Dunántúli Napló, 1951. június (8. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-30 / 150. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁMBAN: Ai élelmezési miniszter rendeleté a Rabon* forgalmának szabályozásiról (2. o.) — A földművelésügyi miniszter rídlófelhirása (2. o.) — Miért „nincs káder“ a Pécsi Magasépítő Vállalatnál? (3. ©.) — Vigyük győzelemre a tojás- és baromflbegyiüjtés ügyét, szilárdítsuk meg megyénk elsőségét a nagy versenyben! (3. o.) — Nagy János hadnagy bojtára és egysége Dióspusztán (4, o.) Jelentkezzünk a dolgozók iskolájába! (4. o.) — A szénát bármely szövetkezetben be lehet adni (4. o.) j AZ Mi) P BARANVAMEGYE1 P-Á RTBI ZOTT JÁCA'NAK LAPJA Vra, ÉVFOLYAM, 150. SZÁM ARA ao filler SZOMBAT, 1951 JUNIUS 30 Megyénk dolgozóinak válasza A népellenes bűntettek halmaza került papvilágra, dolgozó népünk tudomására Grősz József és ősz. szeesküvő társainak vallomásaiból. Joggal háborították fel megyénk békeszerető, békéért harcoló dolgo. zó népét is azok a gaztettek, me­lyeket Grősz és társai elkövettek dolgozó népűnk, hazánk ellen. Az összeesküvők közül nem hiányzott senki. A tárgyaláson a vádlottak padján Grősz és társain kívül ott volt Tito és fasiszta bandája, — hisz rájuk számítottak a papi talár mögé bujt népellenségek, ott volt az amerikai imperializmus minden szennye, mocska, ott volt a Vatikán, a gyilkosságokért kitüntetést, elő­léptetést adó pápa, ott voltak a hétpróbás fasiszták, az osztenbur. gisták, a Horthy-fasiszták, n csend­őrök, katonatisztek és az összees­küvés mély posványába, szennyébe süllyedt, egyéb alakok Bejutatni külön nem kell egyik összeesküvőt sem. ismeri egész megyénk dolgozó népe Grősz, Vezér, Hagyó.Kovács és a többi álszent, szenvteleii*ábrá- ratát, aljas tetteit. Megdöbbenéssel, gyűlölettől hall. gatla, olvasta nap, mint nap 'me­gyénk dolgozó népe, a bányászok, az ipari munkások, a dolgozó pa. rasztok, a dolgozó kisemberek, hogy mit is akartak Grősz banditái. Gyá. rat vissza a tőkéseknek, főidet visz. sza a földes’ir&knak, a népet újra , ayomjgba aönteni és eljárni vele „1910 Módszerei szerint" -— mint ahogy egyik összeesküvő vallotta, Ezek voltak a célok. Dolgozó né. ünk érzésének, véleményének, el. atározásának adott kifejezést a levelek, nyilatkozatok százaiban, míg a Grősz-pcr tartott, Grősz és társai, Tito janicsár bandáját vár. ták, Felsőszenmártonból Balogh Antal, elvtárs tanácstitkár azt írja 8 falu dolgozói nevében! „Mi itt Tito Jugoszláviájának közvetlen szomszédságából követeljük, hogy a legsúlyosabb büntetést szabja dolgozó népünk bírósága ezekre a gazemberekre. Azzal válaszolunk a Grősz.bandának, hogy az aratást július 5-re befejezzük és a begyűj­tésben mi leszünk a verseny moz­gatói itt 1 ént, a határszélen és így erősítjük hazánkat.“ így vélekednek és őszinte szívükből így éreznek Felsőszentmárton délszláv és ma. gyár dolgozó parasztját­,,A mi válaszunk ezeknek az al­jas bintangoknak, hogy fokozzuk a karcót a munka frontján az alkot­mány ünnepének tiszteletére, hogy ezzel is újabb csapást mérjünk el­lenségeinkreígy írnak többek között a Pécsi Bőrgyár dolgozói. Grősz és társai a gyárakat vissza akarták adni a tőkéseknek, — a Bőrgyárat is. „Ha visszatekintünk arra az időre, amikor nekünk csak a kizsákmányolás és elnyomás ju­tott°sztályrészül, ökölbe szorul a kezünk" — írják a bőrgyárnak. Nincs olyan zuga megyénknek, ahol ne határozták volna el dolgo­zóink, hogy jobb munkát végeznek hazánk erősítéséért, a szocializmus építésének meggyorsításáért. A ke­lemenligeti "asszonyok, Stadler Bé- láné, Bognár Józsefné, Bonyár Jó. zsefné és még tiz asszony azt írja: „Mi. kelemenligeti asszonyok vála­szul az összeesküvőknek, elhatároz­tuk, hogy résztveszünk a békeara­tásban." Mélyen szereti hazáját dolgozó népünk. Szabadságáért, békéjéért mindent megtesz. Békeszerető né. pünk ellen támadott Grősz és ban. dája. A válasz pedig Gólyák Já­nos komlói vájártól így hangzik: „ígérem azt, hogy az eddiginél még keményebben fog°m a fejtőkalapács nyelét és több szenet adok az ed­diginél is, hogy csapást tudjak mérni Grőszre, társaira és megbí­zóikra." Ez Gólyák János válasza, aki félti és vigyázza a kőkönyösi házakat, aki éberen őrködik a kom­lói új akna magasbanyúló piros tornyán — a békére. Nemcsak a bányászok vigyáznak a kőkönyösi házakra, hanem a komlói kőművesek is, azok is ke­ményen állnak a maguk posztján és válaszolnak Grősz bandájának. „A Lenin-brigád minden tagja ígéri, hogy amilyen erős kézzel építi a k°mlói bányászházakat, olyan ke­mény kézzel fog harcolni a jövőben az ellenség ellen" — írja a kökö- nyösi építkezésről Kovács László brigádvezető. . • Grősz és összeesküvő társainak acéljuk egy volt: visszaállítani a ré. gi, népnyúzó rendszert. A Mecsek déli lejtőjén 1936 körül felépítettek egy szállodát, amit egyik ürcsfejű tőkés elnevezett „Hotel Kikelet", nek. Bankárok, gyárosok, földes, urak jártak ide, ahogy Pécs dol­gozói mondták: „a hasukat hizlal, ni.“ Szögesdróttal kerítették el a prolinak tilos területet a szálloda körül. A terraszon esténként ki­fordult a gyáros és bankár lílásvö- rös szájaszéle a vastag szivartól, miközben a munkanélküliek százai csikket szedtek a város aszfaltján. A mecseki üdülőszállóból újra ,,Ho_ te! Kikelet"-et akartak csinálni Grőszék, Azt akarták, hogy a Me­csekben, a Mátrában, Lillafüreden és a Balaton partján ne a dolgozó nép. hanem tőkések pihenjenek. A megérdemelt pihenésüket töltő dől. gozók is látják, mit akartak Grő. szék, „ígérjük, hogy pihenésünkről visszatérve, még fok°zottabb mun­kával fogunk méltó választ adni minden háborús gyujtogatónak" — írják az Üdülőszállóban pihenő dolgozók. Dolgozó népünk válasza nem ma­rad el. Győzelemre visszük a béke­aratást, teljesítjük széntermelési tervünket, teljesítjük gyáraink tér. vét, erősítjük hazánkat, békénket, szabadságunkat. Ez megyénk dolgo. zó népének fogadalma. Ezt ígérik megyénk dolgozói és ezért köve­telték: sújtsa méltó büntetéssel a dolgozó magyar nép bírósága az összeesküvő Grősz-bandát. Az íté­let csütörtökön délben elhangzott. — elnyerte méltó büntetését Grősz és bandája. , í|fé Kovács István, a tésenyi pártszer­vezet titkára példamutatóan elsőnek kezdte meg búzája aratását, s azt már kilencven százalékban el is vé­Szajosán István és Karágics Miklóe mohácsi délszláv dolgozó parasztok már teljesen learatták búzájukat. . ' * Sárkány Sándor ezékelyszabari kom­munista elsőnek ara Ha le a község­ben árpáját, s már a következő na­pon elvetette a másodnövényt is. A godjsai Petőfi tszcs úttörői már korán reggel ott sorakoznak az el­nök lakása előtt és kérik, hogy adjon nekik munkát, mert ők is részt akar­nak venni a békearatás nagy csatájá­ban. Az elnök örömmel vezeti a fia­talokat a mezőre, azok pedig körül­fogják őt, mint egy család az édes­apát, és énekelve mennek vele. A fiatalok a szénát gyűjtik, hogy ezzel felszabadítsák a munkaerőt az ara­táshoz. Hammer János, Godiss Kisöpörték a kulákokat, — jól megy az aratás a magyarbólyí termelőszövetkezeiben Rosszul ment a munka az elmúlt hónapokban a magyarbólyí tsz-ben. Lemaradtak a növényápolással, az aratás előkészítésével, nem volt jó a munkaszervezés. Sokat tanakodtak a tsz tagjai, hogy hol is lehet a hi­ba, míg végül — lerántották a leplet az ellenségről. Nem is mehetett jól a munka ott, ahol a tsz elnöke kulák volt. Pacári Gyula a múltban 30 hold földjét állandóan másokkal dolgoztat­ta még, kizsákmányolta a dolgozókat, élősködött rajtuk, A tsz-be is azért furakodott be, hogy belülről próbál, ja bomlasztani, mert Pacári a múltat kívánja vissza, a kizsákmányolást, a here életet. Nem egyedüli kulák volt ő a tsz-ben, behozta társait is, hogy jobban tudjanak rombolni. Ott volt vele együtt Takács Lajos negyven­holdas, Sólyom Bálint harmincholdas, Révész Árpád negyvenholdas, és még néhány kulák. A tsz tagsága leleplezte az ellensé­get és kisöpörték a kulákokat ma­guk közül. Harcba indultak a lema­radás gyors behozásáért. Különösen a növényápolás! mun­kák gyors elvégzésén igyekeztek, hogy az ne hátráltassa őket ak­kor, amikor az aratás ' dandárja következik. Az új elnök, Szőr János példamutató dolgozó paraszt, jó! szervezte, irányí­totta a munkát, s így egy két nap múlva be is fejezik a növényápolást. Harcba indultak a gyors, szemveszteségnélkiili aratáséri Tudják, hogy az egyénileg gazdálko­dók figyelik munkájukat, s abból döntik el: Érdemes-e a szövetkezés útjára lépni. Ezért pontosan betart­ják a minisztertanács határozatát. Az ösziárpa aratását már befejezték és időben, viaszérésben kezdtek hozzá a búza aratásához is. Már 37 holdat, le­vágtak cs úgy számolnak, hogy hat nap alatt az arató- és kötözőgép se­gítségével végeznek is az aratással. Az aratás gyors elvégzése érdeké, ben minden tsz-tag és a családtagok is kint dolgoznak a földeken. Az el­lenségtől megszabadulva, lelkesen végzik munkájukat a dolgozók. Még a könyvelőt, Lasztarica Szrétót sem tudják ezekben a napokban az irodában tartani, szabadidejében ö is kint van a mezőn, aratja a búzát. Orosz Gábor tsz-tag nagy örömmel beszél a munkáról: — Úgy igyekszünk az aratással, hogy ne legyen semmi szemvesztesé­günk. Az árpa. aratásánál sem volt szemveszteség, ezt annak köszönhet­jük, hogy pontosan betartottak a minisztertanács határozatát, s ezért a továbbiakban is pontosan betartjuk azt, Azzal, hogy a búzát viaszérésben aratjuk, számításunk szerint a szemveszteség elkerüléséve} mintegy 2.500—3.000 forinttal több jövedelmünk lesz. Gyönyörű a búzatermésünk, nem is hagyunk elveszni egyetlen szemet sem. És így beszélnek a tsz-ben a töb­biek is. Gyorsan, szervezetten megy a munka. A legjobb kaszás, Szokolo- vics Mile délszláv dolgozó paraszt, de élenjár a munkában Sultisz Imre és Kun Mihály is. Az asszonyok sem maradnak le a munkában, a gyerme­keket óvódában- helyezték el, ők ma­guk pedig kint vannak a mezőn, har­colnak a jó termésért. Amióta kisőpörték a kulákokat, egyre erősebb, szilárdabb a magyar­bólyí tsz, egyre jobban megy a mun­ka. „A nép Ítélete mér lesújtott ellenségeinkre, de lesújt újra és újra megbízóikra azzal is, hegy még jobban, gyorsabban végezzük el a munkákat“ Véménd község dolgozói az ősziár­pa aratását június 23-ig teljesen elvé­gezték, a cséplés is folyik már. Szé­nabeadási kötelezettségünket június 23-ig 110 százalékra teljesítettük, most pedig már 150 százaléknál tartunk. Baromfibeadási kötelezettségünket is túlteljesítettük, már 12 százaléknál tartunk, tojásbeadási kötelezettségün­ket eddig csak 62 százalékra teljesí­tettük, de július 1-ig feltétlenül elér­jük a 70 százalékot. Másodnövények a£á 32 holdat szántottunk fel eddig és 12 holdon már el is vetettünk. Gazdagyűlésen elhatároztuk, hogy az aratást hét nap alatt, a cséplést 11 nap alatt elvégezzük, s erre az idő­re 100 százalékban teljesítjük gabo- nabcadási kötelezettségünket Is, úgy, hogy egyenesen a géptől visszük be a gabonát a begyüjtöhelyrc. Ezzel egyidőben elvégezzük a kukorica, napraforgó, cukorrépa harmadik, illet­ve negyedik kapálását is. Ezeknek a terveknek a megvalósí­tásához lesz elég erőnk, mert a Grösz-banda aljasságainak leleplezése/ még világosabban megmutatja felada­tainkat. Látjuk, hogy ezek a banditák meg akarták dönteni hatalmunkat, vissza akarták adni a földel a gró­foknak, báróknak, a gyárakat a tőké­seknek. A nép Hélete már lesu/tott ellenségeinkre, de lesújt újra és újra megbízóikra azzal is, hogy még job­ban, gyorsabban végezzük el a mun­kákat. Véménd község dolgozói nevében: Neidert József Brauner Ferenc párti it'kár VB-elnök A seliyei járásban A. Nagy Sándor egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt teljesítene elsőnek begyűjtési kötelezettségét az ösziárpából (Sellyci járási tudósítónktól). Drávaiványiban szerda óta berreg a cséplőgép, egymásután nyeli el a dúskalászú árpakévéket és bőven fo­lyik a ki csáp élt mag, a zsákokba. Büszkén nézik a gazdák munkájuk eredményét. Belemarkolnak a zsák­ba, tenyerükben forgatják a szemeket és elégedetten , állapítják meg: „Jól fizet az árpa az idén“. Szerdán délután, lehetett úgy há­rom óra, amikor A. Nagy Sándor utolsó szál árpáját is elnyelte a gép, az utolsó szemek is gyorsan befu­tottak a zsákba .és a kazal tetején is eligazították már a szalmát. A gépész is készülődön, hogy egy udvarral to­vábbvigye a gépet és folytassa mun­káját. A. Nagy Sándor izgatottan sürgött- forgot! az udvaron. előveze'te két szép lovát, sietve fogta be őket sze­kere elé, a szekérre pedig felkerüllek az árpával tömött zsákok. Nagyhif- '■.elen még zászlót és pántlikát is ke­rítettek, hamarosan díszes lett a kocsi. Az úttörők kipirulva kapaszkodtak fel a kocsira és megindullak a sely- lyej ulon. A falubeliek büszkén néz­lek a kocsi**ulán és készséggel ma­gyarázlak az érdeklődőknek: „A. Nagy Sándor viszi az első idei iványi árpát Sellyére, meglássa ö lesz az első a járásban a gabonabegyüjtés- ben“. Az. úttörők vidáman énekellek a kocsin, a mezőn dolgozók kissé cso­dálkozva nézték őket. A Nagy Sán­dor pedig büszkén iill a bakon. — Siessünk, siessünk, gyorsabban hajts fiam —- nógatta legényfiát, — mert még megelőz valaki. öt óra körül értek Sellyéje a szö­vetkezeti magtár elé. Nem előzte meg őket senki. De várta már őket a járás vezetősége, ott voltak a járási pártbizottságtól, tanácstól, hogy kö­szöntsék az elsőnek érkező dolgozó parasztot. Jóleső melegség járta át A. Nagy Sándor szívét, amikor látta, hogy ünnepük őt és az árpáját. Sorra kerültek a zsákok a magtárba, két óra mutt el a cséplés; befejezése óla, de már a szél szárnyán keit útra a győzelmi jelentés: A. Nagy Sándor Itt) százalékra teljesítette árpabcadá- si kötelezettségét! Szívesen adta a fe­leslegét az államnak, mert mint mondta: „A falu nem régen kapott tele­font, meg egy mélyfúrású kutat, az ősszel kultürházat szeretnénk építeni, a tervben pedig villanyt és köves utat is kapunk. Tudjuk, Kétéves állattenyésztési tervünk si­keres megvalósításához feltétlenül szükséges, hogy a füvet idejében le­kaszáljuk, száraz helyen tároljuk, gondoskodjunk az állatok takarmány­szükségletéről. Mégis, megyénkben még sok he­lyen nem vágták le a füvet, hagyják, hogy az takarmányértékét elveszítse. Különösen a komlói járásban nagy a lemaradás gzen a téren. (Az ősziárpa aratásával se nagyon dicsekedhetnek: utolSIy he'yt'n álénak a járások közti versenyben, június 28-án még csak 87 százaléknál tartottak!) Például Al- sómocsoiádon a 280 holdnyi rétből mindössez 30 holdat kaszáltak le, az- zaí, hogy a viz elöntötte a fö’det. A valóság pedig az, hogy a víz példá­ul Szabadszentkirályon sem volt ki­sebb, mint Alsómocsoládon és ott mégis jól megy a kaszálás és a be­liogy az államunk csak úgy ad­hatja nekünk mindezt, ha gazdag és erős. Ml, dolgozó parasztok a gyors beadással államunkat erő­sítjük“. A. Nagy Sándor példáját már sokan követték. Kisfalvi József, Hegedűs József, D. Sándor és inég többen csütörtökön reggel a gép mellől' teljesítet1/», T.i-, adási kötelezettségüket. Drávaiványiban már megkezdték a búza aratását is. Jövő hél közepére be is fejezik. A drávaivánvi dolgozó parasztok n búzabeadásnál is az élen haladnak majd. Élhalározták, hogy minden szem félesiegükf. a gép mellől adják be. így harcolnak ők a tervért, amely köves utat, villanyt, jobb életet biztosít nekik. Kiirucz Pál gyűjtésben is vannak eredmények. Baranyai János nyolcholdas dolgozó paraszt például 200 százalékra telje­sítette máris kötelezettségét. A szigetvári járásban, Somogy vis-z- lón is 120 hold á’.l még lekaszáiatia- nul, A begyűjtés sem megy jól a ku- lákok 250 mázsás kötelezettségükből eddig mindössze nyolc mázsái telje­sítetlek, Nem a víz, a sok eső, vagy valami más hasonló az oka a lemaradásnak, hanem — mint a fenti esetek [^bizo­nyítják. — egye,« tanácsuk és 'párt- szervezetek megalkuvása. Márpedig a harcot megnyerni így nem leheti A tanácsok, pártszervezetek magyaráz­zák meg a dolgozó parasztoknak a szénabe’takarítás és begyűjtés jelen­tőségét, a kulákokat pedig a törvé­nyes eszközökkel kényszerítsék be­adási kötelezettségük teljesítésére. Ne tűrjük a megalkuvást a fűkaszálás, széna begyűjtés terén sem

Next

/
Oldalképek
Tartalom