Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-20 / 16. szám

4 N B PL 1952 JANUÁR 29 ÉPÜL A KOMMUNIZMUS Pjotr NyiUityin: A PROROKOV-CSALÁD Hárman voltak a Pronokovok. Alek- e-/,ej Hárfámferíc«. atz apa és Két fi«: Sztyepán és Dmitrij. Együtt dolgozlak * féliköbméteros Kovrovec exkaváto* rím. Egyafcer a körzet építési irodá­jában kiszámítoWék, hogy abból a honfiakból, amit a három Prorokov az üzem számára kiemelt, legalább fél millió köbméter be'on készü.t. Ezt csinálják utánuk. Mikor ezt az adatot eléjük tárták, az. öreg Alekszejnek eszébe jutott az izgalmas pillánál, amikor egy kis szibériai faluból elkerült és éle'ében először látott traktort. Csak nózte- nézfe és megdobbant a szive: milyen jó lenne egyszer ilyen gépért vezetni. Kőbánban, egy traktorvezetői tan­folyamon aztán meg tanították, amire vágyott és még most is fülében cseng az eső indítás bátorító vezényszava: Szerencse lel! Indíts.’ Sikerüh. Jó! ment a munka és az alsó siker Alekszej Prorokov sorsát odaikötötte a gépekhez. A kolhozok széles szántóföldjei után elment északra, Arhangelszkben megismerke­dett a földgyaluval, meg a kotrógép­pel. délen Grúziában pedig megtanul­ta az exkavátor kezelését. A háború szétszórta a Prorokov-csa- iádot. Az apa a háború után újra Grú­zéban dolgozott és hónapok múlva egyszer csak mellette termelt a na­gyobbik fia, Sztyepán. A bo dog vi- szondát ás azzal folytatódott, hogy az (apa-útmutatása nyomán a fiú is meg­tanulta az exkavátorkezelést. Es ami­kor levelet kaptak egy régi barátjuk­tól, akj a Volga—Don-csatorna építé­sén dolgozott, ahol „egész rendkívüli gépekkel olyan építkezés fo yfki ami- ivet a világ még nem látott". nem volt maradásuk, s már a következő napokban elindulták a nagv építkezés­hez. Csak azt sajnálták, hogy a ki­sebbik fiúk nincs védik... Dmitrijről semmi hír a háború befejezése óta. Apái f»ut az exkavátorokhoz osztották be. Mígismerkedtek a, új gépekkel és SZiyepán a „szemrevételezés’' után kijelentette: — Ha minden fő' megy. megró viditjiik a munkacikhist Az első nap csak próbálkoztak, ko. moly munka csak a második nap kez­dődött. Sztvepán odaszólt az apjához: M^rrt az időt. apám . . . Abban a pillanatban, amikor az ex- kuvátor puttonya köntivedén leért a fejtési színt homokfelüleiéhez, az öreg ez órájára nézett. A puttony te.vette a homokot, majd a magasba emelke­dett, a kiöntés helyére lendít t pilla­natra megállt a levegőben, pontosan a szállító jármű tájiéivá felett, aztán kiürült, ulána pedig visszatért a ki­indulási pontjára, hogy új homokot merjen. — Hetvenkét másodperc! — mondta az öreg. Sztyepán bólintott. — Mindent előírás szerint csinál­tam .. . De máskép is ehet csinálni.. Es megpróbálta másképD^n csinál­ni. Észszerűbben. A mozgási folyama­tok csökkentésével. A másodpercek jobb kihasználásával. A„ exkavátor puttonya abban a pillanatban, anvkor n tartály fölé ért., már kinyílt és tér­tié sz.éles sugárban ömlött a bádog- tartályba. Még zuhogott a evegőből a homok, de a puttony már messze járt. kezdte az új munkafolyamatot. — Huszonnégy másodperc! — kiál­tott fel diadalmasan az öreg Proro­kov. Sztyepán mosolygott: — így maid csal; megteszünk valahogy! \ következő napokon már a töhbi éxkavótorke»elör is megtanították az új módszerre. Mint 1 egtapaszta’)abhat, az öreg Prorokovot akarták megtenni ' az exkavátor részleg vezetőjének, de Alekszej határozottan tiltakozót! — J?n? Dehogyis! Ott van Sztyepán, a item. Sokka' többet tud nálam. Igaz, tőlem tanult, de alaposan túltett raj­ként . . . Szürke szemei szeretettel simogatták meg a napbarnított arcú fiút. S?emük lát fiira változott meg a táj. Ahol valamikor csak vályogviskók é’iltek. szép város nőtt ki a földből. A mocsár helyén hatalmas betonüzem eme kádéit Es nemcsak a táj válto­zott, más leli az ember Is. Egyszer a négysoros fogaskerekek zörögni kezdtek. A kicserélésére gondoltok, mert hibás géppel csökken a terme­lés és kevesebb lesz a kereset. Sztye- pá|i megvizsgálta a gépet és megálla­pított«. nincs különösebb baj, csak a felerősítő csavarok lazultak meg. Amikor kiküszöbölte a hibát, meg­szűnt a zörgés, a gép újra kifogásta­lanul dolgozott. Csendem*« megjegyezte: ~ Nem a kereset a fontos, hanem elsősorban az állam érdeke ■. Vigyáznunk kell a gépekre . . . Szeressük a gépeket, mert a gép a közösségé. A miénk Vigyáztak is. Prorokovékná! eg ■ motor az előirt élettartam kétszeresét is kibírta, Kjey uap új munkás érkezett az építkezéshez. Akikkel e öször szembekerült, meg­lepetten néztek a fiatalemberre. Sza­kasztott o;yan volt, mint az öreg Pro ro-kov... Ugyanolyan széles a hóm loka. tökéletesen hasonló az arcbe­rendezése, éppen olyan a szeme szi- ne és a tekintete, csak a szőke haja tér el az öreg őszbevegyiilő üstökétől Az egyik munkás meg is jegyezte: — Nagyon hason'ltasz a Proroko- v okhoz! A fiatalember nevetett.. hogy kivil­lanlak erős. egészséges fogai: — Le­het .. ., azonos gyártmányúak va­gyunk ... — Hát te is Prorokov vagy? Á feleletet a következő pillanat ad. ta meg, amikor az egyik exkavá'or mellől előkerült Sztyepán és az újon­nan érkezet,tel boldogan összeö «éke­zett. Dmitrij Prorokov érkezett meg. A jó hírrel szaladtak a? öreghez is és néhány perc mülvn már hárman örültek a boldog viszontlátásnak. Dmitrij beszélt a háborús emlékei­ről. amikor mint süldő legényke egy kislánnyá , Dttszjáva! együtt őriz'-» kolhozuk állatait, ho-qv megmentsék a náci betolakodóktól. Sok viszon'agsá gon mentek keresztül. n<'m egyszer: kerühek knmo y vé*2:Vvbe. Duszja hü és bátor társa voit akkor, — s ma is az. O-szeházasodtak. —- A hitleristáit■ kegyellensége ma is szokszor eszembe jut — mondta Dmitri/ Valahánvszor a,z ameri­kaiak koreai gnzlet isiről olvasok, Moszkva: A Szovjetunió minden ré­szében naponta a könyvkiadóvállala­tok tuea:jai adnak ki újabb könyve­ket. 1951 december 27-én 35 városból étkezett je entés a Lity era túrna ja Ga. zeta szerkesztőségébe az aznap fteg- je'ent szépirodalmi müvekről. Ezen a napon 9B klasszikus és szov A sztálingrádi Vörös Okiolwi e>ar ban mindönki ismeri Szigvelnyikov. Szkripnvikov és Tuskunov komszo- molisiák nevél. akik ugyancsak pár éve körűtek ki :iz ipari tanuló sko-'a padjtii közit , de nagyszerű munkaiéi jesí menyeikén már a mull évben Sz áliti.(ijjnl kaptuk. A sz álln«rádl ipariskolában éppen úgy. mint ;i Mim kitérőin rl n lékok M iniszl éri nmá link sokszáz. lobbi iskolájában kiváló szak­munkásokat képeznek. A NTigy Hon­védő Háború it iini első ötéves :ep ideje alap csupán a gép- és műszer gyár ó üzemekben öfl.000 végzett ipari nnuló kerül1' n Mnnkaeróíarialékok Miniszléritimn ipuriskolúibói A vég zett növendékek derekasan mega Ijnk o helyükéi n munkapad mellett. Marija Markion négv é' -"T11 »r--'ö I mindig a náci betolakodókat látom magam előtt egérszínü köpenyükben, hideg, kegyetlen arcukkal. Semmi különbség nincs köztük. —■ Aztán hogyan találtál ránk? — kérdezte Sztyepán. — Ennek története van — kezdte a legkisebb Prorokov. — Mondtam, Duszját elvettem, s megmaradtam apám mesterségénél. traktorvezető voltam a berjozovoi géoál omáson. Egyszer az egyik munkatársam ide­adta a Pionyerszkaja Pravdát, —- ol­vassam el. Csodálkoztam a lelszólttá son. hiszen kinőttem már az úttörő korból, de aztán mégis belepillantot­tam . . . Hát mit látok? A fényképe­teket. meg egy cikket, hogy Alekszej meg Sztyepán Prorokov. apa meg a fia milyen nagvszerűen do'c^rik a Volga—Don-csatornánál... fp kerül, lem ide én is itt akarok dolgozni, együtt, veletek. Megkapta a beosztását az egyik ex­kavátor mellett Még csak segédke­zeit, de szorgalmasan tanult és ke ménven fooadkozntrt. hoov rövidesen •eteszi a gépkezelői vizsgát. Ak’kszet Prorokov arcáról sugár­zott. a boldogság, ahoov ott állt két naqv fia közi. Előttük a hatalmas építkezés, amely újjávarázsolja a tá­jat. — Tavasszal —- mondta az öreg — már halón lehet menni a csatornánál Moszkvából Rosztovba ... A szára2 szfvenné/ víz őrtli el, s öntözöcsator- nák éltetik a mezőkel. Vj vl'ág szü- le.fi’- itt és a nép hálás szavalc’-al emlékezik meg a csatorna építőiről... De mi akkor már másolt leszünk. Kui- bisevben. va.qv Kahovkában. ahol új feladatok várnak ránk. A kél fiú moso'vogva bólintott. — Megyünk' mondta csendesen Sztve- pán. — Megyünk/ —- tette hozzá a csíUogószemü Dmitrij. említett 35 városban, nem s-zámítva a politikai, tudományos, mezőgazdasági és technikai kiadványokat. Leningiádban ezen a napon össze­sen 465 000. Kievben 540.000 példány­ban jelntek meg könyvek. Az ezen a napon a Szovjetunió 35 városában megjelent szépirodalmi művek pék dányszáma eléri a kétmilliót. végezte él az ipariskolát. A giimovi gyárba kerül' esztergályosnak. Már t<r első hónap Aha,n 120—130 százalékra teljesí e.'le normá ját. Elsajátította a gyorsvágás módszeréi és ma mar a gyár eg jobb sz ahánovistái közé tar­tozik De Marija Markina példája csu pán csak egy a sokezer hasonló példa közül. Feihozlta.nánk Vjacseszlav Trnszovnak, a moszkvai csapágvgvár komszomolistájának a példáját Is. aki csupán pár hónapja fejezte be tanú - »lányait a muszkvai 2-es számú ipar­iskolában és máris az üzem legjobb dolgozói közt előlege ik. A Szovje unió ipari tanulói a apó­sait lelkészülnek, hogy a soimnuniz mus nagy építkezéseinek tevékeny bnrcoso: leaven«'.­Vlagyimir l'igai-iii iníivezető a moszkvai 2-es számú ipariskola iif uö- vemlckelnek meguuitalja új munkahelyüket. Kéfmi’iió könyv ieient ma 1 nao alatt a Suivie'unin 35 városában je: szépirodalmi mű jekní meg az Q Finn-S/oviet T^rsasáq kiiltlöttséye hazatért a Szov e unióból — mondotta, — ahol minden ember öntudatosan él, ahol mindenki egyen- jogú po gátnak érzi magát, ahol min, !denki résztvosz a jövő társadalmának j építésében. Hazánkba visszatérve még nagyobb lelkesedéssel fogunk közre- ; működni a Finnország és a Szovjet- I unió népei barátságának megerősitésé- í ben. Leningrad (TASZSZ): Január 14-é„ bazautazoit a Szovjetunióból a Finn- Szovjet Társaság küldöttsége. A kül- dötüség Moszkvát, Lcningrádot és Szverdlovszkoi látogatta nvg. A küldöttség tagjai elutazásuk előtt nyilatkozatot lettek a TASZSZ tudósí­tójának : Sajnáljuk iithagyn: azt a7 országok Ahol a kommuní mus ifjú építői tanulnak A szocialista munka 2000 hősnője A Szovjetunió Alfco mánya a mik­nek, a férfiaknak egyenlő j ‘got biz o sít. A szovjet nők élnek jogaikkal. A Szovjetunióban jelenleg több. mint 380.000 női mérnök és technikus «tol gozik. Az ipari munkások "(I milliós seregében j.Jcnlös munkál végeznek a szovjet Hxxzonvuk és leányok. Vnleii- lyina llrisztmova rádiócsőszerelö. An­tonym Zsandarovíi és Olga Agafonuva esz ergátyosuők, Uidija Kornlietnyi- kova és Marija Levesen,ko cipőgyári munkúsnök kezdeményezései nemcsak a Szov je unióban. Imiiéin a népi öc mokráeiúk or»zúg:ilban is nagvje'en ö ségíl mozgalmakut indítóiak meg. A Szovjetunió mezőgazdaságában százezer és százezer nő tölt lie Veze ö helyei. Kitünteti kolhazelnökök, élen járéi gép- és Irak1 órái lom ás veZe ők, rakordteljesflménvt nyújtó brigádye- ze'ök kerii nek ki a szovjet nők kő ziil. A mezőgazdaság fej esztése terén elért kiváló eredményeikért mintegy 2000 kolhozparasztnő kap a meg a Szociális a Munka Hőse ki ünte'ő ci. met Hászti Hrgirova és Surname (jaszanova azerbajdzsán kolhozpa­rasztnők ké ízben is megkapták ezt a magas kitüntetés'.. , A főiskolai végzettséggel rendelkező szovjet szakemberek 44 százaléka nő. Körülbelül egymillió .«.ni.ónő foglal­kozik a fiatal nemzedék nevelésével. Több, mint ÍÜO.IKJO orvosnő őrzi nagy gonddal a szovjet emberek egészsé­gét. Közel IV0.ÜtHI nő' találunk a tudo­mányok doktorai és kandidátusai, nagy tudományos ku'atóintéee ek ve­zető! és a tudományos munkatársak közöl', köztük olyan világhírű tudósu­kat, mint Olga Lepesinszkaja bioló­gus. Zinaida l.ebegyeva professzor, \ai ja ltaZanova, a kazahsztáni ,udo- mányos kulatóin’ézet igazgatója. A nők tevékenyen rósz.vesznek a Szovjeunió társadalmi és állami éle­tében is. A helyi szovjetek küldöttjé­nek több, minit félmillió nőt viiazz- loMak meg. 2209 nő van a szövetségi és autonóm köztársaságok Legfelső Tanácsainak tagjai közö t, a Szovjet unió Legfelső Tanácsának pedig 2W nőtagja van. Anton,viiia /sámliimul é.s Olga Agafonova a Ijiiblinoi gépöntőgyár enr- tergálynsnői a nilmitn munkafolyamat hibáthm.ságáérl indítót) mozgalom kezdeményezői. li. Haj-sitc női Iruktoros brigádja a férfiakat Is megelőzte gép- és trak- inrállomásnk brieédversenyében. Az épílkezési ipar fórra rl a írni találmánya : a 'épkedő állványzat Sztukanov, szovjet mérnök találmá­nya. a lépkedő állványzat forradalmi újítás az építőiparban. Az évszázado­kon kérészitől alkalmazott régi fala­zás! módszer számtalan szakaszra bontotta az építkezésé. Igen sok időt vett el az építőé IC vány ok összeácso- lása. szétszedése, elszállítása. A mun­kafolyamat döntő mértékben az építő ál ványok és álláshidak átépítésétől függött. Az új találmány segítségé­vel lényegesen meggyorsul a falazás, A villanyárammal működő lépkedő állványzat kis-ebbméretű kettős kere­tes váz, amelynek mindkét része egymástól függetlenül, váltakozva emelhető feljebb. Az állvány műkö­dése emlékeztet arra a munkára, ame­lyet karunk végez, miközben létrára mászunk. Az épülő ház sarkainál négy eme­lőt helyeznek el. A vázak kereteibe tartókat erősítenek, erre fektetik a gerendákat, amelyeket az áláshíd lapjaival burkolnak. Erről az álláshíd- ról rakják a kőművesek a falat Het­ven centiméteres magasságban kezdik meg a falazást és körülbelül hét tég­lasor lerakása után elérkeznek arra a magasságra, ahol már kényelmetlen­né válik a munka. Ekkor gombnyo­mással üzembehelyezik azt a négy emelőt, amelyek az állványhidat tart­ják. Az állványhíd ekkor felemelke­dik mindaddig!, amíg a keretes váz egyik része e’érl a fal felső szint jét. Újabb hét sor lerakása után megis­métlődik az előbbi folyamat, azzal a különbséggel, hogy most a keretes váz alsó része emelkedik fel a fal felszínére, a felső pedig a helyén ma­rad. A kőművesek így időr és erő- veszteség nélkül folyamatosain végez­hetik munkájukat. A legtökéletesebb kész AHványok alkalmazás® esetén is legalább S órát kell az összeszerelés­sel eltölteni. Sztukanov mérnök lép­kedő állványzatának álláshidjál három perc alatt felemeli az ötletes emelő­gép. * Szaprikin elvtárs, kőműves, aki el­sőízben haszná ra a lépkedő állvány­zatot a kö\%tkezőket mondta az új találmányról: — Nagyon kényelmes a Sztukanov emelőjével ellátott álláshidon dolgoz­ni. Nem kellett sem térden állva kez­deni a falazást, sem ágaskodva rakni a felső sorokat. Az emelő segítségé­vel állandóan kényelmes magasság­ban dolgoztam. Véleményem szerint az új találmány a'kalmazásáva] leg­alább kétszeresére nő a kőművesek munkájának termelékenysége. Egyik legfontosabb eredmény pedig, hogy ezentúl nem kell a munkát megszakí­tani az újabb állványok építése mi­att. Az alap falazásától kezdve meg­szakítás nélkül rakhatjuk a falat egé­szen a tetőig. Miután a lépkedő állványzat ilyen nagyszerűen bevált, a Szovjetunióba^ megkezdték a sorozatgyártást. Két hónap múlva már megérkeznek a moszkvai építkezésekhez az első lép­kedő építőá/Uvánvok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom