Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)
1951-06-23 / 144. szám
1951 JUNIUS 23 W Ä P X. o m A propagandista munkája harcosságof, áldozatkészséget követel 1950 novemberében Rákosi eJvtárs felhívására — mivel már azelőli is bányász volt — ismét bányásznak jelentkezett Gerenda Lajos elvtárs. a pécsbányatelepi Széchenyi-aknán. Régi, 15-ös párttag. Az üzemi pártszervezet már az első hónapokban felfigyelt Gerenda elvtárs szorgalmára, meg arra, hogy minden pártnapon, minden taggyűlésen, értekezleten hozzászólt a tárgyalt kérdésekhez. Müller Lajos elvtárs, a pártszervezet titkára először kisebb pártmeg- bizatásokkal bízta meg. Csapatán belül egy-egv termelő műszak megszervezésével, propaganda- anyagok elosztásával. Minden feladatát jól végrehajtotta. Müller elv-társ okkor elhatározta, hogy propagandistát nevel belőle. Ezév elején a legnagyobb gondot az okozta az üzemi pártszervezet vezetőinek, hogy a meszes! új házakba költözött bányász elvlársak részére hogyan lehelne’biztosítani a politikai oktatási, mivel Meszesről Péesbánvale- tepre járni szemináriumra messze van; A mesz.esi új politikai iskola megszervezésével Gerenda elvtársai bízta meg a pártszervezet. S megmondták neki azt is, bogy ennek az iskolának ő lesz a vezetője. Gerenda elvtárs nagyon örült ennek. Gondolta, — hisz ő is az új lakásokban lakik, — hogy nem lesz nehéz feladata, mert az új házakat elsősorban olyan elvtársak kapták, akik a termelésben példamutatóan harcolnak, élmunkások, sztahánovisták, kiváló munkások. Ezek már fejlettebb elvtársak, tudják kötelességüket. Igv gondolta magában Gerenda.elvtárs. Az első előadáson teljes számmal megjelentek a hallgatók, a- másodikon már többen hiányoztak. Gerenda elvlárs nem tudta elken zcinb mi lehet a hiba. Elment minden hallgatójának a lakására és elbeszélgetett velük. Mindent megígértek. A következő előadáson ismét szép számmal megjelentek. Gerenda civ- társ megnyugodott, úgy érezte, hogy most már nem lesz clmaru- dozás. Csalódott. Csak hárman jelentek meg a legközelebbi foglalkozáson. Segítségei kéri az üzemi pártszervezettől, majd később, a MESZHART pártbizottsághoz fordult tanácsokért. Útja ered. mónylelenül végződött. A MESZHART pártbizottság volt titkára nemhogy segített. hanem egyenesen el akarta venni a kedvét: „Nem tehet a bányászoktól kívánni, hogy munka után még tanuljanak is.“ Ezzel a helyiden nézettel keménycij szembeszállt Gerenda el.vlárs. harcolt, de egymagában gyengének bizonyult: a meszesi politikai iskola szétesett. Ekkor a pártszervezettől új feladatokat kapott. A pécsbánvatelepi sportszeminárium, — ahol a sportolók tanulnak középfokú színvonalon — vezetője éppen bevonult katonának. Ezt a szemináriumot kapta meg Gerenda elv-társ. Ehhez sem volt nagy reménye, mert megtudta, hogy ennek az esii iskolának már ő a hatodik előadója. De azért nem csüggedt. Első alkalommal csak elbeszélgetett az elvtársakkal, elmesélte élményeit, azt Is, hogyan járt a meszesi szemináriummal. Megismerkedtek s a hallgatók megszerették. Gerenda elvlárs elintézte az üzemvezetőséggel, hogy állandóan éjjel járhasson munkára, hogy kellő idő álljon rendelkezésére, gondos felkészülésére. Mert Gerenda elvtárs nemcsak a brossunkból építi fel az előadásait. Minden anyaghoz megkeresi a hozzávaló szépirodalmai, a mindennapi munkatapasztalatok, a napi események sokaságával teszi élénkké előadásait, amit szívesen hallgatnak a sportoló dvtár- sak. A szemináriumán nagy clvélve hiányoznak a hallgatók, de azt is előre igazolják. Rájött arra, hogy a meszesi esetnél sem ő volt a hibás, hanem a felsőbb szervek, melyek nagyon kevés gondot fordítollak a bányászok nevelésére. , , Gerenda elvlárs reggel hat órakor szállt ki a bányából. Már dél felé jár az idő, de még mindig a pártszervezetben dolgozik. Előkészíti az évzáró ünnepélyt. Előtte a névsor és gondolkozik a hallgatók fejlődésén. Javaslatoi dolgoz ki a jövő évad oktatási munkája megjavítására. A hallgatók fejlődését, nem csupán azzal méri hogy ki milyen jól híd hozzászólni a tárgyalt kérdéshez, hanem szemelött tartva azt is, hogy a tanultakat ki iio«yan hasznosítja a napi munkájában, liogvan köti össze az elméletet a gyakorlattal. Mert ez is igen fontos. Ezért nézi át a szemináriumi hallgatók teljesítményét és csak ezekután írja fel: Kit, milyen oktatási formába javasol a következő évadban. De nem feledkezik meg az ellenőrzés kérdéséről sem. Gerenda elvtársat még senki nem ellenőrizte, hogy hogyan végzi feladatát, hogyan készül fel az előadásra. Ez súlyos mulasztás, úgy az üzemi pártszervezel, mint a MESZHART pártbizottság részéről. Az előadó elvtársak maguktól nem tudhatják, hogy hol kell javílaniok az oktatási módszereken. így viszont a hallgalókon kívül senki sem mulat rá hibáikra Ezt is feltétlen befoglalja javaslatába, mert a következő oktatási évadban sokkal jobb minikál akar végezni Gerenda elvlárs. Rngoncsa János Ml gátolja a Fmne-akna! eiklnsos Usksi-fejlés jé mnnkáját ? 1950 őszén, amikor itt járt Logvi- nytmko és Podztsarov elvtárs, új, ad dig ismeretlen szó került be :a pées- vidéki bányászok szótárába: Ciklusos módszer. Logvinyenko elvtárs mondta ki ezt a mondatot, majd meg is magyarázta nagy türelemmel, hogy mii is jelent ez a gyakorlatban. A ciklusos fejtési módszert először István- aknán vezettek be, majd Vasas és Pécsbányatelfep következett. Amikor az említett helyeken megindult a óik luso-s módszer. Ferene-aknán még a „geológiai adottságokkal'* érveltek, hogy öreg műveletekben folyik a munka s így nem lehet bevezetni a 6.zovjct fejtési módszert. Fél évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy kivetkőz zenek ebből a „felfogásból“ Ferene- aknán. Ma már azon dolgoznak, hogy a Török-fejtésben is — amelyik régi művelet — bevezessék a ciklusos módszert. Ferene-aknán ez lesz a má sodik ciklusos fejtés. E hó 12-óit indult Ferene-aknán az első ciklusos fejtés a második szinti Liska-fejtésben. A fejtés dolgozói lelkesen indullak harcba. hogy győzelemre vigyék tervüket, hogy kitermeljék a napi 80 csillés elő irányzatot. Ez eddig sikerült is. A csapatnál az egyfőre eső teljesítmény is szépen emelkedett, minden 24 őrá ban végig ér egy pászta. A csapat kétségtelenül, szép eredményei mellett azonban komoly hiányosságok vannak, amit a műszaki vezetés laza munkája okoz. Hozzászoktunk már a MESZHART bányákban ahhoz, hogy ott műszak közben, fejtésben bányásszal beszélni ltom lehet, — legjobb esetben három- négy percet, — utána barátságosan eltanácsolják az érdeklődőt: ,,Elvlárs n termelésnek ménni kell.“ Ez nem így történt a Liska-fejtésben-. A fejtés legfelső munkahelyén .Hermész Mátyás elvtárs és még egy vájár dolgozott. Később megálltak. Nagy lelkinyuga lommal, elbeszélgettünk 10—12 percet. — majd Marton eívtárs, a párttitkár, hogy „ne felejtse el“ hogyan kell a szenet fejteni, hozzálátott és mintegy két csillére valót kitermelt. Dolgozott volna tovább is, de a lejjebb lévő munkahelyről „haitot“ vertek, mert megtelt a fejtés szénnel. Tovább beszélgettünk. A további „fdúnkaszünet1' során Köntös elvtárs mesélte el keresetlen szazakkal-, hogy miért is van az állás, miért nem termel többet n Lis'ka-fejtée,. mi . a hiba a munkának így kezdte: „Elvlárs, reggel azt hittük, hogy huzat volt a fejtésben, úgy össze-vissza volt itt dobálva a fa“ A hiba az éj jeles faíulásná.1 kezdődik. A faadók nem tudják elvégezni a munkát. A csúzdát, Köntös elvtárs munkahelyétől felfelé nem ‘adják át építeni, mert a faadás elvmi idejüket. Sok pillért kel! a fejtésben rakni. Ez a munka az. ami felörli az ói- jelesek munkaidejét cs állítólag arra sines*már idejük, hogy rendesen munkahelyre adják a fát, hanem csak be dobálják, amire azt mondja Köntös elvlárs, hogy „huzat“ volt, Liska elvtárs. pedig, hogy „földrengés“ volt a fejtésben. Reggel, amikor a csapad megkezdi a munkát, legalább egy órát eltölt a biztosítási, faadási, osxizdaépitési. munkákkal és csak utána kezdhet termelni. Itt legkevesebb egy óra kiesik a termelő munkából. Egy órai mellékmunka után megindul a termelés, de az is csak egy ideig, mert nyolc• negyed kilenckor érnek oda ürescsillével a lóvezetők. Ékkőt** fel töltik a lefejtett- szenet, újra hozzálát a termeléshez a csapat, majd meg kell állni újra, mert megtelik a fejtés szénnel, — nincs, üres-csille. Li-s ka elvtárs pedig jár-kel az alapvágaton, szikrázik a méregtől, hogy nein tud -szállítani a csapat. Megy a ló vezetők után. nógatja őket- — akikre ráfér — nekiáll, " tolja a csillét és közben a vájárok fent a fejtésben várnak. mert várni kell. így történik, hogy csak 80 csillét tud szállítani a esa.pat átlagosan, pénteken pedig csak 70 volt a teljesítmény. Termelés pedig van a fejtésben. Pénteken is meglett volna 95—100 csille szén, ha lett volna a csapatná! üres csille. A reggeli egy órás kiesés ellenére is 15—20 csillével túlteljesi tené a csapat -az előirányzatot és eb bői könnyű kiszámítani, hogy -azonnali munkakezdés, folyamatos szállítás esetén mennyivel lenne több a termelés. A Liska-fejtés szép fejtés. De a termelése a felsorolt hiányosságok miatt nem a legjobb. És ez nem a fejtés vájárain múlik. Liska elvtáre egész „beteg“ már, hogy nem tudnak úgy termelni, ahogy szeretnének, ahogy tudnának. A mnnkasservcsés sürgős megjavítására van itt szükség és ez a Ferenc-aknai műszaki vezetők feladata, akikben megvan a képesség arra, hogy a meglévő hiányosságokat kijavítsák. Feltétlenül szükséges, hogy megvizsgálják: El tudja-e látni munkáját az éj- jeles faadó biztosító csapat, nem laza-e a munkafegyelem. Ha ez nem áL fent, akkor meg kell erősíteni az éj- jelcs műszakot, úgy, hogy termelésre készen tudja reggoi átadni a fejtést. A másik, hogy a szállítást, az üres csille ellátást biztosítani kell a csapatnál, mert tűrhetetlen állapot az. hogy ciklusos fejtés — de bármelyik fejtés —- ne’ tudja teljesíteni a napi előirányzatát, amikor van ürescsil'e. csak éppen lusták egy kicsit egyes lóvezetők, fékesek. Nagyobb ellenőrzést és segítséget kell adni erre a munkára és felszámolni minden liberalizmust. Ha ezeket a hiányosságokat kijavítják a Liska-fcjtésnél, akkor valóban ciklusos fejtés lesz és ez még jobban meglátszik majd a termelésén is. K. J. A szigetvári gépál lomáson a súlyos mulasztások mögött keressék meg az ellenség kezét (Szigetvári járási tudósítónktól). A nagydobszai III. típusú Vörös Sugár tszcs vezetősége időben értesítette a szigetvári gépállomást, hogy segítse ki őket géppel — bocsásson rendelkezésükre aratógépet. A hétfői napon megérkezett a tiszta új Agrosiroj, amely learatja és egyben át is köti a kévéket, A IH-as típusú tszcs dolgozói ettől a géptől sokat váriak ás tudják, hogy rendes üzemben ez a gép egy nap alatt 15 hold földön learatja a gabonát. Gondolták, hogy a 32 hold ősziárpáj learatják, anélkül, hogy oda külön munkaerőt adnának a csoport tagjai bői. Számításukat - azonban már a gépállomás vezetősége keresztülhúzta akkor, amikor lelkiismeretlenü! kiküldte Spanenberger Ferenc és Galambos István gépállomási dolgozókat, akik még maguk sem értenek kellő, képpeú az aratógép kezeléséhez A döntő hibát a gépállomás vezetősége ott követte el, hogy nem gondoskodott arról, hogy kiképezze az embereket az értéke- gépek kezelésére. Igv történt azután, hogy a IraklorvonUtású Agrostroi vitorláinak egy része összetörött, de összetörött még egyéb las^erkezet is. A drága, értékes gép, dolgozó népünk vagyona hétfő óta kihasználatlanul hevei a szabad ég alatt, senki nem ügyel rá, gazdátlanul, őrizetlenül hever a traktorral együ>s, kint a telken. Súlyos mulasztás terheli a gépálio. más vezetőjét, Kalmár József elvtársat, aki még annyi fáradtságot sem vesz magának, hogy legalább megtegye a szükséges intézkedéseket gép azonnal üzemképes allapptbe való hozására. Gondatlanságát lellemz' még az is, hogy tavasz óla kirí'' hever egy müirágya-votőgép, ott rozsdásodik a szabadban. Különösen súiyo „z a sorozatom mulasztás most, amUcor mindenütt munkaerőhiánnyá1 küzdünk, amiko minden percet ki :■ -•■ h nálnunh a békearatas ^yo_-.'imééi t A gépállomás pártszei ,ezce a felsőbb szervekkel együtt vnsgtuia meg honnan erednek ezek a bünö- mulasztások é> a hibák mögött Le'-.ssc meg az ellenség kezét, — ' mer- otl kell annak lennie! Farkas Elemér A régi világ uram-bátyám szelleme Többször megjelent már a mohácsi járási tanács mezőgazdasági osztályán ellenőrzés végett „vitéz" Aradi Tibor, a megyei tanács gépesítési osztályának ellenőre. Feltűnt már 1950- ben is, hogy eljött, nem köszönt, go_ romba volt és- állandóan feljelentésekkel fenyegette az elvtársaikat. Mindig lenézően, gúnyosan beszélt a munkásokból, parasztokból lett vezetőkkel, de segítséget soha nem adott a munkához. A megyei tanácsnál pedig jelentette: „A mohácsi járási tanács terv és gépesítési osztálya nem dolgozik.“ Valóban vannak hibák a gépesítési munkában, de ehhez az is hozzájárult, hogy Aradi Tibor így viselkedik. Június 13-án ismét megjelent ellenőrizni a munkát „vitéz“ Aradi Tibor. Köszönés helyett ezekkel a szavakkal jött be hozzánk: — Itt vagy, édesapám? Melyik a te asztalod? Orsolüy elvtárs hellyel kínálja, hogy üljön le. Leül, nagy gőgösen az asztalra dobja előszedett aktáit és így szól: — Gyere ide édesapám és gugyogj nekem valamit! Orsólity elvtárs méregbe jött és keményen visszautasította ezt a hangot. — Én nem gügyögni szoktam, hanem beszélni! A válasz erre ismét, csak az, hogy Aradi jelenti a megyei tanácsnál, hogy a mohácsi járási tanács terv és gépesítési osztályán nem dolgoznak jól. A mohácsi járási tanács mezőgazdasági osztálya kéri. hogy ezt a „vitéz urat“ távolítsák ci a megyei tanács apparátusból, mert csak gátolja, akadályozza a munkát, kigúnyol, ja a munkás és paraszt elvtársakat. Az ilyen gugyo-gó „vitéz uraknak“ semmi helyük, a tattá cs apparátusában, mert a tanács a dolgozó népé és nem az ilyen elemeké. Téczeli Jánosné mohácsi járási tanács, személyügyi főelőadó. A begyűjtésben első a sellyei járás Megyénkben is lehetővé vált az utóbbi napok szárazabb időjárása folytán, ’hogy dolgozó parasztságunk eleget tegyen szén-abeadási kötelezettségének. Helyesen ismerte fel kötele zettségét a Kacsóta-csonkamindszentá tanács, amikor vállalta, hogy egy héten belül a község egész évi széna- begyűjtési tervét 100 százalékra teljesíti. A dencsházai községi tanács szintén vállalta, hogy 10 nap alatt begyűjti a község egész év' széna begyűjtési előirányzatát. Drávátok községben a pártszervezet irányítása mellett jó meggyőzői munkával megérftették a dolgozó parasztsággal, hogy milyen jé’entős megtakarítás származik abból, ha- egyenesen a rétről, a kaszálóról viszik be a szénát. Drávátokon a gazdák mind a rétről viszik be a szénájukat- így vált lehetővé, hogy a sellyei járásban egyes begyűjtő helyeken már vagonszámra gyűjtik a -iszénát és ebben nem kis réseze van a járási pártbizottság helyes irányító munkájának is. A legutóbbi értéke'és szerint mind a begyűjtés előkészítő munkájában, mind pedig az eddigi tojásbegyüj'és eredményei alapján a megye élenjáró járása a sellyei járás. Megelőzte az eddig élenjáró mohácsi járást. A Lemaradó járások közül a pécsváradi járás felküzdötte mag átN-a harmadik helyre. így erősen lemaradt a siklósi, a kont ói és a villányi' járás. Ezeknél a járásoknál megmutatkozik, hogy nem veszik fel eléggé alá. posan az ellenséggel, a harcot Különösen a szigetvári járásban Láttunk olyan jelenségeket, hogy engedik, hogy a kulákok azt a hírt terjesz- szék, hogy a víz megakadályozza a széna beadását. Ezzé! szemben az az igazság, hogy néhány kisebb helyet leszámítva, a szénát nem érte kár. Példa erre Szigetvár község, ahol a szénabegyűjtő helyesen és jól dolgozik, már meg is indult a széna beadása. Gondosan ápolják a gyapotot a károlymajori állami gazdaságban HataCmas 'ábiákban zöldéi a gyapot á károlymajori állami gazdaságban. Szépen termelt tavaly is annak ellenére, hogy nem sok gondot fordítottak rá. De a tavalyi tapasztalatokból okulva az idén kettőzött- gonddal ápolják a gyapotot. Négy állandó gvapotos brigád végzi a munkát. Többnyire asz- szonyok és lányok vannak a brigád- ban. Azzal, hogy külön gyapottermelő brigádok vannak, biztosították, hogy mindig időben elvégezzék a gyapot- munkái. Ennek eredményeként érlék el, hogy mind az 524 katasztrális hold gyapot szép és lassan bimbózik. Ez a gyapolosbrigádok jó munkáját dicséri. És annak az eredménye, — mint ahogy Volk János agronómus is mondja, — hogy már befejezték a harmadik gépikapálást, melyet mosl követ a harmadik kézikapálás. Azáltal, hogy mindig idejében elvégezlek a gyapotban a munkál, cső ulán a megcserc- pescdelt talajt porlianvóssá kapálták, biztosították a növényzet fejlődését. A gyakori kapálás porhanvóssá teszi a talajt, ezállal annak átmeilegedéséi elősegíti, a gyomot pedig kiírtja. A többszöri kapálás eredményeként szép a gyapot a károlymajori állami gazdaságban, annak ellenére, hogy sok voll, az eső. Lelkesen, örömmel beszélnek & gyapotról és annak munkájáról az állami gazdaság dolgozói. így beszél róla Takács Ferenc: — Már megjelentek az első virág- bimbók, így a végleges ritkítást (egye. lést) végezzük. A 60 centiméteres sorokban mőterenkiiil négy-öt növény marad. A gyengébb táblákra' műtrágyát szórunk. A levéliéíű elleni védekezésről gondoskodunk. Húsz háti és egy moloro* permetező jár. Mos' úgy végezzük a munkát a gyapotban, hogy az aratás ideje ólait arra ne Jegyen gond. Igv a gyapotnál felszabaduló munkaerő is az aratásnál tud segHefti öt-hat napig, amennyi idő alatt • azt befejezzük. A munka jó megszervezésével biztosítja a károlymajori állami gazdaság a gyapot eredményes termelését és az aratás, csépilés gyors befejezéséi. Mert, ha nem alakítottak volna külön gya- po'os brigádot, az a gyapot kései megművelését, vésziét eredményezte volna. több ezer forint kárt. De nemcsak ez a jelentősége a gya- pothrigádnak, hanem az is, hogy ití különösen jól lehet aükalmaznl a nőket és idősebbeket. A gyapot mnnká- ját örömmel, szívesen végzik. A versenyben élenjár és minőségileg a legjobb munkát végzi Pintér Józsefné csoportja. Legmagasabbra teljesíti a normál, de nem a legjobb minőségű munkát végzi, Temesvári János csoporlja. Kövessék' Pintér Józsefné csoportjának példáját cs neesak mennyiségileg, hanem minőségileg is jó munkára törekedjenek. Örömmel végzik a munkájukat a károlymajori állami gazdaság dolgozói, azért is, mert ellátásuk kitűnő. Minden dolgozó szállását biztosilolták cs a legjobb ételeket kapják. A jó munkaszervezés, kitűnő ellátás eredményeként jól halad a munka. A Szov- jelunió példáján gyártott kombájn segítségével úgy lervezik. hogy nyolcadikára befejezik az 1600 kataszteri holdon az aratás' és a csépiéi nagy részéi is. A munkák tgyors elvégzcsA biztosítja a gyapotban dolgozók segítsége, akik az aratás elvégzése utón a gyapot első gubáinak kifejlődésekor, a kacsölásl végzik majd. A nem termő hajtásokat cs fölös gubát vis?lő termőágakat, amelyek későérő termésére nem tartanak igényi, lenyesik, így segítik a károlymajori állami gazdaság dolgozói trxliliparunk nyersanyaggal való ellátását, öléves icrvü'ik sikeres végrehajtását. Pap Dezső kisdéri kulákól két és télévi börtönre Ítélték, mert szabotálta a sárgaéréskea lévő árpa learatását A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata, liogy a szem- veszteség elkerülése és a 'érmés jó minősége érdekében a búzái viaszérésben. a rozsot teljesérés élő t. az ősziárpái és zahoí sárgaérésben arassák le akkor, ami kői a szemve szieség a lelie. tő legkisebb. Ennek ellenére Papp Dezső 35 holdas Kisdér kor. ségheli kólák búrom kataszteri bolti árpái « sárgaéréseii lói sem . aratta le. Ezzel megszegte a minisztertanács határozatát, négy százalékot meghaladó szeinveszteségpl idézett oiö. ló én két Pécsről szerződtetett aratóját haza- küid'e az/.:,]. hogy még nem éret. az árpa. 18-án pedig feladott az aratóinak Pécsre lávifalo'., hogy „jöjjenek aratni1. 0 pedig i lávira, leiadása után kiment a szőlőjébe, ahonnan ké'. napig Háza sem ment. gm t. Iván ígj sibujit a felelősség alól. De 20-án clicnőrzé» volt náia. amikor kiderüli, hogy 'öht-. f.zöri fígyelmczletés ellenére is az át- pál sárgaérés Irán aratta. A járásbíróság kél évi és ha' havi börtönr ítélte. Kisdér küzséghót p dig hat ha-i kiíiliásfa.
