Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-04 / 2. szám

195? JANTIAR « •» NSPLO Sztálin elvtárs Ivamotohoz intézett táviratának világvisszhangja Moszkva: A TASZSZ iroda közli I „apókban Sztálin nrándszterelnők szü- Sztálin elvtársnak K. Ivamotoboz, a letésnapján, Ikuo Ojama békeharcost Kiodo Mrugynök-ég főszerkesztőjéhez Sztálín-'óékedíjjal tüntették ki. intézett távirata külföldi visszhangját, j A tokiói rádió közlése szerint egy A japán rádió január elsején több- magasrangú japán személyiség kije- ször közölte azt az üdvözletét, ame- lentette, hogy Sztálin miniszterelnök iyet $ztálin elvtárs küldött a japán népnek. Rínád Szaszaki, rádióhirmagyarázó, az üzenetet kommentálva, kiemelte hogy .1. V. Sztálin üzenete „u Szovjet-, unió Japánnal kapcsolatos új poiiti-' kájáról tanúskodikErre vonatkozóan I a hírmagyarázó több példát sorol fel. j Meg emit ti többek között, hogy japán gazdasági tényezőik meghívást kaptak, első oldalán közölte az üzenetet. Ha- hogy Japán képviselőiként vegyenek [ talmas érdeklődéssé, fogadta Sztá.in . , ... . ... , ., elvtársnak a japán néphez intézett új­reszt az idén apníisban Moszkvában I &yi üzenetét Csehszlovákia, Bulgária. tartandó nemzetközi gazdasági érte- j Románia dolgozó népe. keeleten. Emlékeztetett arra, hogy a | A keletberli-nd esti lapok első ol­üzenefe amelYet teljes egészében ba­ráti szellem hat át, különös figyelmet érdemel.“ A japán lapok január másodikén közö’ték. Sztálin elvtárs üzenetét. A pekingi rádió január 2-án közöl­te Sztálin elvtárs táviratának teljes szövegét. Valamennyi lengyel központi lap dalon közölték az üzenet teljes szö­vegét. Az Avanti című cJasz lap megálla­pítja, hogy J. V. Sztálin üzenete rend, kívül nagyjelentőségű akkor, amikor az USA fel akarja fegyverezni Japánt és be akarja kapcsolni távolkeleti agresszív rendszerébe. Valamennyi francia esti lap jelen­tés.) közöl a japán néphez intézett sztálini üdvözletről. Az angol lapok közöl a Daily Te. iegraph különösen kiemeli az üzenet­nek azt a részét, amelyben Sztálin elvtárs kijelenti, hogy a Szovjetunió népei mélységesen együtféreznek a japán néppel. A Daily Worker jelen­tésének címe: „Sztálin üzenete báter Htja a japánokat Ugyancsak foglalkozik az üzenet­tel az amerikai, a norvég, a dán és a pakisztáni, valamint az indiai sajtó. Az amerikai imperialisták fokozzák a Tito-fasiszták felfegyverzését A fegyverzet csökkentésére vonat- [szánt katonák létszámának növelését kozó javaslatokká! kapcsolatban az követitek Titotól. Tito meg is ígérte, ENSZ közgyűlésén lefolyt vita során hogy hadseregének létszámát másié’:­A Német Demokratikus Köztársaság kormánybizottsága kidolgozta az össznémet választási törvényjavaslatot Berlin (ADN): A Tájékoztató Hivatal! közleménye szerint a Német Demokra­tikus köztársaság kormánya által össz- német választásokról szóló törvény kidolgozására kiküldött bizottság 1952 január 2-án Walter Ulbricht minisz- terelnökhelyettes elnök'ete alatt ülést tartóit. A bizottság egyhangú hatá­rozattal törvényjavaslatot terjesztett a Német Demokratikus Köztársaság kon mányánat miniszterelnöke elé. A választási törvényjavaslat a wei- mari köztársaság 1924 évi birodalmi választási törvényéből indul ki és öt szakaszra oszlik. Az e'ső szakasz azokat a politikai és jogi biztosítékokat tartalmazza, amelyek a szabad, általános, egyenlő, közvetlen és titkos össznémet nemzet­gyűlési választások előkészítését és végrehajtását lehetővé teszik A má­sodik szakasz a választói joggal és a választhatósággal foglalkozik. A törvényjavaslat harmadik szakasza a válsztás előkészítését tárgyalja. A ne. gyedik szakasz a választás lefolyásá­nak és a választási eredmény megál­lapításának irányelveiről szó". A tör­vényjavaslat ötödik szakaszának zá- Tóintézkedései megszabják, hogy a nemzetgyűlés legkésőbb harminc nap­pal a választás után Berlinben ül össze. A tájékoztató hivatal közleménye a továbbiakban hangsúlyozza: A kor­mánybizottság felháborodással! érte­sült az ENSZ amerikai parancsra sza­vazó többségének arról a határoza­táról, amely úgynevezett „vizsgáló bi­zottságot" akar kiküldeni. Ilyen bi­zottság semmiféle más célt nem szol­gálna. mint az angol-amerikai beavat­kozást a német nép bélügyeibe. A kormánybizottság hazafias kötelessé­gének tartja, hogy nyilvánosan ki­pellengérezze a Párisba kiküldött nyu­gatnémet politikusok állásfoglalását, amely a német nép túlnyomó többsé­gének felfogásával el’öntetben. Ade­nauer utasítására, külföldi ellenőrzést kíván abban a tekintetben, vájjon megtarthatók-e összenémét választá­sok a német nemzetgyűlés létrehozása, hoz. Amennyiben Nyugat-Németország megbízoftainak az a véleménye, hogy a választási törvéhy végleges éfo- gadása előtt célszerű lenne a válasz­tások megtartásának előfeltételeit és körülményeit egész Németországban felülvizsgálni, Kelet-Németország megbízottai nem emelnek kifogást az ellen, hogy Kelet- és Nyugat-Német- ország képviselőiből közös bizottsá­got alakítsanak. A kormánybizottság azonban — folytatódik a közlemény, — a leghatá­rozottabban tiltakozik az ellen, hogy Németország lemondjon arról a jogá­ról, hogy maga rendezze belső ügveit, A közlemény végül rámutat: Min­den német átlátja, hogy az ENSZ be­kapcsolása nem más, mint Adenauer mesterkedése az össznémet választá­sok és Németország békés egyesíté­sének megakadályozására, hogy ezál­tal a nép törvényes jóváhagyása nél­kül német csapatkontingenseket állít_ hasson lel és azokat besorolja az úgynevezett „európai hadseregbe“. A Lénnyé! Munkáspárt fennállása 10. évíordnlóiának megünneplésére készülnek a lengyel dolgozók Varsó (PAP): A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának Politik : Bizottsága határozatot hozott a Lengyel Munkáspárt fennállása 10 évfordulójának méltó megünneplésé­ről. A határozat visszapillantást vet a pártnak az ország újjáépítéséért te­vőit harcára, leszögezi, hogy a Len­gyel Egyesül4 ’ 'unfkáspárt sikeresen vezeti a lengyel népet a szocializmus építésének útján és hogy a párt an­nak köszönheti győzelmeit, hogy küz­delmeiben a marxizmus-léninizmus el­veire támaszkodott és bőségesen me. rített a Szovjetunió Kommunista (bol­sevik) Pártjának tapasztalataiból. A Életbelépett az új nyugdíjtörvény Lényegesen egyszerűsítették a nyugdíjtörvény megállapításának eddigi bonyolult módszerét A Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak 1951 évi 30. számú törvényerejű rend sete, amely 1952 január 1-én 1 ér péti életbe, lényegesen egyszerűbbé, bürokráciamentessé teszi a nyugdíj- igény megállapításának eddigi bonyo­lult módját. A pénzügyminriezter most megjelent 6169- -3/1951. P. M. számú rendeleté kimondja, Jiogy a rendeet szerint já­ró nyugellátást és baleseti járadékot igénybejelentés alapján kell megálla. pítani. Az igényt a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központnak az igénylő lakhelye szerint illetékes me­gyei központjánál, kirendeltségénél kell előterjeszteni. Az igény bejelentésével egyidejűleg az igényjogosultságnak és a nyugel­látás (járadék) mértékének megálla­pításához szükséges adatokat és igazo­lásokat is elő kell terjeszteni. Ezideig az államigazgatás dolgozói­nak járadékigényét nem az SZTK, hanem maga a munkáltató bírálta el, Annak a, megállapítása, hogy valaki biztosításra az SZTK-hoz tartozott-e, vagy az államigazgatáshoz, attól füg. gött, hogv bérét az állami költségve­tés melyik alrovaiánalC terhére kap­ta. A nyugdíjtörvény egycsapásra vé­get vet ennek a bürokratikus eljárás­nak, mert 1952 január 1-tő! minden nyugdíjat az SZTK állapit meg. Más vonalon is lényegesen egy-sze. rüsiti az eljárást a most életbelépett nyugdíjtörvény. Azelőtt a baleseti kártalanításnál a baleseti járadék mértékét nehéz volt az előírásnak megfelelően megállapítani. Sokszor évekig tartó peres eljár«« folyt ab­ban a kérdésben, hogy a keresőképes. szünteti a terméketlen, bürokratikus és felesleges vitákat, mert — bár a baleseti járadék meg állapi fásának együk tényezője továbbra ie a baleset által okozott munkai. Ipesség csők ke­nés foka ■— a fokozatokat úgy álla­pították meg, hogy ne legyen szük­ség felesleges vitákra. így pé’dául egy fokozatba tartozik, akinek kere­sőképessége 16, vagy mondjuk 25 százalékkal csökkent a baleset kö­vetkeztében. A nyugdíjtörvény szerint a nyugdíj­igényről és a járadékigényekről az SZTK megyei és budapesti központjai és kirendeltségei mellett működő szakszervezeti társadalombiztosítási bizottságok határoznak. Határozattal kell kimondani a nvuge’látás (jára­dék) felemelését, csökkentését, vagy megszüntetését is. Nagyjelentőségű az az intézkedés is, amely előírja, hogy a határozat ellen, annak kézbesítésé­től számitott hatvan nap alatt, az igény tárgyában határozatot hozó tár­sadalombiztosítási bizottság 'székhe­lye szerint illetékes megyei tanács végrehajtóbizottságához lehet felleb­bezni. A fellebbezést annál a társada­lombiztosítási bizottságnál kell felter. ieszteni. amelyik az o'sőfokú határo­zatot hozta. Az Országos Nyugdíjintézet értesíti a nyugdíjasokat és járadékosokat, hogy a december 1-i határozatnak megfelelő emelési összegeket január és február hónapokra együtt, január 8—18-ig fogja a posta útján kifizetni. Egyben felhívja a nyugdíjasok fi­gyelmét, hogy lakáscímükben beállott Bégcsökkenés foka mondjuk 15. vagy (minden változást saját érdekükben 16 százalék, vacy 20, vagy 22 száza- azonnal jelentsenek az Intézetnél (Bp. ék-e. A nyugdíjtörvény most meg- IV., Guszev-utca 10—12). határozat megái,lapítja, hogy január­ban és februárban a pájt alapszerve­zeteiben ünnepi értekezleteken kell ismerteti a Lengyel Munkáspárt tíz­éves működését. A lengyel hazafiak a kengyel Mun­káspárt fennállásának tizedik évfor­dulóját azzal ünneplik meg legmél­tóbban — hangzik a határozat befe­jező részében, — ha fokozzák harcu­kat a termelési tervek teljesítéséért, még szorosabbá ‘"-dk a Szovjetunió és a népi demokratikus országok iránti baráti kapcsolataikat, még szo­rosabban tömörülnek a Lengyel Egye­süli Munkáspárt és annak vezetője, Boleslaw Bierut elvtárs körilf. Kardelj, Titoók külügyminisztere új­ból bebizonyította, hogy Tito fasisz. ta klikkje engedelmesen követi az amerikai imperializmus agresszív po litikáját, Ti-toék képviselője nemcsak a fegyverzet megszüntetésére, az atomfegyver eltiltására és ezek nem; zetközi ellenőrzésére irányuló szovjet javaslatok ellen szólalt fel, hanem felhasználta a közgyűlés szószékét ar­ra is, hogy rágalmazó koholmányokat zúdítson a Szovjetunióra és a népi demokráciákra. A közgvűlés folyosóim az egyik 4 * küldött megkérdezte Jessup amerikai képvise'őt, hogyan értékeli a titoista külügyminiszter nyíltan provokációs beszédét. Jessup így vá­laszolt: „Kardelj felszólalása számom­ra nem volt meglepetés. Két okból: először Is azért, mert mi több ízben felhívtuk a jugoszláv kormány H- gye'mét, összeegyeztethetetlen, hogy az Egyesült Államok támogatását él­vezi és ugyanakkor belpolitikai meg. gondolásokból nemlegességre'1 tö­rekszik a két rendszer közötti küz­delemben. Másodszor azért, mert az amerikai külügyminisztérium már jó­val a mostani ülésszak előtt értesül­ve volt arról, milyen álláspontot szán­dékozik elfoglalni a jugoszláv kül­döttség.“ E nyílt beismerés aligha lephet meg valakit. Közismert, hogy az ame rikad imperialisták Tito Jugoszlávia, ját saját háborús támaszpontjuknak teíkin-ük a Szovjetunió ellen tervezett háborújukban. Nem véletlen, hogv Truman novemberben külön levéllel fordult a kongresszushoz, hangsú’yoz- va, hogy Jugoszláviának „közvetlen jelentősége van az északatlanti tér- ség és az USA biztonsága szempont­jából“, azaz magyarán, az USA ag­ressziója szempontjából. Az amerikai elnök újabb összegeket követelt _ a Tito-hadsereg felfegyverzésére. Az Egyesült Államok kormánykö­reiből származó hivata'os értesülések szerint, ez az újabb összeg ötszázmil­lió dollár. Ezt az összeget azoknak a titoista hadosztályoknak új fegyve. rekkel való ellátására szánják, ame­lyeknek egészen a közelmúlt időkig főleg német és osztrák gyártmányú fegyverzetük volt. Most amerikai tankok, amerikai tüzérségi fegyverek, lökhajtásos repülőgépek érkeznek e hadosztályok számára és a jövőben egyre növekvő mennyiségben fognak érkezni. C'z azonban kevés a belgrádi fa­* -i sisztáknak. Nekik atombombák kellenek! „Boldogok lennénk — je­lentette ki Peko Dapcevics, a titoista hadsereg helyettes vezérkari főnöke amerikai ggzdái előtt, — ha lenne né­hány atombombánk. A mi földrajzi helyzetünk olyan, hogy hatásosan fel tudnák ezeket használni.“ Az amerikai háborús gyujtogatók a titoista hadosztályok felfegyverzésé­nek ellenértékéként az ágyutoltelékül millióra emeli. Ennek a hadseregnek a meusze’-vezéséhez amerikai szakem­berek vezetésével nagy sietve képe. zik ki a tisztikart Az óceánontúli agresszorok Jugoszláviában 18 isko­lát nyitottak a tartalékos tisztek, 38 iskolát az állománybeid tisztek és 29 iskolát a kémek és felforgatok kikén- zésére. A Jugoszláviát elárasztó amerikai fegy verszáll ítmányokkal egyidöben az amerikai imperialisták fokozott ütem­ben építik Jugoszláviában az erődít­ményeket és egyéb katonai célú épít­ményeket. Washingtonban kidolgozott tervek alapján Trsztenik városában repülőgépgyárak, Moszta-ban tüzérsé­gi fegyvereket előállító üzemek, Tray nik városában repülőgépgyári műhe­lyek épülnek. Szarajevó közelében földalatti repülő térépítkezés föld­alatti földmunkái folynak. BelgTád kö­zegben hatalmas repülőtér épül: in­nen kiindulva akarják bombázni az amerikai dögkeselyűk a népi demo­kráciák és a Szovjetunió békés vá­rosait és falvait. J ugoszlávia fasiszta kormánykörei az ország költségvetésének több mint hetven százalékát költik hábo­rús készülődésekre. Ez azonban ke­vésnek bizonyult. A titoisták ezért újabb merényletet követtek el a jugo. szláv dolgozók amúgyis a!»-Sony éetszinvonala ellen. Nemrég 25 szá­zalékkal emelték az adókat, a közle­kedési és postai díjszabást, a víz és a villany árát, továbbá a lakbérekéi. Fokozott erővel fosztják ki a titoista hatóságok a parasztokat is. A Tito klikk a fegyverekért a mun­kásosztály könyörtelen kizsákmányo­lásával fizet az amerikai imperialis­táknak. Bosznia—Hercegovina, Szio. vénia és Horvátország bányáiban 450 ezer munkás termeli súlyos körülmé­nyek között a színesfémeket az Egye­sült Államok hadiüzemei számára. A jugoszláv helytartók az országot nagv kényszermunkatáborokká akarják tenni, ahol az emberek az amerikai háborús gyujtogatók számára dolgoz­nak. Jugoszlávia szabadságszerető népei azonban nem akarnak részt venni az —’nerialisták háborús kalandjaiban Síkraszállnak a Tito-klükk és gazdái ellen, igyekeznek meghiúsítani a há­borús készülődést. A harcoló Jugoszlávia hangját -í*- nem tudják elfojtani a fasiszta zsarnokok, bárhogy is erőlködnek képviselőik a Chaifiot-palotában. Ti- toék nem tudják megfélemlíteni a ju_ goszláv népet, bármennyi ágyat, re­pülőgépet és tankot kapnak is az új agresszív háborúra szomjazó amerikai imperialistáktól. Egész Jugoszláviában fellángol a felszabadító küzdelem az imperialista rabszolgatartók és titoista lakájaik el­len. Nem kétséges, hogy a nép har­cát teljes győzelem koronázza. (B. Zstroov) 4 Bolgár JXépköstársaság iparosításának sikere A bolgár nép, a szovjet nép testvéri segítségére és a népi demokratikus orszá gokkal való együttműködés re támaszkodva, egymás utáni építi az új városokat, munkáslakótelepeket, gyára kát, üzemeket, áramfejlesz­tő telepenet. öntözési rend­szereket, hegyi müutakat és vasutakat. Uj érc- és fém bányákat lámák lel Bulgá riában és az aszályos vidé­keken mezővédő erdősava- kát, telepítenek. így váltják valóra Georgl Dimitrov szavát, aki a Bol­gár Kommunista Párt V. kongresszusán ezt mondta: „Az ország iparosításával és villamosításával, vala­mint a földművelés gépesi tésével 15—20 év alatt er­űk el azt, amit más orszá­gok, más viszonyok közt egész évszázad alatt érlek csak el." Mielőtt a Szovjet Hadse­reg felszabadította a bolgár népet. Bulgária Európa leg elmaradottabb országai kö­zé tartozott. Lakosságának négyötöde mezőgazdasággal foglalkozott. Kezdetleges eszközökkel megművelt föld területe 1.2 millió paraszt- gazdaságra tagozódó'!. Pr rasztsádának óriási többse ge mérhetetlen nyomorban és szegénységben tengődött. A Bolgár Népköztársaság mindörökre végetvetett a fasizmus és az imperializ­mus uralmának s biztos lép lekkel indáit el a szocia­lista frilödés útján, A bol­gár pép m-'nden erejét orra összpontosít la hogy a köz társaságot fejlett iparú me­zőgazdasági országgá ala­kítsa át. A bolgár munkásosztály elsősorban az ország villa­mosítására törekedett, amely nélkül elképzelhetet­len a modern ipar megte­remtése, a nehézipar, a szén- és ércbányászat kifej­lesztése, Bulgáriában, ahol a háború előtt csak néhány túrát középnagyságú es kis áramfejlesztő telep volt, a felszabadulás óta olyan ha­talmas áramfejlesztő állo­másokat létesítettek, mint a hőenergiával üzemben tar to't „Sztálin '-»centrálé. a „Vlko Cservenkov" -centrá- lé és sok más nagytelje- sitőképességű erőmű. A főbb áramfogyasztó kertiír teket vezetékekkel kapcsol­ják egységes rendszerbe. A középnagyságú és kisméretű áramfejlesztő állomások szé les ihálózata lehetővé teszi a nikopoH, bcleni, szviszltr vi és brisloni lavályok ter­mékeny földjének öntözését Az ötéves terv végén. 1954- ben az ország villamos- energia-termelése hétszerte nagyobb lesz, mint 1939 ben volt. A nénhatnlom építette fel a bilnotokovoi ..Vaszi- lij Kolarov" és n „Vöröst- looH nevét viselő gyárakat is, amelyek gyengeáramú készülékeket, villamosgmr rotorokat, villanymotorokat, transzformátorokat, távbe­szélő és árammérő készü­lékeket. rádiót és villamos- berendezési. tárgyakat gyár­tanak. Ezeket a cikkeket, azelőtt külföldről hozták be Bulgáriába. A szovjet technikával fel­szerelt szilárd energetikai bázis megteremtése tette le­hetővé a kohászat és a gépgyártás fejlődésének meggyorsítását. Felépült a hatalmas ,,Szfátin'-gépgyár, amely bányaberendezéseket állít elő, a Mechanikai Gyár, a „Dimitrov“-mór dony és vagongyár, az épít­kezési gépeket és berende­zéseket gyártó „Vörös Csil­lag", a Mezőgazdasági Gép­gyár több gépkocsiszereiő, hajóépítő, és kazángyár, A Szovjetunió teljes felszere lést szállított és nagy mű­szaki segítséget nyújtott ezeknek az üzemeknek a be indításához. A bolgár rJp büszke az épülő kohómüvekre, a nagy- olvasztókra. Lendületes fejlődésnek indu!t a vegyiipar 1*. A nemrég üzembehelyezett ,,Sz'álin"-nitrogén vegyipa­rt kombinát például éven­ként 70 millió kilogramm nitrogén-műtrágyát fog elő­állítani, ami elősegíti a me­zőgazdaság terméshozamá­nak jelentős emelését. Bulgáriát új műutak és vasutak sűrű hálózata Ion ja át. A legfontosabb köz­pontokat autóbuszvonalak kötik össze. Csupán a rodo- pi és ptrini vidéken, vala­mint Dobrudzsában 35 autó­buszjáratot inditoltck. ame­lyek 2.060 kilométernyi hosszúságban 950 községét kötnek össze. Rövidesen t>e- fejeződik a Balkán-vasút­vonal építése, amely Szálf­át és az ország nyugati kerületeit a Fekete-tengert kikötőkkel fogja összekap­csolni. A Szovjetunió segítségé­ve! lendítik fel a bolgár mezőgazdaságot is. Trakto­rok tízezreit, kombájnok százait, traktoros ekék, ve tőgépek és egyéb mezőgaz­dasági szerszámok ezreit, nagykiterjedésű öntözőrend szereket állítottak a kőitek tív mezőgazdaság útjára lé­pett bolgár dolgozó paraszt­ság . szolgálatába. A mező- gazdaság tokozott gépesíté­se óla az azelőtt nyomorú­ságban sínylődő bolgár nép már el tudja látni magát a szükséges élelmiszerek­kel és a mezőgazdasági nyersanyagokkal. A bolgár nép anyagi jó­létével együtt fejlődik kul­túrája is. A dolgozók min­dennapi életébe a villany- világítás mellé a könyv, a rádió és a művészet is be­vonult. A jóléttel arányo­san emelkedik a fogyasztás is. Míg 1939-ben egy lakos­nak általában 5 méter pa mutszövet. jutott évente, a fogyasztás most a 13 mé­tert is meghaladta Hasonló arányban emelkedett a cu kor- és a szappanfogyasztás is. A bolgár nép egyre job­ban erősíti kapcsolatát a nagy Szovjetunióval és a népi demokratikus orszá­gokkal, mert tudja, hogy ez az alapja hazája felvi­rágoztatásának. (B ZS1RNOV cikke nyomán) »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom