Dunántúli Napló, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-21 / 246. szám

NÄPIO 195t C*ITÓBER 21 3 A szovjet kormány jegyzéke Franciaország kormányához Moszkva (TASZSZ): Ez év szep­tember 26-án Schuman úr, Francia- o-rsztAg külügyminisztere átnyújtotta V. I. Avilovnak, a Szovjetunió fran. ríaorsizági ideiglenes ügyvivőjének a francia kormány jegyzékét, amely válasz a Szovjetunió kormányának ez év szeptember 11-i jegyzékére, amely a francia kormánynak Nyugat-Német-, ország újrafelfegyverzésével kapcsola­tos' politikájára vonatkozik. . A francia kormány, jegyzékében., konkrét tények felsorolása nélkül ar_ ra törekszik, hogy úgy tüntesse fel a Nyugat-Németország újrafelfegy- vérzésével kapcsolatos intézkedéseit, mintha azok valamely „akadályt lé­tesítenének az autonóm német kalonai halálom újjáélesztésével szemben.“ Franciaország kormánya egyben azt állítja, hogy európai intézkedései vé­delmi jellegűek és tagadja azt, hogy pólátiikája ellentétben áll az 1944 de­cember 10-i francia-szovjet szerződés­ben . vállalt kő belezettségekkel. A francia kormány ugyanebben a jegyzékben valamennyi ismert tény ellenére azt állítja, hogy a „Schuman- terv“ célja az európai hatalmak bé­kés egyesítésének előmozdítása és hogy a Schuman-terv valójában nem a nyugatnémetországi hadiipar újjá­építésének terve. Franciaország kormánya jegyzéké­hen továbbá azt állítja, hogy 1939-ben tett bizonyos intézkedéseket a hitle. rista 'Németország katonai hadműve­leteinek elhárítására és ugyanakkor megismétli rágalmazó állításait a szovjet kormány Németországgal kap­csolatos politikájára vonatkozóan eb­ben az időszakban. A. J. Visiinszkij külügyminiszter október 19-én fogadta Brionval urat, Franciaország ideiglenes megbízottját és átnyújtotta neki a szovjet kor­mány következő válaszjegyzékét: „A Szovjetunió külügyminisztériu­ma Franciaország ez év szeptember 26-t jegyzékével kapcsolatban a kö­vetkezőket jelenti ki: A francia kormány jegyzékében megkísérli, hogy minden alap nélkül cálolja azokat a tényeket, amelyeket n szovjet kormány szeptember 11-i jegyzéke tartalmaz, annak ellenére, hogy ezek a tények meggyőzően bi­zonyítják: Franciaország kormánya, az USA és Nagybritannia kormányá­val együtt, Nyugat-Németország újra- íelfegyverzése, valamint a revansisz­ia Adermuer.kormánnyal való kato­nai szövetségre irányuló politikát folytat. így az Atlanti Tömb tanácsa ülés­szakának eredményeiről, szeptember 20-án közzétett . kommünikéből kitű­nik, hogy a francia kormány ezen az ülésszakon, az USA kormányával és más kormányokkal közösen, határo­zatot fogadott el több katonai kér­désben, köztük a hitlerista táborno­kok áltaj vezetett nyuganémet hadse­regnélc az Atlanti Tömb fegyveres erőibe való bevonása kérdésében. így tehát egyálta’án nem telelnek meg a valóságnak a francia kormány jegyzékének ama kijelentései, ame­lyek szerint az úgynevezett ,.európai hadsereg1' megalakításával kapcsola­tos intézkedések védelmi jellegűek és e kijelentések nyilvánvaló célja a közvélemény megtévesztése. Éppen az ilyen természetű intézkedések közé kell sorolni Nyugat-Németország be­kapcsolását az agresszív Atlanti Tömbbe, amit a józan ésszel ellen­tétben úgy magyarázgatnak, mint va­lamely ,.akadály létesítését az autó-' nőm német katonai hatalom újjáélesz­tésével szemben." Teljesen alaptalanok a franciakor, mánynak azok az utalása,' is. ame­lyek szerint az úgynevezett „Schu- man-terv“-nek nem kalonai, hanem békés célkitűzései vannak. Elegendő rámutatni, hogy e terv katonai jelle­gét alátámasztja a Franciaország, az USA és Nagybritannia külügyminisz­terei tanácskozásainak eredményeiről, ez év szeptember 14-én kiadott nyi­latkozat, amelyben Franciaország, az USA és Nagybritannia külügyminisz­terei beismerték a „Schumcvn-terv rendkívül fontos jelentőségét" nyu- gnlnémetországi katonai intézkedé­seik megvalósításában. Franciaország kormánya jegyzéké­ben megkísérli cáiolni azt a ténvt, hogv az angol-francia . kormánykörök politikája a második világháborúi elő_ estéjén megkönnyítette a hitlerista Németország számára azt a lehetősé­get, hogy hadműveleteket indítson. Mindenki előtt ismeretes azonban az a tény, hogy a francia kormány és a hitleristák 1938. évi müncheni meg­egyezése siettette a második világ­háború kirobbantását Ismeretes az ?s- hogy Franciaországnak ebben a Né­metország elleni háborújában volt egy időszak, amelyet a francia nép teljes joggal gúnyosan .,furcsa hábo­rúnak" nevezett, mert a francia pa­rancsnokság tétlen volt, a Da'adier— Reynaud-kormány pedig minden in­tézkedést meglett, hogy ne gátolja a fasiszta Németországot hadiiparának tejlesztésében és abban, hogy aka­dálytalanul készüljön a Szovjetunió megtámadására. Nem kevésbbé ismeretes az is, hogy ebben az időszakban a francia vezér­kar azoknak a terveknek a kidolgo­zásával volt elfoglalva, amelyek a Finnországnak a Szovjetunió ellen viseli háborújában nyújtandó kato­nai segítségre vonatkoztak és hogy De Gaulle és Weygand tábornokok terveket dolgoztak ki Leningrád és a Kaukázus elleni támadásra. Ami pedig a francia kormány jegy­zékében íoglah és n Szovjetunió kül­ügyminisztere 1939 októberében el­mondott beszédére vonatkozó nyil- vánvalóü„ tendenciózus utalási illeti — ez az utalás semmivel sem külön­bözik azoktól a rágalmazó kirohaná­soktól, amelyeket a „Náci-szovjet kapcsolatok 1939—1941-ben" című amerikai gyűjtemény tartalmaz és amelyeknek provokációs jellegét már annakidején ieljes mértékben lelep­lezték. A szovjet kormány amikor meg­erősíti a nyugntnémetországi agresz- szív erőkkel való katonai szövetség létrehozásával foglalkozó francia kor­mány jelenlegi politikájának vesze­delmes következményeiről tett nyi­latkozatát és amikor megerősíti azt a kijelentését, hogy ez a politika ösz- szeegyezielhetetlen a potsdami egyez­ménnyel és az 1944 december 10-i franciaszovjet szerződésben vállalt kötelezettséggel, szükségesnek lórija, hogy ismételten kijelentse: o kiala­kult helyzetért minden felelősség Franciaország kormányára hárul." As egyiptomi nép tömegtüntetéseken követeli as angolok kivonuláséit : K*-iro.(MTI). Az angol imperialis­ták újabb' diplomáciai akciókkal és katonái erősítések további felvonulá­sává! akarnák' nyomást gyakorolni az egyiptomi kormányra. Mirl't á ■'RenteT jelenti, az angol kormány pénteken jegyzékét intézett Egyiptomhoz. A jegyzék — teljesen meghamisítva a valóságot —, az egyiptomi hatóságo­kat igyekszik felelőssé tenni az an­gol csapatok vérengzéseiért. Az angol kormány diplomácia! lé­pésével párhuzamosan az angol had- vezetőség újabb katonai intézkedése­ket tett a Szuezi-osatorna övezetében. Egyiptom népe további tüntetések­kel fejezi ki azt a szilán/ követelé­sét, hogy az angol csapatok hagyják el Egyiptom és Szudán területét. Az angol hadügyminisztérium egv pénte­ki közleménye megállapítja, hogy „A kairói Faruk-repülőtéren tüntetők letépték a brit. tengerentúli .légifor­galmi társaság zászlaját,“ A közle­mény elismeri azt is, hogy Szuezben a ' ldköTötminkások nem hajlandók együttműködni az angolokkal é- ezért az angol - katonaságnak kell kiraknia a hajókat. A Reuter Iroda jelentése szerint egyre nagyobb méreteket ölt Ei/yi- piómban az angol áruk bojkottdlásii1 ra indított. mozgalom. A Journal D, Egypt jelentése szerint Kairóban ha­talmas tüntetések zajlottak le. A reg. geli órákban a dolgozók .és a diá­kok tömegei vonultak ki az utcákra és követelték az angolok, kivonulá­sát Egyiptomból, Éles "imperialistaellenes tüntetések zajlottak le pénteken Damaszkusziban is. Rendelet a termelőszövetkezetek és csoportok zárszámadásáról A termelőszövetkezetek és lerinelő- es riportok iermésének betakarítása után meg kell állapítani, hogy jo munkájukkal milyen eredményekéi érlek cl. Most kell gondolni a jövőre, meg kell vetni a termelőszövetkezetek és termelöszövetkezeli csoportok to­vábbi gazdasági fejlődésének alap jail, a tartalékok képzése, a gazdaságok bővítése, általában a szervezeti és gazdasági megszilárdítás útján. Ezzel egyidejűleg becsülettel kell teljesíteni a kötelezettségeket Is. A földművelésügyi miniszter rende­letben szabályozta a termelőszövet­kezetek és termelőszövetkezeti csopor­tok 1951 év! zárszámadásának elké­szítését. A rendelet értelmében a ter­melőszövetkezeti alapszabály (műkö­dési szabályzat) alapján kötelessége minden termelőszövetkezetnek és Ifi. típusú termelőszövetkezeti csoportnak, továbbá minden olyan t. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportnak, amely már az 1951. évi tenné« betakarítása elölt egészben vagy részben közös gazdálkodást folytatott, hogy az alap­szabályban (működési szabályzatban), valamint a földművelésügyi miniszter rendeletében foglalt nlspelvekpck meg­felelően 1951. október 25 és november 20 között zárszámadást készítsen. A könyveket 1951 október 31. napjával le kell zárni és november első nap­jával újból meg keli nyitni. A rendelet külön fejezetben szabá­lyozza az. iiuálló f.'rih el üsző vetkezetek és B III, típusú termelöszövetkezeli csoportok, valamint 1. és II. termelőszövetkezeti csoportok számadásának elkészítését. tf puszi zár­A tüntetők táviratot küldtek az egyiptomi kormányhoz., amelyben hangsúlyozták, hogy teljes erejükkel támogatják Egyiptomot' az imperia­listák ellen folytatott harcában. Pieck köztársasági elnök közkegyelmi rendeletét adott ki Berlin (MTI) Johannes Dieckmann, a .Vélnél Demokratikus Köztársaság népi kamarájának elnöke nyilatkozat­ban ismep'etíe Pieck köztársaság el­nök közkegyelmi rendeletét, amely kb. 20.000 elítéltre vonatkozik. A közke­gyelmi renddel értőimében teljesen '.őrlik az egy évig terjedő szabadság- vesz'ésre és 5000 márkáig terjedő pénzbüntetésre szóló (''életeket, az 1 — 3 évig terjedő szabadságvesztésre szó­ló déleteknél a büntetés felé! elen­gedik. Dieckmann hangsúlyozta, hogy az amnesztia a Német Demokratikus Köz­társaság belső szilárdságáról tanúsko­dik. Az egyiptomi események mulatják, memyire rgnövekedetl az egyiptomi nép nemzeti öntudata 1936 óta Moszkva (TASZSZ): G. Akopjan, a7 egyiptomi eseményeket kommentál­va az Izvesztijgban ezeket írja: Egyiptom és Anglia kapcsolata új szakaszba jutott. Anglia Egyiptommá] való vitájának megoldásában megkísérli, hogy az Amerikai Egyesült.. Államokra , tá­maszkodjék. Annak ellenére, hogy az USA és Anglia' érdekei á Közén-Ke-’ leien összeütköznek .és annak ellené­re, hogy közöttük elkentétek állanak fenn, ha a gyarmati rendszer fenn­tartásáról van szó, az amerikai és angol imperialisták, közösen lépnek fel. Az USA most a „Szuezi-csatorna és az egész Közép.Kelet közös védelmé­nek“ látszatával arra törekszik, hogv a Szuezi-csatorna övezetében saját katonai ellenőrzését hozza létre. Az egyiptomi események mutatják, — írja befejezésül Akopjan —, meny­nyire meginovekédett az egyiptomi nép nép nemzeti, öntudata az 1936-os évhez viszonyítva. Ma már nem olyan egyszerű Egyiptomra kD'-ikmányoló, nem egyenjogú szerződésekül kénysze­ríteni és megtéveszteni az ország köz. véleményét, amely harcol a békéért és a nemzeti függetlenségért. Brazil jo&ti.«zoll Anna Áfában Alma: At a (TASZSZ-): Alma-Atát. Szóvjet-Kazahsztán fővárosát meg­látogatta a brazil jogászok egy cso­portja, amely' résztvett a Demokrati­kus Jogászok Nemzetközi Szövetségé­nek V: kongresszusán. A brazil jogászok csoportjának ve. z,etője a Moszkvába való visszautazás előtt kijelentette: „Hazatérve, minden igyekezetünk­kel megszilárdítjuk a barátságot Bra­zília és a Szovjetunió népei között a béke megőrzése érdekében. Honfi­társainknál; beszámolunk azokról a nagy eredményekről, amelyeket a szovjet nép a kultúra, a művészet, az irodalom és a mezőgazdaság terén elért." Sztáiin eivtárs távirata Kim Ir-Szenhez, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnökéhez Kim Ir-Szen clvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság mi­nisztertanácsa elnökének, Pheiijan. A .Szovjetunió kormánya és a magam nevében köszönetét mondok önnek, elnök elvi'árs, az országaink közötti diplomácia! kapcsolatok léte­sítésének harmadik évfordulója alkalmából kifejezett üdvözletéért “S jókívánságaiért. Sikereket kívánok a bátor koreai népnek hazái» szabadságáért és füg­getlenségéért folvó hősies harcában. I. V SZTÁI.l V Kim Ir-Szen elvtárs, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa elnökének távirata Sztálin elvtársim? IOSZ1F VISSZ ARIN OVICS SZTÁLINNAK, A SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASAGOK SZÖVETSÉGE MINISZTERTANÁCSA ELNÖKÉNEK MOSZKVA, KREML. TISZTELT SZTÁLIN GENERALISSZIMUSZ! A koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Szovjet Szociáíistá Köztársaságok Szövetsége közötti diplomáciai és gazdasági kapcsolatok létesítésénekharmadik évfordulója alkalmából engedje meg. hogy a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya, az cgpsz koreai nép. és a magam nevében, szívből jövő jókívánságainkat és a mély megbecsülés ■ érié. sét tolmácsoljam a Szovjet Szociális tg Köztársaságot; Szövetsége kormá­nyánál:, az egész szovjet népnek és zsenális vezetőjének, — önnel:, drága loszif Visszarinovics. A Koreai . Népi Demokratikus K öztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti diplomáciai, és gazdasági kapcsolatuk létesítése után fiatal köztársaságunk az országaink közötti baráti kapcsa, latok és a Szovjetunió önzetlen segítsége révén fejlődött és megefösli- dödött, mint a szabadságáért, a függetlenségért és a világ békéjéért küzdő békeszerető országok egyike. A Szovjetunió és Korea népei közötti szoros barátság, a Szovjetunió irántunk tanúsított segítsége, és támogatása szilárd "biztosítéka a győze­lemnek' az igazságos háborúban hazául: szabadságáért és függetlenségé­ért, az amerikai intervenciósok és a Uszinmnnísta árulót; elten. Ma a koreai nép még jobban erősíti a szovjet és a koreai, nép barát­ságát, véglegesen meghiúsít ja Koreában az. amerikai intervenciósok- hó­dító terveit azzal a szilárd eltökéltséggel, hogy megvédi hazája egysé­gét és függetlenségét,­Jó egészséget és hosszú . életet kívánok' önnek, drága loszif Vissza- rionovics, az egész haladó emberiség javára és boldogulására, a világ tar­tós békéje érdekében. KlM-1 R-SZEN, • a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság minisztertanársának elnöke. Egy évvel ezelőtt, október 22-én lelkes egységbe forrva választotta meg a magyar nép a 1949 augusztus 20-án lépett élet­be a Magyar Népköztársaság al­kotmánya. Az alkotmány 30. para­grafusának (1) bekezdése kimond­ja: ,,Az államhatalom helyi szer­vei a megyei tanács, a járási la. nács, a városi tanács, a községi ta­nács, a városi kerületi tanács.“ Rákosi elvtárs a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezetőségé­nek 1950 február 10-én tartót) ülé­sén mondott beszédében, népi de­mokráciánk fejlődését elemezve ezeket mondotta: .’Gondoskodni keli a népköztársasági alkotmá- nyunkban lefektetett alapelvek meg. valósításáról. Ennek megfelelően irányt kell venni arra, hogy lehe­tőleg az idén létrehozzuk a falu, város, járás és megye tanácsait, amelyeket alkotmányunk megköve­tel és amelyek a dolgozó tömegek­kel elmélyítve a kapcsolatot, to­vább erősítik demokráciánkat.“ Népünk szeretett vezérének út­mutató szavai nyomán megindult a munka a tanács-rendszer kiépítésé­nek előkészítésére. Az országgyű­lés 1950 május 10-én kezdte el tár­gyalni a helyi tanácsokról szóló törvényjavaslatot és május 18-án a Magyar Közlönyben megjelent a helyi tanácsokról szóló 1950. évi 1. törvény. A törvény bevezetőjé­ben hangsúlyozza: „A szocializmus útján haladó Magyar Népköztársa­ság olyan államszervezetet épít, amely bizfositia a dolgozók tevé­keny és állandó közreműködésé! az államhatalom gyakorláséban és az államigazgatás munkáidban, köze­lebb viszi az ügyintézési n dolgozó tömegekhez és következetesen ér­vényesíti a szeleiül ista törvényes­helyi tanácsokat ség elveit. A Magyar Népköztársa­ság országgyűlése az Alkotmány­ban megállapított elveknek megfe­lelően megvalósítja a demokratikus államszervezet legmagasabbrendű formáját: a tanácsok rendszeréi “ Ezután gyors ütemben folytak tovább a helyi tanácsok megszer­vezésének munkálatai. 1950 július 15.én a megyei tanácsok és Buda­pesten a városi tanács, megkezd­ték működésüket. Augusztus 15-én pedig megalakultak a budapesti ke­rületi tanácsok, továbbá a járási és városi tanácsok. A tanácsok tagjait. — ideiglenesen — a Ma­gyar Függetlenségi Népfront ille­tékes helyi szervezetei, delegálták, az országos tanácsválasztások meg. tartásáig. Egy évvel ezelőtt, 1950 október 22-én került sor a tanács­választásokra, amikor a magyar dolgozók országszerte lelkes öntu­dattal adták le szavazatukat a Ma­gvar Függetlenségi Népfront je­löltjeire. A békét védelmező, új szocialista hazáját kemény munká­val építő magyar nép számára újabb diadal napja volt 1950. októ­ber 22-e: népünk összeforroitságát, egységét ismét fényesen bizonyí­totta be ez a nap: az összes leadott szavazatok 97.8 százaléka n Nép. front jelöltjeire esett. Ennek az egységnek és összefor. rottságnak, a szocializmus építése, a béke ügye iránti hűségnek és tántoríthatatlan ragaszkodásnak iegvében kezdték még működésüket tanácsaink az egész dolgozó nro javára. Helyi tanácsaink országszerte ünnení ülésén emlékeznek meg az évfordulóról. A mai mp'iadserei fcparancsnoltságának hadiielflUái” A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága október 19-én közölte, hogy a koreai néphadsereg egységei szoros egy üti ni űködéy ben a kínai népi ön­kéntesek egységeivel, valamennyi arc- vnnalon továbbra is visszaverik az amerikai-angol Intervenciós csapatok elkeseredett támadásait, miközben em­berben és hadianyagban nagy veszte­ségeket okoznak az ellenségnek. A keleti arcvonulon, az Inrszsrtől északra lévő térségben a néphadsereg egységet sikeresen visszaverlek, a nép­hadsereg védelmi vonalának . áttörését megkísérlő ellenség támadásait.' A néphadsereg légvédelmi rgVségei és az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészoszlagok lelőnék öt ellenséges repülőgépet amely barbár módon bombázta és géppuskázta Szarivnn, Sznnuin. Ánb.jon és más városok pol­gári lakosságát. Tizenkettedik napja tart Manolisz Glezosz éhségsztrájkja Athén (TASZSZ): Tizenkettedik napja tart Manolis- Glezosznak, a görög nemzet] ellenállás hősének éh­ségsztrájkja — aki lapje entések sze­rint már második napja súlyos ön­tudatlan állapotban van. Az Averof­börtönben körülbelül ezer fogoly je­lentett be éhségsztrájkot Manolisz Glezosz iránti szolidaritása jeléül. A népi bizottságok tovább küzde­nek Glezosz és a többi fogoly hazai* életéért.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom