Dunántúli Napló, 1952. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-09 / 33. szám

m mmt i 4, .■ r Levvleirtk nyomában A boksái Előre Istcs becsu’efes dongóiéira vár az a fe'adat, hogy fele'ősségre vonják a munkát jeieiöt'enül végző Somogy* István csoportelnökölt és eltávolítsák a tomboló munkát végző Temess Ferencet }rA mtmka hátráltatója KSvi József. ! nap lóherét (fényért) mennek gyüj-lból, ahogy Kövi Józsefet is ki akarja KÉT LEVÉL — KÉT VILÁG ’Ahelyett, hoyy a csoportban még térti, mert könnyen meg eredhet egy hátralévő munka befejezését segítené nagyobb eső, amely tönkreteszi az ál. elő már kora reggel fogja a fejszét iátok takarmányát. — Másnap reggel és ballag az erdőre fát vágni1 írta szerkesztőségiünknek Somogyi István, a baksaii Előre tszcs elnöke. A levélben bírálná akart Somogyi István, „más szemében meglátta a szálltát, de magáéban a gerendát sem.“ Ugyanis a bírálata visszafele sült el, mert kiderült hogy Somogyi István az, aki miaitt Kövi Józsefnek össze is jöttek a csoportiroda udvará­ban és már indu tak a munkába, mi­kor Somogyi utánuk szalasztotta egyik fiát, hogy ne gyűjteni menjenek, ha­nem kapálni. .Hallgattak“ Somogyira, tnivei ő a csoporté-nők. Mindenki el­ment haza kapáért és „elfelejtettek“ visszajönni. A fejetlenségnek, szervezetlenség­ez erdőre kell járni fát vágni, hogy nek és az elnök kapkodó, bizonytalan az Előre csoport több, mint felének nincs munkája. A levelét arra akar­ta felhasználni Somogyi József, hogy megszrilárdithassa helyzetét — azon­ban kiderült az igazi helyzet, kiderült, mi akadályozza a csoport fejlődésót. * Somogyi István helyesen Irta leve­lében, hogy Kövi Józsiéi kora reggel ^fogja a fejszét és elmegy fát vágni ez erdőbe. Somogyi azonban „e'teted- kezett“ arról, hogy a csoport tagjai­nak fele már a nyár óta nem jár dol- #omj meri Somogyi „nem tudott ne­kik munkát adni. Sofirooyi rém szervezte hm a mnnW Vájjon Kövi József felelős azért is, hogy Somogyi, mint a szövetkezet el­>nöke, csak egy-két este ment el a van de aat sem; hogv a csoportnak brigvklvezető és munikacsapatvezetói > mennyi van. Mikor Erdősi György j megbeszélésre? A brigád és munika­dobni, mert megmondta az igazat. Er­dősi György, mikor már nem bírta tovább nézni a felelőtlenséget, a sok kárt önként kilépett a csoportból So, mogyi István csoportelnök most, pénz­táros is lett, a raktárkulcsot is hordja a. zsebében. Koittivs a őrmester a tinyveiű A csoport tagjai a tszcs gazdasági helyzetét nem ismerik, mert Somogyi István novemberben számo t be utol­jára. A könyvelőnél is hiába akarnák munkájának az ett az eredmenye,. egné2ni hány rnázsa kukoricája, hogy 50 hold kukoricát egyszer sein búzája termett a csoportnak, mert a kapáltak meg, így siWsra kenuit, j könyvelő - Temesi Ferenc még sem- Tiz ho.d fényért elégettek 60 ho.d pe-i mU sem frt könyvbe. Ezen nem is dtg kint rothadt a tö.don mert nem iehet csodálkozni, mert Temesinek vo.t, aki boglyába rakja és behordja. Juhász János egyes típusú csoport- tag így vélekedik a III. típusú tszcs- röl: „Ártéri nem lépünk mi be a hár­mas típusúba, mert oyan vezetője van, aki csak kárt csinál a csoport­nak! Itt már nem egy-két százasról van szó... Többezer forinttal káro­sultak a csoporttagok!“ A csGper e i ö nsi von a pénz ár és raMériií'cs is De mit számít ez Somogyinak?! Azt sem tudja, hogy neki mennyi pénze csapatvezetők ezért egyedül beszélték meg a másnapi munkát és nem egy­szer fordu t elő, hogy amit a brigád és a munkacsapatvezetők megbeszéltek, annak Somogyi ellene volt Egyik es­te példáui úgy határoztak, hogy más­nem érdeke, hogy jó munkát végez­zem a csoportban. Temesi jutási őr­mester volt, aki legjobban szeretnéa csoportot szétzülleszteni. Aknamun­kájához felhasznál minden eszközt, amivel ártani tud a csoportnak. Végit elvtArs, a párttitkár jól tudta, hogy Temesi Ferenc horthysta őr­mester volt, de nem igyekezett eltá­volítani a csoportból, inkább még könyvelőnek állították be, ahol leg­jobban híd ártani, bomlasztó munkát végezni. Sürgősen rendet kell teremteni a baksai E őre tszcs-ben. A becsülete- volt a pénztáros, ö sem tudta, van-e Isen" dolgozó tagokra vár az a feladat egyáltalán a szövetkezetnek pénze, ^-^segre vonjak a munkáját mart nem látott belőle soha. Erdősi fe‘e*flLelm- végző Somogyi István György a hiányosságok miatt szólni nem mert. Azt próbálná meg valaki hogy fe szólal az elnök hanyag mun­kája ellen, azonnal kidobná a csoport­csoportelnököt és eltávolítsák a cso­portból Temesi Ferenc horthysta őr­mestert, Llpóczki József lizemnégy milliomos termelőszövetkezet működik Baranya megyében Megyénkben két évvel ezelőtt niitt két szálat hagyunk és elve­tt? r.«k mi»;™*,™, gezzük a pótbeporzást is. Az idén még csak egy milliomos termelő szövetkezet működött, a majsi Tán csics. A tsz tagjai a Szovjetunió­ban járt parasztküldöttek tapaszta­latait felhasználva egy év alatt négyszeresére növelték állatállomá nyukat. A betakarított gazdag tér Vmés pedig lehetővé tette, hogy még abban az évben többszázezer fo­rintos költséggel korszerű istálló­kat. ólakat és egyéb gazdasági épü­leteket létesítsenek. Az elmúlt évben a milliomos termelőszövetkezetek száma gyarapodott megyénkben. Ma már 14 tsz működik, amelyek közös vagyona meghaladja az egymitlió forintot. A reménypusztai Uj Élet tagjai­tok például csak a kertészet közel 500 000 forintot jövedelmezett. A 3« holdas kertészetet, amelyet a mull évben 200.000 forintos beruházással továbbfejlesztetlek, úgy tervezik, o tavasszal még tíz holddal kibővítik. A hólvi árnád termelnszövetke- j set 1950 ben fSlmilliö forinttal zár­ta évvégi zárszámadását. Szorgal más munkájukkal a tsz tagjai az­óta csaknem háromszorosára nö­velték a szövetkezet vagyonát. A tagok egy-egy munkaegységre 5.20 kiló búzát, 2.80 kiiiló árpát, nyolc kiló kukoricát, 40 deka cukrot. 12.68 forintot és még sok mást kap­tak. A jő eredményt a bólyi Árpád tsz tagjai ágy érték el, hogy bátran alkalmazták a szovjet agrotechnikai tapasztalatokat. 30 holdon szovjet módszer szerint négyzetesen vetették el a kukori eát és minden tövön egy-egy szálat hagytak. Másik tíz holdas parcellá­jukon amit ugyancsak négyzetesen vetettek, két kukoricaszál maradt meg mindenütt. A kukoricatáblá­kat egész éven át egyformán mű­velték és mindig ugyanabban az időben. A tízholdas parcellán pót­beporzást is alkalmaztak. A kísér­let nemvárí eredményt hozott. Az esryszálasan vetett kukoricaföldrő1 33 mázsás átlagtermést takarítoltak be az'ősszel, a két szálas, mesterségesen be­porzóit kukorica pedig 43 má­zsás termést hozott holdankint, a közönségesen vetett kukorica 2« mázsás átlagtermésével szemben. A bólyi Árpád tsz tagjai a múlt- évi begyűjtési tervüket példamuta­tóan teljesítették. — Az idén az új begyűjtési ren­delet szerint mi is viszünk kukori­cát a begvüjtőhelyre — mondotta Sáp Nándor tsz tag. - Ezért már most elhatcároztuk- hogy túlteljesít­jük kukorieabeadási kotelezettso giinkej. Tervbevettük, hogy tavasz, szál mind a nyolcvan holdon neev aolescn vetjük a kukoricát, minde­még jobb termést akarunk elérni és éppen ezért már most felkészülünk rá. Termelőszövetkezeteink jó ered­ményei láttán egyre több dol­gozó paraszt lép be a tszcs-be. \z utóbbi hónapokban megyénk termelőcsoporítagjainak száma több mint félezer új belépővel szaporo­dott. A vasút dolüTirói jobbminoségű szenet várnak a bányászoktól A vasutas dolgozók munkájának sikere, melyet a téli forgalom za­vartalan lebonyolításával az első negyedévi tervük teljesítéséért foly­tatnak, nagyban függ a szén minő­ségétől is. Január ni oltsa napján a MÁV igazagtó-ság műszaki dolgo­zói megvizsgálták a pécsi fűtőház szénkészletét és megállapították, hogy keverési lehetőség a csekélv szénkészletre való tekintettel nincs, éppen ezért az érkező szenet kell felhasználni tekintet nélkül annak minőségére, fűtőértékére és jel­lemző tulajdonságaira. így aztán rendszeriint az történik, hogy az egyik nap tiszta por kötős/énnel. a másik nap alacsony ffitőértékr és nagy salaktartalmú barnaszén­nel, majd pedig magasabb fűtőér­tékű és kevesebb salaktartalmú mo­sott Pécs-szabolesi szénnel kényte­lenek a MÁV dolgozói mozdonyai­kat fűteni. Ennek következtében csökken a mozdony teljesítőképessége. Ha a szén minősége romlik, növekszik n salaktartalom és kevesebb lesz a fűtőérték. Ez végül egyes mozdo­nyok teljes üzemképtelenségéhez vezet. A gyors- és személyvonatoknál a szénkeveréket úgy kell megválasz­tani, hogy annak salaktartalma 15—25 százalék, fűtőértéke pedig 4-—15000 kalória között mozogjon, mert a menetrendek menetlartama és a tartózkodások ennek alapján vannak meghatározva. Ezzel szem­ben a jelenlegi legjobb szénkeve­rékek salaktartalma is túllépi a 50—40 százalékot, míg fűtőértéke mindig a 4000 kalória alatt marad Tgy a Pécs-szabolcsi mosott, apró és durvaszrnek jelenleg körülbelül 25, a mosatlan porszenek (SSK) pe­dig 30—35 százaléka pala, föld, sa­lak. íigvhoerv a korábbi t.50—1.3* egyenértékűek helyeit ma már csak t.35—1.00 egyenértékűek A palán tusén haf almos károkat olt őrs népgazdaságunknak, köztük a vasút dolgozóinak is. Akadályozza mun­kájukat az 500 kilométeres és 2.000 tonnás mozgalmuk sikeres meg­valósításában. Éppen ezért me­gyénk bányáiban az eddiginél sók kalta nagyobb harcot kell folytatni á minőségi termelés megjavító sáért. Hogy milyen hatalmasak ezen a téren a feladatok, azt vilá­gosan megmutatja a pécsújhegyi versenyirodában lévő statisztikai kimutatás is. A MESZHART-aknák január hónapban 23.63 százalékos i ki fatartalmú szenet szállítottak o szénmosóba. Ez annyit jelent, hogy ■i MESZHART bányászok január hónapban 30.000 tonna palát tér m eltek ki. A minőségi termelés kü lönösen rossz a szabolcsi bánya­kerületben, ahol a szén palatartal­ma 37.41 százalék. A pécsbánya- telepi bányászok szenében némi javulás mutatkozik, de ezzel az eredménnyel sem elégedhetünk meg. A vasutas dolgozók, de nép­gazdaságunk is az eddiginél jobb- min óségö és több szenei vár ezután bányászainktól, hogy ötéves ter­vünk döntő évét sikerrel meg tud­juk valósítani. Két levél érkezett a napokban szer koszt ősegünkbe. Egyiket Magyarorszá­gon írták, a másik külföldről jött. és a címzett egy sároki dolgízó paraszt, juttatta el szerkesztőségünkhöz. Ezen a második, idegenből jött levélen ju goszláv bélyeg kéklik, jugoszláv pe cast feiketéíik. A levél soraiból pe- d.k a jugoszláv nép gyásza, szomorú sága árad. így szól a levél és nem kell bővebb magyarázat, hogy miért „pusztulnak el“ a levél íróinak disznai, hogy miért volt , gyönge" a termés, hogy m ért esznek odaát a dolgozók kukoricske- nyékét. Tito és banditái fosztogatják a népet, elviszik a lakosság utolsó falat élelmét, utolsó szem terményét is. B:zony, nem egy jugoszláv dolgoz.ó vágyik ami szabad, szűp hazánkba, arra a boldog, békés életre, melyet mi élünk. Udvarácz Márk. átai délszláv leve lezőik arról számol be levelében, hogy Ata község délszláv dolgozói szabadságuk, egyenjogúságuk, béké­jük megvédése, sa.cializmusunk épí­tésé érdekében hogyan teljesítik ocadá- ei kötelességüket. !ú ffk / /!'*W ■OA gro -ít JzoJurmc z* ^ ~t/Z,e!L sveXtAeA ÓA'fX&vnÁ’ „Szeretett testvér és sógor! — írják odaátról. — Kívánom, hogy e pár sor írásom a legjobb egészségben találjon benneteket. A legjobb névnapot kí­vánjuk mindannyian. Egészségünk van. csak az a baj, hogy öreg'-k vagyunk. Továbbá írod, hogy finom disznót öltök. Bizony, én is szeretnék elmenni megnézni benneteket. Bizony, mi nem ölhettünk nagyokai mert elpusztullak Bizony, termésünk is gyönge volt. ke nyerünk kukorica, de nem tehetünk róla. Ezzel isten veletek és velünk > anyád és nénid. ' ,,Ata község délszláv dolgozói meg értették a begyűjtés fontosságát, írja Udvarácz Márk — és éppen ezért ncgy lendülettel kezdődött meg az idei begyűjtés. Sok olyan dolgozó paraszt van, aki baromfi- és tojásbeadását, már 100 százalékra teljesítette. Elsősorban ki kell emelnem özvegy Ritlinger Jó­zsefnél T0 éves öregasszonyt, aki to­jásbeadási kötelességét 200 százalékra teljesítette. Standovar Karoly. Udva­rácz György 100 százalékra teljesítet­ték tojásbeadási kötelezettségüket, A beromf beadásban Bosnyák Márk az elsők között van és sorolhatnánk még jánéhányat, akik az élenjárók nyomá­ban járnak. Büszkék lehetünk az ilyen dolgozó parasztokra, mert ezek valóban segi- tik az ötéves terv építését és elősegí­tik hazánk, szocializmusunk fejlődéséi. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az ilyen dolgozók a békét védik. Bizonyos, hogy Ata község délszláv dolgozó parasztjai a begyűjtési ver senyben nem az utolsó, hanem az első helyen foglalnak majd helyet az első negyedévben, hiszen egyre többen ér zik elsőrendű hazafias kő' -lességüknek a beadás teljesítését " \t átai dolgozó parasztok fehér ke­nyeret esznek és a kenyér mellé köny- nyen taCálnak -z éléskamrában son­kát, szalonnát, más egyebet. Nálunk jó volt a termés —' pedig itt is ak­kora volt a szárazság, mint.- Jugoszlá­viában, — nálunk nem puSztu tak la karmányhiján az állatok, námnk szí­vesen dolgoznak a parasztok, hiszen tudják, hogy maguknak dolgoznak, szívesen adnak az államnak a bő tér mésbffi, mert jut is, meg bőven ma. rád is és tudják, hogy ha az állam nak adnak — azzal saját maguknak adnakl * intézkedés a do gozók jogos panasza nyomán Egyre több üzemi do'gozó ismert zöljük le a levelét, sokezer üzem tel a levelezési mozgalom jelentősé- ben és építkezésen dolgozó asszony gét, mindig többen /esznek azok, és leány nevében, akik a férfiak akik levelezőmunkájukkal segítsé- mellett derekasan megállják helyü­get akarnak nyújtani a pártsajtó két a munkában. Nyéki elvtársnő nak nehéz és felelősségteljes mun- levelét e’juttattuk az illetékesekhez, kájában. • ahol szintén jogosnak tekintették sé­Nyéki Béláné e’vtártmő, a pécsi relmél és azonnali intézkedést is Magasépítési Vállalat dolgozója hoztak. Vincze Pál eivtárs, o me­legutóbbi levelében arról Irt, hogy gyei kéményseprő vállalat vezető- Deutsch Istvánné. a ba tanya megyei je közölte szerkesztőségünkkel kéményseprő vállalat pénzbeszedöje hogy Deutsch Istvánnénak azor-nalt gyalázta az üzemekben do gozó asr hatá'lyal felmondanak és helyébe szonyokai és leányokat, sőt idáig egy idős, rokkant elvtársat allPa­ta mCT»f hogy kijelentette: „Az üze- nak, aki jobban megérdemli, hng, mekben dolgozó nők között egyet- könnyebb munkával keresse meg len becsületes sincs."' Deutsch 1st- kenyerét, mint Deutschné, aki min- vánné megmutatta igazi jelieméi. den s2avdval lebecsüli azokat, akik «óéi»«— építésében „éí„ szerkesztőségünknek és kérte, kő- haladnakl Felelőtlenségből 2500 forintos selejtkár Sett a Sopiana Gépgyárban A Sopiana Gépgyár öntödéjében a dolgozók az utolsó formákba rakjak a homokot. A szépen sorbarakott ön tőszekrényekbe nemsokára belekerül a foCyékony vas. hogy a Sopiana Gép gyér dolgozói új gépeket készítsél»^ belőle. A bejárathoz közel Halai műn. kás dolgozik. Piros Ferencnek hívják. Piros Ferenc a mn t év nyo- rán lett szakmunkás, de még sokat kell tanulnia, hogy a munkáját selejt­menlesen végezhesse. Amíg a szerszámokat elrak ja, el­mondja, hogy erre ieheíőségc bőven van itt az öntődében, mert a képzői tebb szakmunkások, köztük elsősor ban Gyimesi elvtárs, szívesen átadja tapasztalatait, segít, bármilyen mun. káról van is szó. Az öntöde kommu­nistái, köztük Pintér és Herget elvtár sak is sok segítséget adlak a gyen­gébb le jesítményű dolgozóknak. Az ő példájuk buzdítja a termelés eme lésére a többieket is. Ritkán kerül ki kezük alól seCejtes munka. így rá’.l lehetővé, hogy Piros Ferenc — bál fiatal munkás — mindig a százszá zalék felett teljesít és a minőséggel sincs sűrűn baj. N emrég azonban felfigyeltek Pi­ros Ferenc munkájára, amikor iS csapágycsészéből nyolc selejt ^letl. Azonnali megnézték, hogy mi eniiea. az oka, hol követte el a hibát. Nem sokat kellett kutatni a hiba után, mert a munkadarabok megmu­tatták: a hanyagság és gondatlanság okozta a selejlet, Piros Ferenc rosszu rakta össze a szekrényeket és ezzel rontotla az egész öntődének a selejt csökkentéséért fo'ytatott harcát. De nem ez az egyedüli eset. A műit hónapban Molnár és Tóth formázók csinálták a legtöbb, az el­sejei 10.8 százalékos selejt 5.8 száza lékát. Harmadikán a selejt kétharmad részét ugyancsak ők csiüáüák. A ros télypálcák készítésinél 764 darabbá. 68 selejtes lett, mert nem tartották be a műveletterveket, a saját elgon. dolásuk után akarták „megmutatni"', hogy tudnak ők is magas eredményt elérni. Az öntöde művezetője már a for­mázáskor figyelmeztette Molnár és Tóth elvtársakat, de ők nem törőd­tek ezzel és az üzemnek több, mint 2.500 forint kárt okoztak. c . ' ^ sak két példa ez, de megmutat ja, hogy van még tennivaló a Sopianá ban a selejtcsökkenlés terén is. A ta nulság az, hogy a művezetők az eddi. giné! sokkal jobban el. ..őrizzék a művelettervek betartását, srer‘-rT‘'ns!. érvényi utasításaiknak, alkalmazzák a se ejtszámolási rendelelet, ellenőriz zék a dolgozók munkáját, ne hagy ják. hogv hanyagságból, felelőtlenség­ből egyre jobban elszaporodjon a se lejt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom