Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-20 / 16. szám
IMS J AND AB 20 NAPLÓ 3 (FoljtatA» a* eísS oldalról) gyedért 29.2 seézalékkail szemben a negyesttts negyedben 42.3 százalékot ért. el. Ki építőipar az 1 95(1. évben íovábbi • Rredményt ért el az i(kényszerűség csökkent étáhen. Szemben az 1950. évi tű. 7 százalékkal, 1 ítél-ben a fléli hónapók (január, február, december) 'termelése az évi ■termelés 20.7 százalékát érte el. A jelerilöa ereébnények nrcUe't körn oív hiányosságok vannak. Az építkezési költségeik magasak, számos helyen hiányoznak, vagy késedelmesen készülnek ed a műszaki tervek. Éves tervelőirányzatuk*', a helyi tanácsok irányítása alatt Átló útépítő és Afennttartó ▼á/llalá'-o'k jelentősen híl- ■eljnsit ették, az építő és tatarozó vál* »■tarok nem teljesítették. Mezőgazdaság: . Az 1961. évbem a mezőgazdaság szá «áttevő eredményeket ért ed. Az általános fejlődésen belüli különösen ■rőtéijee volt a szocialista szektoré. ■Víg • z előző év végén az állami gaz- ias&gok az ország szám tú'térül elének fiaik ftj azázaíékát. a er rm előszó vetkezetek csak 7.— száraíékát művel ték meg, addig 1951. végén az. állami taz/daságok, kisérteti és tiuigozdasá- jok, termelő szövetkezőt eV, tennetőszö- refUcezdti csoportok együttes területe »» ország szántóterületéinek már ke ■«ken 36 százalékát érte el. A nagyüzemi gazdálkodás tértiódl- ása, a dolgozó parasztságnak nyuj- ott sokoldalú segítség és részben a (f> időjárás következtében a felszaba- iulás óta 1951-ben értük el a legjobb erméseredményeket. A betakarított termésátlag valamennyi főbb növénynél meghaladja a háború előtt i 'iz év átlagát. Búzából 22.8 százalékkal, •ozsbóí 21.5 százalékkal, árpáiról 19.2 •zázalőkka!. cukorrépából! 15.4 száza, íékjtal, kukoricából 30.0 százalékkal!, burgonyából 47.1 százalékkal voll magasabb a termésátlag, mint a háborút megelőző tíz év átlaga. A ssociaf.istn gazdálkodás fölényét mutatja, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek termésátlagai lényegesen Magasabbak, mint az egyéni gazdálkodóké. Az év folyamán különösen a szó finlista szektor térhódítása folytán :<>- *«bb nő-t az ipari növények és az ú.i ü# túrák vetésterülete. A gyapot ve- ■séatet'üűefte mintegy ötszörösére emelkedett és jelentős a rizs terű let növekedése is. Az. ősziárpa vetéstorülens md ynek terméshozama több, mint 40 tn'ázalékikal múlja feiiüiL a tavasziét, u roegelöző évhez képest több, mini Másfélszeresére emelkedett. A másodnövények vetésterülete az 951. évben kereken háromnegyed- tólüó hold volt. Ez — bár kötszere- ■? R .tavalyíuak elmarad a tervelőirányzat mögött. 195!-ben a mezőgazdaság jelentős Mgüségiet kapott az államtól. A fel* hasznát műtrágya mennyisége 37.2 százalékkal volt több, mint 1950-ben, 'z öntözött terület 31.7 százalékkal Az át ami goadaságok átöatá Ilomány a ezámosádilatban kifejezve 21.5 százalékkal emelkedett, a bairomfiáliomány több, mint megkétszereződött. Az őszi vetési munkálatokat 1951- ben az egész népgazdaságban a múlt évinél szervezettebben, eredményesebben hajtották végre, mint az előző évben. Közlekedés A vasutak az 1951. évi áruszállítási tervet 100.7 százalékra, a személyszállítási tervet 105.5 százalék ra teljesítették. 1951-ben 19.4 százalékkal több árat és 30.1 százalékkal több személyt szállítottak, mint 1950-ben. A fontosabb árucikkek napi átlagos rakodásánál az emelkedés egy év ailatt a következő: vasárunál 32.2 szá- ualék. szénnél 11.4 százalék, őrleményeknél 6.9 százalék, kenyérgabonánál 5.7 százalék, burgonyánál 4.3 százalék, zöldségnél 140.9 százalék. A vízi közlekedés ára számítási tervét 114.4 százalékra teljesítette, 36.5 százallékkal több árut szállított, mint 1950-ben. A tehergépkocsik áruszállítása 1951- hen 89.5 százalékkai múlta felül <z 1950. évit. A városi közúti vasutak szeméty- száfliítási tervüket 1951-ben 105 százalékra teljesítették. Az emelkedés 1950- hez viszonyítva 13.4 százalék. A városi autobuszkiözlékedés szeméi yf or. ga ma 1951-ben 25.7 százalékkal, a távolsági auitöbusjácö7í’ekedésé 72.3 szá. salékkal emelkedett 1950-hez képest. Áruforgalom 1951-ben erőteljesen fejlődött az áC_ !ami és szövetkezeti kereskedelem. Az ipari és mezőgazda sági termelés terén 1951- ben elért sikerek alapján a párt és a kormány 1951 december 1-i határozata megszüntette a jegyrendszert és szabaddá tette a mezőgazdasági forgamat. A határozat nyomán javult a lakosság ellátása, emelkedett a me. zőgazdasági termékek felhozatala és év folyaméin szántóé termelőberendezést és nagy teljesítményű gépiét, köztük többeajer szerszámgépet helyeztek üzembe: így a diósgyőri kohászati üzemeknél három, a Rákosi Mátyás Műveknél egy Martin-kemencét, a diósgyőri kohászati üzemeknél, a győ. ri vagongyárban, a borsodnádasdi lemezgyárban és a Rákosi Mátyás Műveknél egy-egy elektromos kemencét, a bányászatban számos újtipusú, nagy- tél jesÍTményü gépet, a textiliparban számos kártoló és gyűrűsfonó gépet, s»b. A nehézipar fejlődése lehetővé tette, hogy nagyobb mértékben lássuk el a mezőgazdaságot a nagyüzemi tér. menéshez szükséges gépekkel. A mezőgazdaság az év folyatná n többezer nagyteljesítményű erő- és munkagépei: különféle traktorokat, kévekötő-, ara,tógépeket, cséplőgépeket., arató-cséplőgépeket, kazairakógépefceft és több tízezer egyéb gépet kapott. A teirvévben villamost totttunk 109 falut, 80 állami gazdaságot. 74 termelőszövetkezetet és 63 gépállomást. Az év folyamán elkészü lt 51 különböző méretű híd és felüljáró, többe« között a dunaföldvóri Dunahíd, az üllői. poigárdi és bánhidai felüljáró. Megindult a közlekedés a Vác— aszódi, a korszerűsített Sztálinváros— pusztírszabocsj és a Balinka—bo- dajki vasútvonalon. Az év folyamán több ezer új lakás, snánuvs új iskolai rendelőintézet, színház és többszóz falusi és üzemi kuk túrotthon épült. Ei3részíilt a Magyar Néphadserg Színháza, a ssriálinvárosi filmszínház, a közgazdasági egyetem, a miskolci nehézipari egyetem egyik részege, a Magyar Optikai Művek nagy kultúrhára, slb. Műnk ások fs tiKxtvisolftk Kzámánuk emílkftfUís«, a munkakTiiKiKikonjrfi^ alakulása Az 1951. évben tovább nőtt a nép. gazdaság valamennyi ágában a munkások és tisztviselők száma. A gyáriparban és az építőiparban foglalkoztatottak átlagos létszáma 1951-ben 1950-hez képest 109.000 fővel emelkedett. A gyáriparban és mz építőiparban íoglalko'ztatoit't nők létszáma az 1951. év folyamán 78.500 főve' nőtt. A dolgozók létszáménak jelentős növekedése mellett a népgazdaság számos területén munkaerőhiány mutatkozott. Az évi miinkabéralap növekedése az egész népgazdaságban 1950-hez viszonyítva 22-4 • SK,iza,lékgs volt- Az emelkedés a gyáriparban 20.3 százalék, ar/ építőiparban 33 százalék. Tovább emelkedett á gyáriparban a munka termelékenysége. Az egy főre eső termelés a gyáriparban 1951 ben 14.3 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Az emelkedés a bányászatban 9.3 százalék, ezen belül jelentősen csökkentek a szabadpiaci f -^énbanyászaiban 4.1 százalék árak. A zsír, az olaj, a szalonna, a kohászatban 18 százalék, a gépgyár fásban 16.7 százalék, a textiliparban meg. A nehézipar nagyarányú tött —-"a* r\ ricii'cr-ipiii ősre j hí wi* y '■ ^.jtöclése ^ehetővé tette a mezőgazda- gépesítésének fokozását. Ä qép- i-iomá-'O'k traktorainak és vontatóinak száma az 19.51. év végén kereke,, *?.P0 darab, a teajtiorek-éké 8700, n '■’raktörtárcsáké 5100 darab volt, ami jégy: év a,;at^. a gó,pelc, állományának tös Mrttzs'ékos .emelkedését jelenti. . -“1-ben már hazai gyártmányú kom- tájfiok is dolgoztak a mezőgazdaság - MA. Braelkedett a burgonya- és répa- jaédögópek száma és emelkedés mu- 'átkozi.k az egyéb mezőgazdasági gé. lökkel való eijiátoítság terén is. A ■okozott gápeiiátás eredményeként a fépáMomások 1951-ben csaknem más- ■'’-srzer.több munkát teljesítettek, mint 950.ben és 63 százalékkal nagyobb lerüieleri- végeztek mélyszántást, mint íffY .évvel ezelőtt. A. jó ta^,arm.ányfe.-»més köv.etkezté* ,®n 9-, állatállományon belül a hizó- '«w®tok aránya' jóval magasabb, mint *z e özö. években. Az 1951. óv folyamán a termsiószö. 'eikezeti mozg.aióm jelentős eredmé- lyekct. ért el. Az 1951. év vé»én a tér- dölöszövetkeaelek szántóterülete kftte’ra0 S-Aá;ra',l’'kka’ magasabb, mint u i950. év végén. \ termeiöszővetteltekbe tömörült tagok és csa ládok ^'tna ugyanezen idő alatt körü'ibelfi; v?* 6„s félszeresére nőtt A számsra- u növekedés mellét* a tenne'ő-zö- 'etke.zetok szervezettsége az év fo* yamán javu.t és a szövetkezetek jobb tázdatági eredményeket értek sl. A «ovetkÄti tagok az előző évinél át- -*g©san jóval több munkaegységet • jjcs!,ettek és. az >gy munkaegységre v f? ]övedelem is ényegesen főbb ^bt 1950-ben. A termel őszövet- ..At*** \sgyona az októberi aSrs/Am- - as idején 127 százalékkal nagyobb *“* f'?V évvel ezelőtt. in-.7' állami gazdaságok összterülete •í>i év föl várnán 29.1 százalékkal ’Mnaitei-ülotük 32.3 százalékkal n aktornk szama 26.8 százalékkal nőtt. vaj és a tojás ára kb 30—40 száza- pásban lb.j' szaza.ek, a rextriparpan lékkal volt a acsonvabb december vé- 11-1 százaiéit, a ruháza í iparban <.8.0 gén, mint novemberben. szaza-ék. A iermekdeeny.tág a.aku.ai errnelélceny .tág sót i«ámos területen kedvezőtlenig 1951-ben az állami ragykereskadeJ befolyásolta a munkaerő nagymérvű lem forgalma 29 3 százalékká'! ha* ^ hullámzása, az igazo atlan hiányzás, lad'fca meg az 1950. évit. Az ájlami kis~, j a munka hiányos megszerveiZ'és«» és kereskedő em 51 százasokkal, a szfR |fl munkaidő nem megfelelő kiba-zná- vetkezeti kiskereskedelem 68 százai | ;gpa lékkai több árut adott, el, mint ’950' bam. a lakosság vásárlása a követke. ző cikkekben emelkedett a legjelentősebben: férfiruha (112.1 százalék),] női ruha (157.5 százalék), cipő (2,9.7 százalék), liszt (41.9 százalék), zur (24.6 százaiéit). Az 1951. évben jelentékeny tejiőAz állami kiskereskedelmi bolitháló-Jdés mutatkozott a szocialista kottúra zat 2678. a szövetkezeti hálózat 1241 minden területén. Az 1951—52. tanév üzlettel bővült. A szocialista kiskeres- j elején az iskolai oktatásban részesü- kede öm részesedése az egész kiske- t'íők száma kerek egymiüónégyszáz reskedelmi forgalomból az 1950. évi ezer vo. december havi kb 70 százalékról 1951 december hónapjában kb. 82 százalékra emelkedett. Szociális fis kulturális érodmt'nvok A mezőgazdaság tervszerű fejlesztése, a dolgozó parasztság beadási kö- telezettsógéník téljesíiése. valamint'a jó termés következtében 1951-ben a tervezett mennyiségnél kenyérgabonából 5.4 százalékkal kukoricából 27.4 százalékkal napraforgóból 15 'Százalékkal, süldő és malacból 16.6 százalékkal többet gyűjtöttek be, az előző évhez képest búzából 18 93G varjounal. ] kís- i árpából 3491 vagonnal kukoricából ó8'szá 23.144 vagonnal burgonyából 6996 va. gonnaí, baromfiból. 201 - vagonnal tojásból 45 miliő darabbal vök több a begyűjtött mennyiség. Ifirruliázások 1951-ben a beruházásokra fo'vósitot: összeg 44.8 százalékkal, voll több, mint 1950ben. A7 emelkedés'a gyáriparban és az építöiparbün 67.8 százalék. a mezőgazdaságban 42.1 százalék, a gyáripar beruházásaiból a nehéziparra 92-9 százalék a könnyűiparra és az é'elmezési iparra 7.1 száza-ék jutott Az ötéves terv tiiásodik évében sok új üzom, illetve ü?-emrl-szleg kezdte meg működését. Ezek közül a. legjelentősebbek: a Sztálin Vas-mü öntödéje és mechanikai műhelye, a Rákosi Mátyás Művek új csőgyára, a November 7 Erőmű ké.; gépt-gytágc. a kiskónféiegyházói középnehéz vasszerkezeti gyár, a jászberényi aprító* gépgyár, a gyöngyösi váltógyár, a be. lirikai szénbányák, a kaposvári fonó- da. a za aegerszfgi ruhagyár, a békéid növényoittjgyár, a pécsi húsüzem, a szegedi, valamint a ks-cskeméti hűtő- házak. a Sztálin városi kenyérgyár, stb. Ezmkívül számos gyára* kibővítettek és korszerfisíiHtek: elkészült az Ápri- 1:.- 4 gépgyár új gépműhelye és szerelőcsarnoka. az Ikarus karosszéria* gvúr új sz'relöc.sarr.ekn, a kecskeméti gépgyár öntöde' csarnoka, a Ganz va, gongyár szere!<Vsnr*-oka s rémbúiof- ^-vár ga vaniz cé -mű'-. ■ -/•■ - ilcó'ar. A középiskolák,. száma egy év alatt tizennéggyel ■ emelkedett. A tanulók létszáma 107.900. ez 12.5 százalékkal több, mint . az . előző tanév elején. A mun kist és paraszt származás ú közép is'köiai. 'tanú ók aránya 65 százalék. Az 1951—52. tanévben az önálló egyetém.'k és főiskolák száma kilenccel emelkedett. Az. egyetemi és :őis kólái hallgatók, száma 40.700. ami 22.6 százalékkal több, mint nz 1950—51. törtévben. A; halgatók közül a műn és pará-sstszármazásúak aránya íz a lék. az előző évi 52 százalékkal szemben. vosi reaidsiővel bővíilit. Ezeknek jelentős része a vidéki ipari és mezőgazdasági központokban működik. A dolgozó anyák munkájának meg- kön-nvítésére 1951-ben 56 új bölcsőde kezdte meg működését. A bölcsődei kisebb i férőhelyek száma 1950-hez viszonyít. | va 35 százalékkal emelkedett . Az állandó bölcsődéken kívül az idényből- csődék és napköziotthonok több. mint 70.000 gyermeket gondoztak a fő m‘->. zőgazdasági munkák ideje alatt. A szakszervensti táfsádalomb:zto.sí- tási ellátásban íésvesütők »zárna az év végére elérte az 5.2 mi Hót. Ezzel a szakszervezeti társadalombiztosítás az öeszhikoS'tág kb 55 százalékáfa teri -dt ki. • •’ A szakszervezeti üdülésben résstvett dolgozók száma 1950-hez képest 12 3 százalékkal emeikedett. Az év folyamán mintegy 60.00 gyermek , részesült ingyenes üdültetésben. \f‘iii%e(i j<»v4Ml4‘l«»m A nemzeti jövedelem, váltósaUaíi árakon számítva 1951 ben több. mint 23 százalékkal hatádta még áz 1950. évit. A nemzeti jövede.emnek 1950- ben és 1951:ben elért emelkedése az ötéves terv végére ölő irányzott növekedésnek máris közel 50 százaléka. A nemzeti jövedelem benrházá-ra ',és kéftáetn<)vekedésre jutó hányarla az 1950. évi 25 százalékká- szemben- az 1951. évben. 30 százalék volt. Hazánk ipari jelegének megfelelően a nemzeti jövedelemnek, több mint 55 szó. za’.ókát az ipar és építőipar adta. Békekormányt követelő nagygyűlés Parisban A zsúfolásig im-gtett téli sportcsarnokban a békekormány megalakításáért tünAettek csütörtökön a párisink, Jacques Duclos elvtárs, a Francia Kommunista Párt titkára beszédében hangsúlyozta, hogy a7 amerikai politika minden téren romlásba viszi Franciaországot. Kijelentette, hogy ma már nemcsak a munkásosztály tiltakozik ez ellen, hanem a 'ákosság más. széles rétegei is a Kommunista Párt mellé állnak. Duc os elvtárs részletesen szólt a Szovjetunió békepolitiká- járól, majd ismertette Vi-sinszkij elvtársnak. az ENSZ-ben előterjesrteU le. szerelési javaslatát. ..A francia néppejc kötelessége — mondotta Dúc os élvfárs. — hogv beleszóljon a leszerelés ügyébe.1' Befejezésül méltatta a francia nép egységmozgalmának jelentőségét. Vihl^axduKá^i Iliink Berlin (ADN): A Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa 1952 január I7-i ülésén rendüle-ieí adot t ki a do-gozó paratvtok helyzeíértelv további javitáeira. A rend2-el lényegesen, átlag 30 százalékkal csökkenti a gépá'lornásokkai végzett munkák díjszabását. * Prága (MTI): A csehszlovákiai Do. maziice-i „Pragogyev“ ruliaüzem dolgozói Lidia Korabelnyikova szovjet sztahanovista takarékossági módszerének alkalmazásával szép eredményt értek e . A nagymennyiségű megtakarított anyagból az üzem varrónői szabadidejükben több. mini ezergyer- mekruhát készítettek és békeajándékként elküld-ék a hős koreai szabadságharcosok gyermekei számára. Sanghaj: Erős ütemben folyik Sang- háj szegény negyedeinek fel-ziámotá- Sa. Most épül egy lakótelep, amelynek 167 kétemeletes háza 1002 családot fogad majd be. * A fegyverkezési politika következménye: Angliában novemberben 12 ezer 500v.al emelkedett az angol munkanélküliek száma. * Bécs: \z osatrák népjóléti minisztérium közli, hogy 1951 decemberében a munkanélküliek száma ugrásszerűen felszökött est új csúcstpontot ért el A munkaügyi htvata’oknál nyilvántartott munkanélküliek száma decetn. bor végén már 64.7 százalékkal volt magasabb, mint egy hónappal élőbb. A fasiszta Ti to-klikk és ft f atikán együtttnüködése Titonak és a Vatikánnak — az ame. rikai hidra két csápjának — szoros együttműködésé mindjárt a második világháború után kezdődött. Akkor 1 Hur.ey. amrrikai püspököt kü dte Béig rá db 3 a Vulákán, remélve, hegy i.yen képviselő jelenlétében Tito 1951-hen ínvomta‘o:t müvek .várná 90.5 . százalékká' vök több min* az előző évbsn. Az év vécén 2870 falusi . népkönyvtár működött közel 900.000, könyvvé!, ez nz előző évhez- képes: a népkönyvtárak számában 75.5 s7á*aékös. a kötetek szá mában 111.4 százalékos növekedési jelent. A muzgóképszín.házakrt-; 1951 folyamán 62.6 millió fő látogatta, ebből a falusi mozikra 27 millió látogató jutott. Egy év alatt az összes látogatók száma 33 száia'ékkal, a falusi mozi- előadások 'átógátóipak száma 66 szá rátákkal eme’kede t. A színházi és operai előadások zátogatófnak száma ogv év- alatt, közéi félmillióvá', ebbő a falusi előadások látogatóinak szá ina -több, mint 115.000-r.el nőit. A ládtóelöfizetök száma 1951 végén 701.000 82 ezerrel több. mint az előző év hasonló időpontjá’oar. 1951-ben tovább ft-jlócióU az egészségügyi hálózat- A szociális ás egész, »égügyi célokra fordított beruhásjások értéke 1951-bon. 17.3 százalékkal volt magasabb az 1950. évinél. A kórházi ágyak * száma 1951 ben 2900-zíü, küasel hat százalékká emelkedett. Tovább emelkedett a korházi egészségügyi SBteméiyzet létszáma, kórházaik és gondozók felszerelése. A rende lőintéz-etek rendelési óráinak számú, részben a szakrendelői hálózat táilődese következtében 13.6 jün; vasöntöde, a Gan , V. '■ mygyár, | száza- ókkal emclkrdet-2 a körzeti or. onqyái üzemi ópüle’ei. Ar | vasi li.iló::nt közel 5Ö új körzeti or lé- a Telefofigy értekezletén fogadta a nyugati újságírók egy csoportját. Pierre Corvinnak, az Aube szerkesztőjének kérdésére kijsCeníette: ,,A Vatikán és Jugoszlávia között nincsenek megoldhatatlan kérdések.“ Röviddel ezótáin, az Ossér- vatoro Romano moglégedásét fejeüta hamarabb sptba dobja állítólagos el- ki a fasiszta dikíátor .kijelentésévé! veit. 1948 nyarán ■ 0 pápai külügyi '-kapcsolatban és célzást tett arra, hogy iroda hivatalos képvisf-ője érkezett régiók vagy másik kérdés megoldá -a Be'gráuiba a szövetség elmélv-ílésére. j kizárólag Titotól függ. Tito megér- Röv'ddéí ezután Belgrádot Castig-lione j tétté. hogy mi* akánrak tőié és JH- olasz bankár látogatta meg, aki "részt- [engedte a börtönből Stcpi-uác érsekét, vett amerikai pénzügyi körök és ajak# a bíróság 16 évre ítélt, el, marta Tiro.klikk titkos tárgyalásain. Ezek 5katolikus lelkészeket a? usilnsákkal a tárgyalások azt célozták, hogy hi- te.'t és kölcsönt nyújtsanak a Tito- rorvdvrernak. (lästig!ionc pápai közvetítő JugpS'z’áviápól Washingtonba ulpzqtL Irogv tárgyalásokat folytasson az amerikai külügyminisztériummal. Har'ey püspök viszont a Vatikánba utazott, hogy kidolgozza a további összeköttetést és megszilárdítsa annak alapjait. Ez volna Tito és a Vgtikán úgy- nevezett diplomáciai kapcsoltának történőt-' Tito crooiíelt külön kötele zettségeke! is vállalt a Vatikán, irányúi«!,n. Egy évvel szelőit, amikor két b usz lelkésszel tárgyalt megígér te, hogy szabadlábra helyezi valamennyi fest szia katolikus lelkészét és elősegíti u idsiszta propagandát. A Tanjug hirszoJga.ati ügynökség szerint Tito november ©lején sajtóvaíó egVüUmfíködösre Ó.s faj/ gyűlő >efte uszította és terrorista tevékeny séget fejlett ki. A jugoszláv 'vép mély felháborodással fogadta az' érsek s*fl- badáhra helyezését. Az O szerva tore Romano cikket körött róla. amelybe., az egyház jogai és a v.ailásszabadsén véde'-mezőjénök próbált« feittinrelni SiCDÍnócot. A lap nem mulasztotta el. hogy minden ok nélkül támadást intézzen Magyarország e'len. Tito é.= a Vatikán bűnös tevékeny, ség® azonban fokozirt,! el>l''.nállúfi.ba üt- közík. Fokozódik egyrészt Jugosziá- yia népeinek harca a fasiszta dv.-o- más ellen . Magyarország. Lengyelország. Franciaország és más országok kátolikus tömegei pedig eltáyolódnak a Vatikántól, ame y kompromittálja a va.üáait. A napokban jelenik meg az fitévrti I érvünk: Béki-terv vinni könyv, umtdynt-k előszavát Vas Zoltán elvtárH Irta. Ke a jelenin,s mii pontod adatokkal, számos kép pel, grafikonnal n> -tervraizzal ismerteti a srociallziTiiial építő hazáni, rddigi eredményeit és további íel- ndalaloVaf. Segítséget i.v-t;*, -/a niiurkra ez a krtrtTT alihoz, hogy hékeharennkat érvek, számok ere. jével erősíts tik és fokozzuk egész népünk felelftsség'udatáf, áldozatvállalását felemelt ötéves tervünk lejjesítés« érdekében. A könyvet a népművelési mtniszf4el»>ii »din ki '-•24 oldal.
