Dunántúli Napló, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-21 / 246. szám

4 NAPLÓ 1951 OKTÓBER TI /Miért akadt el a kultúrmunka DJagykozáron? Nágykozáron a tanáosházzal «zeni­ben kis dombon áll a falu kultúr- háza. Szabadidejükben ide járnak szórakozni, tanulni a falu dolgozói, délszláv, németajkú és magyar dol­gozó parasztok. Minden vasárnap rno- zielőadást tartanak, keskenyfilmveti- töjéptik a legújabb magyar, szovjet é* a baladó külföldi filmeket vetíti. A fetszetcia külső után az első terembe lépve hideg zuhanyként hat a látogatóra a kultárház belseje Az első ajtó az ..ol­vasóterembe" nyílik. Olvasóterein? Vem! Csak a neve olvasóterem. Kong az ürességtől. Mindössze két aszta] é- sgy tükör áll benne. Ha olvasóte­rembe lép az ember, első dolga, hogy a könwek után nézzen. Itt nincse­nek könyvek sein. A könyvszekrény a tandcsMi- hin von — magyarázza Markovi« János tanácselnök elvtárs. A terem falai kopottak. A felső szpgélv mentén, körül frissen besze­relt ó!ómc»övek. Még be sincs vakol­va kivésett fal. pedig résen szerel­tek 'itt. mert a tanácselnök elvtárs az* mondja: — Körülbelül egy hónapja, hogy n HISZ-fiatalok beszerelték a villanyt. Társadalmi munkában végezték el ez* a feladatot. Ezek után érthetetlen, hogy miért ném vakolták be és miért nem me­szelték be a falat azóta, hiszen az már nem sok munkát igényel. Meg­csinálhatták, volna, de nem tették' pedig egy modern, szépen berende­zett olvasótermük lehetne a most ri­deg. rendetlen szobából. A nagykő- zári 'DlSZ-tagok és dolgozó parasz­tok bizonyára szívesen járnak ide, csak eddig még nem biztatták őket, hogy rendezzék be ezt a termel, hogy teremtsék meg az olvasás Lehetősé­gét maguknak. Az „olvasóteremből“ egy kisebb, de ugyanilyen elhanyagolt szobába lép a "látogató. Pár darab üres szó- davlzes üveg áll a sarokban, jobbról a fal mellett egy szép lakkozott szekrény. Ajtaja szélesre tárva. Üres. Pedig de sok szép ruhát vásárolha­tott volna már a kultúrcsoport. már tele lehetne a szekrény és akkor nem lenne gond, honnan szerezzenek ru­hát egv-egy szereplőnek. ..öltözőnek“ nevezik ezt a termet. Innen egy kis ajtón át juthat az ember a színpadra. Itt már barátságosabb a kép. A színpad hátterét egy félkörben futó világoskék függönv alkotja. A felső szegélyén körül alig clfonnyadt virá­gok vannak! Ez igen! Itt aztán vari kultúráiét — gondolhatja az ismeret­len. de a tanácselnök elvtárs szavai után szertefoszlik ez a remény is: — Az elmúlt hét szerdáján a kafymáriak voltak itt. Tizenhattagú kultúrcsoporttal jöttek. Majdnem az egész falu itt volt. Tömve volt a terem, — mondja a ta­nácselnök elvtárs. Ideje is volt. hogy jöttek a katv- márialv mert bármennyire is szeictik a kultúrát a nagykozárlak, de au­gusztus húszadika óta nem láttak egyetlen színdarabot, nem hallottak egyetlen éneket sem. A színpadot is csak azért hozták rendbe, mert a kafymáriak előtt nem akartak szé gyenkezni. Még l!H!)-ben, sőt tavaly is mesz- sze járt a híre a nagy kazár i kultúr - csoportnak. Kedvelte az egész megye Még ebben az évben is volt, itt élet de most áll minden. Pedig de szé­pen tudnak táncolni a nagykozári lányok! Milyen szép, amikor a nagy­kozári magyar, délszláv és németajkú fiatalok az „öregekkel“ együtt gyö­nyörű népdalaikat, éneklik! Táncuk csupa tűz. csupa lüktető élet. Ha né­zi az ember ezeket a táncosokat, úgy érzi. mintha a következő pillanatban ő is velük együtt forogna, mintha magávalragadná a tánc elevensége, ritmusa. Népi demokráciánk megadta a mii vetődéshez, a szórakozáshoz való jo­got minden dolgozónak, nemzetiségre való tekintet nélkül. Alkotmányunk egyaránt lehetővé te­szi délszláv, magyar és németajkú dolgozónak, hogy ápolja és tovább­fejlessze nemzeti kultúráját. A nagy­kozári fiatalok ezt a jogot eldobnák maguktól? Ne! Ismét megindul majd Nagyko- záron a kultúráiét, mely sokkal tnoz galmasabh lesz. mint a régi volt. csak ehhez a fiatalok akaratereje, a párt- szervezet és a tanács segtísége szűk séges. Ez eddig hiányzott. Vrnnesiis János párttitkár elvtárs és Markn vies János tanácselnök elvtárs eddig bizony nem nagyon törődtek a kui Mii-csoporttal. Hagyták, hadd működ lék. ahogy akar. Nem fordítottak gondot arra, hogv a fiatalok tanul in­nak. bngv tovább képezzék magukat. Ezt a hiányosságot sürgősen be kell nótolniok. Zsupán Katalin délszláv fiatal egyedül nem képes kezében- t.artnni a kultúrcsoport irányítását. Segítségre van szüksége. És ha megkapja ezt a segítséget, ak­kor ismét megindul a kultúráiét Nagykozúron ismét beköltözik az élet a kultúrházba! Farkas István Látogassuk az Egyetemi Könyvtárat! A pécsi Egyetemi Könyvtár 250.00(1 kö’.e: feldolgozott könyvállománnyal nyiío'tta meg az új tanévben kapuit, a tanulóifjúság és egyúttal városunk minden dolgozója előtt. Könyvtárunkban az egyelemi tan- és segédkönyveken kívül ha'almas mennyiségű és sokrétű anyag áll az olvasók rendelkezésére. TI , ,... .. . ... f a marxizmus- Men aláilialiuk ill Jéiiinizinus kHasz­----------------------------szikusainak mű­veit. amelyeknek olvasása ma már minden dolgozónak elengedhetetlen éle! szükséglete. Marx-Engels, Lenin és Sztálin művein kívül Rákosi, Gero, Révai elviársak művei mellett rendel­kezésre áll olvasóinknak a pártokta- tás céljára szükséges valamennyi könyv és segédkönyv. Kie melkednek a könyvtár szerzemé­nyei közül a szovjet tudományos és szépirodalmi müvek. A szovjet könyv gazdag és megbízható forrása annak a tudásnak, amelyre inai épRőmun- kánkban szükség van. A szovjet tudo­mányos művek melletl szép számban találunk az Egyetemi Könyvtárban szovjet szépirodalmi müveket is. A szociális’a-realis'a szovjet szépiroda­lom prózában és versben élethűen tükröz! vissza a szovjet ember har­cos. építő életét, mesteri hozzáértés­sel rajzolja meg a szocialista ember­típus, a kommunizmust építő ember jellemképét. Ugyanitt kell megemlítenünk, hogy az orosznyelvű könyvek beszerzésében a könyvtár igen nagy súlyt helyezett arra, hogy köunyebb stílusú szépiro­dalmi műveket is szerezzen be, hogy ezzel az orosz nyelvet tanulóknak megfelelő anyagot adhasson. A könyvállományban a marxizmus- leninizmus klasszikusai, valamint az orosz irodalom mellett megtalálhatjuk magyar nyelven is a haladó tudo­mány képviselőinek írásait. A könyv- anyag változatos volta majd minden tudományág munkásának megadja a megfellelő szakkönyveket. Gondunk van ugyanekkor az építő­iparra. a technikumok tanulóifjúsá­gára. n mezőgazdasági szövetkezetek­re és gépállomásokra, valamint a dol­gozók minden kategóriájára. Városunk minden dolgozója megtaláfllia’ja könyv­tárunkban azokat a könyveket, ame­lyek szakismeretei kiszélesítéséhez, munkája megjavításához és a további eredmények biztosításához feltétlenül szükségesek. A tudományos müveken kívül az elmélet és gyakorlat összekapcsolása érdekében növeltük gyakorlati szak- könyveink és az isnierelterjesz ü könyvek számát. Ebben az anyagban szintén mindenki megtalálhatja az őt érdeklő könyveke'. A bányászoknak bányaipari, a vállalatok dolgozóinak a számvitelre, számlakeretre, üzem- szervezésre, munkamenetre, munkára, újításra vonatkozó, a mezőgazdaság dolgozóinak a mezőgazdasági köny­vek állanak rendelkezésére A tudományos és isnferettcrjesztö könyveken kívül igen szép számban állanak olvasóink rendelkezésére mo­dern és klasszikus szépirodalmi mü­vek is. a legfrissebb napi­lapokkal, szépiro­dalmi és szakfolyó­iratokkal gazdag dokumentációs anyaggal (közgazd.. orvosi, műszakit, az elméleti és szakmai tudás művelé­séhez szükséges kézikönyvtárrail, lexi­konokkal és szótárakkal naponta reg­gel 8-tól este 7 óráig, könyv-kölcsön­zőnk pedig naponta reggel 8-tól dél­után fél 4-ig áll a dolgozók rendelke­zésére. A könyvtár minden dolgozója szem­Oivasótermiink Zsámbékon hallgatták meg a mezőgazdasági a szovjet mezőgazdasági dolgozók technikumok küldöttei '.Kt ország minden mezőgazdasági technikumából Zsámbékra jöttünk össze, hogy szemtől-szembe lássuk azokat az embereket, akik már meg­alkották a szocialista mezőgazdaságot, hogy átvehessék tapasztalataikat, hogy szocialista mezőgazdaságunk építésé­ből minél alaposabban kivehessük ré­szünket. Rrozorov elvtárs kolhozelnök intéz­te hozzánk, a magyar mezőgazdaság új szakembereihez szavait. Reszéde elején saját életéről beszélt. Elmondta, bogy a cári Oroszországban 11 éves korában már mini napszámos dolgozott egy étkezdében, majd a ei- pészmesferséget tanulta ki. Neki is, mini a többi nyomorgó millióknak, keserves, munkában elgyötört élet ju­tott osztályrészül. A Nag.v Októberi Szocialista Kor­dáim« adta meg nekik a lehető­séget a szabad élethez, Jogot a munkához, » pihenéshez, a tanulás­hoz és szórakozáshoz, A párt iránymutatása alapján az ő falujában is megindult 1928 márciusá­ban a szövelkezeli mozgalom. Kezdet­ben nagy nehézségek merültek fel. Nagy harc foCyt. Ebben a nehéz harc­ban a parasztságnak nagy segítője volt traktor. Épültek a gyárak, jöt'tek a gépek s megindult az alkotó munka. A kolhoz első éveiben a párt és a Komszomol nevelte a tagokai!. A továbbiakban elmondta, hogy 27 éve kolhozelnök. Kolhozuk északon, mostoha időjárási viszonyokkal ren­delkező vidéken van. A jó idő mind­össze 140 napig tart. 27 évvel ezelőtt kofhozunknak alig volt valamije. Ma már 200 eaalád dolgozik szív­tcMékkkcl az 5000 hektáros szocialista nagyüzemi gazdaság­bnu. Ennek az odaadó munkának meg is van az eredménye. Ma már kolhozuk 1Ä0 lóval. 600 szarvasmarhával — köz­tük 300 fejőstehén —, 500 nagv fehér sertéssel. 1000 juhhal, 4000 baromfi­vá/!, 1000 házinyüllal és 150 család méhhol rendelkezik. Ezenkívül 7000 darab fekete rókáj-a van a kolhoznak. 1939-hen három halastava’! létesílct- fek. 2000 hektáron konyhakertészetet rendeltek be, s dacára a kolhoz északi fekvésének, dinnyét, almát, paradicso­mot termelnek, felhasználva Micsurin tapasztalatai! és úlmutatásait. A nö­vénytermesztés íerén Vüfiamsz. Liszcn- ko és a többi élenjáró szovjet tudós tapasztalatait és tudását felhasználva, terméseredményeiket ötszörösére emel­ték. 'A mocsaras területeket lecsapolták, * szikeseket tneszezéssel megjavító!* ták, 5 ma már teljes egészében a Vjj- Kamsz-féle lalajművclési rendszer alapján kezelik földjeiket, aminek nagy terméseredményeiket köszönhe­tik. Céljuk: minél nagyobb 1-ermés- átlagot elérni a fejlett agrotechnika felhasználásával. A munkát mindenhol brigádok és munkacsapatok végzik. A hatalmas, gazdag Szovjetunióban mindenütt villlamosenergiát. sőt a leg­utóbbi időben már az atomerőt is használják a békés építő- és termelő- munkára, nagy terveik megvalósítá­sára. Az állattenyésztés Is gépesítve van: géppel fejnek, a takarmá­nyokat géppel készítik elő és szállítják az Istállókba. Ennek megfelelően az Istállók Is úgy vannak megépítve, hogy a takar lilány szállítására Is külön folyosó szolgál. Brozorov elvlárs bírálatot mondott a magyar termelőszövetkezetek felé. Elmondta, hogy nagyon helyieden az a felfogás, hogy a férfi szövetkezett tag, de a feleség nem. A Szovjet unió­ban Hlyen nincs. Megemlítette a trágya heCytelen kezeléséi, hogy még a leg­több munkát kézi erővel végezzük, ami lassú és nehéz. Példákéul emlí’l. hogy náluk a napraforgóból kél em­ber géppel 45 hektárt arat1, le naponta. A nagyarányú gépesítésnek köszön- lielő, hogy a betakarítást, az őszi mun­kálatokat: szántást, vetést már befe­jezték. A továbbiakban elmondja Brozorov elvtárs, hogy a szovjet állam a ve­téshez minőségi vetőmagot ad. A trágyázást 'isláMö!ragyával és mfi- tfagyával végzik. A loningrádi hak- lerológiai intézettől buk,,érium'rágyíl kapnak, amit saját laboratóriumuk­ban szaporítanak tovább tőzeg között és ebből liektárookint 2—3 kilói', hasz­nálva, három-négy mázsa lerméslöbb- letet érnek el. Kolhozuk a mezőgazdasági üzem mellett még ipari üzemekkel is ren­delkezik. Van a kolhoznak téglagyára, 200 kilowailtos elektromos erőtelepe, hengermalma, keményítő és szeszgyá­ra. két fűrésztelepe és nagy ipari mű­helyei. Van a kolhoznak hét teher­autója, két személyautója, három von­tatója, két gőzekéje és kél szélmodor­js­A Szovjetunóban a párt már telje­sen megszüntette a város és falu kö­zötti különbséget. Háromszáz személy befogadására alkalmas kultúrtermük, nagy mo­zijuk, rádióloailój uk, nagy könyv* 9 táruk van« ami mind a dolgozok kulturális Igényelnek kielégítéséi szolgálja. ;•Legnagyobb érlék az ember“ elvből kiiIldiitva, snju! liflülölic!1 vpl hír ;i kol- hoz ahol 33 személy Üdül '’lívs-erre elhanyagolni mert csak erős, edzett, egészséges emberekkel lehet n kommu­nizmust építeni. Az ö előadása alapján előre látom, hogy milyen desz a mi mezőgazdasá­gunk is. Marton István Mohácsi Növénytermesztési Technikum DlSZ-titkára. Kolhozukban nyolcvanan végeztek fő­iskolát és vezető munkaköröket töl­tenek be. Végül Brozorov elvlárs kérte a ma­gyar mezőgazdasági technikumok ta­nári karát és az ifjúságot, hogy igazi, szocialista szakemberré képezzék ma­gukat, hogy a szovjet mezőgazdaság példája alapján a magyar mezőgazda­ság is minél előbb elérhesse a terme­lékenység legmagasabb fokát. Fel­hívta a figyelme! arra is, hogy a ta­nulás mellett a sportot sem szabad előtt tartja a olvasók érdekeit és ki' vánságait. Az olvasók kérésére bár- mely, a könyvtárban meg nem lévő könyvel, akár könyvkereskedésből, akár könyvtárközi kölcsönzés útján megszerzi. Emellett a könyvtár dol­gozói a hozzájuk fordulóknak biblio* gráfiai útmutatást is adnak cgy-egv szakkérdés, aktuális probléma irodal­mára vonatkozólag. Pécsi Egyetemi Könyvtár. A A júliusi nap magasan delelt az égen, s zúdította sugarait a kis bányatelepre. Hűvösre igyekezett ember, állat egyaránt, még az árnyék sem nyújtózkodott most ki, mint reggel vagy estefelé, hanem behúzódott a fa alá s ott mozdulatlanul megült. Csurgó János kis kertjében az alma fa alatt olvasott. Néha-néha elővette nagykockás zsebkendőjét és meg­törölte Izzadó homlokát. .A kertajtó csapódós» zavarta meg. Föltekin­tett. A postásíiú kopogott végig az udvar keskeny jár­dáján. — Jónapot, János bácsi! — köszönt a fiú táskájá­ban keresgélve —, délutános? — Éjjeles Ham, éjjeles. Aludtam, egész déle’őtt, fél­órája, hogy felkeltem ebédelni, de Zuzsi nénéd még nincs készen vele. No, mit jót hoztál, hadd látom! — Táviratot Pestről — s már nyújtotta is át. ma. gasra tartva, fontoskodva az összehajtogatott papirost. Erre már Csurgóné is kilépett a konyhából, odaál'ott az ura háta mögé és együtt olvasták: „Az egyórással érkezem. NusiT Nusi Csurgóné legfiatalabb testvére volt. Még lány­koriban ment föl Pestre szolgálni egy cipókereskedő­höz, Schwartz Lajoshoz. Hogy csinálta, mint csinálta, azt senki nem tudja mai napig sem, tény az, hogy ogy év mti va Schwart7 Lajosné lett belőle. Jól ment nekik, mindenük volt, csak gyerekük nem. ..Minek a gyerek, nyűgnek?“ — Irta legutóbb Is Nusi. Ritkán írt. azonban leveleit mégsem az idő pora, hanem a tűz lángja ette meg. Csurgó jóvoltából, mert bizony ö úgy szerette dámává lett sógornőjét, mint ló a farkasnapot. Csupán felesége kedvéért türle el, ha nyaranta lejött egy-két hétre. Most is indult, hogy ke­rékpárral e©bemegy az állomásra. Várjál még egy kicsit apja, elérsz úgyis, mind­járt kész az ebéd — szólt utána az asszony —, csak egy kis galuskát szaggatok. Csurgó a kertajtóból szólt vissza, hogy „majd ha visszajöttem“, azzal megtűrte nadrágját és fiatalosan felpattant a kerékpárra. Csurgóné tett.vett a házban, rendezgetett, ahogy vendégváráskor szokás, kifőzte a galuskát, megszórla túróval, majd kiment a kapuba. Egy óra sem telt belé, már jöttek is. Elől Nusi tipegett, fehér divatos cipőiét kényeskedve emelgette a porban. Könnyű nyári ruhája szinte úszott a körülötte terjengő illatfelhőben, amitől Csurgó egész úton csavargatta az orrát. Ö hátul jött, tolta a nehéz csomagokkal megrakott kerékpárt, Csurgóné szerette testvérét, örült, hogy láthatja,de mégis megrándult, mikor Nusi kidekorált, ilialos arcát megcsókolta. Nusi óvatosan bontakozott ki az ölelés­ből, vigyázott fodrásza remekművére, tincsekbe csavar­gatott barna hajára. — Azért most jó kövér vagy, hallod-e? — jegyezte meg nevelve Csurgó odabent. Igen, kissé rnoletl lettem az utóbbi időben — fele.t ajak biggyesztve Nusi és nagyot rántott a bőrön­dön. — Ez a vacak zár hogy fel tudja Idegesíteni m- embert. . . Csurgó odalépett és egy mozdulattal kinyitotta. Nusa megköszönte, majd végignézett magán: — Pedig ha tudnátok, milyen keveset eszem, de nem is nagyon lehet, alig kapni valamit a piacon. Közben megkezdte a kicsomagolást. Egymás utón kerültek elő a fínomabbnál-fínomabb ínyencfalatok, cse. megék, meg különböző divatos ruhák. — Hű de szép ez a ruha, hol vetted? — simogatott meg egy gyönyörű nagymintás selyemköltemónyt Csur­góné. — Az envénél, azóta már biztosan ki ts fogyott- Csöpi barátnőm — tudjátok egy ügyvéd felesége, most válnak — ő mondotta, hogy ezek az áruk mind el lóg­nak tűnni a piacról. Csurgó összevonta a szemöldökét, de nem szólt semmit. Nusi most egy csomag cukrot vett elő. — Ezt Jancsikának hoztam, hol van a kis haszon­talan? Finom, töltött cukor, no vegyetek belőle ti is. Csurgóné kivett egy szemet és úgy válaszolt. — Jancsika nagymamáéknál van, nyomj, félek is, hogy majd nagyon elkényeztetik. Tudod, milycn a gye­rek. i Nusi egv rúd szalámit bontogatott ki. — Még az a szerencse, hogy jóba vagyunk a hen­tesünkkel és így néha ezt azt kapunk tőle. — Közben tovább csomagolt. Egy kiló rizsát tett ki az asztalra. — Nékem ugyan van otthon egy kicsi tartalékban, úgy 8—10 kiló. de tudjátok a háziúr felesége, meg nz özvegy alezredesné mondották, hogy a jegy az... eh, de minek beszélek. A népboltban nagyon kinevettek ér­te, dehát az ember manapság azt sem tudja, kinek Irigy- jen. — És te meg inkább hiszel az özvegy alczrcdcsné- nek, a háziúr feleségének, mint az államnak? — szólalt meg Csurgó nyugodtan, de ő maga is érezte, hogy vö- rösödik a nyaka, az arca, meg a füle hegye. — No, hát te még mindig így gondolkozol? Ilyen nagy kommunista vagy? Hát nem látod, hova fejlődik ez a világ? — csapta össze Nusi a kezét. Csurgónak megrándult az arca, de felesége meg­előzte: — Ugyan már, csak nem fogtok veszekedni? Nézd, apja, milyen szép ez a cipő — fordult az ura felé mo. solyogva. Csurgó akkorát nyelt, hogy ádámcsutkája majd ki­szaladt a torkán. Mosolyogni próbált ő is, de aryizmai nem engedelmeskedtek. Nusi nem figyelt tovább rájuk, beletetne tik czett a csomagba. Cukrászsüteményeket bontogatott ki óvato­san. — Ki tudja meddig lehet még ezt is kapni, ma­holnap éhenhal az ember. Cswrg6 feleségére nézel!, széltől barnított ar­cára, kidolgozott kezére, egyszerű kartonruhájára, vá- szonpBpucsára, majd tekintete átugrott Nusi divatos ci. pöjérc, ruhájára, amely feszült a jól táplált testen és a cipó fölött apró fodrokban gyürödött bo a ringó háj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom