Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-08 / 5. szám
t*W JAMTTAB 8 N í P I 6 8 PÁRT ÉS PÁRTÉPll ÉS + Az ijpelrei egységes pártszervezet foglalkozzon többet a hozzátartozó aiapszervezetekke!, mert munkáinkban sok hiányosság tapasztalható X M« aeocUSsta építésében nagy feladatok állnak a falusi pártszerve- •»teink ekUt. Fokozott feladat hárul asen belül az egységes párivezetösé- geksw, melyek föladata, hogy ellenőrizzék és segítsék a hozzájuk tartóid afaipecervezetek munkáját. A fokozott feladatokról beszélt Rákosi elv tára párunk IL kongresszusán,: „Mígnövekedett g új feladatok állanak tehát párunk elölt, melyek megoldása esak úgy sikerül, ha megerő attjfik pártezervezetednket, emeljük fegyelmüket, tudásukat, kapcsolataikat a dolgozó tömegek leszélesebb réte- getvel." Ujpelste a* pártszervezethez három alipí/erveíet tartozik: A Dózsa taa, a gépállomás és s falusi alapsaervezet, Az egységes pártvezetö- aég Igyekezeti segítségei adni az alap- «servezeteinek. ez azonban nem volt kie'égftó. As egységes pártveeelöség munkájának lazasága leginkább as osztályban; kérdésében mutatkozik. Nem mozgósítja eléggé a község dolgozói! az osztályellenség — a kulákok elleni harcra, torsét adódik, az a szólás-mondás, hogy „Ujpe.rén ha van is kulák, azok békében maradnak, nem bánónak senkit“, Innét adódik az, hogy az Ő&szeszámlá'l tizenöt kulák közül alig ismernek néhányat. Az ilyen és hasonló nézet eltom- pftja az éberség kérdését, ami segíti az ellenséget, hogy kifejtse aknamunkáját. A kulákok egész éven át rom- holó tevékenységet végeztek. Éhből adódott, hogy megbomlott a fegyelem és a Dózsa tsz dolgozói közül sokan elhanyagolták a munkát, ami az év- végi zárszámadásnál meg is mutatkozik. A fegyelmezetlenek mos! elége- de'lenkednek, de a becsületes dolgozó parasztok ezeket elítélik EU'élik, mert tudják azt, ha jói dolgoztak voi na, akkor ma széli eredményük lenne, akár a megye többi jól dolgozó termelöszövetkcze.ének, A* újpetrei I-es típusú Vörös Csillag dolgozó parasztjai Is est tartják, akik egész évben jó munkát végeztek, de a jobb munkának további eredményeit mégis a fejlettebb 'Sermelőszövetkezejlen lá’ják. Okultak ék is a Dózsa tsz hiányos munkájából és a jövőben még jobban fognak dolgozni. A Dózsa tsz munkájában hiányosságok mutatkoznak, mélyeken a legsürgősebben változtatni keli. A vezetőség munkájában is megmutatkozik a lazaság. Ezt mutatja az is, hogy a kézzel elvetett 60 hold búza és bükköny földön nem végezték el a boronálásl, meg a hengerelést. A vezetés gyengeségét mutatja, hogy Jávorka József raktáros még most is ott dolgozik, aki nem utalta ki több eset ben az állatállomány részére szükséges takarmányt. Előfordult az, hogy az anyakocák naponta csak kétszer kaptak enni. Jávorka ellenséges tevékenységét tükrözi vissza az is, hogy a gondjaira bízott egyik raktárhelyiségben 200 mázsa árpa megdohoso- öoiJi, melyet még az állatokkal sem lehet megetetni. A volt „vitéz“ fia nein tud számot adni arról, hogy mennyi a betakarított kukoricája a tsz-nek. A dolgozók jogosan vetik fel, hogy a „nyakukra iüteJték‘‘ ismét Doroty- tya Lőrinc»!, akit a tsz tagsága azért bocsátott cl, mert goromba volt * ta gokhoz és rágalmakat szór1 a nagyüzemi gazdálkodásra. Dorottyának nem sikerült az „útja“, nem ta.ált hosszabb időre megfelelő talajt a iába alá, így visszatért és gazdasági munkára visszakönyörrigte magái a termelőszöveJkezetbe. Miután megvetette a 'Lábát, a „vezetőség jóvoltából“ ismét ő végzi a könyvelést, visszakerül! az irodába. A !sz vezetősége azt is eltűrje, hogy a voll pénztáros) Ujszászi József, az igazgatóság tudta és beleegyezése nélkül pénzt adott ki, amit nem ír' be. Igv ju.ott pénzhez Gáspár Imre, akinek 550 forintot adót!, ezenkívül mé,g adott pénzt másoknak is, de sa- jál magáról sem felejlkezett meg és 400 forintot veti ki sajti'! részére. Ezek illán jobbnak látta, ha továbbáll, így került a gépállomásra, (inron Gyula, a tsz elnöke felé sok jogos panasz hangzik el, ez érthető, hiszen a munkájából is megállapítható, hogy nem lép fel a fegyelmezetlenekkel szemben, sőt eltűri azt, hogy ellenséges elemek dolgozzanak körülötte. Goror. elvtárs Ambrus Mátyás agronó\ hezedeki Szabadság tsz a megyei értekezletre készül Rákosi elvtáns felszólalása a tenne. I munkával, szilárd munkafegyelemme1 mus-sal együtt keveset jár a tsz dói gozóinak körében. Pedig az irodából irányítani éa vezetni nem lehet, főleg úgy nem, ha nem támaszkodnak a dolgozók véleményére. Goron elvtárs 'tálán azúr! nem megy a dolgozók közé, mert nem bírja a bírálatot! Ebben van igazsági Kevés az olyan eset, hogy valakinek a javaslatát elfogadta volna. Legutóbb visszautasította Szabó elvtárs javaslatát is, aki azt mondotta, hogy nagyobb gondot kell fordítani az állatállomány etetésére, gondozására. Gelu József, a tsz párttitkára helyesen tenné, ha beszámoltatná Goron éh-társat végzett munkájáról. Türhetet Len az olyan állapot, ami uralkodik, a Dózsa Isz-ben. Gelu elvtárs az alap- szervezet veze* őségének bevonásával gyakoroljon nagyobb ellenőrzési! a tsz munkája felett. Az újpelrei gépállomás dolgozói jó munkát végeztek. Évi ier- vüket 118 százalékra teljesítették. Helyes az, hogy a gépállomás alapszervezete nagy gondot fordít a huszonöt traktoros nevelésére. A pártveze’.őség- nek azonban fokozott gondot kell fordítani az oktatásra is, mert ezen a téren van javítanivaló. Szükséges az, hogy a pártvezetö- ség munkája nyomán új tagjelöl tekkel erősödjön a pártszervezet. A múlt esztendőnél jobb munkát kel1 végezni, mert a múlt évben esak négy taggal és hat tagjelölttel erősítették a pártot. A falusi alapszervezet oktatási munkájában helytelen, hogy a huszonöt párttag és pár onkívüli hallgatóság középfokú szemináriuma vezető hiánya miatt már november óta nem működik. Az alapfokú szemináriumnál pedig jelentős a lemorzsolódás. Ezen sürgősen változtatni kell. Az egységes pártszervezet veze őségé helyesen tenné, ha kérné a járási pártbizottság segítségét. Felülvizsgálnák közösen az ö.sszes alapszerveze' oktatási munkáját, ezenkívül a Dózsa tsz munkájúi, ahol sok a tennivaló. Az egységes pártvezetőség megsegítésével lássanak neki az alapszervezetek vezetői a munkának, hogy rövid időn belül elmondhas.ák, hogy elege tettek annak, amire Rákosi eivtárs felhívta figyelmüket. F. F.. löszövetkezetek és gépállomások országos tanácskozásán nagy segítséget adott megyénk minden termelőcso- portjának. Feltárta azokat a hiányos. Ságokat, amelyek még számos terme- löcsoportban megmutatkoztak, utat mutatott azok kijavítására, hogy ebben a gazdasági évben, a hibák kiküszöbölésével még nagyobb eredményeket érjenk el termelőszövetkezeti csoport jaink. A bezedeki Szabadi- g ! errnelö- s vő vetkezet tagjai csoportgyú'ésen vitatták meg Rákosi elvtárs beszédét és akkor látták világosan, hogy van elég javítanivaló az ö SEövetkezutük- ben is. Nejeik sem valami nagy kapcsolatuk volt a gépállomással, de még a földjükön dolgozó traktorosokkal sem. A traktoros csak akkor kereste fel a tsz irodáját, ha a munkalapokat kellett aláírni. Az elnök elvtárs is csak ekkor látta a traktorost. így aztán nem egyszer előfordult, hogy hanyagul dolgozott a traktorista vagy egyáltalán nem is szántotta lel azt a mennyiséget, amit a munkalápra felírt. De mire észrevették, — ahogy Rákosi elvtárs mondta, — már a hetedik határban járt a traktoros, nem lehetett felelősségre vonni. Ezen a hibán most javítanak, mert Ambrusz József és Bernáth György lesz majd a traktoros., akik a csoportnál dolgoznak és érdekelve lesznek a munkában, mert úgy kapják a fizetést, amilyen a termés lesz. A másik igen Uomo’y hiba volt, hogy az elmúlt gazdasági évben háromszor volt elnökválasztás. Köztük volt Horváth Ferenc — volt leventeoktató is, aki mikor kukoricát kellett volna kapálni, akkor trágyát hor. datott és minden igyekezettel a szövetkezet bomlását szerette volna. Nem törődött azzal sem, ha serki nem jött dolgozná, nem vonta felelősségre a munkafegyelemiazítókat. Most pedig a hibákért nem lehet senkit sem 'felelősségre vonni. Nem felel-senki sem azért, hogy a szövetkezet 10 kiló kukorica helyeit miért csak öt kilót oszthatott ki egy-egy munkaegységre vagy miért csak 7.50 forintot osztottak ki munkaegységenként, míKor jó Kész Sándor, szigetvári feketevágó ku!ák nem kerülheti e! a lörvény szigorát December utolsó napjainak egyikén a szokottnál is nagyobb kiviliá. gítáa, oótázás volt Kész Sándor szigetvári kuliknál, Nem is csoda, hiszen vendégei voltak, „tekintélyes'1 emberek. A volt főszolgabíró és a falu legnagyobb gazdái, olyanok, akiknek „tekintélyét“ az növelte, hogy két-három cselédet is tartottak Kész Sándor a, szíves vendéglátó házigazda is a falu „tekintélyeinek“ egyike. Híres ember, ismerik jó! a környéken, hiszen, hosszú évekig volt kupec. az egész szigetvári járásban ő vásárolta fel az állatokat úgy, hogy a felvásárolt jószágokat átlag két-há- rómszor nagyobb áron adta tovább mint ahogy megvette. De ez csak egyik része volt a jövedelmének. Ezenkívül 28 hold. fö’dje, téglagyára, kocsmája, hentes, és mészárosüzlete számtalan jószága, alkalmazottai, cse lac árát fizette ki a szigetvári vásáron. — Csak eszünk malacot az újévben — vitte örömmel Készékhez, ahol már készenlétben volt minden a vágáshoz. Mivel a vágásra „elfelejtettek“ engedélyt kérni. Kés,, kulák kisfiát á'li. tóttá őrnek a kapuba. —- Ha mifelénk jön valaki, kiálts be — parancsolta meg a gyereknek s ők odabent gyorsan munkához láttak. A nagy sietségben le sem vágták rendesen a malacokat, úgy, hogy azok még visítottak, mikor Bogdán József rájuköntötte a forróvizet. lédéi voltak. Korlátlan ura, parancso lója volt a fél falunak, akikkel dolgoztatott és akiknek hitelezett. Ezekről a „szép" időkről beszélgettek azon a decemberi, estén is, miközben frissen sült malacpecsenyét fo. gyasztottak és bor is fogyott bőven. — Csak észre ne vegyék ... De hiszen ez olyan felesleges malac vo't, 7~ szólt suttogva a „nagysagosasz- szony" Készné. férjéhez, mire a volt főszolgabíró válaszolt: —- Bezzeg az én időmben nyugodtan mulathattunk, most meg egy Ilyen kis malac miatt is félni kell _ méltatl ankodott.- Egyik- vendég biztatóan mondta: — Úgysem veszik észre, de azt meg kell adni, pagyon jó ez a pecsenye, újévre is jó lenne belőle. Egy-két - nappal újév előtt kedves vendég érkezett Kész Sándorékhoz Kész kulákboz soka,, járnak dotgoz- i ni még ma is, mosónő, vasalónő, jó ■ i szágetetö és egv egész család segít földjének megműve ősében. így aztán zőt, azt mondjuk, hogy a nővérem$ és ö majd kaphat vágási engedélyt Ez azonban nem megy majd olyan könnyen, mint ahogy a kulák tervezi! Kész Sándor úgylátszik még mindig nem számol a do gozók erejével a nép bíróságának ítéletével! A szigetvári dolgozók ezzel szemben követelik a törvényt semmibevevő kulák szigorú, példás megbüntetését és bíróságunk minden bizonnyal olyan ítélet, tel sújtja az állattenyésztési tervünket szabotáló kulákot, hogy annak mindenkorra elmegy a kedve a feketevágástól és az újévi malacpecsenyétől ... húsz forintot is elérhettek volna. De hogyan lehetett jó munkát végezni, mikor egyáltalán el sem készí. 'ették az évi üzemtervet. Megbeszélték közösen, hogy miből mennyit veinek, aztán akinek kedve volt, elment dolgozni. Munkacsapatok megvoltak ugyan papíron, de azok sem a földet, sem a gazdasági eszközöket nem kapták kézhez. Most a 19-én és 20-án megtartandó megyei értekezletre úgy készülnek, hogy erre az időre kijavítják ezeket a hiányosságokat és elkészítik az üzemtervet. Papp Mihály elvtárs, üze. mci párttitkár —, aki résztvesz majd ezen az értekezleten, — már most készül a beszámolóra. Gondolkodik, hogy véletlenül ki ne hagyjanak valamit az üzemtervböl és az értekezleten már elmondhassa: mikorra és hány munkaerővel tudják e’végezni például a. kapálást, vagy mikorra fejezik be az aratást. Arról is gondoskodnak, hogy szilárd legyen a munkafegyelem mindenki rendszeresen kivegye részét a munkából, mert különben nem tudják teljesíteni -z üzeintervet. A leivel felosztják brigádokra, munkacsapatokra és egyénekre, nem engedik meg, hogy vaiSki ne selje sítse g napi tervét azzal, hogy majd ho’nap korábban munkába áll és el- végzi a lemaradását. így tervezgetnek a határon innen, míg a határon túl a nyomor a dolgozók élete Egyik legjobb tsz-tagnak két fig sínylődik jugoszláv földön. A nagyobbik kendergyárban dolgozik, csak azért, hogy kicsit élni tudjon. A kisebbik pedig egyik kuláknál juhász. Fizetése az, hogy .hallgass!“ Apjuk szemébő könny szökik, ha kő; fiára gondol és mindig az jut. eszébe: Én az idén js két disznót vágtam! Hát miért kell tői lenni fiaimnak, miért nem fogyaszthatjuk kö zösen ezt az ennivalót és miért rém dolgozhatnak ők is a maguk javára szabad országban. Az ö jobblétükért is erősítik a be- 7odeki Szabadság t'■ nno! ós-öveik.2retet... LEVÉL A GALYATETŐI ÜDÜLÉSRŐL Csütörtökön délelőtt a galyatetői üdülő címkéjével ellátott levél érkezett szerkesztőségünkbe, melyben igy írt az ott nyara'ó Révész Márton: „Nesm js tudom, hogy írjam le azt a nagy örömet, amit éreztem, amikor megkaptam beutaló lapomat kétheti üdülésre a galyatetői üdülőbe. De csak akkör volt igazán nagy az örömöm és csodálkozásom, amikor be léptem az üdülőbe. Könny szökött a szemembe, miután a szobámba vezettek. Soha sem mertem arra gondolni, hogy valamikor ilyen gyönyörű helyen fogok üdülni Amikor lefeküdtem, elgondolkoztam azon, hogy hogyan is kerültem ide. Erez! em azt. hogy érdemes dolgozni, mert munkánkat értékelik. Lám, az én munkámnak sem maradt el a jutalma. Ez a két bét, amit itt töltök, munkám megbecsülését jelenti. Elhatároztam ha hazamegyek, ak. kor még az eddiginél többet és jobban fogok dolgozni, s munkatársaimat is jobb munkára fogom serkenteni, bogy a jövőben ők is részesei 'ebes sen^k olyan üdülésnek, mint ami!yenben nekem van részem. Révész Márton pécsi Magasépítési Vállalat 73. Tröszt sztahánovista kubikosa. — Felsőszcntmárton délszláv dc-lge- zóinak áramfejlesztő agregáort juttat a megyei tanács népművelési osz'álya. Az áramfejlesztő segítségéve! addig is működhet a községben a mozi, sváig a faki villamosítva lesz. Még ebben a hónapban számolási és helyesírási tanfolyamok indulnak meg a megyében. Minden járásban t 5 községben rendezik meg ezeket a tanfolyamokat a jelentkezési számtól függően. a titok sem maradt sokáig titok és a kapuban álló ,,őr" minden vigyá zata ellenére is eljutott a bír a faluba az illetékes helyre, és lelepleződött a feketevágó kulákok törvényellenes cselekedete, Dehát Kész Sándor kulák nem igen hagyja az „igazát“ egymás után megy a dolgozókhoz panaszkodni arról, hogy milyen „igazságtalanság“ történt, vele és arról beszél, hogy már disznót sem lehet vágni és ilyen „kis" dolog, mint három jnaac feketevágása, többek között olyan súlyos következménnyel járt, hogy két évig nem kaphat vágási engedélyt. Mi lesz a nagY 200 kiló körüli hízónkkal, hogyan vágjuk le? —- ké» dezte az egyik beszélgetés alkalmával á ku ák Boldog Ferenctől, aki hosszú évekig csevAeskedett Készék. nél. Boldog Ferenc jól ismeri már Kész kulákot, aki. csak szóval fizetett Barcsról látogatott el az ünnepekre a 'öbbi csélvd’ének. ■ - - külön asztalnál adott enni neki. így aztán meg js kapta a kulák volt cselédjétől a választ. Kész Sándor sógora: Bogdán József, nyuga mázott főtiszt. — Micsoda? Nem lehet malacot vágni az úiévre? — kérdezte á sógorát Bogdán beszélgetésük során csodálkozva. — Pedig az újévet malacvágás nélkül el sem tudom képzelni. Alig te't el egy óra a beszélgetés. nek: — Aki törvénybevúgó dolaot cselekszik, megérdemli a'büntetést. De erre már nem icren fiaveit Kész Sándor, mert új ötlete támadt és ha- zamenve örömmel újságolta feleségéutáu, Bogdán József már két maMegvan! Levághatjuk a nagy híMennyi!t Sásdon az első női iraktorosképző iskola Vasárnap délelőtt teher' autó fordult be a sósai gépállomás udvarára, rajta cifra kendővel bekötött te jii lányok mosolyogtálc Valamennyien örültek, hogy megérkeztek arra a tanio lyarnra, ahol kélhónap alatt elsajátítják elméletben es gyakorlatban a traklorveze test. ■ Ahogy az autóról leugrál iák, kíváncsian nézlek ko rül a gépállomás portáján gyönyörködlek a szépen sorba leállított traktorok ban. De nem sokáig gyö uyörködtek, meri az új felszerelt kultúrteremből mar vidám zeneszót lehetett hallani ami nem hagyta őket nyugodni Beliebh kerültek ‘ a kultúrterembe, aho- már több lány új. traktoros munkaruhában, járta V’da mart a táncot, a rádióra felszerelt gramofon ütemes zenéjére. Aki a tánca1 már megunta, elment asztalitem szezni egy másik terembe. Megvan minden lehetőség, nemcsak a tanulásra, de a szórakozásra is, itt az iskolán. Pártunk és kormányzatunk szeretően gon dór hadik a jövő békehnr cosairál. akik meg most m dúltak el a fejlődés útján, de két hónap elteltével ke ményen lógják az acélpar: pa kormányát, erős béke harcosai lesznek a szocia lizmus építésének. mert szeretik a gépet. Simonfa’vi Erzsébet kel hónapig dolgozott a bólyi gépállomáson, de szülei es barátnői, annyit beszéllek neki. hogy otthagyta a gép állomási. Nehezen vált meg 1 traktortól és most. miken meghallotta, hogy traktor vezetői iskolára lehet /<• lentkezni beszélhettek akár mit, de ő címen! a gépálio másra hogy beírassa mosót a tanfolyam hallgatói kö zé. ff-'ábu mondták. hog\ Sásd nagyon messze van no meg 0 traktoros mindig piszkos, olajos, ezzel nem tudták megakadályozni hogy Simonfnlvi Erzsébet útra gépre iil/nn örült és akkor volt boldog, amikor az ő neve is a női trokto- ms'rmfolyam hallgatói közé került A mekényesi ttrmelöcso portból Dravcc Vona került az iskolára. Még csők egyszer ült fel a traktorra hogy megpróbálja, tudná e vezetni és azóta minden vágya az volt. hogy Irak toros lehessen. Mikor Aí kényesen meghallottuk, hogy Dravcc Ilona is jelent kezeft a női traktorosképzö iskolára, mindent mondtak csak jót nem. Még a szü lei is azt beszélték: — Majd sírsz tr meg hogy hazajöhess, nem ‘adod milyen a traktoros élet!... . Un nem ismernem, nem is mennék iskolára! De minden vágyam hogy traktorral dolgozhassam! D- nemcsak Dravec Von» vélekedik igy. hanem nz s kőin vnlamr.nnvi hallgatója A ic.nttlnivágyó lányok Inc 'ák. hegy a traktoros isko Ián folytat iák majd tanuló sóikat. ahol az osztály harr falusi tank ián' k a vezetésére —• a t.rvkfor vezetése re — oktatják kf őke!. Este. a mesnyifó önné pély után Gvnrics Márta eh'társnn javaslatára — ak! a bnlvi gépállomáson volt brigádvezető és most 'zen az iskolán előadó — táviratot küldtek Rákosi elvtársnak, amely igy szóit: Drága Rákosi elvtársi Mi, a baranyamegyei sás di traktorvezető iskola hallgatói harcos üdvözletünket küldjük abból az alkalom bél. hogy Baranya megye ben megnyílt az első női traktorvezetői iskola. ígérjük Rákosi elvtársnak, hogy itt az iskolán minden igyekezettel azon leszünk hogy elsajátítsuk a modern eépi technikát, hogy az iskolából kikerülve, ha rá ülünk o traktorokra, a hé ke tankjaira, azt a tankot győzelemre is visszük a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Elvtársi is boldog üdvözlettel: a sáséi női traktorvezetői iskola 63 hallgatója. Ezenkívül az iskola hall gálái felhívással fordulnak mefvénk m'ndcn fiatal Iá nyához. hogy minél többen jelentkezzenek a traktorvezető) iskolára, hogy minden egyes ekrvágássaf hozzá' járuljanak szabad hazánk és a béke megvédéséihez.
