Dunántúli Napló, 1951. július (8. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-25 / 171. szám

1951 JULIUS 25 N Ä P L Ö & Bakóca, Mecsekjánosi és Bár községek nagy szégyene A hnlákokra hallgatlak, nem teljesítették törvényes beadási hötelesettségüket, — mindhárom községet kizárták a szabadpiaci értékesítés jogából A begyűjtés száz százalékos telje­sítése — törvény. Ezt a törvényt a dolgozók hozták, mert saját érde­kük, az egész nép érdeke. A nép ál lama pedig érvényt szerez a törvé­nyeinek, Ahogyan törvény az, hogy a dolgozó parasztság évröl-évre trak­torok, gépek ezreit kapja, ugyanúgy törvény a beadási kötelezettség tel­jesítése is. Dolgozó parasztságunk a megyé­ben szerte lelkesen teljesíti is ezt a kötelezettségét. Népünk állama számtalan előnyt biztosít azok számára, akik élenjárnak a tör­vény teljesítésében. Augusztus 20-ig négy íorint gyorsbeadási prémiu­mot kapnak a dolgozó parasz­tok, minden mázsa túlteljesítés a tán 75 forint értékű külön ipar- cikkvásárlásra jogosító igazol­ványt, jutalmakat, üdülést a leg jobbak. A beadási kötelezettsé­güket teljesítő dolgozókat tár­saik szeretete, megbecsülése ve­szi kőrüL Úgy tekintenek rájuk, mint a béke élenjáró harcosaira. Bárban, Mecsekjánosiban és Bar­kócán néhány kivétellel nem teljesí­tették a dolgozó parasztok sem to- fásheadási, sem baromfibeadási köte- 1 Nézettségüket. És most, amikor már javában fo­lyik a csáplés, nem teljesítik ga- bonabeadéái kötelezettségüket sem, -Akt pedig nem teljesíti a törvöíyszabta kötelességet, az a törvény teljes szigorával találja magát szemben. Ezért kellett ezt a három községet kizárni a szabadpiaci értékesítésből, ezért vált ez a három község egész megyénk szégyenévé. Miért nem teljesítették ezekben a községekben a törvényes tojás- és baromíibeadási kötelezettséget? Csak ki kell menni bármelyik köz­ségbe, s máris megtudjuk: azért, mert a kulák hangjára hallgattak, — aki pedig a kulákra hallgat, az ráfizet. Bakócán a kulákok elkezdtek sír­ni, hogy „nem lehet teljesíteni a be­gyűjtést". Tóth József 26 holdas ku­lák Bezsényi István dolgozó paraszt­tól kért kölcsön: lássák a faluban, milyen „szegény embér" is ő. És Ba- kóca község dolgozó parasztjai több­ségűkben ■ el is hitték a kiílákmesét, kezdték elfelejteni, hogyan zsákmá­nyolták ki a községbeli kulákok a cselédeket, hogyan bántak a múltban a dolgozókkal, kezdték őket „sze­gény embereknek" tekinteni. És ellvitték a kulákmesét a párt- szerveezt tagjai is elsősorban maga JBenkő József párttitkár. Benkő elv- társ ahelyett, hogy harcolt volna ’ a kulákok ellen, leleplezte volna a „szegény kulák" hazug meséjét, fel­világosította volna a napnál világosabb termés! ada­tok segítségével a dolgozókat, hogy igenis teljesíthető a köte­lező beadás, s hogy azt, mint törvényes kötelezettséget telje­síteni is kell, —- maga is együtt kezdett sírni a kulákoldkal. A kulák szavaival ment „agitálni" a tojásbegyűjtésben is: „Tudom, hogy nem tolnak a tyúkok, nincs tojás, én sem tudok beadni. . ." És ugyanilyen opportunisták akadtak a népnevelők között is. Lőrincz György, Varga Lászlóné, Geib! An­tal Baumann Ferenc tanácstagok is kulákok hangjához tartották magu­kat, az ellenségre hallgattak.- Ebből adódott Bakóca szégyene. Ezért kell most Bakócának — és a másik két községnek is — szégyenkezve állníok egész or­szágunk valamennyi békeharco­sa előtt. Nem teljesítették a nép államának törvényeit, az ellen­ségre hallgatta}?.. Nagy-nagy szé­gyen ez. Az olyan bakócai dolgozó parasz. tok, mint írott József, vagy Kovács Ferenc, akik felismerték az ellenséget, s nem hallgattak annak a szavára, hanem pontosan teljesitik mindig kötelezettségüket, most együtt a többiekkel ök sem vihetik szabad­piacra terményeiket. írott József is rendelkezést mert tiszteli népünk kárát látja ennek, mégis helyesli a törvényeit, s tudja, hogy ezeket törvényeket meg is kell tartani. A bakócai kommunisták indulja­nak harcba, hogy vezetésükkel a község ismét visszanyerje becsületét a beadás példás teljesítésével ismét vihesse a szabadpiacra termékeit. Világosítsanak fel minden dolgozót a beadás jelentőségéről, magyaráz­zák meg, hogy milyen előnyökkel jár a beadás teljesítése verjék szét a kulákok hazugságait, mutassák meg a dolgozó parasztoknak: ezt a meg­szégyenítést is annak köszönhetik, hogy ellenségeikre hallgattak! Elsősorban azonban az a kommu­nisták, a tanácstagok feladata, hogy saját maguk azonnal, példamutatóan teljesítsék kötelezettségüket! A nép államának törvénye rájuk vo­natkozóan százszorosán törvény! A járási pártbizottságok és a já­rási tanácsok adjanak meg minden segítséget ahhoz, hogy ez a három község ismét a megbecsült községek közé kerüljön, teljesítse tojás- és baromfíbeadási hátralékát, mert szá­mukra sem kis szégyen, hogy járá­súik egyik községére vonatkozóan ilyen határozatnak kellett születnie. Békebizottságaink a begyűjtés győzelméért Egy hónappal a ciklusos értekezlet után Pécsbányatelepen Még mindig csak két ciklusos fejtés dolgozik Egy hónappal ezelőtt június 24-én 1 megye össze» szénbányáinak mű- ®*aki vezetői, pártszervezeti és szak- *Zörvezeti vezetői egésznapos érte­kezletet tartottak, amelyen a ciklusos munkamódszer kiszélesítésével kap­csolatos feladatokat tárgyalták meg. Az itt kitűzött leiadatok vem csak fgy rövid Időre szólnak, nem csak értekezlet utón egy-két hétig ke1! ^elQk foglalkozni. A kapitalista bá­nyaművelési módszert kell megszün­tetni a bányáinkban és az új, szocia­lista lejtési rendszert, a ciklusos mun­kamódszert kell a legszélesebb terü­leten bevezetni. Ezután az értekezlet után sokkal Nagyobb mértékben kezdtek foglal­kozni az új módszer bevezetésével. Komlón, István-ajnán, Petőfi-aknán megindult a felvnagositó munka a ciklusos módszer '•épszerúsftésére, és ezzel együtt a útszélesítésére is. Az elért eredmé- BYe4c agitáltak a legjobban és eze­ken az aknákon szaporodott js a cik­lusos fejtések száma. A pécsbányate- jepiek sem maradtak szótlanul, ök is megkezdték a ciklusos módszer el­terjesztéséért a harcot. A pártcsoport­vezetők, a szakszervezeti bizalmiak megkapták á feladatokat és jól vé­gezték a munkájukat, Mindebből an- nék kellett volna következni, hogy a ciklusos fejtések száma szaporodik, a meglévő ciklusos fejtések pedig za­vartalanul, akadályok nélkül folytas- *ák magasabb termelékenységű mun­kájukat. Mégsem egészen fgy történt.. Jú- Wus 24-én is két ciklusos, a Jelen­etei- és a Kofoucs-fejtés volt Pécs Ü kerületen. Ezeknél azonban heten­ként legalább két esetbep — mint a múlt héten a Jeienszkinél — megsza­kadt a ciklus. A ciklusos fejtések termelésű ered­ményei ötven százalékkal magasab­bak a. régi módszerrel dolgozó fejté­sek eredményeinél. Ennek ellenére a Jelenszki-fejlésnél most megszüntetik 4 ciklusos munkamódszert. Á magya­rázat az, hogy „nem tudják biztosíta­ni ilyen gyors előrehaladás melleit a 'ejtés kijáratait.“ Sok akadálv merült fel az éjjeli harmad munkájának kö­vetkeztében is. Több esetben nem szállították a fát a fejtésekbe és ezért Teggel kellett ezzel foglalkoznia a termelő harmadnak. így későbben kezdtek a szénfejtéshez, nem tudták elvégezni az előírt szénmennyiség kifejtését: Megszakadt a'dklus. »Nem jöttek munkára a fahordó munkások' —■■ ez erre a „magyarázat.“ Vájjon elegendő-e ez? Nem, ezzel a magyarázaitai nem elégedhetünk meg, mert ez opportunizmus, a hibák meg­törésének, igazolásának g" módszere. Ha a hibák és nehézségek előtt meg­torpannak a műszaki vezetőink és aheiyett, h'ogv felvennék a harcot a hibák megszüntetéséért, csupán tudó: másul" veszik őket, akkor néni hala­dunk kellő ütemben előre. ' „Nem tudjuk biztosítani a kijára­tokat a Jelenszki-íejtésnél“ — mond­ja Börzsei Mihály üzemvezető. De mennyire akarják biztosítani? A Je- lenszki ciklusos fejtés felső kijáratá­nál az előkészítő munkát, végző Mar­ton József csapatából egy vájár a szó szoros értelmében ráült a kész­letre és azt mondotta az arra haladó Echter Antal 'párttiikár elvlársnak: „Nem tudok dolgozni, mert nem ka­pok üres csillét." Nem messze ettől a munkahelytől; a Jelenszki-fejtés felső részének bővítésénél dolgozó Nagy Sándor vájár nem tudott hozzáfogni a munkájához, mert nem volt. hely a készletnek — a fahordók is arra jártak — de ürescsillp sem állt ren­delkezésére egy sem. Mindezek ahi- bák a termelés emelkedését akadá­lyozzák. Ezek kijavítása azonban nem nehéz, mert ürescsille van bőven, csak jobban meg kellene szervezni az oda­GZállítást. I '' I A ciklusos munkamódszer Íriszé'e- sitésével nem haladtaik előre Pécsbá- nyatelepen. Egy hónappal ezelőtt két ciklusos fejtés volt, a jövő hónapban megint csak kettő lesz. A Kotoucs- fejtés helyett a Molnár-fejtés,' a Je- lenszki-fejtés he'yett a Keizer-fejtés lesz ciklusos. Ez azt mutatja, hogy a ciklusos rendszer kiszélesítéséért foly­tatott egyhónapi munka egyhelyben való topogás volt. Börzsei Mihály üzemvezető szerint, volna még lehe­tőség a fejtések számának kiszélesí­tésére, de nem tehetik még, mert „nincs elegendő munkaerő.“' „Nincs munkaerő" — ezt lehet hal­lani, ha a tervteljesitésben elmarad­tak, ha bárhol a legkisebb hiba adó­dik is. Az alkotmányunk ünnepére folytatott munkaversenyben a dolgo­zók nagyrésze becsületesen végzi a munkáját, a műszakmulasztók száma is csökkent, és a leszállás már nyolc­vanöt százalék. Tehát munkaerőben nincs is olyan, nagy hiány, mert a dolgozók alkotmányunk ünnepére és a bányásznap tiszteletére folytatott versenyükben, odaadó, lelkes munkát végeznek. Most csak a műszaki veze­tésen van a sor. Az alkotmányunk ün­nepének tiszteletére a ciklusos mun­kamódszer kiszó'esítésével, a műsza­ki feltételek biztosításával, a hibák mielőbi kijavításával tudnak a leg­méltóbban készülni. Megyénk területén a békearatási verseny kiszélesítésében és győzelmé­ben nagy segítséget adott békebizott­ságaink jó munkája. Külön verseny indult meg a „békeharcos arató" cím elnyeréséért. E nemes versenyben megyénkben ötezer szövetkeze1'.! és egyéni dolgozó kapta meg a kitün­tető elismerést. Ezek a békeharcos aratók nem elégszenek meg azzal, hogy élenjártak az aratási munkában, hanem a kitüntetést azzal hálálják meg, hogy az elcsépelt gabonájukból — a géptől —, túlteljesítik beadási kötelezettségüket. Majs községben Tényi István 135, Bauman György 153, Mágert József­ivé 130 százalékra íeljesltelíélk beadá­sukat. Békebizottságaink tagjainak sze­mélyes példamutatásával számos községünkben találkozhatunk. Szaporca községben Benedek Jó­zsef 210 százalékra, Komor La­jos 140 százalékra teljesítette be­adását az elcsépelt árpából. Az ilyen és hasonló példák legjobb eszköznek kell hogy szolgáljon á politikai felvilágosító munkában. Ezektől a békebizo'.tsági tagoktól vegyenek példát az elmaradt járások békebizottságainak tagjai, hogy a be­gyűjtés nagy csatáját, egész megyénk területén győzelemre tudjuk vinni. Békebizottságaink feladata, hogy ezt a nemes versenyt kiszélesítsék az egész községben. Az eredmények el­érését nagyban segíti a személyes példamutatás, de ez még nem elegen­dő ahhoz, hogy a községekben kivé- lel nélkül minden dolgozó paraszt megértse a békebegvüjtés hatalmas jelentőségét. Éppen ezért központi feta da Inaik kell tekintenie békebizoil- ságainknak Pártunk és népköztársa­ságunk határozatainak ismertetését Tudnia kell minden dolgozó paraszt­nak, hogy a *béke-beadását túltelje­sítő, — vagyis aki a kötelezőn felül C-véieli jegyre b^ad gabonát —, min. den mázsa után 75 forint értékű kar­tont és egyéb ruházati, háztartási cikket vásárolhat a helyi szövetkeze­tekben. Dolgozó parasztságunk ezt a ha talmas segítséget úgy tudja legjob ban meghálálni kormányunknak, ha a békebegyüjtést augusztus 20-ra, al­kotmányunk ünnepére nemcsak leije, siti, hanem túl is szárnyalja. Szere­tett vezérünk. Rákosi elvtárs a kon­gresszuson mondott beszámolójában felhívta figyelmünket a békebizcHságok megerősítésére, a békemozgalom kiszélesít.' '-r X kongresszus óta hatalmasat ■. a békemozgalom, erősödtek ; ,'kebi- zottságaink is. Míg a kongresszus előtt csak 387 békebizottságunk volt. ma már 700 békebizot'ság működik, fokozza harcál. a béke megvédésének ügyéért. Most, amikor a jövő évi kenye­rünk biztosításáért folyik a harc, egy pillanatra sem szabad megfe­ledkezniük békeíbizottságainknak az ellenség munkájáról. A kulákok min­den módszert megragadnak, hogy gáncsolják a kenyércsata győzelmét, akadályozzák fejlődésünket. Ez arra figyelmeztet bennünket, hogy sokkéi éberebbek legyünk és Csírájában fojtsuk el az ellenség mesterkedéseit. Úgy, ahogy ezt tette Szaporca község héfceblzottsága, amely le­leplezte Ledő József kulákot, akt vasdarabot csempészett a gabo­nába. hogy tönkretegye a cséplő­gépet. akadályozza a csépiés gyors befeje­zését. A szocialista mezőgazdaság megte­remtéséért, a béke védelméért folyta­tott harc fokozott feladatokat biz a békebizotlságokra. Ezeknek a felada­toknak végrehajtásában békchizolisá- gaink minden egyes tagjának Pártunk útmutatása nvoniáh az élen kell -jár­mok. Horváth Károly megyei bökebizoltság Titkára­Gyorsítsuk a másodnüvényvetés és tarláhántás ölemét! Másodvetés: Tarlóhántás: 1. Sellyéi 103 százalék 1. Mohácsi 73.6 százalék 2. Villányi 101 fi 2. Villányi 66.8 M 3. Siklósi 91 W 3. Komlói 66.5 11 4. Komlói 90 »1 4. Pécsváradi 66 11 5. Pécsváradi 85 M 5. Siklósi 58 fi 6. Mohácsi 82.5 H 6l Pécsi .55.92 7. Szigetvári 73.4 11 7. Sellyéi 52.2 ff • 8. Pécsi 67.14 M 8. Szigetvári 46 11 9, Sásdi 66 41 9, Sásdi 43.9 11 Méhész József is belépett a csoportba „Jó fej-e van a fiamnak, mindig azon mesterkedett, hogy mindent szá­mítással bizonyítson ' be. nekem. Ki­számította, hogy tavaly holdanként két mázsa búzával termett több a Dózsa csoportnak, mint nekem, pedig a csoport kezdő volt, én pedig már régi, tapasztalt gazda vagyok. Később már én is kezdtem gondolkodni. A csoportn.ak van hét tehene. 11 nö­vendéküszője, öt pár lova, 92 birkája. Ezt az állatállományt milyen szépen lehetne fejleszteni, gondoltam. Kezd­tem mindig gyakrabban bejárni a cso­porttagok közé. Elbeszélgettem velük, látszott, rajtuk a megelégedettség és sokkal gondtalanabbak voltak. mint én, mert ők közösen viselték gondjai­kat, én meg egyedül voltam. Már az aratás előtt belépjem a csoportba, hogy ott még jobban menjen a munka, mert a tapasztalataimat ts behoztam és itt sokkal többet kama­tozott egy és lé! hónap alatt, mint az EGY SZOVJET BÉLYEG r/ ukman Sándor merenyei pa- ' rasztküldött a nagy Szovjet­unióból levelet írt. Az egész megye do’gozó népének íródott a levél a csodálatos szovjet földről, a szovjet emberekről, arról a szerétéiről, ahogy Vukman Sándort és a többi paraszt­küldöttet a Szovjetunióban körülve­szik. Vukman Sándor alákanyarította a levél alá a nevét, majd boríték után nézett. Kapott is a szál'óban boríté­kát, rajta díszelgett kék színben a Szovjetunió búzakalásszal körülvett j sarló-kalapácsos címere. Bélyeg is j ! volt a borítékra nyomva: 40 kopekes,\ • pilótát ábrázoló. I j — Mikor ér haza a levelem Ma­gyarországra? — érdek’ödött Vuk­man Sándor, mire megtudta, hogy leghamarabb akkor ha repülőposiá- val küldi. — Igen ám. de akkor kevés rá a bé­lyegem — töprengett, miközben kacs- karingós belükkel a borítékot cí­mezte: ..Magyarország. Megyei tanács el­nöksége, Pécs, Baranya megye 1/ ásárolt hát, miután, megcímezte r még egy bélyeget', Egyrubele- set, rózsaszínűt, melyen szürke kép egy szoborcsoportot ábrázolt. Ismerős volt a szoborcsoport Vukman Sándornak nagyon. Köze’vet- te a szeméhez, úgy olvasta a bélyeg leiiratát: Vengerszkaja Narodnaja Resz- publika — betűzte lassan az apró ci- ril belükkel nyomott szöveget és rög­tön tordította is: — Magyar Népköz- társaság. ' . r.—■-------------------------------------------­5 piegegyszer alaposan megnézte a szoborcsoportot a bélyeg képén: Egy munkásléríi és egy dolgozó paraszt­asszony előttük kát gyermek, kik viráglüzért visznek karjukon. Mosoly­gó arcuk egyenesen előrenéz, szinte sugárzik^jnrnd a négyükről az opti­mizmus, az erő. mint ahogy ez jel­lemzi a népet is, melyről mintázták őket. zj ztán elolvasta és leiordította Vukman Sándor a kép aljára írt szöveget: ,.A vagy Sztálinnak a hálás magyar néptől.“ —; Oh, hát ez az a szobor, amit mi küldtünk Sztálin elvtárs hetvenedik születésnapjára... — ismerte már fel teljesen az egyrubcles bélyeg ábráját Mcrenye parasztküldötte. — Igaza volt a szobrásznak, Sztálinra nézünk mi valamennyien és azért vagyunk ilyen derűsek, örömmel ie'tek biza­kodóak, mint a szobor alakjai! O áragasztolla a bélyeget a má- **• sík. a 40 kopekes pilótás mel­lé. Rásimogatta á borítékra, hogy le ne 'essen a hosszú úton. — Hadd lássák otthon is, Baranyá­ban, hogy a Szovjetunió mennyire megbecsül bennünket — gondolta Vukman Sándor, mikor bedobta a le­velet a posta’ádikóba, — hadd lássák otthon ne csak a levelemből, de a bélyegéről is, hoav mennyire szere­tik a Szovjetunióban a Párl-vezette i magyar népei! 1 egyéni gazdálkodásomban icgy év alatt. Ifjú Sztanek János, a csoport elnöke fiatal ember. Nincs más nnv. nyi tapasztalata, mint nekem. Mindig közösen beszéljük meg a munkát cs ma már alt tartunk, hogy befejezzük a másodvetést és tarlóhántást. Sokat beszélgetek a község többi dolgozójával is, vasárnaponként kivi. szem őket a földekre, megmutatom nekik a csoport földjeit és az egyé­nileg gazdálkodókét. Felmérjem ne. kik, mennyit veszítünk egy.egy par­cella között lévő barázdával, kiszá­mítottam, hogy ez körülbelül 50 négy­szögöl egy parcellánál. Elmondtam nekik, hogy képzeljék el, mennyit je­lent ez országos viszonylatban. Meg aztán, ha egybe vannak a földek, géppel lehet, dolgozni rajtuk és több termést adnak, amit az idei, is iga. tolt; meri a csoport termésátlaga jó­val felülmúlta az egyéni gazdákét. Leg. nagyobb részük meg Is győződött ar­ról. hogy jobb a csoportban és az' ősszel már ők is követni fognák,“ • Elmondta: MÉHÉSZ JÓZSEF Orlü. Horváth Mihály bogádi tamlc elnök­helyettes szégyene Egész megyénkben lelkesen vi­szik dolgozó parasztjaink a gabo­nát egyenesen a géptől a begyüj- tőhelyre. Követik az élenjárókat, a Legjobbakat, párttitkárokat, kom­munistákat, tanácstagokat. Bogádon azonban nem egészen így áll a helyzet. Nem is csoda: a tanácselnökhelyettes, Horváth Mihály szégyenletesen nem telje, siti törvényes kötelezettségét. Már több napja, 21-én elcsépelt . 24 mázsa 70 kiló termést, s még min­dig nem vitte a begyüjtöhelyre a kötelező kilenc mázsa kilencven kilót. Vájjon hogyan néznek a dolgozó parasztok Horváth Míhályra, aki rossz példát mutat, aki saját maga nem tartja be az állam törvényeit? Az ilyen vezetőnek nem lehet nagy tekintélye a hrzáiukat szerető, be adásukat a géptől teljesítő dolgozó parasztok előtt; Ez a 'késlekedés Horváth Mihály tanúcü’nökhelyet- tes szégyen»

Next

/
Oldalképek
Tartalom