Dunántúli Napló, 1951. július (8. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-26 / 172. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK/ A MAI SZAMBÁN: Fokozni kell a harcot az öthatalmi egyezmény megkö­téséért (2. o.) — Osan Han-Fu, a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya helyettes külügyminiszterének nyilatkozata az amerikai repülőgépek provokációival kapcsolatban (2. o.) — A Téglagyári Egyesülés II. számú telepén nincs politikai munka, belenyugszanak a hi. bákba (3. o.) — Jegyzetek a poreeilángyári dolgozók al­kotmányi versenyéről (4. o.) — A titoisták „belátóbb“ magatartása Í4. o.) V_________________________________ _________________________/ | AZ M D P BARANYAM EGYEI PÄRTBI ZÖ TTJÁC ÁN Üt Vili. ÉVFOLYAM, 172. SZA.M ARA ÜtU * ILLEK CSÜTÖRTÖK, 1951 JULIUS 26 Harcot a népnevelőmunka meggyőző erejének fokozásáért! , A begyűjtési csatában döntő jelen- .tősége van az agitációs munkának. (Megyénk sokezer népnevelője jó mun­kát végzett az aratásban egyénileg Példamutatóan jártak az élen, mozgó­sító, meggyőző érvekkel serkentették a dolgozó parasztokat; az aratás idő­beni elvégzésére. Most a begyűjtési harcban meg­sokszorozódott a népnevelők felada­ta és jó munkájukra fokozottan szük­ség van. Az ejlenség dühödt uszítás­ba kezdett a begyűjtés ellen, hogy az aratásban elszenvedett vereségét r,enyhítse“. p, kulák, az ellenség a sa­lát szájíze szerint ..magyarázza“ a begyűjtési rendeletet, ezzel kapcsola­tosan a legképtplenobb hazugságokat terjeszti, hogy ,,kevesebb a termés, mint ^ tavaly“, — igyekszik eJallatni a dolgozó parasztság gyorsbeadását azzal, hogy: „Úgyis ráérnek még augusztus 20-ig,“ Nyíltan meg keil mondani, hogy népnevelőink egyrésze megelégedett ®z aratásban elért eredménnyel és nem egy helyen a pártszervezetek, tanácsok, a népnevelők „sima, köny- nyü“ munkának vették a begyűjtést. Ezt az ellenség kihasználta és akna­munkájával1 igyekszik gátolni a be­gyűjtést. Ahhoz, hogy az ellenség ak­namunkáját. szétverjük, hogy újabb, ez eddiginél nagyobb csapást mér­jünk rá, szükséges, hogy népnevelő­ink ax eddiginél harcosabb, moZgósí- több, meggyőzőbb agilációt folytassa­nak a begyűjtés győzelméért. Találunk szép példákat megyeszer- te, hogy népnevelők hogyan harcol­nak a győzelemért. A népneve'ők munkájában eiső és legfontosabb az Egyéni példamutatás. Olyan népneve­lőre nem hallgat senki, aki vizet pré­dikál és bort. iszik, vagyis másokat ■skar meggyőzni a beadás fontosságá­ról, amikor azt maga nem teljesíti. A kislippój népnevelők szép példát mutatnak. Valamennyien . vállalták, hogy követik czdrf József elvtárs párftitkárt, és 200 százalékra teljesí­tik a begyűjtést. így nem mennek öres kézzel a dolgozó parasztokhoz és nem jönnek el üres kézzel, mert mindenütt Ígéretet kapnak, hogy kö­petik példájukat. Nagybudmér községben Bokor György népnevelő, németajkú dolgo­zó paraszt 265 .százalékra teljesítette n beadását. így ment el Kiss Dezső és Sziffer Antal németajkú dolgozó parasztokhoz, ott megmutatta nekik eredménylapját és meggyőzte őket, hogy kövessék példáját. Magyarbó- lyon Sándor János népnevelő 200 szá­zalékra teljesítette a beadását. Utá­na összeszámolta, hogy van-e még feleslege. Volt, — azt is beadta. El­ment egyik dolgozó paraszthoz és el­magyarázta neki. hogy legalább ilyen arányban teljesítse ó is hazafias, tör­vényes kötelességét. Majson a nép­nevelők a cséplőgépnél kiszámit iák, hogy mennyi a felesleg és ott győzik meg a dolgozó parasztokat a gabona beadásának jelentőségéről. Sok ilyen szép, felemelő példa van megyénkben és az eredmények, a pél­dák bizonyítják, hogy a népnevelők döntő többsége egyénileg példát mu­tat a begyűjtésben. Azonban az agi­táció módszereiben vannak hiányos­ságok. Az agitáció sok helyen meg­győző érveiés helyett általános frázi­sokra szűkül le. Három járási párt­bizottságtól. a Sellyéitől, a mohácsi­tól, és a villányitól nem tudtak agi- tációs tapasztalatokat mondani, nem tudták, hogyan, milyen szavakkal győzik meg járásukban a népneve­lők a dolgozó parasztokat. Ehelyett a sellyei járási pártbizottságtól az ágit. prop. titkár elvtársnő azt mondotta: „Nálunk úgy mennek ki a népneve­lők, hogy elmondják a dolgozó pa­rasztoknak: minden szem gabonával a békét védi és erősíti a béketábort, csapást mér az ellenségre, az imperia­listákra.“ Ez így igaz, de egymagába., ilyén „agitációvai“, ilyen általános frázisokkal nem lehet meggyőzni sen­kit« A mohácsi járási pártbizottságon sem tudták az elvtársiak, hogyan ér­velnek a népnevelők. A villányi já­rási pártbizottságról, is inkább egyé­ni példamutatásokat tudtak csak mondani, mint érveket. Ez mutatja azt, hogy a harcos, meg­győző agitáció térén hiányosságok, tennivalók vannak. Magyarbólyon Sándor János népnevelő minden' bi­zonnyal igen érdekes és hasznos dol­gokat mondott, amikor elment a dol­gozó parasztokhoz. Bokor György nagybudméri népnevelő is biztos, hogy meggyőző érveket használt agi- tációjában. Ezeket az érveket .kell felkutatniok falusi pártszervezeteink­nek. a járási pártbizottságon dolgozó elvtársaknak, amit aztán át 'tudnak adni a többi pártszervezetnek, a töb­bi népnevelőnek. Általánosságokkal, frázisokkal nem tudja egy pártszervezet sem segíteni a népnevelők munkáját és a népne­velők sem tudnak senkit sem meg­győzni, felvilágosítani ilyen „érvek­kel“. Egymagában az, ha a népnevelő elmondja, hogy a beadással az im­perialistákra mérünk csapást, még nem leplezte le a falubeli kulákot, nem mozgósítóit senkit. Éppen ezért döntő feladat, hogy a népneve'ők ta­pasztalatait felkutassuk, általánosít­suk. Ezzel harcossá, mozgósítóvá te­hetjük az agitációs munkát. Döntő feladat, boqy pártszervezete­ink, pártbizottságaink jó érvekkel lás­sák el a népnevelőket, ismertessék veiük a rendeletét, a helyi példákat, hogy harcossá, szívóssá tegyék a népnevelők munkáját. Javítsuk meg a népnevelők munkáját, ez az egyik döntő feladat a begyűjtésben. így tu­dunk a békearatás győzelménél is na­gyobb győzelmet aratni. így tudjuk elérni, hogy augusztus 20-ra túltelje­sítsük a begyűjtést. Előre a békebegyüjtés győzelméért, a Megyei Pártbizottság zászlajáért! A járási közötti begyűjtési verseny állását tegnapi lapunkban a megyei tanács begyűjtési osztályától kapott helytelen adatok alapján közöltük. A pontos kiértékelés — kedd esti je­lentések alapján — a következő: Első a versenyben a szigetvári já­rás. Előirányzatukat eddig 24.6 szá­zalékra teljesítették, s messze ma­guk mögött hagyták a többi járást. A Megyei Pártbizott­ság bckebegyüjtési, járások közötti ver- senyzászlsját a szi­getvári békeharco­sok tartják kezük, hen! Úgy markolják Weg ezt a zá&zlót, úgy törjenek «16- r®. hogy náluk is maradjon! A második a versenyben 15.8 szá- *alékkal a mohácsi járás. Harmadik * Pécsi járás 14.3 azázalékkal, negye dik a pécsváradi 12.9 százalékkal. Ötödik helyen áll a villányi járás 12.8 százalékkal, de a villányiak gyorsan törnek előre, előző jelenté­sük óta kereken megkétszerezték eredményeiket. Hatodik a komlói já­rás 12.4 százalékkal. A csiga-brigád tagjai a követke­zők: sellyei járás 11.2 százalékkal (előző jelentésük óta mindössze két tizeddel mentek előre), a siklósi ja rás 71 száza­lékkal és a sás- di járás 3 6 szá­zalékkal. A csi­ga-brigádban lévő járások előtt nagy mun. ka áll. Mostani „eredményeikké1.1 még egész megyénket visszahúzzák. Lelkesítse őket jobb munkára az a tudat, hogy a Megyei Pártbizottság zászlajáért harcolnak! fl szigetváriak még vezetnek a mozsgóiakkal íoiytatott párosversenyben, de ha továbbra is elbizakodottak lesznek, akkor hamarosan lemaradnak! Lelkesen versenyeznek Szigetvár és Mozsgó dolgozó parasztjai a békebe- gyüjtés győzelméért. Néhány száza­lékkai a szigetváriak vezetnek a ver­senyben, több árpát és búzát gyűjtöt­tek be, mint a mozsgóiak. A szigetváriak azért kerülhettek az élre, mert jól dolgozik a községben a társadalmi bizottság, jól megszer­vezték a népnevelömunkát. A. fársadnlroi bizottságba a falu élenjáró dolgozó parasztjai kerültek. Felosztották maguk között a községet, s együtt a népnevelőkkel, a kötelezettségüket élenjáróan telje­sítő dolgozó parasztokkal, keresik fel a gazdákat. Hetenként rendszeresen tartanak népnevelő-értekezletet, ott megbeszélik a tennivalókat, átadják egymásnak tapasztaltaikat. A népnevelő-értekezleten alaposa^ megvitatták a begyűjtéssel kapcsola­tos rendeleteket. Nagy szükség van erre: minden népnevelőnek pontosan tudnia kell, hogy mennyi kedvezmény, jutalom várja azt a dolgozó parasztot, aki gyorsan teljesíti túltelies’ti beadási köte'e- zett^égét, mert csak így tudja elmon­dani például azt is a társainak, hogy négy forint a gyorsbeadási jutalom augusztus 20-ig. hogy a C-jegyre be­adott gabona után mennyit őrlethet/ nek, hogy minden mázsa túlteljesítés után 75 forint értékű külön iparcikk vásárlására jogosító utalványt kap­nak, hogy a legjobbak külön pénzju­talmat kapnak, elviszik őket üdüini, stb. És csak így tudják elmondani azt is, hogy aki pedig nem teljesíti tör­vényes kötelezettségét, az a törvény teljes szigorával találja magát szem­ben, társai nem fogják becsülni, be­adási kötelezettségét pedig fel fogják emelni nyoic nap után őt százalékkal, további egy hét után újabb öt száza­lékkal, s ha ekkor sem teljesíti, ak­kor ráadásul kártérítést is kell fi­zetnie. A szigetváriak még vezetnek a versenyben, de felütötte már fejét kö­zöttük az elbizakodottság. Taubert Gyula eivtárs, a-tanácsenök így be­szél a begyűjtésről: Nálunk tavaly is jól ment. .mert a dolgozók megér­tik a begyújtó? jelentőségét, az idén is menni fog és biztos, hogy tovább­ra is a mozsgóiak elüti lógunk ha­ladni a párosversenyben.“ Egyáltalán new biztos ez, Taubert elvtárs! Legalább is akkor nem biz­tos, ha továbbra is ,,könnyű feladat­nak" tekintik a községben a begyűj­tést. Az ellenség kihasználja az ilyen megnyugvást, önelégültséget és min­dent el fog követni, hogy akadályoz­za a begyűjtést és akkor a szigetvá­riak könnyen lemaradnak! De erősíteni kell az iramot Sziget­váron azért is, mert a mozsgóiaknáí vasárnap gyük ki először a villany­fény, s most már boldogan hallgatják a mozsgóiak a rádiót, olvassák a vil­lanyfény mellett az újságot. És ezf az újabb segítséget meg is akarják kö­szönni a nép államának — a begyűj­tés gyors túlteljesítésével. Igyekezniük kell a szigetvári béke­harcosoknak, ha valóban le akarják győzni a mozsgóiakat, mert a mozsgói dolgozó parasztok sem hagyják olyan könnyen magukat! OT^vi­fäzu i S&L{rtkz&BtfCOSofi Üdvözlet a békebegyiijtésben élenjáró dolgozó parasztoknak! VARGA JENŐ hatboldas (Hegysz-emárton) 192 AMBACH KONRÁD kilencből Jas (H egyszentmárton) 435 BÓRA ISTVÁN tizemháromholclas (B eremend) 400 ZENÁT PÁL kilencholdas (Alsószent marton) 192 SZABADI JÓZSEFN6 tizenháromhpl das (Harkány) 130 SÁFRÁNY LÁSZLÓ tizenkétholdas (Kovácshida) 448 BALOGH MIKLÓS háromholdas (Bo gádmindszent) 262 KUKORICA ISTVÁN tanácselnök (Mágocs) 161 FENYVESI ANTAL (Magyarszék) 120 Úttörők, DISZ-fiatalok lelkesen végzik a kukorica és napraforgó pótbeporzását a villányi járásban Megyénk dolgozó parasztsága meg­értette azt, hogy a kukorica cs nap­raforgó pótbeporzásával a Szovjet­unió tapasztalatát követve, növelheti a termés eredményét és ezáltal jó­létét. A pótbeporzás végzésében élenjár­nak a villányi járás dolgozói. A múlt hét pénteken délelőtt a járási la nács oktatási osztályán összejöttek a iárás tanítói a községekből és a Sző- lőtechníkum hallgatóival alaposan megbeszélték, hogyan kell végezni a pótbeporzást. Majd harcba indultak és minden községben, minden tszcs- ben megmutatták a dolgozóknak, ho. gyan végezzék a pótbeporzást. A villányi járás dolgozói nem halaszt­ják el az alkalmat a többtermés el­éréséért vívott harcban és már szom. baton harcba indultak a pótbeporzás gyors elvégzéséért. Élenjárnak e munka elvégzésében Vókány, Ujpetre, Villány, Magyar- bóly, Kislippó. Lippó községek dől- gozóí. Ezekben a községekben min­den úttörő, minden DISZ-tag kive­szi részéi a pótheporzás végzéséből. Minden olyan kukorica és naprafor­góföld, ahol még lehet a pótbepor zást végezni, amelyiknek a virága még nem hullott eí, hangos az úttö­rők és DlSZ tagok énekétől, akik a pótbeporzást végzik. A villányi já­rás dolgozói már eddig ötszáz hold Jó az időjárás, bőven «tett eső, a másodvctÓK mégis igen lassan megy. A sellyei járás népi váltotta valóra ígéretét, még mindig nem érte el a 120 százalékot, de rövidesen elveszíti még az elsőséget is. mert a villá­nyiak alaposan előretörnek. A tiil)bi j áráé ők is alig-alig haladnak előre. Megyénk eddig a tervet 863 száza­lékra teljesítette*. Ha nem használjuk ki az előttünk álló napokat, legfel, jebb azt, jelenthetjük Rákosi elvtárí- nak, hogjir-páldául a Szigetvári, sásdi. pácéi ■miatt lemaradtunk, nem kukoricaföldőn végezték el a kuko­rica pótbeporzást. És a továbbiakban is harcolnak, hogy ahol még nem késő, elvégezzék a pótbeporzást, ez­zel növeljék a terméseredményt. Használjuk ki a lehetőségeket Bőséges termés fink van az idén. Bizonyítják ezt' az első csóplési ered­mények is. De a termés még távolról sincs mindenütt a zsákokban. Jó termésünk sikeres begyűjtésének elő­feltétele a bohordás gyors elvégzése. Ez a véleménye Soós Béla elvtárs­nak, a hásságyi tanács elnökének, aki azt mondja: ,,Komoly erőfeszíté­seket kell tenni, hogy a gazdag ter­més gyors behordásái biztosíthassuk, meri sokkal több termésűnk van, mint tavaly volt.“ Éppen ezért Hás- súgvon a népnevelőknek két vona­lon kell harcolniuk: a régi megszo- kottság és a kulák ok „magyarázása“' ellen,, hogy „nedves a gabona, nem lehet hordani" — meg — „úgysem jön még a cséplőgép, ráér még.“ A básöágyi tanácstagok és a nép­nevelők megmagyarázzák a dolgozó parasztoknak, hogy aki késlekedik a behordással, kockára, teszi idei bő fogadtuk meg teljesen Rákosi elv- társ tanácsát. Használjuk ki a jó le­hetőségeket. fogadjuk meg Rákosi eivtárs tárnicsát és elsejéid marodé k­1 aluliul teljesít silk a tervet! 1. Sellyei 104 százalék 2. Villányi 103 3. Pécsváradi 95 4. Siklósi 94 5. Komlói 91.46 „ ti. Mohácsi 87:8 , 7, Szigetvári 75.5 „ 8. Pécsi 69.55 „ 9. SáSdi 68.4 „ egész megyénkben, még nem késő. Jóniébány mázsával növclhetiük ktf- korica- és. napraforgótermésünket a pótbeporzás segítségével, «ok disz­nót, libát hizlalhatunk az Így nyert kukoricával. termését. Bor Lajos VB-t,ag példázd megmagyarázza a dolgozóknak: „A jól beérett gabonák a keresztben túl­érnek és emiatt, nagy a pergés ve­szélye.“ Ki ás számítja, hogy meny­nyi a szemveisztesége annak a dol­gozó parasztnak, aki Pató Pál mód­jára a „lrej ráérünk arra még“-nótát fújja A rakodásnál két-három százalék la elpercghet, ha nem igyekezünk. A vihar, az eső, ugyanennyit kiverhet. A gabona csírázásnak indul a ke­resztek tetején, de az aljában is, ami legalább ötszázalékos szem vesz­tes éget okozhat. Mázsánként nyolc- tíz kiló gabonát fecsérelhet el, aki halogatja a behordást. Országos méretekben eokerer vá­gón gabonát jelentene ez és Így nem­csak saját magát károsítja meg a dolgozó paraszt, hanem népgazdasá­gunknak is komoly kárt okoz. Bor Lajos érveit megértik a dolgozó pa­rasztok' és harcolnak is minden szem gabonáért. Hiba azonban a községben, bogy a pártszervezet keveset törődik a be. hordás maradéktalan elvégzésével. V. Tóth Ferenc párttitkár elvtárs nem ellenőrzi kellően a kislakokat. Pedig az osztályéi1)e.tisóg minden szem él- pergett gabonának örül. V. Tóth Fe­renc eivtárs ennek ellenére még egy. szer sem mem ki a kulákok föld­jére. hogy ellenőrizze a behordűst. Változtasson ezen Tóth elvtárs, tö­rődjön többet a behordással biz­tosan nagyobb eredmények lesznek Hásságyon­äiyorsftsnlc a behordátst! Ilásságron hurcolnak a népnevelők a behordós gyors elvégzéséért Fokozzuk a másodvetés ütemét!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom