Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)
1951-06-23 / 144. szám
WÄPtö 1951 JUNIUS SS 2 Megkezdték a liazaárulö CJrőssz József és társai knnperéncb tárgyalását A budapesti megyei bíróság bünte- lötanácsa pénteken reggei kezdte meg meg- az összeesküvő banda ügyének tárgyalását. A tárgyalásra eljöttek az üzemi munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek . képviselői, hogy visz. szaténre munkahelyükre, beszámol hassanak: társaiknak: milyen aljas fondorlatokkal készültek ezek az imperialista ügynökök hat esztendei munkánk eredményének lerombolására — az átkos mult, a munkanélküliség, a zsellér-sors, a „hárommillió koldus" Ma gy aro rszagán ak vissz a áll í tó sa ra. A dolgozók képviselői mellett ott ülnek a tárgyalóteremben a magyar sajtó és a rádió, valamint a külföldi sajtó képviselői. Itt vannak a TASZSZ-iroda tudósítói s a legnagyobb nyugati lapok és hírügynökségek tudósítói is. Az amerikai, angol és francia újságírók, akik résztvesz- n-ek a tárgyaláson, mint szemtanuk számolhatnak majd be arról, hogy mit vallottak az összeesküvők és ho. gyan ítélkezett felettük a felszabadult magyar nép bírósága. Ott ül a tárgyalóiéi emben a vád képviselője: dr. Alapy Gyula, az ügyészség «tinóké és a másik oldalon ott ülnek teljes számban a védők. A václloftak Fél kilenc után néhány perccel bevezetik a vádlottakat. Kik ők, akik összefogták a dolgozó • nép hazája ellen? Grősz József kalocsai érsek — az összeesküvő Mindszenty József készséges híve. Az adatfelvétel során kiderül, hogy Becsben végezte az egyelőm hittudományi karát. Mikor , az elnök megkérdezi apja foglalkozó, sát, így felel: „földműves.“ De a további kérdések során kényszeredetten be kell vallania hogy apja nem földműves, hanem földműves-faló hatvan- holdas kulák. Hz a reverendába öltözött összeesküvő már az első szavaiknál féke akarja vezetni a dolgozó magyar kép bíróságát! „Mi a jövedelme?“ — kérdezi az elnök. Grősz József szemforgató ájtatossággá. azt feleli, hogy nincs jövedelme. De kiderült, hogy a 3egkülönbözöbb helyekről húz jövedelmet s a következő kérdésre adott válaszában meg kell mondania, hogy jövedelme _ 50.000 kata sztrális hold jövedelme volt. A másodrendű vádlott, dr. Bozsik Pál, remet ekertvárosi plébános is a nép régi ellensége, MB' 1919-ben, a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság idején internálták ellenforradalmi tevékenysége miatt Mellette ül a vádlottak padján dr. Hévey László, volt miniszteri osztályfőnök. Minden alkalommal „udvariasan“, bokáit ösz- szecsapva, mélyen meghajolva felel az elnök kérdéseire. Az ötödrendű vádlott dr. Pongrácz Alajos sem különb náluk. Szinte büszkén mondja, hogy a budapesti amerikai követség tisztviselője volt. Hagyó-Kovács Gyula 30.000 katasztráKs hold papi birtoknak volt a jószágkormányzója. A gyilkos Vezér Ferenc, a pálosrend volt tartományi gondnoka 1946-ban már állt a nép bírósága előtt, demokrácia elleni lazításért. Azóta — bujkált „Bűnösnek cracon» magam“ Nyolc óm 42 perckor dr. Ölti Vil. mos, tanácselnök, megkezdte a tár-" gyalást. Ölti tanácselnök a személyi adatok felvétele után felolvasta a vádiratot, majd megkezdte az elsőrendű vádlott, Grősz József kihallgatását. OH1: Megértette a vádat? Grősz: Megértettem. Ölti: Bűnösnek érzi magát? Grősz: Bűnösnek érzem mnenm. Grősz József ezután ismertette pályafutásának egyes állomásait. A 1a. nácselnöknek arra a kérdésére, hogy tette-e kinevezései kapcsán az akkori rendszernek esküt, így válaszolt: „Püspökké kinevezésem alkalmával és későbbi kinevezéseim alkalmával is esküt tettem Horthy Miklós kormányzó kezébe.“ Grősz a továbbiakban elmondotta, hogy a huszas évektől kezdve először dominusza, azután protektora lett a hírhedt » Emericana szervezetnek. Ugyancsak a huszas évektől kezdve tagja volt az ellenforradalmi MOVE egyesületnek. A Horthv-rendszer idején belső titkos tanácsosi címet kapott, 1939-től pedig tagja lett Horthy felsőházának. Politikai pártnak hivatalosan nem volt tagja, de a Horthy-rend.szei idején, amellyel általában egyetértett, az Ernszt és Huszár vezetése alatt álló kereszténypárthoz tartozónak vallotta magát, mert ennek a pártnak a célkitűzései között szerepelt a királyság visszaállítása és a Habsburg di_ neszt iának Magyarország „trónjára“ való visszajuttatása. Az elnök kérdésér0 Grősz ezután beismeri, hogy évtizedek óta legiti. mista politikai meggyőződésű. cke_ mélve.3 kapcsolatai voltak a Hubs- burg-ház tágjaival. 1948 novemberé- j ben őt, Hamvas Endrét. Rocát.s Fe- ; renc pécsi koadjutort és Drahos Iá. nos esztergomi érseki helynököf Mindszenty bizalmas megbeszélésre hívta össze. Tájékoztatta őket a szerinte közeljövőben várható rendszerváltozással kapcsolatban. Elmondotta nekik Mindszenty, hogy egy régi „keresztény politikussal", dr. Bozsik Pállal programot dolgoztatott ki és kérte, hogy ha neki nem lesz mód ja e program végrehajtására, hajtsa végre az összehívónak közül az. aki nek erre módja lesz. A Bozsik álíai kidolgozott programról Mindszenty mondotta el, hogy a népi demokrácia vívmányait, a földreformot, az államosításokat fokozatosan akarták visz. szacsinálni, mert ezeknek azonna’i és egészbeni megszüntetése eleve ellenszenvessé tette volna az új kormányt és a tömegek ellenállását váltotta volna ki. A földet vissza akarták juttatni a volt birtokosoknak és a gyá. rakat a tőkéseknek. Ölti tanác-sénök ezután ezt kérdezte: — Tett akkor említést Mindszenty az ameriha-i fegyveres erőkről? Grősz: Az amerikai fegyveres erőktől várta a rendszerváltozási. Ölti: És ezt közelinél jelelte? Grösz: Igen. Ölti: A légy veres beavatkozási? Grősz: Igen. Grősz ezután elmondja, hogy Mindszenty december elsején rábízta a püspöki kar vezetését és a szervezkedés vezetését, is. Mindszenty olyan személyek nevét kérte, akik a rendszerváltozás után az ország és a törvényhatóságok vezetésében szerepet kaphatnának. Hamvas püspök mondott is néhány nevet s ezeket Mindszenty feljegyezte. Amikor Hamva« püspök ezt látta, arra kérte, hogy ne jegyezzen fel neveket, meri ha egy ilyen listát megtalálnak nála, az illetőkre kellemetlen következnie, nyekkel járhatna. Mindszenty azt -is említette, hogy rendszerváltozás után kiáltványt kell. kibocsátani a kormányprogram szellemében s a kiált, ványt különböző pártállású, ismert régi politikusokkal, — többek között Czettlar Jenővel, és Rassay Károllyal r— kell aláíratni. A tanácselnök megkérdezi Grőszt: — Mikor vette ön ál a Bozsik-fóle illegális legitimista kirúlypárlt szervezet vezetését? Grösz: A királypárti szervezkedés vezetését 1949 augusztusában vettem át ténylegesen. Grösz arról vall, hogy Farkas Endre felkereste öt és tájékoztatta a szervezkedésről.. Ugyanakkor kifejtette előtte, hogy a jogfolytonosság elve alapján, a régi törvények értelmében a király távollétében a hercegprímás, annak akadályoztatása esetén az őt egyházi rangban követő kalocsai érsek tölti be az ideiglenes államfői tisztet. Farkas megkérdezte Gröszt, hogy vállaljá-e ezt. Oltó: És erre mit mondott ön? Grősz: Megmondtam Farkasnak, hogy Bozsik akciójáról tudok. Mind. S szewfy közölte ezt velem. Az akciót j helyeslem és az ideiglenes államfői tisztet a rendszerváltozás esetére vállalom. Ölti: Tehát Ön kilejezelten elvállalta? Grősz: Elvállaltam. Grósz a továbbiakban elmondja, hogy Farkas halhetenként, tájékoztatta őt az összeesküvésről és egy alkalommal közölte, hogy a budapesti amerikai követséggel összeköttetést tart fenn és a követség a szervezke. dóst. aktívan támogatja. Oltó: Ön helyeselte, hogy az amerikaiakkal kapcsolatba léptek? Grősz: Igen. 1950 márciusában Bozsik Pál közölte Grősszel, hogy az amerikai kő j vétségén az összeköttetést Gyomlai I László esztergomi tanár tartja fenn. Ölti tanácselnök megkérdezi. hogy az amerikaiakkal va-^ összeköttetés •ekimetében figyelmeztette-e valami, re Bozsik ékat. Grősz: Arra ligyfimezteltem. hogy ezt az összeköttetést nagyon óvatosan tartsák, nehogy a hatóságok valami. képpen megtudják. rti'ö-z c/.iua(i e.mondta: Később az amerikaink írásbeli nyilatkozatét kértek tőle arról, hogy réáztvesz az összeesküvésben. Grösz egy névjegyre feljegyezte, hogy a katolikus egyház érdekében folytatott munkájukat támogatja és ezt a- „virágnyelven“ írr nyilatkozatot aláírta. Farkas néhány hónap múlva újra felkereste Gröszt. Közölte, hogy az amerikai követség mo-st már nem elégszik tneg a virágnyelven írt nyilatkozattal. egyenes é.« nvilt szövege nyilatkozatot kér arra vonatkozólag hogy az államfői lisztet Grősz haj landó átvenni. A tanácselnök megkérdezi, hogy az amerikaiak miért nem e'égodtek meg a hurkolt, nvilatkozatt.nl? Grősz: .4 követségnek elég lett vöt int er ." hurkolt nyilatkozat. dr az nvryipni kiiUlgjitt'Jnlsr tér in murik nrt/i ■!ég, akarja kifejezetten. Farkar : azt is mondotta, hogy azért kívánjál; most sürgősen.'mert a legközelebbi jövőben várnak jugoszláv támadást Magyarország ellen és akkor rövid időn belül aktnális lehet az államfői Iisztséq elvállalása. — Ez a beszélgetés — vall tovább az Összeesküvők vezetője — 1950 július 5-én, a budapesti központi szemináriumban történt. Az elnök megkér dezi, hogy honnan emlékszik pontosan a dátumra. Grősz megmagyaráz- sa? Aznap volt a kormánnyal az első igazán érdemleges tárgyalás. Délelőtt a kormány rnegbieottainal tárgyaltak. — délután nyilatkozatot adtok az amerikaiknak. A vádlott elmondja, hogy kö rill be liil háromhetenké.nt kereste fel őt Farkas és közölte az amerikaiak kívánságait. Az egyik kívánság az volt. hogy „nevezzen ki kormányt“. Grösz ezután így folytatja: ..Másik kiváltsd guk az volt, hogy kérjünk „kormányunk■" számára kölcsönt. Amerikából. Azt mondotta nekünk Farkas, hogy körülbelül 290 millió dollárt. Azt akarták — magyarázza — kötelezzem magamat a jövő kormány nevében arra, hogy ezt a kölcsönt igén;/- be is fogom venni.“ Grösz ezután arról vall, hogy összeállították a kormánylistát is. A listán szerepelt Bozsik Pál, mint minisz terelnök, báró Apor Gábor, mint ktil ügy-miniszter. Farkas Endre, mint igazságügy-miniszter, Haláos Ágoston, mint földművelésügyi miniszter, Hévey László, mint iparügyi miniszter. Suiiay Imre, mint honvédelmi minisz tér. Az amerikaiak írásbeli kinevezést is kívántak, többször is sürgették, de Grősz ezt veszélyesnek tartotta. Ölti tanácselnök ezután megkérdezte: Hogyan történt. Friedrich minisz terelnökké jelölése: Grősz: Bozsik Fái jelölése elesett, mert Farkas jelentette: az amerikaiak | nem tartják helyesnek, hogy az átme- * neti kormány vezetője pap legyen. Ölti: Miért? Grősz: Mert a tömegek ellenálld- sóval számolni kell, tehát erőszakos intézkedésekre lesz szükség és nem akarják, hogy ezek az erőszakos intézkedések pap nevéhez fűződjenek. Ezt az álláspontot nagyon helyesnek találtam. Ölti: Alkalmasnak találta Fried- rieftet az átmeneti korszak kormány- elnökségére? Grösz: Említettem Farkasnak,hogy ha Bozsik jelölése elesik, okkor Friedrich Istvánra lehet gondolni, akit az amerikaiak is bizonyára akceptálnak, aki 1919-ben a forradalom leverése után ilyen pozíciót. mint az ellenforradalmi kormány első minisztere már betöltött.. — Augusztus első felében azután jelentene nekem Farkas — vall Grősz, — hogy az amerikaiak utasítására megkezdték fegyveres csoportok létesítését. Ölti: ön helyeselte, hogy fegyveres csoportokat is szervez az összeesküvés? Grősz: Helyeslőleg tudomásul vettem. Farkas említette nekem, hogy ezzel á feladattal Hévey László, volt horthysta miniszteri osztályfőnök és dr. Takács István fogorvos foglalkozik. Ezután Grösz Payr Hugóvá' való kapcsolatairól tesz vallomást. Elmondja. hogy Payr jelentkezett nála és felajánlotta, hogy bizalmas politikai információkat, szerez és miután Grősz beleegyezett. írásban és szóban rendszeresen tájékoztatta. Ölti tanácselnök ezután fc’mutátin a vádhatóság által csatolt 1/1. sziámii jelentést, amelynek'fejlécén Payr sajátkezű aláírásával ,, bizalmas!“ csak az érsek úr tájékoztatására!“ jelzés szerepelt Oltó tanácselnök ezután a törvény é'öl bujkáó. körözött bűnösök rejtegetéséről és külföldre szőkítéséről tett fel kérdéseket: Grösz e mondotta: Azzal a céllal segítette a bűnözőket, hogy minél több embert mentsen ál az összeesküvők állal oly hőn óhaf. tott rendszerváltozás idejére. Grősz pár/íogottjai között volt tvánvi Endre, c kalocsai Néplap szerkesztőié, aki Grősz ióváhagvása melleit HUler és Endre László dicsőségét zengte, lan. ia hasábjain. A szovjet katonák gyilkosát. Vezér Ferencet, Szabó Lásr lónak, a Pá1 os-rend főnökének meg. megbízásából Soltvadkertre helyezte és meaadta neki ti juriszdikefót a papi funkciók gyakorlásának jogát. Grősz József ezután a szerzetes- rendek illegális szervezetekként való egyiittartásáró] vallott: ..Ennek a célja az volt. hogy amennyire az adott körülmények közölt lehetséges, s a szerzeteseket szent é’y ff ep és szervezetűket is álmentsük a rendszer véd loz.ás idejére." O'ti tanácselnök ezután az össze- esküvők áttol kido-gozott kormányprogrammal kapcsolatban tett fel kér, dós eket. Tiltakozó tömeg^yűlések Franciaországban a választási mesterkedések miatt Több francia megyében és városban tartottak tiltakozó gyűléseké, a választási meslerkedésék ellen. Mon'- péllierben, ahol Much szocialista listája negyyenezerné'l valamivel kevesebb szavazatta] három mandátumot kapott és a hetvenezer szavazatot elnyert koimrumisa lista egy mandátumot sem — halalmas *ömeg tiltakozó nagygyűlésen biztosította a megye eddigi két kommunista képviselőjét, hogy továbbra is ő^et tartja méltó képviselőinek. Tömeggvfilésre került sor Saint Brieucban is, ahol a lakosság tiltakozót' az ellen, hogy a megye 70.000 kommunista szavazóját minden képvi. sólettől megfosztották. Seine-Inférieure megye szavazási eredményé!, ahol a kommunisták 54.169 szavazatot kaptak, de mandátumhoz nem jutottak, megóvták. Az ellenőrző bizottság a szavazatok 48 óra hosszat tartó felülvizsgálása után hirdette ki döntését. A kapcsolt pártok csak négy mandá'umot kapnak hét helyett és így a Kommunista Párt megkapta a neki járó két mandátumod, a hetedik mauda'inm»'. a gaullcis- la pár: kapta meg. Megóvták Gard megye, Basses Alpes megye, Loire megye, Seine et Oise megye és Hérául! megye eredményeit is. A Seine.Inférieure megyében most megitélt kél mandátummal együtt a Francia Kommunista Párt 103 mandátummal rendelkcziík. át iráni páriámén* nagy fe'kesedéss©! bizalmat szavazott Moszadik kormányának A medzslisz csütörtöki ülésén Mo. szadik miniszterelnök beszámolt a kormánynak az olajipar államosításáról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos tevékenységéről. Kije leniette, hogy az iráni nép egyöntelűen követeli a volt angol-iráni olajtársaság távozását Iránból. (A képviselők helvesléssel fogadták ezt a kijelentést.) Ezután Moszadik foglalkozott azokkal az intézkedésekkel, amelyeket a kormány egy hónap alatt az iráni olajipar államosításának ügyében tett, majd bizalmat kért a parlamenttől. A szavazás során a 92 jelenlévő képviselő közül 91 bizalmat szavazott a kormánynak. i A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése Pbenjan (TASZSZ) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága június 21-én közölie, hogy a koreai néphadsereg egységei, a kínai önkéntes osztagokkal szorosan együttműködve, a 38. szélességi körtől északra harcolnak az amerikai és brit intervenciós csapa tok és Li Szín-Man csapatai ellen, súlyos veszteségeket okoznak nekik emberben és hadianyagban. Június 20-én a néphadseregnek a nyugati fronton működő egysegei 229 ellenséges katonát és tisztet ejtettek foglyul. Június 21-én az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek lelőtték az ellenség három repülőgépét. Ölti: Milyen íöldbirtokpotilikai célkitűzéseik voltak önöknek a rendszerváltozás idejére? Grösz: A program alapgondo’ata az volt, hogy körülbelül 500 holdig a földbirtokokat vissza kell adni a régi tulajdonosoknak, a felosztott többi földekért pedig kárpótlást kel' adni. Oltó: Fs teljes kártérítést kapott volna minden földbirtokos? Grősz: Ez volt az általános elvi álláspont. A nagybirtok visszaállításáról terveket szövögető Grősz József a nép. nyúzó csendőrök érdekében kifejlett akciótól sem riadt vissza. Grösz: Mindszenlynek a csendőrök é.rdekében kifejtett akcióját helyeseltem. Egy alkalommal az ő kérésére, vele egyetértésben magam is fordultam Varga Bélához, a nemzetgyűlés akkori elnökéhez, aki később disszidált. Oiti tanácselnök ezzel kapcsolatban Grősz naplójából is idéz, ahol a következők olvashatók: ,JBár mindenütt csendőrök állanának megint.“ Ezután Grősz és Mindszenty együtt, működésévé, kapcsolatos kérdések következnek: , Ölti: Egyetértett ön Mindszenty politikájával? Grősz: Mindenben egyetértettem vele és azt tápiogattam. Határozati javaslatot tettem, hogy a püspöki kai dokumentálja egységét és szolidaritását Mindszentyvel. Ölti: Ugyebár ez az a jegyzőkönyv? (felmutatja a püspöki konf * uicia jegyzőkönyvét amely ,Grősz határozató javaslatát tartalmazza.) Grősz: Ez az. Ölti: Mondja meg. miért akadályozta ön következetesen az áUam és az egyház megegyezését? Grősz: Ezt én tényleg következetesen e'leneztem. Ebben a Vatikán álláspontjára is támaszkodhattam. 1949 január 7-én, Péterit Gedeon, a mo. gyár egyházmegyék egy részének római ügyvivője táviratot küldőit nekünk, amelyben a vatikáni államtitkárság álláspont jóra hivatkozva, óvott bennünket a kormánnyal való tárgyalásoktól. Ölti: ön tehát akkor már eleve csalárd szándékkal bocsátkozott a kormány küldő’.lekkel tanácskozásba? Grősz: lgy van. cátjárd és nem őszinte szándékkal bocsátkoztam tanácskozásba. hiszen akkor már vezetője voltam a Népköztársaság megdöntésére irányu’ó összeesküvésnek. Ölti (felmutatja a Grősz által már előbb említett levelet): Kérem, ez az a levét? Grösz: Igen, ez az. Oki: Ebben a pápa további ellenállásra buzdít? Grösz: Igen. A továbbiakból kiderül, hogy Grösz ezt a levelei a szervezi;édés lobbi okmányaihoz hasonlóan egy bőrkerevet ben elrejtve tartotta. Oltó: Melyik nyugati állam követéve' lépett először érintkezésbe? Grősz: Először az amerikai követtel, Schöníelddel. Ölti: Milyen más, amerikai diplomatákkal állt még kapcsolatban? Grősz: Az amerikai misszió részéről üt tartózkodott Dietrich kapitánynyal, aki többízben járt Kalocsán és ilyenkor az érseki palotában vendégül láttam. Egy alkalommal megengedtem neki, hogy megbeszélést folytasson Zsedényi Bélával, az ideiglenes nemzetgyűlés elnökével. Teleki Géza kultuszminiszterrel és Varga Bélával, a kisgazdapárt elnökével. Ölti: Gascoligne brit követet ön ismételten felkereste? Grősz: Kétszer jártam nála és ő megígérte, hogy ő szívesen közvetít, ha valamilyen biza'mas jelentést akarok a Vatikánba küldeni. Oltó: Mindszenty örizetbevétcle után milyen budapesti követségeken keresztül juttatott ön ki külföldre adatokat, jelentéseket és kapott utasításokat? Grősz: A budapesti Orasz követség útján és egy alkalommal a belga követség útján. A vatikáni bizatmas adatokat, anyagokat és utasításokat magam és a püspöki kar számára az olasz követség útján kaptam. Grősz vallomásából ezután az ősz. szeesküvők vaiutaüzelmeire derült fény. majd a nemzeti-történelmi értékeket jelentő kalocsai ’kódex külföldre csempészésére fordul a szó. Grősz bevallotta, hogy 375.000 forintért adták el a kódexet és az érte kapott, összeget a bécsi Pazroaneum- ban deponálténak valutában. Kül. főidre csempésztek tíz darab nemzetközileg nyilvántartott ősnyomtatványt is. Grősz ezután a Vatikántól a disszidált Zágon kanonok közvetítésével kapott összegekről beszélt, majd elmondotta, hogyan károsították meg a magyar államot hamis kongruakimutatások készítésével. Grő«z: Mondjuk egy betöltetlen kongrua állásra beírtak egy nevel, valakinek a nevét, aki e?t az állási nem töltötte be. Ilyenfokú csalásokat követlek el. Otti: Önök azoktól a papoktó1. akik részére a hamis kimutatás alapján magasabb kong mát íoly ásított az útiam. visszakérték a többletet? Grősz: A hamis adatok alapián telvett összegei az iroda egyszerűen visszatartotta. Ölti: Akkor önök tulajdonképpen megkárosították magukat az egyes papokat is, mert a részükre folyósított teljes összeget nem továbbították. Grősz: Ami megillette őkel, azt megkapták. Ólti: Amit az állam részükre, nevükre' folyósított azt nem továbbították hanem jogtalan levonásokat eszközöltek belőle. Grősz: Igen. Oltó tanácselnök ezután félbeszakította a tárgyalást és 15 perces szünetel rendelt, el. (A tárgyalásró, szó',<, tudósítást holnapi számunkban folytaljuk.)
