Dunántúli Napló, 1951. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-01 / 203. szám

1951 SZEPTEMBER 1 N Ä P I» O 3 PÁRT ÉS PÁRTÉP n ÉS A somogyhárságyi párttaggyűlés legyen példamutató a megye többi pártszervezetének Pártszervezeteinkben a mosl folyó taggyűléseken megtárgyalják a többi feladatokkal együtt a vezetőség-válasz, tás előkészületeit. A taggyűlés sikeré­nek egyik biztosítéka a beszámoló gondos elkészítése. A titkári beszámoló magyarázza meg világosan, hogy mit jelent a vezetöségválasztásra készülni. Alaposan át kell gondolnunk: milyen a párlszerű kommunista vezetés mód­szere, milyen a bolsevik agitáció, me­lyek a pártépítés lehlni-sztálMni elvei, módszerei és saját területükön felmér­ve. erőnket gondoskodjunk arról, ho­gyan tudjuk feladatainkat megvalósí­tani. Meg kell vizsgái,nunk, mit kíván tőlünk Pártunk politikája, mit kíván félemelt ötéves tervünk teljesítése. ho­gy«*! biztosítják a kommunisták mindezek megvalósítását. A dön!0 feladatokká! foglalkozott a beszámoló Hogy pártmunkánkat megjavíthas­suk, nagyon fontos, a taggyűlés szer­vezeti és politikai előkészítése. A somogyhárságyi isz pártszerve­zete kellő gondossággá? készítette elő a taggyűlést. Dandé eflvtárs, a párttitkár, beszámo­lóját) alaposan átgondolva készítette el. amit a vezetőségi ülésen az elvlársak még ki is bővítettek. A beszámoló foglalkozott a begyűjtés, vezetőségvá- iasztás előkészítése, tsz fejlesztése és az oklatás kérdéseivel. A 'tsz 112 százalékra, a falu 107-re teljesítette beadását. Dandé elvtárs ja­vasolta, hogy csatlakozzanak a Dráva- szerdahelyiek feGhívásálnoz. Részlete­sen ismertette a feladatokat, hogyan javítsák meg a népnevelő munkájukat, hogyan (kapcsolják össze a begyűj­tésért folyó agitációt a szövetkezel megszilárdításával. A vezetőség és a tagság alkalmazta a bírálatot Élesen., bíráka a titkár elvtárs az olyan kommunistákat, mint például Bíró elvtárs, aki fegyelmezetlen, nem mutat példát <a párlonkívíéiek előtt. Ugyanakkor megdicsérte a tehenésze­ken, sertésgondozókat és azokat a munkásokat, akik élenjárnak a terme­lésben. Kihangsúlyozta az oktatás fontossá­gát. „A tagok elméleti képzettsége megkönnyíti a szövetkezel munká­jút, meggyorsítja fejlődéséi. Az ideológiai képzettség éberségre, szilárd helytállásra neveli n kom­munistákat“ — hangsúlyozta. Javaslatot tett a po­litikai iskolák hallgatóinak kiváloga­tására, háromtagú jelölőbizottság megválaszlására. Ismertette kik lesz­nek a politikai iskolák vezetői. Kidomborította a beszámoló, hogy- a párt-munka megjavításával, a pártfe­gyelem, munkafegyelem megszilárdítá­sával, a termelési munkák minőségi megjavításával készülhetnek igazán a vezetöségválasztási taggyűlésre. Me­netközben, harcközben tűnnek ki a bátor, vezetőképes, áldozatkész, párt- hű káderek, akikből helytálló vezető­ket választhatnak a pártszervezet élé­re. • ■ ,: fi A titkári beszámoló, az önkritika, a tagság felé elhangzott kritika bátor­ságot- adott a tagoknak, hogy ők is bírálják a vezetőség munkáját. Böcögő álla a vezetőséget elvtársnő hozzászólásában élesen meg­bírálta a vezetőséget, hogy elhanya­golják a nőket, nem vonják be kel­lően a vezetés munkájába. „Nagyon szégyeljük magunkat, hogy fgy elhanyagolnak bennünket. Mi, asszonyok, szereltünk dolgozni és mindenütt ott akarunk lenni a béké­ért, a mi jobb jövőnkért folytatott harcban. Én tudom, mit jelent szabad embernek lenni. A múltban sokat dol­goztunk, de csak a nyomorúságból ju­tott elég. Ma két fiam tiszti iskolán van. Nekem itthon semmiben nem kell szűkölködnöm. Úgy érzem, ha többet foglalkoznának vetünk a vezetők, töb­bet tudnánk mi is dolgozná.“ Végül követelte Böcögő elvtársnő, hogy ez­után több gondjuk legyen a vezetőknek az asszonyokra. Adjanak munkát, feladatokat számukra-. A taggyűlésen több, mint 10 elvlárs szóll hozzá értékes javaslat'.a 1. A vita után olyan határozati javaslatot hoz- tiak, amely meghatározott feladatokat tűzött a vezetőség, a népnevelők és minden kommunista elé, hogyan javít­sák meg munkájukat, hogy készülje­nek a veze-tőségválasztásra. A délszláv nemzetiségű Alsószent- márion községben ugyancsak jól sike­rült a taggyűlés, A tagság teljes szám­ban. jelen volt. r A vezetőség és a tagság részéről kölcsönös volt az építő bírálat és az önbírálat alkalmazása. Kém mindenütt töltik be feladatukat a taggyűlések Megyénk területén azonban nem mindenütt készülnek fgy a taggyűlés­re. Ezek közé tartozik á mohácsi I. körzet alapszervezete is, ahol nem foglalkoztak megfelelően a taggyűlés megszervezésével és a 140 elvtárs közül csak 36 jelent meg. A titkári beszámoló általános volt, feladatokat nem tűzött a tagság elé. A hiányos beszámoló visszaha­tott az egész taggyűlésre, a hoz­zászólások is általánosak voltak, bírálat, önbírálat nem hangzott el a tagság részéről, mert a vezetőség sem alkalmazta ezt. A mohácsi taggyűlés nem töltötte he feladatát. Nem jelentett fordula­tot a pártszervezet életében, nem ha­tározta meg a feladatokat a vezetö- ségválasztásra. A mohácsi pártszer­lene készülni a vezetöségválasztásra, hogy ne fordulhasson elő ismét olyan eset, mint a legutóbbi vezetőségvá­lasztáskor, ahol ugyanis megbízhatat­lan, a Párthoz nem őszinte elem ke­rült be a párt vezetőségébe. A jó beszámoló ha bírálatra, vitá­ra buzdít, a tagtfvűlés világos, kon­krét határozatot hoz, akkoT fokozott lendületet kap a munka is, amely fel­színre hozza a vezetésre képes, új harcosokat. Pártszervezeteink, ahol még ezután tartják meg a taggyűléseket, tanuljanak a somogyhárságyi, al­só szén tmártoni taggyűlések ta­pasztalataiból, a mohácsi taggyű­lés hiányosságaiból és úgy, készüljenek a taggyűlésre, hogy a taggyűlés legyen igazi előisko­vezetben pedig különös gonddal kel- Iája a vezetőségválasztásnak. Büszkén ünnepelnek a nagymányoki bányakerület bányászai Megyénk bányászai is a jól végzett munka őrömével akarják megünne­pelni az első bányásznapot. A nagy­mányoki bányavállalat üzemei Szászvár kivételével — valamennyien Magasan előirányzatuk fölött termel­ték. Ehhez a kiváló eredményhez a dolgozók lelkes versenyszellemén tűi az is hozzájárult, hogy Nagymányo- kon nyolcvan százalékban, Mázán pe­dig száz százalékban ölelkező váltás­sal végezték munkájukat a csapatok, s így nemcsak időt nem vesztettek, de biztosítani tudták szállítás folya­matosságát is. A nagymányoki bányák dolgozói augusztus 24-ig teljesítették bá. nyásznapi felajánlásukat: Ezer tonna szenet termeltek terven felül. A mázai bányászok is nagyszerű munkával járultak hozzá -a kiváló eredményhez. Két hónap alatt közel egyharmadára csökkentették az iga­zolatlan mulasztások számát. A mű­szaki dolgozók tervszerűen készítet­ték elő az új munkahelyeket. A most fejtés alatt álló telepeken pedig —• Otthonra as új találtak Vasasa ti Ä' vasast .erdökosrzo rázta dombokon, a lakótél epeken túl, a régi „úri laká­sokból“ jcorszerű, szép !>egényszál]áso- k&t létesített a bányavezetőség. Itt ta'áh otthonra az az ötvenkét új bá­nyász is, aki Kiskunfélegyháza kör­nyékéről jött — a toborzott szavára — Baranyába. Nem bánták meg, hiszen szeretettől fogadták őket a műszaki, ate, öreg, társaik és vigyáz rájuk a Párt. Az első három napon kisebb csoportokban, külön-külön vezetővel járták a bányát. Vezetőjük nemcsak a föld alatt, de műszak után a7 elő­adóteremben ábrák, rajzok segítségé. . vei is sokat magyarázott nekik a bá­nyáról), a vasasa bányaművelésről. Az otthonba., sincsenek egyedül, műsz-ak .után felkeresik őket a régi bányá­szok. Együtt sakkozik,' beszélget ve- . lük Kozma Miklós bányamérnök :s. aki a bányában csakúgy, minit szabiig idejében barátja, társa a bányiszdol- gozókiriak. Jól teljesíti vállalását a vasast, pártszervezet is: a párta,söpört, vezetők nemcsak a munkahelyen se­gítik új társaikat, de az otthonban is felkeresik őket. Nevelő munkával e! akarják érni, hogy ezek a fiatalok mielőbb jó bányászokká legyenek, mer;szeressék a 'bányaszéletet. Seg-e. oek ebben a műszakiak, akik olyan 1munkakörbe helyezik a7 új bányászo- |kat, amely nekik legjobban megfelel. i s -tanácsokkal, oktatással segítik őket, hogy megállják helyüket: Az újon­cok minden hónapban más és más munkahelyre kerülnek, . míg megis­merik a bányát s megszokják a kör­nyezetiét. Sokam közülük a három nap eíteCilével is ellátogatnak az előadá. sokra, hogy újra és újra hallják, jól. megtanulják: mire kell vigyázniok a bányájára«, munka közben. A fiatalok hamar beleilleszkednek az új életbe. Rudinsztti József — a Petőfi-akna II. színi DISZ szállítási brigádjának tagja, — nagyon örül mér. hogy nem hallgatót) a falubeli ku'.ák szavára. Vorlman Andor kulák azzal ijesztette el őt és társait, hogy éhbérért dolgozhatnak és na-p, mint nap leselkedik rájuk a veszedelem a föld mélyén, előbb-utóbb nyomorék lesz belőlük. Most a leglelkesebb bá, nyászok egyike Rudimszki József, aki látja már, milyen fontos munkahelyen áll őrt és látja azt is, milyen sok le­hetőség áll előtte. Most indul meg a bányászok részére Vasason a gépke­zelői tanfolyam. Uj bányászok is je­lentkezhetnek erre. Nyitva a tanulás útja a régiek és az új dolgozók előtt Vasason. - . . mind a három fejtésben — a ciklusos munkaszervezés aflcal- * mazásával — 18—20 százalékos termelésemelkcdést értek el. Jó, munkájuk nyomán a nagymányoki vállalat leggyengébb üzeméből az augusztus havi 119.7 százalékos telje­sítménnyel a vállalat legjobb üzemé­vé fejlődött a mázai akna, A bányászok napja tiszteletére fo lyó verseny során napról-napra új és ú| dolgozók emelkednek az élenjárók sorába. Komlón augusztus második hetében 11-en teljesítették tervüket 200 szá­zalék felett. Ezek között a kiváló dolgozók között is élen­jár Jauch György komlói vájár, akinek talán legnagyobb a fejlődése. 173.9 százalékos havi átlagteljesítmé­nyével már megközelíti tanítómeste­rét, Kusz‘ János munkaerdemrendes sztahánovistát. így akadályozzák az elsőséget A szigetvári, sellyei, sásdi járások így akadályozzák a megye előrehala­dását a begyűjtési versenyben. Hátul kullogú'uk, alacsony begyűjtési ered" menyük olyan fék, mintha kötéllel tar tárták vissza a lutót, aki a célba törek­szik, aki első akar lenni. Szigetvári, sellyei, sásdi járás dolgozó paraszt fel, ne tartsátok vissza a megye begyűjtő sét, gyorsítsátok meg a begyűjtés üte­mét, mert a fenti kép és alacsony százalékotok nem sok dicsőséget jelent. Kisöpörték e romenyai iszcs-ből a (diákokat Néhány napja annak, hogy a me gyei pártsajtó felhívta a romonyai I-es típusú tszcs tagjainak figyelmét: Sö­pörjék ki csoport i tikból a befurako­dott kulákokat. A csoport tagjai a cikk megjelenése után taggyűlésen ki­értékelték a megjelent cikket. Ezen a taggyűlésen megjelentik Péter István, Hermen Gergelyné, Helírih József, Kiss József (Mibály) kulákok is, hogy szót kérjenek a róluk megjelent cikk tar talma ellen. De erre nem kerülhetett sor. mert a csoporttagok ott, a tag­gyűlésen is szemükbe olvasták aljassá­gukat, amit elkövettek a dolgozó nép pel szemben. 'Sülé István tszcs-tag alig várta már. hogy felszólalhasson a tár­gyalt kérdéshez: „Három évet én is lehúztam Péter István hírhedt kulák- nál. A mezei munka mellett IS szarvasmarhát és lovakat kellett gon­doznom, amiért 320 pengői kellett vol­na kapnom egy évre. De csak kellett volna, mert a kulák nem fizette ki. Fiatalságomra hivatkozva azt mondta, hogy elég nekem 120 pengő és ennyit is fizetett. A knláhok vőrÖ6Ödtek, lapultak a széken, hogy az igazságot szemükbe ol­vasták. Törték a fejüket, hogy vissza­vágjanak. de nem találtak szavakat, csak sunyítottak. A köszönésünket sem fogadták el azelőtt — vágta, szemükbe if. Fekete József elvtárs, be sem várva azt, hogy az előtte felszólaló elvtárs befejezz« mondókáját. Igen, így volt ez azelőtt, de csakhamar köpenyt változtattak a kulákok Romonyán is. Ravasz módra dörzsölödtek. már messziről köszöntek a volt cselédjeiknek, hogy ezzel is mu­tassák azt, hogy mennyire „jó" embe­rek ők, hogy mennyire „szeretik" a dol­gozó parasztokat, a nagyüzemi társas­gazdálkodást. a népi demokráciái. Ezen a taggyűlésen azonban lehúzták az álarcot róluk a tszcs tagjai. Péter István kulák ekkor is az ..ártatlansá­gát" akarta bizonyítani: „Hát és kifi­zettem volna a cselédek bérét, de ..« hát mikor nem tellett többre — mc- kegett a „szegény" kulák. akinek 18—1 .20 szarvasmarha állt az istállójában. A dolgozó parasztok nem hagyták igazukat. Egyhangúlag adták meg a vá­laszt Péter kuliknak: „Ki velük in­nen! Kizsákmányolckra nincs szüksé­günk, takarodjanak a csoportból! — kiáltották az egymás mellett ülő ku'á- kok felé. A kulákok azt sem tudták, hogyan hagyják el a gyűlóstermet. Mi­kor eltávoztak, a csoporttagság fellc- lekzett: Most már tudjuk, hogy miért akartak lebeszélni bennünket arról, hogy tanácsot kérjünk a IlI-as típusú tszos-ben dolgozó paraszttársainklól. Most már világosan látjuk, hogy a ku­lákok miért voltak ellene a tagosítás­nak, miért gáncsolták a munkálatokat. Az új norma ösztönzői lesz a termelékenységre Mi, a szentlász-lői gépállomás dol­gozói örülnénk annak, ha rendeznék a- gépállomásokon dolgozó (raktoris- lák normáját. A jelenlegi norma laza, csalásra ad lehetőséget, mivel azok ekefejhez, dombhoz vannak kőivé. Ezzel sok szabálytalanságot lehet el­követni. Például három ckefejet szá. mólnak cs öttel szántanak. Olyan nor­mában kérünk, amelyek ezl megszün­tetik. Nálunk Stecker András próbál kozott azzal, hogy normáját 3.6 ka­taszteri holdról 4,1-rc emelte. Ezzel a normával 200 százalékot teljesített egy nap alatt. Ha ezulán fizetik, 63.80 forint lelt volna egynapi keresete. De nemcsak azért kérjük az új nor­ma megállapítását, hanem azért is, mert ösztönzőbb lesz a termelékeny­ség emelésére, az újítások növelésére és kijavítódik az a sok helytelenség, ami a mostani normánál megvan. Somogyi József, Kovács Imre traktorosok és még több dolgozó. SZUHA JÓZSEF KATONA LETT A nnr* é^mosnr. tornázta lel magát a láthatárra és szétnézett a baranyai tájon. Virradt... de a föld még aludt. Érett, sárga kalász-takaróin súlyos gyümölcsként borult a zsíros földre és apró harmatgyöngyeiről ra­gyogva siklott le a korái napsugár. Az egyik közeli tanyából nyurga fiú lépett ki. Bozontos halát kalapja alá igazítva, visszaszólt a . házba: „Apám! Jó idő lesz máma!“ — Az-a _ hallatszott belülről, majd egy öreg parasztember jelent meg az ajtóban. Komótosan kiballagott az udvarra. — ám — ismételte meg. — Es­tig levágjuk azt a kis gabonát — és végignézett a tanya előtt hullámzó lói­don. — Kényelmesen! — tette hozzá, fo, gai közé kapva pipáját. — Na, lógd a kaszát, aztán gyerünl:! A Hú olyan huszonkéi-huszonhárom éves lehetett. Az öreg szikár volt és szívós. Alis- H*ven lépégre feküdt a bú­zatábla. Szépen fejlett, egyenesszárú, acélos búza. Az öreg nekidölve ka­szált, mintha magához akarná ölelni a földet, mely most már az övé. a múltbeli „senkiházi, büdös paraszté.“ A fiú délcegen, Iriss lendülettel vágta a rendet s gondolatai elkalandoztak. Észre sem vette álmodozásában, hogy anyja áll mögötte. — Na, mi az? ~~ kérdezte megle­petten az öreg. — Már kész a reg­geli? — Nem — mondta az asszony, — hanem... behívója jött a fiúnak. ~ Ebbizony az — böngészte a so­rokat az öreg, aztán mesélni kezdte a régi mondókáját katonakoráról. A fiú nem tudott odafigyelni. Nézte a ringó búzatáblát és amint nézte, a karcsú kalászok délceg katonákká változtak szemei elölt, ö is ott volt köztük, mosolyogva, büszkén. Szere­tett volna végigrohanni a tanyák kö­zött, hírül adni mindenkinek, hogy ő, Szuha József, katona lesz. — Ember letté' Ham! — szólalt meg az apja. S hogy ellágyulását lep­lezze, feleségéhez fordult: — Anyjuk, vágj le egy libát... te meg fiam, menj és csomagolj össze, búcsúzz el a barátaidtól! Én még egv kicsit kint maradok. — Egyedül maradt. Fiatalos hévvel lendítette kaszáját és közben még dúdolt is. A nótának nem. volt szöve­ge, sem kotlája, de azért volt tartal­ma: „Katona lett a fiam! Katona lelt a Ham!“ — Talán-még valamilyen rangja is les, — dünnyögött tovább magában. — Vigyáz erre a földre ... Felesége kiabálása zökkentette ki a lázas munkából. — Gyere be apja! Indul a Jóska! Rövid búcsúzás után elindult. Szu­ha Jóska, hogy megtanulja megvede- lettel kezdtek neki az aratásnak ni hazáját benne apja őt held iii'ta-j SZABÓ 1STV tolt íöldjét, szüleit, szerelteit / tizede­Hfámm hónap múlva az őrig Szuha kampós betűkkel cimiétt leve. lel adott tel a postán. — Szuha Jó­zsef őrvezető bajtársnak — árulko­dóit a címzés. Később azután elérkezett az aratás ideje. Egyik nap váratlanul bcióppant Jóska. De hogy nézett ki! Vállán őr­mesteri rcndíokozatot hordott s nem győzött eleget válaszolni a hozzáinló- zett kérdésekre. Kipirulva, mint egy generális, úgy állt a szoba közepén. A szomszédos tanyákról összescreglctt jiúk-lányok nagy figyelemmel les­ték minden szavát. Míg otthon volt, az egész környék gyerekserege ható- násdit játszott. Másnap reggel megkezdődött az aratás. Az ének, mint valami -korty* nyű, színes sclyemkendö, lebegett, hullámzott a tanyák fölött. Az egyik tanyaépületből egy kato­na lépett ki. Végigsimílolta haját s közben vidáman kiáltott vissza a házba: — Apám, gyönyörű időnk lesz ma! — Az-a — hallatszott belülről, majd az öreg paraszt, kemény léptekkel ki. sietett az udvarra. — Az-a — ismétel­te meg és huncutfényü szemével rá­nevetett a fiára. Nóiásvn mentek ki a. termelősző- vetkezet tagjaival a csoport, földjére, mellyel most már többszáz holdra -Rt. r tnvak'i öt holdjuk. Nagy Irndü.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom