánlásunkat azzal a szeretet­tel, méllyé'., mi azt meglettük. Vezes­sen bennünket harcos elszántsággal és bölcs előrelátásával a béke megvé­déséért, a szocializmus mielőbbi meg­valósulásáért vívott harcunkban. Arthoffer Antii Iné párttitkár Gárdosi Aladároé üB .elnök Matakovics János igazgató gyár művezetői a Deák-mozgalom ke­retén belül felajánlják, hogy a hiány­zást 30 százalékkal, a későnjövők számát 50 százalékkal 'csökkentik az első negyedév végére. Az anyagtakarékosság vonalán vál­lalták, hulladékanyagok felhasználá­sával az első negyedévben 15.000 fo­rintot takarítanak meg. A szerszám- felújítás terén 1.500 forint megtaka­rítására tettek vállalást. Felajánlást teltek még a minőségi munka, a szak­mai képzés, műszaki feltételek bizto­sítása és a Nazkirova-mozgalom ki­szélesítésére. Loy-mozgalom Ferenc-aknán Garamvöígyi János elvtárs körletvezető főaknász is csat­lakozott a Loy-mozgaCotnhoz. Garam- völgyi elvtárs a „Termelj ma többet, mint tegnap“ mozgalom segítségével az eddiginél még fokozottabb harcot indít körletében a termelékenység nö­veléséért, a több szénérl. t Vállalta, hogy Rákosi elvtárs 60, születésnapjá­nak a tiszteletére terven felül 1060 csille szenet fognak termelni. Január 1-től 10-ig 150 csillével, 10-től 20-ig 250 csibévé)! és így fokozottan mindig többet. Garamvölgyi elvtárs ennek érdeké­ben munkáját úgy szervezi, hogy a csapatokat állandóan ellássák kellő anyaggal. Személyesen foglalkozik a Táncos-fejtés dolgozóivá', segít nekik a munkában és ennek eredményeként — annak ellenére, hogy a csapal mun­kahelye vizet kapott — a Loy-mozga- !om keretén belül a negyven csillés termelésüket 60 csillére emelték. A többiek példá jára a Liska-csapat do - gozói is megfogadták, hogy a 75 csil. lés termelésüket a munka jobb meg­szervezésével 105 csillére emelik. Bék József Bányaipari Dolgozók Szakszer­vezete Területi Bizottság. Mi, a Ferenc-aknai faadók megbe­széltük, hogy csatlakozunk a Loy- tnozgalomhoz. Mindennap több fái szállítunk n termelő műn Ica so k n a ?>. hogy ők is több szenet tudjanak tér- ‘ítélni a népgazdaságunknak. A mun­kafegyelem terén is meg mindig van­nak hiányosságok, de mindent elkö­vetünk, hogy ezen a téren a felvilá­gosító munkával, minnél szebb er ed­ményeket tudjunk elérni. DÉNES ISTVÁN Ferenc-aknai vájár. A pécsi osztálymérnökség III. szá; mú pályamesteri szakasz Vörös Csil­lag brigádjának do gozói örömmel vették tudomásul!, a január 30-i Sza. bad Népben megjelent Loy Árpád, alberttelepi sztahanovista frontmester „Termel ma többet, mint tegnap“ cí­mű felhívását. Ehhez a mozgalomhoz mi is csatlakozunk és felhívjuk a pé­csi igazgatóság, valamint az ország összes pályafenntartási dolgozó bri­gádjait, hogy csatlakozzanak Loy Ár­pád kezdeményezéséhez. Úgy érezzük, hogy a több szénterme'éssel kapcso latiban nekünk, pályafenntartási dől gozóknak is többet kell termelnünk ma, mint tegnap. Hogy a többterme­lést le tudjuk bonyolítani, ehhez jó. forgalombiztos vasúti pályára van szükség. Mi, Vörös Csillag brigád dolgozói a „Terme'j ma többet, mint tegnap“ mozgalom megvalósítása érdekében vállaljuk, hogy a kommunista tízperc­ben, a munka megkezdése előtt a bri­gád minden tagjával megbeszéljük az aznapi feladatokat. Biztosítjuk a fel­adatok végrehajtásához szükséges esz közöket. A pécsi oszlálymérnökség mű­szaki vezetője, vona'tisztviselöi, a Hl. szakasz pályamesterei is csatlakoztak a felhíváshoz és mindent elkövetnek, hogy a Vörös Csillag brigád munká­ját segítsék. Termeljelek több szenei A becsületes, hazáját szerető dől gozóknak még mindig fülükbe cseng Rákosi levlárs nem is oly rég elhang­zott beszéde. Különösképpen megra­gadta figyelmünket az a mondása, hogy az 1952.es tervünk döntő je en- lőségü, ötéves tervünk sikeres teljesí­tésében. Mi^ dohánygyári dolgozók sokszor gondolunk derék bányászainkra és örömmel vettük tudomásul, hogy ba­nyáink dolgozóira is mély hatást gya korolt a mindnyájunk által forrón szereteti Rákosi elvtárs szava. Na­gyobb lelkesedéssel fogtunk mi is a munkához, amikor láttuk, hogy bá­nyászaink 120—130 százalékra teljesí­tették napi terveiket. Valamennyien jól tudjuk, hogy az éltető erő egyik legnagyobb forrása a szén. melye* nektek, becsületes bányászoknak sok nehézséget leküzdve kell a föld gyom. iából hazánk és népünk felvirágozta­tása céljából a felszínre emelni Ez­úton közöljük veletek, hogy szociális ta hazánk felépítésében a mi üze­münk dolgozói is segítségetekre siet­nek, termelésük emelésével. Január 1 tői 30-ig dön'ő tervévünk első hónapjában t06.8 százalékra teljes! tettük havi tervünket. Elértük régi vágyunkat, mert ismét elnyertük a büszke és megtiszteltető éiüzem cí­met. Eddigi szép eredményeinket nagy­részben köszönhetjük kitartó, szorgal­mas munkátoknak. A pécsvidéki bányászok már sok csatát nyertek eddigi harcaikban. Ezért bátran bízunk további harc- edzett, kommunista magatartásukban, a termelés terén is. Előre hát ötéves tervünk sikeréért, békeharcunk győ­zelméért, termeljetek az eddiginél is töbh szenet. Elvtársi üdvözlettel: a Dohánygyár dolgozói Munkamódszerátadás Az őszi forgalom legjobb dolgozója címért folytatott versenyben országos viszonylatban a szertármunkások kö zött az első lett a pécsi szertár dol­gozója, Balogh Farkas István sztahá- novisla. Balogh elvtárs elmondja, hogy amíg Táiraba János kanizsai szertár­munkás munkamódszerét nem vette át, addig hihetetlennek tűnt fel neki Támba János kiváló eredménye sót nem egy esetben azt mondta, hogy ilyen eredményt lehetetlen elérni. — De amikor Támba János munka módszerét elsajátítottam — mondja Balogh etvtárs — magas is új fogá­sokra jöttem rá. Korábban a kirakás közben topogtam, ezzel is időt vesz tettem, míg most az új módszerre! nem teszek lépéseket a kocsiban, ha­nem a test fordulatával balról és jobb ró! a lapáttal a darabosszenet alulról, míg a porszenet felülről veszem fei. De ezt még megelőzően a kocsi ki­rakását azzal kezdem meg, hogy az ajtóhoz illesztett hidat teszünk, « így a kinyitott ajtón belülről való tolás­sal körifbelűl 3—4 tonna szenet kito­lok. Ezután kezdem meg a lapátolást, az előbb említettek szerint. Amikor már körülbelül 20—30 centiméter ma­gasan van csak a szén, azt már csak alulról pucolással szórom ki. A apátot az alsó karomnak , a feísft lábszárhoz való szorításával tolom a szénbe és félfordulattal a lábhelyzet, megváltoztatása nélkül szóróm ki. A tapasztalatcseréig csak 210—220 szá­zalékot tudtam e’érni, de a legna gvobb erőfeszítéssé!, míg most 280— 300 között, sőt ezt is meghaladva 305 és 310 százalékot is elértem, kü­lönböző szénfajták kirakásánál. Mun. kamódszeret most adom át Kovács Géza elvtársnak. Ezt ajánlottam fel Rákosi e'vtárs születésnapjára. Kiváló ie'jesítményem után kapott fizetésem­mel meg vagyok elégedve. A mnlt ha vi keresetem is 1150 forint volt. Balogh elvtárs. mint párttag, nép­nevelő is jó munkát végez. A fegye­lem terén a brigádjában lazaság, ké sós vagy igazolatlan mulasztás még nem történt. Az őszi forgalomhoz ha­son-óan, kiváló eredményt akar elérni a téli forgalom biztosítása érdekében is és erre neveti, buzdítja a mellette dolgozókat is. Várnai László levelező. Takarékosság Építőiparunk egyik legfontosabb nyersanyaga a deszka. Az ország­ban folyó építkezésekhez igen sok­ra van szükség. A deszka nagyré­sze külföldről kerül hozzánk, állk- mnnknak igen sok pénzt kell érte adni. Ezért az építésügyi minisztérium felhívta az építőmunkások figyel­mét a fokozott anyngtakarékosság- ra és rendelte a deszka többszöri felhasználását. Az ácsmunkások ma­gukévé tették a felhívást és külön­böző munkahelyeken komoly össze­geket takarítanak meg. A meszes hármas építkezésen az ácsok negy­venhétezer forint megtakarítást ér­lek el, a deszka gazdaságos felhasz­nálásával. A négyes számú építke­zésen december végéig 83.944 forin tot takarítottak meg. Ezen az össze­gen húrom családi házat lehetne felépíteni. A vállalat a közeli na­pokban oszt ki 5000 forint jutalmat azok között, akik a megtakarítás­ban résztvettek. Horváth János 73/1. ácstelep dolgozója.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom