Dunántúli Napló, 1951. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-09 / 261. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ ViLÁO PßOlSTM&JJU EGYESÜL 357EEl A MAI SZÁMBAN: Az ország népe végtelen nagy szeretettél, kitárt szívvel köszöntötte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulóját. (2. o.) — Az országos begyűjtési verseny győztes községe, a jugoszláv határmenti Drávacsepely dolgozó parasztsága még jobb eredmények elérésére ín. dűlt harcba november 7-6n. (3. 0.) — Sürgősen szedjük le a földeken lévő gyapotot (3. o.) — Nemzetközi Ifjú­sági Nap (4. o.) If :í,íA:.tb:MtD:Pb' BARANMii kMEGYEI PÁRTBI zoTt; ÁG Ä* JA VIII. ÉVFOLYAM, 261. ÖZÄM ARA ÜÜ FILLÉR « PÉNTEK, 1951 NOVEMBER 9 Üzemi szakszervezeteink feladatai az évi terv teljesítéséért A Magyar Dolgozók Pártja II, Kongresszusának határozatai a bé­ke megvédését, a szocializmus épí­tésének meggyorsítását állítják fel. adatul, dolgozó népünk elé, A Szakszervezetek Országos Ta­nácsának V. ülése megvizsgálta a szakszervezeteknek a felemelt öt­éves terv végrehajtása érdekében végzett munkáját és megszabta - a szakszervezetek soronlévő felada­tait, A szakszervezetek előtt álló közvetlen feladat: harcra mozgósí. tanj a dolgozók százezreit az öt­éves terv és ezen belül az 1951. évi tervek minden részletében va­ló határidő előtti teljesítéséért. A megnövekedett feladatokat a szakszervezetek csak abban az eset­ben képesek végrehajtani, ha ma­radéktalanul megvalósítják pártunk Politikai Bizottságának a szakszer­vezeti munka egyes kérdéseiről szóló határozatában foglaltakat: „Harcoljanak következetesen az ötéves terv végrehajtásáért, a ter­melés emeléséért, az önköltség csökkentéséért, a szocialista bére­zés, a helyes normák kialakítása, ért, a szocialista munkaverseny, a Sztahúnov-mozgalom fellendítésé­ért és további kiszélesítéséért Nézzük meg Baranyában, főleg a kongresszusi verseny tapasztalatai nyomán, mennyire sikerült szak- szervezeteinknek a munkát, a mun­kaverseny szervezését, a felajánlá­sokat főleg a terv teljesítésére, il­letve túlteljesítésére irányítani. Megállapíthatjuk, hogy a kong­resszusi munkaverseny óta van né. mi fejlődés a szakszervezeteink munkájában. Egyre jobban igye­keznek a százalékos felajánlások­ról áttérni a tervek teljesítésére történő felajánlásokra. A novem­ber 7-re, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom tiszteletére indí­tott munkaversenyben jó munkát végzett a komlói Tröszt üzemi bi­zottsága, helyesen szervezte a mun­kaversenyt, a felajánlások a tervek teljesítését szolgálták. A kökönyö. si építkezésről egy küldöttség ment át az Épületszerelő Vállalat terme­lési értekezletére, ahol kétoldalú versenyszerződés megkötésére hív­ta fel az Épületszerelő dolgozóit. Kérték, hogy helyesebb munkameg­szervezéssel biztosítsák a kőműves brigádok folyamatos munkáját. A tcrvfelborttásuk is helyes. Min. den dolgozó ismeri, mit kell neki teljesíteni ahhoz, hogy évi tervét idő elölt teljesítse, illetve túltelje­sítse. Helyesen foglalkozik Péter elvtárs, üB-elnök a munkaverseny nyilvánosságával, amikor a faliúj­ságra az kerül ki, hogy melyik dol­gozó hol áll tervének teljesítésével és vállalásával. A munkahelyi tit­károkat állandóan segíti, ellátja őket a szempontokkal, de mégis munkájukban a legdöntőbb hiá­nyosság az, ami nemcsak a kom­lói Tröszt üzemi bizottság munká­jára jellemző, hanem általában a szakszervezetek munkájára, ho0y nem támaszkodik eléggé ,az aktí­vák, a bizalmiak munkájára. Általában szakszervezeti szerve­ink a bizalmiakkal foglalkoznak a legkevesebbet, éppen az ő munká­jukat ’"^-"prirfébben. Maga SZMT, de középszerveink is csak elvétve ellenőrzik, hogy az aktívaértekezletek, a bizalmiak megbeszélései, helyesen folynak-e le, hogy az üzemi bizottságok ho­gyan tájékoztatják aktíváikat, meg­magyarázzák-e nekik, hogy mit kell elvégezniük és milyen formá­ban dolgozzanak, egyszóval ma­gukra hagyják a bizalmiakat, ho­lott a legfontosabb éppen a bizal­miak irányítása, segítés0, erre kell a legfőbb erőt, szívós, odaadó mun­kát fordítani. Ezek a hiányosságok a legdön­tőbben a bányák területén mutat­koznak. Annak ellenére, hogy a ta­tabányai tanácskozás után a poli­tikai felvilágosító munkában van javulás, ez még nem kielégítő. A harmadbizottságok külön összehív­ták a csapatvezetőket és a bizalmia­kat, megvitatták velük a tervtelje­sítés jelentőségét, ennek alapján a csapatvezetők és bizalmiak röpgyű. léseken, lent a fejtésekben a csapat tagjaival történt megbeszélések után megtették felajánlásaikat. Azonban a felajánlások szervezé­se során elkövették azt a hibát, hogy csak a szervezésre fektették a fősúlyt és elhanyagolták a politi­ka; felvilágosító munkát. Ezt a hiányosságot kezdik har­madbizottságaink felismerni és a versenyszervező munkájukat igye­keznek politikai tartalommal is megtölteni. Főleg sokat merítenek Rákosi elvtárs Tatabányán mon­dott beszédéből. Ennek következ­tében Pécs Vi-on a dock, Hart­mann, Kakas, vagy Ferenc-aknán a Török- és Liska-csapatok tagjai kijelentették, hogy ők tervüket teljes egészbéen teljesíteni, illetve túlteljesíteni akarják, amit csak úgy tudnak elérni, ha csapaton be. lül megszilárdítják a munkafegyél- met. A bányász szakszervezetnek a feladatokra való mozgósítás során elsősorban az aktívahálózatot, a bizalmihálózatot kell megerősíteni, István-akna harmadbizottsága a bé­kekölcsönjegyzésben élenjárt új dolgozókat, köztük Zsász Katalint, Bakos Ilonát, bevonják az esti ok­tatásba. figyelemmel kísérik fejlő­désüket, segítséget adnak munká­jukban. A Porcellángyárban be­vonják társadalmi munkába azokat a dolgozókat, akik a békekölcsön­jegyzés során kitűntek, vagy a ter­melésben kimagasló eredményeket érnek el. Ilyenek: Kolonics István, Szilvássy Tibor, akik a munkaver­seny szervezésében is eredményes munkát végeznek. Az aktívahálózat kiszélesítésével a bányász szakszervezetnek el kell érni, hogy minden bizalmi lássa: most a terv teljesítéséért, a fegye­lem kialakításáért folyó harcban a legfőbb feladat: szüntelenül ellen­őrizzék a tervek teljesítését, hasz­náljanak fel minden időt, hogy megbeszéljék a csapattal, hol tar­tanak, hol vannak lemaradások, mit kell tenni a hibák megszüntetésére, továbbá jó versenynyilvánossággal segítsék a versenyt. Pécs Vl-on a fejtési csapatok na. pi teljesítményét, grafikonon szem­léltetően mutatják be. István-ak- nán, az üzemek közti verseny állá. sát mutató újszerű versenytáblá- val, vagy a képes rajzokon mu­tatják meg. Tehát a verseny nyil­vánosságát olyanná kell tennünk, hogy minden bányász, minden dol­gozó nap-nap után lássa, előirány­zatára, tervére mit vállalt és ebből mennyit teljesített. Ha ezeket szakszervezeteink szerves részévé teszik napi munká­juknak, ha figyelembe veszik és végrehajtják pártunk II. kongresz- szusa által elénk tűzött feladato­kat, ha a munkaverseny szervezését megtöltik politikai tartalommal, ha megjavítják a munkaversenV nyilvánosságát, a széles aktívahá­lózaton keresztül, altkor biztosítva lesz, hogy 1951 éves tervünket idő előtt teljesíteni fogjuk, nemcsak globálisan, hanem részleteiben is. Hucker Ferenc ■- * •- SZMT-káderes Boldog örömmel, a szovjet nép és Sztálin elvtárs iránti elmálviilt szeretettel ünnepelték megyénk dolgozói az Októberi Forradalom 34. évfordulóját Pécs város dolgozói lelkes ünnepségeken emlékeztek meg a forradalom évfordulójáról A Nagy Októberi Szocialista Fór­ra da,lom 34. évfordulóján lobogó dísz­be öltöztek a pécsi házaik. A gyönyö­rű, verőfényes őszi napon a dolgozók százai siettek a Pécsi Nemzeti Szán- ház felé, hogy megünnepeljék ezt a nagyjelentőségű, dicsőséges évfordu­lót. A színház zsúfolásig megtöltött színpadát a világ békéjéért küzdő né­pek zászlóerdeje és a proletariátus vezéreinek: Lenin és Sztálin elvtársak­nak képet díszítette. Innen üdvözölte Czárt Ferenc elvtárs, a városi párt­bizottság titkára -az összegyűlt ünnep­lő dolgozókat. A városi; tanács elnöke, Kramcz Pál .divtára beszédében a nap jelentőségét méltatta. Rámutatott arra, hogy a Nagy Októberi Forradalom hozta meg végső fokon a 200 új meszest bá. nyásalakást, a most épülő 210 lakást, A, új óvódák, iskolák, napközik, a terv adta létesítmények egész sorát. — A magyar nép — mondotta töb­bek között, — mi pécsiek is, méUán fordulunk hálateh szívvel a Szovjet­unió felé, méltán tekintjük nemzeti ünnepünknek november hetedikét, mert nemzeti létünk, fejlődésünk min­den tényezője annak köszönhető, hogy hazánkat az Októberi Forradalom szü­lötte, a nagy Szovjetunió szabaditotta lel. A városi tanács elnökének beszéde után színes, változatos kultúrműsor következett, melynek szereplői a pé­csi üzemek kú.túrcsoporíjaiból, a színház művészeiből és a pécsi zene- művészek közül került ele ki. A kuHúreseményék égés, sorával ünnepelte a továbbiakban városunk a Nagy Forradalom évfordulóját. Ezen a napon nyfl-t meg a Nagy Október történetéről szóló könyvkiállítás, a városi múzeumban bábki állítás muta- ta be a pécsi és pesti művészek leg­szebb alkotásait. A legnagyobb jelen- tőségű kultúresemény a megyei min- taikultúrotthon megnyitása volt. A tá­gas, gyönyörűen felszerelt helyisé­gek avatásánál a pécsi üzemi és bá­nyász kultúrcsoportok működtek köz­re. A kultúra új otthonában máris megindult az élet, a következő na­pokba^ itt rendezik meg a kisüzemek ku’túrvers-enyét, itt tartják a népi tánctanfolyamokat és kiállítások, sportbemutatók, szakmai és politikai „leadások sora segíti városunkat kul. turális élete fejlődésében. Az ünnepi műsorok sora a Pécsi Nemzeti Színházban a Jegor Bulicsov és a többiek című színmű kitűnő elő­adásával! zárult le. Komló város dolgozói a forradalomnak köszönhetik megváltozott életüket November hatodika, a Nagy Októ­beri Forradalom 34-ik évfordulójának előestéje. Az új városban már kigyul- tak a lámpáik, melyeknek fénye alatt egyre több dolgozó gyűlt össze a fel vonulásra. Komló, az új szocialista város dolgozói az Októberi Forrada­lom tiszteletére, felszabadítónk, a nagy Sztálin mellszobrát állították fel ezen a napon a város főterére, hogy ezzel is bebizonyítsák határtalan sze- retetiiket a szovjet nép és annak ve. zére, Sztálin elviárs iránt. Majd elindult a-menet a dolgozók végeláthatatlan sora a zenekar hangjai mellett, kezükben lobogó fáklyákkal, az új városrész, Kökö- nyös felé. Az épí'kezés kuUúrházában Ursitz elv- társ, a Megyei Pártbizottság munka­társa beszél a Nagy Októberi Forra­dalomról, a szovjet hősökről, akik eljöttek hozzánk is, akiknek szabad, boldog életünket, az új városok, köz tülc Komló felépülését is köszönhetjük. A Nagy Októberi Forradalom 34.ik évfordulójának nagy napján, novem­ber 7-én reggel zenés ébresztő kö­szöntötte a városrészek lakóit. Az Utcákra lépő, örömtől kipirult arcú úttörőket, diáklánvoka', egyenruhás bányászokat, az építkezések, erőmű és a többi vállalatok dolgozóit, virá­gos ablakok, piros és nemzetiszlnf! zászlókkal kidfszftett utcák fogadták. Hatalmas ünnepet jelentett ez a nap a komlói dolgozóknak is. Talán egyet len dolgozója sem volt ennek a város­nak, aki nem gondolt volna szeretettel a nagy Szovjetunióra, amikor felhar­sant a szovjet Himnusz és megkezdő­dött az ünnepi nagygyűlés. A városi tanács elnöke, Stecsovics István elv­társ tartotta az ünnepi beszédet. A Szovjetunió lés Sztálin elvtárs nevének említésekor végetnemérö- en hangzott fel az éljen, a taps, amellyel a komlói dolgozók szeretetü- ket és ragaszkodásukat fejezték ki felszabadítónk iráni. November 7-én, a forradalmi évfor­duló nagy napján nyilt meg Komlón a múltat és a jelent ábrázoló kiállítás is. A bejárat fölölt függött a jelmon­dat: „Mondjátok el mindenkinek, akik 1 láttátok, hogyan épül az ország, abban Komló a párt és Rákosi Má­tyás vezetésével.“ A kiállítás anyaga szeinléllctően mu­tatja be azt a hatalmas fejlődést, amely az elmúlt hét év alatt Komlón végbement és azt a hataíhnas különb, séget, ami a jelen és a mull között van. (A kiállítás anyagának ismerte­tésére visszatérünk.) Az • ünnepély után az üzemi kultúrgárdák kultúr­műsorral szórakoztatták az új város ünneplő dolgozóit. A határon innen szabad ünneplés, a határon tál elnyomás, szolgaság A falu dolgozóinak többsége ott volt az ünnepségen. — Éljen a párt... Sztálin, Rákosi! — hallatszott ki a kuMúrházbói. A hang áthaUatszott az alig né- hánysctá.z méterrel messzebbre is. ahol négy dolgozót hajtott a munkába egy botos paMér ós több janicsár. Brzse... brz-se, gyorsabban, gyorsabban. A hangot hallva, szinte egyszerre egye­nesedett fel a négy dolgozó, akik csak innen, Ivándárdáról hallhatják néha a forradalom dalait. A pillanatnyi megállást észrevette a botos pribék- és már zuhantak az ütlegelt a szerencsétlen jugoszláv parasztra. — Hajáé, hajde! A7 ivándárda; kultúrteremben ele­kor őrt Véget az ünnepély. Csoportok­ban beszélgetve mentek hazafelé 0 dolgozók, — Milyen szépen beszéli az áz elv. társ. annak egy részét mondta el, amit én éreztem. A Szovjet Hadsereq szabadított fel minket is, október szü­lötte. ök adták nekünk ezt a szabad, boldog életet — mondta szomszédjá­nak id. Lovas Józsefné. kis szünet után fo'ytatta. — Olyan boldog va­gyok, hogy megértem ezt n napot. Ugv örültem, mikor láttam ott, a Szín­padon a gyerekeket Oft volt a La­jos Ham is köztük, a határőr szere­pet játszotta, yrjig ismertem meg. olyan szép, délceg volt a katonaruhá- ban. A ..délceg katona“ éppen akkor öl_ tözött át és vidáman adta át. a ruhát Varga Lajos határőrnek, egyik leg­jobb barátjának, akitől kölcsönözte. — Nos, hogy tetszett a színdarab? — kérdezgették a többi DISZ-tagokat a szereplők, — £n úgy éreztem akkor, hogy iga- zán határőr vagyok, egészen elfelej­tettem, hogy csak játszom, és hogy milyen sokan néznek rám ... — Új­ságolta a többieknek Lovas Lajos. — Na és tán nem vagy igazán ha­tárőr? __ vágott közbe Varga elvtárs. — P ár nappal ezelőtt, amikor a béke­hetet tartottátok, te magad mondtad el nekem, „úgy igyekszünk a vetés- sei, hogy százszázalékig befejezzük a Nagy Októberi Forradalom ünnepé­re, november 7-re. Megmutatjuk ezek­nek — és fejeddel a jugék felé in­tettél, — hogyan védjük meg a békét és a vetés időben való dvégzésével állunk őrt a határon.“ Betartottátok a szavatokat. Egy nappal előbb vé­geztetek a vetéssel. — Igazad van! — szólalt meg Pál József is. lelépve a színpadról. Már délfelé közeledett az idő és hazafelé indulták. Lovas Lajos éppen az egyik lánynak mesélte, hogy dél­után milyen izgalmas röptabdamérkő- zés Lesz. — Ha elsZatasziod megnézni, egész életedben sajnálhatod — „agitálta“, úgy beszélt, hogv a kislány szinte látta, amint röpül a labda, amint az üzemi DISZ. szervezet csapata győz a határőrökkel vívott meccsen. — Jól van. ott leszek — tgérte a kislány. Majd hozzátette, nehogv a fiú elhízza magát: ha nem hívsz, ük­kor is elmentem volna! — mondta és Lovas Lajos már szaladt is a barátai után. A lds'ány utána nézett és nevetett: — Mindig reménykedik, pedig eddig mindig kikapott a csoport a határőr­ségtői.. . de azért kimegyek! — Olyan jó idő van, szinte az aratást juttatja eszembe — mondta Lovas Lajos, mikor utolérte a többie­ket. — Emlékeztek rá! A tsz-nek 115 hold vetése egy táblában hullámzott, mint a tenger. Te is segítettél aratni, emlékszel? — fordult Varga Lajos elvtárs felé. — Nemcsak én, többen is segítet­tünk a csoportnak az örsről — sza­badkozott Varga elvtárs. Lovas Lajos átka falta a barátja váil'lát és úgy mondta: — Szép így az élet és egyre szebbé tesszük! Kis ideig csendben mentek egy­más mellett, majd ismét a határőr szó. ’alt meg. — Azon gondolkozom, vájjon mi lehet most azokltal a Jugoszláv dol­gozó parasztokkal, akiket akkortájt, aratás után vittek el az udbások. — Itt már akkor a másodnövényt vetettük, amikor „odaát“ elkezdték a csépiést... Akkor is ilyen szép idő volt, csak a nap persze melegebben sütött... Két jugoszláv dolgozó állt a dobon és etette a cséplőgépet, úgy, hogy az ©’.fulladt, bedöglött. ^ két embert el­vitték, de két napig állt a gép, míg megjavították. Hiába ijesztgették a többieket azzal, hogy elviszik úgy, mint azt a kettőt, de n-em Ijedtek meg, továbbra is szabotálták a csépiést Közben az Örs elé értek és megáll­tak egy kézszorítáSra. — Szóval ebéd után találkozunk a röplabda pályán? — kérdezte a határ­őr: .Varga elvtárs. — Ott leszünk! — kiáltották vissza a DISZ-tagok menet közben. Horváth Ibolya Fokozódott a feszültség az egyiptomi és az angol hatóságok között Szí,rag El-Din pasa, egyiptomi bel­ügyminiszter november 5-én sajtó­konferencián kijelentette, külföldi tu­dósítók előtt, hogy fokozódik a fe­szültség az egyiptomi és angol ható­ságok között. Beje'entette, hogy több politikát párt és szervezet kérésére megengedték, hogy Alexandriában november 13-án, Kairóban és a tartó. mányo.kban novembsr 14-én tüntetése­ket rendezzenek a nemzeti harc napja alkalmából. Kedden, a hamburgi kikölőrmmkás- sztrájk 1(1. napján hatezer kikölóniun- kás szilárdan folytál ja a szlrájkot. A Vállalkozók lerrorhadjáratot indí­tották a sztrájkoló kikiilöfnunkások ellen. Miután már mull hét csüiörtö kön 3.000 sztrájkoló!' elbocsátottnak nyilvánítottak, most több kikölötoun. kasnak kikézhesítették Iratai!. Keddre virradó éjjel és kedden a vállalkozók csak ideiglenes kikötői szolgálatot tudtak fenntartani.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom