Dunántúli Napló, 1951. július (8. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-15 / 163. szám
2 NAPLÓ 1&51 2VLTUS ÍB Miét! maradt le a begyűjtés, másodod vény vetés, tarléhántás terén a békearatásban élenjáró villányi járás ? felütötte fejét az elbizakodottság, az opportunizmus A villányi járás dolgozó parasztjai, élükön a kommunistákkal, versenyre hívták a siklósi járás dolgozóit,, a békearatás gyors befejezésére. A villányi dolgozók lelkes munkával meg is nyerték az aratási csatát, azonban az első helyről a negyedikre kerültek a tarlóhántásban,.a másodnövények elvetésében, de lemaradtak még a baromfi és tojásbeadásban is. A villányiak már többször megmutatták az országnak, hogy tudnak jó munkát, végezni. Az elmúlt évben győztesként kerültek ki — legjobban teljesítették beadásukat az egész megyében. Most is az élen jártak, most ia sz elsőnek kellene lenniük. Most azonban oda jutottak, hogy a negyedikek lettek a másodvetésben! Nagy a visszaesés, ezt maguk a dolgozó parasztok is látják. Alaposan lemaradtak, mert a siker elbízakodot tá tette őket. Azt gondolták, hogy már nem is előzhetik meg őket mások. A járás kommunistái is megelégedtek az eredménnyel, maga a járási pártbizottság sem vitte elég harcosan a felvilágosító munkát, nem serkentette új győzelemre a pártszer- ' vezeteket és a kommunistákat. Marenics János elvtárs, a villányi JB-titkár tisztán látja azt, hogy mun- lasztást követtek el, nem ellenőrizték kellőképpen a tanácsok munkáját, ebből adódott aztán az, hogy nem megy a tarlóhántás és a másodvetemények elvetése sem. A kommunisták helyett a huták „magyarázott“ Nem dolgoznak a kommunisták — „dolgozik" helyettük az ellenség’ A járás több részéről jelentették: a gép. állomásokon nem jól megy a munka, sorozatosan törnek a gépek. Az ellenség ott lapult, ahol a hibák megmutatkoztak. Az újpeírei gépállomás helyettes vezetője, Hauptman József- né keze ala.lt sorozatos hibák fordultak elő. A dolgozók megtalálták benne az ellenséget, Hauptmanné apja a siklósi vár parancsnoka volt. A vár- parancsnok sanyargatta a kezére bízott deportáltakat és politikai foglyokat. Ráadásul Hauptmanné a rokonát, Gere János kulákot mezőgazdásznak állította be. A másik rokona mint főgépész működött a szentlőrinci gépállomáson. Lábra kaptak a kulákok is, igyekeztek kihasználni a lehetőségeket. A munka kerékkötője Gutrai Lajos kulik Kísjakabfal- ván még a növényápolási munkákat sem végezte el. A másodnövények elvetését meg sem kezdte, pedig volt vetőmagja. A kulákok befolyása megmutatkozott, egyesek kezdték fújni azok szavát, A kulákok nyelvén beszélt az szagnak is. Most itt az alkalom, a pártszervezetek vegyék kezükbe az irányítást, leplezzék le az ellenséget, Vigyék győzelemre a villányi járás dolgozói a másodvetemények elvetését, a begyűjtés ügyét. „FeiíviiÉ minden becsületes papot és battiükns hívét, hogy Kiég egységesebben tömörüljenek kormányunk mögé“ A Baramyamegyei Katolikus Papok Béí\ebisotisága határozatában mélyen elítéli az össtueesküvő Grősz-banda hazaáruló tetteit A Baranya megyei Katolikus Papok Bctcebizottságúnak értekezletón mintegy félszáz népéhez hű katolikus lelkész emelte fűi tiltakozó szavát Grősz József és társai áruló, népellene* ősz. A Mohácsi Selyemipari Vállalat fe.Isöterme sztahanovista üzemrész lesz alkotmányunk ünnepére Nap, infot nap közelebb kerülünk augusztus 20-hoz, nap mint nap szélesebb méretekben bontakozik ki a dolgozók alkotmányunk ünnepére, indított munkaversenye. A Mohácsi Selyemipari Vállalatnál is készülődnek a dolgozók, hogy soha nem látott eredményekkel ünnepeljék meg ezt a .napot. A nagy eredményekért vívott harcot a párt- szervezet vezeti és a népnevelők jól végzett felvilágosító munkájával újabb és újabb erőt ad hozzá. A pártszervezet első sorokban harcoló egysége, a népnevelőgárda 42 lelkes elvtársból áll. Felvilágosító munkájukban a legdöntőbb grv, a saját kiváló teljesítményük. A dicsőségtáb. Ián elhelyezett fényképek között t»U sorakoznak Embersits Júlia, Aczé! Gyula, Bartalovits Katalin, Iványi Istvánná népnevelők képei is, akik egytől-egyig sztahánovísták, de még sokan vannak rajtuk kívül, kiváló munkás és sztahanovista szinten dolgozó agitátorok. A népnevelők munkájuk eredményeit és feladataikat kéthetinként értekezleten beszélik meg. — E mellett — mondja Králl Lajos elvtárs, népnevelő, — rendszeresen olvassuk a Szabad Népet, a Megyei Pártbizottság lapját és a Nép. nevelőt. Rendszeresen elbeszélgetünk a dolgozókkal, emlékeztetjük őket a múltra, a nyomorúságos életre, a háborúra, amikor a Dunán keresztül ágyúzták a gyárunkat. Az elmúlt hat évről is sok szó esik. Nemrégen még a legjobbak is csak két gépen szőtték a selymet, aztán négyen, most pedig már nyolc gépen dolgoznak a legjobbak. Több és több árut adtunk, többet is kaptunk az államtól. Teniszpályát, fürdőmedencét, kultúrházat, jobb életet. így került Karácsonyi .elvtárs, sztahánovis- tánk Galyatetőre' nyaralni. Ezt az életet szándékoltak szétrombolni Grőszék, ezek az aljas bitangok — mondja megvetően Králl elvtárs —, de méltó választ kaptak tőlünk. A felső szövőterembi'.n dolgozók felajánlották, hogy a úgusztus 20 ra elérik a sztahánovislla szintet. Es tartja most izgalomban az egész gyárat. Ebben az üzemrészben minden munkán nyolc gépen dolgozik majd, és atz ország első sztahánovista selyemnzövő üzemrésze lesz. Nem elég azonban tervezni, a tervet meg is kell valósítani. A népnevelők itt is segítséget adtak a dolgozóknak. Karácsonyi és Králl elvtársak készüléket íszerkesztettek, ami szálszakadás esetén megállítja a gépet, és szinte nullára csökkenti az ebből származó selejtet. Augusztus 20_ra mindegyik gép ezzel dolgozik majd és így mindenki könnyen elérheti a 80 százalékos minőségi munkát, ami a sztahánovista szintet jelenti: Tímár elvtársrő új kivál i munkásokat nevel a sztahánovista műhely részére, olyanokat, mint Pi rtér Erzsébet tanuló, aki máris két' gépen dolgozik. Jávor elvtárs . gyártásvezető^..ugyancsak népnevelő, megszervezi au üzemrészben a munkát és felajánlotta, hogy 10 százalékkal csökkenti jó munkaszervezéssel a 100 százalékon a!ut teljesítők számát. így viszik harcba a mohácsi selyemszövőgyár népnevelői a d« Űgo- zókat, fáradhatatlanul' tanítva, nt vélve őket, az újabb győzelmek félti, a sztahánovista üzemrész, az élüa cm kitüntető címe felé. Kyikoláj BreüjÉ szovjet traktoros gyorscséplési Műszerével' újahh győzelmek szüleinek A csobokapusztai állami gazdaság gyorscséplőbrigádja Fábián Vilmos és Makkai György vezetésével július Fián újabb kimagasló eredményeket ért el. Öt óra alatt 139 mázsa 90 kiló ősziárpá! csépeltek ki. Ez azt jelenti, hogy óránként átlagosan 27 mázsa 98 kilót, a régi módszer szerinti ered meny kéjszeresé; érték el, annak ellenére, hogy az aszí agokat mesz- szire rakták , egymástól, • s így a gépet többször kelleti állítani. Megkezdődött az újítás gyors el jer jesa'ése is. Ezidáig a Földművelésügyi Minisztérium, az Országos Ta. lálmányi Hivatal, a HE FŐSZ és s> hírközCőszervek képviselőin kívül' óráról-órára érkeznek az állami gazdaságok gépészei, hogy megtekintsék a gyorscséplési és a gazdaságokban Nyikoláj Brcdjuk útmutatása szerint átszereljék a cséplőgépeket. A sátor helyi püspökbólyi, károlvmajori, bari és a m-obácssziged gazdaságok gép- csoportvezetői már megtekintették az újítási és elhatározták, hogy áttérnek .a gyorscséplésre. Sátorhelyen már teljes üzemben folyik is a garattá rák átalakítása. szoesküvésével szemben. Az értekezleten felszólalt Faludi Ádám, nagynyárádi esperes-plébános is, aki elmondotta, hogy falujában minden dolgozó paraszt mélységes fel, háborodással ítélte el. Grősz és társai bűnös tevékenységét s efre azzal válaszoltak, hogy egy héttel a határidő előtt befejezték az aratást. Az ülésen számos felszólalás hang. zott el, majd az értekezlet résztvevői egyhangúlag határozatot hoztak: „Megdöbbenéssel veliiik tudomásul —, mondja a határozat —, mindazt, amit a vallomások, a bizonyítékok a Grősz-perrel kapcsolatban napvilágra hoztak. Minden tettük, minden cselekedetük távolállott a krisztusi szeretettől, a békétől, a nép építő munkájától. Az emberiség halálos ellenségeivel, az új világháború prófétáival. a koreai' hők és gyermekek gyilkosaival szövetkéz, tek. Elárulták népünket és egyhátun- kat, éppen ezért nem azonosítjuk magunkat velük, még akkor sem. ha égy. házi feletteseink is voltak. Rossz példát adtak. Délelőtt kormányzatunk. ka.l tárgyaltak, mindent megígértek —, délután meg hitszegö módon összeesküdtek és az ellenséggel cimboráitok. Mi, a néphez hű baranyamegyri demokratikus papok, nem egyházüldözést látunk a demokrácia által hozott jogos és igazságos ítéletben, nem is az egyház papjait, hanem hazáját, hűtlenül eláruló honpolgárait látjuk a vádlottak pc.dján, akik elszakadtak a néptől, hogy az imperialista nagytőke szolgálatába álljanak és a háború, ra spekulálva, a nép szabadságára törjenek és romlásba döntsék a békés magyar nép hazáját.,, . Mi n megegyezés őszinte hívei vagyunk. Kormányunk vállalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett és mi újból megerősítjük fogadalmunkat, hogy honpolgári és egyházi kötelezett, só fjeinket maradéktalanul .teljesíteni fogjuk. Válaszul a hazaáruló Grősz és társainak, felhívunk minden becsületes papot és katolikus hívőt, hogy még szorosabban, még egységesebben tömő- riiljenek kormányuk mögé éppen itt, Baranyában, ahol békés életünkre leselkedik Tito és háborús uszító ban., dója. Fokozzuk o békeharcot, hogy a világ békeszerető népeivel együtt., a vi- lágbike útjáról soha le ne térjünk, hanem népi demokráciánk alkotmá. nya és törvényei értelmében, mint papok, jó példával járjunk híveink előtt, mint jó hazafiak pedig, honpolgári kötelességünknek tartjuk népünk békés életét védelmezni minden belső és külső 'ellenséggel szemben, még akkor t ’s. ha ez az ellenség az egyház leple c'Jaft bújik is meg. Erre a békés együttműködésre hi- v\mk fel minden becsületes dolgozót, hívőt és papot egyaránt., mert nem pn sztulást, nem háborút, hanem világ- báliéi akarunk.“ Miért nem tudtak arról a harkányi tsz brigádjai, hogy az üzemterven telüli termés negyedrészét munkaegység aranyában a brigádok tagjai kapják prémiumként? A harkányi ..Első megyei tanácskozás" tsz még az év kezdetén jól megszervezte a munkát. A csoport földterületét felosztották brigádokra és munkacsapatokra. A brigádok és munkacsapatok egész évben a részükre kiadott földterületen végzik a munkákat. így lehetővé vált, hogy meg tudják állapítani melyik az a brigád, amelyik jobb munkát végzett, mert mindegyik brigád a részére kiadott földön végezte állandóan u munkát. I# 'A Petőfi- és Kossuth-brigádok az ■ egész évre versenyre hívlak ki egymás! a magasabb termésátlag elére. ; táért. A brigádok számára a niaga' tennésá lag elérése külön is kedvező hisz a minisztertanács rendeltje is kimondja, hogy az a brigád, melyik az üzemlervben előírt termésá'lagot túlteljesíti, az a iúlleijesiíésnek negyedrészét a brl^ái tagjai között munkaegység arányában eloszthatja. A brigádok számára ez nagyon kedvező, ami! mutat a harkányi termelőszövetkezet Kossuth-brigádjának példája is. Az üzemtervben 9.30 má zsa az előirányzat búzából, rozsból 8.50 Tnázsa, ősziárpából 12 mázsa tavaszi-búzából hét mázsa tavasziár- oából kilenc mázsa, zabból 10 mázsa Ezzel szemben a Kossuth-brlgád búzából 1.1 mázsás, rozsból 10 mázsás, ősziárpából 18 mázsás, lavoszlbúzából 10 mázsás, tavaszi. árpából 14 mázsás, zabból 13 mázsás termésátlag elérésére számít, ami, mint a tszcs elnöke mondja, jó vnl több is lehet. így a brigád tagjai jó munkájuk eredményeként az ütemtervben élő irt mennyiségen felül termeltek, te. liát a többtermés negyed részét a brigád tagjai között munkaegység arányában osztják fél. A harkányi „Első megyei tanácskozás" tsz brigádjai lelkesen versenyeznek és végzjik a munkát, pedig még nem tudnak arról, hogy a brigád tagjai, ha többet termelnek, a több termés negyedrészét egymás közölt oszthatják el. ’ Pedig ez még nagyobb lendülettel vinné a termelő- szövetkezei tagjait a murikában és elősegítené a két brigád közötti jobb verseny kialakulását. Helyiden az," hogy Fazekas Imre elvtárs, a termelőszövetkezet igazga tója nem ismertette a tsz tagjaival a rendeletét, pedig azzal saját munkáját is megkönnyítette volna. Azonkívül panaszkodnak a termelőszövetkezet tagjai, hogy ritkán tart közgyűlést a termelőszövetkezet és a feladatokat nem beszéli meg az igazgatóság tagjaival. — Ha többször tartanánk csoport- értekezletet, — mondja Prio! Ödönné igazgatósági tag —, jobban megtudnánk szervezni a munkát, nagyobb eredményt érnénk el. Nőm fordulna az elő, mint ma is, hogy a brigád, vezetők, Haltender Mihály, Gyöngyösi Gábor nem beszélték meg a termelőszövetkezet elnökével, Fazekas Imre elvtárssal a feladatokat, így a brigádvezetők rosszul értesítették ki a csapatvezetőket, aminek eredménye az telt, hogy a munkái nem tudtuk szervezetten végezni. Hisz az aratás idején Is tapasz-lapuik: eredményes, jó munkát csak úgy tudunk végezni, ha mindén tag. ismeri az aznap rá váró feladatot és a brigád, csapat jól megszervezve, közösen végzi a munkát. Ma pedig a munka szervezetlen sége miatt arra a gyapó!táblára, aho va kevesebb munkaerő elég 'lett volna, oda sok ment és fordítva. Ezért van az. hogy most, akkor, amikor jó syapot'ermésünk érdekében mini’ előbb szerelnénk befejezni a munkát idehaza a ház'artási munkát kell. hogy végezzük. Sortat Sándorné. Da- nada Mária és több asszonnyal együtt. Fazekas Imre plytgrsnak, a termelőszövetkezet igazgatójának hasznos tanulság ez és ezért a termelőszövetkezetben a munka megjavítása és nagyobb eredmény elérése érdekében tartsák meg rendszeresen a tsz tag. gyűléseket, az intézőhizottsági tagokat pedig vonja be a termelőszövetkezet éle'ének irányításába. A brigá dók továbbra is fokozott lendülettel induljanak harcba, egymással versenyezve a magasabb terméseredmény eléréséért az egész nép és saját élet színvonaluk emeléséért. KétszerauDyi termeti; a Csoportban, mint nábim — ősszel már én is Uözöttük leszek Családommal együtt megbeszéltük hogy az őszi munkát már nem vé gezzük egyedül, belépünk a December 21 tszbe. Világosan látom, hogy hiába dolgozom éjjel-nappal, nem tudok olyan eredmény*, elérni, mii.t a nagyüzemi gazdálkodásban elérnek. Az elmúlt nyáron csak figyeltem a munkájukat Míg én 25 mázsa kuko. ricát termeltem egy hold földön, ad dig a tsz-nek 10 holdon átlagosan 50 mázsa termett. Az ő nagy tábla, jukat gépekkel művelik és a géri munka után nagyobb az eredmény. A szövetkezeti gazdálkodás fö!é“ye csak most. csépléskor mutatkozik meg igazán. Az egyénileg dolgozó parasztok között nekem volt a legszebb árpám és to mázsa termést hozott, míg a szövetkezeié 18-at holdanként. Búzából hét mázsa 00 kiló átlagot érteni el és a szövetkezet nek legalább 12—13 mázsás eredménye lesz. A terméseredményeken kívül sok minden megmutatja még, hogy meny nyíre helyes volt megfogadni Rákosi eivlárs tanácsát, hogy a dolgozó parasztok szövetkezetbe tömörüljenek A szövetkezet hatalmas búzatáblájára megjelentek a gépek. nappa1 arattak, éjjel tarló! bántottak. Július hatodikán már egyetlen szál nem állt a lábán. Fn még egy újságot sem érek rá elolvasni, lassú járású ökreimmel szaporáüanul halad a munka a keskeny parcellákon is. A szövelke zel tagjai tanulnak, ólvasnak, mert erre is van idejük. A 1 fecember 21 tsz nagyon jól dolgozik. ezt mindenki láthatja. EfcUlán még gitikkal jobban fog dolgozni, mer! az elntSke, Kaszapovics András elment a para szt'küldöttekkel a Szovjetunióba és sok .ífazdag tapasztalatot hoz, amit itt incg-valósítunk. Nem egyedül vagyok Kájtolyban, aki megláttam, hogy milyen 1 tetves a nagyüzemi gazdáiké, dós. Mái\ több délszláv dolgozó paraszt társ; \fn mondta, hogy ősszel ő is bejön <i szövetkezetbe. Ha a község szövi itkezeti falu llesz, még jobban meg: zilárdul a magyar és délszláv dolgozók egysége is. ' Mielőtt azonban belépnék u sző. vetkezeth c, elvégzem a tarlóhántást, mim Jenben túlteljesítem az állammal szembeni köteiezejlsé- gcmel Családommal! együtt mcggyőződ'cm arról, hogy fia szövetkezeti tagok le. sziink. könnyebb munkával sókkal nagyobb eredményeket érhetünk el, mint így. Nem fordul elő olvan dolog, min! előfordult a nyáron, hogy elvehettem a cukorborsót, de a sok munka mellété nem tudtam va'lameny- nvil leszedni. A szövetkezet mind le. szedte, ami v Mit neki és sok pénzt kapott érte,.' ón pedig elvesztettem egy csomó piuizt, — Nem érdemes egyénileg gazi láíkodni kis parcellákon, látom én tovább nem dolgozom így, az őszi szTlntás-vetést már a kő. zösben. végzem. lEJmond'a: Szabó Fábián 9 holdas dolgozó paraszt, Kátoly. illocskai tszcs elnöke, ifj. Mészáros József, aki azt hangoztatta, hogy nem szántják fel a tarlót, mert „kiszárad" és nem lehet majd elvetni a másodnövények magját. Nemi iirődömség, „megelégedettség“ A nemtörődömség eluralkodott, ezt mutatja a bezedeki tszcs példája is, ahol előfordult az, hogy a kölesmag közel egy hétig elfeküdt a magyar bólyi vasútállomáson. Több helyen beszéltek arról, hogy nincs elég vetőmag, de nem tettek semmit, hogy fel- világosító munkával meggyőzzék a dolgozó parasztokat arra, hogy nézzenek szét és kutassák fel a vetőmagot. A párttitkárok közt is akadt néhány „megelégedett". Tóth Józsefné elvtársnőnek, a magyarbólyi tszcs párttitkárnak eszébe sem jutott a másodvetésekkel való törődés. így volt ez Kisjakabfalván, de így volt Illocs- kán is, ahol a párttítkárok nem törődtek kellőképpen sem az ellenőrzéssel, sem a munkák menetével. Nem csoda, hogy előfordulnak olyan esetek is, hogy a villányi gépállomás traktorosai nagy rögökbe szántották fel a tarlót, s nem törődtek azzal, hogy a rögöket összetöressék. így nehezítették a másodnövények elvetését. A békearatásban kivívott győzelem után a tszcs-k is megfeledkeztek arról, hogy az aratást új harcok követik. Az elmúlt szombaton tizenhat traktornak kellett állni azért, mert a tszcs-k kevés kivételével nem gereblyézték össze a gabonát, így hátráltatták a tarlóhántás megkezdését. A járási tanácson az a helytelen hangulat uralkodik, hogy , nem ke'l nekünk mindig az elsőknek lenn«..' Ezt a megalkuvó opportunista szellemet fel kell számolni. A járás területén megkezdődtek a cséplések is, de itt is dolgozik az ellenség. A villányi gépállomás által kijavított cséplőgép, a bezedeki Szabadság tszcs-ben nyolc zsákra való búzát hullatott szét, amit a 1 gép alól kellett összeszedni. Uj- petrén egy középparasztnál folyt a cséplcs három napon keresztül. Az elcsépelt mennyiséget hat őr« alatt kellett volna elvégezni. Pécsdevecseren egy teljes napig állt a cséplőgép, géphiba miatt. Mindezek a mulasztások megmutatják azt, hogy miért esett vissza az első helyről a villányi járás. Az el bizakodottság hatalmába kerített egyes pártszervezeteket, tanácsolta1, és községeket.’ Emiatt tompult el az éberség és az ellenség kifejtette romboló tevékenységét. Akarva-akaratlanul, kár származott ebből nemcsak a villányi dolgozó parasztoknak, hanem az egész or-
