Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-08 / 5. szám

X N B P L 1*8# JANUAR t AzE¥$Z ía^íUlamaí közül igen sokan világosan átlátják az £]I'$Z fejyyveres erőivel folytatott amerikai mesterkedések alapgondolatát; Párig (TASZSZ): I átlátják már az ENSZ fegyveres erőt-1 pontjából, mert pontosan meghatároz­Január 4-én az ENSZ politikai bi-1 vei folytatott amerikai mesterkedések za az agresszió fogalmát, lehetetlen­ül a' zottsága folytatta az úgynevezett „kol-1 a'apgondolatát. Kiszefev rámutatott tektiv intézkedéseik“ bizottságának je. ientése feletti vitát. Az ülés fo yamá,, - bebizonyosodott, hogy bár több kül­arra, hogy az USA minden cselekede­tében saját fegyveres erőit és a* ag­resszióban vele szövetkezett államok döttség védelmezte a jelentést, sok erejét úgynevezett ,,törvényes aiapo- áliam még sem hajlandó résztvennj kon“ saját céljaira akarja fefhasz- a „kollektív intézkedések" amerikai nálni. Wierblowsiki, lengyel küldött fel- szóla ásában támogatta a Szovjetunió küldöttségének határozattervezetét. A vita folytatását január 7-re tűz­ték M. rendszerében. Columbia, Mexico és Chile küldöt­tel módosító javasatokat terjesztet­tek be, hogy megakadályozzák az ÚSA-t abban, hogy más államok kész­letei és fegyveres erői felett tetszés ezerint rendelkezzék Az arab álla­mok hasonló módosításokat javasol­tak. Ezek az államok a szovjet hatá­rozattervezet egyes részeit is magu­kévá tették és helyeselték a szovjet javasainak különösen azt a részét, amely-a koreai fegyverszüneti tárgya­lások sikeres befejezésének elősegíté­sét célozza. El Huri, Szíria küldötte kijelentette: A .kollektív intézkedések" bizottsá­gának javaslatai emlékeztetnek a nyu. [ati országoknak arra a kísérletére, (mellyel az érdekelt országok meg­kérdezése és beleegyezése nélkül meg ikarták alakítani az úgynevezeti kö- iénkeieti parancsnokságot. Szalad El Din pasa, egyiptomi küv dött kijelentette, az arab országok nem engedik meg, hogy olyan paran­csoló hangon beszéljenek ve'ük. mint ahogy a nyugati hatalmak megpró­bálták a középkeleti parancsnokság megalakításának kérdésében. A politikai bizottság január 5-i ülésén Chile küldötte gyűlölettől jzzó kirohanásban támadta meg a Szov­jetuniót, a népi demokráciákat és tá­mogatta az angol-amerikai tömb á tál javasolt alkotmányellenes határozat­tervezetet a „kollektív intézkedések­kel“ kapcsolatban. A végső követkéz, tnények levonása/k-or azonban hirte!en megváltoztatta hangnemét és módo- sftványokat indítványozott a javaslat­hoz, hogy lehetővé tegye a „ko’lek- tív intézkedésekben“ való részvéte; elkerülését. Irán, a Dél afrikai Unió és Izrael küldötteinek felszólalásából világosa,, kitűnt, hogy igen sok ál am nem hajlandó a „kollektív intézkedések­ben kötelezettségeket vállalni. Baranovszkij, az Ukrán-Szovjet Szó, dalista Köztársaság küldöttségének vezetője, ismételten bebizonyította, hpgy a bizottság elé terjesztett hatá­rozattervezettel kapcsolatban nem tudják á’cázni annak nyilvánvaló cél­ját, hogy az Atlanti Tömb agresszív elgondolásait, még szélesebb alapokra fektessék. < Baranovszkij leleplezte annak az é.ittásnak hazugságát is, hogy a „kol­lektív intézkedések“ végrehajtásának tekintetében egyhangúság uralkodik ez ENSZ tagjainak körében. Legtöbb „ország kormánya a közvélemény nyo­mására egyá talán nem hajlandó ka­tonaságot