Dunántúli Napló, 1951. július (8. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-24 / 170. szám
1UŰ1 .K:|!> Z4 i. o 5 PÁRJ ÉS PÁRT ÉPÍTÉS Á vajszlói párftitkár vezetőségi ülésre készül Pártunk II. kongresszusa hatalmas feladatok elé állította pártszervezeteinket, az egész dolgozó népet. Mi. vei Pártunk az ország vezető ereje és motor|a, elsősorban a pártszervezetekre hárul az a feladat, hogy a Párt és kormány határozatait a dolgozók mozgósításával maradéktalanul végrehajtsák. »Meg kell erősítem a pártszervezeteket és meg kell javítani a pártmunkát mindenütt, de elsősorban és döntően a falun.“ (Pártunk kongresszusi határozatából.) Csodálatosan szép, de egyúttal hatalmas feladatok várnak pártszervezeteink vezetőségeire. A hatalmon lévő munkáspárt funkcionáriusai felelősek a Pártjukért, a proletárdiktatúráért. Különösen sok múlik a vezetőségi ülések rendszeres megtartásán. Itt kiértékelik az elvégzett munkák eredményeit, hiányosságait és hatá. rozatot hoznak a legközelebbi feladatok végrehajtására. A vezetőségi ülések visszatükrözik az egész pártszervezet munkáját. A vezetőségi üléseken közős elhatározások, elgondolások születnek- A párttitkár egymaga csak egy ember. Több szem többet Mt. A munkát egymás között megosszák és még fokozottabb munkára serkentik egymást és a pártszervezet minden tagját. A vajszlói pártszervezetnek nyolc vezetőségi tagja van. Szép János elvtárs a pártiitkár, kétholdas dolgozd paraszt. A vezetőségben több dolgozó paraszt és munkás van. A vezetőségi üléseket rendszeresen minden szerdán megtartják. Nézzük meg, hogy készül Szép élvtárs a vezetőségi ülésre. A legutóbbi vezetőségi ülésen megbeszélték, hogy legközelebb a behordás, cséplés, békebegyüjtés, tagjelöltfelvétel és a DISZ szervezet munkáját tárgyalják. Szép elvtárs már készül a vezetőségi ülésre, jegyzetet készít. Figyelembe veszi mik a legközelebbi feladatok. Mielőtt a jegyzetkészítéshez hozzákezdene. megnézi, milyen, határozatokat hoztak a legutóbbi vezetőségi ülésen és ebből mit, hogyan hajtották végre? Első napirendi pontban tehát a behordás, cséplés és békebegyüjtés problémáit beszélik meg. Részletesen megtárgyalják a feladatokat, hogy hogyan tudják kiszélesíteni a „géptől a begyüjtőholyre" mozgalmat-. A begyűjtést 100 százalékig teljesíteni törvényes kötelesség A pártszerveeztnek oda kell hatnia, hogy a kommunisták személyes példamutatását kövesse a község dolgozó parasztsága és beadási kötelezettségét mindenki túlteljesítse. Ennél a kérdésnél megvitatják a népnevelők harci feladatait. Érveket, szempontokat dolgoznak ki, hogyan győzzék meg a dolgozó paraszt, ságot a gyors beadás fontosságáról, előnyeiről. Második napirendi pontban a tag és tagjelöltfelvételi kérelmeket vitatják meg. Az elmúlt vezetőségi ülésen tárgyaltak négy tagjelöltfelvételi kérelmet Hirics községből. Hiricsben nincs pártszervezet, így a vajszlói apaszervezet vesz fel onnan is tagjelölteket, hogy mielőbb megalakíthassák Hriicsben is a község motorját, a pártszervezetet. .Szép elvtárs személyesen ismeri valamennyi tagjelöltfelvételre jelentkezőt, mégis a legutóbbi vezetőségi ülésen úgy határoztak, hogy két elvtárs a vezetőségből átmegy Híricsbe és megismeri, hogy a felvételüket kérőknek milyen a múltjuk, hogyan dolgoznak tömegszervezeti vonalon, mint tanácstagok hogyan viszonyúinak az állami fegyelem betartásához stb. Mert mint Szép elvtárs mondja: „A vezetőség személyesen felelős azért, hogy kik kerülnek az élcsapat soraiba. A Pártnak nem lehet akárki tagja." A két elvtárs részletes beszámolója alapján megvitatják, hogy javasolják-e a taggyűlés előtt a felvételi kérelmeket. Harmadik napirendi pontként a DlSZ.szervezet munkáját értékelik ki. Kovács Erzsébet DISZ-titkár is tagja a pártszervezet vezetőségének. Kovács elvtársnő beszámol a DISZ munkájáról, hogyan készül fel az ifjúság a békebegyüjtés nagy esatájára. A vezetőség megvitatja és határozatot hoz, hogyan fogja segíteni az ifjúságot munkájában, Szép elvtársnak egymásután jönnek a gondolatok a fejébe, még ezt is, azt is meg kellene tárgyalni. Mikor azonban alaposan fontolóra veszi, hogy a begyűjtés most a legfontosabb kérdés; a tagjelöltfelvétel is alapos munkát kíván, ennek kell egy óra; a DISZ munkáját megvitatni sem lehet öt-tíz perc alatt — látja, hogy a három napirendi pont egy- szere elég. A többi kérdést megvitatják majd a következő ülésen. A pártszervezetet nyolc pártcso- porra osztották. Minden vezetőségi taghoz tartozik • egy pártcsoport- vezető, akivel a vezetőségi ülés határozatait másnap ismerteti és ezután a partesoport-vezetök ismertetik a pártcsoport tagjaival feladataikat, a problémákat. Pártszervezeteink tagjai állandóan figyelemmel kísérik a vezetők munkáját. A tagok mindenben örömmel követik a vezetőket, ha jól vezetik őket. Pártunk Központi Vezetősége május 22-én határozatot hozott arra, hogy újjá kell választani a pártvezetőségeket. A tagság már most munkaközben ellenőrizze, melyik vezetőségi tag hogyan végzi munkáját, ki érdemli meg azt, hogy továbbra is a legszebb, legértékesebb funkciót, pártfunkciót töltső^ be. Valamennyi pártszervezet vezetőségének úgy kell dolgoznia, hogy harcba vezethessék a széles dolgozó tömeget Pártunk politikájának megvalósításáért, s így érdemelhetik ki azt, hogy a kommunisták bizalommal válasszák meg ismét őket a pártszervezetek élére. A vezetők opportunizmusa akadályozza a terv teljesítései a mohácsi téglagyárban Lelkesítse jobb munkára az elvtársakaf az a tudat, hogy « Dunai Vasmű építéséhez szállítanak téglát’ Csendesen folyik a Duna vize, csali » járt mellet" kikötött uszályba jók körül afkor ki, örvényeket, A deszkákból összeácsolt hídon egymás után szaladnak át a téglákkal megrakott talicskák. A Baranyai Egyesülés I. számú téglagyárából hordják ezeket a téglákat. Ezekből a téglákból épülnek Kalocsán, Baján, Mohácson a lakóházak, az üzemek, a napközi otthonok és kultúrházak. Augusztus elsejétől fogva pedig a szocialista városunk, iparunk legnagyszerűbb alkotásának, a Dunai Vasműnek falai is. Az ötéves terv sikeres megvalósításához hozzájárul az is, hogy ebben a téglagyárban időben elvégzik.e a munkát, teljesítik-e a tervüket a határidőre, nem kcll.e téglára, vagy cserépre várniok az építkezéseknek. A mohácsi téglagyárban ezt tudják a dolgozók, de azért a munka mégsem megy zavartalanul. Már a gyártás megkezdésénél kezdődött a hiba. Egy hónappal később kezdték el a gyártást----a rossz idő miatt —, és így már másfélmillió tégla és 159 ezer cserép lemaradásuk volt. Ezt a lemaradást sem tudták fokozatosan behozni, mert a havi tervüket sem teljesítették minden esetben. s ez mégcsak növelte a lemaradásukat. Pedig ebben a gyárban a nehéz fizikai munka nagy részét már a gépek végzik és kitűnő minőségű téglát gyártanak. A minőséggel nem is lenne hiba, csak a mennyiséggel. A téglaprés dolgozói rendszeresen teljeseik tervüket és a múlt hónapban Is elérték a százhúsz százalékot. Nem Így van ez a cserépprés dolgozóinál. Dk csak 55—60 százalékra szokták teljesíteni a tervet. „Nem áll a kezünkre á munka, meg kellene fordítaná a prést.“ Ezzel magyarázzák még a téglagyár vezetői is a lemaradást. „Majd jövőre megfordítjuk, akkor úgyis nagy beruházás lesz nálunk" — mondja el a telep vezetője, ■Szokalics Ferenc ellvárs. Arra nem nagyon gondolnak, hogy az el nem készített cserepet hiába várja akármelyik építkezés, mer! „megnyugtatja“ ökot az: „Hogy eddig sem tartották be a szállítási határidőket." A Dunai Vasmű építőit ez a tudat nem nyugtatja meg, mert ők augusztusban már 1,290.000 téglát várnak innen, utána meg a többit! A munkaerőhiány komoly akadály a munkában, ez“, megszüntetni azonban tehet. A téglagyárból sok dolgozó ment már el, különösen most, az aratási munkáknál más ,munkahelyre. A tégla- és cserépprés dolgozói váltakoznak leggyakrabban. Sok esetben a dolgozó amire betanulta volna a munkát, már elhagyja a gyárat, vagy más munkahelyre osztják be. Mi ennek az oka? Azonnal feleletet kapunk maguktól a dolgozóktól. „Szívesen dolgoznánk mi is és teljesítenénk a normát, de ha egyszer a földkotrógép nem tud elengedő anyagot termelni, rossz a lánc rajta.“ Ez valóban így is van. A kotrógép lánca nagyon megnyúló*:, nem lehet terhelni, mert azonnal elszakad, ideje lenne már kicserélni. Ezt szeretnék a téglagyár dolgozói Is, de hiába szaladgálnak akárhová, hiába jelentették már több esetben is, újat még czidáig nem kaptak. Jó lenne, ha ezt mielőbb elintéznék az építésügyi minisztériumban, biztosítanák a dolgozóknak a munkát, a keresete“.. Az égetőknél már egészen másként néz ki a terv teljesítése. Bevezették munkájukba a szovjet Duganov égetési módszert. Ezzel a nagyszerű módszerről ebben az évben már húsz százalékkal többet égetlek ki a téglából és cserépből, mint az elmúlt évben. A telepvezető elvtárs, de az üzemi bizottság titkára is azt tartja: ,,A téglagyári dolgozókat nem érdekli más, csak az, hogy. mennyi tesz a kereset.“ Ezzel az opportunista nézettel elaltatták magukat a téglagyári párt- és szakszervezet vezetői. Nem Is kísérelték meg bevonni a dolgozókat a termelés megjavításába, — a dolgozók nem is lettek még egyetlen javaslatot sem. Az opportunizmus odavezet a téglagyárban, hogy a kilenc brigád közül egyik sincs versenyben, hiányzik a gyárban a szocialista mimkaverscny, amely neveli a dolgozókat. A mohácsi téglagyárban változtatni kell a helyzelen, nem szabad megalkudni azzal, hpgy „nem tudjuk teljesíteni a terve“.“ Az a megtisztelő feladat, hogy Dimapentelének szállíthatnak, nem egyeztethető össze a lemaradással, a terv nyolcvanhatszázalékos teljesítésével. Arra kell törekednie a párt-, a szakszervezet és a gyárvezetőségnek, hogy minél előbb kijavítsák a fennálló hibákat, hogy tervüket százszázalékon felül teljesítsék. Mcsterfalvl Gyula. Növeljük a „Szabad ifjúság44 olvasótáborát Augusztus 1-től napilap lesz a DISZ központi lapja A Dolgozó Ifjúság Szövetség« egyéves fennállása óta nagyot fejlődött. Megvalósította azokat a feladatokat, amelyek előtte álltak, harcba tudta vinni az ifjúságot a béke megvédéséért, az ötéves terv megvalósításáért. A DISZ munkája tovább fejlődik, — nagyobb lehetőségünk lesz arra, hogy mozgósítsuk, harcbavigyük a fiatalokat az előttünk álló feladatok megvalósításáért. Mintegy másfél évvel ezelőtt jelent meg a „Szabad Ifjúság“, a DISZ Központi Vezetőségének lapja. A lap hetilap lett, amely hetenként pgyszeri megjelenésével neon tudta átfogni a dolgozó ifjúság problémáit, nem tudta kellően segíteni a fiatalokat a munkában. A fovábbi fejlődés érdekében szükségessé vált, hogy olyan lap álljon a dolgozó ifjúság rendelkezésére, amely meg tudja oldani maradéktalanul a feladatát. A DISZ Központi Vezetősége elhatározta, hogy augusztus 1-től napilapként jelenik meg a „Szabad Ifjúság“. Ezzel lehetővé válik, hogy a DISZ Központi Vezetősége naponta érintkezzen a dolgozó fiatalok tömegével harcba szólítsa őket a lap hasábjain. A naponta megjelenő „Szabad Ifjúság“ a magyar dolgozó fiatalság első napilapja lesz, amelynek olvasása minden fiatal számára szükséges! A lap lehetőséget nyújt a fiataloknak, hogy hasábjain felvessék problémáidat, hogy építő bírálataikkal segítsék a megyei, járási, városj DISZ-bizottságok és a központi szervek munkáját. A fiatalság körében nagy érdeklődés nyilvánul meg a „Szabad Ifjúság“ előfizetése iránt. Bizonyítja ezt Nagycsány község fiataljainak a példája is, ahoi 10 „Szabad Ifjúság“-ot fizetett elő a község DISZ-szervezei- be tömörült fiatalsága. Az elért eredmények mellett azonban találunk még olyan helyeket, ahol a DISZ vezetőségi tagok nem értették meg a fiatalság lapjának jelentőségét, s így nem is tettek, vagv igen keveset tettek azért, hogy a járásuk területén megnöveljék a „Szabad Ifjúság“ előfizetőinek számát. A „Szabad Hiúság“ olvasása elengedhetetlen minden fiatal számára. Éppen ezért fiataljaink, különösen a vezetőségi tagok számára a Szabad Nép után a „Szabad Ifjúság“ az a lap, amely elsősorban irányítja napf munkájukat, harcukat. Szervezzünk az eddiginél nagyobb számú előfizetőt, olvasót Központi Vezetőségünk lapjának, a dolgozó ifjúság lapjának, a „Szabad Ifjúságinak, hogy annak útmutatásával továbbfejleszthessük eddigi elért eredményeinket. Csavajda Gyula DISZ megyei ágit. prop. felelős. Á mecsekaljai cséplőbrigád harcol az elsőségért, a jutalomért Tibor Lajosné a mecsekaljai cséplőgép ellenőre’felolvasta ebédszünetben a Szabad Nép cikkét, mely arról szól, hogy jutalomban részesülnek a legjobb csóplőmunkás brigádok. A munkások megvitatták a cikket és válalták, hogy a munkaidő jobb kihasználásával jóval eiőbb elvégzik Mecsekalján a cséplésf, mint a tervüket elkészítették és azonnal a szomszéd községbe sietnek csépelni. Az elmúlt nyáron 40 vagon gabonát csépeltek. idén ennél jóval többet akarnak csépelni, a munkásoknak közvetlen érdeke ez, mert sokkal többet keresnek. Mecsekalján átlagosan 11— 12 mázsás búzatermés van holdanként, így minden lehetőség megvan arra hogy a járásban megnyerjék az első díjat a cséplési munkában.. Versenyre hívták ki a cserkút! cséplőgép munkásait. Első szempont az, hogy melyik cséplőgéptől teljesítik többre azonnali beadásukaf a dolgozó parasztok, a népnevelő munka nyomán. Második szempont: rövi- debb idő alatt, ki csépel e’ több Vagon terményt, kevesebb üzemanyaggal. A cséplőmunkások vállalták, hogy harcba indulnak a másodpercekért, hogy megnyerhessék az első helyet a járásban, ami 2500. forint. iu- talmat jeient. És még ha nulsodikák lesznek, akikor, js 1500 forint a jutalom, ha pedig az egész megyében elsők, akkor 3500 forint jutalmat kapnak jó, munkájukért. , fl másodvetési és tarlótóntási verseny állása A másodvetésben és tarlóhántásb an még mindig nem kielégítők az eredmények, a járások többsége mé g mindig nem teljesítette tervét! Fokozni kell az iramot, különösen a hátulkullogó járásokban. Másodvetés; Tarlóháirtás; 1. Sellpei 100.4 százalék 1. Mohácsi 70.1 2. Villányi 100 N 2. Pécsváradi 64 3. Komlói 88.3 „ 3. Villányi 63.5 4. Siklósi 87 fi 4. Komlói 62.37 5. Pécsváradi 84 ff 5. Siklósi 55 6. Mohácsi 79 ff 6, Pécsi 53.73 7. Szigetvári 65.6 ff 7. Sellyéi 47.5 8. Pécsi 64.37 ff 8. Szigetvári 41.5 9. Sásdi 56.3 ff 9, Sásdi 38.1 AI UTOLSÓ LEVÉL s 11 a A vacsoránál mellém ült. B .... Istvánnak hívták. Délszláv fiú. Arcában van valami szomorúság, amelynek okát csak most, ezen az estén értettem meg. Egyideig szótlanul kanalazgatta az éleit, majd félre- tolta az evőcsészét és egy gyűrött levelet simított ki az asztalon. „Kedves Sztyopa testvérem! Tudatom veled, hogy Anyánkat az UDB elvitte. Három évi kényszermunkára ítélték. Mikor helökték az autóba, egyre csak téged hívott, a le nevedet szólitgat- ta!... Nővéred, Szlava — ötvennyolc éves volt Anyám... — -mondotta és összehajtogatta a levelet. amelyet a tavasszal kapott Jugoszláviában élő nővérétől. — Csak később tudtam meg, hogy hogyan történt az egész. * rf'avasz volt. A hegyekben elol■*- vádi a hó. A megduzzadi patakocskák sustorogva rohantak le a völgybe, a kis falu szántóföldjeire. A parasztok levett kalappal, össze szorult szívvel bámulták ezt a rettenetes pusztítást. Mi lesz a vetéssel? Elönti a víz,, nem lesz kenyéri Már most sem találni egy íélvékányi lisztet a szegények zsákjaiban, mert be kellett adniuk mindet és úgy hírlik, hogy az UDBA-sok megint rekvirál- nak a falvakban. Egyik délelőtt teherautó állt meg a talu legszélső házánál. UDBÁ-sok ugráltak le a kocsiról, meg egy evik- keres, patkánvképü civil, akinek láttára a parasztok szájáról szitok és gyűlölet ömlött. Ismerték már Rago- nicsot, a ..beadási biztost"!.. . — Gabonát, B ...Márknél... Egymázsanyolcvannal el vagy maradva a múlt évről!... — lökte be Ragonics az ajtót és rárivallt a kemencepadkán köhécselö öreg, őszhajú asszonyra. B-----né két karját ke resztbe téve mellén, reszketve hajtogatta: — Nincs egy szem se hiszen az ősszel már odadtam mindet... Meg aztán az unokám js kenyérre tátaná a száját, sír szegénykém, de hát nincs — és ezen az öreg arcon, amelybe az idő és a keserűség sűrű ráncokat rótt, könnycsepp gördült letelő. Szlava meg a férje, Vláda, nem voltak otthon. Kimentek ők is a földre és kapával próbálták levezetni a vizet, hogy megmentsék a vetést. Így aztán Szlava nem tudta, mi történik otthon. Ragonics átkutatta az egész házat, de semmit sem talált. — Hová dugtátok a gabonát? ... — ordított, és a pityergő kis Máriáid félrelökve nagyanyja szoknyájától, B... Márk özvegy teleségét neküök- te o kemencének, a vér kiíutolt az öregasszony arcából szájaszéle elfe- héredett és 'valamit mondott volna.de újabb lökés érte. Nekiesett a nyitott ajtónak; onnét ki az udvarra. Feje koppant a töldön, unokája pedig a rémületttől sikoltozva iulott ki az utcára. — Tudom, hogy a hegyekbe viszitek a lisztet, azoknak az utonállók- nak. de majd!... — nem mondta tovább Ragonics, hanem intett két V DB A-pribéknek, akik az öregas z- szonyt megkapva, feldobták a teherautóra. Aztán már csak B........Márkáé eszelősen nyöszörgős hangját hallották a szomszédok, ahogy fiát., lányát hívta: Fiacskám!... Sztyopa, Szfaval... Ne engedjétek!... Mikor az autó e’indult, a kis hatéves Marián egyszál ingecskéberi, mini a szélvész futott ki a halárba apjához, Vládához * j gy vitték d Anyámat, akit mát ’ hét éve nem láttam — fejezi be B .... bajtárs és elhallgat. Gondolkcá dik. Nem zavarom, valamit talán még mondani akar. Lehet, hogy tatán emlékeket idéz magának anyjáról, akitől hét évvel ezelőtt búcsúzott *1, mikor Magyarországra jött. Azóta csak éppenhogv kapott egy-kéf levelet. Ez volt az: utolsó, a részleteket most nyáron tudta meg, egyik falubelijétől, akit erőszakkal hurcollak el hazulról ki a halárra, útépítésre. Onnét szökött meg. Éjjel átúszott a Dráván. — Nővérem férje, Vláda, partizán lett. Felment a hegyekbe, hogy bősz- szút álljon anyámért — folytatta B..... István. — Nem bírt otthon maradni. Bántotta a dolog, hogy őhelyette anyámat vitték el, mert az UDB nem válogat ám! Akit érnek, azt viszik, ha gyerek, ha öreg, mindegy nekik. — Ezért ment Vláda a partizánok közé... és egyszer Ragonicsot, a „beadási biztosi“ holt<in találták az erdőben... A partizánok ítélkeztek felette a falu nevében ... Rámnéz, én bólintok fejemmel- értek mindent. A jugoszláv munkások, parasztok nem telejtenek!..,
