Dunántúli Napló, 1951. május (8. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-20 / 115. szám
1931 MA XUS 20 NAPLÓ 5 így harcol a magyarteleki Gerő tsz a holdankénti 250 mázsás cukorrépa termésátlagért A magyarteleki Gerő termelőszövetkezet már tavaly js kiváló terméseredményeket ért el. Minden növényiéi eségböl jóval többet (érméit, mint az egyénileg gazdálkodók. Búzából az egyéniek nyolc mázsás (érmésével szemben 14 mázsát, cukorrépából pedig az egyéniek 90 mázsájával szemben 180 mázsa átlagtermést érték el holdanként. Volt is a termelőszövetkezeti népnevelők szavainak foganatja ” határban. A Pártkongresz- szus előtti napokban néhány kivételével az egész község dolgozó parasztsága belépett a termelőszövetkezetbe. A népnevelők most is kijárnak a még egyéniek közé. Barátságosan elbeszélgetnek velük a csoport életéről, a várható terméseredményekről. És a népnevelők legjobb érve: a termelöcsoport idei munkája nyomán várható terméseredmény. A szovjet tapasztalatok segítségével a 250 mázsáért! Minden termésből majd kétszeresét akarják elérni, mint az egyéniek. A legszembetűnőbb azonban a cukorrépa termésátlag-vállalásuk. A szovjet tapasztalatok alapos tanulmányozása után vállalták, hogy holdanként 250 mázsás cukorrépa termést érnek el. Nézzük, hogyan valósítják meg vállalásukat. Az ősszel olyan — eddig parlagon heverő rétet — törettek fel, melyen még a fü sem termett meg. Először csak sekélyesen lebuktatták. Utána holdanként 50 kiló érett istállótrágyával megtérítették és 24—25 centi mélyen leszántották. Ezt követően egy mázsa szuperfoszfátot szórtak el holdanként és ezt 30—34 centi mélyen szántották le. A szántások között többször tárcsáztak és. hengereztek, mígnem tavaszra megközelítően morzsa- lékossá lett a talaj. Tavasszal újból elkezdte gyúrni a gépállomás traklo- ra a magágyat. Tárcsázták elsőnek is, majd ismét egy mázsa szuperfoszfáttal szórták meg minden holdját. Ezt fogasolással aláborították ismét. Többszöri fogasolás és hengerezés után, vetették csak el a magot, amikor a talaj tökéletesen morzsalékos volt. Az egyénileg dolgozó parasztok még csak éppen hozzákászolódtak a vetéshez, amikor a szövetkezetiek április 20-án már előszörre meg is sarabolták a gyönyörűen kikelt vetést! A vetésben, első sarabolásban tehát hetekkel megelőzték az .egyénieket, ezzel a magas terméseredmény második feltételét is biztosították. Bőségesen megtérül a többletmunka Amikor látták a sorjára kikelt vetést, elhatározták, hogy nem 220 mázsás holdankénti termésátlagot >érnek el. mint azt üzemtervükben előirányozták, hanem a módosított ötéves terv szellemében: holdanként 250 mázsa cukorrépát! Hosszúlejáratú versenyszerződésükben meghatározták azt is: hogyan. Úgy, hogy ahányszor megkívánja, annyiszor sarabolják, kapálják meg a cukorrépát, de legkevesebb hatszor! Egyesek ellenezni igyekeztek ezt az üzemi gyűlésen. Azt feszegették, hogy a többszöri kapálás megdrágítja majd a cukorrépát. Érdemes-e kifizetődik-e a többletmunka? Gácsligeíi elvtárs könnyén meggyőzte őket. Tavaly 90 mázsával termeltek többet, mint az egyéniek holdanként. Ezt úgy érték el, hogy hárommal többször megkapó Rák, mint az egyéniek. Egy-egy cukorrépakapálás 70—80 forintba került holdanként (igen bőven számolva). A három holdon ez összesen legfeljebb 240 forint többletkiadás. Viszont a kilencven mázsával több termésért 1.250 forinttal többet nyertek egy hold után. Tisztán ezer forinttal több bevételt értek el tehát minden holdon a cukorrá, patermesztésben, mint az egyénileg gazdálkodók. Világos tehát, hogy a többszöri, gondosabb növényápolási munka sokszorosan gyümölcsözik. Kiszámították, hogy az első sarabolás és az egyelés, ha időben végzik, holdanként tízmázsás, minden további könnyű kapálás holdanként 3-4 mázsás, egy-egy mélykapálás pedig legalább 4-5 mázsa terméstöbbletet kell, hogy eredményezzen holdanként. Erre alapozták a további növényápő- lási munkák menetrendjét. Nem sajnálják a munkát a cukorrépától A növénytermesztő, brigád valamennyi tagja tudja, melyik munkálat hány mázsás terméstöbbletet jelent, ha gondosan végzik el. így fognak hozzá minden munkához. Az egyelés gondos elvégzésével legalább tíz mázsával nagyobb termést akarnak elérni. Az egyelés után egy hétre újabb sarabolás következik. A második könnyű kapálás után nvár mély kapálással te. szik szabaddá a növény gyökérzetének útját lefelé is. Ezt a munkát a gépállomástól kapott Dely-kapával végzik el. Így sokkal haladósabb. Két újabb könnyű kapálás után me- gint csak megkapálják mélyen is. A könnyű kapálást annyiszor ismétlik, ahányszor a föld morzsalékossá tétele megkívánja. Amint csapadékot kap megtömődik a talaj, cserepessé válik, azonnal fellazítják. A táblát állandóan gyommentesen tartják. De igen gondosan végzik el a mély kapálást is. Annak, idejét is jól megválasztják: lehtőieg eső után, amikor már kezd kiszáradni a talaj. A mély kapálásnak különös jelentősége van: ez szabja meg a cukorrépa minőségét! A csupán iseljélyesen megkapáit cukorrépa csak felfelé tud terjeszkedni. De gyökeret nem tud mélyre ereszteni. Már pedig a gyökérben van a legtöbb cukortartalom. A mélyen megkapáit cukorrépa gyökere viszont könnyen terjeszkedik lefelé is, így jóval nagyobb a cukortartalma, de ezáltal a súlya is gyarapodik. Ha szárazabb időjárás lenne a nyáron, úgy többször is mélyítik a kapálást. A Pettendi-brigád is dolgozzon versenyben ! Mindez magában még nem lenne elégséges a 250 mázsás cukorrépa termésátlag eléréséhez, jy másik jelentős feltétele: az egészséges munkaverseny. A brigádok és a Vörös Csillag brigádon balül a munkacsapatok is versenyeznek egymással. Vállalták a répa legalább hatszori kapálását, a gondos, jó munkát és versenyeznek egymással a terméshozam nagyságában is: melyik munkacsapat területén terem majd több cukorrépa! Pettendi János brigádja azonban késlelteti az egészséges munka- verseny kialakulását. Az ö brigádjában — Pettendi utasítására — bandában dolgoznak. Le is maradtak, az egyelésben is. A pártszervezet feladata megmagyarázni a Pettendi-brigádnak, milyen helytelen az, hogy bandában dolgoznak, Ha így folytatják, akkor meggátolják a szövetkezetét abban hogy elérje a holdankénti 250 mázsás termést. Ennek pedig csakis az ellenség örülne, a falu hét kulákja. A Petlendi-brigád tag. jai is biztosan megértik, milyen hely', télén, hogy bandában dolgoznak, nem versenyeznek — és követni fogják a Vörös Csillag-brigád jó példáját. így, a munkaverseny jó megszervezésével, a még fennálló hiányosságok kiküszöbölésével, valóban cl is fogják érni a 250 mázsás cukorrépa átlagtermést. Gyarmati József A felsőssentmárioni délszláv termelőcsoport segíti a még egyénileg gazdálkodókat Ha Drávátoktól megyünk Fellsőszen!- mártonba, a kövesét mellett lévő haragoszöld búzatáblák és a messzire pi- Irosló bíborhere vetések bizonyítják, hogy a felsőszenlmártoni délszláv dolgozó parasztok jó munkát végeztek. Most is a szorgalmas emberek tömegeit látjuk a mezőn. A Dráva Őre III- as típusú termelőcsoport tagjai közös erővel végzik a repce-irtási. Egyesek répát kapálnak, gyomlálnak, mindenki nitgtalálja a maga munkáját. Felső széni in úrion községben iélszláv dolgozó parasztok laknak. Soka! szenvedlek a múltban, amint űrt még ma is szokták emlegetni. El- *1 beszélgetnek a Horthy-rendszer nyomoráról, hogy a faluból 5ö0—000 iuunkás vándorolt minden nyáron messzire munkát keresni, hogy a téli- tjevaló meglegyen. És ez sem mindegyiknek sikerült. Nagy területeket bejárlak a vándorló munkások, inig ‘az egyik i!t, a másik olt kapóit napszámot, vagy részes aratást. A múltban a délszláv dolgozóknak semmi joguk nem volt. Még sokkal jobban elnyomták őket, mint a magyar munkásokat, pedig azok is sokat szenvedlek. A felszabadulás lilán lcglöbb szegény család kapott három vagy négy hold földet. Napról-nápra minjobban érezték a Párt, az állam segítségét. A dolgozók érezték a nemzetiségi egyenjogúság elvének a gyakorlatban való megvalósítását, érezték, hogy ők is ugyanolyan megbecsült polgárai a magyar államnnk, mint a magyar dolgozók. Ma akinek nincs biztosítva egész évi 'munkája a falúban, azt tavasszal le- szerződtetik az állami gazdaságban. S így egész évi munkája mindenkinek biztosítva van. A felsőszenlmártoni délszláv dolgozó paraszlok lálják a múlt és a jelenlegi életük közötti különbséget. Minden munkájukkal a többtermelésért harcolnak, hogy minél többet adhassanak a dolgozók államának. Amint Keszthelyi Vitusz párttitkár elmondja: — „Érezzük mi, hogy kötelezettségeink vannak ezzel az állammal szemben, amely minket a szolgaságból felemel; a megbecsüli emberek sorába.“ b’elsőszenlmárton közvetlenül a fasiszta Tito szomszédságában van- Amint.a mezőre kimennek, lálják. hogy odaát mintha minden kihalt volna, hiába szép a tavasz, nincs semmi élet. Már azt gondolták, hogy nincsenek is élő emberek odaát. A napokban lát tak kél lófogalot és hat-bél telién legelészett a Drávaparlon. Ebből látták hogy azért odaát mégiscsak élnek az emberek. A Drávának az innenső pariján vi dánian folyik az élei. A Dráva Őre Ifl-as típusú termelöcsoport a munkában példát mutat. A vetést is idejében befejezték. Nem feledkeznek meg azonban az egyénileg dolgozó parasztságról sem, hisz tavaly még ők is azok voltak. Lúbrezsán Balázs négy és fél holdas egyénileg dolgozó parasztnak gyenge az igavonója. A cso- porto mikor befejezte a vetést, fogatával segített Lúbrezsán Balázsnak és még több egyénileg dolgozó parasztnak, hogy a munkában ők se maradjanak le, hisz cgv közös céljuk van: harcolni a többlermelésért. Tisztán lálják, hogy csak akkor termelhetnek többel, ha idejében és jó minőségi munkát végeznek. Halászcvlcs János agrárprolctár- nak az erdőn keresett fa-részét is a csoport fogata vitte haza. Igv segítenek minden munkában a csoport tagjai az egyénieknek. A nemzetiségi egyenjogúságot szinte napról-napru mind jobban érzik a fel- sőszcntmárloni délszláv dolgozó parasztok. Míg a múltban, a saját anyanyelvükön még jóformán még beszélni sem voll szabad, ma délszláv nyelvű újságot olvasnak, a Nase Novinét és délszláv nyelven tanulnak a gyerekek az iskolában. Hogy ez milyen különös jó érzés, hogy mennyire a nemzetiségi dolgozók megbecsüléséi jelenti, erről még beszélni sem tudnak eleget. Nagy örömmel beszélnek a délszláv szülők utiö- rő gyermekeik sikereiről. Harminc úttörő délszláv nyelven tanult' meg ■színdarabot és indulókat. Június első heteiben Budapestről, egy kultúrául)) jön le és a délszláv gyermekeket Pestre viszik szerepelni, ahol aityanyclvükiin fognak a rádióban is énekelni. Mindeki készül erre az alkalomra, mert hisz ünnep lesz ekkor Felső- szeiilmárloiihan. A rádiókat az udvarokba lészik ki, hogy mindenki hallgassa majd a gyerekek énekéi. — Ki hitte volna, mondogatják a szülők —, hogy a mi gyerekeink még Pesten fognak szerepelni, mikor mi azelöll még jóformán emberszámba sem jöttünk. Még sokkal nagyobb lendülellel fognak a növényápolási munkákhoz, hogy sokkal többet termelhessenek. Erősíteni akarják azt az államot, amely a nemzetiségi egyenjogúságot biztosítja minden terülteién a délszláv dolgozók számára is. A solIvei járási párlbizoltságnak és a mezőgazdasági osztálynak az a feladata, hogy mindenben segítse, támogassa a csoportot. Többször menjenek ki hozzájuk, mint eddig, hogy a kezdeti nehézségeket mielőbb kiküszöbölhessék. Segítse a ■1B a felsőszenlmártoni pártszervezetei, hogy szorgalmas munkájukkal minél nagyobb eredményeket érhessenek el. A község dolgozó parasztsága végig tartsa meg ezl a .lendületet a munkában és harcoljanak tovább a több- termelésért, a békéért. Ary Róza Válasz a teklafahisi Vörös Őrség Iszcs-nek Az elmúlt napokban levél érkezett ■szerkesztőségünkbe a teklafalusi Vörös Őrség tszes-től. Az elvtársak felháborodással emlékeznek meg a bo- gádmindszenti földmű vessző vet kezet ügyvezetőjéről ée tcrményfelvásárló- járól, Kovács János és Margit József elvtársakról, ‘akik elég komoly mulasztást követtek el a Vörös őrség tszcs-vel szemben. „Szomorú fogadtatásban részesültünk — írják a Vörös őrség tszcs dolgozói — amikor a bogádmindszenti földművesszövetkezet által megjelölt időben megjelentünk a számunkra kiutalt kukoricáért. De a kiutalt kukoricái akkor már diszpozíció nélkül, tehát szabálytalanul a bogádmindszenti állam gazdaságnak adták át, és ez az eljárásuk 420 forintos kárt okozott a tszcs-nknek — mert hiába mentünk a kukoricáért — nem is beszélve arról, hogy öt munkaerőt vontunk ki ezzel a hiábavaló napon a munkából Ez az öt ember rengeteg repcét vagy tüskét irtott volna ki vagy három kataszteri hold kukoricát kupáit volna meg, ehelyett a drága és nem kívánatos kirándulás helyeit.” * Kérésünkre a Baranyamegyei SZÖ- VOSZ megvizsgálta a teklaiaiusi tszcs panaszát. Kovács János, a szövetkezet ügyvezetője mulasztást követett el, mert nem értesítette a teklaiaiusi tszcs-t, hogy ne jöjjenek a kukoricáért. Kovács János a hibáját beismerte, s kötelezte magát, hogy a tszcs által hiába kifizetett 420 forint fuvardíjat három napon belül megtéríti. Margit József, aki diszpozíció nélkül adta ki a kukoricát — melyet a tszcs- nek kellett volna megkapnia — ugyancsak, beismerte hibájáC s ígéretet tett, hogy a jövőben ilyen szabálytalanságot nem fog elkövetni Barin* Zoltán bajtárs mellett loboglak a 7,ászlók. Nem fényes selyemből való, arcnyhímzéssel ékes, ünnepi lobogók voltak ezek, s mégis Bartus bajtárs is, meg szomszédai, akik vitték áhítattal, szeretettel néztek fel a tépett, megfakult 48.as zászlókra, A Szovjetunió, a felszabadító szovjet nép adta vissza nekünk ezeket a drága ereklyéket, a negyvennyolcas szabadságharcos zászlókat. Ök tel- ték lehetővé, hogy Bartus Zoltán bajtárs ott haladhasson kivont karddal a május elsejei díszszemlén elődeink dicsőségét, harcos hagyományainkat hirdető zászlók mellett. — Boldog és felemelő érzés volt, hogy szabadságharcos őseink zászlóit mi pécsiek vihettük — mesélte hazatérte után a díszszemléről az itthon- maradotlaknak Bar/us bujlárs. — Rákosi elvtárs és dolgozó népünk legjobbjai előtt vonultunk el és akkor éreztem igazán, milyen hatalmas ereje van a mi hadseregünknek. A dolgozók amerre csak mentünk, kitörő örömmel és tapsviharral fogadtak bennünket. Egy idősebb néni odakiabált nekünk: „De szépek is vagytok édes fiaim! Ked. vem volna végigcsókolni benneteket!” Ilyen lirtimmrl fogadták őket mindenütt, az utcán, a szállásukon, az üzemekben, melyeket Pesten meglátogattak. örömmel és büszkén nézte őket, a dolgozó nép védelmezőn, a dolgozó nép kemény öklét: jólfelszcrelt, fegyelmezett, lelkes néphadseregünket Rákosi elvtárs és Farkas elvtárs is, mikor hl. vonultak előttük katonáink. —• Ott előttük még keményebben vertem oda a lábamat, még szebben, jobban akartam elmenni előttük, mint eddig bármikor — meséli Bartus Zoltán. — És most, hogy láttam Rákosi és Farkas elvtársakat, még jobban akarok dolgozni, mint eddig. Komoly feladatra készül Bartus bajtárs: néphadseregünk tisztje lesz. Derék, a hazáért mindenre kész hónáé, deket nevet majd, boldog életünk védelmezőit neveli. Komolyan kell hát tanulnia is. Bartus bajtára kiváló lövő. de nem elégszik meg ennyivel. Tanulni akar még többet, segíteni akarja a baj. társait, meg akarja érdemelni azt a szeretelet, amellyel dolgozóink néphadseregünk katonáit körülveszik, azt a szeretelet, amely erőssé, legyőzhetetlenül erőssé teszi a dolgozó nép had. seregét, a béke katonáit. A reménypu^ztai Üj É'et tsz a mezőgazdasági kiállításon megismerkedett a szovjet módszer szerinti öntözéses gazdálkodással A reménypusztai Uj Élet tsz » 30 kataszteri holdon kertészkedik. Külön kertészeti brigádja van, amely állandóan a kertészetben dolgozik. Mindenféle konyhakerti növényt termelnek, hogy ellássák a városi dolgozókat zöldségfélékkel. A I jó terméseredmény elérésére kutat építették, hogy locsolás: sál gyorsabban növeljék a növényeket. A mezőgazdasági kiállításon résztvet- lek, mini kiállítók. Búzát, ősziárpát, repcét, répát, biborherét mutattak be. A tsz minden egyes tagja megnézte a kiállítást és arról tapasztalatokkal gazdagodva térlek vissza úgy az állat- tenyésztés, mint a gépesítés terén. A kiállításon sajnos csak a reménypusztai tsz volt az egyedüli, amely növényféleségekből kiállított így nem tudtak tapasztalatot szerezni arról, hogy a többi Iszcs-kben és állami gazdaságokban hogyan érnek cl magasabb terméseredményeket. A kiállításon megismerték a Szovjetunió öntözéses gazdálkodását. Most annak példájára hozzáfoglak öntözéses kertészet építéséhez. A szovjet tapasztalatok alapján két kutat építenek, melyből az egyik már készen is van. Ez a két kút a kertészetet teljesen ellátja vízzel. Mindkét kúlnál motorház van. melyben vilianymotor dolgozik. A hutáktól tSOO folyómélcrcs csövei vezetik cl a vizet. Minden ' egyes ágyás, — amelynek növényzete megkívánja az öntözés!, — vízvezetékkel van ellátva. Ezt a vízvezetéket lehet clárasr ásra és locsolásra is használni, igv biztosítják minden egyes növény öntözését. Megnehezíti munkájukat az, hogy 400 hóid földjük hatvan darabban van. Ez is hozzájárult ahhoz — bár nem magyarázza a lemaradást ,— hogy a lavaszi munkák elvégzésénél lemaradlak a magyárpádi tszcs-vel folytatott versenyben. Most jól megszervezték a munkát. A csoportlapokat három brigádba osztották: kertészeti, állattenyésztési és növénytermesztési brigádba. Minden brigád és minden munkacsapat megkapta külön a földterületét is. A jó munkaszervezésnek köszönhetik, hogy nemcsak utolérték, de már el is hagyták a gyomirtásban, lucerna-kaszálásban a nagyárpádi tszcs-l. H. I. Hozzuk rendbe a csépléshez, a gabona tárolásához szükséges {elszereléseket, eszközöket Vetéseink egyre jobban fejlődnek a jó munka és az időjárás eredményeképpen. Közeledik az aralás ideje, amikor rengeteg a munkája a dolgozó parasztságnak. Az aratást követő cséplés, a nyári munkák túlzsúfoltsága előli a Szovjetunió példájára tervszerűen időt kell szakítanunk arra, hogy raktárainkat, a hombárokat, zsákokat és a szükséges egyéb eszközöket megfelelő módon rendbehozzuk. A kicsépcli gabona tárolására szolgáló helyiségeket ki kell seperni, lepókhálózni, a zsizsikek megingására alkalmas repedésekei kilisz- titani, az egérlyukakat betömni, a padlózatot kijavítani és az egész helyiséget ki kel! meszelni. Már most fordítsuk ki a zsákokat, poroljuk ki és minden lyukat, hasadást foltozzunk be. Ez szükséges azért, hogy a zsákokban meglapuló zsizsikeket és egyéb kártevőket eltávolltsuk, hogy az új termés befogadására olyan zsákok és raktárak álljanak rendelkezésre, amelyek nem terjesztenek növénybefegsé- gekel. Igen fontos, hogy mindezen munkák idejében megtörténjenek, mert a zsizsikkel és egyél) kárlevőkkel fertőzőit zsákban és raktárban az új termés is fertőződik és a földművesszö- vetkezeteink raktárába is bevinnék a kártevőket. Minden gazda tudja, hogy a lyukas zsákból kifolyt, vagy zsizsiktől megrágott gabonája kárbavész. De ezzel nemcsak magát, hanem népgazdaságunkat is megkárosítja akkor, amikor ma minden szem gabona a dolgozók jólétét, a haza erejét növeli. Novle.s János Baranyamegvei Terményfor. galmi Vállalat I) Dózsa tisztiisko!a növendékei vitték a díszszemlén a szabadságharc lobogóit
