Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-27 / 147. szám

WRPl & 1551 IüíTTüS rt Beigazolódott a vád valamennyi pontja Az ügyész vári beszéde Grösz József és hazaáruló bandája tárgyalásán Kedden Grösz József és Összeeskü­vő társai perének negyedik napján, Urbán Lajos fegyverszakértö kihall­gatására került sor. . Az itt lévő és már írásos szak- véleményben részletesen felsorolt puskákat, pisztolyokat és lőszereket, mérési, optikai és lövési próbával kapcsolatos vizsgálat alá vettem — mondotta a szakértő. — A vizsgálat során megállapítottam azt, hogy a puskák és pisztolyok lőfegyvernek minősülnek, használható állapotban vannak, alkatrészük nem hiányzik Emberélet kioltására alkalmasak Itt a bűnjelek között külön szeret­nék foglalkozni ezzel a lőbottal (fel' mutatja), amely így, kinézetre egy egyszerű sétapálca, azonban egyszeri lövés leadására alkalmas, 30—35 mé. teres távolságra emberélet kioltására ipegfelelő alkalmatosság, ilyen szer­számmal már merényleteket követtek el és erre a célra kitünően megfelel. A fegyverszakértö ezután bemutat­ta a lobot működését. Az államügyésznek és a védőknek bizonyításkiegészítési indítványa nem lévén, az elnök a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánította. Ezután dr. Alapy Gyula államügyész mondot­ta le vádbeszédét. A vád beszéd — Tisztelt büntetőtanács! A ne­gyedik napja folyó tárgyalást egész dolgozó népünk feszült érdeklődéssel figyeli. A dolgozó magyar nép, amely éppen most fogadta megelégedéssel a békebizottság jelentését arról, hogy országunkban a békemozgalomnak több, mint hét millió katonája sora­kozott fel, a legnagyobb felháboro­dással látja a tárgyalás adataiból, hogy ismételten kinyilvánított béke- akaratával szemben ezek a vádlottak gálád összeesküvést szőttek szabad­sága elrablására. A vádlottak szerte­ágazó aknamunkájukkal új, véres há­borút akartak előkészíteni. A felhá­borodás, amely a vádlottak leleplezé­sét' követte, .mindenben indokolt és alátámasztott. — A tárgyalás világosan leleplezte a vádlottak cselekményeit. A vád u tárgyalás megállapított adatait össze­gezi akkor, amikor ítéletet kér a vád­lottakra. Az államügyész ezután megvilágí­totta az összeesküvés jellegzetessé­geit. — A tárgyalás folyamán — mon­dotta — többízben történt hivatko­zás Mindszenty Józsefre, aki ugyan ebben a teremben felelt a magyar nép bírósága előtt összeesküvő és kémtevékenysége miatt. Mindszentv József összeesküvése, amely mögött az Amerikai Egyesült Államok impe- rialistái, a Vatikán vezetői állottak, a tárgyalás bizonyítékai szerint Mind­szenty elítélésével nem szakadt meg hanem tovább folyt. — Grösz József, mint a magyar­országi katolikus főpapok vezetője — mindent elkövetett arra, hogy a nép- köztársaság kormányát félrevezesse és megtévessze igazi szándékai fe­lől. Grösz József kifelé vállalta a nép- köztársaság vívmányainak a védel­mét, kötelezte magát a béke védőinek támogatására, ezzel egyidőben ti­tokban álnokul még a tárgyalás napjaiban az amerikai követség utasítására nyilatkozatot állított ki, hogy államfőnek tekinti ma­gáti a népi demokráciát idegen fegyveres segítséggel, véres bel- háborúval meg akarja dönteni és olyan kormányt kíván létrehozni, amely Magyarországot a Szovjet­unió vezette béketábortó' az ame­rikai imperialisták oldalára viszi át. — Mialatt a kormány az elfogadott egyezmény minden betűjét betartotta, végrehajtotta, azalatt Grösz József vádlott egy percig sem tartotta magát sz általa aláírt megegyezéshez, ehe­lyett azon mesterkedett, hogy hogyan mentse át az összeesküvés számára a demokráciát gyűlölő szerzeteseket és körözött népellenes bűnösöket. Csali a kongrua igénylésénél és k'fi. »elésénél, valutázott. Segítette az idegen imperialisták kémeit, a ma­gyar dolgozó nép minden »'denségét. — Miután Mindszenty — amint az összeesküvők kifejezték magukat — •most „akadályozva van", helyére. Grösz József lépett, aki úgynevezett homo regiusnak, a király emberének, ideiglenes államfőnek nyilvánította magát és ' azon munkálkodott, hogy népellenes kormányt hozzon 'áí-c, hogy visszahozza a magyar dolgozók nyakára a gyűlölt Habsburgokat A magyar nép jól ismeri a Habsbur­gokat és amikor nevüket hallja, keze ökölbeszorul. A Habsburgok neve a mi országunkban és Európa minden szabad népe előtt a szolgaságot, a nép elnyomatását jelenti. A magyar nép számára a Habsburg név nemcsak a szolgaságot jelenti, de nemzeti sza­badságunk véres elnyomóit. A dolgo­zó népet gyűlölő reakciós főpapság­nak azonban, az érsekeknek és tár­saiknak, a Habsburg-idők épp azokat a.- időket jelentik, amikor a főpapok­nak, az egyházi rendeknek, tíz- és százezer holdjaik, gyáraik, bankjaik voltak, amikor a felmérhetetlen anya­gi erőikhez a hatalom birtoklása is járult, azé a hatalomé, amely kizsák­mányolta és szolgasorsban tartotta a gúzsba kötött dolgozó népet. Ezért követtek el a vádlottak mindent, hogy újra Habsburg király kerüljön a trónra. — Ez az elképzelésűk nemcsak végtelenül gonosz, hanem végtelenül ostoba is, mert azt képzelik, hogy ha egv degenerált Habsburg-ivadéknak a fejére teszik a koronát, akkor a ma­gyar nép azonnal térdet-fejet hajt előtte. Alapy államügyész a továbbiakban kifejtette, hogy a vádlottak kifejezett célja a nagybirtok és a nagytőke ural­mának visszaállítása volt, majd rá­mutatott: Az összeesküvés vezetői mögött ott sorakozott az egész, véres bosszút lihegő fasiszta terrorbanda. — A szervezkedés vezetői — foly­tatta az államügyész, — Grösz Jó­zsef, Bozsik Pál, dr. Farkas Endre, dr. Endrédy Vendel — az egész összeesküvés alapjául az újabb világ­háború kitörését és annak meggyor­sítását tekintették. A büntető tanács akkor ítéli meg helyesen a vádlottak összeesküvő tevékenységét, hogy ha tervüknek ezt az alapját egy percre sem téveszti szem elől. — Ez az összeesküvés tehát nem valami elszigetelt bűnszövetkezetnek a tevékenysége, hanem szerves része annak az imperia­lista tervnek, amely a népek bé­kéjének megbontására tör, amely már hidegháborúról melegháború­ra tért át ott, ahol erre módja volt. Ez a szervezkedés részlete annak a világméretekben folyó aknamunkának, amelynek az a célja, hogy a harmadik világ­háború kirobbantásával az egész világot az Egyesült Államok nral- ma alá hajtsa. — Ebben a perben a vádlottak padján ülnek kisbarnaki Farkas Fe renc és Oszlányi fasiszta tábornokok is. — A vádlottak padján ül önök előtt az a fasiszta terrorbanda, ame­lyet a nyugati imperialisták és aljas jugoszláv ügynökeik szervezetten tar­tanak a parancsnokságaik alatt. A vádlottak padján ülnek — mint a világ békéjének és a magyar népnek ellenségei — azok az imperialista ve­zetők, akik ezeket a bandákat, Hitler, Horthy, Szálasi egész fasiszta szemet­jét átvették és szövetségesüknek te­kintik. Felelősek tehát itt a bíróság tanácsa és a világ békeszerető népei előtt azok is, akik a magyar fasiszta hordákat éppúgy, mint az SS-bandi- tákat, a fasiszta Werhmacht tömeg­gyilkos tábornokait újra felfegyver- zik, hogy új borzalmakat, új szeren- csétlenségekef zúdítsanak a világra, A vádlottak összeesküvő szervezke­dését tehát — ebben a keretben, mint az imperialistáknak hazánkon belül működő elvetemült ötödik had­oszlopát kell ítélet alá venni. Ez az a keret, amelybe a vádolt büncse. tekmények szervesen beletartoznak. A nyomozati) minden egyet adata beigazolódott Ezt követően az államügyész rövi­den összefoglalta a vád bizonyítékait megállapítva, hogy' a tárgyaláson a nyomozás minden egyes adata bebizo­nyosodott, a vallomások, okmányok, szembesítések és bűnjelek igazolták a vádiratot. Kiemelte, hogy a vádlottak összeesküvése egy teljesen egységes és többéves bűnfolyamat, amelyben az egyes vádlottak különböző részlet- bűncselekményeket hajtottak végre, Grösz József pedig közvetlenül irá­nyított. — Fény derült árra az undorító erkölcsi fertőre, — folytatta Alapy — amely például az egész pálos rend életét jellemezte. Felszínre került az a rengeteg szenny, az a mocsár, amely a hírhedt sziklakápolnában és szikla­kolostorban összegyűlt és amelynek részleteivel nem is kívánok foglalkoz­ni — A nyomozás során és a tárgya­láson is elég mód lett volna ' arra, hogy szóvátegyem a vádlottak'' egész sorának a népi demokrácia eílen folytatott működését, amelyet az egyház palástja mögé megbújva követ­tek el, azonban a vádlottak egyházi funkciói közben elkövetett bűntette­ket nem teregettem ki. Hangsúlyozom, hogy nem bizonyítékokban lett volna hiány. Nem, bizonyíték bőségesen állott rendelkezésre, de ismétlem, a papi vádlottakkal szemben nem kí­vántam a vád tárgyává tenni olyan bűntetteket, amelyeket a papi hiva­tással visszaélve követtek el. — Ezzel még nyilvánvalóbbá válik — mondotta ezután az államügyész, — hogy ez a per összeesküvők, kémek, gazdasági bűntettesek, fasiszta be­súgók és gyilkosok perc és nem valamely vallási íelckezetnek a pere. Világos, hogy nem az egyházi élet gyakorlása, hanem a hívők hiszé­kenységével vajó aljas visszaélés az, ha a miseszándékokra — mint a vád­lottak mondták. intenciókra — kül­dött dollárokkal üzérkednek vagy a kápolna építésért a. hívőktől begyűj­tött adományokból kocsmát nyitnak vagy éppen az ájtafos hívőnek" a templom! perselybe dobott adomá­nyaiból fizetik ki egy erkölcstelen pa­pi személy szeretőjének a költségeit, mint Csellái István Jenő vádlott, volt pálos rendfőnök tette. És hasonló al_ jas visszaélés az, ha a papi kongruá- ra kiutalt összegeket nem adták át azoknak a lelkészeknek akiknek járt, hanem más, tiikos célokra visszatar­tották, amint az a kalocsai érseki iro­dában történt. Nincs épeszű ember, aki\' az ilyen és az ehhez hasonló cselekmé­nyeket valamiképpen a vallás szabad gyakorlásának a körébe kívánja von­ni. Fertő ez, amelynek eltüntetése a hatóságok és elsősorba,, a7 ügyész feladata és köte'essége. Az államügyész ezután a tárgyalá­son beigazolódott tényeken tekintett végig. Beigazolódott, hogy Mindszenty Jó. zsef — annak a7 utasításnak a'szeL ’emébeu, amit Endrédv Vend»'! vád­lott útján a Vatikántól kapott, — le­egyházi funkciójával, a Magyar Nép- köztársaság megdöntésére tört és a vádbei bűntetteket elkövette. Az államügyész a továbbiakban fel­sorolta a vádiratnak a .többi vádlott­ra vonatkozó megállapításait, melyek kivétel nélkül ugyancsak bizpnyítást nyertek a tárgyalás során, majd így folytatta: — Az összeesküvés főcélkitűzése —- mondotta —, annak a népellenes, re. akciós rendnek a visszaállítása volt, amelytől a vádlottak mindenekelőtt az egyházi nagybirtokok és befolyá­suk visszaállításét remélték. A vádlottak összesküvése a béke el’eni merénylet is mert aljae tervei­ket csak új háború szörnyű. szenve­dései árán remélték megvalósíthatni. Amikor a bíróság az ítélethozatalról fog tanácskozni, nem tévesztheti egy pilanatig sem szeme elöl azf a bizo­nyított tényt, hog.y az amerikai kö­vetségtől az összeesküvők azt az uta­sítást kapták, hogy Grösz változtassa meg dr. Bozsik Pál miniszterelnökké való kinevezését, olyan, kormányt kell kineveznie, olyan kormány kell nekik —, aiaeiy képes az olyan vé_ rés feladatok megoldására, amelyek mint vallomásában elhangzott, nem megtisztelők egy papi ember számá­ra. Arról volt tehát itt szó, hogy olyan véres tcrroruralmaj készítenek elő, amelyben még az ő megítélésük szerint is jobb ha az egyház képvi­selői háttérben maradnak. Ezt szolgálták volna a különítmé­nyes terroristák gyilkos merényletei és azok a fasiszta bandák, amelyeket a nyilas kisbarnaki Farkas és Osz'.á- nyi, Szálasi voúi tábornokai az. ame­rikai imperialisták és Tito pribékjei­nek segítségével. íeifegyvereznek- Az öszeesküvés tehát r.em pusztán a nagybirtok és a tőkés rend visszaálií_ tásál jelentette Volna. Az összeeskü­vők kormánya a jellegzetes fasiszta terrorkormány lett volna, amely tízezrek legyilkolása árán akar. ita.volna felszámolni a népi demokrá- j cia minden vivmányái. A legszigorúbb büntetést tartóztatása esetére Grösz József vád­lottat újította az összeesküvés élére. Bebizonyosodott, hogy Grösz József az összeesküvés vezetését átvette, részleteiben kidolgoztatta és jóvá­hagyta az összeesküvők programját. Bebizonyosodott, hogy céljuk a népköztársaság megdöntésével a .Habsburg-királyság visszaállítása volt. E cél eléréséig Grösz József vádlott válalta, hogy mint ideiglenes állam, fő szreepel, Erről az ami&rfkai követ­ség utasítására írásbeli nyilatkozatot, állított ki. azt aláírásával ellátta, ta­nukkal élőttemeztette és összeesküvő társai útján az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségének kül­dötte még. Bebizőnyosodott, hogv kormánylis­tát állítottak össze, amelynek élére Grösz József ‘előbb dr. Bozsik Pált, majd dr. Friedrich Istvánt, az 1919 évi terrorkormány hírhedt miniszter- elnökét ; állította. A Grősz-vezette összeesküvés fegy. veres csoportokat szervezett, ame­lyeknek feladata a népköztársaság megdöntése és a külföldről várt ellen­séges efők támogatása volt. Bebizonyosodott, hogy a szervez-- kezdés érdekében az Egyesült Álla. mok. Belgium és Olaszország követsé­geivel kapcsolatot tartott, ame’yek a diplomata posta felhasználásával kül. földre csempészték azokat a titkos gazdasági és politikai adatokat, ame­lyeket Grösz József és összeesküvő társai részükre átadtak. Bebizonyosodott, hogy Grösz Jó­zsef mindent elkövetett, hogy az ösz- szeesküvők körét kiszélesítse. Ezért a körözött népeTenes elemek egész sorát közöttük olyan aljas gyilkost, mint Vezér Ferenc és más háborús bűntettest, minden eszközzel támoga­tott. Bebizonyosodott, hogy az összeos- küvés anyagi fedezetére széleskörű valutaüzérkedést folytatott, az ebből ; lefoglalt és be nem jelentett valuta­összegek bűnjelként a bíróság asz. talán feküsznek éppen úgy, mint az arannyal űzött bűncselekmények tár­gyi bizonyítékai. ■ Bizonyítást nyert továbbá, hogy külföldre • csempésztette a nemzet kul­turális kincsét képező, felmérhetetlen kulturális jelentőséggel bíró kalocsai kódexet. Kicsemoésztette azokat az ősnyomtatványokat, amelyeket pótol­ni nem Lshet. Bebizonyosodott, hogy az összees­küvés programjának számukra leg­fontosabb pontja a nagybirtok vissza­állítása voa. Dr. Farkas és dr. Bozsik vádlottakat Grösz arra utasílotta. hogy mindenekelőtt a7 egyházi nagy­birtok visszaállításának a programját, és végrehajtási dolgozzák ki. A kidol­gozott program szerint nemcsak a nagybirtokot kívánták visszaállítani, hanem visszaadni a gyárakat, bányá­kat, üzemeket volt tulajdonosaiknak. Arra törekedtek" bogy a dolgozó' né­pet újra kerekesszék minden jogából és újra visszaállítsák a régi feudális, tőkés rendszert visszahozzák a csend, ormaimat, ami a munkásoknak, pa- ras7.tol<nak. nőknek új. szörnvű szo-l. gasorso* íe'enteü volna a Habsburg. , v>* jpjjan i Bebizonyosodott, hogy visszaélve Alapy 'államügyés7 hangsúlyozta, hogy a beismerő vallomások javuk­ra nem mérlegelhetek, ment a meg­cáfolhatatlan bizonyítékok mellett nem volt helye a tagadásnak. — A vádlottak terhére — folytatta az államügyész —, különösképpen sú­lyosbító körülménynek indítványo­zom elfogadni azt a megvetést, gyűlö­letet ós lenézést, amivel a dolgozó magyar néppel szemben, elárult ha. zajukkal szemben viseltettek. Akad­hat-e becsületes magyar ember, aki­nek ne szorulna ökölbe a keze akkor, amikor arról hall, hogy a vádlottak heteken belül várták már az e'leriség háborús támadását? Kiben ne forrna tel a gyűlöjét annak hallatára, hogy újra megsemmisíteni akarták mind­azt, amit népünk szorgalma.' a Szov­jetunió és a többi barátaink segítsé­gével felépített? Vájjon van-e becsü­letes magyar ember, aki ne, a legna­gyobb gyűlölettel , gondolna arra. hogy a hazánk ellen annyit vétő Habsburgokat akarták újra a magyar nép nyakára ültetni és annyi szenve­désben megszerzett szabadságunkat kívánták tőlünk elrabolni? Súlyosbító a vádlottaknak elszánt következetes­sége. Ebben a következetességben nincsen minőségi különbség az össze­esküvés! vezető Grösz, Bozsik és Far­kas vádlottak vagy a gyilkos Vezér Ferenc megrögzöttsége között. A vád­lottakat az összeesküvés szélesen szőtt láncolata formálja olyan meg. rögzöít bűntettesek szövetségévé, amely egészében mutatja meg az ösz- sze-sküvés veszélyes realitását és a vádlottak elszántságát. A vádlottak egyrésze az egyházi, fegyelemre is hivatkozott és arra, hogy a katolikus egyház ügyeire Rómába szökött fa­siszta papok döntő befolyással bír­nak. Ezt nem tekinthetjük enyhítő körülménynek, viszont súlyosbító körülmény, hogy a vád­lottak alávaló módon visszaéltek egyházi méltóságukkal, papi jelle­gükkel és a lelki terror eszközét arra használták fel, hogy a cselek­ményeiket úgy tüntessék fel, mint­ha arra nem aljas összeesküvő céljaik megvalósításához, hanem talán a hit megvédéséhez lett vol­na szükségük. Senki nem állíthat­ja, hogy a vallásszabadsághoz ta­lán a nagybirtokok visszaállítása, a valutával való üzérkedés vagy éppen a félrevezetett hívők által adott adományok kocsmákra és erkölcstelen célokra való elprédá. lása lenne szükséges. — A vádlottak tehát nem a vallási védelmezték, amit megvédeni nincs kivel szemben, mert alkotmányunk mindenkinek biztosítja a vallás sza­bad gyakorlását. A vádlottak távol­ról sem a vallás védelmezői, hanem a népi demokrácia, a magyar nép el­vetemült gyűlölői: csakis ez és sem. mi más bűntetteiknek a rugója. “ Amikor arra teszek indítványt, — mondotta Alapy Gyula állam­ügyész vádbeszédének befejező ré­szében, — hogy a bíróság ítélete a törvény legteljesebb szigorával sújt­son [e a vádlottakra, többet teljesítek, mint ügyészi kötelességet. A bíróság előtt, amelynek tagjai a dojgozó nép küldöttei, akik felelősek szavukért és döntésükért, dolgozó népünk egészé­nek, nemcsak kötelesség teljesítése az. ha a vádlottakra a legszigorúbb törvényes büntetésnek a könyörtelen kiszabását kérem. Hazánk dolgozó népe felháborodottan követeli ezek­nek a vádlottaknak a megsemmisítő, sót, mert szabadságunkra, békénkre éa hazánk megsemmisítésére törtek En­nek a felháborodásnak érezzék az ere­jét az ügyész szavában, ez. vezesse minden gondolatukat, amikor kiszab­ják a vádlottak büntetését. Ezt a követelést fejezi ki a vád amelyet itt nem egy ember, hanem az or­szág több. mint hétmillió békeharco­sa képvisel. A bíróság ítélete legyen tnesszeharsogó figyelmeztetés, hogy népünk egységesen áll szemben bé_ kénk,- demokráciánk minden ellensé­gével. a bíróság ítélete legyen példás megtorlása a 'egalávalóbb bűntettnek, amnly a békét és ^ szabadságot akar­ta elrabolni népünktől, legyen bizony­ság a bíróság Ítélete a7 országon be­lül és kívül egyaránt, hogy aki de­mokráciánkat veszélyezteti, aki fel. emeli kezét a magyar haza szabadsá­gára, bárki legyen is az, lesújt rá . a törvény vasökie. A védőbeszedek Grösz József elsőrendű vádlott vé­delmét dr. Joanovics Emil terjesztet­te elő. Tudom, hogy nehéz helyzetben vagyok, — kezdte vedöbeszedét — mint a népi demokrácia őszinte híve, de ugyanakkor hitéletet élő ember, mélységes megdöbbenéssel látom a magyar katolikus egyház legfőbb fe­jét a vádlottak padján. A népi de­mokrácia törvényei, mint védőnek kötelességemmé teszik, hogy felada­tom teljesítése során igyekezzem a legtöbbet nyújtani és felhívni a bíró­ság figyelmét mindazokra az összefüg­gésekre, és tényekre, amelyek alkal­masak arra, bogy védettem javát szolgálják. Védői tisztemet legjobb tudomásom és a tisztult ügyvédi hi­vatás szellemében kívánom és logoin betölteni. A védő ezután azt bizonygatta, hogy Grösz kötelességének érezte végrehajtani azokat a parancsokat, amelyeket Mindszenty egyházfői mél­tóságának hatalmával élve, adott ne­ki. — Akaratát és cselekedetét — mondotta — az átvett parancs és azok irányították, akik hatalmi és politikai célok érdekében vonták befolyásuk alá. — Vegye tekintetbe a megyei bíró. ság — kérte a védő — azt a beha­tást, amelyet a Rómából érkezett uta. sítás védencemben keltett. Joanovics ezután arra hivatkozott, hogy az életforma, amelyben védett­je élt, elfogulttá és eszközzé tette őt a nép ellenségeinek kezében, majd Grösz József és a többi vádlott kap­csolatát tette vizsgálat tárgyává. A tárgyalás anyagából és az elhangzott tanúvallomásokból az tűnik ki, hogy védencemnek az elhatározó lépések­nél kezdeményező szerepe nem volt — mohdotta, majd rámutatott, hogy a döntő befolyást azok a hatalmak gyakorolták Grőszre, akiknek szüksé­gük volt itthoni tevékenységére. Az egyházi állam feje pecsétes levéllel biztosította támogatásáról a vád tár. gyává tett magatartással kapcsolato­san. Az amerikai követség külön nyi latkozat útján igyekezett meggyőző dést nyerni felfogásáról, sőt értésére adta, hogy maga az Egyesült Államok külügyminisztériuma kívánt tőle biz­tosítékot kapni. — Hozzon a bíróság a nyomatékos enyhítő körülmenypk alapos és szé­leskörű mérlegelése után méltányos ítéletet — fejezte be védöbcszédét Grösz József védője. Ezután a többi vádlott védője be­szélt, majd az utolsó szó jogán Grösz József szólalt fel. Az erről szóló tu­dósítást következő számunkban foly­tatjuk. Gromiko és a szovjet küldöttség tagjai elutaztak Parisból A négy hálálom küliigyminiszterhe- lyelteseinck értekezleten részlvetl szovjet küldöttség, élén A. A. ürömi- kovái, a Szovjetunió külügyminiszter- helyettesével, június 25-én repüiőgé" pen elutazott Páriából. A küldöttség még aznap Uerlinbt érkezett. A scliönleldi repülőtéren A. A. ürö­mi ko fogadására megjelent Georg Derlinger, a Német Demokratikus Köz- Iá rsaság külügyminisztere. Szovjet részről megjelent a repülőte­rei! 1. F. Szcmicsasztiiov, a szovjet ellenőrző bizottság rluökheilyettejSe, G. M. Puskin nagykővel, a szovjet diplo­máciai misszió- vezetője és mások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom