Dunántúli Napló, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-18 / 192. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! A MAI SZÁMBAN i A Vrr-«e résztvevő német Ifjak többezeriőnyi csoportja bókettiatetést rendezett Nyogat-Berünbe« (2. o.) — Sze­mén Erzsébet máudald traktoroslány felhívása az ország cséplőtraktorosaíhoz és munkacsapataihoz (2. o.) — A dohánygyár dolgozói fövő héten „Béke-hetet“ tartanak és célul tűztek, hogy megjavítják a minőséget (3. o.) — A mohácsi I. számú téglagyárban nem dolgozik együtt a vezetőség, ezért tornyosulnak a hibák. — 3. o.) Uj mód­szer a kenderaraUk ban. (3. o.) AZ MDP ’ BAR ANYAMEGYEI PÁRTB I Z OTT!ÁGÁN AK LÁP J A | VIEL ÉVFOLYAM. 192. SZÁM ARA 50 FILLER SZOMBAT, 1951 AUGUSZTUS 18 Az abaligeti és yásárosdomből tanácsok érvényt szereztek a térvénynek A lelátok a béke, az építő munka fegveezettefcfe ellenségei. A kulákok vad lühhel támadnak minden ellen, ami a dolgozó nép érdekeit szolgálja* ami a dolgozók országát erősíti. Éppen ezért támadnak a kulákok minden erejüket megfeszítve, minden furfangjukat l«i. bavetve a békebe gyűjtés ellen is. A ku- tikok nagy többsége azonban nem nyíl. tan támad. Suttogó propagandával, rémhírekké! megtévesztik a fejletle­nebb, a tájékozatlan dolgozó paraszto­kat és a későbbi „főbb ár", a „gyenge termésátlag", a »/tedves gabona" ne. «éjével igyekeznek rábírni őket arra, hogy terményeiket késve, a tőrvény ál­tal előirt határidőt túllépve adják csak bei Népnevelőink természetesen boncol­nak a kulik agitáció éllen. Elmondják, bogy éppen augusztus húszadikáig ér. hét el magasabb árat m dolgozó pa­raszt, mikor négy forint gyorsbeadáfi futóimat, külön iparcikk-ellátást, őrlési kedvezményt kap. Bebizonyítják a falu, sőt a gazda saját termésátlagán kérész, tűi, hogy idén sem termett kevesebb, mint az elmúlt, aszályos ivekben —, hanem fával többet takarítottak be a mezőről. Elmondják azt is a népneve­lők, hogy « gabona sem nedves már, ha pedig nyirkos lenne, az sem ok a halogatásra, hiszen egy-másfél nap edatt a napon tökéletesen kiszáradhat az a mennyiség, amely még nem telje, sen száraz, amely a kazal tetején meg­ázott. A népnevelők arankája többnyire eredménye* la. A dolgozó paraszt kftrmyen meglátja, kinek van igaza, legtöbbször belátja, bogy érdemes mi­nél előbb bevinnie megmaradó gabo­náját. Vannak azonban olyanok is, akik a kalákagitációnak hisznek és Így akaratlanul is azok ezek értol óivá válnak. Ezek a dolgozó parasztok megsértik a begyűjtési rendeletet és ezekkel szemben tanácsaink alkal­mazzák b a törvény által előirt bír­ságot Az abaligeti tanács Schöberl Já­nost 10 százalékos bírsággal sújtotta, mert 818 kilogrammos begyűjtési kö­telessége helyett csak 637 kilót telje­sített, holott 931 mázsás feleslege volt takarmánygabonából. Horváth Béla abaligeti dolgozó paraszt 1125 kilogrammot kitevő beadási köteles­sége helyett mindössze 490 kilót tel. jesített. A fennmaradó 635 kilogramm tartozás helyett most már 698 kilo­grammot kell beadnia. Svéd János abaKgetl dolgozó paraszt is inkább a ládákra hallgatott, mint a józan ész­re. Feleslege volt bőven, de mégsem teljesítette! beadási kötelességét. A tanács 446 kilogramm hátraléka után őt százalékra bírságolta meg. Gáspár Imre 256 kilós kötelességéből semmit sem teljesített, megérdemelten kapott tíz »záecalök bírságot kötelességén felül. A vásárosdombfll tanács b alkal­mazza a dolgozó nép által hozott tör­vényeket a begyűjtési rendelet meg- sértőivel ezembex^ Megbírságolta Papp Józaefnét, aki 111 kilóval adósa az államnak, s akinek feleslegéből ez a mennyiség könnyen kikerülne. Végh János is addig tartogatta pad jtásáai majd háromszáz kilogrammot kitevő beadásra köteles gabcraafeles- legét, míg 10 százalék bírságot ka­pott a „jobb ár" helyett. Ugyanígy járt Orvait Ferenc fo, áld 325 kiló beadásra kötele« gabonát „tartalé­kolt*, mert hitt a kulik meséjének. Az abaligeti és váaárosdombói taná­csok érvényt szereztek « törvénynek, melyet a dolgozó nép hozott Ezek a tanácsok megmutatták, hogy « be. gyűjtési terv — megszeghet etlen ‘ tör­vény, melynek végrehajtóit elismerik és becsülik, megsértőt pedig bírságot „nyemekr DOLGOZÓ NÉP ! Becefán a begyűjtési csatában közelebb kerülnek a dolgozó parasztok a tszcs-bez Minden erőt mosgósítsunh a begyűjtés győzelméért A ffebob «torna fewer «M he­lyersttje továbbra b a mohácsi járás. azonban nem szabad megpihenniük babárai. kom az előny nem •ok, a villányi járás b ékei arcosai könnyen behozhatják őket! Kapcsoljatok rá alapo­san, mohácsi dolgozó parasztok, ne hagyja, tok magatokat meg- etÖxsd, m adjátok m zászlót, melyet egész héten hevetekben tartattatok! A villányi járás még mindig a máso­dik helyen rostokol, nem tadta még tlaors-rrerezni elsőségét, nem tudta még Mverebedni magát az első helyre. Erő- •flsétefc a tempót, villányiak! A ké­«yvhneskeclén, «z elbizakodottság egT- s*er már kivette kezetekből a Megyei Páríbbyotteág versenyzászlaját, szerez­nétek hát vissza fokozott jó munká­vá», több beadott gabonával! A harmadik helyet változatlanul a péoswáradi járás tartja.' Még egy nap hátra var* Va®árnapig, pécsváradi járás dolgozó parasztjai| Még feltörhettek, ez első helyre is, ha rákapcsoltok!. Ne. gyedk a járások versenyében a pécsi járás, amely úgylátszik végleg ki akar kötni ezen a helyen, pedig jobb helye­zést is elérhetne. Annyi ötlet, jó javas­lat született meg a pácsi járásban a begyűjtés támogatásán, hajtsátok is végre azokat, pécsi járás kommunistái, békeharcosai! A siklósi járás továbbra is ez ötödik. Ne elégedjetek meg, sík. lósiak azzal, hogy kijutottatok a csi­ga-brigádból! Igyekezzetek még feljobb kerülni, még jobb helyezést kiérdemel­ni! Veszélyes közelségben áll a ceiga- brigádboz a komlói járás. Hatodik he­lyezésével egyáltalán nem áll megtisz­telő helyen. Igyekezzetek, komlói dol­gozó parasztok, nehogy a feltörckedö- ben lévő szigetváriak titeket nyomja, nak a csiga-brigádba, maguk helyett! A csiga-brigád három tagja változat, lanul a szigetvári, a sellyeí és legvégül természetesen a sásdi járás. Ezek a já­rások vissza, húzzák egész megyénket, a sásdi rák-járás pedig még a csi­gát is visszatart­ja mászásában. Erősítsétek a népneve­lőmunkát, harcoljatok gerincesen, bát­ran a kulákok, a begyűjtés ellen ági. táló ellenség ellen szigetvári, 6ellyei, sásdi kommunisták, békeharcosokl Ne hagyjátok, hogy miattatok továbbra is a lemaradók között kullogjon megyénk a begyűjtési versenyben! Minden erőt mozgósítsunk ebben a két napban a begyűjtése*. A becefaá tanáoshto ablakain még késő éjszaka Is hosszú fénycsővék vágódnak ki az országúira. Hosszúra nyútoate odabenn az esti tanácskozá­sok. Igaz, fontos ügyekről tárgyaltnak a világos szobában. Az ország ke­nyeréről, a termelőcsoportról folyik a szó, a begyűjtési eredményeket, a Szovejtunióból hawaiiért parnsztiküldöt. tek beszámolóit beszélik meg ilyen­kor. A íaftu pArtütkára, Szabó Lászlómé eivtóranő és a tanács dolgozói végig, szaladnak a gazdák névsorán, hogy ki csépelt cl, kipipálják azokat, <i Hit eleget tettek kötelességüknek, airtikn megnézik «z eredményilapból; van-e még feleslegük azon felül is. Ha van, kiírják mennyi, hogy másnap felkeressék, megmagyaráznák neki, mennyit adjon be belől», mennyit örőlteittiet a C-re bevitt gabona után. Miikor ezzel végeznek Szabó olv- tórsnó veszi át a szót; — Ott messze, Grúziában is járt « küldöttség ... Mennyi szépet láttak ott, az ember győzi olvasni, meg hall­gatni... Az egyik baranyai asszony, no, ml is a neve... Safnovics Mária, kinvitotta annak a kaíhoztagnak a szekrényét, akinél vendégségben vol­tak: hát vagy harminc ruhát számolt meg az asszony szekrényében és nem sokká] kevesebbet a másik oldalon, a házigazdáéban. Volt abban városi ru. ha, meg népviselet is vegyesen. Mi meg hol vagyunk attól, hogy nem harminc, hanem akár csak tíz ruhánk is legyentl — Meg kell alakítani a csoportot — szólal meg elgondolkodva a VB- titká'j, mintha nem is hallotta volna, miről beszél Szab ónó. Pedig vallójá­ban arra válaszolt, amit a pártfcitkár- nő mondott — Megalakítani a csoporton — kérdezi vissza Szabó elvtársnő, — Hi. seen én is azt akarom, abban járok, kelek! Csak nehéz, igen nehéz .., Félnek az emberek az újtól, a szokat lantól. Hiszen tudja, vaisámap vagy félnapot töltöttünk Fónad Józsefnél, jónéhány órát elbasizélgettünk vele és mégsem sikerült. Pedig ö párttag, fej­lettebb, haladóbb, mint a többiek! Igaz, őt még csak meggyőztük volna de a felesége nem egyezik bel®... Vájjon miért ellenzi; Fómai Józsefné a belépést? Miért legyintenek jóné- hányan Becefán, ha a '-termelőcsoport ra terelődik a szó? Könnyű ezekre a kérdésekre vála­szolni, ha nyomon követjük Szabó elvtársnő vasárnapi népnevelő körút­ját. * Eleget tett már beadási kőtelesr ségének? — kérdezte Szabóné azok­tól a hátralékos gazdáktól vasárnap, akik ugyan vittek be valamit, de nem az egész előírásit. Eleget, persze, hogy eleget. Be­vittük már a gabonát a magtárba — válaszoltak neki. — Ki ie számította, mennyi a fej­adagja, mennyi a vetőmagja és meny­nyi a kötelesség© vagy csak találom, ra vitt© be? — Hát... amennyit úgy gondoltam. No, »lekor számítsuk csak ki — ült le Szabóné és percek alai-t kiszá­mította a felesi egri: — Hát ezzel mit akar? őrölni csak akkor őrölhet sza­badon, ha eleget tett kötelességének és C-re is bead. Mire vár akkor ilye„ soká? Vigye be, aztán iparcikk utal­ványt f0 leapl Rácz Károlyéknál már más felele­tet kapott a kérdésre: ’ Tudja.e Rácz szomszéd, hogy alti a beadással? — Persze, hogy tudom: 206 kilóval vagyok még elmaradva, de jó hogy szólóak, hétfőn taetvfaaem a hátralé­kot 1 — Igaz, hogy a 206 kiló az csak 202, de négy kilón csalt nem veszünk összt — nevetett Szabóné és itt is, mint ahogy másutt is szokta, a terme- lőcsoportra fordította a beszédet: —1 Hát Rácz szomszéd, mit gondol, megalakítjuk a csoportot? * A' váSasz még több helyein tagadé: — Nem adom én a földemet, nem azért dolgoztom érte! —1 Nem jó a csoport, akik másutt beléptek, azok is megszöknének, csak nem engedik őket! — A eomogyhárságyi csoportról tu­dora, hogy ott mindent be kell szol­gáltatni. Juhász1 István meséli, pedig az csak tudja: az apósa valami Ven. dzsia ott csoporttag ... Biztosan, így van a többi csoportnál is! Én ugyan nem lépek bel Ezeket a válaszokat kopja Szabó éhntórsnő, ha a csoport­ról beszél, ha a fernralóesoport meg­alakításáért agíták — Hit elhiszik ért a sok szamár­ságot?! — kérdezi ilyenkor kipirult- tan a haragtól. — * kulákok, meg a barátaik beszélik te3,e a fejüket! Mi­ért keilen© odaadnia a földjét? A ma. •áé marad az, a nevén marad! Még járadékot is kap minden hold után! Ha pedig nem érzi jól magát a cso­portban, kiléphet... Nem kell ahhoz megszökni, nem őriznek ott senkit, sőt, aki rosszul dolgozik, aki egyenet­lenséget lseit azt még ki is zárják: vigye a földjét, mindenét! Aztán a so- mogyhárságiyi csoportnál miért kel­temé mindent beadni? Hiszem tudják, nem csak a csoporttognak, de minden egyes dolgozó parasztnak is első a fejadag és a vetőmag, aztán jön csak a beadás. \ somogykárságyi csoport­ban sincs máskép. Aki jól dolgozik a közösben, az jól keres, aki lusta, az nem keresi Aki 50 munkaegységet sem dolgozik le 365 nap alatt saját hiba. jából, az megérdemli a lejadagol? No, ugye, hogy nem! Kis szültet következik. Mind a két „féi“ gondolkodik. Aztán Szabó Lászlómé újból kezdi: — Persze, maguk mindig a kulá* kot kérdezik! Miért nem olvassák, mit írnak a paraszitküldöttek a Szabad Népben a kolhozokról? A mi uraink itt mindig kiabáltok, hogy mennyire haladunk — és lemaradtunk, azok meg 30 évig csöndben voltak — és fejlődtek! Méghozzá mennyit.. - .Most pedig átadják nekünk azt a sok?’ jót és szépet, amit összegyűjtöttek és itt, Becefán, nem akarják elfogadni! Pedig bolondot teszünk... a falunak gyönyörű a jószágállománya, olyan termelőcsoport • alakulna itt, amelyiknek keresni© keTlerm a pár­ját! — Nem elég arról csak hallani í jön meg ilyenkor a válasz, — men­jünk el egy csoporthoz, nézzük meg, hogy élnek, aztán jöjjön ide egy pa- rasztkiildött, meséljen arról, mit látott a Szovjetunióban, mutasson képeket azokról a kolhozokról.. „ aztán majd beszélünk a csoportalakításról• Szabóné ilyenkor örömmel bólint. A parasztküldött eljön a faluba, már hívták. Ez biztos! A esopovtlátogatán i* megless. Egyszer már ugyan megszervezték és nem sikerüli, mert akkor a szigetvárt f öldmű vesszővé tkezet „kirándulást," szervezett a Balatonra, de másodszor már sikerülni fog! Lesznek teherautók is, amelyek az érdeklődőket viszik és máris vannak szépszámmal olyanok, akik beülnének azokba a teher­autókba: csoportot látogatni. — Elkészítjük a látogatás tervét ■—* Ígérj meg Szabóné, hogy a dolgozó pa­rasztok lássák: a kulákok meséje nem egyéb piszkos, aljas hazugságnál! Hát ezért világos a tanáosház abla­ka olyan késő este is. A „haditerven" dolgoznak ott benn, a begyűjtési és a termeíöcsoport alakítási harc sikerét készítik elő. És hiába agitál a kulák, ez a haditerv győzelmet hoz a becefai tanácsnak, a becefai dolgozó parasz. toknak; jó begyűjtést és megalakuló termelőcsoportot! Garami László. Szcsjk község dolgozó parasztjainak távirata Rákosi elvfárshoz Drága Rákosi Elvtársi . község békeharcosai nevében örömteli szívvel jelentjük, hogy a cseplési munkálatokat 100 százalékban és begyűjtési tervünket 115 százalék, ban a mai nap teljesítettük. ígérjük, hogy augusztus 30-ra 130 százalékra fo. kozzuk a begyűjtést. így válaszolunk a szomszédságunkban lévő, áj háborúra készülő Tito. bandának és bebizonyítjuk, hogy méltó harcosai vagyunk nagy Pártunknak és szeretett édesapánknak, Rákosi elvtársr.ak. Előre o begyűjtési terv túlteljesítéséért, ötéves tervünk időelőtti betejezé. séérl! HUTERA ISTVÁN párttitkár TRINDER PÉTER tanácstitkár MÉSZÁROS LAJOS tanácselnök SCHMIDT JÁNOS DISZ-titkár. &$&£&&fC0SO& I SÉT Ödvüzlel 3 békebegyüjtésben élenjáró dolgozó parasztoknak! C-jegyre SZŐKE ISTVÁN (Kákics) - - ­BÉKÉSI JÓZSEF (Magyarmecske) PETRIKÁN BALÁZS (Magyarmecske) NAGY KÁROLY (Gyöngyfa) VÖRÖS FERENC (Okorág) JANKOVICS MÁRTONNÉ (Zádor) PETÖCZI IMRE (Felsőszenlmárton) DUCI ISTVÁN (Zaláta) IFJ. SZABÓ MIHÁLY (Drávakereszt úr! MAKRAI MIHÁLY (Drávasztára) GY1MESI GYÖRGY (Réfa!u) MARSAI, MÁTYÁSNÉ (Királyegyházai MILTNER JÁNOS, (Gilvánfa) KUPO ISTVÁN (Kisasszonyfa) FARKAS ISTVÁN (Magyarmecske) 416 kiló 205 százalék 1599 „ 364 ff 1572 „ 610 ff 330 „ 480 ** 204 It 284 • »» 785 • f- 516 M 1970 I* 380 540 490 500 ff 1329 ♦ f 290 t*

Next

/
Oldalképek
Tartalom