Dunántúli Napló, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-25 / 275. szám
4 NAPLÓ 1951 NOVEMBER 23 ÉPÜL A KOMM HM IZMA T «1 Ä T i írta: A. SEJNY1JN ALEXA V DR ZSÁROV : A BÉKE ALAPJA a „Litera túr na ja Gozetta“ luriósitója A sztyeppén. ahol a kegyetlen szárazságtól szinte megkövesedtek a fold utak és seáeküómétereket lehet megtenni anélkül, hogy egyetlen tócsát is látna az ember — folyóvízről nem is beszélve — most izgalmas szavak hangzanak: — Jön a tenger! Magas, sasorrú kozák mondta, ahogy a négytonnás ZlSz kocsija mellett állt, amellyel nem mindennapi terhet szállított: néhányéves gyümölcsfákat, amelyekéi nagy földiaódával ástak ki és gondosan csomagolt, fejlett szőlőtőkéket. — Költözködünk... A házakat már elszállítottuk, most a gyümölcsösön van a sor... És sietni kell, mert — jön a tenger! A teherautó tovább robogott, de a szavak varázsa még ott reszketett a levegőben... „Jön a tenger*’... A térképen Ugyan még nyoma sincs, de a Don kolhozainak dolgozói mér érzik a közeledését, ennek jelei a rimljanszkajal robbanások messzehangzó dörrenései is. Jön a tenger! — s a falvak, tanyacsoportok tucatjai költöztek új helyre. Nincs lehetetlenség: felrakod, ják és elszállítják a házakat, a kolhozépületeket, az állattenyésztő gazdaságok berendezéseit, a géjxíllomn- sokat, a gyümölcsöskerteket és a szőlőket. • A Volga-Don csatorna építésénél nemcsak a csatorna. a cimljanszkajai vizierőmű építőinek nagyszerű munkáját kíséri figyelem és elismerés, hanem a kolhozok kőműveseinek es sofförjelnek munkáját is, amely. lyr.l a falvak, települések átköltöztct‘isét olyan leleményesen megoldják. Minden átköltöztetett község szebb, kutúrdltabb és kényelmesebb lesz az új helyén, az eredetileg szeszélyesen épült falu új elhelyezésében már rendszer érvényesül, s uz átszállított régi házuk mellé újalcat is építenek, modern iskolákat, kuli úr hátakat és nem feledkeznek meg parkok, sporttelepek létesítéséről sem. Még nyoma sincs a tengernek, de az új utcákat jelző táblákon már ilyen nevek szerepelnek: Tenger- utca, Part-utca, Hullám-utca. És minden községben tudják már, hogy hol lesz « kikötő, hol lesz a tengeri strand. Fél év múlva a sztyeppe kietlen, sivár földje felett a cimljanszkai tenger hullámzik majd. Diesel-motoros hajók szelik a vizét, ahogy mennek Ogyesszából és Rosztovból Sztálingrádba, Asztrahánba, Gorkijba, Moszkvába... Azon a helyen, ahol az ácsok most a régi Nyizsnye-Csirszkaja utolsó házát honi ják éppen, U 'méter mélységű lesz a cimljanszkajai tenger, de vannak helyek, ahol eléri a. 20 métert és ennél nagyobb mélységet is. Hivatalosan cimljanszkajai víztároló a neve, de 250 kilométer hosszúságban és sok helyütt 22 kilométer szélességben valóságos tenger születik a sztyeppén. Az emberi akarat, tudás és a munka Üt is átalakítja a természetet. Az a földterület, amelyről a múltban az volt a vélemény, hogy alig alkamas emberi életre, virágzó kidtúra forrása lesz. Ahol eddig csak bogáncs, kóró, meg üröm nőtt, a közeljövőben a roppant víztömeggel többszázezer hektárnyi aszályos föld lehet öntözni, megterem majd a gyapot, a rizs, a búza, a víz közelsége és bősége megadta a lehetőséget az állatállomány növelésére, a vizlszárnyasok telepítésére, a gyümölcstermelés és veteménykertészet fokozására. O A kolhozokban már azokról a munkajéladatokról folyik a beszélgetés, amelyeket az új helyzet teremt, amikor — megérkezik a tenger. Épülnek az öntöző- berendezések és mind fokozottabb lendülettel dolgoznak a cimljanszkajai ’^tengerfenék megtisztításán ... ötezer munkás végzi az elárasztásra kerülő területen az erdő- irtást, szállítják a kitermelt fát. mnrluekböl a Don alsó folyásánál gyönyörű kis ,erdei városkák“ születnek ... Csattognak a balták, messze hallatszik a fűrészelés jellegzetes zaja, a tuskókat robbantásokkal távalítják cl. Nincs határa a munkaszaporaságának, egyik munkacsoport három-négyszeres normát is teljesít. Az erdő- Icitermelők elhatározták, hogy január 1-e helyett már november 15-re kitermelik a részlegükön lévő fát. Lelkesen dolgoznak, sietnek a munkával. Jön a tenger!... EiilőiiHetéi «x Ural melleit 'Ária hatalmas védőerdősávot, amely *í Ural folyó mindkét olda.án, Európa és Ázsia földrajzi határán, Gora Visnyevájától kiindulva 1080 kilóméter hosszúságban átszeli Kazahsztán sztyeppéit és lehúzódik egész a Káspi- tpngerig, a szovje. emberek az aszály dCeni támadás első arcvonalának nevezik. Ez a leghosszabb a nyolc állami erdősáv közül, amelyet a sz'á- lini természelálalakítási terv szerint a sztyeppékén létesítenek. Az ural: menti erdövédpaj.'s elállja majd a délkeletről jövő. perzselő sivatagi sze.ek ú jál és gazdag termés lebe ősegeit biztosítja az eddig sivár területeken. A Szovjet ember felvette a kiiz- deimet az elemi erőkkel is. A sztyeppéi crdőültetésnek több mini százéves tapasztalatai vannak orosz földön és ez a tapasztalat a haladó agronomíai tudomány, s ennek a tudománynak kiváló művelői: Dokucsnjev, Koszt:- csev, Tyimirjazev, Micsurin, Viljamsz. Liszenko munkásságával fejlődőt* tovább, a Szovjetunió kormánya pedig megad a a lehetősége', hogy a sztálini fermész.e'átalakítő terv a tudomány és a munka erejével ezen a területen is valósággá váljék. V pav.ovszki erdővédő gépállomás első a sok, hasonló állomás közül, amelyeket a Gora Visnyevája Káspi- tenger vonalon létesíte tek. Az erdő- védő gépállomások helyén nemrég még csak az árvalánvhaj susogús.a halla'szott a szélben, — sztyeppén most frissen ácsolt lakóházak, garázsok, műhelyek emelkednek, klub és villanytelep épül. Az erdövédö gépállomások mindegyikéi tökéletes technikával szerelték fel. Főfeladaluk. hogy előkészítsék a talajt és elvégezzék a magról, vagy csemetéről történő ültetést. \ Szovjet állam 29 új, hatalmas hernyótalpas traktort, ültetvény-ekéket, erdei vetögépeket, a fiatal ültetvények ápolásához használatos különleges gépeket küldött a pavlovszki erdőve- dő gépállomásnak, amely mérnök, gépész és talajjavító szakembereivel a helyi káderek kiképzésének központja lett. A lanfotlyamokon és tanulókörökben az idős és ifjú földművesek, férfiak és nők százai tanulták meg a aztveppei erdőtelepítés agrotechnikáját. Az állomás vezetője: Vaszilij Jacke- vics hős katonája volt a Nagy Honvédő Háborúnak. Most ugyanilyen hős harcosa annak a nagy hékciminkának, ami if folyik és átalakítja a szlyep- >'>’!> kietlen világát. A fóliáz kis sz.o- ■I központ if készülnek a utunIrta: B. OLHOVSZKAJA ka tervek, a beosztások, itt tartják meg az erdészek, talajtani szakemberek, hidrológttsok, geobotanikusok, a Mezőgazdasági és Erdőgazdasági Minisztérium képviselői megbeszéléseiket és beszámolóikat. A ház mögötti emelkedésen vörös zászló lobog a szélben, jelzi, hogy n nagy munka’, az erdősáv telepítése megkezdődött. Ezen a részen a zöld vonal ,.épílé- séf‘ a tervezet szerint 1950 tavaszán kelteit megkezdeni és a cskalovi 472 kilómé'er hosszúságú területen 15 évre irányozták elő az állami erdősávok létesítését. Itt azonban kellemes meglepetés várakozo l az emberekre: a tavaszi hó alól előtűnő földben fiatal tölgyek egyenes sorát pillantották meg. Mi történt itt? Honnan kerültek ide? A cska.evi terület komszomoljai, a falvak és közeli városkák fialatjai elhatározták, hogy az liek és Cskalov közli 100 kilóméteres szakaszon ti? laridő előtt megvalósítják az erdősáv ültetését. leien a fiatal komszoinol térképészek sí-osz.aga járta be a tere-, pet és a felderí'ő munka tapasztala1 tai alapján 1949 tavaszán a fiatalok ezrei vettek részt a tölgy, akác és kö- risl'a ültetésében. Nyáron szorgalmasan irtották a gazt, télen pedig vigyáztak arra, hogy minél dúsabb hó- takaró borítsa a beültetett sával és így minél több nedvesség jusson a fiatal ültetvényeknek. 1950 tavaszán már lázas lendülettel folyt a munka, a tölgyültetvé- nyék vonala mind messzebb és mesz- szebb kígyózott az Ural folyó két partján. Eiszenko híres tudományos újításával: a fészkes faültetési módszerszerrel dolgoztak. A pavlovszki erdő- védő gépállomáson a közönséges erdei vetőgépet álsztyelték a fészkes vetéshez. Mennyivel más géppel a munka! A múltban althoz, hogy egy nap alatt kézierővel 60 hektárnyi területen magról ültessenek, 240 ember munkájára volt szükség. Gépicrővel — 6 traktor és 3 fészekvelőgép áll rendelkezésre — ugyanezt a munkát tiz ember végzi el, ami nagy távlatokban az! jelenti, hogy a gépesített fészkesvetés módszerével az Ura!-part erdősávját 15 év helyet! 6 év alatt ültetik el. így születik a jövendő termésének erős pajzsa, a legnagyobb védőerdősáv a Szovjetunióban. Rádióállomás a srántóföldelten A szovjet gép- é.s traklorálloniások központjaiból rádióállomásokon keresztül irányítják a traktoros brigádok munkáját. A központ rádión keresztül tervszerűbbé tudja lenni a ni ezőkön folyó gépi munkálatokat. A traktorok ás a többi mezőgazdasági gépek előre nem látható hibái esetén a 'trukiorislák rádión lemloll kérésére motorkerékpáron vagy autón azonnal a helyszínre hozzák a szükséges alkatrészeket és igy a gépállásokat, valamint az üresjáratokat a legmínl málisabhrn tudják csökkenteni. Képünk a Kraszao Kutszki gép- é.s trak torúllomás egyik trnktorns brigádjának rádióállomását mutatja be. Bajtársam a hareban, Szedd össze erőd, Hogy széles e földön, hol emberek félnek, Épüljön egy büszke, hatalmas erőd, Erődje a béke s a jog nagy ügyének. S valamennyi Kis és nagy ország népeiben Ami szív, ami ész s elszánt akarat van, Hadd forrjon össze testvérien Egy nagyszerű célban s egy szent falt araiban Éberségünkre fogát viesorgatja Az emberségre törő fenevad. De markunk belőle a szuszt kiszorítja. S Churchill, Tito, Duj|rs egy se marad, Kiirtjuk az ördögi mende-mniidál, Hogy a dolgozóknak használ a viszály. Míg friss profitért járják a bolondját, Bankár csahol igy Meg a trösztkirály. A Wall-Street s a trösztök hörgő [garattal Uj háború jöttét hirdetik. Szívünkkel, eszünkkel s rlszánt [akarattal Felelünk mi hazug szavaikra nekik. A dollárlakájok gaz terveit Ismerjük? előttünk áll mind a lator- de: í*ág, Szilárd alapon nyugszik a béke.hit, S e szilárd alap neve: Szovjet-ország. Gáspár Endre fordítása. Sztáiin-dijas ifjúmunkás olvasztárok harca az évi terv túlteljesítéséért — Elmúlt az az idő amikor 25—30 év múlva lőhetett c*ak olvasztár a scgédolvasztárból. Ma inár niás a fiatalok előképzettsége, és mások a munka körülményei i«. Nem a véle ttentöl, hanem az emberi tudástól függ minden — mondotta AJekszao der Szokolov, a sztálingrádi „Vörös Október“-gyár öreg mestere, amikor „A három harcos“ tagjai: Nyikolaj Szigyelnyikov, Pjotr Tuskanov és Nvikoláj Szkripnyikov visszakerültek ismét az iskolapadból a Martin-kemence mol'lé. A három fiatal eegédolvasztár minden törekvése arra irányuk, hogy hogy az iskolában szerzett elméleti tudást gyakorlati iemoretokkel egészítse ki. Figyelmesen tanulmányozták nemcsak a mester munkamódszerét, hanem a szomszédos kemencék mell etl dolgozó olvasztárok eljárását is. ..A három harcos4. Amikor a „A három harcos'1 már önállóan kezdett dolgozni, az ,.öre- gek1' aggódva figyelték munkájukat Bármely pillanatban készek voltak, hogy segítségükre siessenek, erre azonban nem került sor. Ny. Szigveiny ikov olyan határozottsággal vezette a folyamatot, mintha már régi, tapasztalt- mestere lenne a szakmán"k Ahogy teltek a napok, a hetek, a hónapok, „A három harcos" a di- osőségtáblán egyro újabb és ú'nbb munkagyözehnekkel szerepelt, Uj módszerek, új eljárások szerint fo'ylátták a munkát. Nagy segítséget je. lentett, hogy nem elégedtek meg szerzett tudásukkal. Tovább tanultak. Újabb ismeretekkel felfegyverkezve, elhatározták: határidő előtt toljeeitik évi tervüket, s túlszárnyalják a legmagasabb normákat is. — Ezután kizárólag gyoremodszerekkel gyártunk acélt! — jelentette kJ SzigyeLnyikov. Huszonhét „gf orsolvHsztór“ Egy alkalommal egészen rövid idő alatt kellett olvastaniok egy töl. ternyi acélt. Ezt háromórával rövidebb idő ála.tt végezték el, mint ahogy korábban. — Ez a rekordtoljesítmény lerra észetesen a termelékenység végső határa — mondotta egy régi kohász. Szigyelnyikovék csak mosoiyogt ak. A követkéz őolcasztásnál továbbiáő percet takarítottak meg, majd nóh ány nap múlva ismét 15 perces idő-megtakarítást mutattak fel Hogy ez mit jelent, csak az olvasztárok tud-ják igazán értékelni. „A három harcos" tagjai ma már a Sztálin-díjasok tiszteletreméltó családjához tartoznak. Magukkal ragadták a többi martinászokat is, e ma már az a helyzet, hogy a 28 fiatal olvasztár közül 27 „gyorsolvasz- tár". Alekszandra Ljuszkova világrekordja Alekszandra Ljuszkovál az egész Szovjetunióban ismerik. Neve tankönyvekben és tudományos müvekben egyaránt szerepel. Alekszandra Ljuszkova a voiogoui terület Bugyonnovec kolhozának serlésgondozónoje kemény északi éghajlat a.a.l nagy, tehérlaj'á jti lajdtsznoKal nevel. A disznók egy eltéskor átlag 13 malacot hoznak világra, de eiofordui egyes esetekben, hogy 18 a szaporulat. A sertéstelepen az anyaállatok éven.e nem kétszer, liánéin Háromszor ellenek, amit a tudomány eddig csak elméletileg tartott .ehe.ségesnek. Akármilyen nagyszámú is a szaporulat, a ser.ésgondozónö mindegviket feCneveli, megdöntve azt a téves' telfogást, hogy nagyszámú el- iéseknél elkerülhetetlen a nagy elhullás. Alekszandra Ljuszkova a gondjaira bízott „Jalta” nevű anyadisznótól 1940-ben 31 malacot neveit fel, amelyeknek súlya egy esztendő alatt 4754.7 kg-ot tett ki. Amikor a moszkvai országos mezőgazdasági kiállításra szál líto.ták a népes disznócsaládot égési szekérsor vitte az állatokat a pályaudvarra. Ljuszkova 1951-ben ezt a rekordot túlszárnyalta, amikor „Jitnka“ nevű anyadisznótói 196 utódot nevelt. Alekszandra Ljuszkova a kolhozrendszernek köszönheti, hogy országos hírű szakember lett. A kolhozban kiváló szakkönyvekhez jutott, rendszeresen képezte magát, majd levelező kapcsolatba került Regykin profesz- szorral, a sertéstenyésztés kiváló szovjet szakemberével és még több kiváló tudóssal, köztük Liszun, Perov és Li- szenko akadémikusokkal!. A szovjet állam nagyra értékeli Ljuszkovának és munkatársainak, Li- gyija Korotkovának és Anna Anoszo- váltak munkáját. Mindhármukat Sztá- lin-díjjal tüntették ki és megkapták a Szocialista Munka Hőse elmet. Alekszandra Ljuszkovál a dolgozók a Szovjetunió Legfelső Tanácsába i* megválasztották küldöttjükké A vologo«U terület Biigyonnnvec-kolh nzánuk sertéstelepén, a. Lja.szknva (középen), L. Korotkova (Balról) és A. Anoszova (jobbról) a sertéstelep mimika" nevű anyadisznójával.