bocsájtani az ENSZ zászla­ja mögé bújó amerikaiak .rendelke­zésére — mondotta Baranovszkij. Kiezelev, a BJelorussz Szovjet Szo- cia.ista Köztársaság küldöttségének vezetője hangsúlyozta, hogy az ENSZ tagállamai közül igen sokan világosan a gazdasági és rénzügyi bizottság ö’faei Az ENSZ közgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága január 3-án kezd­te tárgyalni a lengyel küldöttség ha­tározattervezetét az elmaradt orszá­gok gazdiasági fejlesztésével kapcso­latban. a lengyel határozattervezet­hez az USA kü döttség módosításokat terjesztett elő, hogy az eredeti terve zetet megfossza lényegétől és azt ame­rikai formára változtassa át. KatzSuchy, lengyel küldött megái, lapította, hogy az amerikai „módosi. tások“ gyökerűkben ellentmondanak a lengyel javaslatoknak és az eredeti határozattervezet he'yett arra kény­szerítenek az elmaradt országokat, hogy azok az USA hadigénezetének nyersanyagszállítói legyenek. Burma és Csehszlovákia képviselői a lengyel javaslatokat támocratták. A január 4-én és 5-én folytatott vi­ta során az USA küldöttsége látva, hogy nem tudja meghiúsítani a len­gyel javas átok elfogadását, kényte­len volt India, Indonézia és több más ország módosító javaslataihoz csatlakozni. Arutiunjan kijelentve, hogy bár a lengyel határozati javaslatot a módo­sítások qyenoítik, az mégis megőrzi eredeti tartalmának lényegét, ezért a Szovjetunió küldöttsége támogatja azt. A lengyel határozati javasátot egy­hangúlag' elfogadták. flz ENSZ iogi trzot'sági január 5-i iiése A Szovjetunió küldöttsége a köz­gyűlés 5. ülésszakén javasolta, hogy pontosan határozzák meg az agrasz- szió fogalmát. A javaslat részletesen tartalmazza az agresszió meghatáro­zására szolgáló pontokat. Az ango -amerikai tömb a közgyű­lés 5. ülésszakán elérte, hogy a szov­jet javaslatot nem tárgyalták érde­mében, hanem azt a nemzetközi jogi albizottság elé utalták. A jogi albizottság január 5-i ülé sén Morozov, a Szovjetunió képvise­lője terjesztette elő az emlitett javas, latot. Morozov bírálva az albizottság ed­digi munkáját, megáll apitotta, hogy az albizottság által javasolt formulák lehetővé teszik az agresszomak, hogy különféle ravaszkodások seqí'ségével megpróbálja kikerülni a törvényes fe­le ősséget Beszéde végén kijelentet­te. hogy a szovjet javaslat nagyjelen­tőségű a béke megszilárdítása szem­A Német Kommunista Párt elnökségének nyilt levele a Nemei Szociáldemokrata Párt tagjaihoz és veze'öihez Düsseldorf (ADN): A Német Kom­munista Párt elnöksége. Max Reimann elvtárs aláírásával szombaton nyílt levélben szólította fel a Német Szo­ciáldemokrata Párt tagjait és vezetőit hogy akrióegységben védjék meg a nép demokratikus jogait és szabadsá­gát az új fasipta módszerekkel és a háborús készülődéssel szemben. * Az újrafelfegyverzés elleni német munkás-bizottság a hét végén nyilt levelet intézett a szövetségi gyűlés figyelmeztet, hogy a német nemzet ön­rendelkezési jogát nem szabad a Schuman-terv elfogadásában áruba- bocsátani. A Schuman-terv — írja a többi kö­zött a levél, — vem a nybgateurópai népek közti feszültség kiküszöbölését és a béke megvédését szolgá’ja, ha­nem a nyugatnémetországi acél- és szénipari az agresszív Atlanti Egyez­mény céljainak szolgálatába állítja. Jellemző, hogy i amerikai tegyvergyá- rosok és lapjaik a Schuman-terv né teszi, hogy bármilyen ürüggyel mentegessék az agressziót. fiz ENSZ fársadami, humanitárius és lüi'urális bizottságának január 4-i ülése A társadalmi humanitárius és kul­turális kérdésekkel foglalkozó hár­mas számú bizottság az úgynevezett „menekült probléma“ tárgyalásával fog alkozott. Kuszov, a Bjelorassz Szovjet Szo­cialista Köztársaság küldötte határo­zati javaslatot terjesztett elő, amely­ben indítványozza, ítéljék el a me­nekültügyi szervezetnek azt a politi­káját, amellyel megakadályozza, hogy az erőszakkal elhurcolt személvek visszatérhessenek hazájukba. Ezeket a menekülteket __ állapítja meg a ja­va slat —, olcsó munkaerőnek tartlák vissza és a különböző idegenlégiók, valamint a Szovjetunióban és a népi demokráciákban végrehajtandó ag­resszióé cselekmények számára tobo­rozzák őket. A. Pavlov, a Szovjetunió küldötte támogatta a bjeloruss, javaslatot. Ki­jelentette: az Egyesü’t NemzetekvSzer- vezetének meg kell szüntetnie a me­nekültügyi hivatal pénzelését, mert a hivatal fő akadályává vált a hontalan személyek hazateiepltésének. Bi ENSZ kiiiiin'eges uoliir ai bizottságának január 5-i ii ése A különleges politika; bizottság fcylytatta a Délafrikai Unióban élő indiaiak helyzetének megvitatását. A vita során Nehru, India küldötte ki­jelentette, hogy a Dé'.afrikai Unióban dühöngő faji megkülönböztetés az ENSZ alapokmányának és az emberi jogokról szóló nyilatkozatnak durva megsértése. A szavazás során a bizottság tagjai közül 41 küldöttség elfogadta az öt állam által benyújtott határozati ja­vaslatot. Január 7-én a különleges politikai bizottság a palesztinai kérdés tárgya­lását kezdi meg. SS-EK, HA TALÁLKOZNAK... A haladónak éppen nem mondható „Berlingske Ti de ad e" efmC ifi újságban jelen: meg a következő kis cikk. Szószerin; közöljük: DÁNOKAT IS MEGHÍVTAK A NYUGATNÉMETOBSZÁGI SS-KONFERENCIÄRA (Düsseldorfi tudósítónktól) Hambnrgbati a tavasz folyamán az SS tagjai konferenciát tartanak és erre az összejövetelre meghívták azo­kat a kánokat és norvégeket is, akik az SS tagjai voltak. Herbert HU- le az egykori rettegett SS tábornok nyilatkozott a konferenciáról és büszkén jelentette ki, hogy „az ö-sszcjövetclre egész Európából érkez­nek vendégek“. HlIIe sötét múltja ellenére — vagy talán éppen azért —* vezető tisztséget tölt be az egyik nyugatnémetországt katonai szervezet­ben. A nyugatnémetországt hatóságok nem gördítenek semmiféle aka­dályt az összejövetel elé, hasonlóképpen a szövetségesek b minden megjegyzés nélkül napirendre tértek felette. Még az is lehet, hogy Ademaurék, sőt a szövetségesek is részi vesznek a hamburgi konferencián. Megjelenésük nem keltene semmiféle zavar . összeillenek. Április ll-lől 14-i£ tartja XXII. kongresszusát az Angol Kommunista Párt London (TASZSZ): Az Angol Kom. munista Párt sajtóosztálya közölte, hogy 1952 április 11-től 14-ig tartják Londonban az Angol Kommunista Párt XXII. kongresszusát. A kongresz- ezuson Harry Pollitt, a párt főtitká­ra beszámol a politikai helyzetről és a párt feladatairól. A kongresszuson megvitatják a párt „Anglia útja a szo­cializmus felé" című programját, sor kerül a szervezeti szabá'yzat módod, tására és az új végrehajtó bizottság megválasztására. Szeretettel köszöntjük Malenkov elvtársat 50 évvel ezelőtt, 1902 január 8-án született Georgij Maximiljanovics Ma- enkov elv.árs, az SzK(b)P politikai bizo'tságának tagja, a központi bi­zottság titkára, a Szovjetunió minisz- ter'anácsának elnöklielye''tese. Malenkov elv.árs pályája a harcos bolsevik útja, aki számára az állam, a haza, a párt érdekei mindenefelet! valók. Rendkívüli képességei hamar a vezetők közé emelték. 1909 márciusá­ban a központi bizottság tagjává vá­lasz''»'Iák. A nagy Honvédő Háború éveiben a pán', a légierő és a repülőgépipar át­szervezésével bízta meg. A háború u án tagja lett a feliszabadított terű letek gazdasági helyreállt'ásával fog­lalkozó bizottságnak. 19-16 márciusa ótu tagja a politikai bizottságnak. Az 1911 februárjában tartott XVIII. pár'konfercncián nagy beszédben eie- sen rámutatott a termelés közvet.en ellenőrzésének szükségességére, kihang súlyozta az üzemek maponkén'i terv- teljesítésének és az állami fegyelem fokozásának fontosságát. Zsdanov elv'árssal együtt, Malen­kov elvtárs képviselte a Bolsevik Pártot a Tájékoz-a'ó Iroda o,«ő érte­kezletén. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 32. évfordulóján, 1949 novem­ber 7-én tartót: beszédének szaval mé­lyen belevésődtek a világ dolgozóinak szívébe. Erélyesen megbélyegez'« a háborúra spekuláló imperialista kalan­dorokat. „Lehei-e bármi ké'ség afe Ő1 — mondotta, — hogy ha az imperia­listák harmadik világháborút robban­tanak ki, ez már nem egyes kapitalis­ta államok, hanem az egész világka­pitalizmus sírja lesz." Malenkov elvtárs Sztálin elv'iárs egyik leghűségesebb tanítványa és munkatársa, a szovjet nép, a szovjet ország igaz fia, aki minden gondo latávat, minden tettével! a szocialista hazát és a békét szolgálja. Az egész világ dolgozóival együtt a magyar dől gobók is szeretettel kószön'ik Malen­kov elvtársat 50. születésnapja ajkai­méból ! JUGOSZLÁVIAI TRAGÉDIA Ö9sz,es képviselőihez, amelyben arra gyors ratitikálását javasolják A jobboldali szocialista vezetők összeesküvése a népek jogni ellen Moszkva: A moszkvai rádió szem-1 be. A határozat' támogatja az euró. leírója a nyugateuropai jobboldali pai hadsereg felállítására és a Wehr tető * Tr/v> n í nlr ::I i » 1 , , ........... . sz ocialista ^vezetők brüsszeli üléeezé-1 macht újjáélesztésére vonatkozó arne. serol beszámolva, megá.lapítja, hogy ’ - • a munkásosztály árulói azon mester­kednek, hogy a rosszemlékű II. In­rikai terveket is. A brüsszeli értekezleten jelen vol­tak azok a hazaáruló jobboldali szo­cialista vezetők is, akik a népi de mokratikus országokból szöktek meg. Az imperialistáik mesterkedései ku. darcról-kudarcra vezetnek a nvuoaii államokban, mindenütt kialakulóban ternacionálé helyett az ú. n. „szocia. lista inter nfecionálé“ Regi:-; égével bomlasszák a múnkásosztály sorait. A brüsszeli tanácskozások nem a munkásosztály égető prob'óméival —» a fegyverkezés csökkentésével. a bé- ______________ ke megvédésével, foglalkoztak, ha-, van a munkástömegek egységfrontja nem ehe yett nvi.tan helyeseltek az a békéért való küzdelemben. Ennek imperialisták háborús előkészületeit, la harcnak a győzelmét pedig pem ké­Határozatot is fogadtak e„ amely- pesek feltartóztatni a Brüsszelben te ben sikra.-za .nak amellett, hogy Nyu- nácskozó jobboldali munkásáru'ók gat-Németország az ..egyenjogúság sem — fejezi be cikkét a moszkvai 1 alapján lépjen be az AUafttl Tömb-1 rádió szem eííója. „Tito nagy disznó, de a mi disznónk’1, — az ame­rikai „Time" című lap e kitüntető néven nevezi Ti* lot, Jugoszlávia fasiszta óik tálorát. hazája árulóját és a körülötte álló bandát. A titoista kémbanda ame­rikai gazdái most már lé lelem nélkül pocskondiáz­zák jugoszláviai ügynökéé güket nem úgy mint régeb­ben de ezért szégyentelen nyíltsággal adják nekik a dollár injekciókat. Az ame­rikai agressziós politika vezetői meg is magyaráz­zák, hogy miéri veinek könyöradományl belgrádi szolgáiknak, akik csalással szerezték meg a hatalmat is most azt a külföldi szu- ronyok, a demagógiaI és a szörnyű terror segítségével tartják fenn. Ezek a poUr tikusok biztosak abban, hogy Tito és bandája ka­matostól megtéríti minden do’lámyi kiadásukat ágyú­töltelék és ..stratégiai nyers anyag" szállításával. De CF.ekszen-h azzal. hegy ilyen olcso árat fizetnek Tildéknek Jugoszlávia né neinek véréért. Amikor az USA koneresszusa jóvá­hagyta a Tifonak nyuilan- dó 38 mi'lin dolláros segít­séget. több kongresszusi lag is hangoztatta hogy ez az üzlet miiven előavös. hiszen a 38 millió dollárért Tito 32 iugoszláv hadosz'ályt ál­lít ki az amerikaiaknak, ok­kor, amikor egyetlen ame­rikai hadosztály felszerelé­se és eltartása 176 millió dollárba kerül Maga Tru­man is rínikason ny'lalko rótt arról, hogy az ameri­kaiak m'ért oly , bxkoziiek“ Ti tavai szemben. Tito Ju­onszláviáia —~ ieientj ki Truman — jelenti Európá­ban a Szovlrlunló ha’áram kívül a loohatalmasabb Aza- irmai erőket.,. M1 olyan mennvigégü élelmiszeri szfinAákn-'nnk h'rlnrf'ani nekik amelyek szükségesek a iirgnerfáv foomypres erők kő—elten SZÜbeóéleteinck kielégítésére** Vem kell ennél nvf'inhh beismerés. Fosztogatunk, igába hajtjuk az embereket, tönkretesz- szűk az országot, Jugoszlá­via népeit éhségbe és nyo mórba kergetjük, de ugyan akkor „Tito úr hadseregét" el fogjuk látni élelmiszer­rel! Az elmúlt háború évei alatt Titoéknak szégyente­len demagógiával és mester­kedéssel sikerült becsapni a jugoszláv népet és azl a benyomást kelteni benne. hogy egyenesen Jugoszlá­via szabadságáért függet­lenségéért harcolnak, sőt a szocializmus felé akarlak vezetni az országot. Való jóban azonban el akarták tiporni e célokért küzdő partizánmozgalmat. Ma mar ismert tényt, hogy a Szu- teszka folyó mellett vivőit csatában több tízezer par­tizánt Tito vezetett ez el­lenség gyűrűjébe A parti zánok elpusztullak, de Tf- to és Rankovics elmenekül­lek. Egy jugoszláv emigráns, n partizánmozgalom egyik hőse elmondta a következő­ket: Tito ellogotására né met ejtőernyősöket dobtak le. Ti>o elhatározta, hogy megadia magát nek'k. Ek­kor Arszo Jovcmovics tábor nők, ez az igazi kommu­nista aki a partizánok fő hadiszállásának parancsno­ka volt és oH ekkor még nem tudott Tito árulásáról kénytelen voft fegyverrel kényszeríteni T'tot elhaló rozásának mcgmá*itá*ára- Ez voll nr egy'k oka. hogy Tifn kéoőkh meggyilkoltatta a hős tnhornnkot. aki mi­után felismerte, hogy Tito áruin az ellenállás útjára lépett. Orrszfa Malcev, a kitűnő szőnie4 jrő egy regényben foglnlbnzik a jugoszláv nép sorsával A regény ríme: ,..1 vanST.Iániai stratégia“ Fkhen leírta batty m’lycn hősiesen harcoltak a inéo- srtáo paríírA-,,, b a hitle­rista megs-* él lók ellen. amety azonban a hölesség rllm.ére is. — énnen Tilg és férvninnb aratása követ ker*éhen fefféíleniil katasz­trófáitól végződött oolruj. ha a Szovjet Hadsereg nem mér döntő csapást a német megszállókra. E regényből megismerhetjük a hős par­tizánokat, a kiváló jugo­szláv kommunistákat, a kü­lönböző nemzetiségekhez tartozó harcosokat is vé­gül Zagorjanovot, a Szov­jet Hadsereg tisztjét. Zu gorjanooot a hitleristák sú lyosan megsebesülve ejtet­ték fogságba. A megszállt Jugoszláviába, egy koncen­trációs táborba szállítottak, ahonnan azonban hősi erő­feszítéssel megszökött és beállt a partizánok közé. Példaadó hősiessége, me­részsége és katonai tapasz­talai következtében hama­rosan 6 lett az osztag lelke. Zagorjanoo jegyzetei, me­lyet halála után találtak meg nála, az író számára az egyik legfőbb forrásai szolgáltak. Malcev regénye helyesen világítja meg a tragikus jugoszláviai események lé­nyegét és értelmét Harag­gal és bánattal telik meg az ember szive, amikor elol­vassa. hogyan gyilkolják meg a titoislák az nívón rettenthetetlen hősöket, mint Bucselint, Zagor/ano- vöt vagy Rankovics paran­csára hogyan lőtték agyon a két hős montenrgroit, Turicset és Podkezaracot. A regény realisztikusan ábrázolja az áraló bandát, akik azt akarták, f.ogy Ju goszlávia az új megszállók, az amerikaiak és angolok karmába kerüljön hogy Ju­goszlávia elszakadjon a béke. drmokrác'a és szer c'atizmus táborától és a Smvietvnió elleni agresszió felvonulási területévé vál torzon. Nézzünk néhány tényt es adatot Tiforót és társairól. Az fró az adatokat n ju­goszláviai angol-amerikai katonai misszió munkatár­sának jegyzetei alanián kö-li Kvlö-eösen jó Tito jellemzése. Tito egy hnrvnt kulők fia, maid az osztrák hadsereg t=sz'ir Résztvrtl az első világháborúban de negszökött, hogy bőrét, ment­m se. Egy ideig Nyagat-Szi* bériábem élt, ahol egy kó­lák gőzmalmomat dolgo­zott, mint mechanika*. Moszkvában T ito szoros összeköttetésben volt a trockistákkal, elsősorban Kun Bélával. Az 6 segítsé­gével alapozta meg karri­erjét és tért vissza Jugo­szláviába. Elárulta a Spa­nyolországba induló jago szláv önkénteseket. Dema­góg, hiú ember, szereti a pompát, az aranyat, a drá­gaságokat . Nézzük meg Milova» Gyilaszt. aki egy csendőr kapitány fia. Már egyetemi hallgcrtá korában a tage- szláv rendőrséget szolgálta. Rankovics 1935 íSl kezd­őé van kapcsolatban a rend őrséggel. Különböző álne­veket visel. Jugoszlávia egykori diktátorának, Zsii- kovicanak, mini rendőr provokátor segített abban, hogy kiirthasson körülbe­lül száz partizánoezérl kö­röttük a. Központi Utalt­ság titkárát, Juro Ja kavi­csot. 1911 nyarán a Ges­tapo segítségével megszö­kött a rabkórházból ■.. Kardclj is a legszorosabb kapcsolatban állt a Gesta poval. A Gestapo tagjai az ő segítségével pusztították el három partizán hadiszáir lást Szlovéniában ... Tudjuk, hogy a belgrádi kémbanda gyalázatos ötle­te; sajnos megválásait Jár goszlávia népei most Titu Rankovics terrorista „kor monyának" véres igáin alatt nyögnek. A jugoszláv népet azon ban nem tudták meg'örni. A nép körében nő az ellen­állás fenyegető ereje. Ju­goszlávia munkásosztálya és dolgozó parasztsága hű ma­radt a marxizmuslcnlniz- mus nagy hagyatékához a népek közötti barátsághoz. Testvéri odaadással és sze­retet'el rneaszkodnuk feh szabaditó'khoz. a szovjet névhez Jugoszlávia dolga zóit törhetetlen hittel e/tik ki az egész emberisig vezé­rének — a nagy Sz0linnak nevét. í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom