Dunántúli Napló, 1951. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-02 / 281. szám

DUNÁNTÚLI

NAPLÓ

VUÁG PROLETÁRJAI EZYESÜL 3ETEKl

Rákosi Mátyás elvtársnak, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége november 30-3 ülésén elhangzott beszédének közvetítését a Rádió december 2-án vasárnap délután egy órakor megismétli v__________________________________________________________)

1 AZ MDP, Bt

IRÁNY.

Ä«V’ - ;*•'-áUí»+/Í'«r k-TLr*. AM EG

YE 1 PÁ RTBl Z OTTJÁCÄN A K LAPJ

VIII. ÉVFOLYAM 281. SZÁM

A.KH öl» b ILLEK VASAUNAF, 1951

december 2

Rákosi Mátyás elvtárs beszéde a Magyar Dolgozók Pártja

ICözfpogiti Vezetőségének ülésén

A jegyrendszer megszüntetéséről, a mezőgazdasági áruk szabad forgalmáról,

a munka- és állami fegyelemről

I.

Tisztelt Központi Vezetőség!

Mai beszámolómban népi demokráciánk egyes gazdasági problémáival kívánok foglalkozni, elsősorban ipari tervünk végrehajtásának menetével, utána mezőgazdaságunk fejlődésével és a terménybegyüjtés kérdéseivel. A közrtlátással kapcsolatban ismertetni fogom azokat a szempontokat, melyek alapján javasoljuk a jegyrendazer megszüntetését és a mezőgazdasági termékek szabad forgalmának bevezetését.

— Gyáriparunk termelése ez év első tíz hónapjában a múlt esztendő hasonló időszakához képest 29.1 százalékkal emelkedett. Bármilyen jelentős is ez az emelkedés, mégis eredeti célkitűzéseinknek csak 99.3 százaléka. Szóval felemelt évi tervünk teljesítésénél 0.7 százalékkal el vagyunk maradva. A könnyűipar 100.9 százalékra teljesítette tervét. A lemaradás a

Az élelmezési ipar eddig 94 8 százalékát tel jesítette az évi felemelt tervének. A lemaradásnak legfőbb oka a húsipar lemaradása, ami a hú;hiánynyal függött össze. A jó cukorrépa termelés következtében a cukoripar túl fogja teljesíteni tervét. A2 utolsói hetekben megindult a hízott disznó, a baromfi, a szarvasmarha beadása és felvásárlása és ezzel kapcsolatban megnőtt a húsipar termelése is. £ téren is megvan a lehetősége annak, hogy a lemaradás jó részét decembei folyamán behozzuk.

A szénbányászat első tízhónapos felemelt tervét 94 6 százalékra teljest telte. Az elvtársak tudják, hogy a széntermelés lemaradása miatt október 21-én Tatabányán bányászkonle- renciát tartottunk, ahol feltártuk a le. maradás okait és rámutattunk a rend- szabályokra, melyek a felemelt terv végrehajtását lehetővé teszik A hi- oákat a műszaki vezetés gyengeségében és a munkafegyelem lazaságában láttuk. A tanácskozás részletesen foglalkozott szénbányászatunk kérdéseivel, ezért én itt erről részletesen nem kívánok beszélni. Csak egyetlen ói tényezővel akarok foglalkozni: ez a ítípek használata a szénbánvákban Két esztendővel ezelőtt bánváinkban úgyszólván teljesen hiányoztak a gé pék. A bányász termelőeszközei lé. nvegében a csákány és á lapát voltak Mi azóta hozzáláttunk a bányamunka gépesítéséhez. Az elmúlt egy észtén

Dé nem szabad elfeledkezni a 0.7 szá. zalékos lemaradásról és arról sem. Hogy decemberben hét ünnepnap van ’s csak huszonnégy munkanap.

Emiatt foknznunk kell a munkatempót és arra ke'ü irányt vennünk, hogy a, eddigi lemaradást he csak behoz-* zük. hanem év végére tervünket túl 's teljesítsük. A munkásosztályban és a haladó értelmiségben erre tneg is van a jószándék és az eltökéltség, amit szeretett vezérünk, Sztálín elv- ‘árs születésnapjára tett lelkes fel- aián'úsok és az évi terv túlteljesítésé ről nap nap után hefutó és szaporodó

! öntések mutatnak.

tnarj termelésünk jelenlegi állása mellett eqv százalék terv tel josUmény több, mint hatszázmillió forint értékű term el vényt jo'ont. Minden százalék tehát, amivel tervünket tűitől* jesítiük az új bányászlakások. kul- túrházak, szülőotthonok, traktorok és gépek százainak és ezreinek létrehozását teszi lehetővé. Tartsuk sz'fn -őtt azt is. hogy tervünk mostani telt ejtésével és iú! tejesítésével rak. H'k le az alanot ahhoz, hogv jövőre, ötéves tervünk harmadik esztendejénehéziparra, az építőiparra és az élelmezési iparra esik. Az önköltséőcsök. kentés-tervét is csak részben teljesítjük és e téren is van lemaradás. A termelékenység mutatói viszonylag jók a nehéziparban, ahol a termeléksnység

16.5 százalékkal emelkedett, ami tér. vünk 100.7 százalékos teljesítését jelenti, de az egész gyáriparra vonatkoztatva itt is van egy kis lemara dás. amit főként az élelmezési ipái okoz. A terv teljesítése megköveteli hogy az önköltségcsökkentést és a termelékenység fokozását i« tervszerűen teljesítsük.

— Két hónappal ezelőtt még a kohászatban is jelentős volt a lemaradás, de októberben a lemaradást behoztuk és a vaskohászat az első tíz hónapban 102.4 szezalíkra teljesítette tervét. Az építőipar és az építőipari anyagok termclé'ének lemaradását a novemberi jó időjárás következtében, mely lehetővé tette az építkezések folytatását — be fogjuk hozni.

dő alatt a szénbányászat több mint háromszáz gumi szállítószalagot, kaparószalagot, rázócsúzdát, fejtő- és néselőgépet, szállítógépeket kapott Azonkívül vagy ezerötszáz villamos szénfúrógépet, pneumatikus fúrókala pácSot, pneumatikus fejtökalapácsot ,és még egy sor egyéb új gépi berendezést. Ezek a gépek fokozatosan mCü- teritik a bányászt a nehéz fizikai munkától Jövőre még több gépet kapnak a bányák.

E fejlődésből viszont az következik, hogy a bányásznak eddigi szaktudása mellé meg kell tanulnia a gépek — os gyakran bonyolult gépek — keze lését. Ez a tanulás időt vesz igénybe és addig is, am’g bányászaink elsajátítják a szakadatlanul növekvő mennyi'-tigű gépek jó kezelését és kihasználását. ezeknek a gépeknek használata cs^k Fokozatosan fogja meg. emelni a széntermelést. Viszont előre, látható, hogy amint az új gépek hasz uálatnt és kezelését a bányákban elsajátítják. a termelés gyorsan meg fog növekedni. Egyébként közölhetem, horv a tatabányai konferencia rendszabályainak eredményeképpen a szénbányászát ebben a hónapban nyolcvanezer tonnával, hat százalékkal főbb szenei adóit, mint októberben. Reméljük, hogv ez a fejlődés de. cemherben folytatódik s a bánvaipar is behozza lemaradását és kitermeli a gazdaságunk sz/ámára oly fontos szénmennyiséget.

ben, a döntő övben, minden célkitűzésünket meg tudjuk Valósítani,

Eddigi eredményeink azt mutatják, hogy pártunk II. kongresszusa helyesen határozta meg gazdasági célkitűzéseinket és helyesen tette, amikor ezeket a célkitűzéseket erőteljesen felfokozta. A II. kongresszus mutatott rá arra. hogy ipari fejlődésünk, egész gazdasági é'etünk döntő kérdése a széntermelés fokozása, a vaskohászat 69 a gépgyártás fejlesztése. Ezen a téren a IT. kongresszuson felemelt terv az 1952-es esztfiTrdőben az ideinél is sókkal nagyobb követolménye- ket és feladatokat állít eléhk. Ezek a kérdések tehát továbbra is munkánk és figyelmünk középpontjában maradnak Sikere megoldásuk döntő előfe'tétele azonban, hogy ebben az évben ipari tervünket nemcsak egészében, globálisan, de különösen az alapanyagok termelése terén részleteiben is maradéktalanul végrehajt suk és túlteljesítsük.

Ami a mezőgazdaságot Illeti, az Idei termés volt a legjobb, amit felszabadulásunk óta betakarítottunk. A statisztikai hivatal az erre vonatkozó

adatokat már nyilvánosságra hozta Még hozzátehetem hogy tervünkben megszabott őszi vetés a tíz nappal ez- előtt közölt jelentés szerint háromnégy százalék híjján befejezés előtt áll. Gondoskodnunk kell ró a, hogv a tervet e téren is maradéktalanul teljesítsük. November második felében megjöttek az esők, melyek a vetés jó fejlődését biztosították. A mélyszántás szintén el van maradva és megkésett, ezért mindent meg kell tennünk, hogy ezeket a munka ato-kat melyekkel a jövőévi jó termés egyik előfeltételét teremtjük meg, feltétje, nül elvégezzük.

Ami a mezőgazdaság szocialista szektorát illeti, fejlődésünk az idén is gyors volt. Az á lami gépállomások traktorainak száma 47 százalékkal nőtt és most már a vontatókkal

Jelenleg 4652 termelőszövetkezetünk va„ a mezőgazdaságban. 236.500 család 350 000 taggal vés, részt benne. A rendelkezésükre álló szántóterület

1.503.000 hold, egész szántóterületünk

15.6 száza éka. A szövetkezetek és állami gazdaságok együttvéve tehát az eílósz szántóterület 24.6 százalékát, szóval kis híjján országunk szántóte. rületének egynegyedét képezik Külö nősen gyors volt a fejlődés finnek az évnek első hónapjaiban, amikor az t-lszájrioVvs" ti'áu a termelőszövetkezetek jó rede men. Akkor váltak termelőszövetkezeti városokká Turkeve, Kisújszállás. Mezőtúr, Karcag és a többiek. Ezekben a hónapokban megkétszereződött a szövetkezet; tagság és a termo’"szövetkezetek szántóterülete

A gyors fejlődés árnyoldala azután a mezőgazdasági munkákban, de főleg a terménybetakarításnál mutatkozott, ahol kiderült, hogy a termelőszövetkezetek és szövetkezeti csoportok gazdasági, szervezeti, politikai megerősödése különösen a munka, fegyelem nem tudott lépést tartani a szövetkezetek területi növekedésével. Emiatt á!talában lemaradás volt tapasztalható a tavaszi és nyári mun kák elvégzésénél, de különösen a tér més betakarításánál, Politikai Bizottságunk e tapasztalatok alapján szeptemberben, pártunk II. kongresszusa határozatának megfelelően, újra uta. sította pártszervezeteinket, hogy ne csak a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztését, hanem a már meglévő termelőszövetkezetek és csoportok megszilárdítását és megerősítését tűzzék ki feladatul. Gondoskodjanak elsősorban a szövetkezeti vezetés megjavításáról. Különösen az ezet holdnál nagyobb termc'ószövetkezetek megszilárdítására és megerősítésére fordítsanak figyelmet, mert e nagv gazdaságok vezetése sokrétű feladat amely komoly szaktudást igényel.

Ezeket a nagy szövetkezeti gazdaságokat meg kell erősíteni a legjobb szakemberekkel, agronórhUsokkal. ál la'tenyésztőkkel. Gondoskodni kell róla, hogy vezetőik megfelelő tanra lyaniokra kerüljenek, ahol szaktudá sokat fejleszthetik. E szövetkezetekbe kell küldeni a legjobb pártmunkásokat és támogatásukért, fejlődésükért felelőssé kell tenni á tanácsokat és azok mezőgazdasági Osztályait. Külön felhívtuk szervezeteinket arra. hogy akadályozzanak meg és toroljanak tneg minden nyomást vagy kényszert a termelőszövetkezetek fejlődésénél Ismételten megkővfeteMk, hogy erejüket a termelőszövetkezetek műnké jának megjavítására, n minőség emelésére fordí'sák és arra, hogv etek a szervezetek minél gyorsabban jót működő .gazdag, magas jövedelmező, ségű. sok árut termelő szövetkezetek, ké nőhessék ki magukat.

Politikai Bizottságunk meg van gyű zőtlve róla. hogy a legjobb agitáció és propaganda a terhie'öszíWclkezpiék eszméje mellet)!, ha ezek a szövetke*

együtt kb kílencezerötseáz darab. Az állami gazdaságok szántóterülete most már 864.000 hold, amiből a tulajdonképpeni állami gazdaság 772.000 hold. a többi szakoktatási ^azdasag, stb. Az állami gazdaságok most már jelentékeny részben tagositva vannak. Gyors fejlesztésük lényegében befejeződött, rátérhetünk az eddig elért eredmények megszilárdítására. Úgy a gépállomások, mint az állami gazdaságok még mindig azokban a gyermekbetegségekben szenvednek, amelyek részbe,, gyors növekedésük ve. lejárói: gyenge még a szervezetük, a munka megszervezése és főleg gyenge a munkafegyelem. Ezek a bajok olyan méretűek, hogy gyors kiküszö- bö’ésük mezőgazdaságunk továbbfejlődésének elengedhetetlen követelménye.

zetek virágoznak, ha termelékenységük, jövedelmük messze meghaladja az egyéni parasztok eredményeit. Ne csak mi agi'.áljunk most már a szövetkezetek mellett, hanem beszéljen a termelőszövetkezetek jó eredménye magáért. Most már meg van annak a lehetősége hogy az egyénileg gaz dálkodó paraszt a saját tapasztaladból győződjék meg a szövetkezet hasznosságáról és fölényéről. Erre fektessük- most a fősúlyt s akkor ■* szövetkezetek növekedése nem annvi- Ta a mi agitaciónk eredménye lesz, hanem sokkal inkább a szövetkezetek sikereinek és jó munkájának' mellék- termékeként jeleln’kezík.

Hogy ez a bizonyos fokig megváltozott módszer helyes volt, azt bizonyítja az a lény, hogy az idén őszszel is, minden különösebb agitáció nélkül, tovább nőttek a 'ermelöszö- velkczetek

iVovember végéig újabb 394 csoport «lábúit

43.454 családdal, 67.497 tággal és 237.000 hold szántófölddel. Az új tagok több. mint egyhannada hét hol dón felüli szántóval rendelkezett. ami az! mutatja, hogy a középparasztok egyre fokozódó mértékben lépnek be a term előszőve tkeze'ek he.

A belépések száma éppen az utolsó hetekben újra növekedésnek indul*, aminek oka az. hogy a lermelőszövet- keze'ek kezdik nyilvánosságra hozni idei zárszámadásaikat, és eredményeik Ismertetése — a mi várakozásainknak megfelelően — új lökést adott a sző- ve'kezeti mozgalomnak. A sajtó kö zőlte a tlirkevel Vörös Csillag terme lőszövetkezet eredményeit, amelyben ezerkélozáz Ing 7440 hold szántóiéra leien gazdálkodik. Ez n szövetkeze' is az idén női: hirleten naggyá. Tagsága is. szántóterülete is a tavasszal hatszorosára nőit Éhből világos, ongv tagjainak zöme nem rendelkezel: semmiféle tapasztalattal a szövetkeze ti munkában. A nyár folvnmáu ki is déHill. hogy a miinkafegye'em, a mezei munkák elvégzése terén még sok a kívánnivaló. Ennek dacára e szőve), kezét nyers bevétele holdanként 1500 forin'ot tett ki. A jövedelemelosztás nál miudenekoIŐi,t teljesítették « kőtelező termér.ybeadást. mégpedig 110 százalékra, utána kifizették az ál Inmnnk tartozásaikat. felemelték a szövetkezeti alapot 2.455.000 forintra, az üzemi alap 1 954.000 forin'ot telt ki A fennmaradó jövedelemből mnn- kacgvságenkénl húsz forintot tudott fizetni n Vörös Csillag, ezenkívül lerEz. cey évre klve'ítvé több min* egy negyed millió új munkád ór alkálim a zott. Ebben a sz/inihaii nincsenek benne a középiskolákba, az pgvofp mekre vagy a* átképző.« tanfolyamokra járók tízezrei, akiknek jelentő kény része néhány évvel ezelőtt min' munkakereső jelentkezett volna. A

ményben munkaegységenként népe kiló búza, három kiló kukorica, 84 deka árpa és egyéb termény jutott az egyes tagoknak. A legfőbbet Lévai Károly kereste, aki családjával egvütt. ötödmagával 1700 munkaegysége' tel j esi lett Ennek megfelelően a család készpénzben 34.000 forintot kapott, ezenkívül több, mint 86 mázsa búzá».

64.5 mázsa kukoricát, f7 mázsa ár pát, 7 mázsa burgonyát, 190 kiló cuts rot, 170 kiló rozsot, megfelelő menv nyiségü mákot, szalmát, hngvmat és egyéb zöldséget. Az ellenség az e számolás élőt)! azt hiresztelte, hogv a szövetkezeti tagok csak a fejadagot kapják meg: most a zárszámadások után ez a rágalom is megdőlt.

Hozzá kell tennem, hogy a turkevei Vörös Csillag nem a legjobb szövetkezetünk. Az azóta nyilvánosságra hozott zárszámadások mutatják, hoay más szövetkezetek még jobb eredményt értek el.

Általános jelenség, hogy a jól dolgozó szövetkezetek terméseredményei messze túlhaladják a legjobb egyéni gazdálkodók terméseredményeit Pl. Szöregen a legjobb egyéni gazdák

13.8 mázsa búzát arattak egy holdról, a szövetkezel 16.74 mázsát. Rákóczi falván a jó egyéni parasztok 16 mázsa ösziárpát arattak. ugyanott a Béke termelőszövetkezet 24 mázsa árpát aratott. Tótkomlóson az egyéni parasztok huszonkét mázsa kukoricát törtek le egy holdról, ugyanott a Viharsarok szövetkezet 55 mázsát nyer’ holdanként. Hasonló különbség volt a többi terményeknél és az ál attexivé«/- tés terén is. Ezt látják a/ egyénileg dolgozó parasztok is és ez az oka, mint már rámutattunk, hogy éppen az utolsó hetekben minden különösebb agi'áció nélkül újra megindult a termelőszövetkezetek n övékedé« e.

Komoly gyengéje még szövetkezeteinknek, hogy nem elég erősen fejlődik az állatállományuk. Nem szorul magyarázatra, hogy erőteljes, közös, nngvuzemi állattenyésztés és hizlalás nélkül a szövetkezetek nem fognak úgy gazdagodni, ahogy arra lehetősé gük volna és az állattenvésztég elhanyagolásává! saját fejlődésüket, no meg az egész közellátási hátráltatják

A legnagyobb nohózségekfit a sző vet kőzetekben — de hozzátehetjük a-z állami gazdaságokban, gépá'lomá sokan és az iparban is — a roe*? munkafegyelem, pontosabban a mnn kafegyefem meglnzulá-sa okozta 0= ezért, részletesebben kitérek e kér dé-sre.

A kapitalista időkben a munkafegyelemről gondoskodott a ha.jceárak egész hada, a felügyelők. hotoMoná nők. ,1 csendőr, de főleg a munka nélküliség és veleiérója: a dolgozó lömejjtk nvomora Mindenki emlékszik még az embervásárok, a könködők reménytelen tömegére, vagy azokra a mtinkáné’kfiliekre. akik reggeleiként a gyárak kapni előtt lesték, hogv káptiak-e valami munkát Elsősorban a munka nélküliség réme. a fenyegető nyomor, az éhség kényszeritette A falu óa váró« munkásai! arra. hogy a tökéé számára a legnagyobb fegyelemmel. erejük megfeszítésével dől gozzanak.

Ez, Így van ma i« a kanUaH**» Eu rópibaft. de tgv van az Egyesült Államokban is. ahol a fegyverkezés fo koráén mint* naponta tízezrével dob iák Utcára azoknak a hékeiparoknak I munkásait, amelyek elől a haditer melós olharácsolta a nyersanyagot.

Nálunk nines munkanélküliség. Et. lenkejjőleg. A termelés növekedéséve' párhuzamosan nő a munk.áskerrflde*

rnnnkáohlány w következtében most könnvfí munkát kapni. Ma valnk't ma fogve!mefptIon*ég miatt eltávolítanak holnap már tíz helyen is munkába állhat. Még az i< előfordul, hogy egyik vállalat a másiktól esalla o' 3 munkásokat. Ez azt eredményezi hogy különösen az újonnan munkába

Megvan minden előfeltétele annak, hogy a felemelt tervet e féren is teljesítsük, sőt túlteljesítsük.

Iparunk fejlődése azt mutálj», hogy feleme’t tervünk reális és eHenscgeinlt minden kétkedése és gáncso*liodásn dacára végrehajtható.

Erőteljes növekedést mutatott az idén a szocialista szektorban a termetßszövetkeze'tä mozgalom is.

\z idén például a bérből és fizetésből élők száma havonta 21.00ft-rcl növekedett