Dunántúli Napló, 1951. augusztus (8. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-12 / 187. szám

a BUPIÓ 1951 AUGUSZTUS IS PÁR! ÉS PÁRTÉPI T ÉS ÁZ esti propaganda-iskolák tapasztalataiból A Magyar Dolgozók Pártja II. kon. greaszusa hotafjmíi^ {etedeitakat tűzött a Párt a magyar imun4.áeosetáiIy, egész dolgoz^ népünk elő. E feladatok meg- vwlósitisénak a saociol izmus sikeres építésének együk dömtő feltétele a páTtpropagarwta megjavítása. A föl­adatokat csak ügy' tudjuk megáldani, ha párttagjaink szí áxdán megállják a heúyüicet, úgy a termelésben, mint az effitensóggel vívott harcban. Ehhez aaomb&j! az szükséges, hogy megért­sék Pártunk politikájiáft, következete­sen harcoljanak megvalósításáért. — Mindez a tömegek nevetésével, öntu­datának fejlesztésével élhető eL Pártunk «awrveaeti szabéí'yzata kí_ saoudj*! „A párttag kötelessége, hogy __rrcakadatíamü fejlessze politikai tar tását é* emelj« műveltségi színvo­nal át. *gyelcrtzzék elsajátítani a marx- izmu.i-lenmizmuis tanításait.“ A propagandistáit felelőssége Pártánk Potttífcai Bteotfeága 1951 május 17-én hatórozatat hozott m 1951—ő2-es évi páreoktatás megjaví- táeéról \ határozat leszögezi, hogy: „A pártoktatás színvonala alapvetően n propagandisták, káderek Összetételé­től, azok. elmélett, politikai és mód­szertani felkészültségétől függ.“ Csak a prop agam dtwtáfckal tudjuk elérni, hogy pc&itskai Iskoláink az egész ok. totóm évben lemorzeoüódás nélkül ■Betjfelelfl színvonalakon folyjanak. A propagandisták továbbképzésére ectá „fejtágító“ iskolái sat szervezett, ahol az olvtórsak sTK-mjlindriurrtszerrücTi fektolgoraák azokat a kérdéseket, amelyekkel az oktatási évben fog’ai­a készpénzben kapott béren trfiílS skg- . hezebb munkáért, nagyobb srafcfcu­ciallsta juttatásokat, amit alkotmá­nyunk biztosit a dolgozók számára. Például: üdülés, nyaralás, egészségvé­delem, stb. A kaphaWzsnu^ban c®afc „pepfrjo- gok“ varrnak a do’gozók számára, a tőkések vámnak hatalmon, így « mun­kások által ld termett javak a tőkései? egyéni jnSajdonoit képezik. Horváth olvtársaió saját üzeméből! hozott gyakor lati kérdésekkel támasz­totta a tó., hogy mennyire fontos volt a norrnarendezís. Sokkal magasabb volt a kereset, mint a termelékeny­ség. Helyesen elmondotta, hogy a SEOokdfata feéreaés igazságos, meet ne­dást, vagy saelöemi fe3cészüttBégei igénylő munkáért magasabb bért kapnak a dolgozók. Például ipairuwk fejlesztéséndk aóapköve a szénbányá­szat termelésének meggyorsítása, lgen beü-yes, hogy ae elmúlt ősszel a bá­nyászok munkabérét Eyen szemmel nézve rendezték stb. Gyafloonteiü példával támnsntottn. alá, hogy a saoaialjsto bérezés mennyire megváltoataija a dolgozók munkához való viszonyát. A kapitakzrmisban vísboík a dolgozók rónesönek érdekel­ve a termeCéobem, Így nin.es bennük mumlcaszenotet és vonzódás az újí­tás Írónk öf«x«kapcsolják az elméidet a g^akorlaHal Aa «tvtársak ezen a fejtágító Isko­lán helyesen kapcsolták össze az el­méletet a gyakorlatiak Sa ját üzemük­re JoomtonetíróiVa tisztázták a kérdé­seket, sajtóból hoTíteüc fél példákat ar­ra, hogyan harcol Pártunk a bérezés terén ae egyeróösdi kiküszöböléséért. A fejtágító lakóiak silceróíiefe egyik beatosítáka, hogy orz eíjriáráak gondos jegyzeteket készítsenek. Kirójy div­tára bailgaíéd ezt sem hanyagolták el. A fejtágító iskola sifcaréfiéz, azonban nagyban hozzé járat az, hogy tő (Sáséért akiket az éberré beosztott elvtáraalc fognak tenítanl. Osszwtogtá- lójábtm lcicgiészítt an eüvtáawfe hoz. rószótásaát és egyefen kérdést nem hogy tisztázatöanitd. A iegforítosabb kérdértotret többszörösen aláhúzza, hogy az eévtónsafcnak mélyein enrlé- teeze tűkben monad jón, Kliáily elvtárs hallgatóit alapfokú polkákat fekola vezetőknek Javasolták. O azonban úgy látja, hogy mire a „fejtágító“ bo- fsjeződSk, néhány elvtónsaé, középfo­kú iskola vezetésére javaeolbat, akik Király elvtárs érzi, hogy ö feleí ös an­nak a párszáz eMánsnak politikai fej- í negyom sokai fejlődtek. Vannak még helyek, ahol nem érlrk az elmélet jelentőségét A sombereki népnevelők harca a begyűjtésért Ezekét ok eredményeket mean mond­hatjuk általánosnak megyénkben a fejtágító tekolákrólu Egyes iskolákon «nojyeiocei komoly lemorzsolódások vannak. Elő­fcoTJimk. Az eati fejtágító i&ko.áfcra i P ,,/ _ _. ■ UyWT„. pá rtszervezetetek igyekeztek a leg. 2?*“ ff, h°°T , ,, j i „vTv eek össze az elvtáraak a „fejtágítóra . fejlettebb eivtáraatet jamnd, akik ^ Q görcsönyi Átiiskola ■úodem tudásukét laibavet.ve harcba indulnak hallgatóik politikai 6zínvo- wafánaJt omoóséért. A propagandisták dömtő többsége megértette, hogy mi­lyen 6zép és megtisztelő feladattal bízta meg a Párt. A propagandistákra •egy feladatok várnak. \ hozzájuk beosztott elvtársak szilárdságra elv­hűségre, bátor Jótállásra és fegyolcan- re valló ueve’éséért személyesen fe­lelősek. A propagandisták, hogy fel­adatukat teljesíthessék, legfontosabb kérdés, saját maguk miinél jobban el- uajá.títsák a mamdziiius-lenindzmus ta- BÜiásaAt. Feladatuk, hogy a „fejtágító“ te kel­tákra minden időben alaposan felké- ciü'Ve, pontosan meg jelien jenek. A szemináriumra jól felkészülve, a kér. désdket mélyen kitárgyalva készül- Jenek az oktatásra, hogy tudásukból a legtöbbet adhassák az elvlársaknak 0Z elkövetkező időben. Az esti fejtágító tekoin JeSentösé- gét jól megértették Kiráöy efvtáirs hallgatói, akik külónbőcső üzemekből hötonkénit toéiBtzar hiányzás nélkül pontosa^ megjelennek a SZOT oaék- háróban, hogv valóban Jó pro pagan- diétákká váSlhaeeranak. A pénífek esti fJBetmlnáxiumoo „Mit jelent a bérezés szocialista elve“ című anyagot vitat­ták meg. Kwáüy eUvíáms igét főkérdés. ben foglalt» ősszo és kisegítő kérdé- tcekkel segítette a*, ewtársakat ahhoz, hogy alaposan átvegyék az anyagot. Az divtára?.kró 1 látezolt hogy jól fteitcészülüek a Kzcnóni.riumra. Minden fcérdésheE ektivam hozzAszólínk, egy más hozzászócáaai t tóagószi tették és az esett'icgej alvl hibákat kijavítot­ták. A propagandista szemimár.oni V 'i -V * • 1 A' bérez őh szorfiaSsta elvének ki- tárgyalásánál párhuzamot húztak a szociálist« és kapitalista bérezés kö­zött. Kozma Antal elvtárs kimerítően beszólt erről a kérdésről. Elmondta, hogy e pzocialiista bérezés célja az, hogy elősegítse a ezodalizmus fol> építéséndk a meggyorsítását. A szó. cialisto bérezés elve eüiapján minden- ki a végzett munka arányába^ kapja a fizetést, a nők, az ifjak a férfiakkal egyenlő munkát végzett munkáért egyenlő bért kapnak. Goto elvtáre kongresszusi beszédéből idézi,, az ide­vonatkozó részeket. Mélyen kielemez­te a darabbér bevezetésének a fontos- «ágát amely gondolkodásra, újításra, a rejitett tartalékok feltárására és szervezettebb munkára serkenti a dol­gozókat. A k «pifcaldzmu sbnn. mivel társa dal. nrj termeflés és egyónj kisajátítás fo- fyik, a nagyfokú kizsákmányolásban a dolgozók igen alacsony munkabért kapnak. A tőkések célja az, hogy mi­nél kevesebb kifizetett munkabér után minél több profitot vágjanak zsebre. A munkainúlküli hadsereget felhasz­nálják arra, hogv dinyomják a mun­kások bérköveteléseit, btb. A eraociaíisUa bérezés alapja: a mun­kásosztály van hatalmon — a terme. Weezkőzők társadalmi tulajdonban varrnak, így a termelt javak a dolga­vufn isnr/ri *tvr\lrrnl hAdnont lé fubtro ' hallgatói sem tartót Iák iontosnak, hogy rendszeresen eljárjanak a sze. ihiitáriuinoilcra. Ezek az elvtársiak a Pártkongresszus határozatainak a megvalósttását akadályozzák nemfő- rődömségükkel, a propagandamunka telei csíny lésé vei. A mezőgazdaság szo- ciaklsta átszervezését csalt erős, szi­lárd falu9j pártesoTvetBetekkel tudjuk végrehajtani. A falusi pártszervezetek megerősítésének egyik lemtos része a Kovám István elvtárs, tés^nyj párt. titkár Marósi József é-Vtárs, a gtör- csönyi I. típusú tszcs páTÍtitkára a „legszorgalmasabb“ hiányzók. Ezek az olvtársak méghatráűfuk a nehéz­ségektől, a nagy munkára, a begyűj­tésre hivatkoznak, hogy azért nem jelenlek meg eddig meg több előadá­son és szemináriumon. Igaz. hogy a begyűjtés niagv feladatot jelent párt- íitkáxaink számára, de az oktatási munkára a nagy feladatok megoldása közben kell felkészülni Pártunk min. dig nagyobb és nagyobb feladatokat áltí't pártfunkciortárúusaiink és párttag­jaink élé. Párt titka rai niknak a harcok közepette szilárd vezetőkké kell vál­niuk, akik nem hátrálnak.meg a ne­párttagság elméleti színvonalának ] hfeségrlctöl hanem minden akadályt Somberek köcséjf do'íjozó paraszt­sága táviratban ífjérte a Pártnak, Rá­kosi efvtírsnak, hogy aBtatmányunk ün­nepére a beadásukat 120 százalékra teljesítik Tóth Imre elvtárs párttílkár múlt vasárnap összehívta a népnevelő, klet, hogy kicserél jók tapasztalataikat és újabb ércekkel induljanak harcba a végrő győzelemért. Elmondta a oépne- velálmek, hogy búzából 65 és áruiból 42 (százalékra állnak- Ez az eredmény elég kevés ahhoz viszonyítva, hogy már augusztusban járunk. — Azért, hogy a község a vállalását becsülettel teljesítse, mi, kommurrísták vagyunk személyesen felelősek — mon­dotta Tóth elvtárs. — A Pártnak, Rá­kosi eiutársnek ígértük. Vállalásunkat rrjnden körülmények között telj esi te. Künk kell fs ehhez megvan minden le­hetőség. Külön megdicsérte a népnevelőket azúrt, hogy a Párt nem csalódott ben. nfrk valamermyven túl teljesítették be­adási kötelezet toégitlaet Jllost vizsgá­zik községünk dolgozó parasztsága, el. sátorban a kommunisták, hogy mennyi­re szereljük Pártunkat és hazánkat.“ A népnevelők között a község terű le­tekre van osztva. A népnevelők fgépétét tettek Tóth eltvárenak, hogy vállalásu­kat kormmtmisfa becsülettel teljesítik, agttácfójukat még jobban fokozzák. Még aznap harcba indultak fe egyetlen lolgoeó paraszt sincs Somborokra, aki­vel ne beszélgeittiek volna a népnevelőit. Az eredmény nem maradt el. Hétfőn és kedden nyolc vágón gabonát szállítot­tak a sombor ríni dolgozó parasztok az átvételi helyre és azóta naponta három- négy százalékkal emelik tervüket. Ma mór búzából 82, rozsból 90 és árpá­ból is elkerülték a Ó0 százalékot Kádér Zoltán elvtárs. a Szekcső- utoa fehdőse. ö maga búzából 170. ár­pából 190 százalékot teljesített. — M:nt kommunista népnevelő sze­mélyesen felelős vagyok azért, hogy a Szckcsö-utcában minden dolgozó pa­rasztot meggyőzzek arról, hogy beadja feleslegéi az államnak —, mondotta Kádár elvtárs. — Pártunk, a munkás­osztály joggal számonkéri tőlem, mit toszok azért, hogy a dolgozó parasztok tol jetiik, ék tervüket, mert mi sokat kap­tunk az államtól, a munkásosztálytól. Az ötéves tervben a má gabonánk is szerepel. Bebizonyítjuk, hogy Somberek dolgozó parasztságára mindenkor szá­míthat a Párt­Kádár elvtáns a felvilágosító munká­ban nem ismer fáradságot- Kalapos Já. nos kilenclioldas dolgozó paraszttal, mikor elbeszélgetett, emlékeztette a múltra. Kalapba János évtizedeken át cseléd volt Hajnaltól késő éjszakáig dolgozott éhezve, fázva. A felszabadu­lás után kilenc hold földet kapott- Ma már két szép lova, tehene és minden gazdasági felszerelése megvan. Család, jával boldogan élnek, semmiben nem kell nélkülözniük. Kádár elviére mind­ezeket felidézte emlékezetében. „Sokat kaptál az államtól — mondotta —, most rajtad a sor, hogy törvényes kö­telezettségeden felit! hazafias kötelessé- gedet Is teljesítsd, add be feleslegedet ez államnak. Becsületbeli kötelességed, hogy erősild azt oz államot, amely já módot, boldog Hetet biztosttolt szá­modra.“ Kádár ©Mára dfir.ondjft még art te, hogy a községük milyen sokat kap az államtól, az ötéves tervtől. Emeletes, új iskolát, ahol a gyerekek tanulnak. Népfürdőt, járdajavítást és még több mindont, and komoly összegbe kerül az államnak. Az ötéves tervért a dolgozó parasztságnak is harcolni leéli, mert nrnden szép és jó az amit kapunk. így hát mi sem maradjunk adósok. Kalapos olvlárs me gfogadta Ká dá r elvtárs szavait, a géptől 1S8 százalék, ban teljesítette beadását. így győri meg Kádár elvtárs, de valamennyi népnevelő Somberekén a dolgozó parasztokat a békebegyüjtés fontosságáról. Az ered­mény mm is marad el és egész biztos, vállalásukat becsülettel teljesítik. A. R. A SZENTDOMJÁNI Köztársaság tszcs tagjait nagy öröm jobb dolgozójának még a könny is ki­érte pár nappal ezelőtt. Még javában csépeltek, amikor a cséplőgép elé egy kocsi fordult be és megállt a magasra. emelése. Azok az élvtársaik, aikik most j leküzdve, egy szőnie több feladat meg-; nőtt. szálmakazal mellett. Kissé csodál­sz esti „fejtágítón" tanúinak, 20—25 elvtárs fejlődéséért lesznek felelősek, mint politikai iskolavezetők. A Párt szeretettére, fegyelemre, eTvhőségre, bátor elszántságra kell majd halUgartői- fcritt nevelni. Hogyan hajtják végre majd ezt a feladatot, ha most ők ma­oddéfiára is képesek. \ harc közbeni kozva nézték a nagy dobozt, amit Pári soha ne feledjék Rákosi elvtárs párt. i József elvtárs párltitkár és Hauzer kongresszuson mondott szavait: „Aki i Mátyás tanácselnökhelyettes emeltek le most a nyugodt, biztos iejlödés mel­lett már tétovázik, lemarad, az ellen­ség uszályába kerül, az kritikus hely­zetekben még kevisbbé lógja megáll­ójuk fegyeimozetiienék, hanyagok ée , ni a helyét, s csődöt mond.11 megriadnák a nehézségoktoL j Ary—Kimicz a kocsiról. Nagy volt az örömük, ami­kor megtudták, hogy egész évi jó mun­kájuk jutalmául rádiót kaptak. A rá­diót ott <r helyszínen meg is szólaltatták a cséplőmunkások legnagyobb örömére, Bauer néninek, a csoport egyik leg. szökött a boldogsáptól a szemén. Hát erre régen még csak nem is gondoltam, hogy rádió muzsikája mellett csépe­lek még. Bizony ilyen muzsikát — gondolt vissza ifjú korára Bauer néni — csak a Jcszcnszki uraság ablakából hallottam kiszűrődni, amikor a kertjé­ben kellett dolgozni. Milyen jó is most nekünk, a rádió is a mienk, milyen jó lesz majd ezután esténként tanulni és szórakozni. így jutalmazza a nép állama a jól dolgozó tszcs-tagok munkáját. Jl&aúuzh&tíni£ hett oifáqzik a. qjjapőí — Gyapotot vessünk? Minek az? | gezni? Most is elhanyagoltuk miatta a Úgyse lesz belőle semmi! — zúgolód. kukoricát! tak a Dózsa tcrmclöcsoport tagjai mi­kor április tizennyolcadiJtán beállt a vetőgép az őfholdas táblc. végébe. — Nem lesz ebből semmi sem! — ez volt ifjú Wagner Márton helyettes cso­portelnök véleménye is, aki ott állt a vetőgépen és kedvetlenül markoÜászta a furcsa, addig még soha nem .látott magokat. — Mondja Balázs elvtárs — fordult a gépállomás vezetőjéhez, aki kijött a vetéshez, — hogy kell ezt vetni, mert én még ilyet soha se láttam? —• Hál azt én sem tudom! Maguk a szakemberek, maguknak kell érteniük hozzá —» jött meg a bizonytalan vá­lasz. * Am *«*»#• ÄÄ» májusra a gyapot még ,,ki sem látszott a földből." Alaosonyabb volt, mint egy jól megtermett arasz. '— Érdemes kapálni, vesződni vele? — tanakodtak megint a c6oporttagok. — Ügy se lesz ebből semmi! — Legjobb lenne nekimenni ekével, — ezt vélte Wagner elvtárs is. — De azért csak kapáljuk, hátha kisül belőle valami! így sarabolták meg a lovászhetényick először, másodszor, harmadszor is a gyapotot, de mire a negyedik, ötödik sarabolásra került sor, már megválto­zott a hangulat, A kiegyett, kacsoll gyapot cserjé-k haragoszölden, büszkén húzódtak végig az öt holdon, hegybe­futó leveleik zsírosán csillogtak. — A mi gyapotunk — nézték dagadó szívvel a Dózsa tagjai a táblát és szá- mítgatt&k: — öt-hat mázsát hoz egy hold, má­zsájáért elérünk 8.000 forintot is. Ez összesen 40.000 forint! Milyen növény hozna ennyit, ilyen hatalmas összeget? Természetesen ellenvélemények is akadtak: De mennyi munka jár vele! Keye­»} pdp javát szolgálják. Megemlítette, sen vagyunk, ki tudja azt mind elvé­— Majd jönnek az asszonyok Is dől. gozni — tették le a garast a „gyapot- partiak." — Úgyis összevontuk a szőlő, két, mórt majd nem pepecselnek ott hétszámra, hanem a csoportnak dolgoz­nak! Legalább nem lesznek olyanok, akik csak 20—25 munkaegységet telje­sítenek egész évben! fgy született meg a terv: Jövőre 40 holdon vetünk gyapotot!'’ Most már nem féltek a lová-zhf<é- nyiek a „fehér aranytól“, most már ér­tékelték, miilyen hatalmas ajándékot kaptunk a Szovjetuniótól, mikor átvettük a mérsékelt égövben is tenyésző gyapot, magvakat. ^ p ./ harangalakú. fehér vi­CjQtJÚ?. HCtp- rágok jelentek meg a cserjéken. — Virágzik a gyapot! — szaladt szét az egész faluban a hír és mindenki igyekezett a gyapottábla felé, hogy lás­sa a „csodát“, a virágzó gyapotot. Másnap már rózsaszínű volt az első nap kinyílott virág, harmadnap pedig már iholyaszfnű. Fehér.rózsaszin ibo- lya; ez a három szín tündökölt itt is, ott is a haragoszöld mezőben, messzire hirdetve: itt gyapot virágzik! Aztán á harmadik nao estéjén le­hullt az első lila virág. A helyén ott­maradt a kis sárga csúcsban végződő gubó. Ezt még ifjú Wagner Márton, a gya. pót régi „haragosa" is megnézte. — Tegnap letörtem egy gubát — új­ságolta másnap Wágner elvtáre a cso­porttagoknak. —- kiváncsi voltam, mi­lyen a belseje,.. Hát már szép fehér belül, már szálkás, már látszik, hogy lesz belőle ,,valami ... Hát szép a gyapotunk, de van ná. lünk még sok szép... — így beszélnek a csoporttagck. amerre járnak. — 200 százalékra teljesítettük beadási kötele­zettségünket, egybevontuk a földeket, 10.000 forint értékű iparcikket osztot­tak szét közöttünk a végzett munka, munkáégysúgóink arányában — És még mondanak egyebeket is a cso­port tagok, amiből kiderül, hogy nem egykutya: csoporttag-e az ember, vagy csak egyénileg gazdálkodik. Papp Lajos is tavaly még kötötte az ebet a karóhoz: — Inkább tarisznyát veszek a hátam­ra és ttthagyok mindent, minthogy a csoportba lépjek! — Maradj akkor magadnak — vála­szolták neki a csoporttagok, — nem kötelező a belépés, de majd meglátod, hogy mennyivel más nálunk, mint ná­lad! Papp Lajos most már látja. A lánya. Papp Mária pedig nemcsak látja, ha­nem be is léoett a termolöcsoportba. — Könnyebb ott a munka, több az eredmény, a termés is jobb. hát oda­megyek — mondta Papp Mária otthon a szüleinek. — Meg ott dolgoznak a barátnőim is. Jöjjenek maguk is utá­nam! # ni ’ •„ hétfőn már a Papp. JHana Bánkuti-brigád- ban dolgozott- Megszerette ő is az újat, mint a csoport tagjai a gyapotot. Persze ez nem ment egyszerre. A cso­porttagok is gvanakodóan fi gyei tóit, hogy nő. hogy fejlődik a gyapot, gyak ran kételkedtek is benne, hogy sikerül. Az egyénileg gazdá’kodók is így fi­gyelték, hogyan fejlődik a termelőcso­port, hogyan küzdi le a nehézségeket. Aztán látták, hogy jő. Hogy érdemes. Megszerették a csoportot, mint a Dó­zsa tagjai a virágzó gyapotot. A Szovjetunióból jött mind a kettő. A termelőcsoport Í6, a gyapot is. És ahogy megszerették ezeket a lovászhe- tényiek, úgy szerették meg miind job­ban és jobban a szovjet embereket is. Kinyílt a szivük, mint a gyapot virága,, m'kor ráragyog az éltető, meleg nyári nap. Garami László Nem néznek utána... Villánj-kövesd eddig 59 százalék­ra áll o begyűjtésben. De már két napja befejezték a cséplést és a begyűjtésben tovább nemigen ha ladnak, pedig az elért eredményi még fokozni kell. A tanácselnök elvtárs, Ccnte Gyula arról panasz­kodik, hogy a iermésátlag „ala- e-sony‘‘, rosszul készítették el a ter­vet, ezért nem Ingják teljesíteni azt. Ez a hír járja az egész falut. És ezt a hírt támogatják opportu­nista magatartásukkal & tanácsel­nök és a párttltkár elvtárs Is. En nek oka az, hogy nem néznek utá­na ők maguk sem, hogy bonuan ered ez a kulákmcsc. Pedig, ha ki­csit éberebbek lennének a falu kommunistái, a tanácselnök elv- társ, rájönnének nrra, hogy ml az oka annak, hogy nem megy úgy a begyűjtés, mint ahogy mehetne és ahogy kellene mennie. A hiba ab- ban rejlik, hogy nem harcolnak eléggé, nem leplezik le népünk el­lenségeit, a kiiíákokat. Keresztes Józsefné 28 holdas ku- lák, akit az aratásban végzett ak­namunkájáért bezárlak, testvérén keresztül, Keresztes Mátyáson Igyekszik akadályozni n dolgozókat a begyűjtés gyors teljesítéséért ví­vott harcukban. Keresztes Mátyás feketén csépelt ki három kéve bk-- zát, de a vlllán.vkövesdl tanács még semmit sem felt megérdemelt bűn- tetése. érdekében. Induljanak harc­ba a vlllányküvcsdl népnevelők, leplezzék le a kulákokal, saját jó példájukkal és az olyan dolgozó, kéval, mint Schneider György hat- holdas egyénileg dolgozó paraszt, aki 110 százalékra teljesítette köte­lezettségét, Világosítsák fel az olyan dolgozó parasztokat, mint Török András 10 holdas, akinek kél mázsa felesleges gabonája var., de mint mondj», eddig azért nem vitte be, mert nem volt felvilágo­sítva arról, hogy milyen kedvez, ményekben részesül, hogy a C-jegy re leadott gabona után szabadőrlési engedélyt, vásárlási utalványt kap és a gyorsbeadásért mázsánként négy forint prémiumot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom