Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-27 / 147. szám

1051 JUNIUS' 57 NAPLÓ 3 PÁ RT ÉS PÁR TÉP IT ÉS * Németi község délszláv dolgozó parasztjai követik példamutató párttítkárukat Németi község nem nagy falu, mind­össze 80 háza van. Lakosai túlnyo­mó többségben délszláv dolgozó pa­rasztok. Ebben a kis faluban is, csak_ úgy mint az egész országban, lendü­letesen folyik az aratás. Az ősziárpa aratását, mint ahogyan Bors Ferenc, délszláv dolgozó paraszt, a falusi pártszervezet.titkára mondja: már a múlt héten befejezték. Németiben még nincs tszcs. A pártszervezet útmutatá­sa nyomán, a kommunista népneve­lők. a fejlettebb pártonkívüli dolgozó parasztok, azonban már tervezgetik: ha előbb nem is. de az ősszel meg­alakítják falujukban is a tszcs-f. Er, re aztán az ellenség fokozottan ..kez­dett ,,dolgozni.“ A faluban élő há­rom kulák-család igyekezett befolyá­sa alá keríteni a dolgozó parasztsá­got! .,Meg tudtunk mi lenni eddig is tszcs nélkül, meg tudunk ezután is.“ Ez a hangulat kezdett felülkerekedni a faluban. ,,Majd elnémítjuk az ellenség hang­ját“— gondolta'magában Bors Fe­renc párttitkár elvtárs. Egyik este összehívta a párttago­kat cs közös elhatározással meg­szervezték egy tszcs látogatását. Ezt azért tartották fontosnak, mert számos dolgozó paraszt van a faluban olyan, aki crak akkor hisz el valamit, ha saját szemeivel -meggyőződik róla. így van ez a tszcs-veí is. Elhiszik, hogy nagyüzemi gazdálkodással sok­kal nagyobb terméshozamot lehet el. érni, céakhát, előbb látni szeretnek. Bors elvtárs elintézte a fe’söbb szer­vekkel és 17-én meg is látogatták a kátolyi és bel várdgyulai tszcs-ket. Ezen a reggelen a pártütkár elvtárc főt órával előbb kelt fel, mint aho­gyan szokott, hajnal fél 3-kor. Vaia. mi fontos dologban törte a fejét. A „békebegyüjtési óra1” Mire húzlak az 'ötöt,' Bors elvtárs már elvégezte az istállóban a mun­kái. Az állatokat megetette, tiszta al­mot hordott-alájuk, csak az itatás volt hátra, azi meg a feleségére bízta. „Ma kétszeres győzelmei kell elér­nünk“ — gondolta magában, miköz­ben ment Majorácz István, e’vtárs — egyik legjobb népnevelő a pártszer­vezetben — lakására, hogy elsőnek tudassa veié a nagy ..haditervat.“ Majorácz elvtárs is éppen akkor vé­gezte el az istállóban a munkát. — Arról van szó,- — közölt „ vele Bors 'elvtárs, — hogy mire .az autó ideér, amivel megyünk Kátolyba. az- ideig szervezünk egy békebegyüjtési órát. Majorácz elvtárs eleinte kissé ke- veseltiD az időt. ..Ugyan, mit. lehet egy óra alatt csinálni.' De azért mégis csak helyesnek találta Bors elvtárs kezdeményezését. Bors eivlárs utána e'ment mind, a 12 népnevelőhöz és azoknak i« ugyanúgy elmondta a fel­adatokat, mint Majorácz elvtársnak. Hat órakor indult útjára a népnevelő- gárda, élükön a párttitkár elvtárssal. Megkezdődött a politikai felvilágosító munka, a tojás, széna és baromfi be. gyűjtés jelentőségéről, összekötve az agitációt a tszcsk látogatásának jelen­tőségével. ' Mindenben, a párttitkár állt az élen. Az egy mázsa szénabeadás helyett négy mázsa 30 kilót adott be, tojásból és baromfiból már az egész évi beadását teljesítette Bors elvtárs. , És így követték a többi népnevelők a példáját, a népnevelőket pedig az egész falu dolgozó parasztsága. Azon a napon reggel hat órálól hét óráig 1.050 darab tojást , és 35 kiló baromfit gyűjtöttek össze. A példa- mutatás és a jó népnevelő munka eredményeként a község eddig egész évi tojásbeadási kötelezettségének 72 százalékát, szériabeadási kötelezettsé­gének pedig 95 százalékát teljesítette. A kommunisták egyszerre, elfőnek kezdik a búza aratását A kulákokal ebe a méreg. Különö. sen, amikor látták, hogy' autón men­nek a do'gozó parasztok egy másik faluba, hogy megismerkedhessenek a fejlettebb mezőgazdasági termelési módszerekkel. Németiből 13 délszláv dolgozó paraszt győződött meg tár­sas gazdálkodás előnyeiről és ezen a látogatáson meg is ígérték Kaszapo- vics András elvtársnak, hogy két év múlva, de 'ehet, hogy már jövőre felveszik a versenyt a kátolyi tszcs dolgozóivá!, mert ők is ezt, az .Utat választják. Ez a nap jól sikerült. Bors elvtárs irányításával a pártszervezet sikerre vitte a begyűjtést, visszaverte az el­lenség fondorlatos támadását a még meg sem alakult, tszcs ellen. De, amint, a párttitkár elvtárs is mondja: ,,A harc még csak ezután kezdődik.“ Pénteken kezdik a búza aratását. Ennek a gyors, még viaszérésben való learatását úgy szervezték meg, hogy péntektől kezdve béke- aratási hetet tartanak. Ez azt jelenti, hogy pénteken a kom­munisták egyszerre, kivétel nélkül megkezdik a búza aratását, élükön a párttitkár elvtárssal. Természetesen minden Ilyen meg­mozduláskor figyelik: kik azok a pár- tonkíyüli dolgozó parasztok, akik nyomban követik a kommunisták pél­damutatását. A legjobbakból tagje­lölteket nevelnek. így érdemelték ki a tagje’öltsóget a legutóbbi taggyűlé­sen Majorácz István Krizsics György és Gorsics Márk délszláv dolgozó pa_ Tasztok, akik kiváló munkájuk mel­lett már több hónapon keresztül élen járnak a népnevelő munkában is. Áp­rilisban még csak négy tagja volt a pártszervezetnek, ma viszont a tag­jelöltekkel együtt már 12-en vannak. Bors elvtárs csépel legelőször, hogy a beadásban is példát mutathasson Bors elvtárs először gondolkozik s csak azután cselekszik. Most már azon töri a fejét, hogy hogyan lehetne sikerre vinni azt, hogy az egész falu dolgozó pa­rasztsága közvetlen a cséplőgép­től szállítsa be gabonafeleslegét a beéyüitőhelyre, A tervet már kidolgozta, ö maga úgy dolgozik, hogy az egész faluban első­nek végezze el az aratást, a behor- dást. Azért, hogy a csép’őgép első­nek csépelje ki az ő gabonáját. Ezt nem azért teszi, hogy az ő gabonája kerüljön elsőnek a padlásra, hanem azért, mert. a beadásban is élen akar járni. Úgy, hogy a gépnél kiszámítja •családjának a fejadagját, a vetőma­got és a többit az utolsó felesleges szemig nyomban elszállítja a begyüj- lőhielyre. Ez cgye'őre még csak az ö elgondolása, de a legközelebbi nép­nevelő-értekezleten — vasárnap, — ismerteti majd a tagsággal, hogy azoit is tisztán lássák feladataikat. Ezek a tények fényes bizonyítékai annak, hogy ahol a párttitkár elvtárs időt és fáradtságot nem kímélve, ha kell, hajnali három órától este 11 óráig, — mint ahogy ezt most teszi Bors e’v- ,társ, — az élen harcol, ott nem is ma­radhat el a győzelem. Ragoncsa János, II csikóstöttíisi dolgozók számláién kérdesss', mejbizalással halmozták el a nagy Szevjetiinióha induló küldöttüket A pécsbányatelepi pértesoport v értekezletet tartottak a munka megjavítása érdekében Pártunk Kongresszusa által elénk- tűzött hatalmas és szép feladatok si­keres megvalósításáért harcolnak a pécsbányleilepi bányászok is. A harc élén mindenütt, a kommunisták áll­nak. A kommunistákat a munkahelye­ken a pártcsoporivezelők fogják össze. Hétfőn értekezletet tartottak a Szé­chenyi- és András-aknai pártcsoport- vezetök, hogy kicseréljék az eddigi munka során szerzett tapasztalataikat. Megvitatlak elsősorban a termelést forradalmi módon megjavító szovjet ciklusos módszer alkalmazásának kérdéseit. Már eddig is nag? eredményeket hozott a ciklu­sos munkamódszer, de — mint a párt­csoporivezelők beszámoltak erről — az eredmények még nagyobbak lehet­nének, ha a műszaki, vezetők nagyobb támogatást adnának. Bozsó István plv- társ, a Kólóucs-fejiés párlcsopor:veze­tője elmondta: rendszeresen történik, hogy nem készítik élő jól á munkál. Nem ellenőrzik az éjjeles előkészítő harmad munkáját. Hétfőn is eb­ből adódott, hogy a csiizdák útépí­tését a délelőtti munkacsapatnak kelleti elvégezni. Emiatt csak'fél tíz felé tudtak hozzá­kezdeni a termejőmunkához. hzá.lal három és fél óra eseti ki. A délutános műszak számára pedig nem volt a.eg a faanyag, mert az éjjelesek keveset szállítónak. Az is elég gyakran meg­történik, hogy nem gondoskodnak elég üres csilléről és emiatt késve in­dul a szállítás, és sok csille szén bent- marad a fejtésben. Feltétlenül szükséges, hogy a mű­szaki vezetőség sokkal komolyab­ban foglalkozzék a munka jő megszervezésével. « fejtés előké­szítésével, nz éjjelt műszakban dolgozok Mimikájának ellenőrzé­sével. A fejtés dolgozóival, a pártesoportve- zclőkko! és a csapatvezetőkkel alapo­san ál kell beszélniük nz észlelt hiá­nyosságokat és ^zok kijavításának módját. Az értekezleten a párlcsoporlveze- lők azt. javasolták a pártszervezet ve­zetői felé. hogy műszak megkezdése előtt szánjanak te a bányába és olt a helyszínen ellenőrizzék az előkészí­tési munkákat és nyújtsanak segítséget. A párlcsoportvézelők beszámoltak a műszak mulasztás elleni harcban szerzett tapasztalataikról' is. A Ko- toucs-fcjtcsben löbhizhen előfordult, hogy Wolf Ovula segédvájár elmaradt a műszakról. Bozsó elvtárs, a pártcso­port vezetője beszélgetett vele és meg* kérdezte) hogy núoaz oka ennek. Erre Wolf Gyula azl válaszolta, hogy neki nincs kedve a bányában dolgozni. Wolf Gyula egyébként szorgalmas; jó munkás, így a csapat tagjai nem akar­ták, hogy otthagyja a bányát. Bozsó elviársra jutott a feladat, hogy meg­magyarázza Wolfnak:. az egész ország, a bánya, a csa­pat szempontjából nagy szükség van munkájára. Elmondotta neki, hogyha elhagyná a bányát, az na­ponta több csilié szén kiesését je­lentené. Az egész csapat foglalkozót! Wolf elv­társsal. ő végül meglátta feladata szépségét, s nagy kedvvel kezdte vé­gezni munkáját. Azö'a a csapat egyik legjobb munkása lelt. Ez az értekezlet komoly segítséget nyújtott a pár'.csoportvezetők számúra munkájuk megjavításához. A feltárt hiányosságok kijavításáért fokozott harcot indítanak, s jobb munkám mozgósítanak valamennyi dolgozót, hogy tervüket — melynek teljesítésé­ben jelenleg 0(5 százaléknál állnak — 100 százalékra és 100 százalékon fe­lül tudják teljesíteni. (Sásdi járási tudósítónktól). Vasárnap délelőtt korábban jöttek haza a csikóstőttösi dolgozók a mező­ről, mint általában szoktak. Dolgoz­tak vasárnap is. hogy bevégezzék a növényápolást, mert a héten mór meg kell kezdeni a búza ' aratását. Két. fe'é elindultak a falu kultúrtermé­hez, hogy ott elmondják Máté La­josnak a Szovjetunióba induló pa­rasztküldöttség tagjának: mi! nézzen meg, mit mondion el majd nekik a hazaérkezése után. A falu kultúrtermében összegyűlt a helybeli dolgozók nagy többséqp. de még Kaposszekcsóröl is sokan átjöttek Máté Lajos búcsúztatására. Az ünnepi beszédet Matola e’.vtárs tartotta, a falusi tanács e'nöke. El­mondotta, hoqv az eddigi parasztkül­döttségek hatalmas segítséget nyúj­tottak mezőgazdaságunk szocialista átépítésében és hogy ennek a pa­rasztküldöttségnek a tapasztalatai , is nagyon sok segítséget nyújtanak ma jd további munkánkhoz A SZOVJETUNIÓ NEMCSAK FELSZABADÍTOTT BENNÜNKET. HANEM ÁLLANDÓAN SEGÍTSÉGET IS AD Megkérte a küldöttet, hogy adja át a község dolgozóinak üdvözletét a szovjet népnek. Ezután a falu dolgozóinak hozzá­szólásai következtek. Számtalan fel. adattal bízták meg Máté Lajost. Lát­szott rajtuk, hogy nagyon büszkék ar­ra. hogy az ő falujukból is megy küldött a Szovjetunióba, de látszott az is, hogy nagyon sokat várnak Má­té Lajostól. A hozzászólásaikban egy. öntefűen minden dolgozó harcos üíb vözletét küldte a szovjet népnek. Tonkó Sándor a szovjet kolhozparasz- lok munkájára kiváncsi, hogyan ér­nek el 22 mázsás búzatermést, naive- nek a cukorrépaszedőgépek, aratógé- pt*k. Majláth György arról szeretne felvilágosítás! kapni, hogy a Szór. jetunióban milyen a műtrágyázás, ho­gyan alkalmazzák, hogyan termelik a fürtös uborkát, mert ilyet ő is sze­retne termelni. Lugovics Lajos az állattenyésztés és a tej te’doigozásá- nak módjairól kér majd részletes- fel­világosítást. Sipos Lajosné. az MN- DSZ nevében üdvöz'eiét küldi a Szór. jetunió asszonyainak. ' Horváth Antalné tanítónő arra lói. ri Máté Lajost, figyelje meg a kol­hozgyerekek nevelését milyenek az iskolák, milyen módszerekkel taníta­nak. Tálos István, a DISZ-szervezet ne. vében üdvözli a komszomolistákát A szervezet tagjainak nevében vál­lalja, hogy míg Máté Lajos a Szov. jetunióban jár, A DÍSZ-FIATALOK HELYETTE A HI AS TÍPUSI! TSZCS FÖLDJEIN HAT HOLD GABONÁT LEABATNAK Pozsgai -elvtárs, a pártszervezet tit­kára, azt üzeni a Szovjetunióba. hogv még nagyobb lendülettel fognak hoz­zá az aratáshoz és sz.emveszteség nél. kül viszik győzelemre a békearatás nagy csatáját. A hozzászó'ások után Máté Lajos, a III-as típusú tszcs elnöke, a Szov­jetunióba induló parasztküldöttség tagja; ígéretet tett a falu dolgozói­nak. hogy a Szovje'unióban tapasz­taltakról részletesen bs fog számolni, hogy segítse a falu mielőbbi szocia­M. Gy. Felsöegerszeg dolgozó parasztjai napról-napra figyelték az árpát mi­kor érik be, < mikor lehet szemveszte- sé'g nélkül elvégezni az aratást. Ami­kor az árpa sárgaérésbe kerüli, a fa. lu apraja-nagyja kivonult a határba és három nap múlva már jelenthették volna, hogy végeztek az árpaaratás­sal. ha ... — ha nem szabotált volna a kulák. * Dóczi József kulákot a helyi ta­nács többször Is felszólította, hogv azonnal arassa- le az árpát. Vasárnap reggel is szóltak neki: „Meddig akar még várni az aratással?“ Erre nagy méltatlankodva azt felelte: „Hát még vasárnap sem pihenhetek!?1' Mintha más napokon dolgozott volna! Npm. 6 arra gondolt, hogy ha még egy napig húzza, akkor még nagyobb lesz a szempergés. még többe1- tudja meg­károsítani a dolgozók államát. Dóczi azzal védekezik, hogy „nem főttek meg az aratók." Dóczi József kezében még nem láttak a falu dol­gozói aratáskor kaszát, büdös a kúr­iáknak a munka. Inkább elmegy a szőlőbe vizet hordani a7 aratás ide­jén, hogy így próbáljon kibújni a fe­lelősség alól. Fglsöegerszeg dolgozó parasztjai nem most látták meg először Dóczi kulák igazi arcát. Ez a kulák minden munkát elszabotál. A falu dolgozói most kapálják harmadszor a kukori­cát — Dóczi még csak először. A ta­vaszi vetésnél nem tisztította meg a vetőmagot, konkolyos búzát vetett, akkor már megbüntették 1500 forintra. Megtagadta a másodnövény elvetését. A múlt évben csép’.ésj engedély nél­kül csépeltette a rozsot ezért hat­havi börtönbüntetést kapott Hazánknak, békénknek ádáz ellen­sége Dóczi József, s valamennyi tár­sa, Méltó büntetését nem kerülheti el. „Minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy csoportunkat minél jobbá fejlesszük a Az egész országban nagy lendülettel folyik növényápolási munka. Minden­ki azon dolgozik, hogy minél hama­rabb betudjuk fejezni a kapálást. Mi, az aíisószenlmáríoni iszcs dél­szláv dolgozói a gyapotot már három­szor kapáltuk. Tudjuk az:, ha több­ször kapálunk, több gyapotot és ezzel több ruhát tudunk adni az országnak és hozzájárulunk az ötéves' ’ctv minél előbbi megvalósításához. i líírálsií íilíin a mcsxeisi építkezésen j A Dunántúli Napló június 22-i szá­mában bírálat jelent meg a meszesi építkezésről, hogy láza a munkafegye lem, és milyen nagy munka'dőkiesés származik ebből. A bírhat váratlanul érte a műszaki, vezetést. A pártszer­vezet irányításával megvitatták a megyei pártsajló bírálatát és ezt azonnal ismertettek hangos híradón keresztül a munkásokkal. El­magyarázták minden dolgozónak, hogy milyen kára származik a nem. zetgazaaságnak, minden egye’- dol­gozónak a laza munkafegyelemből. Jól tudják Meszesen, htfgy őzzel még nem javult meg a paunkafegy eien . Éppen ezért szombaton délután a mii- szaki vezetők Fóris elvtárs vezetésé- vei megbeszélést tartottak és k-do. oózták azokat feladatokat, ani^'yßk a munkafegyelem megszilárdít^.** eredményezik, A munkavezetők meg­beszélték az értekezleten elhangzót- takat a brigádvezetőkkel, a brigád vezetők p^dig a brigád tagjaival be­szélgettek e! a munkafegyelem kér­déséről „Ne játszanak, mint a gvc rekek, ne menjenek el félórákat be- rzeigeIni, ^mert ebből kár, súlyos kár származik — mondták a brigádve zetők, akik keményen felvették a felelősség kérdését is a dolgozók feíé. Megegyeztek abban, hogy a bri­gádokon belül harcot indítanak a munkafegyelem megszilárdításá- érl egyrészt tudatosító munkával másrészt pedig azt az időt, amit „ellógott“ az illető, nem írják be a munkalapra, s így kevesebb fizetést is kap. Sokat tanulhattunk a bírálatból, hogy milyen munkakiesés származik a laza munkafegyelemből. Tanulság volt, hogy a brigádokat szorosabb egységbe kell megszerveznünk. Her­ceg Erzsébet elvlársnő bftgádia más félórát állt tétlenül. Most kaptak olyar munkahelyet, ahol ha |ó mun­kát akarnak végezni, nem „szorakoz hatnak“ másfélórákat. így több lesz a teljesítményük is és jobban megy a munka is mondja Frányics írun- k, vezető. Frányics József munkavezető '-un katerületén hoztak egy határoz- tot ami a brigádvezetnkel ferzi elsősorban felelőssé a munkafegyelem megszilárdításáért. Baranyai Ignác főmunkavezető is komolyabban látja a laza munkafegye­lemből származó károkat a bírálat után Megértette, hogy az építkezésen neki kell elsősorban harcolni a jo szilárd munkafegyelemért. Elbeszélgettem több munkással, elmondották, hogy megértették ők is, hogyan kell a jövőben dolgozniuk — mondja Baranyai Ignác, aki minden valószínűség szerint sokat tanult eb­ben a kérdésben a dolgozóktól is, A mesze9Í építkezésen a bírálat, óta megjavult a munbajegyetem. nem ,látni már órákhosszat beszélgető, éneklő csoportokat. Ez igen komoly eredmény és nagy szükség is van rá A To!buchin-út másik oldalán már megkezdődött az építkezés és a mur­ira várja a kőművesekéi, segédmun­kásokat. Hogy „ne várjon hiába a munka", arra is kofnoly megmezduia. történt. A műszaki gyűlésen Rác- elvtárs által mondott javaslatot, —- hogy a döntő munkákra csoportost! sák a munkaerőt megvalositiai-. Ennek során máris több munka; tv riilt át az út másik oldalán megindult építkezéshez, ahol a megjavul' rnunku fegyelem során minden bizonnyal az ed- diginé! is sokkal gyorsabban nőnek majd a falak, - épülnek ?z újabb b" nyászlakások. .De nemcsak a növényápolásban ér* tünk cl szép eredményeket. Állatállo­mányunk is sokai gyarapodott, 18 te­henünk van. ezek közül a legtöbbnek borja van. NaponJa 20—23 liter tejet fejünk, de őszre biztosan többéi fog­nak adni, mer. a jobb takarmánya* zással biztositjuk a magasabb teilió- znmot. Rendbehozttik gazdasági 'épületéin* ke! és egy új paj'át épiioTtünk a szálastakarmányoknak, a kocsiknak és a gépeknek. A magunk erejéből esi- nálunk mindent. Befektettünk 10.000 forintot. A nyári termés betakarítása előtt már van 24.000 forintunk melyen tehenet veszünk, hogy még több tejel, vajat tudjunk adni a városi dolgozók­nak. Minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy minél jobbá fejlesszük csopor­tunkat, hogy az példaképül áiljoi a* egyénileg dolgozók előtt. Z-sdrál István Alsószeutmárton A baremfiátvevők epv nappal M értesítsék érkezésüktől a községeket! Líptód községben a baromfibe- gyüjtésben előírt 10 százaléknak még egyharmadát sem teljesítet* ték. Nem a dolgozó parasztok ki­báj? ez. mert ők örömmel tennének eleget hazafias kötelezettségüknek, de nincs a községben buromhieL vásárlótelep, A felvásárló pedig, ak' kiíöo s faluba váratlanul ér­kezik és f<ié>-Tfe rövid időt lol! eí ott Az a dol'tozr paraszt, aki aktfor áocen a mezőn vnn. nem tudj, be­adni a baromi:' Sraikon ugyancsnlt ez a helvzet. Jó lenne, ha „ ba- romfifelvásárlók egy nappa előbb értesítenék azt a községei, ahova kimennek, hogy a dolgozó parasztok felkészülhessenek * beadásra, s ne vegye az el a munkaidőjüké­Dóczi József felsőegerszegi kulák szabotálja az aratást

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom