Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-13 / 135. szám

1951 JT7MT75 13 M fl PL O (S *> P-iüT PÁRTÉP ITÉS * Magyarmecskén csak úgy biztosíthatják a kommunisták a bekearatás és cséplés győzelmét, ba rendet teremtenek a pártszervezetben Döntő feladat az új munkásokról való gondoskodás 'A magyarmeeökei do-lgozó parasz­tok legjobbjai a Pártkongresszus tisz­teletére megalakították a III. típusú termelőcsoportot, ezzel együtt az üzemi pártszervezetet is. Az üzemi pártszervezet titkára Tóth Géza elv­társ lett, aki előzőleg a falusi párt- szervezetben végezte ezt a feladatot Ekkor került sor a falusi pártszer­vezetben az új vezetőség megválasz­tására. — Nagy örömmel vállaltam — mondja Sánta József elvtárs — a párttit'kári tisztséget, mert úgy érez­tem, hogy mint párttitkár sokkal eredményesebb munkát tudok majd végezni Pártomnak, sokkal jobban tu­dom vinni a harcot a kulákok ellen, mint eddig. Nem véletlen, hogy a párttagság éppen Sánta elvtársat választotta a falusi pártszervezet titkárának. Ismerték Sánta elvtáfsat. Tudták, hogy sokszor jelentette a ta­nácsnál a kulákok szabotálásait, áru- rejtegetéseit. Egyszóval párttitkár elvtárs a kulákokboz jár dolgozni. így akarják lejáratni a faluban. Hol­ott Sánta elvtárs eddigi működése az! bizonyítja, hogy gyűlöli a kulákokat, bátran szembeszáll mindazokkal, akik valamilyen formában is próbálkoznak elferdíteni Pártunk politikáját, vagy saját céljaik elérésére akarják felhasz­nálni Pártunk erejét. Sánta elvtárs kezdetben keményen kezében tartotta a pártszervezet irá­nyítását. De a helyzete állandóan rosszabbodott'. Halasi Antal és Hirtná mindent a párttitkár elvtárs nélkül szeretnek elintézni. Halasi tanácselnök elvtárs erről így beszél: „Nem tudom, de Sánta elvtárs nem sokat törődik a pártügyekkel." Persze a kérdés egé­szen másként áll. Csak akkor szólnak a titkár elv. társnak, ha- valamilyen iratra szükséges Sánta elvtárs aláírása. Ilyen aláírásra volt szükség a közelmúltban is, amikor Halasi tanácselnök és Hiríné közösen el­határozták, hogy Hírt Józseíet elküldik iskolára. Ablakon keresztül szóltak neki, hogy írja alá a jóváhagyást. Persze Sánta elvtárs nem írta alá, ami nem tetszett Hirtnének és Halasinak. Ezt a harcot személyeskedésnek könyvelik el Halasi is meg Hírtné is Ezért szeretnék íélreállitani Sánta elvtársat útjukból, azért mond­ják, hogy nem tud írpi és olvasni, hogy egyáltalán nem való párttitkár rak. A sellyeí járási pártbizottság vizs­gálja ki az ügyet, mert ilyen kö­rülmények között nem várhatunk jó munkát a magyarmecskei párt- szervezet kommunistáitól. Ez annál is inkább fontos, mert míg a vezetőségben ilyen és hasonló hi­bák vannak, addig a kulákok nagyon jól érzik magukat, és ez nagyon köny. nyen az aratás-cséplés sikeres elvég zésének rovására mehet. Az állami gazdaságokban megnő, vekedett a munk-aerőszükséglet. Most az esős időjárás még nagyobb fel­adatok elé állítja e téren az üzemi bizottságainkat. A dolgozókról való szociális gondoskodás összefügg a termeléssel. Bizonyítja ezt a lovász- hét ényi .állami gazdaság példája, ahol felszámolták azt a lehetetlen állapotot, hogy a dolgozók istállóban aludtak. Már rendes lakásban alszanak, az üzemi konyhán tiszta és ízletes étke. zésben részesülnek. — így kipihenve, jókedvűen mennek a nö­vényápolási munkák elvégzésére. A munkaerők jobb ellátása nagy­ban hozzájárult, hogy a hátul kullo­gó gazdaságok az élenjáró gazdaságok közé sorakoztak fel. Ezt mondhatjuk el a Szilágypusztai állami gazdaság­ról. a babarci és a károiymajörí álla, mi gazdaságokról, aho'i a gazdaság vezetősége és az üzemi bizottság ma­gáévá- tette a dolgozók javaslatai-■t> és bírálatait. Ezekben a gazdaságokban időben gondoskodtak a dolgozók szál iásairól és azoknak tisztántartásáról. A szilágypusztai és a károlyma-orí állami gazdaságban jóléti alapbó. a ;dolgozók javaslatára' megszervezték a napközi otthont és.Károlymajor'uan a bölcsődét is. Ezeken a helyeken a gyermekes anyák örömmel veszik ki .részüket a termelőmunkából. Azon­ban ezt nem így teszik a puspökboiyi és a szentegáti álban: gazdaságokban aho-1 a gazdaságvezető és az üzemi bizottság nem érzi át a munkaerők­ről való gondoskodás fonÜoj-rágá:. Szentegáton „létrehozták a napközi, otthont, azonban az üzemi bizoilság nem végez felvilágosító munkát a gyermekes anyák felé, hogy ők is ki­vegyék részüket a termelő mu: kából. Üzemi bizottságaink, gazdaság vfze tőink tekintsék dönlö feladatnak a dolgozókról való gondoskodást. Járnovics István DÉFOSZ megyei társ. biz', es üdülési felelős. Leányok! Kövessétek Halász Rozália példáját: jelentkezzetek építőipari tanúénak! Sánta elvtárs kommunista éberséget tanúsított már a felszabadulás óta, azért állftot ták a pártszervezet élére. Sánta elv társ megválasztását azonban nem néz­ték jó szemmel a kulákok. Mikor tudomásukra jutott, hogy Sánta Jó­zsefei párttitkárnak választották: kezdték a fejüket vakarni. „Eddi sem hagyott bennünket békén . .. hát mi lesz most." Sánta elvtárs nem tűri a lazaságot, nem ismeri az ellenséggel való megalkuvást, de nem túri meg a pártszerve­zeten belüli hibákat sem, harcol az egyes pártvezetőségi tagok egyéni érdekhájhászásai ellen. Nézzük, meg közelebbről, hogyan is állunk’ ezzel a kérdéssel? A pártszervezet vezetősége három elvtársból áll. A másik kettő, Hírt Józsefné • (szülésznő) és Halasi Antal tanácselnök, még a régi vezetőségből valók. Mindketten a megszokott mó­don akartak és akarnak még ma is dolgozni, úgy ahpgyan azt tették Tóth Géza' volt párttitkár idejében. Tóth szeret néha, felönteni a garatra és mivel a múlt rendszerben sem dolgozott -soha, így természetesen most sem legjobb a munkához való viszonya. Ezt az alkalmat megragadta Hirtné és Halasi. Tóth Gézának ad­ták az éjjéliőri állást, azért, hogy minden pártmunkát csak bízzon rá­juk. így a pártszervezet irányítása a tanácselnök és Hirtné kezébe ke­rült, akik a nagy megtiszteltetést igyekeztek saját céljaik elérésére lelhasználni. Már akkor Hírtné szerette volna fér­jet elhelyezni a földmüvesszövetke- zetben ügyvezetőnek, de Sánta elv­társ taggyűlések alkalmával többször rávilágított az egyéni érdekhajhászás veszélyes voltára és igy tovább húzó­dott az ügy, Sánta elvtárs nagyon jó! ismeri Hírt Józsefet, a falu borbélyát, akinek üzletében sütötték ki a legkülönbözőbb rémhíreket, ahonnét a kulákok vitték szét az egész faluba. De ismeri Hirtnét is. Hirtné a két párt egyesülése qlött 10 hónapig nem fizetett tagdijat. A felszólításra az volt a válasza, hogy visszadobta a tagsági könyvét az akkori pártveze- töségnek, melyet csak később kért vissza azzal az indokkal: „Leszek to­vábbra is párttag, mert utóbb az ál­lásomból is kitesznek a kommunis­ták." , De mindezt nem felejtették el a magyarmecskei kommunisták és nagyon jól emlékszik erre Sánta elvtárs is. •Tehát már akkor is saját érdekét néz­te Hirtné és azt nézi ma is. Ezt a tényt támasztja alá férjének ügyve­zetővé való kinevezése is. Sánta elv­társ keményen harcolt a lörtetés el len. de ennek ellenére Hirtné mégis elérhette céljait. Sikerült férjét be tenni ügyvezetőnek, mert a tanács­elnökkel, Halasi Antaljai nagyon jó! megértik egymást. . Azért, mert Sánta elvtárs bátran tzemükbe mondja a hibákat, egyik rá Halom követi a másikat. Amikor bí­rálatot mond, nyomban letorkolják, kogv „pártszeriitlenül" viselkedik Halasi tanácselnök és Hirtné sze­retnék félreállifani Sánta .elvtársat. Legújabban kisütötték azt, hogy a Még ebben az évben elkészül a Dunai Vasmű kikötőjének partfala ötéves tervünk büszkesége, a Dunai Vasmű anyagellátásának biztosítására igénybe veszik az olcsó viziutat is. Máris nagy ütemben építik a vasmű kikötőjét. A kikötő partfalának alap­jai! előregyárlva készítik. A dunamenti mélyépítő vállalat tassi telepén 42 da­rab. hatalmas vasbelonszekrényt készí­tenek és a szalki szigeten, amely szemben van Dunapen!elé.yel, 21 vas- betonszekrény előregváptását. végzik. Ezeke! a szekrényeket helyezik majd cl a kikötő partfalánál a mederbe süllyesztve. Az előregvárlás módszeré­vel, amelyet szovjet tapasztaltok alapján most először alkalmaznak ha­zánkban. jelentékenyen megrövidül v kikölőépítés ideje. A kikölőépítés során felhasználják a Petőfi pontojihidat is. amelyen min!, egy munkapadon dolgoznák majd. A napokban érkezik a kikötőbe egy 400 tonnás óriásdarú, amely az ország legnagyobb úszóműve. Az uszódarú 20 tonnás gereblvével simítja majd a ki­kötő medrének alját. A Dunai Vasmű kikötőjének part­fala a terv szerbi! még ebben az esz­tendőben elkészül. Már több mint egy hónapja, hogy húsz boldog haranyai lány ment Bu­dapestre, építőipari tanulónak. Egeit bennük a tanulni vágyás, az érdeklő­dés az építés iránt: Halász Rozália most három nap szabadságra hazajött. Szellő községbe. — Boldogan jöttem haza szüléiméi meglátogatni — mondja de ha egy-ké! napnál tovább’ kellett volna otíhon- muradnom, akkor nagyon, de nagyon hiányzott volna a Vág-utcai tanuló- olthon. Hiányoztak volna a már meg­szokott, tiszta, barátságos szobák, a reggeli megbeszélések, amikor jókedv­vel ugrunk Iji a* ágyból és megtár­gyaljuk, hogy aznap milyen feladatok várnak ránk. — Örömmel megyünk az iskolába, ahol a tudást adják át nekünk, de még jobban örülünk, amikor gyakor­IMIINK©!^ Ä^ÄSSUNKf ,.A szem veszteség elkerülése és a termés jó minősége érdekében a bú­zát yiaszérésben, a rozsot tgifes érés elölt, az ösziórpát, a tavasziárpát - én zabot sárgaérésben. - az egyéb növé­nyeket — repcét, borsót, lencsét, lent kölest, magnak termelt takarmányt — pedig az érésnek abban a szakaszá­ban arassák le; amikor a szemveszte. ség a lehető legkisebb“ — mondja a minisztertanács' határozata. Mecsek atiján, a babarci és lány csó­ka ádlami gazdaságokban már aratják ara árpát, de mindenütt készülnek már a dolgozó parasztok az aratásra. Mikor van viaszérésben a búza? Amikor a búza szalmája megsárgul, a magvak színe is sárga, a szem már megkeményedett. még körömmel benyomható, kemény, viaszszerű. A viaszérésben való aratással tud­juk biztosítani a szemveszteség nél­küli betakarítást, mert, a viaszérés után a szem egészen megkeményedik és kipereg. Ilyenkor a sraemvesrateség 4' ’5 százalékos lehet és ez 9 mázsás átlagtermésnél 45 kiló veszteséget je. lernt. Egy kilenc holdas dolgozó pa­rasztnál pedig 150 kiió szemveszteség komoly mértékben hátráltatja a be­adási kötelezettség teljesítérsóf és a garada személyesen if komoly anyagi károkat szenved. Teljes érés előtt kell aratni a rozsot. A teljes érés idején a szem már teljesen megkemé­nyedett, körömmel ncm vágható, a levelek teljesen elhallak, a szalma és a bütykök megszáradtak, a kálátíz tö­rékeny. Bár a szem a rozsnál nem pereg ki olyan hamar, mint a búzá­nál, a teljes érést azonban itt sem várhatjuk be, mert a - seemveszteség komoly károkat okoz. Sárjjaérésben kell aratni az árpát és a zabot. A sárgaérés ismertetői a viaszéléshez hasonlóak: u szalma, a magvak szí­ne megsárgul, a szem már kemény, de meg körömmel benyomható. Az árpa az egyik fehérjében leggazda­gabb ab raktak ármányunk. Ha sárga- érés után aratjuk, sokai veszít fehér­jeértékéből és letörédeanek a kalá­szok, tehát nemcsak szemeket, ha nem egész kalászokat veszítünk , el. A zabot ugyancsak tsárgaérespen kell aratni, mert a zabszem egeűz la­zán áll a bugában (kalászban) és ha sárgaérés után vágjuk, a la/.in álló zabszemek kihullanak. A zabot aratás után kévébe kötve legalább egy napig szétszórtan hagyjuk a (árion, nehogy keresztbe rakva befülledjen. Legjobban ’ sürget az árpa, bí­borhere és a repce aratása. A repce aratását leginkább éjjel vé­gezzük, vagy kora hajnalban, mert különben kihullatjuk az "egész magot. A repce nagyon kényes- növény. így vigyáznunk kell: aratáskor nem a le­vágott tarlóra, hanem a fenti.i'ió rep­cére kaszáljuk a rendet, hogy mine! kevesebb rázódás érje a magvakat. A repce egyenlőtlenül érik. Ezért bár­milyen kis területen aratásra kész ál lapotban van. pillanatig ne kés­lekedjünk. A repce ismertető jelei: a szár ntegsárgulK a belső alsó részén bámul a mag. Ha magnak háromnegyed része barnás, egy kis része zöldes, azonnal kezdjünk az aratáshoz. Aratás után apró kévékbe kötve állítsuk fél a kévéket a tar­tón, így hagyjuk száradni 7—8 napon át, hJgy a még zöldén maradt mag vak is beérjenek és teljes egészében fekete, bársonyos magvakat kapjunk. Pártszervezeteink és helyi tanácsa ink éberen figyeljék a gabona érését. Biztosítsák, hogy minden • holdon időben végezék el az aratást és dől gozó parasztságunk megértve, hogy •saját érdekében cselekszik. induljon harcba minden szem gabonáért. latban győződünk meg a 'nnultak he­lyességéről. Már falazni is próbálga­tunk és reméljük, hogy hamarosan .ki­fogástalanul értünk niajd hozzá. Halász Rozália mérnök akar lenni és teljesül is majd* az álma, ami most már nem is álom többé- hisz meg van rá a lehelőség, hogy tanuljon és ké­pezhesse magát. — A nyolc órai munkaidő u'án jól esik az ebéd — meséli tovább Halász Rozália. — Aznap, amikor eljöttem, például zöldséglevesl, babfőzelékei és rántott hala: ebédeltem. De a szabiid időnké! sem löüjük cl léllenüL Sza­bad időnk szombat reggel tíz úráfó! hat óráig, vasárnap pedig délután két órától esle tíz óráig tart. Moziba, szín­házba járunk együttesen. Telik bőyen szórakozásra ív hiszen 48 forint egy­előre a heti keresetünk, de hal hónap ellelte u!án már heti 72 forintot ku­pánk. — Néha sétálgaiunk a Dunaparion, ahol összetalálkozunk másik tanulö- otlhonba tartozó, egyenruhás tanuló- lányokkal. Elbeszélgetünk, megkérdez­zük: hogy van náluk? Mi pedig el­mondjuk, hogy mii és hogyan tanu­lunk. Igy összeharálkozlunk újabb és újabb tanulókkal, elszórakozunk, együtt örülünk és gyönyörködünk az újjáépíted, szép Budapestben. Dolgozó parasz'.lányok! Kövessé!ek Halász Rozália példáját. Benneteket Is várnak az ipari-tanulóotthonok, isko­lák! Használjátok ki a megadott tanu­lási lehetőségekéit Jöjjetek minél többen, ne feledjétek, hogy ma már a nők is a fcífiakkd? egyenlő részt vállaihalnak a szociaiiz. mus építéséből. SZIVÜNKÖN VISELJÜK SORSUKAT Szombaton megindult a sokat szenvedett Korea felé az a feldíszí­tett vonat, mely a magyar nép sze­repeiének lanubizonyságait: a koreai hősök gyermekeinok megsegítésére összegyűjtött ajándékokat viszi. — Mindenütt feldíszített, felvirágzott ál­lomásokon halad keresztül a szeretet, a nemzetközi és baráti szolidaritás vonata. Minden becsületes ember, aki előtt ohaladt a szerelvény, büszkén mondta: „Az én ajándékomat is vi­szi magával koreai testvéreink felé'■!“ Több. mini 14 millió forint, értékű gyógyszerrel, ruhaneművel szaladnak Korea felé a megrak ott kocsik. Sok. sok kicsiny gyermek-testre kerül majd az ajándékokból új, meleg ruha. sok háborúütötte sebet — amerikai gyer­mekgyilkos banditák általi okozott vé rés sebei. — segítenek meggyógyila- ni a küldött kötszerek, orvosságok. A magyar anyák, a magyar szülők saját gyermekeikre gondoltak, mikor a koreai gyermekek javéra odaadták megtakarított forínljaikat. Saját gyer­mekeikre gondoljak, akiknek biztos, boldog az életük, akiket. nem kell féltenünk a bombák sivitó hullásától, a pincék nedves homályától, akik élőit már nyílva ál) a iahuí-ás, a f?C- em»!.kcdés útja és akiknek békéjéért, boldog életéért js küzdenek a koreai hősök és nélkülöznek - éheznek, fáznak — a koréa-j gyermekek. Az MND>Z Biineve ői tovább foly­tatják a gyűjtési’.' Eppenúgy, mint ahogy a gyárakban, az -üzemekben, a bányák mélyén, az iskolákban és mindenütt hazánkban, ahol csak be. csüeles. békeszerető emberek dol­goznak — folyik és egy percre sem szünetel a munka verseny, a termeié sért vívott küzdelem- a koreai harco. sok aktív megsegítése. A vasárnapot a koreai gyermeke’- ■ napjává avatta a magyar nők szere.| tete. Az agitációs vasárnapon sok száz-sokézer nöneyelö indult útnak, hogy bekopogtasson az ajtókon és segítséget kérjen a koreai gyerme­kek számára. Ahol kopogtattak, ott szélesre is tárultak az ajtók, kinyi), lak a szívek. Mindenütt szívesen fo­gadták ara MNDSZ-a-sszonyokat, szí­vesen adtak az amerikai imperialís- ták barbársága miatt szenvedő gyér. mekek Számára. Bolyban Vicián Mihályné hatgver. meüses anya 20 forintéri vásárolt bé­lyeget. — Segíteni akarok én is a koreai árvákon, a síró apróságokon — mon­dotta, — akiknek nem olyan szép, boldog az élete, mint a mi gyermekein Íré. Mi nyugodtan hagyhatjuk otthon gyermekeinket, nyugodtan mehetek én is dolgozni, nem kelt íélnem, hogy hazatérve füstölgő romhalmaz lesz a házunk helyén, hogy ember­bőrbe bujt vadállatok agyonbombáz­zák apróságainkat. / És az anyák úgy fogadták a nő- nevelőket. mint Vicián Mihály né. — Török Imréné és Varga Sándomé, a szigeti város nőnevelői 6.600 forint értékű bélveget helyeztek el Til1 An- ral-né és Bandies Istvánná tarsolyából 1880 forint, értékű bélyeg fogyott el, Petényi Józsefuétő! ’pedig első agitá­ciós útja alkalmával már 590 forint ára bélyeget vásárollak. Természetesen a szép eredmény ét­hez hozzájárult, hogy az MNDSZ-ak- tívák, nőnevelők áz’ívvel-lélekkel vé. gezték munkájukat. Bérces Islvánné, malomi MNDSZ ügyvezetője ezzel fogadta a járási küldötteket: — Mennyi bélyegei hoztatok? Amikor pedig meghallotta a vá­’aszt. hogy csak 36 darab ötforintos bélyeget szántak Malomnak, komo- ■yan megharagudott: ~ Ti úgylátszik lebecsülitek a mi tatunkat, azért hoztatok csak ilyen heves bélyeget, amennyi egy tél nop alatt eltogy1 Bércesnének igaza lett! A bglyegéjj még aznap ei’fogytak és Malom bo- ven kért és kapott még pótlást. Megyénkben alig akadt olyan MN* DSZ-tag, mint , a tésenyi MNDSZ' szervezet ügyvezetője, aki teljesíthet teilen áldozatvállalásnak tartja azt’ amit ezer és ezer nőnevelő örömmel vállalt és teljesít is. Áldozatvállalás­nak íarija, hogy este, munkája vé; geztével a falu nőnevelőivel együtt ellátogasson a dolgozó parasztok ha. zaihoz, hogy szétossza a koreai bár lyegeket. A tésenyi ügyvezető él*; bujt a bélyegeket hozó járási kikülé döftek é’öl és mikor azok egésznapi keresgélés után estére kelve rátalál, tak, durván elutasította őket: — Ne hagyjátok nálam a bélyege.- kot, nem érdemes! Akár az utcán is hagyhatjátok'! A tésenyi ügyvezető még az MN- DSZ-íagságot sem érdemli meg! Alt-- kor, mikor a koreai gyűjtés cselekvő lázában százszám lépnek be az asz- szonyok a nősz ö vétség be, mikor az újonnan belépők is azonnal harcba- indulnak a koreai hősök gyermekei-’ nek megsegítéséért, nem Cehet helyé az MNDSZ-ben a tésenyi ügyvezető­nek és a hozzá hasonlóknak! Messze viszi a vonat a magyar anyák, magyar , dolgozók forintjaiból vásárok, ajándékokat. Messze Koreá­ba indullak a kötszerek, gyógysze­rek a gyermekruhák. hogy meggyó­gyítsák, megvigasztalják a hábpiúi sújtotta kisgyermekek ezreit. A ma­gyar nép testvéri szerété;«;, szolidari­tását tolmácsolják majd messze Ko­reában az ajándékok. Azt. hogy a magyar dolgozók szivükön viselik a koreai testvérek gyermekeinek sor­sát, •

Next

/
Oldalképek
Tartalom