Dunántúli Napló, 1952. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-08 / 5. szám

1 DUNÁNTÚLI VILA0 MOIETÁRJAI ECVESÜLJETEKl r ti A MAI SZÁMBAN» l A» ENSZ tagállamai kftattl Igen sokas Tflágoaan látják « ENSZ fegyvere« «6hel folytatott amerikai mesterke­dések alapgondolatát (2. o.) — A Német Kommunista Párt elnökségének nyílt levele n Német SsoeUldemokrata Párt tagjalboa és vezetőihez (2. o.) — Jugoszláviai tra­gédia (2. o.l — Az újpetrei egységes pán*tervezet fog­lalkozzon többet a hozzátartozó alapszervezetekkel, meri munkájukban sok hiányosság tapnsrtslliató 13. o.) — Szülői mnnkakilzüsség a Szovjetunióban (4. o.) AZ M D P BARANYA ME GYE I PARTBI Z O TTJACAN AK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM AHA 50 t- ILLEK KEDD, 1952 JANUAB 0 A délszláv kultúrcsoport ja! nk, kultúrotthonaink további fejlődéséért Versenyben az ötéves terv harmadik éve első negyedének teljesítéséért A komiói bányászok több szenet adnak a hazának fG, L.) Utoljára a Honvédnap alkalmával szerepelt az alsószent. mártoni délszláv kultúrcsoport Pé­csett, a Pécsi Nemzeti Színház szín. padán. Aki ott volt, aki látta és hallotta őket, még nem felejtette el, hogy milyen tapsviharral fo­gadta, milyen meleg ünneplésben részesítette a Honvédnap közönsé­ge a festői népviseletben fellépő, délszláv népi táncokat és dalokat bemutató kultúrgárdát. Ugyanilyen forró lelkesedéssel ünnepelte dol­gozó népünk az elmúlt évben megyei ku! túrverseny döntőiékor fellépő mohácsi, alsó- és felsőszent mártoni, kátolyi kultúrcsoportokat, melyek egytől-egyig sajátos népi művészetüket hozták színpadra, mutatták be dolgozóinknak. Azóta a határszéli kis község. Alsószentmárton neve ismert lett egész hazánkban. Az apró délszláv falu kultúrcsoportja felkerült az országos bemutató aikalmával Bu­dapestre és pártunk, népünk bölcs vezére, Rákosi Mátyás elvtárs előtt énekeltek a kultúrcsoport tagjai, Rákosi elvtárs tapsolta meg tán­caikat, dalaikat. A mohácsi csoport is felkerült a fővárosba, a kátolyi délszláv kultúrosok pedig éppen « napokban indultak el tíznapos or­szágos körútjukra. Mindezek a tények azt bizonyít­ják, hogy dolgozóink, pártszerveze­teink, állami szerveink mily sokra becsülik nemzetiségi kultúrcsoport- jainkat, a délszláv nemzetiségi dől. gozók ősi népi kultúráját, mily sokra becsülik azokat a délszláv dolgozókat, akik mindennapi mun. kájuk mellett kulturális vonalon is hozzájárulnak szocializmusunk épí­téséhez. „A Magyar Népköztársaság a te. rületén élő minden nemzetiség szá­mára biztosítja az any°nyelvén va. 16 oktatásnak és nemzeti kultúrája ápolásának lehetőségét" — így szól a Magyar Népköztársaság Alkot­mánya 49. szakaszának harma­dik pontja. A sztálini nemzetiségi politika szellemében születtek meg ezek a szavak, melyeknek valóra- váltását éppen megyénkben figyel­hetjük meg legjobban. A sztálini nemzetiségi politika, alkotmányunk alkalmazása tette lehetővé, ho^v délszláv kultúrcsoportjaink elérjék azokat ^ az eredményeket, melyek­nek minden fellépésük alkalmával tanúi vagyunk. Pártunk, kormányzatunk azonban nem csupán lehetőséget biztosít délszláv dolgozóink számára nem­zeti kultúrájuk ápolására, hanem ezen felül minden eszközzel — er­kölcsi és anyagi segítséggel, — támogatja js a délszláv dolgozók kulturális szükségleteinek kielégíté­sét. Sorra épültek és épülnek dél­szláv községeinkben a kultúrott- honok, nemzetiségi iskolák, mozik és egyéb kulturális létesítmények. Délszláv dolgozó parasztjaink te­hát látják azt a fel sem mérhető különbséget, mely a Tito-banda ..nemzetiségi- és kultúrpolitikája“ és a mi nemzetiségi- és kultúrooli. tikánk között tátong. Többek között ez indította arra Kaszapovics And. rás elvtársat, a kátolyi fermelőcso- port Kossuth-díjas elnökét, ho*-' • pártkongresszuson ezeket mond. ta: „Magammal hoztam a baranya- megyei délszlávok üdvözletét, akik békésen és sz°badon élnek a lea. nagyobb barátságban a magyar dol­gozó néppel. Hogyne élnénk barát. Ságban, amikor a felszabadulás óta mi is részesei vagyunk mindennek, igyanúgy kaptunk földet, mint ma. gitár testvéreink, megvannak navan- szók a jogaink, vannak iskoláink, gyermekeink anyanyelvűkéin tanul­lak Iskoláinkban, vannak kultúrott- hónaink. kuttűrcsoportjaink. me. *yek délszláv nyelven adják elő műsorainkat... Tifo és bandája minden becsületes embernek, min. den népnek ellensége, de leghalá- osabb ellensége a jugoszláv nép­nek, a délszlávoknak. Mi teljes szívből gyűlöljük Titot, mert nap, mint nap látjuk, milyen nyomorú­ságba taszította a dolgozó népet és látjuk, hogy ezt szeretné tenni ve. lünk is: eladni bennünket az ame- rikai imperialistáknak, szolgaság­ba, szegénységbe taszítani. Lehet, hogy arra gondol, számíthat a ma­gyarországi délszláv dolgozókra a magyar nép ellen. Az igazság pedig az, hogy mi, délszláv dolgozók ki­vesszük részünket a békeharcból és megvédjük drága magyar hazán kát." A haza megvédésére, a béke meg. védésére, a szocializmus építésére, a terv teljesítésére lelkesítik & dél­szláv dolgozó parasztokat a dél­szláv kul hírcsoportok is. Hogyne végezne jó unkát, hogyne dol­gozna szívesen az, akjt édes anya­nyelve dalaival, ősi táncaival lel­kesítenek! Hogyne építené még szí. vesebben a hazát jó beadással az, aki a Horthy-fasizmus évtizedes nemzetiségi elnyomása alól felsza­badulva, egyúttal saját nemzeti kultúráját is építi. Hiszen a szocia. lizmus építésének időszaka hazánk­ban is — akárcsak a Szovjetunió­ban, — mint ahogy Sztálin elvtárs mondotta: „A szocialista tartalmú és nemzeti formájú kultúrák fel­virágzásának időszaka." Nemzetiségi kultúrcsoportjaink további fokozott támogatása párt­ós állami szerveink fontos feladata. Különösen a megyei tanács és a járási tanácsok népművelési osz­tályaira várnak még ezen a terű “ten nagy feladatok. Nem elég az. ha délszlávlakta községeinkben csupán kultúrotthonok építését tá_ mogatjuk és segítjük! Segítenünk kell úgy js, hogy ezekben a kul- túrotthonokban valóban rendszere­sen, szervezetten meginduljon a kulturális élet, hogy a nemzetiségi kultúrotthonok százszázalékig be­töltsék feladatukat: otthont talál­jon bennük a kultúra, hozzájárul­jon annak felvirágzásához és ezzel párhuzamosan segítse ötéves ter­vünk végrehajtását. Már a harmadik ‘erváv első napjai­ban lelkes versenyre beliek a kom éi bányászok: melyikük ad több csille szenet a hazának. Komló adósávnak letörlesztésére. Amíg egy évvel ezelő'i még csak léi, az idén januárban már 72 sztahanovista vezetésével és példá­jára teljesítik kötelezettségükéi a bá nyász dolgozók. Szedlár Ferenc sztahánovista vájár, aki már március 1-i tervén dolgozik, vállalta, hogy a terv szerinti Uz csille helyet! ezután naponként tizenöt csille szenet termel. Emelteit egy új dolgozót patronál Versenytársa, Stéger Mihály sz'.ahá- novis'a — az új év első műszakja nak legjobb vájára — két új bá­nyász tanításával járul hozzá a lema­radás behozásához. Szila» Adolf szia- hánovista is csatlakozott az .öreg bányászok“ mozgalmához: ő a raei- leóte dolgozó Haui Józsefe! tanítja meg munkamódszerére. A brigádok is egymássá! versenyben küzdenek egyre jobb eredményekén. A Schvarcz-brigád, — amely már a sztálini műszakon és azóta is a leg­jobb komlói fejtés '— azt vállalta, nem tűri meg soraiban a mö­asnkmnlnaztókat és a fegyelem megszilárdításával eUö negyed évi tervét március 15-rc befejezi, — hogy ezzel 500 csitté szenet sdjo* jerven felül a dolgozók államának Szorosan nyomában halad az élen járó csapatnak a Hamvas-fejtés is, amely — hosszúlejáratú versenyben Schvarczékkel — már decemberben 43ő csille szenet adott kötetezettso- gén feliül, s most újabb vállalásával ő is a negyedévi terv határidő előli befejezésével harcol a legelsők között Komló tervének teljesítéséért. Jól késyflették elő a műszaki vezetők az 1952-es tervet a pécsi Dohánygyárban A Pécsi Dohánygyár 1961. évi tervét 118.8 százalékra teljesít«:*«. Az üzeni műszaki vezetői a gyár dolgozóival közösen már az új tervév megkez­désekor elhatározták: az 1952-es ter­vet is úgy készítik elő, hogy azt ha­táridő előtt JOljesfthessék. Még december hónapban a müaza kiak az üzem dolgozóinak bevonásával minden héten tervgyűlést tartottak, amelyen megbeszélték: milyen új mód szerekkel lehetne az anyagmozgatas, a gépállások idejé: lecsőkketeni és még jobb eredményeket elérni az anyag'akarékosság terén. A tervgyű­lésen 37 javaslatot nyújtottak be a dolgozók amelyeket a gyár műszaki vezetői az 1952-ee tervbe már be is építőiek. Má ics Sándor műszerész gépmester például a dohányszá.iltó hevederek élettartamának meghosz- szabbítására tett javaslatot, Eddig az elszakadt hevederek hulladékba ke rültek és sokszor napokig sem tud ák pótolni. Mos! Métics Sándor kezdemé­nyezésére az rászakadt hevedereke' összeragosr'ják s ezzel egr-egy darab­nál 4—500 forintot tudnak megtakarí­tani. Emellett a gépe: a heveder meg- ragasz ása után néhány órával isméi ürembeállí thatják. A műszakiak elhatározták azt ía. hogy január hónapban fokozatosan álóémek az egyéni megtakart'*« számla vezetésére. A közeljövőben ~ az üzemen belül meginduló tanfolya­mon — gondoskodnak arród, hogv az idei évben már a gyár valamennyi dolgozója elsajátítsa a technikai mini­mumot. A Köznyecov-brigád útmntalása alap án törekszenek az anyagtakarékosságra a Sopianában Három hónapja működik a Sopiana Gépgyárban a központi szerszámmű­hely. Minden dolgozója tagja a már korábban megalakult Kuznyecov-bri- gádnafc. A műhely nemcsak a töröl- fúrók, dörzsáruk, stb. felújításával, de nevelő, tudósító munkával is törek­szik a szerszám akarékosság üzemi mozgalommá szélesítésére. Falragaszo­kon. táblákon ismertetik a Kuznyecov- brigád célkitűzéseit. Ezzel és az üze­mi gyűléseken tartott beszámolók so­rán arra tanítják társaikat: becsül­jenek meg minden darab acélt. Az elmúlt év során többezer forin tol takarítottak meg a Sopianában a szerszámok újrafelhasználásával. Az új évben sokkal! nagyobb eredmények re törekszik a brigád. Ezért eiha *- rozták: a szerszámmühelyben statisz­tikát készítenek, hogy megállapít has­sák: milyen szerszámok a legke cn. tlőbbek, melyeket kell sűrűbben pótol- niok. A javításokról munkanapló* vezetnek, hogy a jövőben pontos ké­pet kapjanak a megtakarításokról, * felhasználás mértékéről. A szerszámműhely dolgozói — a Kuznyecov-brigád kezdeményezésére — acé szerszámok újraélezéscifél al­kalmazzák a kismotor- és gépgyár úji tását: nitrolizólis útján jelentő**» megnövelik ezeknek a szer*zámétek- nek a tartósságát. VERSENYBEN BÉKÉS MEGYÉVEL Kásád község délszláv dolgozói versenyre hívták az alsóezentmártoniakat a begyűjtés időelőtti teljesítésére Milyen legyen ez a segítség? Ez a segítség ezer és ezer formában megnyilvánulhat! Megnyilvánulhat például abban, hogy ellátjuk dél­szláv kultúrcsoportjainkat dél. szlávnyelvű műsorral, versekkel, Szabad Főid Téli Este-anyaggal. Megnyilvánulhat ez a segítség ab­ban, hogy a járási pártbizottság egy politikai munkatársa a közsé­gi pártszervezet titkárával együtt segíti megoldani a kultúrcsoport legégetőbb problémáit. így például meg kellene minél előbb nézni, hogy az alsószenímártoni lányok miért kerülik a- kultúrcsoportot, vagy ki kellene vizsgálni, hogy a mohácsi kultúrosok miért nem tudtak a megadott határidőre felkészülni tíz­napos körútjukra. Központi elő­adó kiküldése, a megyei tanács, vagy járási tanács népművelési osz­tálya dolgozóinak gyakori — és nem csak kutyafuttában „megej­tett“ — látogatása is nadyméríék- ben^előmozdíthatja a kultúrcsoport feilődését, a délszláv kultúrotthon életének kialakulását. Különösen naáy szükség van most már arra. hogy a nemzetiségi — és ugyan­így a nem nemzetiségi — kultúr­otthonok íp rátérjenek a szervezet* munkára. A háromhónaoos. hóna­pos és kéthetes munkaterv e!ké. szításé, a szakkörök mprfalaldtáca és program szerinti foglalkoztatott­sága a íó kultúrmunka egvik alap­ja. A jó kultúrmunka fundamentu. ma azonban az, hogy a kultúrcso- portot ne bomlasszák belülről ku- lákcsemeték, levitézlett kizsákmá­Nap nap után, egyre több község csatlakozik lelkesen versenyben a siklósi és mohácsi járások kezdemé­nyezéséhez, hogy megyénk megnyerje a békésmegyeiekkel folyó versenyt. Kásád község délszláv do gozó pa­rasztjai is falugyűlést hívtak össze, ahol elhatározták, hogy a begyűjtési terv mielőbbi teljesítése érdekében versenyre hívják Alsószentmárton község délszláv dolgozó parasztjait. Falugyűlésen a tanácsenök elvtárs elmondta, hogy még mindig vannak olyanok, akik nem teljesítették köte­lezettségüket. És hangsúlyozta: .Kö­telességünk teljesítésével ötéves ter­vünk sikerét békénk megvédését se­gítjük elő. Ezt úgy tudjuk Időben el­végezni, ha lelkesen küzdünk a ver­senyben az a!s6szentmártonlakkal Szeretném, ha minél többen hozzá szólnának ahhoz, hogy helYesre, ha kihivjuk versenyre az alsószentmár- toniakat Egymás után szóltak hozzá a dol­gozó parasztok, alig várta mindegyik, hogy őrá kerüljön a sor, hogy el­mondhassa véleményét, felajánlását, vagy versenykihívását másik dolgo­zó felé. Sz ipcsevics Pál. délszláv dől. gozó paraszt elmondta, hogy megyénk versenyben áll és ahhoz, hogy ezt a versenyt győzelemre vihessük, első­sorban a községeknek kell segítséget adni, minden községben minden dől gozó paraszt teljesítse becsületesen kötelezettségét. Ezért javasolta, hog_ ne f. -ződjön be még azok között sem a begyűjtés, akik már teljesítették a köte czettségüket, hanem az alsószent- mér'cniakkal való verseny megnye­rése érdekében még a jól teljesítők is vigyenek felesleges terményükből egy mázsát. — Én vállalom, hogy még egy má­zén csöves tengerit viszek a begyül tőhelyre a begyűjtés sikere érdekében — fejezte be hozzászólását Szlipcse vies elvtárs. Utána Borgics Márkné kérte, hogy a tanács a legerélyeseb ben járjon el a hátralékosokkal szem ben, hiszen azok, akik hátralékban vannak, tudnák teljesíteni kötelezett­ségüket. de hanyagságukkal az egész községre szégyent hoznak, veszélyez­telik Kásád község és megyénk első­ségét a versenyben. Ifjú Marjanovlcs Marján, Kadia Pál. Höffer János. Ka- sadacz Márk egy-egy mázsa csöves­kukoricát ajánlottak fel kötelezettsé­gük teljesítésén fe’ül és ígéretet tet­tek arra. hogy elmennek a hátralékos dolgozó parasztokhoz, hogy elérje Ká sód község minél előbb az élenjáró­kat. "’égül a falugyűlésen résztvevő délszláv dolgozó parasztok az a ábbi versenyfelhívást küldték az alsó- szentmártoni délszláv dolgozó parasz­tokhoz: ,.Ml, Kásád község dolgozó paruszt- sága azon dolgozunk, hogy az ötévet tervünket minél előbb megvalósítsuk és a béketábor erősítése érdekében be gyűjtési harcunkat sikerre vigyük. Mi. délszláv dolgozó parasztok megmatat­juk a szomszédságunkban élő Titonah és a többi imperialista háborús asztták nak. hogy békénket megvédjük, amihez hazafias kötelezettségünk teljesítésével rgy rgy téglával járulunk hazánk szó cialtsta fejlődésének építéséhez. A verseny pontjaiul az alábbiakat tűzzük it: Tojás- és baromfibeadási kötelezett­ségünket január 10-ig 100 százalékon felül teljesítjük, a szerződéses serté­seket határidőre 100 százalékig leszól- Útjuk, a nem szerződéses élőállatokat pedig határidő előtt 10 nappal. A lej- begyűjtést pedig 130 százalékra telje­sítjük a vágási engedélyek utáni zsirt az előirt határidőre brgyűjtjük Javasoljuk, hogy a versenyt kél Ízben, egyszer Kásádon, egyszer Alsó- szén! mártonban értékeljük ki. Mi tud juk azt, hogy járásunk és megyénk csak ágy tudja tervét teljesíteni, ha a mi községeink becsülettel teljesítik tervüket. Előre a begyűjtési terv lel jesltéséért! Kásád község dolgozó parasztsága nevében: Hüffler János Szil posertcs P4I párttitkár VB elnök nyolók, akik „mi délszlávok tart­sunk össze" jelszóval igyekeznek beférkőzni a becsületes dolgozók közé. Ezek azok az elemek, akik a múltban a legkíméletlenebb, legke. gye{lenebb módon zsákmányolták ki a dolgozókat, nem nézve egy pillanatig sem,-hogy azok délszláv, magyar vagy német anyanyelvüek- e. Ezek az osztálybékés búrokat pengető, Tito kulákparadicsoma fe. 'é tekintgető gazemberek ahol csak tudnak, ártanak a kultúrcsoporf- nak hiszen tudják, hogy az a dől. gőzöl, »-»vében éles fegyver — el­lenük. Ezért beszélik le a kulákok az alsószentmártoni lányokat a sze­replésről, ezért igyekeznek meg­bolygatni a nagykozárj vegyesnem- zetiségü kultúrcsoport egységét na­cionalista uszítással, azzal a céllal. ..hogy elkülönüljenek és bezárkóz. zanak a nemzeti keretek közé, hogy elhomályosítsák a nemzeten belül meglévő osztályellentéteket, hogy elforduljanak a közös szocialista építéstől" — mint ahogy azt A. K. Azizian frja „Sztálin elvtárs „Nem zeti kérdés és lenjnizmus" c. művé. ről" című brossurájában. Legyenek délszláv falvaink kom­munistái azok, akik elsősorban fel­veszik a harcot ezek ellen a náció, nalizmus magvát srertehin|eni aka­ró kulákok ellen! Legyenek a dél ■ zláv nemzetiségű kommunisták és DISZ-tagok az elsők, élűken a falu pártszervezeteinek vezetőivel, akik tevékeny részvételükkel segítik kultúrcsoportjaik további fejlődé­sét! Legyenek ők az élenjáró kul- túrmunkások, akik az építés, a szocialista fejlődés szolgálatába ál­lítják a kultúrmunkát, akik • kul- túrotthon-mozéalom támogatásával segítik elő saját, nemzetiségi kul* *úrájuk további kibontakozását, *o. ha nem látott virágzását!

Next

/
Oldalképek
Tartalom