Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-04 / 2. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLTETEKt A MAI SZAMBÁN: Sztálin elvtárs Iva&otohoz intézett táviratának vUágTiam. hangja. (2. o.) — A Német Demokratikus Köztársaság kormánybizottsága kidolgozta az össznémet választási törvény javaslatot. (2. o.) — Az s erikái imperialisták fo- kozzák ■ Tito-fasiszták leliegyve.-ísét. (2 o.) — Életbe, lépett sz új nyugdíjtörvény. (2. o.j — Nagyobb gondot kell {ordítani az oktatási munkára a iütőház pártszerve, zetéaek. (3. o.) — Jó eredménnyel zárult a siklósnagy. lusi tsz zárszámadása. (3. o.) I AZ MDP B ARANYAM EGYEI PÄ RTBI 2 O TT J ÁC ÁN A K LAPJA J IX. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM. AKA aű I lLlxi, PÉNTEK, 1952 JANUAR 4 Tito as imperialisták gyarmati hajcsár a h i ■A- ' ti Részlet Révai József elvtársnak az 1951 december 30-1 Tartós bé kéért, népi demokráciáért című lapban megjelent cikkéből Valamikor Titoék azzal igyekez. 'lek szédíteni az embereket, hogy az ő politikájuk valamiféle ,,önálló" politika — a háborús tábor élén ál­ló amerikai imperialistákkal szem. ben is, a béketábor élén álló Szov­jetunióval szemben js. Ma? A hír­hedt zágrábi „békekongresszuson" a jugoszláv fasiszták fordultak a legélesebben szembe a „semleges­ség" politikájának képviselőivel és hirdették az amerikai imperia­listák szájatze szerint a felfegyver, zést — természetesen a „béke érde­kében". Titoék kísérletei, hogy be­furakodjanak a haladó mozgalmak, ba, teljes csőddel végződtek; még a „semlegességi" irányzatot, még 9. „harmadik út" politikáját is meg kellett tagadniok. Titoék szolgaian ismétlik az ame­rikai imperialisták legszélsőbb há_ borús pártjának jelszavait. Tito november elején a francia és svéd tudósítóknak kijelenti: „Németor­szág ma demokratikus állam és nem militarista, vagy neofasiszta hatalom. Németországot tehát föl kell fegyverezni, de a német mil.i- tarizmus újjáélesztése nélkül.4' Még a nyugateurópai burzsoázia bizonyos körei is visszariadnak az amerikai imperializmus által diktált fegyverkezés tempójától, mert lát. jak, hogy a fékeveszett fegyverke­zés a háború felé sodorja őket, Ti. to azonban nyugati újságírók előtt kijelenti: „Á háborút csak akkor lehet elkerülni, ha a szabad nem­zetek olyan mértékben folytatják a fegyverkezést, hogy az elriasztja a támadót." (Titoék teljesen átveszik az imperialisták fejtetőre állított terminológiáját is.) Még egyes jó­zanabb nyugateurópai polgári po litikusok ig látják, hogy a nagy­huta'mák megegyezés» a békét mozdítaná elő, az ENSZ szavazó­gépének gátlástalan „működése" viszont az amerikai szélső háborús párt malmára haUia a vizet, Kar- deli^ azonban dühösen denunciálja az őthatalmi békeegyezmény tervét és kijátssza ellene a ..kollektívbiz­tonságot" koreai módra. A jugo szláv küldöttség az ENSZ közgyű. lésén az öthatalmi egyezménnyel, a nagyhatalmak békepaktumával szemben ,.a kis. és középállamok aktivitását” követelte, mindjárt hozzátéve, hogy ez ne holmi „sem­leges tömb" Jegyen, hanem épp el­lenkezőleg: ellensúly legyen bizo­nyos atlanti nagyhatalmak egyes burzsoá köreinek, amerikaellenes habozásával és ingadozásával szem­ben. A máj nemzetközi helyzet egyik jellemző vonása az imperialista el­lentétek növekedése s ennek követ­kezményeképpen az amerikai szél­ső háborús párt egyre agresszívabb katasztrófa.po'itikája. A Tito-fóle fasiszta bitorlók szerepe abban áll, hogy ők a háborús uszítok élccana. ta, az amerikai hóborús párt leg­hangosabb ós mindenre képes pro­vokátorai. Ezt a provokációs sze- renet töltötték és töltik be Kardel jék és Gyilaszék az ENSZ közgyű’ lérén. A jugoszláv fasiszták ..füg­getlensége" ma már semmi egyéb, mint a legszélsőbb imoerialista há­borús politika minden gátlástól mente®, provokációs kiszolgálása. Jellemző, hogy etfves polgári, angol sajtóorgánumok (mint pl. a Times, a Daily Telegraph, rib-1 is fő'ismerték. hogy a Tito—Kardeli- klikk ezzel a nyílt lakáikodásával lelep’ezi az imperialisták terveit és igen hidegen ismertettók Gyi’acT órákig tartó provokációs párisi „beszódeit." A konzervatív Glas­gow Herald megírta, bo«tv Tito az Egyesült Államokkal kötött egyez. ménnyel a nyugati világ anyagi erejének oszlopa mögé bujt, hogy az ENSZ elé vitt szovjetellenes panasz „Nyugat erkölcsi támogatá­sára szorul", hogy általában: Nyu­gat támogatása nélkül Tito nem tudná magát fenntartani. És a kon­zervatív lap hozzáteszi: a Tito- kükk kiélezi a nemzetközi válságot, holott a nyugati világ — írja az újság demagóg módon — épp ezt akarja elkerülni! Minthogy Titoék Szőröstül-börös- tül az amerikai imperialistáknak adták el magukat, az angol impe­rialisták szóvivői sokkal nyiltab- ban és feszélyezettség nélkül Írják meg a fasiszta Jugoszláviáról az igazat. Másrészt az amerikai im­perialisták egyes szóvivői is ú£v vélik, hogy saját gyarmat; hajcsá- rukkal — aki már úgysem tehet mást, minthogy dollárért kiszolgál, ja gazdáit —, éreztethetik az úr megvetését a szolgálóval szemben. A Time and Tide írta még ez év áprilisában: „Tito számára természetesen po­litikai szükségesség, hogy ’ tovább­ra is azt hajtogassa: Jugoszlávia nem csatlakozik sem a keleti, sem a nyugati csoporthoz. De most, hogy Jugoszlávia a Nyugattól kért fegyvereket, beillesztése az atlanti tömbbe katonai célokra, tényleg nélkülözhetetlen J»U." Az amerikai imperialisták Jugo. szlávia „beillesztéséről" beszélnek a nyugati katona; tömbbe, függet­lenül attól, mit hajtogat Tito. Még nyíltabb megvetéssel beszél a jugo. szláviai hajcsárról a New York Times múlt év novemberében. Ti­to a Nyugathoz fordult segítségér» — írja a lap, — ugyanakkor azon­ban meg akarja tartani híveinek tá. mogafását és ebből a célból „kény­telen legalább azt a látszatot kel­teni, mintha független voJna a Nyu­gattól". Egy amerikai uiságírónő. Miss Tracey, még tovább megy az igaz­ságmondásban: „Jugoszláviában puskatus-, lakat- és börtönrendszer uralkodik... azok. akik valaha js résztveitek a legyőzött ország meg. szállásában, ma Jugoszláviában otthonérzik magukat." Az amerikai imperialisták, akik a német fasisz­táktól a spanyol fasisztákig és a görög monarchofasisztákig minden reakciós erőt zsoldjukba fogadnak, természetesen nem kifogásolják, hanem helyeslik, hogy Tito állam- apparátusa egyre növekvő mérték­ben támaszkodik nemcsak Ranko- vics új fasisztáira, hanem Nedics és Pavelics régi fasisztáira is. A New York Herald Tribune még a segélyegyezmény megkötése előtt így írt: „Jugoszlávia szá­munkra ragyogó üzlet, mert az or­szág egész gazdaságát az amerikai­ak rendelkezésére bocsátották. Minden Jugoszláviára költött dol­láron két dollárt keresünk Versenyben ar. ötéves terv harmadik éve első negyedének teljesítéséért A komlói Il-es bányaüzem dolgozói 119*3 százalékos termeléssel kezdték meg az évi terv teljesítését A komlói Ko*sn.th-akna bányásza: ötéves tervünk harmadik évének első napján 100.2 százalékra túl 'eljesfte-t- ték a tervüket. Nagy győzelme: jeen. ez a komlói bányászoknál. Az elmúlt évben hosszú hónapokon keresztül '■érvükét csak jóval a száz százalék alatt tudták 'eljesiteni és az ér végé­re sokezer Ionná szénnel marad ok adósai népgazdaságunknak Éppen ezért a komlói bányászoknak ebben az évben úgy kell dotgozniok, hogy necsak az éri tervüket teljesítsék hó- napról-hónapra, hanem minél előbb a tar ozásukat is le ürlesszék. A terrév efső napján elért eredmények azt mu­tatják, hogy a komlói bányászok is így gondolkodnak. Az üzemek közül a legszebb ered­ményt a Il-es számú üzem dol­gozói érték el, akik napi tervüket 119.3 százalékra teljesítették. A kilences csapati DISZ brigádok is kiemelkedő eredmény: értek el. Mint a megyénk többi bányájában, úgy Komlón is a fiatalok törtek a termelés étiére és lelkes munkájukkal bizonyították be: ebben az évben sok­kal szebb, kiemelkedőbb termelési győzelmeket akarnak elérni. A DISZ brigádok közül ifjú Schneider József brigádja tervét 383 százalékra telje­sítette. Az Oleg Kosevoj brigád 333, a Kütreiber Béla brigádja Ml száza­lékos eredményt éri el. De nemcsak a fiatalok dolgoztak lelkesen a lerv- év elaő műszakján, hanem a öbbi dolgozók Is. Az egyes csapati brigádok közül a Lovreneslcs-brlgád 147 száza­lékra. a Hamvas brigád 145 szá­zalékra teljesítette napi tervét A hármas csapati brigádok közül a Legjobb eredményt Pretsendőrfer Jó­zsef brigádjának tagjai érték el, napi tervük 133 százalékos teljesítésével, míg a Vokó-brigád M6 százalékot., a Szakács-brigád 102 százalékot telje­sített. A tett« üzem tiuezonbatos coapati brigádjai köziU Kusz János brigád 181 százalékot, a Rolnhardt-brl- gád 177 százalékot teljesített. A negyvenhato* csapati brigádok kö­zül Mózer Ferenc brigádja érte el a legszebb eredményt napi tervének 146 százalékos teljesítésével. A komlói bányászok közül a leg jobban dolgozott Sláger Mihály sztahanovista vájár, aki napi ter­vét 130 százalékra teljesítette. A Komlói Kőbánya dolgozói 51 vagon követ termeltek terven felül A komló* Kőbánya dolgozói az öt éves terv második évi tervét 108 szá­zalékra teljesítettéi. Ez az eredmény elsősorban a kiváló téljeeítményü dol­gozók lolkes munkájának köszönhető köztük Kiss Piter, Gungl József szta­hanovistáknak. Bauer Péter bunkózó és pakolórtak, akik mér a május havi tervük teljesítéséért folytatnak kemény harcot. Jelentős eredményeket értek el a múlt évben az üzem többi dolgozol akik áz őtwrs r* harmadik évé­nek első napján cár hatalmas len­dülettel fogtak hozzá a munkához. Ré­gen látott szép eredmény született már az első napon. A kőbánya dolgo zói 51 vagon követ termeltek terven felül. A brigádok közül ezen a napon a Ságvári-brigád. a Kossuth brigád, a Petőfi brigád, a Vörös Csillag-brigad, a Rákosi-brigád, a DISZ brigád, a Komszomol-brigád és az Előre-brigád kétszáz százalékon felül teljesítette a napi tervét. Jó eredményt értek még el Gungl József sztahánorista és Bau er Jéter, akik a napi tervüket 140 szá­zalékra teljesítették. A Komló Mázai Erőmű dolgozói 1951 éri tervüket 13.1 szá­zalékkal teljesítették túl. Január má­sodikén lelkesem fogtak hozzá az üzem dolgozói az 1952 es évi terv teljesíté­sének munkájához. A villanyszerelő brigád 135 százalékos, Barna János és Herbert János kazánjaritók 130 szá­zalékos. Bors György sztahánovista la­katos 121 százalékos, Zsigmond Jó­zsef esztergályos 119 százalékos ter­melési eredményt ért el. A Sopiana Gérryír őo^ozói január első tíz napián Békeműszalio! tartanak. A békemüszak második napján is jelentős eredmények számolnak be a gépgyár dolgozóinak lelkes munkájá­ról. Az öntődében a legszebb eredményt Gaál József érte el 225 százalékos tervteljesítéssel, de nem sokkal marad le mögötte Gaál Jenő 173 százalékos teljesítményével. Tófb László 190 szá­zalékot teljesített. A lakatos műhelyben Szalai István és Forró György 160 százalékra. Éva Béla ét Latz Ferenc 150 százalékra teljesítették napi tervüket. Az esztergnmühelyben Kroamann Lajos ért el kimagasló 340 százalékos teljesítményt. Lugosi István 140. Szeo te® János 134 százalékot teljesítet*,. A festőműhelyben Horváth Jó»ei 185, Oszterág Mihály 150 százaléké* termelési eredményt ért el. Horváth Józ?et kok«7műi művezető csatlakozott a Deák-mozgalomhoz A pécsi Kokszmüvéknél a Zalka Mát hé brigád tagjai az elmúlt napok­ban felkérték Horváth József műveze­tőjüket, hogy ő is csatlakozzon a Deák-mozgaComhoz és Ígéretet tettek neki, hogy ebben a munkájában 'á- mogatni is fogják, ö szívesen tett ele­get a brigádlagok kérésének és egyben versenyre is hívta üzemük összes mű­vezetőjét. Felhívásé! a december 29- én megtartóit párAaggyűiésen ismer­tette. A felhívás így hangzott Kedves elvtársak: Már többször ol­vastam a Magyar Népköztársaság jni- niszler.’anécsának határozatát a műve­zetők jogairól és kötelességeiről. Meg­állapítottam, hogy üzentünkben is vannak hiányosságok ügy a fegyelem, mind a munka területén. Ugyancsak olvastam Deák Jánosnak, a MÁVAt* forgácsoló műhely vezetőjének 195f december 16-án megjeleni fel-hívását, amelyet a műveze‘|őiársaihoz intézőit, a fegyelem megszilárdítása, a munka módszerek jobb elsajátítása érdeké ben. Én a magam részéről csatlako­zom ehhez a felhíváshoz és versenyre hívom üzemünk összes művezetőjét A verseny feltétedéi a következők: 1. A hozzánk beosztott dolgozók a munkn megkezdése előtt tíz perc­cel elfoglalják a munkahelyeiket, illetve munkapadjaikat, hogy legyen ide­jük a munkához szerszámaikat előkészíteni. így nem fog előfordulni, hogy a legtöbb dolgozó a gyár dudájának hangjára hagyja el az öltözőt, vagy mint a legtöbb dolgozónál még most is megvan — naponta félóra. vagy an­nál is több munkakiesés is megszűnik. ’ 2. Üzemünk területén teljesen megszüntetjük a munkaidő alatti csopor­tos beszélgetést. Ez főleg vonatkozik a javítóműhelyre, de az összes üzem­részekre- és az adminisztratív dolgozókra Is. 3. A gépkezelőkhöz beosztott gépeket rendben is tisztán tartjuk, hogy mindenkor termelöképesrk legyenek. Teljesen megszüntetjük a motorok „üresen" járatását is. 4. A késéseket és m igazolatlan mulasztásokat megszüntetjük. 5. Az önköltség csökkentése terén a raktárból csak abban az esetben vételezünk ki. ha megállapítottuk, hogy használt anyagból azt a munkál elkészíteni nem tudjuk. Ez vonatkozik a védő faelpő és kesztyű használt tá­ra is. Ezeknek a verseny pontoknak a meg­valósításáért folytatott munkámmal kezdem el az ölévé® tervünk harmadik évi tervét, hogy ezzel is hozzájáruljak őtúvos hoz. tervünk sütőre® megvalósitásá­HORVATH JÓZSEF művezető. Ez a megvetést kifejező igaz­mondás persze nem tetszik a Tito. klikknek. Még a legaljasabb krajcá- ros rendőrspicli is próbálja meg­őrizni az „emberi méltóságnak", a provokációs munka „önzetlenségé­nek" látszatát. Ezzel magyarázha­tók Tito időnként ismétlődő kiro­hanásai a „nyugati reakció" ellen. Ki ne emlékeznék Hitler hasonló kitöréseire? Tito ebben is Hitler mé>tó tanítványának bizonyult. A fasiszták is a nagy monopo- listak ügynökei voltak, de a nép elbuhtása érdekében időnként a dörögték" Ut°kráCÍ* CUen ,,menrry- Titoék azért lépnek föl időnként egves burzsoá lapok ellen, mert tol akarnák verni a saiát árukat és rossz néven veszik, ha egyes sváj­ci, angol, sőt egves amerikai lanok ’s-ntjék az üzletüket. A Tito. klikk számára azok a polgári kö­rök képviselik a veszedelmet, ame­lyek ilyen vagy aníiolyan okoknál fogva kételyeket táplálnak, vájjon helyes-e, kifizetődő-e a belgrádi fasiszta- klikk roskadozó uralmának fenntartására komoly összegeket áldozni? Jellemző, hogy az ameri. kai—jugoszláv katonai segély­egyezmény megkötése után a Man­chester Guardian nyíltan megírta, hogy Titoéknak helytelen nehéz- fegyvereket adni, mert a jugoszláv hadsereg, Tito hátországának in­gatagsága és az államapparátus rőt. had'sága miatt, nem alkalmas tá­madó hadműveletek végrehajtásá­ra. Titoék most majd k'bujnak a bőrükből; csakhogy bebizonyítsák az ellenkezőjét és nehézfegyverze­tet kapjanak az angol-amerikai irh. perialistáktól. Titoék legfőbb gondía annak bi­zonyítása, hogy az imperialisták számára érdem»« komolv összege­ket befektetni Jugoszláviába. De ez a kérdés még az amerikai jmperia-1 listák számára sem eldöntött kér. dés. Amerika ágyutölteléknek te­kinti Jugoszláviát, hajlandó föl­fegyverezni Titoék Hadseregét, kész kizsákmányolni a jugoszláviai nyers anyagforrásokat, de egyáltalán nin­csenek érdekelve Jugoszlávia gaz. dasági fejlődésében. Tito megkapja az amerikai fegyvereket, de aligha csurran-csöppen valami a jugoszlá. viai iparosítás érdekében. A nyugati burzsoá sajtó egyes tekintélyes orgánumai is azt a né­zetet kezdik képviselni, hogy csőd­tömegbe befektetni: őrültség. A svájci sajtó nyíltan' megíria, de még a New York Times is bevairja a iugoszláv fasiszták gazdaságpo­litikájának teljes csődiét. A titois- ta ötéves terv végkép kátyúba ju­tott. Sőt, miként a burzsoá saitó is elismeri, egyre rosszabbodik a helyzet a jugoszláv faluban. A ve­tésterület és a termésátlag egyaránt katasztrofálisan csökken. A jugoszláv fasiszták hatalma ma két dologra épül: > dolgozók elleni belső terrorra és az imperia­listák külső segítségére. Az ameri. kai „segély" elsősorban a jugoszláv terror-rendszer fenntartására szol­gál magával a jugoszláv néppel szemben. * De minél ingatagabb és remény­telenebb a jugoszláv fasiszták helyzete az országon belül, annál inkább kaphatók Titoék kalandok­ra és katona; provokációkra kifelé, hogy eltereljék saját népük figyel, mét az életviszonyok javításáért, a szabadságukért és függetlenségü­kért való harctól. A Tito-féle Ju­goszlávia tűzfészek, a háború tűz­fészke. Ezért van szükség fokozott forradalmi éberségre a jugoszláv fasiszta klikk provokációival szem. ben. Ezért a jugoszláv hazafiak megkettőzik erőfeszítésüket Ju­goszlávia szabadságának és függev lenségének kivívására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom