Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)
1951-06-03 / 127. szám
MA PLO 1«1 JUNIUS 3 PÁRT ÉS PÁR TÉPITÉS * Alapszervezeti párttítkáraink ieladafai a káderek nevelése (erén Pártunk Kongresszusa hatalmas feladatokat tűzött pártszervezeteink e'ié. Végre kell hajtanunk felemet; ötéves tervünket, s ezen belül meg kell szüli telni mezőgazdaságunk elmaradottságát, meg kell teremteni a szocialista, nagyüzemi mezőgazdaságot. ityen feladatok végrehajtásához nagyszerű emberekre, vezetőkre van szükségünk, olyanokra, akik forrón szeretik a nagy Szovjetuniót, Pártunkat, népünket, akik megingathalallanok az ellenség elleni harcban, akik éberen őrködnek Pártunk tisztasága felett, készek minden áldozatra a szocializmus felépítéséért, a haza megvédéséért, összeforrva a dolgozók tömegeivel, személyes példájukkal is mutatják számukra a követen- , dő ,ulat. E kommunista tulajdonságok kell, hogy jellemezzék Pártunk aranykészletét. kádereinket, mert ennek birtokában tudjuk biztosítani Pártunk és kormányunk határozatainak végrehajtását. A káderek harc, munka közben edződnek Az ilyen vezetők nem az égből poty- fyannak ie, hanem szívós nevelés so rán Pártunk harci feladatainak végrehajtása közben nevelődnek ki. Az alapszervezetek párttifkárai, vezetőségei mindenekelőtt harc közben, a párlmegbizatások végrehajtása közben kell, hogy neveljék a párttagokat, neveljenek közülük új, harcos vezetőkéi. A mohácsi járás néhány alapszervezeténél eredményes munkát végeznek ezen a téren is elvtársaimk. Például .Szita elvtársnő a tő: (ősi alapszerveze! titkára állandóan foglalkozik a munkatársaival, törődik a párttagokkal, neveli őket és törődik a tömegszervezetek munkájával is. Ennek eredménye többek között az is, hogy a DISZ fiataljai közül néni egy jó harcos nőtt már ki. a pár!szervezőt mindig bátran támaszkodhat Tötlösön a fiatalokra. De számos pártszervezetünkben a párt'tilkár elvtársak nem töltik be ezen a terén a feladatukat, nem nevelik a kommunistákat. nem őrködnek éberen Pártunk tisztasága felett. Hutlera elv. társ, a szajki alapszervezet titkára, minden munkát egymaga végez, tagdíjfizetés adminisztrációjától kezdve, a propagandaanyagok terjesztéséig. Múltéra eivtárs nem értette meg feladatát, lebecsüli a pártszervezet tagjait, képességeikéi, nem ad pártmegbizatás'1 számukra, nem tanítja, neveli őket. A pártszervezet tagjai közül egyetlen aktivál nem tudott még kinevelni. A pártszervezet elszakadt a tömegektől és nem képes sorait új, friss erőkkel, tag jelöltekkel erősíteni. A szajki Úttörő tszcs párttitkára, Hatiz elvtárs is hasonlóan hibás módszerekkel dolgozik. Nem foglalkozik megfelelően a kommunistákkal, néni támaszkodik rájuk s így persze máiig sem tudta kiépíteni sem a bizalmi, sem a népnevelő hálózatot. l)c — mint ilyen helytelen munkamódszer mellett történni is szokott — eltompult a tszcs pártszervezetében az éberség Is. A pártszervezet nem figyelt fel arra, hogy a tszcs elnöki posztjára, kulák iü- rakodoit be. Rákosi elvtársiól tanuljunk éberséget így történik ez mindenütt, ahol a pártszervezet vezetői elszakadnak a párttagságtól. A kommunistáknak állandóan lanulniok kell Kákosi elvtárstól, aki vaskövetkezetességgel leplezi le a Pártunkba befurakodott ellensége;. Alapvető tulajdonságává váljék az éberség minden vezetőnek, minden kommunistának. Ahol nem tanulnak kommunista éberséget Rákosi elvlárs- tó4, ott befurakodik az ellenség Pártunk soraiba, mind ez történt például a dunaszekcsöi Petőfi tszcs-ben, ahol volt csendőrt javasoltak tagjelöltnek. A kommunistákat harcközben, mun. ka közben ke.ll nevelni. Soha nem válik jó kommunista, jó vezető abból, aki nem kap pártmegbizatást, akii a pártmegbizniások végrehajtás« során nem kapcsolnak' egyre szorosabb szálak a dolgozók tömegeihez. Dunaszek- csöszigelen .ivem értették meg ezt a pártszervezet vezetői. A pártszeree- zelben vannak kétéves tagjelöltek, akiket még mindig nem tudnak felvenni a pártszervezetbe. — egyszerűen azért, mert a párt vezetőség nem adóit nel ik pártmegbizáiásókat, nem nevelte öi.et munka közben. A kommunistákat vezetőik csak akkor tudják nevelni, ha saját maguk személyesen is példát mutatnak. Vájjon elvárhatja-e bármelyik kommunista vezető, hogy pártszervezetének Ing. jai kérlelhetetlenül harcoljanak a ku- lákok elten, amikor ö maga nem harcol ellenük, vagy éppen barátkozik az osítályeUensággöl? Vájjon elvárhat j-i-e az a kommunista Vezető, a'ki maga lebecsüli a pártokiatásl, hogy pártszervezetének tagjai Rákosi elvtárs figyelmeztetéseit megszívlelve, tanuljanak? Nyilvánvalóan nem. Sütő elvlárs, a bóiyi állami gazdaság vezelőhélyette- sc azt a kitüntető megbízatást kapta, hogy Szajkón politikai iskolát vezessen. Sütő elvtárs egyszerűen nem ment cl megtartani a politikai iskolát, ezzel megmutatta, hogy lebecsüli az elméleti kérdés! s rossz példái mutatott a politikai iskola hallgatói előtt is. A bírálat és önbírálat a kommunista nevelés elengedhetetlen eszköze Állandóan szem előtt kell tartaniok a pártszervezetek vezetőinek a káderek nevelésének bolsevik eszközét, a bírálatot és önbirálatot, mely nélkül előrehaladni nem lehet. Csak a bírálat és önbírálat következetes alkalmazása teszi lehetővé, hogy felszínre kerüljenek a párttagok és a pártonkivti- liek helyes kezdeményezéséi, hogy a hibákat ki tudják javítani. A bírálat és önbiráiat alkalmazása neveli harcosságra, keménységre a párttagokat. Nagyon jól tudja ezt az ellenség. Ezért nyomta el Somogyiné, volt babarc! párttifkár is a bírálatot, ezért fenyegette meg azokat a kommunistákat, akik birálini merészelték. Ahol megsértik a pártdemokráciát, elnyomják a bírálatot, ott hiba van, s a hibák mögött meg kell keresni az ellenség kezét. Nem szabad megfeledkeznünk a pár- tonkíviili aktívák nagy tömegéről. A békekölcsön jegyzés, a tanácsválasztás, a begyűjtés teljesítése, a növényápolás során becsületes párlonkivüliek tízezrei kerülnek .előtérbe, akikből ú j harcosokat, új tagjelölteket kel'l nevelni. Párttitkárainkra hatalmas felada'ok várnak. Még fokozza ezeknek a feladatoknak a súlyát az, hogy déli határainkon itt áll ugrásra készen a fasiszta Tilo-banda és minden erejével azon igyekszik, hogy megyénk pártszervezeteibe is bejuttassa ügynökeit, kiépítse az ötödik hadoszlopál. • Kommunista feladatunk, hogy minden erőnkkel küzdjünk az ellenség behatolása ellen, neveljük harcossá, keménnyé párttagjainkat, szilárdítsuk meg kapcsolatainkat a dolgozó tömegekkel s tegyük hazánk»!, megyénket Rákosi elvtárs útmutatása szerint a béke még erősebb, még szilárdabb bástyájává. , (jregor Sándor, a mohácsi JB titkára Állami gazdaságaink törjenek élre a növényápolásban is AM ami gazdaságaink dolgozói kivá. ló talaj előkészítő és lavaszi vetési munkájának gyümölcse gazdag, bőséges termést ígér. szientegáti állami gazdaságban elit rozsvetőmagból hglda,inként 16, Bolyon elit őszúárpa vetőmagból holdanként 17, nemesített búza vetőmagból holdanként 14—15, Babarcon elit ösziárpa vetőmagból holdanként 18—20 mélermázs ás termést is könnyen elérhetnek. Kiváló terméseredményeket ígérnek a kapá. sok is. Mindez azonban könnyen ígéret maradhat, ha állami gazdaságaink egyik napról a másikra ivem változtatnak jelentős mértékben a növény, ápolási munkák eddigi menetén. A feladat, most: fölmérni a lehetőségeket, megszabni a módot, ahogyan behozhatjuk a lemaradást. A hibák tneglűrésével az ellenség kezére játszunk Az tény, hogy egyes állami gazda, ságainkban súlyos mu>a,szitásokat követtek el és emiatt lemaradtak a növényápolásban. De' állami gazdaságaink dolgozói nem engedik, hogy őszi és tavaszi munkájuk gyümölcsét most — mondjuk szervezetlenség, vagy a gépek parlagon hagyása' mi - a/tt — a gaz arassa ie, a gaz élje fel. Állami gazda,s ágai rak dolgozói minden lehetőt megtesznek a gondos növény, ápolás érdekében, hogy azzal , is biztosítsák eddigi munkájuk gyümölcsét, valóra váltsák az ígérkező kiváló termést.. Heiveheiiy dolgozói nem egyedül mutattak ezen a téren példái a megye állami gazdaságainak. A meglévő hiányosságokat az ellenség igyekszik hatalmasra felnagyítani. Az osztályé fenség tudatosan arra törekszik, hogy lejárassa állami gazdaságaink tekintélyét. Mesterkedése közben a legváiogaioMabb eszközökkel „müvészkedjk." Egyik igen jellemző esetét a káró’.ymajori állami gazdaságban lepleznék le: a környező három községben elterjesztették a kulákok a rémhírt, hogy „nem becsülik metf a munkát az állami gazdaságban... nem lehet teljesíteni csak 5—10 százalékra a normál.. . nem tud az ember annyit keresni, ami egy napi kosztját kiíulná . . A A káról,ymajori pártszervezet nem nyugodott ebbe bele, végére járt a dolognak. Megállapították, hogy még a gyengébben teljesítők is 90 százalék felett teljesítenek. A borsóban, ahol nehezebb a munka, Kuklics ErTizenkét szem donmenti ágasbúza Kaposszekcső határában Kapoiuefte*» határában a Szovjetunióból, a Don mellől származó ágasbúzát lenget a szél Aki már látta, mind ráfogta, hogy őszi árpa az. Csak a szárával nincsenek tisztában, mert az nagyobb máris, mint a rozsé. Az a kevés ember, aki tudta, hogy mit szemlél meg, aki tudta, hogy ágasbúza, az sem győzött eleget, csodálkozni. Hogyisne, hiszen egyetlen szem magról legkevesebb 40 tő búza. szál hajtott ki, de a teljesen külön szétülteteft, ielkarózott ötödik szem bői hatvan búzaszál növekedett lel in/imár embermagasságúra. Nem hiába a szokatlanul nagy szalma: a kalásza is jó tenyérnyi. Egyetlen szem búzáról tehát 40—60 búzakalász! Gazdag araiás, bőséges termés, bői. dog élet kikeleté volt az a nap, ami. kar Gyurkó Jenő kaposszekcsői középparaszt valahol az egyik Donmenti kolhoz beláthatatlan ágasbúzatáblájáról leszakított egy érett kalász fejet. Horzsolgatni kezdte markában és amint egymásután pattogtak Nő a búza-szemek a toklászból, megrázkódott attól a tengernyi mocsoktól, bűztől, mellyel teletették a tejét a tisztek egy-cgy roham előtt. Hogy „patakokban ömlik a vér békés években !k a bolsevisták keze alól „A terror kiöli az emberekből a kéz deméhyezést, az életkedvet . .A toklászából előpattogó ágasbúzasze- mek egyszeribe olyan erőt kölcsönöztek karjaiba, hogy úgy érezte‘ mindenestől összezúzza azt a szennyet, mocskot, mellyel félre akarták vezet, ni az urak, a Horthy-világ élet-halál urai. Mindjárt arra gondolt, milyen boldogok fs lehetnek Itt az emberek, mekkora szeretet kell ahhoz, hogy ilyen búzafajtát kitermeljenek, mint az ágasbúza. Gyurkó Jenő mindig is „zeretett kísérletezni, akkurátus, pösz. mételö, bogaras embernek ismerték tahijában is. De mégis 'érthetetlenül állt szemben ezzel az új, soha el nem képzelt búzaíajtóval. Gondolataiban elmélyedve már Sztálingrád ul. cárt verte fel bakancsainak kopja, de még mindig minden erejével az ágas- búza magvait szorongatta. Alig maradt tizenkét szem a markában Ami. kor észrevette veszteségét, rettentően bántotta. Dorgálta magát vigyázatlanságáért. Észre sem vette: egyszeribe belopódzott szivébe az ágasbúza. S az évek múltával maga Sztálingrád, Micsurin, Liszenko, a Don, a kolhozok, ahol kikisérletezlék, kitermelték ágasbúzáját. Szívéhez nőtt a Szovjetunió, mindenestől. A Sxov let unióhói h a * at •» rre óvta, féltette kincsét az embereknek még csak a nézésétől is. Amikor az első napokban mesélni kezdett módo. sabb, magafafta paraszttársainak arról a sok szépről, gyönyörű életről, mely felnevelte rwgy kincsét, ridegen odavágták neki: „Eriggy vissza, ha Olyan gyönyörű volt..így azután dehogyis merte kártevésnek kilenni tizenkét szem ágasbúzáját. Felivé őrizte abban a gyuíásdobozhan, melyben hazahozta. 1947 után, 48-ban vir. radt fel Kaposszekcső határában az a nap, amikor mégis döntött Gyurkó Je. nő: elültette szeretete magjait. Elültette, de csak úgy titokban. Megint csak dugta. Szőlő (ttjába, a gyümölcs. fák közé a domboldalon, hogy a szemközti erdő is eltakarta. Gyurkó Jenő középparaszt létére néni bátorkodott addig, hogy mindennapos kapcsolatot keressen Pártunkkal. Nem ragadta meg a segítő kezet. így hát megmaradt a maga szűk körében és továbbra is féltőn őrizte ágasbúzáját. Még mindig az bántotta, hogy hazatérte után megsértették, nem értették meg középparaszt társai. „Eriggy vissza, ha . .“ A tizenkét mag azonban arínál gyorsabban, jobban növekedett. Az igazán gondos gazda féltésével dédcl- gette az új hajtásokat. Amikor az első kalászokat levágta, ismét kiszaladt gondol atban a Don mellé. Az ágas- búza édestestvéreire gondolt: menynyivel jobb ott, Szovjethonban. , Szabadon virágzik hatalmas táblákban. No, ott ő is nyíltan, szabadon kísérletezgethetne. Nem vak ember azonban Gyurkó Jenő. Amikor a gépállomások traktorai. meg jelentek a földeken. - már látta, hogy rövidesen itthon is szabu. dón folytathatja kísérleteit. Az embe_ rek szeretettel övezik körül rövidesen ágashúzáját. Ugv, rrhogv ö: q Szovjetunióvá/,' az ágasbú iá szülőanyjával együtt. Ez a szeretet legalább olva-n gyorsan érlelődött is ' a'óban környezetében, mint ahogyan dgas- búzája. Minden évben újabb 40—60 szál búzatövet nevelt fel minden szem búza és a tizenkét szem ágasbúzából az idén már 200 négyszögölet vetett be. Tavaly, abban a rettentő aszályos évben négyszögöle 4 kiló ágasbúzával fizetett. Ez bizony holdankénti 64 mázsás búzaátlag termésnek lelel meg! Vájjon a régi módszerekkel, a régi iajta maggal, valaha is el tudott vol, na-e érni holdanként 64 mázsás termést? Még a legkedvezőbb időjárás mellett sem. De még a telét sem. Jó, ha 22 mázsát! így növekedett Gyurkó Jenő ágasbúzája, nőtt a szeretet is környezetében a Szovjetunió iránt, mint a nagy aszály ellenére, ágasbúzája. Ezernyi jó tulajdonsaira legyőz- hetetlenné, minden más búza lelett diadalmaskodóvá teszi. A tavaszi vetésű ágasbúza utoléri az őszi bánkutim téléket. Egyszerre hozzák kalászukat. Bár sokszorta gazdagabb, erős, bokros töveket nevel, mégis jóval keve sehb: holdanként 50r~60 kiló vetőma. got kíván. A kalásza is sokkal gazdagabb, mini a közönséges búzáé. — Tíz szem nő ki egy toklász alól, a régi íajlánál — a bánkutinál. csak egy szem búza, De oly szoros a toklásza, hogy abból ugyan nem pereg ki a szem. Nem áll elő az aratásban, behordásban szemveszteség pergés miatt. Amint az évek sorún egészen közelről megismerkedett Gyurkó Jenő az ágasbiízával, mind többet kívánt tőié. Tudta, érezte, hogy az még csak a kezdet, ameddig ő elért meghitt barátjával. Az ezernyi jó tulajdonsága — melyeknél többet, kedvezőbbet dől. gozó paraszt nem kívánhat — min- derük új rügyet nevel Méghozzá olyat, mint az ágasbúzához illik: /eg. utóbb hatvanszor tíz szem addig, amíg másutt csak egy. Kísérletezgetni kéz. deli hát, próbára tette, harcos társává avatta dédelgetett védencét. A leg különfélébb megpróbáltatásoknak, eíe. mi csapásoknak, természeti károknak tette ki. Elvetette az új magok egy részét már ősszel. És kiáltotta a fagy\ veszedelmét. Szeretettel gondozta. Rttkára vetette és foglalkozott vele egész éven át. Kapálni kezdte. Még. egyszer annyi termést adott viszonzásul az ágasbúza. Aztán próbára tette a legnagyobb átokkal, csapással szem ben is., Nem pácolta a velőmag egy részét. Vajfon megiertőzheti-e üszög, vagy rozsda? Lepergett rólq ez a rettegett paraszti csapás is. Lepergett róla, mint tiszta lelkiismeretű emberről a rágalom. Mégha legválogatottabb aljasságokkal 25 éven keresztül szennyezték is. A Szovjetunió kellős közepéről, egy donmenti kolhozból hozta el Gyurkó Jenő tizenkét szem ágasbúzá jót. Olyan szeretettel gondozta itthon ö is. mint a szovjet emberek. A kolhozparasztok szorgalmas munkája most is meg-megelevenedik gyakorta emlékében. Az újabb kísérleteknél sohasem mulasztaná el segítségül hívni a szovjet embert. Liszenko művei csaknem hiánytalanul ott vannak a kis. szoba polcárt. Ma már könnyen eligazodik a könyvek bármelyik oldalán, bármelyik kísérletet le tudja folytatni/ Amikor tanácsait olvassa, a szovjet ember segítségét érzi. a szov. lel ember, Liszenko útmutatásán keresztül segíti ma és újabb eredményes kísérletre. — T.iaxenko urrn tanított, hogy egy újfafia növény más éghajlat alatt történő meghonosítása könnvebben elérhető hibridek kikísérletezésével — emlékezik vissza az egyik segítségnyújtásra Gyurkó Jenő. És mivel mosl is bátran, őszintén támaszkodik a Szovjetunió gazdag tapasztalataira, kísérleteit újabb eredmény kíséri sikeresen iajozlaijo jji nálunk ismeretes bánkuli búzát is ugasbúzává. A donmenti kolhozból érkezett ágasbúza tehát nem csupán győzedelmeskedik a régi, a maradi lelett, nem csupán ellentáll bármilyen megpróbáltatásnak — de a régiből, a megszokottból is újat, merészen eredményekre töröl nevel. Ul, eddig nem is remélt eredmények várják a kibontakozást Kaposszekcső határában —t meri Gyurkó Jenő középparaszt most is bátran hívja segítségül a szovjet embert, Liszenkot. Ma már egyetlen dolgozó sem fordítaná vissza a szót Gyurkó Jenőnek: ,,Eriggy vissza, ha olyan gyönyörű volt ■.“ Nem, mert Gyurkó Jenő tizenkét szem ágashú- zajának története nagyon közel áll azokhoz is, akik valamikor meg így beszéllek a 25 év; rájuk kényszert- tett vakság miatt. GYARMATI JÓZSEF zsébet már egy-két nappal munkába állása után. 9b százalékot tel jetitek. De nem ritka az olyan tpljesiimény sem, mely meghaladja a 200 százalékot, mim Orsós Jóasefné, Takács Fe rencné, Pálfi György, eredménye. — Akadt azonban a gazdaságban egy lány: Bezdán Mária, aki valóbán 1 6 százalék között teljesíteti, mindössze. Amikor közelebbről megvizsgálták, kilétét, rájöttek, hogy egy módos ku- peckutáknak a lánya és a Bezdán fai. Iáklány példájára hivatkoztak az. állami gazdaságot környező községek- ben a kulákok, amikor rémhíreiknek „szavahihető alapot" akartak . biztosítani. Persze, az ellenség azután szárnya, kát ad azoknak . a mulasztásoknak, melyek a munkabérelszámolás tevpa itt-otst fe-menüinek még. Bpgiádmind- szenten például abba kapaszkodtak bele, hogy Pávics Ferenc brigádveze- tö mulasztásából 630 forintot nám fiiéttek meg a dolgozóknak. Igen könnyen kihasználta, azt a súlyos hí, bát .is, melynek következtében Sátor, helyen például a munkásoknak adott előreget egyszerre vonták ie és így alig kaptak valamennyi bért a fizetéskor. Állami gazdaságaink pártszervezetei hasonló esetekben mindig ke. ressék meg az állami gazdaságon belül a kulákok szövetségesét, mert csak így tudják teljesen ártalmai lan. ná tenni az osztály ellenség mesterkedéséi.. Megtalálta már a kuiák annak módját is, hogyan vonhatja el ,,jóin. duiatúan" a dolgozókat az állami gazdaságtól: etcsal-ogatja a kuüákbix tokokra dolgozni. Kijátssza — mert nem éberek, — a tanácsokat, a mun- kaerőgazdálkodásii osztályokat. Pártszervezeteink feladató elsősorban is éberségre nevelni állami gazdaságaink dolgozóit. De a gazdaság- vezetők is kötelesek mindent . eSkö- vetni, hogy a mulasztások . mögött minden esetben leleplezzék az ellenség munkáját. Ez a legdöntőbb, legelőször is az ellenség állásait keli tökéletesen szétzúznunk, hogy . vele együtt felmorzsoljuk azt a pánikhan guiatot is, melyet ití-olt mesterségesen szított. Vezessük be mindenütt az új munkamódszereket Az előző feladait megkezdés«, nélkül nem haladhatunk előre egy lépésit sem. De mind,tíz hiábavaló -.lenne, ha állami gazdaságaink vezetőinek nagy része továbbra is ugyanolyan módszerekkel végezné a munkái, mint eddig. Meg keil végreérteni valamennyi állami gazdasági vezetőnek, hogy állami gazdaságaink gépieröre berendezett minta birtokok, nug kell érteni, hogy csakis a gépek legnagyobtmérvű kihasználásával válhat minden gazdaságunk valóban nagyüzemi állami mintabirtokká! ;— Megengedhetetlen az' a nemtörődöm ség, melynek' követ,kézi ében Püspök- bolyon a 48 ekekapa közük például a gyapot legégetőbb munkájában csupán három ekekapa dolgozott. Menynyivel könnyebbon el tudna végezni Peterdpusztia is úgy a hatalma* tábla lucerna lekaszálását, mint a 90 hold kukorica kapálását, ha mindkettőt gépekkel — méghozzá -váltott műszakban végeztetné. Ez azonban mindmáig nem történt meg. Kövessek minden állami gazdaságban a-- versen yhiradóban is közölt kiváló kezdeményezésieket. A károiymajoriak kezdeményezését, ahol két kaszáló- gépet vontatnak traktorral és a kettős műszakbeosztással 283 hold földet nem egészen négy nap alatt le. is kaszálták. De a széna, behordásánál is törekedjenek a gépesítésire. Kapcsoljanak össze k-ét-három kocsit és traktorral vontassák be a szénás’kocsikat, hogy az iga,erő az ekekapázás. ra áshasson. Amíg az egyiket vontat, ják a traktorral, addigra rakják meg szénával a másik kocsikat, hogy a- traktor állandóan üzemben áll jón. Használják ki különös gonddal az Univerzái traktorokat. Minden körül mén vek között két műszakban üzemeltessék azokat. Legalább ilyen lényeges kérdés j a brigádmunka, a munkaveráeny jó megszervezése is. Sátorhelyen különösen súlyos mulasztások tapasztálba lók a munkaszervezésben. Püspök, bolyon pedig a giépieröt nem osztották be a brigádokhoz. Meg kell szüntoíini a dolgozók elszállásolása terén tapasztalható visszásságok,ait, mert csak így teremthetjük meg a kollektiv m unk a szellemet. Állami gazdaságaink vegyenek pél. dát a szovhozok kemény harcaiból. Láthatják, hogy a növény ápolási munkákban most Baranyában mutatkozó nehézségek eltörpülnek a., szov- hozok kemény harcai mellett. Tanuljanak a szovhozok harcosaitól úgy a küzdeni ludasban, harcos szellemben, min! a kiváló eredmények felmutatásában, a mrmeiőcsoportok szi lárdításában. >
