Dunántúli Napló, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-15 / 215. szám
1951 SZEPTEMBER 15 m M P L o 3 P ARI ÉS PÁRTÉPn ÉS Papp József (29) vájár kitöltötte tagfelvételi kérelmét Papp József (29) bányász. TizenI » ' * _ C -T A V> OÍ1V1 _ {nyolcéves és máris vájár Széchenyi- aknán. Nem is akármilyen vájár. Kovács elvtárs, az akna ágit. prop. titkára szerint, ilyen ifi kellene még vagy kétszáz Széchenyi-aknára, Papp elvtárs azok közé az öntudatos bányászok közé tartozik, akik még egyetlen „bumlit“ sem csináltak, és a teljesítményük sem csúszott a 100 százalék alá. Papp elvtárs most nagy eseményre ’készül. Az ö számára legalább is nagy lesz. Egész életében emlékezetes marad. A leghöaselvbbi taggyűlésen terjesztik a kommunisták elé a tagfelvételi kérelmét, A kommunisták, a Párt bizalmát kiérdemelni nem kis 'dolog. Ezért a bizalomért harcolni kell. Úgy. mint Papp elvtárs harcolt ez alatt a négy év aiaxc, mióta bányász. 1948-ban került először egy kis szervezett csapatba a fiatal Papp József. Akkor még takarító volt, vagy csillés, pontosan nem is emlékszik rá, de tudja, abban az évben tűzte a gomblyukába az ötágú piros csillagot, a SZÍT jelvényét. Ott ismerkedett meg a tapasztaltabb, idősebb Ifikkel, akik megmagyarázták neki, mi az a Párt, mit jelent kommunistának lenni, miért kell a kommunistáknak mindenben élenjárni, miért kell az ifiknek róluk példát venni. Megszívlelte a tanítást. Példát vett a legjobbakról. Hamarosan mindenki megismerte őt, a kis csillést, aki úgy dolgozott akar egy : felnőtt. Amikor megalakult az ifjúság egységes szervezete, a DISZ, hamarosan szervezőtitkár lett az ifiknél Felfigyelt a jó munkájára a párttitkár elvtárs is, pártfeladatot .bízott ni, Echter elvtárs, úgy érzem, kiérde- r£ | mellem már. — Az ifik között sokan vannak, akik nem értik meg, hogy sok szénre van szüksége az országnak, elhanyagolják a munkát, müszakmulasztók. Beszélj velük te is Papp elvtárs, légy te is népnevelő. Papp elvtárs beszélt is velük. Az ő csapatában is voltak „bunvltzó" ifik. Egy Szenei nevű csillés különösen makacs volt’, sehogysem akart leszokni a müszakmulasztásról. Vele is foglalkozott. — Nézd csak, — mondta neki — milyen sokan vagyunk itt a bányában, akik még nem mulasztottunk műszakot. Nekünk meg is van a jó keresetűnk. Te miért nem tartasz velünk, miért lógsz el egy héten több műszakot is. Visszatartasz bennünket a munkában, pedig abban a legényotthonban találtál otthont, amit a jól dolgozó bányászok munkájából építettek. Ha ilyen maradsz továbbra is, nem is tartunk rendes embernek, de a bumli- zásból nem is élsz majd meg, még egy rendes ruhát sem vehetsz magadnak! Az első kis beszélgetésnek meg lebt az eredménye, Szenei munkatárs nem tartozik már a müszakmulasztók közé, Rendes, fegyelmezett bányász vált belőle. Az első siker után Papp elvtárs rendszeresen meglátogatta a legényotthonokat, aligha dolgozik Széchenyi-aiknán olyan ifi, akivel ne beszélt volna a munkáról, a DISZ-ről, az ifik kötelezettségéről. 1951 február elején egyik nap bekopogtatott a pártirodára, Echter elv- társat, a párttitkárt kereste: — Nagyon szeretnék tagjelölt lenA felvételi kérelmet azon nyomban ki is állították, és 1951. február 15-én a taggyűlés egyhangúlag elfogadta őt tagjelöltnek. Ettől a naptól kezdve már csak egy cél fűtötte Papp Józsefet: kiérdemelni azt, hogy félév múlva tag lehessen. Még a télen vájáriskolára küldték, ott is az elsők között volt. Áprilistól május közepéig hathetes DISZ iskolát végzett. Utána még szorgalmasabb népnevelő vált belőle, mint azelőtt volt. A Szabad Ifjúság kampányban a „legnehezebb" helyekre ment agitálni, kilenc állandó előfizetőt szervezett. A faluról jött új bányászokkal még többet foglalkozott, mint mielőtt iskolára ment. Júliusban vájár lett- A vájári kinevezése körülbelül egy napra esik tizennyolcadik születésnapjával. Soha nem dolgozott „könnyű" helyen, ennek ellenére a teljesítménye nem volt rosszabb 100 százaléknál. Még a vájáriskolán felajánlotta, eléri a 115 százalékot. A pártszervezet vezetősége figyelemmel kísérte a munkáját. Amikor az esti fejtágító iskolára kellett elvtársakat küldeni, ő az elsők között jött számításba. Papp elvtársnak most már a tag- felvételi kérelme is a vezetőségnél van. ő pedig már arra készül, hogy mint párttag is megállja a helyét. Tanítani fogom már az ősszel az ifiket — mondja bizakodva. — Mindegyikből jó bányászt akarok nevelni. Az újabb felajánlásomat, a 120 százalékosat pedig tüzön-vizen keresztül is, de teljesítem. K. P. A szent marion pusztai álJami gazdaság dolgozói határidő előtt elvégzik az őszi munkákat Pécsbányafelepen céltudatosabb munkával kell harcolni az igazolatlan mulasztások csökkentéséért Két traktor serényen forgolódik a . szenlmártonpuszlai állami gazdaság földjein. Az egyik tárcsáz, a másik azonnal iehengerli a földel, hogy megőrizze a nedvességet a búzamag- naik, melynek vetésé! hamarosan megkezdik. — Négyszáz hold búzát vetünk, ennek 40—45 százalékát pázsltvc- téssel. mert így sokkal magasabb terméseredményt érünk cl, másrészi nem dől meg a gabonánk, meri a gyökérzet erősebben tart, beszél Lukács János gazdaságvezeő elvlárs. Szeptember ' hatodikán már befejezték 53 hold ősziárpa vetését, 11-én pedig 50 holdon elvégezték a rozs vetését is. Mind a 103 holdon a fejlettebb szovjet tapasztalatok alapján, pázsit ve léssel veiettek. A búza vetését is határidő előtt, szeptember 30-ru fogják befejezni. Ezek az eredmények nem önmaguk - tói születtek. Ehhez a dolgozók lelkes, áldozatos mukájára volt szükség, ami a szentmárlonpusztai állami gazdaság dolgozóiból nem is hiányzik. Tudják, hogy áldozatos munkájuk nyomán fejlődik csak igazán a gazdaság és ezen keresztül az ország. Ezért nem is fordul elő, hogy valaki igazolatlanul távolmarad munkahelyéről. Az előforduló kisebb hibákat azonnal kijavítják, üzemi értekezleteken, brigádérteikezleteken, munkacsapatértekezleleken felhozzák a hibákat, megbeszélik- azok kijavításának módját. Minden reggel niunká- baindulás előtt rövid megbeszélést tart minden munkacsapat, megbeszéli a napi teendőket, mindenki megkapja feladatát. A gazdaság vezetői szoros kapcsolatot tartanak a dolgozókkal. Az agronömusok, a gazdaság szakemberei megadják a szakmai felvilágosítást az egyes munkák elvégzéséhez, utána indulnak ki a mezőre, öntudatos gazdái a szentmárton- pusztai állami gazdaság dolgozói a rá ink bízott földnek. De öntudatuk sem magától született meg. Ehhez hozzásegítette őket, hogy minden megbeszélésükön kiértékelik Á2 évi terv sikeres befejezéséért folyik a munka a pécsbányatelepi bányákban. A bányásznap új lendületet adott a munkaversenynek, közelebb vitte a célhoz a pécsbányatelepi bányászokat. Az elmúlt havi tervüket 107.8 százalékra teljesítették és elsők 1 lettek a kerületek közötti versenyben. Ez a szép eredmény még jobb munkára, még magasabb tervteljesítésre kötelezi a pécsbányatelepi bányászokat. A fejtési csapatok eredmé. nyei azt mutatják, hogy ebben „incs is hiba. Haraszti István csapatának 1.2-i teljesítménye 242.8 százalék, szeptember havi tervteljesítése 171.4 százalék, ami azt mutatja, hogy en- . rnek a csapatnak a dolgozói nem sak 1 betartják, hanem túl is teljesítik tör. vényesen vállalt kötelezettségüket. Vannak azonban olyan dolgozók is , Pécsbányatelepen, akik ezzel nem di. i csekedhetnek, A fegyelmezetlen munkások, a. műszakmulasztók ezek. Népgazdaságunkat sok vagon szénnel károsították már meg az olyan műszakmu- lasztók, mint Btácsi Ferene, Benizur János és a' többiek. Július hónapban “ csupán az igazolat!an műszakimul tsz. fásból 13.16Ö munkaóra esett ki a ■ termelésből. Ez a szám augusztuspan • javult valamivel • és a bányásznap tiszteletére folytatott versenymunka ' és' felvilágosító munka eredményeként 10.040-re esett az igazolatlanul mulasztott órák száma. Ezzel ez eredménnyel egyáltalán nem lehet di , csekedni. Azt a kis eredményt, ami augusztusban kezdett mutatkozni, ebben a hónapban — pedig csak a leiénél tartunk — alaposan ’ero.itot’ák. Az igazolatlanul mulasztott órák száma már elérte a 9.504-et. Ezek a számadatok világosan megmutatják, milyen hatalmas feladat Vil a pécsbányatelepi üzemvezetők, cárt és szakszervezeti vezetők elő.ú A felvilágosító és népneveiő munka hiányára hívják fe’ a Hgve>met :,zek a számok. Nyugodtan el m'1 adhat luk ebben a hónapban, sőt a múlt ncoc.p- ban is. keveset tettek ezen a területen, úgy a pártszeivezet, mint a szak- szervezet vezetői. Az üzemi bizottság a második félév időtartamára mer. kötött kollektív szerződésben kiilon is vállalta, hogy a7 igazolatlan mulasztásokat 1.5 százalékra csökkenti. A megvalósításához azonban nem Így fogtak hozzá. A müszakmulasztók névsorát hetenként vagy kéthetenként akkor is csak egy-egy napról kapták meg és így „nem tudták“, kik azok, akikkel foglalkozni kellene. A müszakmulasztók nevelése. a velük való foglalkozás rendszerint beteg’átógatók mellékfoglalkozásá vá fajult. Ezelőtt két hónappal még a területi pártszervezetek is foglal, koztak a műszakmulasztókkal, de azóta ez is abbamaradt. Kálmán elvtárs, az üzemi bizottság titkára és a harmadtilkárok majdnem minden alkalommal beszéltek a műszakmulasztásokról. de ezzel pem sok eredményt érlek el. a nevelőmunkát nem szívósan, kitartóan végezték, hanem ha volt egy kis idejük, átszaladtak a legénylakásba és egy. egy óra alatt szerették volna elérni azt a7 eredményt, amit egy jó népnevelő csoportnak kemény, hosszantartó munkával kellene megvalósítani. A rosszul megszervezett és az utóbbi időben elhanyagolt nevelőmunka hiánya legszembetűnőbben Borbély Mihály, Scherk András. Novák János, Vastag Ferenc, Grubcvics Péter, Katona Sándorné, Pinka Jolán, Kéri Mária és a többiek négy-öt műszakmu. lasztásában mutatkozik meg. Ezek a dolgozók felelőtlenül, nem bányászokhoz méltó viselkedésükkel sok kárt okoztak népgazdaságunknak, de saját maguknak is. Igazolatlan műszakmulasztásukért egy műszak árával meg. büntetik őket, kevesebb üdülési szabadságot kapnak, elvesztik a szénjárandóságukat, a hűségjutalmat, a pré miumot, nem kapnak új bányászruhát és ami a legdöntőbb, elvesztik a becsületes bányászok irántuk érzett megbecsülését. Ezt kell megmagyarázni a párt. és a szakszervezet aktíváinak amikor a műszakmulasztpkkal beszélgetnek. Helyes lenne, ha a7 üzemi bizottság ezután megkövetelné azt, hogy naponta rendszeresen megkapja a műszakmulasztók névsorát, ami állandó, an figyelmeztetné arra,, hogy kikkel ke'l foglalkoznia. Tűzzék ki maguk elé állandó napi feladatnak a szakszervezeti aktívák a műszak-mulasztókkal való foglalko.. zást. A munkafegyelem megjavítása Pécsbányatelepen nem csak a műsz akmul asz t ás ok megszüntetésével javul meg, hanem még más feladatok is vannak ezen a területen. A munka időt még nem minden dolgozó használja ki teljesen, Ipsics Lajos vájár, az egyik éjjeles műszak alatt a fa adásnál dolgozott. Három új munkás dolgozott vele és ezeket elküldte „egy kocsj öregfáért“. Ez idő alatt a mun ka helyett az alvást választotta. Szokoía bányamester talált rá. Az ilyen dolgozók .fegyelmezetlen viselkedésükkel a termelést akadályozzák, a saját bányásztársaiknak okoznak kárt. Az ilyen esetek vagy ehhez hasonlók, sok esetben fordulnak elő Pécsbányatelepen. A-z üzemvezetőség a szakszervezet, de maguk a bányászok is törekedjenek arra, hogy ezt minél előbb megszüntessék és a jelenlegi 98.4 százalékos havi tervtel. jesítést magasan a száz százalék fölé emeljék. a politikai eseményeket és a nemzetközi helyzetet. Emlékeznek még az illeni dolgozók azokra az időkre, amikor még a íöldesuraknak dolgoztak. Nem is ment akkor a munka. Munkafegyelem? Hol volt akkor munkafegyelem? Miért dolgozlak volna áldozatkészen és lelkesen, mint most? Azért, mert kaptak egy ódul, amelyben meghúzták magukat, vagy azért, mert kaptak annyit, amiből el ten get fék magukat hosszú éveken keresztül? Azért ugyan nem törték magukat. Vetésről ilyenkor még szó sem volt. A határ kopasz, silány képet mutatott, mert gazdája, báró Biedermann nem dolgozott, a dolgozók pedig nem törekedtek arra, hogy a földesúr gyomrát töltsék. Most egész más az élet. Fodor Ferenc, Makarész Lajos, Papp János, Cser György és a többiek — mert minden dolgozó nevét fel lehelne sorolni —, tudják miért dolgoznak. Tartalmas az életük, mindenük megvan. Soha életükben nem gondoltak arra, hogy valamikor könyvet vesznek a kezükbe. Ma a legjobb íróinktól olvasnak, művelődnek. A gazdaság rádiója állandóan tájékoztatja őket az eseményekről és szórakoztatja őkeit. Arról meg álmodni sem mertek volna, hogy sportolási lehetőség is nyílik számukra. Ma már röplabdapályájuk van. Szép, tiszta, tágas lakást építenek minden dolgozónak, melyekbe bevezetik a villanyt. Saját áram- fejlesztőjük van. Tágas, tiszta üzemi konyha, kitűnő ételekkel várja azokat a dolgozókat, akiknek nincs családjuk. Mindezt a dolgozó nép államától, a szocialista hazától kapták. De már új építkezések folynak. Fürdő épül Szentmártonpuszfán. A dolgozóké lesz. Azelőtt is volt fürdő, de az a báróké, az uraké volt, a „koszos cselédnek“ nem járt semmi, art úgyis mosta eleget az eső. Ma vezetőikkel együtt dolgoznak, szórakoznak, sportolnak. Igazi életet élnek, mely aiSkotmánybiftosította joga minden dolgozónak. Ezért pedig komoly, fegyelmezett és eredményes munkát adnak cserébe, Kötszer« mezsgazdasági séjijavíló vállalattá fejlesztik a baranyamegyei javitcinielyt A baranyamegyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat 16 gépállomás, 27 állami gazdaság erőgépeit javítja. A vállalat dolgozói félévvel ezelőtt is igen mostoha körülmények között végezték munkájukat. Bokáig érő sár-, ban, sokszor zuhogó esőben, kint az udvaron javították a traktorokat. A szerszámok, alkatrészek nem egyszer elvesztek a sárban és a javításia vá. ró gépeket szabadon rongálhatta az időjárás. A rossz munkafeltételek erősen' hátráltatták a munkát. A Párt és a kormány azonban gondoskodott a gépjavítóműhely do'go- zóiról. Lehetővé tette, hogy az ötéves terv keretében az ósdi, elavult javi. tóműhelyt az ország egyik legkorszerűbb gépjavító vállalatává fejlesz- szék. Csupán az építkezésekre több, mint másfélmillió forintot fordítanak. Az építkezés során már eltűntek a pisz. kos, düledező műhelyek, a szűk, dohos fölszerelt s helyükön világos, tágas, jól szellőztethető és jól fűthető 8zerelőcsarnokok emelkednek. A nagy szereidében egyszerre 35 erőgépet ja víthatnak. A szerelőcsarnokok met. lot. gépesítettek. lelt a kovács, lakatos, asztalos és a hegesztőműhelyeket helyezték el. A kismotorszerelő és az esztergaműhely építését szeptember végére fejezik be. , A másfélmillió forintnak több, mint egyharmadát szociális és ku'turális beruházásokra fordítják. Százötven- személyes. zuhanyozóval ellátott fürdő, női és férfi öltöző épül a műhelyek közelében. A központi épület földszintjén az irodák lesznek és az étkező, az eme'etet a beépített szin. paddal felszerelt, kétszáz személy befogadására alkalmas kultúrterem foglalja cl, amelynek egyik rcszébo a mintegy ezer kötetes könyvtár kerül. A gépjavító vállalat fejlesztése so. rán további félmillió forintos beruliá- zással 48 féle új, korszerű gépet helyeznek üzembe az idén. Már az elmúlt hónapban négy nagyteljesítmé. nyű esztergapadot, gyorsíúró, maró és gyalugépet, valamint több autpgé„ és villanyhegesztőt kaptak a dolgozók. Az asztal osműha;lyben pedig már csaknem valamennyi munkafolyamaGERENDA LAJOS EZER FORINTJA f949 szeptember hnrmincai mutatott a naptár. Beszélgetéstől, vidám nevetéstől volt hangos a pécsbánya telepi Széchcnyi-akna felolvasót er me. Bányászaink sorra mentek az ablakokhoz, hogy tervkölcsont jegyezzenek. Az első jegyzők között volt Gerenda Lajos Széchenyi, aknai csillés. Elsőnek ment, mert ludla. hogy tulajdonképpen saját magáVMk ad, ha tervkölcsont jegyez. Tudta, hogy ebből a kölcsönből — az ö pénzéből is. — új bá nyászházak, kultúrotlhonok, munháslürdők épülnek. új gépek készülnek. Amennyire igyekezett Gerenda Lajos csillés előre, annyira huzakodotl Kiss József vájár hátrafelé. Valahogy úgy nézeti ki az eset. hogy nem igen akaródzih neki jegyezni. Gondolataiba merülve álldogált és esők akkor rezzent föl. amikor Gerenda Lajos megszólította. — No, Józsi bácsi, maga mennyi tervkölcsont jegyzett? — Én bizony nem jegyeztem! — vágta oda Kiss József. — Miért fs jegyeztem volna', hiszen úgyse látnám többé a pénzemet vissza! 19SO-hcn sortHtlták •■tősxfir a tervkői csőnkét vé nyékét. Gerenda Lajos elvlárs otthon a nyereményiegv- zéket böngészte és egy-egy számnál hangosan felkiáltott — Majdnem nyertünk! Látod, csak egy szám nem stimmel! — Egv szám nem stimmel! — zsémbeskedett, a felesége. — Már szerelném azt látni, hogy egyetlen szám se hibázzon, hogy a mi számunk jöjjön ki! Ne türelmetlenkedj, asszony — csitította Gerenda elvtárs a feleségét. — ha nem húzták ki az idén majd kihúzzák jövőre! * Kiss József vájár nem is neiie meg a nyerrmcnylis- tát. Minek is nézte volna meg? Nem jegyzett, tehát nem is nyerhetett. Néha-néha eljutott hozzá a hír, hogy ez, vagy az nyert. Ilyenkor csak hallgatott, vagy arrébb lé‘ péti. 19H1 szeptember hnUntikától kilencedikéig ház* ták isméi a tcrvkölcsönök számait Gerenda elvlárs a pártiskolán is szorgalmasan összehasonlította a kis papírra lelírt számokat az újságban megjelenő nyereminy- listával. Sok-sok szám szerepeli az újságban, sok számon ál kellett rágnia magát, míg rátalált a sajátjára. — Ez az én kötvényem — kiáltott, fel, mikor az ujja megakadt az ezer forintos oszlop egyik számán. Gyorsan mégegyszer összenézte o papírra/ Stimmelt! Egyetlen szám se hibázott! Gerenda Lajos ezer forintot nyert. Mikor hazafelé tartott, azon törte a fejét hogyan mondja meg a jó hirt a feleségének, hogyan tudná neki a legnagyobb örömet okozni. Útközben mar megfogalmazta magában mondókáját. Ahogy benyitott az ajtón, már szóra is nyitotta a száját, de abban a pillanatban abba is hagyta a megkezdet/ első szót, A felesége is ugyanígy tett, ő is megtalálta o számot, ö is el akarta mondani Gerenda Lajosnak- ..Nyertünk!" Boldogan, nevelve ölelték meg egymást■ Azután Gerenda Lajos megszólalt: — No látod! Ugye. megmondtam hogy nyerünk! « Kiss József vájár most mar majd minden helyről hallotta: — Kihúzták a kfíleényemet . . .Nyertem terv- kölcsönsorsoláson. . Gerenda Lajos 1000 forintot nyel... Most mái arrébb se lehetett menni a hírek dől any iiyi helyről jöttek Kiss József dühösen, mintha máz tehetne róla. szidta a világot: — A fene egye meg! Miért nem tudtam én is. jegyezni tervkölcsont?! _ ___. . , ________
