Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-24 / 145. szám

KjMFWJWW'ST’ Wn PLŐ A hasa áruló Grösst József és összeesküvő társai a bizonyítékok súlya alatt beismerték bűneiket A pénteki tárgyaláson« szünet után az államügyész kérdéseire Grösz Jó- rseí elmondotta, hogy a Vatikán az állam és az egyház közötti megegye­zést élesen elítélte., Gr ősz elmondotta, hogy vissza akarták hozni a régi rendszert, céljuk volt a nagybirtok, az álla­mosított vállalatok visszaadása, a cscndőrség visszaállítása, a mun­kások, dolgozó parasztok, a nők jogarnak elvétele. Alapy ügyész: Milyen módon állí­tották volna vissza uralmukat? Grősr: Természetesen a népköz­társaság megdöntésével, idegen, el­sősorban amerikai fegyverek segítsé­gével. Ezután dr. Farkas Endre, tzentszé- ki ügyész vádlott kihallgatása követ­kezett. Farkas elismerte bűnösségét, majd az elnök kérdéseire elmondotta, hogy a szervezkedés célja: „Az volt, hogy a Habsburg-dinasztiát vissza­állítsa Magyarországon. Az amerikai­ak segítségével, külföldről jövő csa­patokkal, valamint a nyugaton tar­tózkodó csapatokkal és az általunk itt megszervezendő fegyveres csoportok­kal együtt kívántuk 'megdönteni a né­pi köztársaságot, átvenni a hatalmat és azután' Habsburg Ottót trónra ül­tetni." Farkas elmondotta, hogy az USA budapesti követségénél Petrow követség! titkárral, dr. Pongrácz Alajos fordítóval, majd 1950 nyarától Sherer követség! titkárral tartották a kapcsolatot Tervezetüket eljuttatták az USA követségéhez, ahol a legnagyobb készséggel vállalták, hogy New- yorkba juttatják és felajánlották a legmesszebbmenő támogatást az összeesküvéshez. Farkas a továbbiakban elmondotta, hogy Petrow, az USA követség) tit­kára utasította őket: szervezzék meg a volt rendőrtiszteket és esendőrttsz- tekeí. 1950 nyarán utasítást kaptak a követségtől fegyveres csoportok szer­vezésére. Ezután dr. Hévey László vádlott kihallgatása következett. Hévey el­mondott« hogy megbízatást kapott fegyveres csoportok szervezésére és irányítására és ő kereste meg a kap­csolatot Mészáros Iván, voh csendőr­ezredessel, az Osztenburg-különítanény vezetőjével. Elmondotta, bogy számí­tottak a-jugoszláviai fasiszta csapatok támogatására. Ölti tanácselnök vé­gül szembesítette Héveyt Grősszel. A szembesítés bebizonyította, hogy Grősz tudott a fegyveres csoportok szervezéséről és azt is tudta, hogy ezeket a csoportokat terrorcselek­mények, robbantások végrehajtásira szervezik. Az államügyés* kérdésére Hévey elmondotta: — Az az elképzelésünk volt, hogy a hatalom átvétele után, miután a közigazgatást is kézbe vettük, á Mészáros Iván által szervezett csendőrség útján olyan körülmények között, mint ahogy 1919-ben történt, a Tanácsköztár­saság bukása után, vonjak fele­lősségre a munkásokat és parasz­tokat. Alapy! Tehát lényegében arról volt szó, hogy az 1919-es Osztenburg- kűlönftmény, terrorkülönitmény, meg­ismételte volna akkori tetteit? Hévey: Igen, erről volt szó. A tanácselnök ezután dr. Bozsik Pál vádlott kihallgatását rendelte el. Bozsik is elismerte bűnösségét. Bo­zsik elmondotta, a többi között, hogy az USA követsége részéről „a kor­mány kinevezéséről az utasítást már Petrow megkezdte és állandóan sür. gető üzeneteket hozott Gyomlai Is. 1950 nyarán azt az utasítást kaptuk, — mondotta — hogy egy álneves lis­tát készítsünk és egy zárt borítékban legyen mellékelve: kiket jelentenek az álnevek. Ez az ílneves lista és a mellé zárt boríték, a fényképekkel el Is készült Farkas jelenlétében. Farkas elvitte a listát a kalocsai ér­sekhez, aki szóban jóváhagyta.“ Ölti (Grőszhőzh Tessék felállni. (A tanácselnök felmutat egy Írást.) Ez az a kormánylista, amelyet ön jó­váhagyott? Grősz: Igen. Bozsik ezután elmondotta, hogy az összeesküvés terveit eljuttatták a Vatikánba Montini államtitkárhoz, az USA külügyi hivatalához és Spell - mann .bíboroshoz la. Pongrácz bevallotta: az amerikai követség számára kémkedett A tárgyalás második napján első­nek' dr. Pongrácz Alajos vádlottat hallgatta ki a bíróság. Pongrácz jfi- jelentette, hogy bűnösnek érzi magát. Elmondotta, hogy eredeti foglalkozása tanár. 193Í-^en, azonban hírszerző tiszt lett a horthysta vezérkari főnök­ségen és „odaadó" szolgálataiért di­cséretben részesült. A felszabadulás után fasiszta múlt­ja miatt B-listázták, B-listázás után fejkereste Lawis Rcveyt, a budapesti amerikai követség sajtó és kulturális attaséját, akinek részére már koráb­ban bizonyos kulturális vonatkozású adatokat szerzett. Kérésére Revey az amerikai követség sajtó és kulturális osztályán alkalmazta. — 1946-tól 1949 taviaszáig Revey «ajtó és kulturális attasé volt közvet len főnököm — vall tovább Pongrácz. — ő főképpen kulturális vonatkozású később azonban mind bizalmasabb és bizalmasabb természetű adatok be­szerzésével bízott meg. Lewis Revey távozása után, 1949-től egészen őri- zetbevétclemig Ruth Tryon kultúr- attasé volt a közvetlen főnököm. Ne­ki szintén szolgáltattam eleinte csak kulturális, de később politikai, gaz­dasági és katonai természetű adatokat is. Kulturális természetű adatokat szolgáltattam 1950 elejétől Miss Tryon amerikai titkárnőjének, Mary Eich- nek is, 1949 elejétől Toon, majd ké- aőfeb Petrow követség! titkároknak, főképpen a magyar katolikus egyház­ra vonatkozó kormányintézkedésekről szolgáltattam adatokat. 1949 nyarán összeköttetésbe kerültem Griffin lég­ügyi attaséval, akinek adatokat szol­gáltattam a magyarországi repülőte­rekre vonatkozóan. Griffin akkor uta­sított engem további ilyen természetű adatok beszerzésére. Olt!: Ml módon jutott á kémada tok birtokába? Pongrácz: A kémadatokat részben a követségre bejáró személyektől kaptam, részben ismerőseimtől, bará­taimtól hallottam, részben pedig sa­ját megfigyelésem alapján szerzett adatokat juttattam el feletteseimnek illetve a követség politikái és katonai osztályának. Ölti: Tehát ön, mint volt képzett hírszerző tiszt, szabályszerű ' megfi gyeléseket, hirgyüjtést is végzett. Pongrácz: Igen végeztem. Ezután Pongrácz elmondotta, hog Gyomlai 1949 elején tájékoztatta, hogy egy illegális legitimista összeesküvés aei a tagja. - -----­Er ről beszámolt Petrowaah, aki megelégedetten vette tudomásul a szervezkedés tényét s kifejezte azt, hogy a követség helyesli a szervezkedés céljait és támogatást helyezett kilátásba. Egyúttal uta­sította arra, hogy az összeeskü­véssel, vagy mondjuk szervezke­déssel — még csak arról volt szó — tartsa a kapcsolatot és az ösz- szeköttetést {elhasználva, adatokat szerezzen be. Pongrácz ezután a Grősz-féle ösz- szeesküvésről szólva elmondotta, hogy az amerikaiak 1949 júniusában utasították az illegális szervezkedést hogy Grősz érsek adjon írásbeli nyi latkozatot. A nyilatkozat fogalmaz ványát Gyomlai bevitte a követségre és megkérte Pongráczot, hogy gépelje e. Ezt a fogalmazványt • 1950 július 5-i kelettel a követség papírján, két példányban legépelte. — Gyomlaival együtt felmentünk Sherer amerikai kővetségi tanácsos hivatali helyiségébe — folytatja Pong, rácz — ahol én tolmácsoltam Gyom­lai szavait, aki kifelentette, hogy A csehszlovák külügyminiszter válaszjegyzéke a prágai amerikai nagykövetnek „Grős* érsek a kapott ntasftásoknek megfelelően aláírta az államfői nyi­latkozatot és azt ezennel átnyújtom." Ölti: Tud ön arról, hogy Grösz kor­mányt is kinevezett? Pongrácz: Igen, tudok. Ölti: Honnan tud erről? Pongrácz: 1950 nyarának végefelé Gyomlai feljött a követségre. Az én tolmácsolásommal jelentette Sherer- nek, hogy Grősz érsek kinevezte át­meneti kormányát. Ölti: Kérem szóljon most arról, milyen utasításokat, óhajokat juttat­tak az amerikaiak az összeesküvés számára. Pongrácz: Gyomlai egyik 'találkozón, kon, 1950 nyarán egy Bank-utcai eszpressóban közölte velem, bogy az amerikaiak kívánatosnak tartanak egy személyes találkozást Grősz érsek és az amerikai követség egyik beosztott­ja között. Tudomásom van arról, hogy az összeesküvés egy fegyveres csoportot is szervezett. Gyomlaitó! hallottam, hogy van ilyen utasítás. Ölti: És mit mondott Gyomlai, mi­ben jelölték meg az amerikaiak e fegyveres csoportoknak a célját? Pongrácz: A hatalomnak erőszakos eszközzel való átvétele, ez volt a cél. Ezek után egy további cél ter­mészetesen a régi rendszeri visszaállí­tása, a lőldbirtokreform visszacsinálá­sa volt, a gyáraknak a tőkéseknek való visszajuttatása lett volna. Ölti tanácselnök ezután a negyed­rendű vádlott Héveyhez intézett kér­déseket, az összeesküvés fegyveres csoportjának szervezkedésével kap. csolatban. A válaszokból Mderfllt, hogy Mé­száros Iván csendőrezred es az össze­esküvő fegyveres különítményének ve­zetője azt ígérte: „1919 módszere szerint fognak eljárni," — Amikór a terrorakciók terveiről, minisztériumok és középületek megszál­lásáról beszéltünk — folytatta Hé­vey — Mészáros Iván csendőrei ezred es azt mondotta nekem: Ezeknek v részleteknek a kidolgozását nyu­godtan rábízhatom, hiszen neki és csendőreinek erre vonatkozólag már 1919-böl bőséges gyakorlatuk van. Elmondotta, hogy a hatalom átvételé­ben már akkor, a Tanácsköztársaság megbuktatásakor segédkeztek. Ölti: Szóval Önök erőszakkal, vé­res terrorral akarták megszerezni a hatalmat s így akartak eljárni a mun­kásokkal és parasztokkal szemben. Hévey: Igen. Pongrácz ezn-tán beismerte, hogy a kémkedésen kívül egyéb büncseiek- ményt is elkövetett, őrizetbevételéig va'lntaüzérkedésl folytatott, ebbő! tett szer illegális jövedelemre. Szünet után az álflamügyész kérdé­seire válaszolva Pongrácz kijelentette hogy úgy képzelték el a hatalom álvé­telé!, hogy egvidőben az ország külön­böző részein egyszerre robbantanák ki a felkelési, megtámadnák a középülete két, az ÁVH központjait. Számítottak arra, hogy az amerikaiaktól ehhez tá mogatást kapnak. Alapy: Szóval külföldi erőktől. . Pongrácz: Igen. Ezután a védő több kérdést intézett védencéhez. Többek között megkérdez­te, hogy mikor felismerte: az amerikai követség kein jelentésekért kíván tőle, miért nem hagyta abba ezt a tévé kenységet? Pongrácz válaszában be­ismerte, hogy ezzel a kővetségi pozi cióját akarta megerősíteni. 1951 fünios 17-éo a prágai amerikai nagykövet szóbeli jegyzékkel fordult a Csehszlovák Köztársaság külügy­miniszteréhez, amelyben követelte, hogy bocsássák szabadon azt a két pilótát, akik eróv június 8-án meg­sértve a Csehszlovák Köztársaság határát, két amerikai léghajtásos re­pülőgéppel jogtalanul- behatoltak Csehszlovákia légiterébe és Prágától nem messze leszálltaik. A jegyzék azt is követelte, hogy & két repülőgépet adják vissza. V Siroky, csehszlovák minisztered- nökhelyettes és külügyminiszter jú­nius 21.én az amerikai nagykövethez intézett válasz jegyzékében hivatko-. zott arra hogy a csehszlovák hatosé, gok már nem egyezer megállapították amerikai repülőgépek szándékos és rendszeres határsértéseit. A vááaszjegyzék ezután felsorolja az ebben az évben elkövelett provo­kációkat és egy mellékelt kimutatás­ban 116 ilyen esetről tesz említést 1951 január 15-től kezdve. A jegyzék megállapítja, hogy az utóbbi időben nem véletlen határátlépésekről, ha­nem mélyrepülésekről van szó, ami határozott feladatok végrehajtását té­telezi fel. Siroky leszögezi, hogy jelen eset­ben felfegyverkezett lökhajtásos ka­tonai, harcikészültségben lévő gépek­ről van szó. Végül biztosítja az amerikai nagy­követet, hogy a csehszlovák kormány politikájának megfelelően a nemzet­közi jog elveinek és szabályainak el­bírálásával fogják behatóan megvizs, gálái, hogy valóban kényszerhelyzet­ről vo]t-e szó a határeértéseknél. ,,'A csehszlovák kormány pólitikár Iának alapvető elve, hogy mindig a nemzetközi jog szabályainak és a nemzetközi kapcsolatokban kialakult szokásoknak megfelelően cselekszik. Ezzel szemben ez nem elve az ameri­kai kormány politikájának“ — fejező­dik be a csehszlovák külügyminiszter jegyzéke. A., ciszterciták számára éri hárommiilió aranypengőt jövedelmezett a nagybirtok, cselédjeik pedig szörnyű nyomorban éllek Ezután megkezdték Endrédy Vendel vádlott kihallgatását, aki kijelentette, hogy bűnösnek érzi magát. Elmondotta, hogy 1939-ben lett a ciszterci rend tartományi főnöke. A Horthy-rendszer alatt számos világi tisztséget viselt, bár a monarchikus államformát „ideálisabbnak tartotta,,. 1940-ben személyesen adta át a pápa üdvözletét Horthy Miklósnak. Szemé­lyes barátság kapcsolta össze számos politikussal, kiilönöen Teleki Pállal és Kállai Miklós miniszterelnökkel. 1942- ben megkapta a magyar érdemrend középkeresztjét a csillaggal. Ezt sze­mélyesen köszönle meg Horthynak. A tanácselnök kérdésére elmondotta, hogy a felszabadulás előtt a ciszterciek 46.000 hold főiddel rendelkeztek és évi jövedelmük a háború alatt hárommillió aranypengő volt. ő.maga baráti kapcsolatban volt szá­mos bankárral és földbirtokossal, gitá­rossal. Ölti: És az egész vagyonn-k, az iparba, nagyiparba ftuUele'et részvény­tőkének és földbirtoknak az érléke összesen mennyi voll? Endrédy: Ez az érték a háború if a 41 eíárte a 40 millió aranypengőt Ennek körülbelül háromnegyedrésze volt földbirtok és negyedrésze volt egyéb, ipari érdekeltség. Ölti: Ön mini zirci apát, kikkel áh lőtt üzleti és baráti kapcsolalban az ipari nagytőkések közül? Endrédy: Üzleti, de ugyanakkor ba­ráti viszonyban is voltam például báró üllmann Györggyel. Eétery Istvánnal, Chorin Ferenccel, báró Kornfeld Mó­riccal és másokkal. Rajtuk kérésziül rendünk vagyonát spekulációs vállal­kozások révén irányítottuk. Ölti: Mondja meg kérem, milyen vi­szonyok közölt éil a cselédség a Ha- győ-Kovács Gyula állal vezetett 30.000 holdas ciszterci nagybirtokon? Endrédy: Elismerem, hogy előszállá. si uradalmunkban, amelyet körülbelül húsz éven keresztül Hagyó-Kovács Gyula jószágkormányzó vezeleit, a cse­lédség igen rossz viszonyok között élt. Évi pénzjövedelmük 40 pengő voll. Egy-egy szobában öt-hat személy la köti. Kultúrához tanuláshoz nem jut­hatlak. Ugyanakkor az előszállási bir­tok évi állagban 800.000 pengőt adott be a rend kiadásainak fedezésére. Ölti tanácselnök ezulán Sándor And. rás: „Hirndás a pusztáról" című köny­véből idéz, amely a nagy jövedelme! hozó előszállási nagybirtok azociálls viszonyait írja le: „A eselédházak sötétek, nedvesek, földesek és szinte teljesen ablak­talanok, tizenegy eselédliázbun izi lélek lakott a felszabadulás pilla­natában. A vitaminhiány sokszor knta-sztrófáll.H méreteket öltött. Egész sor betegség, skorbut és pel­lagra ütötte fel a fejét. A főtáplá­lékuk a kukorica volt. A cukorfo­gyasztás fejenként Hz dekát sem tett kt egy hónapban. lWS-ban minden száz étveszüleWsre tizen­hat csecsemőhalálozás jntott,“ Ölti: KI ellenőrizte ennek az előszáL lási uradalomnak a viszonyait a rend részéről? Endrédy". A birtokot én eRenőrlz- tem. Évenként egyszer végigjártam és Hagyó-Kovács Gyula munkájával min­dig teljes mértékben meg voltam elé­gedve. ' Endrédy ezután arról vallott, hogy 1948. elején Mateovics Ferenc és Zol­tán Páll barankovicspártl képviselőket megbízta egy- legitimista párt e4őkészí- t ésével. Endrédy a továbbiakban bevallotta, hogy a két legitimista politikust össze­hozta az amerikaiakkal, hogy ők az amerikai követségtől kapjanak irány­mutatást, s ugyanakkor informálni tudják az amerikai kövességet a bel­politikai viszonyokról. A tanácselnök ezután római utazásá­ról kérdezte Endrédyt. Endrédy: 1948. őszén római utazá som előtt Mindszenty megbizotV hogy tárgyaljak a Vatikánnal. A továbbiak­ban elmondotia, hogy Rómában An- gello Rótta érseket szándékosan ked­vezőtlenül tájékoztatta a magyar bel­politikai viszonyokról. — Információim alapján Tardini ér­sek utasította a magyar püspöki kart — folytatta Endrédy — hogy a kor mánnval csak aktuális részletkérdések­ről folytassanak tárgyalást, de ne kös­senek olyan átfogó megegyezést, amely a katolikus klérus! kötelezné demokráciával való együttműködésre. Mindszenty József megbízásából tár­gyalásokat folytattam a Vatikánban a nyugati emigráció fokozottabb anyagi -támogatása érdekében. Nyilasokról, csendőrökről, katonatisztekről és kompromittált főtisztviselőkről volt szó, Tardini kilátásba is helyezte, hrjp' nagyobb támogatásban részesítik majd őket. Az emigráció anyagi megszervezésé­re Mihalovich Zsigmond, a budapesti Actio Catholiea nyugatra szökött volt igazgatója és Apor Gábor, volt hor­thysta diplomata létrehozták a küldföldi magyarok Aclio Catholicáját, ameíy 1948 decemberében olyan anyagi fe­dezettel rendelkezett, hogy lehetővé tette 3.000 politikai menekült rendsze­res támogatását. — A Vatikán üzeneteit részletesen közöltem Mindszenty Józseffel — foly­tatta Endrédy — és közölllem egyúttal azt az utasítást is, hogy tájékoztassa Grősz József kalocsai érseket. Ölti: Kérem Endrédy, ön Vatikáni tárgyalásai alkalmával számított arra, hogy jogellenes tevékenységéért eset­leg letartóztatják? Endrédy: .Számítottam rá és éppen ezért Rómában látinnyeflvű nyilatkoza­tot állítottam ki, amely szerint letar­tóztatásom esetén minden nyilatkoza­tom. vallomásom, aláírásom érvényte. lennek tekintendő. Ölti tanácselnök kérdéseire válaszol­va Endrédy elmondotta, hogy 1947-IÖ1 kezdve folytatólagosan egészen letar­tóztatásáig rendszeres illegális kapcso­latban állt Rómával. Ölti: Amerikai követség vonalán is adott jelentésekéi, hír és adatközlése­ket? Endrédy: Adtam. Ölti: Kinek? Endrédy: Már 1945-ben Baranyai Li- pólon, a később: nyugatra szökött bankár-ismerősömön keresztül ériní-- kezésbe léptem az amerikai misszió­val, iMetve' annak égjük beosztottjá­val, Ecker-Ráez-cal. Vele többszöij folytattam bizalmas megbeszélést art ról, hogy a nyugati hatalmak beavat­kozása folytán létrejövő kormányban Baranyai Lipót vállalná-e a pénzügy­miniszteri tárcát. Arról is szó volt, hogy ez esetben az amerikai kormány) Ecker-Ráczot küldené ki pénzügyi ta* nácsosként a magyar kormány, illetve a pénzügyminiszter mellé. Ölti: ön kapcsolatba kerüli KoczaÍr* kai is? Endrédy: Ecker-Ráczon kívül 1947 végén, vagy 1948 elején kapcsolatba kerültem Koczakkal, az Egyesült ÁL lamok követség) tisztviselőjével. ö ettől az időponttól kezdve két-három havonként rendszeresen meglátogatott lakásomon, egészen 1949 tavaszáig, amikor kémtevékenysége miatt aa országból kiutasflották. Endrédy ezután a Papp Ervin-féle szervezkedéssel való kapcsolatáról vallott. Papp Ervin a Keresztény Nép­párt nevű illegális szervezkedést ve­zette. Tudta, hogy Papp Ervin szer. vezkedésének célja a demokratikus rendszer megdöntése és ezért támo­gatta azt. Amikor Endrédy vallomásának ebé­hez a részéhez ért, Ölti tanácselnök felmutatta a tárgyi bizonyítékok kö­zül azt a jegyzőkönyvet, amelynek tartalmát Endrédy ismerte- Ez * jegyzőkönyv tartalmazza az ' illegIJlj Keresztény Néppárt alapítására és szervezésére vonatkozó adatokat. A tárgyalás berekesztése előtt IdH hallgatták Csellár Istvánt, a magyar- országi pálosrend volt tartományié*« nőkét. Beismerő vallomása utón Ve­zér-Wiesd Ferenc vádlott került Sor­ra. Kihallgatása során Ölti tanácsel­nöknek arra a kérdésére: ön 1950 ja­nuárjában még bujkált? —1■ a követ­kezőként válaszolt: Vezér-Wiesel: Igen. ölti; Kapott ön ezidöben valami okmányt? < VezérWieseü: 1950-ben kaptam a pápától egy külön áldást. Ölti: Erről okiratot szokták kláHW tani? 1 Vezér-Wiesel: Igen. Ä pápai áldás az én nevemre szélt, Páter Vezér Fe„ renc nevére. ( ölti: És ezt'hogyan kapta meg? Vezér-Wiesel: Rómában PáterZam- brzusiky beszámolt a pápának a ra( tevékenységünkről. És hogyan, hogy nem, nem tudom, elküldte Magvaror* szagra és innen Páter Csellér Jenő el­küldte nekem Soltvadkertr«. Old: Csellár, tessék kérem kijét»-, ni. Igaz ez? ,T Csellér: Igen, 1950 januárjában Ve, zér, Bolyos és én kaptunk Rómából, a Vatikántól „Kü’önleges pápa; ál­dással“ címmé] okiratot. Ölti: Különleges pápai áldás volt? Csellér: Igen. Egy díszes okirat volt ez. Körben díszítve s a díszítés, be rendi, pálos motívumokat is ik­tattak be. ölti: Ezt az okmányt Zembrzusky Mihály küldte önnek és ön továb­bította? Csellár: Igen. Soltvadkertre küld­tem. ott bujkált Vezér. ölti: Ez gyakori áldás, vagy rend.™ kíviui kitüntetés? Csellér: Rendkívüli kitüntetés. '} Ezután a védő intézett kérdést Ve* " zér.Wiesel Ferenchez. Vá ászában a vádlott elmondotta, hogy soviniszta beállítottságához nagyhan hozzájárult, hogy mint pAlosszerzetesnek csak soviniszta és fasiszta irányzatú köny­veket volt szabad olvasnia. Az elnök ezután berfekesztette a tárgyalást. Folytatását hétfőn reggel, tél 9 órára tüz'e ki. közvetítés a tárgyalásról' Június 24-6n. vasárnap 13 óra 30 perckor a Kossulh-rádióban hangké- peke.l közvetítenek Grősz József és társai bünperének fő tárgyalásáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom